Nagykároly és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1902-05-08 / 19. szám

1 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. ideiglenes, valamint a kihagyottak névjegy­zékei, az illető kerület minden városának, nagyközségének és körjegyzőségének külön egybefoglalva, a központi választmány mai alólirt napon tartott üléséből —- az 1899. XV. t.-cz. 146-ik §-a értelmében — kikül­detvén, közhírré tétetik: 1-ször. Hogy az érintett névjegyzékek, a kerületbeli minden városban, nagyközségben és körjegyzőségek székhelyein folyó 1902. évi május 5-étöl kezdve ugyanazon hó 25-ig közszemlére kitéve lesznek. 2-szor. Felszólamlási határidőül a szintén folyó évi május o-től ugyanazon hó 15-ig egymást követő napok szolgálandanak : mely napokon a névjegyzékek ellen saját sze­mélyét illetőleg bárki felszólalhat s ezenkívül mindenkinek jogában áll azon választókerü­letben, melyhez tartozó valamely község név­jegyzékébe felvétetett, bármely jogtalan fel­vétel, vagy kihagyás miatt is felszólalni. 3-szor. A felszólamlások elleni észrevételek beadásának ideje folyó évi május 16-ától május 25-éig tartand, mely napokon min­denki, — kinek a 2-ik pont szerint felszó­lalni joga van, — a felszólamlásokra észre­vételeket nyújthat be. 4-szer. Mind a név­jegyzékek, mind a netaláni felszólamlások, a kitűzött napokon reggeli 8 órától déli 12 óráig városokban és nagy községekben a város, illetve községházánál, kisközségekre nézve pedig a körjegyzőség székhelyén lesz­nek kitéve, mely idő alatt azok a városi, illetőleg községi elöljáróság egy tagjának jelenlétében ott mindenki által megnézhetők s délután 2 órától 6 óráig lemásolhatok. 5-ör. A felszólamlások, valamint az azokra teendő észrevételek is a szükséges okiratok­kal felszerelve, írásban adandók be s egy beadványba több egyénre vonatkozó felszó­lalás is foglalható, a felszólalásra teendő észrevétel pedig minden beadványhoz külön terjesztendő be. 6-szor. Mind a felszólam­lások, mind az azokra tett észrevételek a központi választmányhoz intézve, az okira­tokkal együtt bélyegtelenül, azon város, vagy nagyközség elöljáróságánál — melynek névjegyzéke ellen a felszólamlás történt, — kisközségekben pedig az illető körjegyzőnél adandók be ; kik azokat külön sorrendben beiktatni, róluk — ha kívántatik — térit- ményt adni, s folyó évi május hó 26-án az iktatókönyvvel és a közszemlére kiadott név­jegyzékkel együtt a központi választmánynak múlhatatlanul — és pedig 20 korona rend­bírság terhe alatt — beküldeni,' vagy ha felszólalás nem adatott be, azt is jelenteni kötelesek. — Végre: 7-szer. Hogy a név­jegyzék egyik teljes példánya Nagykárolyban a vármegyei közigazgatási iktatóhivatalban lesz közszemlére kitéve. Mely hirdetményt — az 1874. évi XXXIlf. t.-cz. 43. §-ához képest — a vármegye minden községi elöl­járóságai hivataloskodásuk területén szokásos gyakorlat szerint közzétenni s a névjegyzé­kek, valamint a beadandó felszólalások iránt a fentebbiek értelmében felelősség terhe alatt eljárni tartoznak. Kelt Szatmár vármegye országgyűlési képviselő-választást intéző köz­ponti választmányának Nagykárolyban, 1902. évi ápril hó 29-én tartott üléséből. Nagy László, m. k. alispán, mint a központi választmány elnöke. M e d v e y Lajos s. k., központi vál. jegyző. — Adóügy. Értesittetnek a városi adó­fizetők, hogy az 1902. évre szerkesztett föld­adó, I-sö, Il-od oszt. keresetiadó és útadó- lajstromok folyó évi május 8-tól kezdve 8 napon át a városi adóhivatalban közszemlére kitétetnek és hogy azok a hivatalos órák alatt az érdekeltek által megtekinthetők. Nagykároly, 1902. május 5. Kirilla, adóügyi tanácsos. — Gazdáink figyelmébe! A külföldi porosz szenet teljes mértékben pótolja a tatai tojás-szén (brikket). Utalunk a vonat­kozó hirdetésre. — Hirdetmény. A cs. és kir. 7. sz. miskolczi