Nagykároly és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1902-04-03 / 14. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE.

ság kb. 2000 méter. III. Hortobágyi dij. 1500 korona a győztesnek. Adja a földmive- lésügyi m. kir. miniszter. 200 korona (egyleti dij) a második lónak. Távolság kb. 1600 méter. IV. EHadóverseny. 1200 korona a győztesnek, 200 korona a második lónak. Egyleti dij. Távolság kb. 2000 méter. V. Hadseregi gátverseny. 1000 korona a győztesnek, 300 korona a másodiknak, 100 korona a harmadik lónak. Egyleti dij. Távolság kb. 2400 méter. VI. Eladók akadályversenye. 1000 korona a győztesnek, 200 korona a második lónak. Egyleti dij. Távolság kb. 3200 méter. Második nap. Vasárnap, április 27-én. I. Nyeretlenek versenye. 1000 korona a győztesnek. Adja a földmivelésügyi m. kir. miniszter. 200 korona (egyleti dij) a második lónak. Távolság kb. 1200 méter. II. Totalisateur-verseny. 1500 korona a győztesnek. Adja a földmivelésügyi m. kir. miniszter. 200 korona (egyleti dij) a második lónak. Távolság kb. 2400 méter. III. Nyulasi gátverseny. 1200 korona a győztesnek, 200 korona a második lónak. Egyleti dij. Távolság kb. 2400 méter. IV. Hadseregi akadály- verseny. 1000 korona a győztesnek, 300 korona a másodiknak, 100 korona a harmadik lónak. Egyleti dij. Távolság kb. 4000 méter. V. Szent-Györgyi akadályverseny. 1500 korona a győztesnek, 300 korona a másodiknak, 200 korona a harmadik lónak. Adja a „Magyar Lovaregylet“ a m. kir. földmivelésügyi miniszter ur által engedélyezett sub- ventióból Távolság kb. 4800 méter. VI. Vigaszverseny. Eladóverseny. 1000 korona a győztesnek, 200 korona a második lónak. Egyleti dij. Távolság kb. 1600 méter. VII. Mezei gazdák (földészek) versenye. 220 kor. Egyleti dij. Általános szabályok. 1. Nevezési zárnap és árbejelentési határidő: 1902. április hó 16-án esti 10 órakor. 2. Nevezni lehet Engeszer József egyleti titkár urnái Debreczenben. Szent-Anna-utcza 31. szám alatt. 3. Minden sikversenyben a kanczák és heréitek 11/2 k/g teherenged ményben részesülnek. 4. Minden verseny olyan urlovasok által lovagolandó, kik a „Debreczeni Lovar- egylet“-nek, vagy az „Urlovasok szövetke- zeté“-nek tagjai. 5. Lovagolni csak sziliekben, vagy egyenruhában szalaggal lehet és úgy a versenyszin, mintáz egyenruha szalag- színe a nevezéssel egyidejűleg bejelentendő. 6. Minden nyereményből 5°/0 vonatik le; valamint a beiratási dijak is az egyleti pénztárt illetik. 7. Minden ló után a pálya használatáért 10 korona gyeppénz és valahány- j szór indul, 10 korona start-pénz fizetendő. 8. Minden eladóversenyben (sik-, gát- Vagy akadály-verseny) az esetleges árverési több- j let felerészben a második lovat, felerészben j az egyleti pénztárt illeti. Jegyzet: Minden fentebb kiirt államdij, a jóváhagyás fenntartásával közöltetik. Az igazgatóság.

— Kisgazdák szervezkedése gazdakörök utján. A Magyar Gazdaszövetség által községi gazdakörök létesitése tekintetében megindított mozgalom országszerte élénk vissz- hangot keltett. A lelkészek (felekezeti külömb- ség nélkül), a tanítók, a jegyzők, kik a! kisgazdákkal állandó érintkezésben vannak, valamint a földbirtokosok, bérlők és gazdatisztek is dicsérendő buzgalommal karolják fel az eszmét s közülök már igen sokan bejelentették, hogy a gazdakör létesitése érdekében minden lehetőt megtesznek. Ezen bejelentésekből örömmel tapasztalja a Magyar Gazdaszövetség, hogy vannak a kisgazdáknak őszinte igaz barátaik, kik készek őket nehéz megélhetési viszonyaik közben és sokféle bajaikban önzetlenül támogatni. A nép vezetésére hivatott férfiak belátják, hogy a kisgazdáknak gyarapitaniok keli gazdasági ismereteiket, ha a nehéz viszonyok között boldogulni akarnak, szervezkedniök kell érdé- j keiket szivükön hordozó vezetők támogatása mellett, ha jogosult kívánságaikat keresztül vinni akarják. Most olyan földmivelésügyi miniszterünk van, ki a földmivelők jóvoltáért minden megengedhető áldozatot meghozni kész, tehát most a legjobb alkalom van arra, hogy a kisgazdák gazdakörökben szervezkedjenek s ezek utján keressék boldogul- hatásuk biztos módjait. A gazdaköri alapszabálytervezet most van munkában s rövid idő alatt mindazoknak megküldhető lesz, kik ezen — föld mi velő népünkre igen fontos — ügy iránt érdeklődnek. Felvilágosítással szívesen szolgál ezen ügyben s a kisgazdák érdekeit érintő minden más ügyben is Meskó Pál, a Magyar Gazdaszövetség titkára Buda- j pest, Vili. kér., Baross-utcza 10.

