Nagykároly és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1902-02-06 / 6. szám

Gazdálkodni e világon minden embernek kell; igyekezni kell mindenkinek becsületes utón magának valamit szerezni, a szerzettet megőrizni s megtakarítani.

Gazdálkodni sokféleképp lehet; másként gazdálkodnak például a mesteremberek, másként a kereskedők s másként a mezei vagy falusi gazdák. Azonban a szó szoros értelmében a gazda nevet csak az érdemli meg, ki mezei gazdasággal vagy földmivelés- sel foglalkozik.

A mezei gazdálkodás oly foglalkozás, melytől az egész ország boldogsága függ. Nincs tehát mit szégyelni a földművesnek. Bár ennek is, valamint minden más hivatásnak, terhei, nehézségei vannak, de ezeken saját okossága és iparkodása által könnyíthet, s vannak néha szép örömei is.

A gazdának, hogy a gazda-név ne legyen haszontalanul és méltatlanul ráruházva, tudnia kell úgy intézni dolgait, mint gazdához illő. Főczélja legyen: mindenkor arra törekedni, hogy becsületes munkásság által annyit szerezzen, mennyi háznépének eltartására elegendő, hogy a reá rótt terheknek elegendőleg megfelelhessen és végre: mind- ezenkivül szerezzen is valamit, azaz gazdálkodjék, hogy egykoron öreg napjaiban is legyen neki miből megélnie és gyermekeit illendő nevelésben részesíthesse. Mert hiába, meg kell emlékeznünk e bölcs mondásról:

„Mikor mindened van, az jusson eszedbe, Hogy még szükséget is láthatsz életedbe“.

Hogy pedig mindé kivánalmaknak, mint gazda, megfelelhessen, szükséges, hogy saját gazdasági állapotát, jövedelmeit, költségeit ismerni tanulja, mit azzal ér el, ha rendes jegyzőkönyvet vagy naplót tart, melybe ki-, adásait és bevételeit pontosan feljegyzi; jól vigyázván arra, hogy többet ki ne adjon, mint mennyit a bevételhez képest költenie lehet; azaz: „addig nyújtózkodjunk, a meddig a takarónk ér“.

Legyen tehát a gazda dolgot szerető munkás, mert munka nélkül az ember semmire sem mehet, azért szorgalmasan kell dolgoznia; legyen gondos, mert csak a gondos gazda számíthat biztos jövedelemre; ' legyen továbbá takarékos,' mert ha nagy konyhát vezet, könnyen koldusbotra juthat; legyen végül rendettartó, mert a hol rend nincs, ott felbomlik minden. Csak az a gazda, aki mindé kellékeknek megfelel, állhatja ki j a mostani válságos viszonyokat és számíthat arra, hogy kedvezőbb viszonyok bekövetkezésekor jólétre vergődhetik.

Gazdakörök szervezése a községekben.

A Magyar Gazdaszövetség legutóbb tartott közgyűlésén elhatározta, hogy a gazdatársadalom szervezése s a kisgazdáknak a társadalmi működés körébe való bevonása

czéljából országos mozgalmat indít, mert nyilvánvaló, hogy erőteljes és egységes gazda- közvéleményt teremteni s a gazdák kívánságának nyoinatékot szerezni csak úgy lehet, ha a kisgazdák is tömörülnek s mint hatalmas és tekintélyes szervezet követelik jogos kívánságaik figyelembevételét. Eddig a íds- gazdák mint oldott kéve lézengtek s egymásnak panaszolták súlyos bajaikat, de szervezkedni -nem tudtak, daczára annak, hogy ők képezik az ország gerinezét, lelkét, kenyéradóját.

Ezen szervezkedést akarja most aj Magyar Gazdaszövetség megindítani és előmozdítani, megbízván Meskó Pált, a Magyar Gazdaszövetség titkárát, hogy támogassa a földmivelőnépnek azon derék barátait, kik ] együttérezve a földmivelőnéppel, annak sok | mindenféle baján segíteni akarnak. A szex’- vezkedés legczélszerübben Gazdakörök létesítése által történik.

Gazdakört minden községben lehet alakítani, hol a lelkész, a tanitó, vagy. a jegyző, valamelyik intelligens gazda vagy értelmesebb földmivelő ezen jó ügyet a föld- mi vetéssel foglalkozók jóvolta érdekében fölkarolni hajlandó. Ezen derék népbarátok for- duljanak Meskó Pálhoz, a Magyar Gazdaszövetség titkárához, (lakik a folyó évi márczius hó végéig Nyitrán, azontúl Budapesten), kitől a gazdakör-alaki tás tekintetében útbaigazítást nyerhetnek. A gazdakörök feladata: a község és a tagok összes gazdasági érdekeinek előmozdítása, mezőgazdasági ismeretek terjesztése, tenyészállatok beszerzése, hatósági intézkedések, rendeletek, községi és iskolaügyek megbeszélése, a jótékonyság és felebaráti szeretet fejlesztése, gazdasági szükségletek közös beszerzése, termények közös értékesítése, a hazai ipar, különösen a helyi kisiparosok támogatása, előnyös kölcsönügyletek közvetítése, közbenjárás terhes adósságok konvertálásánál, a szövetkezés előnyeinek ismertetése, olvasókör és könyvtár létesítése, szóval a község lakói összes anyagi, erkölcsi és szellemi igényeinek kielégítése.

