Nagykároly és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1902-12-18 / 51. szám
Társa/ö-aJmciI, szé;pixoci_sil3ZiZLl és ismeretterjesztő Ib_etils^. NAGYKÁROLY VAROS HIVATALOS HIRDETÉSEINEK KÖZLÖNYE. Megjelen minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre ................8 kor. Negyedévre..................2 kor. Fé lévre........................4 kor. || Egyes szám..................20 fill. Kö zségi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 kor. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Deák Fereocz-tér 4. szám. (A római kath. elemi iskolával szemben). Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el Hirdetések jutányos áron közöltéinek. Nyilttér sora 30 fillér. — Kéziratok nem adatnak vissza. A kisiparos-osztály fentar- tása érdekében. A kisiparos-osztály válságos helyzete mérvadó helyen is felismertetett, hiszen a sajtó az utolsó időben sokszor tárgyalta a kisipar felsegélyezésének thémáját. Amint azonban egy ilyen sok felé ágazó és nehéz feladatnál másképpen alig képzelhető, a javításra czélzó javaslatok gyakran csak egyes részletekre vonatkoznak és éppen azt a pontot hagyják érintetlenül, ahol a szakadás már beállott és segitség a legsürgősebb. Ezúttal a kérdés lényegére akarunk kiterjeszkedni. Abból a ineg nem vitatható tényből indulunk ki, hogy hazai iparunk és iparos-osztályunk még szervezetlen. Nem mintha testületi képviseleti közegeket teljesen nélkülöznének, mert birnak szövetkezetekkel, iparegyletekkel. A kereskedelmiesíjparkanni- j rakat itt már eleve ki kell zárni, mert mint a kormány és az iparos-osztály közvetítő közegei — mint minden bürokratikus hivatal — inkább a külső igazgatás, mint teremtő tevékenység hivatását teljesitik és népies czéloknak, a dolog természete szerint nem szolgálnak. A mai szövetkezetek, melyek a hajdani czéh-rendszernek silány pótlásai, csak külső tetsz-életet folytatnak, nélkülözik a propagandisztikus tevékenység élet- és mozgató erejét. Mert honnan ineritsék a közszellemet, az összetartozandóság öntudatát és mind- ama szép erényeket s az összesség tevékenységének előmozdítására irányuló ösztökölést, amikor az ipari szabadság a czéh szilárd formáit eltaposta és a létért való küzdelemben teljesen önmagára utalta a kisipart? Csupán az ipar-egyletek volnának hi- vatvák a senyvedő kisipart szervezés dolgában felsegélyezni. De tényleg meg- történik-e ez? Erre a kérdésre nem lehet igen- iöleg válaszolni. Sőt inkább ugv látszik, mintha az ipar-egyletek csakúgy alá volnának vetve az általános válságnak, mint maga az iparos-osztály, melynek képviselői. Félreértések elkerülése végett megjegyezzük, hogy számtalan közismeretes oknál fogva az ipar fejlesztésére valamely nagyszabású akcziót ez idő szerint nem várunk, de méltányosan nem is várhatunk. Szerények lettünk kívánságainkban és egyelőre csak az ipari birtokos-osztály és az általában életképes iparágak fen- taTüisal tftvatijtrr. a. icrauat nein megoldhatatlan, de végre is meg kell azt fejteni. Mert a tapasztalat tanulsága szerint önmagából nem lesz semmi és ha még egy emberöltőn át tétlenül és csak haszontalan panaszokkal nézzük az iparos-, különösen a kisiparos-osztály hanyatlását, úgy az nemsokára megszűnik lenni. Ami szervezetlen, azt szervezni kell, a széjjelszórt tagok összegyüjtendök és czéltudatos akarattal a népszellem szolgálatába állitandók. Földmivelési egyesületeink mintaképül szolgálhatnak, amennyiben az egyesülésből igen szép eredményt produkáltak. Ezért az érdem a nép vezéregyéneit és a földmivelési egyesületeket illeti meg. Önmaguktól a mi földmiveseink a nagy reformok egyikét