— Hirdetmény. A nagyméltóságu in. kir. földmivelésügyi miniszter ur 9448—ATI.

3—902. számú leiratával a következőket rendeli: A szölöfelujitást szolgáló szőlőoltvány kereskedés terén újabban azt a jelen- j séget észleltem, hogy a szölőoltványok el- árusitásával foglalkozó egyes egyének szőlőoltványokat akként és azzal az ajánlattal hirdetnek eladásra és hoznak forgalomba, hogy azok beoltás után azonnal vagy esetleg mohában történt clőhajtás után beiskolázás nélkül állandó helyre ültettessenek ki. Illetékes szakközegeim egyértelmű véle-!

ménye és nyilatkozata szerint ezen eljárás a szőlősgazdáknak s általában a szőlőfelujitás ügyének tetemes kárára van, mert az iskolázás nélkül tehát a teljes is megszilárdul össze- forradás előtt szállított oltványok közzül az elültetés után majdnem kivétel nélkül csak igen csekély százalék forradhat össze s a megforradottak közzül is csak kevés az, amelynél a forradás oly tökéletes, hogy állandó tőkét adhatna. A szőlősgazdáknak az ily oltványok ültetéséből tetemes vesztesége és kára származik, mert az ily ültetésből ked- j vező esetben is csak imitt-amott elszórtan; keletkező oltványtőkék lelkiismeretés kezelése rendkívül fáradtságos tetemes költséget igényel s az eredmény mégis majdnem a semmivel egyenlő, az ezzel járó sikertelen-1 ség nyomán keletkező bizalmatlanság pedig I ártalmára lehet az egész szőlőfelujitás ügyé-! nek. — Felhívom ennélfogva a szőlősgazdák figyelmét, hogy ily oltványoknak állandó helyre való kiültetésétől saját érdekükben tartózkodjanak illetőleg, hogy ezen eljárás hátrányainak és káros következményeinek tudata a közönségnél minél szélesebb körben elterjedjen. Megjegyzem egyszersmind, hogy az ily oltványokkal való telepítés az 1896. V. t.-cz. alapján adandó szőlőfelujitási kői-1 csönök igénybevételénél semmi esetre sem: engedtetik meg, sőt a már rendes módon betelepített területekben mutatkozó hiányok pótlása sem történhetik ily oltványokkal. Budapesten, 1902. február 5. A miniszter j megbízásából Dobokay Lajos, miniszteri I tanácsos.

— Értesítés. Saját érdekében ismételve j figyelmeztetem a t. közönséget, hogy a minisztertanács határozatára a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur 1902. évi január hó 11-től kezdve a levelező-lapok árát a belföldi forgalomban darabonkint 5 (válaszoso- kért 10) fillérben állapította meg. Ehhez képest a 4 filléres levelezőlapokra az ár- különbözet pótlásául egy (1) filléres levéljegyet kell alkalmazni, mert különben a postahivatalok a pótjegy nélkül feladott 4 j filléres régi levelező lapokat a czimzett ro- ] vására 2 filléres pótdijjal fogják megterhelni. Nagyvárad, 1902. márczius 12-én. M. kir. posta- és távirdaigazgatóság.

— Hogyan készítsük elő a földet zabosbükköny alá. A zabos-bükköny egyike a legértékesebb takarmánynövényeknek s bátran elmondhatjuk, hogy zabos-bükköny nélkül ma egy gazdaság sem existálhat. — Ez állításból az is következik, hogy a zabosbükköny termelését a lehető legnagyobb eredményre fokozni minden gazdaságnak saját érdekében álló kötelessége. — Ismernie kell tehát a gazdaságnak ama szabályokat, melyek a termésfokozás szempontjából kellően mérlegelendök. — E szabályok közül első helyen áll a talaj mikénti előkészítése.

— Tagadhatatlanul leghelyesebb az, ha a trágyát még őszszel kihordva leszántjuk s a tavaszi szántást mellőzve fogasolunk, vagy ha az őszszel leszántott érett trágya eléggé korhadt, extirpálunk. Ez esetben a zabosbükköny korai tavaszi vetésének mi sem áll útjában s hogy ez különösen az alföldön mily fontos, azt bővebben magyaráz- gatnunk felesleges. A föld előkészítésénél tehát az érdes barázdában fekve maradó őszi szántást mellőzhetlennek, a trágya őszi leszántását pedig helyesnek kell tartanunk.

