Nagykároly és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1902-12-18 / 51. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE

49. §.

A tanácsülésekről bekötött s lapszámozott könyvben jegyzőkönyv vezetendő, melyben a keleten és jelenlévők nevein kivül az előadó neve, az általa előadott ügy iktatószáma s az. hogy az ügy elintézése egyhangúlag, vagy kiknek a szavazatával fogadtatott el, — feljegyzendö.

A jegyzőkönyvet az elnök és jegyző, — az elöadmányt az elnök és előadó, — a kiadmányt pedig csak az elnök írja alá.

d) A tanácsi irodáról.

50. §.

A városi tanács kiadmányainak a leírását, illetve a segédszolgálatot a közigazgatási iroda látja el. (74—77. §.)

VII.

A városi árvaszék.

a) A gyámhatóság gyakorlásáról.

51. §.

A gyámhatóságot a város az 1877. évi XX., — az 1885. évi

VI. — és 1886. évi VII. t.-cz. értelmében gyakorolja.

b) Az árvaszék szervezetéről.

52. §.

Az árvaszék a következőleg alakittatik meg:

Elnöke a polgármester, akadályoztatása esetén a főjegyző, mint egyik ülnök.

Ülnökök:

1. Az árvaszéki ülnök, mint rendes előadó;

2. a főjegyző, mint szavazó árvaszéki ülnök (68. §.);

3. a közigazgatási jegyző, mint kisegítő ülnök (71. §. 3. pont).

Jegyzője a főjegyző, vagy akadályoztatása esetén a közigazgatási jegyző.

A főjegyző, mint szavazó árvaszéki ülnök, s a közigazgatási jegyző, mint kisegítő ülnök csak kivételesen bízandó meg ügyek feldolgozásával s előadásával.

A közigazgatási jegyző az árvaszéken szavazattal csak az esetben bir, ha mint kisegítő ülnök működik.

53. §.

Az 1877. évi XX. t.-cz. 178. §-a alapján a képviselőtestület 3 évenként a februári rendes közgyűlésen saját — jogi képesítésivel biró — tagjai sorából 6 szavazó árvaszéki ülnököt választ, kik a közgyűlés által meghatározott sorrendben egyenként vesznek részt az árvaszék ülésein.

54. §.

Az árvaszéki ügyészi teendőket a városi tiszti ügyész (110. §. 7. pont) látja el; s az árvaszéknék, mint gyámhatóságnak, közege még a közgyám. (131. §. 1. pont).

55. §.

Az árvaszék külön pecséttel bir, mely a 2. 2. és 3-ik bekezdése szerinti czimeren és évszáinokon kivül „Szálmár vármegye Nagykároly r. t. város árvaszéke“ körirattal bir.

c) Az árvaügyek elintézéséről s a segédszolgálatról.

56. §.

Az árvaszék a gyámhatósági ügyeket a törvény, az árvaszékek részére kiadott ügyrend-, s helyhatósági szabályrendeleteknek megfelelőleg intézi.

Az árvaszéki segédszolgálatot — a miniszteri ügyrend értelmében a közigazgatási ügyektől elkülönítve — az árvaszéki Írnok látja el. (77. §.)

VIII.

Elöljáróság, kezelő- és segédszemélyzet.

57. §.

Az elöljáróságot képezik az 1886. évi XXII. t.-cz. 63. §-a

értelmében:

1. a polgármester, — (59—64. §.);

2. a főjegyző, egyszersmint árvaszéki ülnök,-- (65—69. §.) ;

3. a rendőrkapitány, — (79—82. §.);

4. az árvaszéki ülnök egyszersmint községi biró és közigazgatási tanácsnok, — (89—90. §.);

5. a közigazgatási jegyző egyszersmint tanácsnok, (70—-71. §.);

6. adóügyi tanácsnok, — (101—104. §.);

7. a hagyatékügyi jegyző, — (72—73. §.);

8. a tiszti ügyész, — (109—111. §.);

9. a számvevő, — (114—.117. §.);

10. a pénztárnok, — (127—128. §.);

11. a pénztári ellenőr, — (129—130. §.);

12. a közgyám s városgazda, — (131—132. §.);

13. a városi tiszti orvos, — (134—137. §.);

14. a városi orvos, — (134—137. §.);

15. a mérnök. — (138—141. §.);

16. az állatorvos, — (142—145. §.)