katonai ló sorozó-bizottság folyó évi április hó 16-án 129. sz. alatt kelt átirata szerint Szatmárvármegyében lévő magán mé­neseket es községet azon czélból fogja be­utazni, hogy a cs. és kir. csikótelepek szá­mára alkalmas 3 éves csikókat megvásárolja és helyben azonnal átvegye. A csikók vásár­lása: Május 17-én Kocsordon d. e. 11 és 1 óra között. Junius 11-én Homokon reggel 6 és 9 óra között. Junius 11-én Fehér- Gyarmaton délután 1 és 4 óra között. Junius 12-én Szatmáron reggel 6 és 8 óra között. Junius 12-én Vállajon délelőtt 11 és 2 óra között. Junius 12-én Dégenfeld-tanyán d. u. 4 és 7 óra között fog eszközöltetni, miről a lótenyésztő közönséget azon figyelmeztetéssel értesítem, hogy a megjelölt helyeken a szom­szédságokból elövezetett 3 éves csikók is átfognak vétetni, továbbá, hogy a törvény- ben előirt marhalevél okvetlen szükséges és az elővezetett csikóknak leszármazási okmányai okvetlenül megkívántainak. A lóvásárló-bizott- ság legelőnyösebbnek jelzi, ha legelőn nevelt csikókat vehet át, vagyis a csikóknak istálló­ban való felnevelése a csikótelepek számára nem kívántatik meg. Nagykároly, 1902. évi ápril 20. Nagy, s. k. alispán. Közgazdaság. Küzdelem a szőlő peronosporája ellen. Hogy a szőlő perenospora betegsége ellen védekezni leéli, ha csak nem akarja szőlőjét a feltétlen elpusztulás veszélyeinek kitenni, azt ma már minden szőlősgazda tudja, de azzal kevésbbé van tisztában, hogy mikor, mivel és hogyan permetezzen. Ebben a három irányban még mindig sok hibát szoktak elkövetni, melyek mindegyike jelen­tékeny kárral jár a termelőre. A bordói lé, mely nem egyéb mint rézgálicz és mészkeverék vizes oldata, ugyan a legbiztosabb szer a peronospora ellen, ha idejében és megfelelően erős összetétellel készítik el, csakhogy annak elkészítése már nem oly könnyű, hogy uton-utfélen ne követnének ellene goromba hibákat, főleg az oldat tökéletlen közömbösítése által, ami azu­tán megbosszulja magát az elővigyázatlan birtokoson. Mert a bordói lé helyes elkészítése távolról sem oly egyszerű dolog mint azt a legtöbb szőlősgazda képzeli: a rézgálicz összetörése vagy forró vizben való feloldása, a' mésztej elkészítése, ennek kellő arányban való hozzákeverése a rézgálicz és viz előírás szerinti 1—2—3 százalékos oldatához épen nem csekélység, mert sem pontos mérleg, sem lakmuszpapír ott kinn a szőlőben nem szokott kéznél lenni. Az adogolás „szem­mértékre“ a közömbösítés „találomra“ tör­ténik és a vége vagy anyagpazarlás, vagy egy perzselő hatású folyadék. Nem is szólva arról, hogy a rézgáliczot is országszerte hamisítják, s igy a legnagyobb pedantéria mellett is az igy elkészített oldat a belé- helyezett reménynek nem felelhet meg. Azért kell mindenütt, ahol a permetező folyadék elkészítését nem képzett szakember teljesiti, elsőbbséget adni már kész permetező keverékeknek, melyeket egyszerűen a vízbe kell keverni megfelelő arányban és kész az oldat. Ezek közt a legkitűnőbb anyag a dr. Aschenbrandt-féle bordói por, melyet három év előtt kezdtek hazánkban alkalmazni és melynek használata mindenütt, ahol csak kísérletet tettek vele, a legjobban bevált. Erre az anyagra a figyelmet legelőször Linhart György, a magyar óvári gazdasági akadémia tudós tanára hívta fel, aki több éven át végzett vele kísérleteket a legjobb eredménynyel. A bordói porról szóló jelentésében a következőkben sorolja fél a tanár ur annak előnyeit: „A dr. Aschenbrandt-féle por előnye a bordói lével (rézgálicz és mészkeverék) szem­ben a következő: l. Az oldatot elkészíteni igen Icöuyen, s nagyon rövid idő alatt lehet. 2. Az oldat erősen alkalikus hatású s véle a lomb gyenge leveleit még ügyetlen munkás sem képes leperzselni. 3. Az oldat kitűnően tapad s olyan esők, a melyek a rézgálicz és mész keveréket okvetlenül lemossák, nem ké­pesek a zöld részekről lemosni. 