Nagykároly és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1902-03-20 / 12. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE.

hangulatteljes szép költeményét szavalta el igen értelmesen, helyes hangsúlyozással Brandsch Gyula VII. oszt. tanuló, mire a zenekar magyar népdalokat játszott. Kovács István VIII. oszt. tanuló üdvözlő beszéde következett, mely szép tartalmával megindította a hallgatóságot, mire ismét az énekkar énekelte el Goll János „Üdvözlő“-jét. • A könyekig meghatott igazgató válaszolt ezután a tőle már megszokott ékesszólással, megköszönve a közönségnek, kartársainak és az ifjúságnak az óvácziót, buzdítva, serkentve az ifjúságot szorgalom, kitartás s a hármas szent jelszó követésére »Isten, király, haza!“ , Zugó éljenzés kisérte a szép beszédet, mely után az énekkar énekelte el a „Torna induló“-! s az ünnepély a zenekar által előadott „Du mein Gierl“ czirnü valczer eljátszásával ért véget.

— Dalegyesületünk kedden délután 5 órákon választmányi ülést tartott, melyen a közgyűlésen megválasztott tagok ez alkalommal először vettek részt. Ebből folyólag Demidor Ignácz elnök meleg szavakkal üdvözölte a választmányt, mire Palczer Ernő kegyesrendi kormánysegéd a tagok nevében elismeréssel adózott az elnök lelkes vezetésének. Majd elhatároztatott, hogy egy műkedvelöi-szinielőadással egybekötött dalestélyt fog az egyesület rendezni, melynek idejét, valamint a programm végleges megállapítását az elnökségre bízta. Egyéb tárgy nem lóvén, a gyűlés véget ért.

— Névnapok. Sándor napján igen sokan keresték fel Tietz Sándor, Aáron Sándor és Tóth Sándort, hogy kifejezzék jókívánságaikat. Tietz Sándor egyesületi elnöknél a kath. legényegyesület is testületileg tisztelgett, s minthogy az alelnököt betegsége akadályozta a megjelenésben, a küldöttséget Simkó Géza választmányi tag vezette, ki szép beszédben adott kifejezést az egylet tagjai érzelmeinek. — József napja alkalmából pedig Hám József igazgatót, Haunstädter József tanárt, •Vauké József a kegyesrendi társház nesztorát, Makay József honvédszázadost és Makay József sirköraktárost ünnepelték jóbarátaik és ismerőseik. Hám József főgimnáziumi igazgatót azon kitüntető meglepetés is érte, hogy a szatmári kir. kath. főgymn. tanárai közül Raskovszki Pál igazgató, Dr. Kurcz Sándor, Nagy József, Dr. Schőber Emil, Orosz Alajos, Fölkel Béla, Kovács Gergely, Sándor Venczel és Ocsvári Péter tanárok is átrándultak, hogy öt e napon üdvözöljék. Városunk társadalma is nagy számban kereste lel, s mi magunk részéről is mind- anyiolc részére a legjobbakat kívánjuk!

— Meghívó. A nagykárolyi Kölcsey- Egyesület irodalmi szakosztálya f. hó 23-án, vasárnap a vármegyeház nagytermében felolvasással egybekötött hangversenyt rendez, a következő műsorral: 1. Lenau. Irta Voggenhuber Oszkár főgymn. tanár, felolvassa j Csóti Márk. 2. Cserebogár. Ábránd, Mihályi Ignácztól. Zongorán előadja Czukor Anna.

3. A feminista kérdésről. Dialog. Irta So- mossy Miklósné, előadják Bartha Antalné és Bornemissza Gézáné. 4. Bírálat. Felovassa Csóti Márk. 5. Énekszám. Előadja a dalegyesület néhány tagja, harmoniumon kiséri Diczig Ádám. ti. Mi a fecsegés. Irta és felolvassa Kemény Alajos. 7. Magyar ábránd, Gaal Ferencztőí. Zongorán előadja Kemény Giziké. A hangversenyre, melyet pontban 6 órakor fogunk megkezdeni, külön meghívók | nincsenek, azért a legmélyebb tisztelettel ezúton hívom meg Nagykároly és vidéke értelmiségét. Csóti Márk főgymn. tanár, az irodalmi szakosztály elnöke. Ezzel kapcsolatban tisztelettel értesítem a n. é. közönséget, hogy ezenkívül ebben a szezonban még csak egy hangverseny lesz, még pedig a legnagyobb valószínűséggel április 12-én; a műsor összeállítása már most folyamatban van s eddig a következőket sikerült a közreműködésre megnyernem: Baudisz Erzsikét, Jeney Gézánét, Láng Margitot, Majos Károlyt, Diczig Ádámot, Orosz Alajost, és a szatmári honvéd-zenekart.