58. §.

A kezelő- és segédszemélyzetet képezik:

1. a rendőralkapitány egyszersmint tűzoltóparancsnok, (83. §.);

2. két adóliszt, — (105—106. §.);

3. a számtiszt, -— (118. §.);

4. a rendörbiztos, — (84. §.);

5. a polgári biztos, — (133. §.);

6. négy első s öt másodosztályú Írnok, kik közül a polgár- mester megbízása szerint:

a) egy a közigazgatási iktató-, kiadó- és irattárnoki, — (75. §.);

b) egy az árvaszéki segédszolgálati. — (77. §.);

c) három a rendőri, — (85—87. §.);

d) egy az adóhivatali irnoki, — (107. §.);

e) egy a községi bírósági irnoki, — (96. §.);

f) egy a közigazgatási irnoki, — (76. §.);

g) egy a katonai nyilvántartási irnoki. — (69. §.) teendőket látja el.

7. Egy községi bírósági s közigazgatási végrehajtó, (97—99. §.);

8. Három adóvégrehajtó, -1- (108. §.)

minőségében évenként deczember hónapban tart ülést s a heti segélyezettek névjegyzékét, — az elhagyatott s segélyezett gyermekek nyilvántartását átvizsgálja s a segélyezéseket illetőleg véleményt mond.

Ezen bizottságnak a városi közgyám is hivatalból tagja.

9. Iskolaszék.

10. Iparos tanoncziskolai-bizottság.

11. Mezőgazdasági-bizottság.

12. Nyugdijügyi-bizottság.

44. §.

Az iskolaszék, — az iparos tanoncziskolai-bizottság, — a városi mezőgazdasági-bizottság, — s nyugdijügyi-bizottság szervezetét és hatáskörét az 1876. évi XXVIII. t.-cz., — az 1893. évi augusztus j hó 30-án 33,564. szám alatt kiadott iparos tanoncziskolák szervezete, — a városi mezőgazdasági-bizottság szervezetéről és ügy- j rendjéről, — a városi tisztviselők-, kezelő- és segédszemélyzet nyug-' díjazásáról alkotott városi szabályrendelet, — valamint a vonatkozó törvények, kormányrendeletek és helyhatósági szabályrendeletek j állapítják meg.

Alkalmi bizottságok.

45. §.

Az alkalmi bizottságokat egyes esetekben a képviselőtestület alakítja; tagjainak számát s teendőit esetről-esetre állapítja meg.

VI.

A városi tanács.

a) A tanács szervezete.

46. §.

A városi tanácsnak — az 1886. évi XXII. t.-cz. 63. §-a utolsó bekezdése értelmében :

elnöke: a polgármester, vagy akadályoztatása esetén helyettese

(62. §.);

tagjai: 1. a rendőrkapitány; ,

2. a főjegyző;

3. a tanácsnokok, és pedig:

a) az árvaszéki ülnök, községi biró s egyszersmint i közigazgatási tanácsnok;

b) a közigazgatási jegyző, egyszersmint tanácsnok ;

e) az adóügyi tanácsnok;

4. a tiszti ügyész;

5. az orvosok és pedig :

a) városi tiszti orvos;

b) városi orvos ;

jegyzője: a főjegyző, vagy akadályoztatása esetén a polgár- mester által megbízott más jegyző.

Előadó azon tisztviselő, kinek a tárgyalás alatti ügy feldolgozás végett kiosztatott, ki is — amennyiben a tanácsnak egyébként is nem tagja —- csak az általa előadott ügyben s csak szólási joggal bir, szavazati joga azonban nincsen.

A rendőrkapitány nem vehet részt a város pénzügyeit, javadalmait, vagyonát és gazdászatát érdeklő ügyeknek a tanács által való intézkedésében. (1886. XXII. t.-cz. 69. §.)

b) A tanács hatásköréről.

47. §.

