Nagykároly és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1902-04-17 / 16. szám

Melléklet a „Nagykároly és Vidéke“ 1902. április 17. — 16. számához. — A vármegyei számvevőségek és pénz­tárak államosítása tárgyában e hó 8-ikán érkezett le a pénzügyminiszter 897. sz. rende­leté, melyben értesíti a vármegye közönségét, hogy az erre vonatkozó törvényt a belügy­miniszterrel egyetértve 1903. január 1-én lépteti életbe, amikor is a pénztári személy­zetből egy vagy kettő a kir. állampénztárhoz, a számvevőségi személyzet pedig egészben a kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez fog beosztatni. — Baromfi kedvelőknek. Az állatkert régi jóhirü szárnyas osztályába, vérfelfrissi- tés czéljából a leghíresebb angol tenyésztők­től beszerzett különféle ritka szép törzsek érkeztek. Az igazgatóság tojásokra megren­deléseket elfogad és kívánatra árjegyzéket bérmentve küld ; képes árjegyzék egy korona előleges beküldése után szinte bérmentve kapható. Irodalom és zene. * Czimbalmozók figyelmébe. Az Erdélyi Dezső zenedei igazgató szerkesztésében meg­jelenő „Czimbalom Szalon“ folyóirat ez évi január és február havi számaival ismételten fényes bizonyítékát adta annak, hogy a „Czimbalom Szalon“ folyóirat mennyire meg­felel a kitűzött czélnak s mily hézagpótló irodalmat nyújt a ezimbalmozó közönségnek. A januári számban Dankó és Szentirmay ismert és kedvelt népdalain kívül hozza a hires Boka kesergőt hangverseny-átiratban, ezen átiratával a szerkesztő újból bebizonyí­totta, hogy a czimbalomhangszeren oly dol­gokat lehet előadni, mely a legkényesebb zeneértőt is meghódítja. A februári számban nehány kedvelt népdalon kívül van a most oly kedveltté vált Őszi rózsai, fehér rózsa czimü dal, mely már is országszerte ismert, és a már annyira elterjedt kongresszus-induló a szerkesztő Erdélyi Dezsőtől, ezen indulót úgy a fővárosi, mint a vidéki zenekarok is állandóan műsoron tartják. A „Czimbalom Szalon“ előfizetési ára negyedévenként 3 korona. Előfizethetni a „Czimbalom Szalon“ kiadóhivatalában Budapest, Károly-körut 8. sz. — Mi a dadogás és hogyan lehet rajta segíteni ? Roboz József igazgató, a ki hazánk­ban annak idején a kormány megbízásából szervezte a dadogok és hebegők oktatását, és a ki most Temesvárott működik, ilyen czimü füzetében érdekes példák idézésével és röviden, megmagyarázza azt, hogy mi a dadogás, hogy hogyan kell és lehet a dadogok beszédhibáját orvosolni és főképen hogy hogyan lehet a gyermekeket úgy nevelni, hogy ne váljanak dadogőkká? Szülőknek, nevelőknek és tanároknak oktatásukra, beszédhibákban szenvedőknek pedig vigasz­talásukra ez a hasznos kis könyv, mely most újabb lenyomatban 60 fillérért kapható Temes­várott a „Corvina“ könyvkereskedésben és ál­tala az összes hazai könyvkereskedésekben. * A „Zenélő Magyarország“ zongora és hegedü-zenemü folyóirat 6-ik füzete a kö­vetkező szép zeneműujdonságokat közli: I. Egressy Béni után Barna Izsó „Talpra magyar“ hazafias dalt Petőfi Sándor szövegére. II. Huber Sándor „Sellök táncza — Tanz der Wassernisen.