— De viszont az is tagadhatlan, hogy a gyakorlati életben az elmélet által felállított szabályokhoz minden körülmények közt alkalmazkodni lehetetlen, mert pl. nem szánthatjuk le a trágyát őszszel, ha kihordására nincs időnk. Ilyenkor télen hordjuk ki s szétteregetvén az őszi szántáson, ta- vaszszal leszántjuk. — Ezen eljárásnál lesz azonban hátránya is, nevezetesen az, hogy j a tavaszi munka s vetés csak később veheti kezdetét. — Leghelyesebb az az eljárás, ha a trágyát télen át a szántatlan, tehát még tarlós földre hordjuk ki és szétteregetjük, mert a szántatlan föld a trágya alatt igen nehezen szárad, sokáig ragadós marad s igy j a szántás-vetéssel elkésünk. —- Ha már az I ősz folyamán nincs elegendő időnk a trágya kihordására, akkor hordjuk ki azt tavaszszal s azonnal szántsuk alá, minthogy azonban ez esetben a trágya a telepen esetleg túlérhetne, megfelelőbb lesz azt a trágyázandó tábla szélére kihordani s ott nagy csomókban kukaczolni. — A mennyiben műtrágyát is óhajtanánk használni, úgy ennek elszó- rása tavaszszal történjék; — s ezt ajánljuk is, mert az ujabbi kísérletek annak hatásos eredménye mellett szólanak..

Felelős szerkesztő: Papp Béla. Főmunkatárs: Simkó Géza.

Laptulajdonos és kiadó :

Sarkadi N. Zsigmond.

ISYILT-TÉR.

Értesítés.

A nagyérdemű közönség szives figyelmét felhívom, miszerint vásárlásomból visszatérve, dúsan felszerelt áruházamban

léi, női-és efiftóriMat

az alanti árakban bocsátom a n. é. vevő közönség rendelkezésére:

1 férfi angol Scheviot öltöny, legújabb fasonban 8 írttól feljebb.

1 férfi finom kamgarn öltöny, minden színben 10 frt 25 krtól feljebb.

1 férfi finom Himalája felöltő 10 frt 50 krtól feljebb.

1 férfi finom gummi Ulster, szines, 10 írttól feljebb.

1 férfi finom posztó tavaszi öltöny minden sziliben 5 frt 25 krtól félj. 1 női Dlubl gallér, 115 cm. hosszú, 5 frt 75 krtól feljebb.

1 női fekete Pervien gallér, 100 cm.

hosszú, 5 frt 75 krtól feljebb.

1 női Jacket kék vagy fekete színben 4 frt 50 krtól feljebb.

A legszebb angol férfi Ragián Ulster 13 frt 50 krtól feljebb.

Tisztelettel

Reiter Lajos

úri- és nöiruha-kereskedése Nagykárolyban.

Nagykárolyban, Nagyhaj du városit teza 31-ik szám alatt lévő

r

eladó. — Értekezhetni Kubinyi Bertalan úrral Nagyhajduváros-u. 29. szám alatt. 7—10

Uj borüzlet.

Értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy Nagykárolyban

Misii biiiletet

nyitottam, hol is a legfinomabb hegyi, homoki, érmelléki, béréi és még más

finom zamatu borok 50 literen felüli hordókban nagy választékban kaphatók.

Fötörekvésem, hogy a nagyérdemű közönség bizalmát és pártfogását úgy az árak olcsósága, mint tisztán kezelt boraim kitűnő minősége által kiérdemeljem.

Kérve a nagyérdemű közönséget, hogy a fent elmondottakról egy próbavétel utján magának meggyőződést szerezzen. Teljes tisztelettel

Roüiiian «lakai»*

Lakásom; Gróf károlyi-uteza 27. szám, Lőwy Dávid ur házában.

Löwy Dávid ur üzletében kitűnő borom zárt palaczkokban kicsinyben is kapható, úgyszintén a legfinomabb

Deák Ferencz-tér 8. sz.

égetett szeszesitalok is.

1—1

Üi

9$É

WALLA JÓZSEF

es

cement-áru gyára

BUDAPEST,

Rottenbiller-utcza 13.

Granit-te) -azzo,

lietonirózások,

Medenczék,

Csatornázások,

Szökőkutak,

.Jászolok,

Fayence falburkolati lapok,

Aszfalt-tető és elszigetelő lemezek,

Keramit-lap, Mozaik-lap á la Mettlach,

Márvány Mozaik-lap, Cementlap, Menyezet-nádszövet, Tűzálló tégla, Portland Cement, Bontan Cement, Terracotta-áruk.

Üzlet-áthelyezés«

Van szerencséin a helybeli és vidéki nagyérdemű közönséget m^; értesíteni, hogy

keztyüs-üzletemet

folyó évi április hó 24-től Tek. Vetzák Ede ur házába Pll (Nagyhajduváros-utcza) helyezem át.

Mely alkalommal vagyok bátor ajánlani saját gyártmányú ||| glasse-, svéd-, kutya-, noppa-, dox- és szarvasbör-keztyüimet és kötszereimet. Börpárnák, zsebkendők, lepedők és gummifűzök ren- delés után készíttetnek.

j A nagyérdemű közönség becses pártfogását kérve, maradtam Nagykárolyban, 1902. évi április hó 2-án.

teljes tisztelettel

Özv. Rupprecht Károlyné.

§3

gl