A városi tanács hatásköre a következő:

1. Mint hatóság kezeli az állami és helyi közigazgatást a fennálló törvények és rendeletek értelmében.

2. Végrehajtja a közgyűlés határozatait, amennyiben annak végrehajtásával nem valamelyik tisztviselő bízatott meg.

3. Megjelöli a szabályrendeletek foganatositási módját.

4. Gondoskodik a községi utakról, s egyéb közlekedési eszközökről.

5. Gyakorolja a kövezetvámszedési-jog felügyeletét; s eljár a kövezetvám- s piaczi vásárvámszabályzat alkalmazásánál előforduló panaszok eseteiben.

6. A szakbizottságok által beterjesztett ügyekben határoz, vagy azokat véleményes jelentése kíséretében a képviselőtestülethez beterjeszti.

7. Letelepedési engedélyt ad; s erről nyilvántartást vezet.

(7. §.)

8. Községi illetőségi kérdésekben határoz; illetőségi bizonyítványt ad.

9. Megállapítja — s a közgyűlés elé terjeszti az évi költségvetési előirányzatot; utalványoz a költségvetés keretén Belől s a város kezelése alatti alapokra.

10. A város által kezelt — s kifejezetten másnak a hatáskörébe nem utalt ösztöndíj és segélyalapokból az ösztöndíj és segélyadományozás jogát gyakorolja.

11. A gymnasium és polgári leányiskola növendékei részére tandíjmentességet engedményez.

12. Határoz a város kezelése alatt álló alapokból biztosíték ! mellett kölcsönadás tárgyában.

13. Felügyeletet gyakorol a város vagyona, s a város kezelése alatt álló alapok felelt; s intézkedik minden oly ügyben, mely a város háztartására vonatkozik.

14. Ügyel a város peres ügyeire, ezekről az ügyész által félévenként kimerítő jelentést tétet (110. §. 4-ik pont) s gondos- kodik a kintlévő követelések gyors behajtásáról.

15. A természetbeni ruházattal ellátandó alkalmazottak ruházatának mennyiségét és minőségét megállapítja. (193. §.)

16. Végül általában eljár mindazon ügyekben, melyeket a törvény, kormányrendelet, helyhatósági szabályrendelet, vagy közgyűlési határozat hatáskörébe utal, vagy a mely — a város által végzendő — ügyek a közgyűlés, polgármester, vagy más hatóság hatáskörébe utalva nincsenek.

c) A tanácsülésekről.

48. §.

A városi tanács hetenként kétszer — az évi első ülésben előre megállapított napokban — tart rendes ülést.

Rendkívüli ülés annyiszor tartandó, ahányszor a szükség kívánja.

Érvényes határozathozatalra az elnökön kivül legalább két tanácstag jelenléte szükséges.

A bizottság jegyzője az egyes bizottságoknál (36—43. §.) van meghatározva; szólási s szavazati joggal csak az esetben bir, ha : a bizottságnak egyébként is tagja, vagy pedig a tárgyalás alatti ügynek egyszersmint előadója is.

34. §.

A bizottság tagjaiban időközben beálló hiány a legközelebbi rendes közgyűlésen pótlandó.

35. §.

A bizottságok üléseiről jegyzőkönyv vezetendő s az elnök és jegyző által aláírandó. A jegyzőkönyv a meghívóval s esetleg más tárgyiratokkal együtt a rendes közigazgatási iktatóba vezettetik be s a bizottságok iratai a közigazgatási irattárban elkülönítve kezelendők.

b) A bizottságokról egyenként.

1. Egészségügyi-bizottság.

36. §.

Az egészségügyi-bizottság az 1876. évi XIV. t.-cz. 149. §-a értelmében alakittatik.

Tagjai a városi tiszti orvos, városi orvos, a gyógyszerészek, lelkészek, városi jegyzők és tanítók s ezeken kivül a képviselőtestület által három évenként a februári rendes közgyűlésen választott

3 tag.

' Elnökét a bizottság saját kebeléből választja, jegyzőjét pedig : a városi jegyzők közül a polgármester jelöli ki.

. bizottság hatáskörét és teendőit az 1876. évi XIV. t.-cz. 150—152. §-ai határozzák meg.