Minden gazdakör tagjává lesz a Magyar Gazdaszövetségnek, összeköttetést tart fenn a vármegye gazdasági egyesületével s kívánságait ezek vitján a legfelsőbb hatóságok előtt is nyomatúkkal tolmácsolhatja. A Magyar Gazdaszövetség támogatja a gazdaköröket könyvtáraik berendezésénél, közbenjár j a tekintetben, hogy a lapokat kedvezményes árban kapják, gondoskodik szakemberekről, kik a gazdakörben gazdasági és társadalmi kérdésekről előadásokat tartanak, gondoskodik vidékenkint megbízható szaktanácsadókról, kik a gazdakörök tagjainak a hót bizonyos meghatározott napjain, adó, katonai, telekkönyvi, peres, hitelműveleti s más ügyekben útbaigazítással szolgálnak.

Alapszabály-tervezetet mindenkinek készséggel küld Meskó Pál, a Magyar Gazda- szövetség titkára, (lakik: márczius hó végéig Nyiti*án, azontúl Budapesten).

ipartársulatnak. 13. A vágóhídnak sertésvágások részére átalakításáról készített költségvetések bemutatása. 14. Heim Ferencz Atilla-utezai lakos kérelme 3000 korona kártérítés iránt. lö. Simon László és Jakab János nagymajtény-utezai telkükhöz csatolt terület mennyiségének helyesbítése iránti kérelme. 16. London Lajos kérelme Pék- utczai telkéből a város által elfoglalt terület árának méltányosabb megállapítása iránt. 17. Kovács József Gróf Károlyi István- utczai telkéhez csatolt 29'96 Q m. terület árának megállapítása. 18. Ifj. Asztay József' Pétőfi-utczai telkéből elfoglalt terület árának megállapítása iránti kérvénye. 19. November havi pénztárvizsgálati jegyzőkönyv. 20. Deczember havi pénztárvizsgálati jegyzőkönyv. 21. Január havi pénztár vizsgálati

jegyzőkönyv. 22. Hájtájer István körtefa- utczai lakos telkéhez csatolt 3'78 Q m. terület árának megállapítása. 23. A Pesti Hazai takarékpénztár értesítése, hogy a- fennálló tartozások minden 1000 korona részlete után 14 fillér fizetendő. 24. Rendőrkapitány kérelme telephon-állomásnak lakásán leendő beren- deztetése iránt. 25. A fényi-uteza egy része szabályozási vonalának megállapítása. 26. Pinczés Jakab illetőségi ügyében határozathozatal. 27. Szakbizottságok megalakítása 1902. évre. 28. Grázel István dijnok kérelme 00 korona előleg engedélyezése ix-ánt. 29. 24 órával előbb beadható indítványok tárgyalása. — Póttárgysorozat: 1. Goldstein Adolf vásárvámbérlőnek az 1900. évről fenn maradt tartozásának részletekben. leendő megfizetése iránti kérelme.

— Személyi hir. Herczeg Bertalan kereskedelmi miniszteri számtanácsos a vármegyei közúti zárszámadások felülvizsgálása czéljából városunkban időzik.

Ugyvan, jőnek, még pedig ketten. Egy sejtelem azt súgja neki, hogy ezek ők lesznek. Megismerné a lépteiket a legvadabb kocza puskások sortüze közt is, pedig olyankor ugyancsak zavai'ba szokott lenni.

Az a kis húsdarab, abban a négy lábú kebelben, hangosabban kezd kótogni, valóságos zakatolást visz végbe. A vér mind a fejébe tódul.

Kevés vártatva kibukkannak a jövevények a tisztásra. Egy őz ifjú és egy őz leányzó. Semmi kétség többé, ezek csakugyan ők.

Most kellene már a türelem, de hol van.az ilyenkor.

A két őzbak pillanatig megáll, mintha gyökeret vert volna a lábuk a puha pázsiton.