— Kinevezés. Piskóty Ferencz járás- birósági joggyakornokot a kir. igazságügyminiszter a zombori kir. törvényszékhez al- j jegyzővé nevezte ki.

— Halálozás. Pigay Imre a nagykárolyi j Önsegélyző-Népbank igazgatósági tagja folyó hó 15-én, életének 70-ik évében elhunyt. Temetése hétfőn folyó hó 17-én ment végbe nagy részvét mellett. Kiterjedt rokonsága elhunytéról a következő gyászjelentést adta ki: AlantiroLtak a rokonság nevében is mély fájdalomal jelentik, a jó férj, apa, nagyapa, testvér, sógor és rokonnak gönezruszkai Pigay Imre a „Nagykárolyi Önsegélyző-Népbank“ igazgatósági tagjának, élete 70-ik évében, rövid szenvedés után f. hó 15-én este 7 órakor történt csendes elhunytat. A megboldogult hült teteme f. hó 17-én d. u. 4 órakor fog a róm. kath. egyház szertartásai szerint a mesterrészi sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmiseáldozat pedig folyó hó 18-án reggel 8 órakor fog a helybeli plébánia templomban az egek Urának bemutattatni. Nagykároly, 1902. márczius 16. Béke poraira! Özv. Pigay Itnréné szül. Vetzák Emma neje. Pigay Magdolna férj. Markovich Gyuláné, Pigay Irma férj. Molnár Mihályné, Pigay Imre Pigay János, gyermekei. Özv. Schnell Károlyné szül Pigay Anna, testvére. Özv. Schuszter Jánosné szül Vetzák Anna, Vetzák Ferencz, Vetzák Ede, sógornő és sógorai. Molnár Mihály, Markovich Gyula, Özv. Pigay Lász- lóné szül. Revitzky Laura, Pigay lmréné szül. Merkl Malvin, vejei és menyei. Orosz Margit, Orosz Gizella, Orosz Ilona, Orosz

István, Markovich Árpád, Markovich László, Molnár Sándor, Molnár Imre, Molnár Böske, Molnár József, ifj. Molnár Mihály, Pigay Irén, Pigay Böske, Pigay Laura, Pigay Irma, Pigay Blanka, unokái.

— Előléptetés. A pénzügyminiszter Sándor Géza kir. adótisztet és h. ellenőrt f. év január 1-ével fizetésének magasabb f'okozotába léptette elő.

— Nyilvános nyugtázás. Sarkadi N. Zsigmond ur a mai napon 4 koronát juttatott kezeimhez, mint Hancsis Illés ur részéről a városi szegények javára adományozott összeget, ki egy perben részére megítélt szakértői dijat ajándékozott a nemes czélra. Midőn ez összeget nyilvánosan nyugtázom, egyben a szegények nevében hálás köszöne- temet nyilvánítom a szives adakozónak. Nagykároly, 1902. márczius 19. Debreczeni István, polgármester.

— Előléptetés. Karbunár János járás- birósági Írnok, a III. jegyzői iroda vezetője, magasabb fizetési fokozatba lett előléptetve. Gratulálunk a szorgalmas tisztviselőnek a megérdemelt előléptetéshez!

— Halálozás. Egy ifjú leánykát Bodnár írónkét ragadta el a halál szerettei köréből életének tavaszán 15 éves korában. Bodnár Pál polgártársunk szeretett gyermekét siratja az elhunytban. Tegnap délután temették el a korán sírba szállott ifjú leánykát nagy részvét mellett. Bánatos családja veszteségét a következő gyászjelentéssel tudatta: Alulírottak fájdalomtól megtört szívvel tudatják a felejthetetlen jó gyermek, testvér és rokonnak Bodnár Irénkének folyó évi márczius hó

18-án éjjel 1 órakor, életének 15-ik évében bekövetkezett gyászos elhunytét. A drága halott hült teteme folyó hó 19-én délután fél 4 órakor fog a róm. kath. egyház szertartása szerint a Rozália-sirkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmiseáldozat pedig folyó hó 20-án reggel fél 8 órakor fog az egek Urának bemutattatni. Nagykároly, 1902. márczius hó 18. Áldás és béke poraira! Bodnár Pál és neje szül. Csernyi Rozália szülők. Bodnár Bertalan, Bodnár Mariska, Bodnár Pál, Bodnár Lajos, Bodnár Béla testvérei. Özv. Fógel Adolfné, Bodnár Lajos, Papp Lajosné szül. Csernyi Juliánná és gyermekei, Csernyi József és neje sz. Török Juliánná s gyermekei— nagynéniéi és nagybátyjai. Bodnár Bertalanná szül. Halmi Ilona sógornő. Bodnár Irmuska, Bodnár Endre, Bodnár Béla unokahuga, illetve ünokaöcscsei.