4. Ha az oldat nem lesz a permetezésnél elhasználva, a megmaradt mennyiséget egy bedugaszolható hordóban huzamos ideig eltarthatjuk a nélkül, hogy az állás ártana az oldatnak.“ Amellett a bordói por használata olcsóbb is mint a házilag elkészített bordói léé. A bordói por ugyanis sokkal tökéleteseb­ben tapad, mint a legpontosabban elkészített rézgálicz és mészkeverék, s igy kevesebb kell belőle. A jobb tapadás pedig onnan ered; hogy a bordói porhoz czulcor is van keverve, mely a tapadást lényegesen fokozza. Mig ugyanis a bordói léhez az első permetezésnél 1. a másodiknál 2, a harmadik­nál 3 kg. rézgáliczot és ugyanannyi meszet kell venni, addig a bordói porból az első permetezéshez 1, a másodikhoz és harmadik­hoz 2 legfeljebb 2 százalék minden körül­mények közt elegendő. Az oldat elkészitése pedig— szemben a rézgálicz és a mészkeve- rékkel nehány perez alatt történhetik meg, s igy munkában is nagy a megtakarítás. Amellett a bordói por oldat annak tisztaságánál fogva a permetező gép dióját és szelepeit nem dugaszolja el s igy ki van zárva a bordói por használatánál annak lehetősége is, hogy a gép tisztítása miatt a legbecsesebb idő elpoesékoltassék, már pedig erre a bordói lénél naponkint van eset. Végül az oldat elkészítését akármilyen gyakorlatlan napszámosra lehet bízni, leg­feljebb anyagot pazarol, ha nem ismeri pontosan a vizes kád tartalmát, de kárt a szőlőben semmi esetre sem tehet. Pedig tudjuk, hogy gyakran csak azért halasztatott a permetezés néha egyik hétről a másikra, mert a gazda maga képtelen volt magának időt szakítani, hogy ezen munkánál, mely a legnagyobb preczizitást igényeli, jelen lehes­sen ; ezalatt pedig a peronospóra rohamosan lepte el a szőlőt. Ezek azok az előnyök, melyek a bordói por elterjedésének útját egyengették és amelyeknek köszönhető, hogy ezen por használata évről-évre terjed. Ma már a legtöbb uradalom bordói porral permetez, mert több mázsa rézgálicz feloldásával járó nagy munka és a rizikó, mely a helytelenül készített permetező oldat nyomában jár elidegenítette őket a közönséges bordói lé alkalmazásától. A Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, mely a bordói port, ezt a kitűnő anyagot gyártatja és forgalomba hozza, bárkinek, aki iránta érdeklődik, díjmentesen küld el egy részle­tes ismertető füzetet. Kívánatos, hogy úgy i középbirtokosaink, kiknek intelligens szőlé­szeti intéző tartása nincs módjukban, mint kisbirtokosaink, kik maguk készítik el a j permetező folyadékot, minél számosabban j térnének át a bordói por általános haszná- i latára. Felelős szerkesztő: Papp Béla. Főmunkatárs: Simkó Géza. Laptulajdonos és kiadó : Sarkadi N. Zsigmond. emeli és yályn Iszarpla-a/tó Kölcsey-utcza 11. sz. Mosó- és tisztító-intézet. Debreczenben 10 év óta nagy pártolás­nak örvendő mosó- és tiszíild-intézeiem egy fiókját Nagykárolyba (Széchenyi-utcza 37. sz. Grósz Márton-féle ház) helyeztem cl. Ennek berendezése — teljes szakértel­mem s a kellő jó munkaerőmnél fogva — oly magas fokon áll, hogy bárminő e szak­mában létezhető igénynek a legkif'ogástala- nabb módon megtudok felelni. 2v£ind_er^iele fehérnemű mosását s tisztítását, úgyszintén csipkefüggönyök, stb. tisztí­tását s vasalását a legjutányosabban számítva eszközlök oly módon, hogy a ruhák minden rongálástól vagy kopástól meg- | kímélve maradnak s egész gyári alakban I kerülnek ki intézetemből. Kérem tehát a nagyérdemű közönség j szives megbízását s magamat ajánlva vagyok teljes tisztelettel Eladó szőlő. féle szolt! 1—4 Wiener ilawiil. 