A következő perezben azonban egy artiku-1 lálatlan hangot hallotva, bőszülten csapnak j össze. Kegyetlen harcz keletkezik. Az éj csöndjét az apró homlokok kopogása szakítja meg. Az aggancsok keményen verődnek j össze. Védekezik és támad, ki ahogy tud. i Tudja és érzi mind a kettő, hogy most itt i egyiknek veszni kell. A győztes jutalma lesz az élet és egy szép hölgy. Nem mindennapi jutalom, érdemes érte küzdeni.

Az egyenetlen harcz azonban nem j sokáig tart. Két évvel fiatalabb ellenfelénél s gyengébb is. Még egy utolsó kísérletet tesz, legyűrni a szerencsés vetélytársat, de hasztalan.

Egy jól alkalmazott döfés a másik részéről. a lapoczka alá és elesik.

Fájdalmas nyögés és rángatózás köz-! ben patakzik elő a vér. Nyelve lq^sankint kjdagad szájából. Az a kis hús darab min- j dig elhalóbban dobog. Megüvegesedő okos szemeivel még egy lemondó pillantást vet reá, akiért megkell halni, s nem sokára mély csend lesz újból.

A lombok közt egy szellő suhan út, magával hozva egy távoli kutyavonitás töredékeit.

Az egyik bokorból óvatosan mászik elő egy zöldes szemű valami, megadni, a végtisztességet. c . 0, ,

Fazekas Sándor.

H S R E K.

—■ Meghívás. A képviselőtestület tagjait a folyó év február hó 9-ik napján délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó évnegyedes rendes közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1902. február 3-án. Debreczeni István, polgármester. Tárgy- sorozat: 1. A nagykárolyi 45. számú telekjegyzőkönyvben 580. hr. sz. alatt felvett Murvai Sándor és Dán Erzsébet tulajdonát képező ingatlannak a közkórház részére eszközölt megvételéről kiállított szerződés jóváhagyása. 2. A korcsmák, sörházak és pálinka- mérésekről alkotott s belügyminiszter ur ő excelencziája 83287—V. R. 1901. szánni határozatával jóváhagyott szabályrendelet kihirdetése. 3. Az építési szabályrendelet 16. §-ának módosítását jóváhagyó belügyminiszteri 124021—IV—1901. szám alatt kelt határozatának kihirdetése. 4. Az 1897. évben a város kötelékébe települtekre a telepi tésidij | kivetése. 5. Glasner József kérelme a Kál- j mándi-uteza kövezésének fentartására elvál- ; lalt jótállási határidőnek 2 évre leendő le-; szállítása iránt. 6. Blum Ede és társai bérkocsi-tulajdonosok kérelme a bérkocsi-üzlet gyakorlására vonatkozó szabályrendelet mó- j dositása iránt. 7. Rózenberg Zsigmond és társai kérelme a Honvéd-utczai asphalt- gyalogjáró kiépítésének s a szekérút kikövezésének elrendelése iránt. 8. Polgármester előterjesztése ártézi-kut furatása iránt a nagvinéltóságu, m. kir. földmivelésügyi miniszter úrhoz szakértő kiküldése iránti kérvé- nvezés végett. 9. Széchenyi Lajos és társai kérvénye a Petőü-utcza szegletén lévő kútnak a fényi és Akáczfa-utcza szegletére való áthelyezése iránt. 10. Sándor György és 1 társai ó-téglaszin-utczai lakosoknak kérelme a Magtár-utczában kőgyalogjáró készítése iránt. 1-1. Léváy Béla aljegyző kérvénye fizetésének évi 200 forinttal leendő felemelése iránt. 12. A vágóhidi jégverem átalakitá- 1 síinak elrendelése iránti kérvénye a mészáros— Belső titkos tanácsos. Ö felsége a király br. Vécsey Józsefet valóságos belső titkos tanácsosnak nevezte ki. Azt hisszük ez a kinevezés az egész vármegyében igaz örömet keltett, mert a nemes főurat a köz- becsülés és tisztelet környezte mindenkor.