— Szülők figyelmébe. Egy intelligens úri hölgy alapos oktatást ad franczia és német nyelv, valamint zongorajátékban.

mészet fakadni kezd, melegebb lesz a nap sugara és felolvasztja a tél fagyát, havát, $zép zöld szőnyeggel vonja be, s apró virágokkal disziti a mezőt és rétet. Ilyenkor élet, vidám mosolygó élet jelentkezik a természet, növény és állatvilágában. Mily egészen más idő ez, mint a fagyos tél, mikor kihal, vagy öntudatlan álomba merül a természet.

A magyar nemzet nagy része egy varázsálomra bűvölt nép volt, melynek nem volt szabadsága és amely nem érezte azt, hogy nincs szabadsága, a szellem kezén bilincs volt, a nép nyakán járom, czenzura és jobbágyság. Ezt a népet álmából felébreszteni, a szabadságot vallási dogmává felemelni támadt egy Petőfi, azt kiáltván : „Haza csak ott van, ahol jog is van, s a népnek nincs joga.“

Azért, hogy a népet felszabadítsa odakiált a nemességnek „A nép nevében* ez. költeményében:

„Jogot a népnek, az emboriség Nagy szent nevében adjatok jogot,

S a hon nevében egyszersmind, amely Eldől, ha nem nyer uj védoszlopot.

Az alkotmány rózsája tietek,

Tövisét a nép közé vetétek ;

Ide a rózsa nehány levelét S vegyétek vissza a tövis felét 1“

Midőn Petőfi igy ostorozta a kiváltságos nemességet, az idegenkedő úri rendet a korszellem sugallatától élesztett tiszta érzéssel, akkor kezdett álmából felébredni a magyar nép, akkor kezdték belátni azok. kik nem tartoztak a kiváltságos rendhez, hogy ők is Isten képmására alkotott teremtmények, nekik is világítanak a nap, hold és csillagok, nekik is virít a mező, őket is táplálja az arany kalásszal ékes rónaság, ők is itt születtek és egykor itt fognak pihenni, tehát nekik joguk van élni, szabadnak lenni ebben a dicső, ebben a szegény, ebben a hatalmas magyar hazában, s be kell következni Széchenyi azon mondásának, hogy „Magyar- ország nem volt, de lesz.“

Készen voltak ezek az eszmék mindenkinek szivében, a ki csak hazafi, szabadelvű és magyar volt, s midőn a jobbágyság látta, hogy ezen eszmék elöharczosaikénf a

nemesség haladó elemei is szerepelnek, ezek körül egyre szorosabban tömörült és csakugyan ezek vezették a jobbágyság ügyét diadalra. — Ekkor már a nemzeti politika czélja a magyar népnek jogban és érdekben való egyesítése vagyis az egységes magyar nemzet megteremtése volt. Csak az első lángnak kellett fellobbanni, hogy mindenki rátaláljon ezen eszmékre saját keblében. Petőfi volt ezen láng, s nem lobbant el, tüzoszloppá nőtt fel, mely vezetett!

Már az 1789-iki franczia forradalom kiadta a szabadság, testvériség, egyenlőség jelszavát, s ezen eszmék megvalósításáért sóvárogtak a nemzetek, csak várva az alkalomra, hogy azokat megvalósíthassák; Széchenyi, Kossuth és Deák fellépése óta hazánkban is lángban égtek a kedélyek, az uj eszmék napról-napra több embert hódítottak meg, s midőn 1848. február 22-én Párizsban a forradalom kitört, ennek hire és sikere — mely végigzugott egész Európán, — gyors cselekvésre serkentő a háborgó népeket.