2373—1902. tk. sz. Árverési hirdetményi kivonat. A nagykárolyi kir. Járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Papp Béla ügyvéd, mint vb. ifj. Tóth Mihály csődtömeggondnokának kérelmére a nagy- károlyi 134. sz. tjkönyvben A. -|- 649. hr. [ sz. alatt foglalt ingatlanra 2684 korona ki­kiáltási árban a végrehajtás joghatályával bitó önkéntes árverést elrendelte, s hogy ezen ingatlan 1902. évi junius hó 20-ik nap­ján d. e. 9 órakor a nagykárolyi kir. járás- bíróság árverési termében megtartandó nyil­vános árverésen a kikiáltási áron alul is el­adatni fog. Árverelni szándékozók tartoznak a bir­tok kikiáltási árának 10°/0-át készpénzben, j vagy óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy annak előleges elhelye­zéséről kiállított elismervényt átszolgáltatni. Nagykároly, 1902. április hó 12. A kir. járásbiróság, mint tkvi hatóság. Csics Lajos, kir. aljbiró. Építészek és épitletök Tudatom, hogy boldogult bátyám, néhai Pazuchanits Ignácz elhalálozása folytán a tulajdonát képezett téglagyár vezetését, az örökösök megbízásából átvettem, s minden erre vonatkozó dologban hozzám fordulni kérem. A téglagyárban folyton készletben van és bármely mennyiségben kapható kitűnő minőségű építőanyag u. m. Fali-tégla Préstégla és prés □ tégla Fedél-cserép Kupás-cserép Nyerstégla (vályog) a legjutányo- sabb árakon és kedvező feltételek mellett. Nagykároly, 1902. május hó 1. Somossy Miklós. A Szentandrássy Antal- • mely Pintér Gézáé volt, eladó; értekezni lehet Janitzky Albert urnái. 211—1902. végrh. szám. Árverési hirdetmény. Alulirt kiküldött bírósági végrehajtó ezennel közhírré teszi, hogy a gy.-fehérvári kir. törvényszéknek 1902. évi 1225. V. számú végzése folytán Lobi Mór felperes részére Gerö Henrik és neje alperesek ellen 220 korona követelés s jár. erejéig elrendelt ki­elégítési végrehajtás folytán alperesektől le­foglalt és 2459 koronára becsült ingóságokra a mátészalkai kir. járásbiróság 104/2—1902. V. sz. végzésével az árverés elrendeltetvén, annak a korábbi vagy felülfoglal tatók köve­telése erejéig is, amennyiben azok törvényes zálogjogot nyertek volna, Mátészalkán adósok lakásán leendő megtartása határidőül 1902. évi május hó 12. és következő napjának dél­utáni 2 órája kitüzetik, a mikor a biróilag lefoglalt bútorok, ágyneműk, czimbalom, ke­rékpár, könyvek s egyéb ingóságok a leg­többet Ígérőnek készpénzfizetés mellett, szük­ség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Felhivatnak mindazok, kik az elárve­rezendő ingóságok vételárából a végrehaj­tató követelését megelőző kielégittetéshez jogot tartanak, hogy amennyiben részükre a foglalás korábban eszközöltetett volna és ez a végrehajtási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, elsőbbségi bejelentéseiket az árverés megkezdéséig alulirt kiküldöttnél Írásban vagy pedig szóval bejelenteni eine mulasszák. A törvényes határidő a hirdetménynek a biróság tábláján történt kifüggesztését kö­vető naptól számittatik. Kelt Mátészalkán, 1902. évi április hó 9-ik napján. Péner, kir. bírósági végrehajtó. Tisztaság az emlier gyöngye. Előzetesen tisztelettel értesítem a helybeli és vidéki nagyérdemű közön­séget, hogy május 8-án, Széchenyi-u. I-sö szám alatt (Nonn János ur házában) reyyUszlHá és gőzre berendezett «»sódat megnyitom, hol mindent a legújabb módszer szerint készítek, a mi által a legmagasabb igényeknek is képes leszek megfelelni. Nagykároly, 1902. évi május hó 1. Kiváló tisztelettel Hanífel Sámuel. 2—3 50 évi siker! Eszéki ARCZKENŐCS és eszéki Szalvatop-Szappan eltávolítja a szeplőt, máj­foltot és a bőr összes lisztátlanságát. Valódi csali is a DIENES J. C. Szál vator-gyógy tárából Eszéken, felsŐT7-á,xos. 1 tégely eszéki arczkenőcs ára 70 fillér és I kor. 1 drb Szalvator-szappan „ I kor. 1 tégely kézi paszta „ I „20 fillér. Lyoni rizspor kis doboz I kor., nagy dob. 2 kor. Ezen czikkek mentek minden ártalmas alkat­részektől és megfelelnek tökéletesen a 71012. sz. B. m. rendeletnek. 4 — 10 FŐRAKTÁR BUDAPESTEN: TÖKÖK gyógyszerész VI., Király-utcza 12. és Andrássy-ut 29. 2-3

Next

/
Thumbnails
Contents