“ III. Dóczy József „Árva madár“ és „Ha te engem igazán szeretnél“ magyar dalokat. A havonta kétszer és mindenkor ily változatos és actuális zeneujdonságokat közlő zenemű folyóiratot zenekedvelőinknek különös figyelmébe ajánljuk. Előfizetési ára V4 évben 6 füzetre (66 zeneoldalra) 3 korona. Előfizethetni a „ZenélőMagyarország“ zenemű­kereskedésében Budapesten, Vili. József- körut 22—24., honnan mutatványfüzetet 60 fillér beküldése ellenében bérmentve küldenek. ura, megengedi. Bár évszázadok óta szoká­sos minden női lényt a férj akarata ellen s az atya óhajtása nélkül is rabszolgaságra alacsonyitani, nem ritka eset, hogy egy oly leányka, kit általa nem szeretett vagy éppen érdemeden férjnek akarnak adni, inkább ön­gyilkossá lesz, semhogy ily gyűlölt járom alatt nyögjön. Az elválás az araboknál könnyű. Ha a nő nem eléggé piros vagy haja nem eléggé dús, bőre nem folttalan, ura azt mondja neki: „entalek“ (el vagy választva) s az elválás megtörtént. Egy tevét ad neki és hazaküldi. Okát sohasem kércji tőle senki, s még aznap köthet más házasságot. A nő azonban negyvennapig köteles várni. Meg­történik, hogy egy férfi tízszer is nősül és hogy egy nő hatszor is kap férjet. A férjnek csak egy tevéjébe kerül a válás. A nő is elválhat törvényesen, de ha férje az „enta­lek“ szót megtagadja, nem mehet többet férj­hez. Daczára ez intézmények félszegségének az arab nők a legjobb anyák és leghübb nők. — Porczellánragasztó szer. A haszná­lat közben melegnek kitett porczellántárgyak, például edények eltört részei évekre szóló tartóssággal ragaszthatok össze az alábbi alkató részekből készült ragasztóval: 10 súly- rész olvasztott borostyánkő, 16 sulyrész szén- kéneg és 5 sulyrész benzin. A borostyánkövet nagyobb kanálban kell megolvasztani foly­tonos kavarás közben és addig kell he- ; viteni, amig erős szagu, nehéz gőzök kez­denek fejlődni a megolvadt anyagból; ezután a megolvadt és utóbb ismét megmeredt boros­tyánkő finom lisztté dörzsölve, palaczkba öntendő, ahová utóbb a szénkéneg és benzin keveréke is kerül. A palaczkot légmentesen záró dugóval kell elzárni, különben a köny- nyen illő folyadékok elpárolognának, s igy a borostyánkő nem oldódnék fel. Az oldás befeje­zése után a ragasztó már használható ; legczél- szerübb a törlésfelületek bekenését ecsettel végezni, amely a palaczk dugóján megy keresztül. A ragasztandó tárgy törésfelülete lehetőleg egyenletes és vékony rétegben gyorsan kenendő be a ragasztóval és épp oly gyorsan „kell ragasztani és szorítani [ egymáshoz. Ügyesen végezve a ragasztást, t csak alig észrevehető, hajszálvékony vonal I mutatja majd a törés helyét. Közgazdaság Különfélék. — Az arab nők. Hogy az arabok a nők lelki és szellemi értékéről valami magas fogalommal bírnának, arról szó sincs. Egyik könyvükben ez áll: „ A nők a paradicsom lakóinak legkisebb számát képezik; bevezet­tettem a paradicsomba s lakói közt a szegény volt a legtöbb; voltam a pokolban, melynek legtöbb lakója nő volt.“ E ferde nézet ural­kodik Arábiában és azért a házasság ott úgy köttetik, mint akármi más üzleti ügy. A leányt, kit valamely férfi nőül óhajt venni, megvásárolja pénzen, lovakért, tevékért vagy juhokért. Azonban itt is van kivétel. Mig a legtöbb férfi haszonból nősül, vannak a beduinok, a puszták e bátor fiai közt többen, kik szerelmesek. Gyakran már a tiz éves beudin szerelmet érez valamely leányka iránt, miglen eljő ideje, hogy őt atyjától nőül kérje. A leányka, kit szeret évek során, csak gyön­géd jelekkel viszonozza szerelmét, mert fér­fival szóba egyeledni leánykorban nem is szabad, asszony-korában is csak úgy, ha-f- Egy kitűnő abraktakarmány. Általá­nos szokás nemcsak nálunk, de másutt is, hogy a lovaknak nem adnak egyéb abraktakar­mányt, mint a zabot. —• Kétségtelen, hogy a zab a lóabraktakarmányok között a leg­értékesebb s igy indokolt is annak haszná­lata, de viszont nem jelenti ez egyúttal azt, hogy mást, mint zabot, ne is etethetnénk. — Sőt ellenkezőleg kívánatos is, mert a táp­anyagarányt más abraktakarmányok felvéte­lével megfelelőbbé