se léptethették volna életbe. Nem sokkal különb az eset iparunknál, mély még súlyosabb válságban szenved. Előbb jómódú iparosok ezrei a kisipar hanyat- ása következtében tönkrementek. Bátortalanságuk és nembánomságuk ijesztő. Rajtunk nem segíthet senki“, harsogja a kisiparosok tömege, minek következménye, hogy a kisipart számosán elhagyják. Nem kell tehát csudálkozni, hogy a sereg ilyen hangulata mellett a vezérkar is elveszti bátorságát újabb akczióhoz. S mégse szabad a vezérnek elveszíteni bátorságát és semmiféle eszközt inegkiséreletlenül hagyni. Ez eszközöket egyenként kifürkészni és alkalmazni, dolga ama bizalmi férfiaknak, akikre ipari ügyeink vezetése bízva van. Ar.segítségnek csak egy módjára ütmünk. Néni eiegeuuu Valin, míg u viszonyok által sújtott kézmives önkéntesen tárja fel kétségbeejtő helyzetét. A legtöbb esetben meg se teszi azt, hanem némán elvesz az általános hanyatlás hullámaiban. Azért fel kell keresni a kézmivest és — ha csak lehetséges — felsegélyezni. Hogy a segélyezés e módja, melyet érző szívvel és teljes odaadással kell teljesíteni, rendkívül nehéz, nem szabad, hogy népünk igaz barátjait elriaszsza. Kell találkozniok oly férfiaknak, kik alávetik magukat e fáradságnak. Az első kisebb sikereket nagyobbak fogják követni. S abban az arányban, amint elhagyatott iparunk külsőleg és belsőleg erösbödik, ! megnyílik a nagy feladatok megoldására való kilátás. Nem kívánunk egyebet, mint egyik polgári osztályunkban mutatkozó hézagok pótlását. De a ki rászánja magát e munka elvégzésére, az megbecsülhetetlen szolgálatot tesz iparunknak és hazánknak. A vasárnapi pálinka. Vaserejü törvény és kényszerítő rend- ! szabályok, melyek be nem tartása érzékeny I pénzbírsággal sujtatnak, visszariasztják a leg- ! különfélébb iparokat és üzleteket-attól, hogy még csak meg is kíséreljék a vasárnapi mun- I kaszünet megszegését. — Az üzletember és [ a nagykereskedő, a nagyiparos és kis mester ennek a vaserejü törvénynek szigorú betartására kötelezvék, habár az illetők az ebből származó károkat, amelyek nem egy kis üzletembert és kézművest a tönkremenés veszélyével fenyegetik, be tudják igazolni. napon való kényig?ifi kivételt tesznek s ez: a pálinkamérő. A pálinkaélvezet borzasztó fizikai és erkölcsi hatását, amelyet a munkás és még inkább a dologtalan népre gyakorol és annak nemzedékről nemzedékre való pusztításait az orvosok, sőt a tudomány nagy korifeusai megczáfolhatatlanul bebizonyították, sőt bebizonyították számokkal is, amelyek minden ellentétes érvelést, minden kétséget kizárnak. Amikor mindenkinek bezárva kell tartani boltját, a pálinkamérő nyitva tarthatja ; bárha a pálinka szesz, melyet a vasárnapi munkaszünet napján máskornál még nagyobb meny- nyiségben fogyasztanak, nemcsak egészségében és gazdaságában viszi a tönk szélére annak élvezőjét, hanem még az által is fo- koztatik káros hatása, hogy a borzasztó al- kohol-rnéreg élvezője azt a látszatot kelti, mintha ez élvezet mellett jól erezné magát T ARCZ A. játszogatok este óta . . . Iszogatok este óta, csendesen, így altatom fel-felsíró keservem ; Ürítem a poharat, de mi haszna ! Lelkem egyre Azt a halvány szőke kis lányt siratja. Nem oszlatja többé a bor bánatom, Bús lelkemen örökös a fájdalom; Megihatom borát egész világnak, Árva szivem Vigasztalást többé sosem találhat. Szendröi Holozsnyay Cyrill. Székfoglaló. Felolvasta Kemény Alajos leír. pénzügy- igazgató, az irodalmi szakosztály elnöke, a Kölcsey-egyesület deczember 14-iki estélyén. Ennek a reczeptje a következő: Gondolatok fenköltsége a Zenithig, érzelmek mélysége a. Nadir pontvastagságának a