Hazánkba márczius elején jutott el a párizsi forradalom hire; a pozsonvi ország- gyűlésen ép a nemzeti sérelmek fölött vitatkoztak hevesen. Kossuth Lajos már a felirati vitánál szóba hozta a parlamentáris kormányrendszert, s mindön látta, hogy a hangulat kedvező a reform eszmék keresztülvitelére, mert Ausztria népei sem maradnak érintetlenül a párizsi forradalom hatásától, —r- azt indítványozta az országgyűlésnek, hogy az alkotmányos reformok megvalósítása tárgyában leirat intéztessék a koronához ; a felirattervezet, melyben nagyfontos- ságu reformok — a közteherviselés, a jobbágyság felszabadítása, a népképviselet, a honvédelem nemzeti irányú fejlesztése, az államháztartás ellenőrzése, s a független parlamenti kormány felállítása követeltetett, — az alsó tábla által egyhangúlag elfogadtatott, azonban a főrendek ebben a kérdésben addig mig Bécsböl útbaigazítást nem kaptak, nem mertek nyilatkozni.

Azonban az országgyűlési ifjúság értekezletén rosszalását fejezte ki a főrendek magatartása felett, mely általános elkeseredést szült; Pesten az iljuság nyíltan szállott

| síkra az alkotmányos reformokért, s a már- I cziusi ifjak, különösen a tizek társasága lelkesedése és haragja átragadt a csöndesebb vérü közönségre is ; a forradalom láza fogta el egyszerre a sziveket és elméket, az ifjúság népgyüléseket és reformbankatte- ket rendezett, a márczius 14-én tartott gyűlésen végleg megállapították a nemzet kívánságait magában foglaló 12 pontot, melyet a márczius 15-iki népgyülésen Jókai Mór mutatott be. A felhangzott éljenzés után Petőfi felolvassa „Nemzeti dal“-át a Talpra Magyart“ ; a hatás leírhatatlan volt; a költemény önkívületbe hozta a kedélyeket, melynek hatása alatt lefoglalták a Landerer- féle nyomdát, s ezer és ezer példányban kerültek ki a sajtó alól a szabadsajtó első nyomtatványai, a 12 pont és a nemzeti dal, mint a nép hatalmának első müve.

Egy szemtanú — írja Gracza György - leirhatatlannak mondá azon lelkesedést, melylyel mindenki kebléhez, ajkához szorította a hatalom legnagyobb tényezőjét, a szabadsajtó első szülöttjét. Mintha a közön- ! ség minden tagja egy-egy imádott kedvesét szabadította volna meg sötét börtönéből, oly elragadtatással örvendett a bilincseitől kiszabadított gondolatnak, azon egyetlen kincsnek, mely az embert a teremtés koronájává magasztositja.

1848. márczius 15-ike tehát nagy nap !

S miért ily nagy nap a márczius 15-ike?

Nemcsak azért nagy, azért dicső e nap, mert e napon született meg a sajtószabadság. hanem főleg azért, mert ezen a napon tört ki a nemzetből az elfojtott függetlenségi ideál és az e napi események belehelték a nemzet leikébe azt a függetlenségi akaratot is, mely a nemzet minden rétegének i összeforrása, a szabadságban a testvériségben és az egyenlőségben való egyesülése minden akadályát összetörte, s 12 pontban megformulázván a nemzet leikéből kitörő vágyat, elemi erővel siettette létrejönni a „demokratia aranybulláját, az örökre emlékezetes 1848-iki törvényeket.“

E naptól számíthatja tehát a magyar nép újjászületését; ezen a napon lett felszabadítva a föld a szolgalom alól, a job- : bágyság a járom alól, a szellem a rabbilincs

í Személyes meggyőződésből állítjuk, hogy a várakozásnak minden tekintetben megfelel, j miért is bátran ajánlhatjuk ama szülők ; figyelmébe, kik gyermekeiket nyelvekre vagy í zongorára tanítani óhajtják. Lakása Dr.

\ Aáron Sándor ur házában van s az érdek- j lődő szülök ott értekezhetnek vele.

— Áthelyezés. Kun Ignácz helybeli vasúti forgalmi tisztet a debreczeni üzletI vezetőség Debreczenbe, — Ecsedy Péter j nagyszőllősi állomásfőnököt pedig városunkba ! helyezte át.

— Valódi látványossága Budapestnek.

| Keresztéig Sándor zongoratelepe Váczi-körut j 21. sz alatt az Iparudvarban. Ott találjuk a ! iegkivnlóbb saját készítményein kívül, a világ minden létező hírneves zongoráit és pianinoit; árai a legszolidabbak és minden egyes hangszerért 10 évi írásbeli jótállást vállal. Ócska zongorákat becserél, előnyös feltételek mellett. Mindezekért e megbízható a párisivilágkiállitáson is kihintett ezéget mindenkinek melegen ajánlhatjuk.