lehet tenni. — Egy ily jelentőségteljes takarmány a lóbab, a mely­nek termelését a következőkben ismertetjük. A lóbab a mérsékelt meleg és nyirkos ég­hajlatot kedveli, de azért hűvösebb helyen is megterem. Csak az igen hideg kiimát nem szereti, amennyiben tenyészideje hosszú lévén, nem képes magot kötni. — A hol az átlagos nyári hőinérsék 18 Cels. fok, ott inkább a kisebb szemű lóbabot termeljük, mert az előbb érik be, mint a nagy lapos szemű. A lóbabot korán kell vetni és pedig annál korábban, minél szárazabb az időjárás. —• Sovány talaj igényeinek meg nem felel, mert sok tápanyagot vesz ki a földből. — Legjobban szereti a huinusus agyagföldet, mert ez elég gazdag is s mert megtalálhatja benne a nedvesség iránti igé-; nyeinek kielégítését is. A talajból nagy mennyiségben fogyasztja a foszforsavat, nit­rogént és meszet, épen ezért a szuperfosz-; fáttal és mésszel való trágyázását nagyon meghálálja. Lóbab alá a földet őszszel | okvetlen meg kell már szántani s igy a tavaszi szántást mellőzhetjük. Tavaszszal egy mély járású grubber sokkal jobb ered­ményt biztosíthat, mint egy szántás. A vetés fészekben történik 40/cm.-es sortávolnál egymástól 20 cm-re eső részekben. A kát. holdankénti vetőmagszükséglet 130—150 kg. Vetés után két hétre rendszerint kicsirázik s mihelyt fejlődésben annyira haladt, hogy a kapával benne kárt nem tehetünk, hozzá­látunk megkapálásához, a melyet a talaj gyomosodásához képest egyszer vagy két­szer megismételünk. — Aratási idejének1 megválasztására nagyon kell ügyelni, mert ha túlérik, hüvelye felpattogzik s belőle a mag kipereg. — Legjobb akkor aratni, ha a hüvelyek többsége érik. Valamennyinek tel­jes beérését megvárni nem tanácsos. Kicsi­ben sarlóval aratják, nagyban pedig vagy kaszával, vagy nyüvik. A letakaritás után kis kévékbe kötve utószáradás czéljából fel­állítandó, majd keskeny kazlakba rakandó. A holdankénti termés eredmény 7—12 q. között ingadozik. A magban igen sok a protein, több mint a zabban, kukoriczában, avagy a búza és rozskorpában.-f- A konyhakerti növények trágyázása. Nagy városok közelében megbecsülhetetlen értékű egy konyhakert, mert annak termékei I állandó és biztos piaczot találnak a városi lakosság körében; s ha van a gazdálkodási5 ügyvitelnek oly ága, mely a jövedelem foko- I zására minden körülmények között alkalmas, úgy elsősorban a kerti gazdálkodást kell olyannak tekintenünk. Hogy azonban való­ban áldásthozó legyen egy kertgazdaság, nemcsak okszerű s a népesség igényeinek megfelelő kultúrát kell abban folytatni, hanem arra is kell törekedni, hogy a meglehetős költséges berendezés és kezelés minél nagyobb kamatot biztosítson, minél gyümölcsözőbb legyen. E törekvés elérésének egyedüli eszköze a trágyázás, mert trágyá­zással áll módunkban a növények fejlődését előmozdítani, azt siettetni, szóval kerti új­donságokat idejekorán a piaczra juttatni. Konyhakerti terményeink az istállótrágyát mind igen jól tűrik s bármennyit is alkalmazunk abból, hátrányos következményeit sohasem fogjuk észlelhetni, hacsak nem túlságosan száraz a talaj. A konyhakerti növényeknek rendesen túlérett szarvasmarhatrágyát adunk s ez a legjobb, mert ezzel nemcsak földünk táperejét növeljük, hanem televénytartalmát is szaporítván, annak fizikai tulajdonságait ! is kedvezően befolyásoljuk. Jó sikerrel hasz- j nálhatjuk fel a konyhakertekben az árnyék­székek tartalmát is, különösen úgy, ha azt vagy fahamuval keverjük, vagy pótlólag káli- tartalmu műtrágyát adunk még, mert az emberi ürülékben a foszforsav és nitrogén a kálival szemben