2. Gazdasági- és pénzügyi-bizottság.

37. §.

A gazdasági- és pénzügyi-bizottság elnöke a polgármester, jegyzője a polgármester által kirendelt városi jegyző; tagjai a tiszti ügyész, számvevő, városgazda s a képviselőtestület által 3 évenként a februári rendes közgyűlésen saját kebeléből választott 26 tag.

Hatáskörébe tartozik a várost érdeklő mindennemű gazdasági és pénzügyi kérdésekben véleményezés, esetleg önálló javaslattétel, valamint az 1886. évi XXII. t.-cz. 125. §. és 142. §. 6-ik bekezdés értelmében az évi házipénztári költségvetés és zárszámadás, valamint a gyámpénztár, — alapok, — községi közmunka és vámos- közúti pénztár zárszámadásának megbirálása.

3. Jogügyi-bizottság.

38. §.

A jogügyi-bizottság elnöke a polgármester, jegyzője a főjegyző, tagjai a t. ügyész s a képviselőtestület által 3 évenként a februári rendes közgyűlésen saját — jogi minősítéssel biró — tagjai közül választott 10 tag.

Hatáskörébe tartozik a várost érdeklő jogi kérdésekben véleményt adni s általában a készítendő szabályrendeleteket jogi szempontból elbírálni.

4. Épitési-bizottság.

39. §.

Az épitési-bizottság elnöke a polgármester, jegyzője a városi mérnök; tagjai a rendőrkapitány, városi mérnök, városgazda s 3 évenként a februári rendes közgyűlésen a képviselőtestület által választandó 12 tag.

A választott tagok közül legalább kettő mérnöki vagy építészi szakegyén kell, hogy legyen, kik a képviselőtestület tagjai sorába nem tartozók közül is választhatók.

Feladatához tartozik a város nagyobb épetkezéseinek tervét s a költségvetést megbírálni, — ennek kivitelét felülvizsgálni, — a szabályozási vonal megállapítására vonatkozólag véleményt adni. — s általában a hozzáutalt ügyekben véleményt nyilvánítani.

5. Közkórházi-bizottság.

40. §.

A közkórházi-bizottság elnöke a polgármester, vagy akadá- j lyoztatása esetén a helyettes polgármester; jegyzője a polgármester által kirendelt városi jegyző; tagjai a kórház igazgatója, a városi tiszti orvos s a képviselőtestület által saját kebeléből 3 évenként a februári rendes közgyűlésen választott 12 tag.

A közkórházi-bizottság ügy- és hatáskörét a 35,000—1902. j B. M. számú belügyminiszteri szabályrendelet, s a kórház alap-! szabályzata határozza meg.

6. A szinügyi-bizottság.

41. §.

A szinügyi-bizottság elnöke a polgármester ; jegyzője a polgár-; mester által kirendelt városi jegyző, — tagjai a képviselőtestület által 3 évenként a februári rendes közgyűlésen saját tagjai közül j választott 12 tag.

Hatáskörébe tartozik azon színtársulat kijelölése, amelynek j a folyamodók közül évenként a színi engedély a polgármester í által (60. §. 7. p.) megadandó, — s az engedély idejének a megállapítása. A hazai színészet ügyének előmozdítása iránt javaslattétel.

7. Teljesen ismeretlen és távollevő hadköteleseket puhatoló

bizottság.

42. §.

A teljesen ismeretlen és távollevő hadköteleseket puhatoló bizottság elnöke a katonaügyek vezetésével megbízott főjegyző; jegyzője a katonai nyilvántartáshoz kirendelt Írnok; tagjai: a rendörbiztos, polgári biztos, városi kézbesítők s a képviselőtestület által 3 évenként a februári rendes közgyűlésen — a lakosok minden rétegét ismerő — városi lakosok közül választott 12 tag.

Teendője a teljesen ismeretlen s távollevő hadkötelesek s azok hol tartózkodási helyének puhatolása, — s a teljesen ismeretlenség megállapítása.

8. Szegényügyi-bizottság.

43. §.

A szegényügyi-bizottság a teljesen ismeretlen és távollevő hadköteleseket puhatoló bizottsággal azonos, s szegényügyi-bizottsági