— Purim-estély. A Magyar Király-szállodában mint minden évben, úgy folyó hó 23-án vasárnap este is purim-estélyt tartanak Fátyol Józsi zenekarának közreműködése mellett, melyre a közönséget tisztelettel meghívja Sugár Emil szállodás.

— Kis halott. Főgymnasiumunk ifjúságát veszteség érte. Egy kis társuk, Kovács Dezső második osztályú tanuló életének 11-ik évében, folyó hó 18-án elhunyt. Bennne a

j gymnasium egyik igen jó magaviseleté, szorgalmas növendékét vesztette el. Kovács Dezső vármegyei pénztári másodellenőr ' szeretett kis fiacskáját gyászolja az elköltö- zöttben. Bánatos szülei és testvérei a következő gyászjelentést adták ki: Berenczei Kovács | Dezső és neje szül. Bendess Gizella mint szülők, továbbá gyermekeik: László, Gizella ! és Magduska mint testvérek, úgyszintén Bendess János mint nagyapa, a maguk és számos rokonaik nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatják a jó gyermek, testvér, unoka és rokonnak Kovács Dezső II. oszt. gyimnasiumi tanulónak életének 11-ik évé- j ben hosszas szenvedés után folyó évi márczius hó 18-án d. u. 2 órakor történt csendes elhunytát. A megboldogult kedves kis gyermek hült teteme f. évi márczius hó 20-án d. u. fél 4 órakor fog a róni. kath. egy- I ház szertartásai szerint a Nagy-Hajduváros- ! utcza 31. házszám alól a mesterrészi sirkert- í ben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesz- [ telő szentmise-áldozat pedig folyó hó 21-én reggel 8 órakor fog a helybeli plébánia-templomban az Egek Urának bemutattatni. Nagy- Károly, í 902. márczius 19. Béke poraira!

alól. E napon lett tehát szabad a szellem, a föld, az ember. — És felszabadultak úgy, hogy soha többé rabigába nem lehetett azokat verni. Ezt a napot Petőfi állitá meg, mint a másik napot Józsua az égen.

Minél távolabbra visz bennüket az idő az 1848-iki nagy eseményektől, annál tisztábban domborodnak- ki annak részletei, s annál tisztábban látjuk az eseményeknek és azok szereplőinek nagyságát, dicsőségét. Midőn mi már nagyobb részben megvalósítva látjuk a czélokat, melyekért a szabadság- harcz hősei küzdöttek és meghaltak, annál bensőbb örömmel kell megünnepelnünk márczius 15-ét.

Fogadjuk fel tehát, hogy azon dicső eszmék mellett, melyek a nagy napon elhangzottak —. fogunk küzdeni mi is, s a szellem, mely a márczius idusa megünneplésében ma bennünket, minden osztályt, minden pártot, minden tényezőt egyesitett, ho- nosuljon meg közöttünk nagy nemzeti czél- I jaink erőteljes előmozdithatására s diadalmas kiküzdésére, hogy a szabadság, egyenlőség és testvériség mielőbb teljessé legyen szeretet hazánkban.

Könyörögjünk áldást mindazon elhunyt- I tak poraira és emlékére, kik ezen eszmékért küzdöttek, szenvedtek és kik mint félistenek játszva mentek meghalni a hazáért, a haza szabdságáért; kérjük a Mindenhatót, fogadja kegyébe hazánkat, árassza el boldogsággal népét — és fátyolt vetve a múltakra, fohászkodjunk az Örökkévalóhoz, hogy soká ; éltesse a legnagyobb, legbölcsebb, legigazságosabb királyt, alkotmányunknak, szabadságunknak legelső és legfőbb őrét I. Ferencz j Józsefet, s bevégzem felolvasásom egy fiatal költő, Gedö Albert egy verse utolsó strófájával, mely igy szól:

„Mindenséguek Királya, Isten,

Oh adj nekünk örök tavaszt,

Hogy áradjon hazánkra béke,

Mely termelő rügyeket fakaszt.

Legyünk egyek mindig, mint egykor A szent emlékezetű nagy tusán,

Legyünk olyan dicső, erős nép,

Mint márcziusnak idusán.*’

\