közepéig. — Eszmék gazdagsága, végf télén törekvés, lángoló lelkesültség, határ- j tálán munkásság, feláldozó buzgalom, lankadatlan fáradság, meleg szív, önzetlenség, erős lelkidet, kitartás, ügyszeretet, támoga-; tás, pártolás, Ígéret, beismert gyengeség, i bocsánatkérés, elnézés . .. Ezeket spékeld meg jó sűrűn illő adjek- í tivumokkal és kötszavakkal, — hints közéje vesszőket, pontokat, hosszú gondolatjeleket és különösen jó hatású felkiáltókat, — kend meg minél több zsiros superlativusokkal, azután kavard össze az egészet, párold le az alkalmi lelki hevület tűzénél, öntsd a meghatottság tányérjába és érzelemmel környékezve tálald fel. így olyan székfoglaló beszédet fogsz kapni, a milyen ... a milyen minden székfoglaló. Ha nem volna, aki emlékeznék Csáti Márkra, az én utóérhetlen elődömre, úgy egyszerűen elcsenném annak gondolatait, gazdag eszméit, melyekkel annak idején az irodalmi szakelnöki székét elfoglalta; — de miután mindenkiben épp oly melegen él emléke, a mily híven őriztük meg érdemeit, az általa oly nagy ügyességgel felállított cselekvési programra szerzői jogának és érdemének eltulajdonításától őrizkedve — kényszerült becsületességgel csak azt vallom, hogy megfogom próbálni az ő nyomába lépni... Ezt szó szerint véve nem lenne igen nehéz, mert kétségtelenül kisebb lábam van, mint neki, de abban az értelemben, amint azt a köz érdeke megvárja és megkövetelheti — félek tőle — épp azért, mert mindenben kisebb vagyok, az ö sikeres működésének első nyomdokainál mindjárt el is fogok sülyedni . . . Azt mondja egy igaz nóta: „Adjon Isten szebbet, jobbat nálamnál... " No hát én őszinte szívből és igaz meggyőződésből ugyanazt kívántam volna a Kölcsev-egyesületnek és ha tudtom és megkérdezésem nélkül történt választásból csalódás származik, gyarlóságom tudatában, már eleve helyeslem és megnyugszom abban, hogy a tisztelt választóim Kölcsey Ferencz szavaival rám kiálthassanak: ., .........................vezérünk hajh! Ma gyartok gyászban ül, Míg leng a szellem tőletek S már lelke sem hévül.“ Egy az én vigasztalásom: hogy az egyesület történetének Írója még nem született meg, s ha valamikor messze jövőben egy merész irodalmár egy még merészebb kiadót ilyfajta művel becsapni fogja, csak ködös emlék lesz már az én szereplésem, mint akár a lekvárcsinálás feltalálásának a históriája . . . Első kötelességemet végzem, midőn ma az egyesület nyilvános működésének ez idei sorozatát megnyitom. De ha búverövel bírnék, nemcsak a lelki gyönyörre és szellemi élvezetre törekvő estélyeinket, hanem czélunk és kitűzött nemes feladatunk számára Nagykároly és vidéke összes értelmiségének szivét szeretném megnyitni ! Ha ez sikerülne, ha a kör minden tagja és pártolója örömmel és készséggel áldozná oltárunkra ama kincs egyrészét, mely lelkűk rejtekében a nemes érzelmek és gondolatok kiapadhatlan forrását zárja magába, ha mindenki képességének csak morzsáit is hordja ide közkincsünk növelésére, úgy a szellemi erő gazdag halmazának birtokában egyletünk működésében életerős és hivatásának eredményében méltó leend arra, kinek nevét viseljük. Örökké álljon Kölcsey emléke és ennek árnyékában virágozzék az ö szellemének hódoló egyesületünk! Remek kivitelű fényképnag*yitások! Életnagyságu Blliil lililili mellkép 9 frt 80 kr. 9 frt 80 kr. papirkerettel = együtt. —: 1896. KITÜNTETVE SZAKKIÁLLÍTÁSON. -*tü 1896. HUSZTHY'ZOLTÁN kitűnő hírnevű fényképészete Nagykárolyban,: MEGBÍZHATÓ, SZÉP MUNKA! Am Egyes alakok, gyermek-képek, családi, testületi, stb. csoportfényképek a szokott, természetim, gondos kivitelben. Nagyobb menyasszonyi képek 3 f rttól feljebb.