túlnyomó mennyiségben van képviselve, már pedig a tápanyag vissza­pótlásnál egyik főszabály az, hogy a táp­anyagok között helyes egyensúly, megfelelő arány legyen. Hig ürüléket oly növényeknek adunk, melyek a friss trágyát szeretik, pl. saláta, kalarábé stb., de az ily hig ürüléket csakis akkor szabad használni, ha nyirkos az időjárás, mert száraz, forró napokon na­gyon könnyen megtörténhet az az eset, hogy a hig ürülék a növényeket, illetve azok tövét kiégeti. Feltűnően gyorsítja a zöldségfélék fejlődését a chilisalétrom. A gazdaságban, illetve a háztartásban összegyűlendő fahamu és korom szintén jó szolgálatot tehet, külö­nösen nedves talajon. Szóval a konyhakerti növények nagyon hálásak a trágya iránt s attól sohasem kell tartani, hogy az a növény­nek ártana. Külföldön pl. a legizletesebb zöldségfélék: spárga, kalarábé stb. ép oly földekről kerülnek le, melyek gyakran trá­gyázhattak. PIACZI ARAK az 1902. évi április hó 14-ik napján tartott heti vásárról. — Közép számítás szerint. — mr- 50 évi siker! vi CEszéki ARCZKENÖCS és eszéki Mii eltávolítja a szeplőt, máj­foltot és a bőr összes tisztátlanságát. Vn fótit csali is a DIENES J. C. Szalvator-gyógytárából Eszéken, felső-v’-áros. 1 tégely eszéki arczkenöcs ára 70 fillér és I kor. 1 drb Szalvator-szappan „ I kor. 1 tégely kézi paszta „ I „20 fillér. Lyoni rizspor kis doboz I kor., nagy dob. 2 kor. Ezen czikkek mentek minden ártalmas alkat­részektől és megfelelnek tökéletesen a 71012. sz. B. m. rendeletnek. 1 — 10 FŐRAKTÁR BUDAPESTEN: TÖEÖZ: JÓZSEF gyógyszerész VI., Király-utcza 12. és Andrássy-ut 29. T á i g y Eladó meny- nyiség hectoliter ff Középár gj | szerint Ti szta búza........................... 417 12 20 Kétszeres................................ — : — — Rozs.......................................... 65 9 4 0 Árpa.......................................... 10 : 6 80 Kukoricza . ..................... 584 6 80 Z ab (40 kilós)..................... 79 0 — K öles..................................... 18 6 30 Burgonya (zsák) .... 1095 1 90 Száz kilogramm szalonna . 88 — Egy 1 16 „ „ disznóhus . — 88 „ * marhahús . — 88 „ „ juhhus . . — — Száz „ só ... . 22 — Egy „ só ... . 24 Száz „ széna . . 5 20 Száz „ szalma . . 3 — Négy köbméter tűzifa kemény, fel­vágással ........................................... 24 80 N égy köbméter tűzifa puha felvá­gással ................................................ 16 80 E gy liter szesz 36 fokú . . 1 92 „ „ köleskása . . . — 30 „ „ borsó...................... — 36 „ „ lencse ...................... — 40 „ „ paszuly .... i 15 Férfi napszám saját kenyerén . 50 10 „ „ gazda kenyerén . 1 VASÚTI MENETREND. Nagy-Károly állomásra. Érvényes 1901. évi október 1-től. Honnan érkezik ? Óra Psrcz Debreczen felől reggel 5 00 >? il 11 7 23 „ » délután (gyorsv.) 1 36 D n GStG 6 03 „ „ este (gyorsv.) 8 06- » éjjel 10 40 Szatmár felől reggel 4 56 > „ „ (gyorsv.) 7 22 „ „ délelőtt 10 14 „ „ délután (gyorsv.) 2 38 „ „ délután 3 57 „ „ este 8 07 Zilah felől reggel 7 17 n y, CStO 7 07 Zilah felé indul reggel 5 22 „ „ » délután 4 21 Gilvács—Nagy-Somkut felől regg. 10 14 n v v v GStGj 8 07 Gilvács—N.-Somkut felé reggel 5 14 n n v GSÍ6 6 11 Az aláhúzott (—) számok éjjeli időt jelentenek ladó héuZ­Nagykárolyban a Körtefa-utcza 13-ik szám alatt levő Reszler Márton-féle, jelenleg a Csanálosi Árvapénztár tulajdonát képező 8 szaMyzW örök áron azonnal eladó. gs? SS pi i-i & Értekezhetni Cziiiiiiieriiiann Mihály csanálosi közgyámmal, vagy a megyei tiszti ügyészségnél.

Next

/
Thumbnails
Contents