— Batyubál. Igen kedélyes, sőt mondhatjuk, családias jellegű mulatságot rendezett f. hó 1-én városunk több családja a polgári leányiskola termeiben, a mely műkedvelői előadással is élénkítve, valóban kedves estélyt szerzett a megjelenteknek. A műkedvelői előadás rendezését a műkedvelői gárda vezetője, városunk „legfiatalabb“ prókátora vette kezébe, a családanyák a batyubál egyik legelengedhetellenebb kellékéről, a batyuról gondoskodtak, a fiatalság pedig arról, hogy a tánczolni vágyóknak legyen, a ki talp alá huzza. Nyolcz órakor vette kezdetét a műsor, a melyet az abban jelzett fővái’osi művésznők és művészek helyett a társaság tagjaiból hirteienében alakított művészi gárda mutatott be, Első szám gyanánt Hetey Margit adta elő igen kedvesen és elragadóan a „Szerenád“ czimü monológot, mely után Cservényük Vilma adta. elő zongorán Mendelsohn egy alkotását nem mindennapi zenei képzettségit valló preczi- zitással. Kemény Emil „Felfedezések“ czirnen egy jóízű humorral megirt szerzeményét olvasta fel, mely élénk derültséget okozott és általános tetszésben részesült. Dr. Cservényük Károlyné énekelte el Rudnay „Az est“ czimü románczát és Hubay „Oh miért oly késő“ czimü darabját igen szépen és hatásosan, Cservényük Vilma zongorakisérete mellett. Ezután egy 1 felvonásos vígjátékot, „Az elkényeztetett férj“-et adták elő következő szereposztással: Hippolit — Herman Venczel, Caesariné —• Baudisz Janka, Nichette — Ilosvay Bella. A szellemes kis franczia vígjátékot a műkedvelői gái-da ismert tagjai a tőlük már megszokott rutinnal adták elő. Herman Venczel otthonosan játszotta meg az elkényeztetett férj szerepét. Baudisz Janka kitünően személyesítette a különböző tem- peramentumu asszonyokat utánzó feleséget s meglepő ügyességgel és kedvességgel, műkedvelőknél szokatlan színpadi jártassággal játszotta el különben nehéz szerepét. Ilosvay Bella pedig pompás humorral játszotta meg a bizalmaskodó szobalány szerepét. Hogy tapsokban, kihívásokban nem fukarkodott a hálás közönség, azt talán említenünk is felesleges. Ezzel a műsor befejezést nyervén, a háziasszonyok jóvoltából dúsan terített asztalokhoz telepedett a társaság, majd kezdetét vette a táncz, mely legjobb kedvvel egész a korai reggeli órákig tartott. A családias jellegű mulatságot fesztelenség, kedélyesség jellemezte, melyre a jelenvoltak bizonyára kellemesen fognak visszaemlékezni. A jelen volt hölgyek névsorát a következőkben közöljük: Barkóczy Ferenczné, Baudisz Józseféé Janka és Erzsiké leányaival. Bakó Bálintné, Bakó Lenke. dr. Cservényük Károlyné, Cservenyák Vilma, Domahidy Leona, Hetey Abrahámné Margit és Vilma leányaival, ilosvay Lászlóim Bella és Margit leányaival, Jenser Mihályné, Kemény Alajosné Giziké leányával, Killer Xándorné, Mangu Béláné, Mareseh Eníilné, Nonn Ferenczné, Papp Béláné, Pongrácz Gézáné Piroska leányával

(Debreczen). Barthos Mariska (Felsőbánya), Csanádi Louis, Jánossy Jolán, Kurcz Erzsébet, Lőrinczi Ida, Tolié Gizella.

— Domahidy Ferencz temetése. Vármegyénk volt nagyérdemű főispánjának elhunytéról már lapunk múlt számában megemlékeztünk. A megboldogult földi maradványait Budapestről Angyalosba szállították, hol múlt hó 30-án tették örök nyugalomra a családi sírboltban. A temetési szertartást Biky Károly szatmári esperes és Újlaki Béla angvalosi lelkész végezték. A remek ércz- koporsót számtalan szebbnél-szebb koszorú borította, közöttük Nagykároly város közönségének koszorúja is. A temetésen városunkból részt vettek : gróf Hugonnai Béla főispán, Nagy László alispán, Ilosvay Aladár főjegyző, Dr. Serly Gusztáv vármegyei főorvos, Jeney Géza főszámvevő, Horváth Mihály nyug. árv. ülnök, Madarassy Gyula vármegyei pénztárnok, városunk képviseletében pedig Debre- czeni István polgármester^A családi sírboltba történt elhelyezés előtt gróf Hugonnai Béla főispán tartott érzelemteljes búcsúbeszédet, melyben jellemezte az elhunytat mint családfőt, birtokost, hazafiut s.a közélet emberét és ecsetelte azt a veszteséget, mely vármegyénket érte Domahidy elhalálozásával és vett végbúcsút az angyalosi sírbolt csendes lakójától.-- Hangverseny. Az ize. nőegyesület által folyó hó 8-án a vármegyeháza nagytermében megtartandó hangverseny különösen a közreműködőkre tekintettel rendkívüli érdeklődést keltett, úgy, hogy a siker teljesen biztosítva van s a jegyeknek nagy része már el is kelt. A rendezőség felkéri a közönséget, hogy a hangverseny kezdetére pont 8 ói’ára pontosan megjelenni szíveskedjék, mert a későn érkezők, tekintettel arra, hogy mennyi kellemetlenséggel jár a hely keresgélése s az előadók meg lennének zavarva, az épen folyamatba levő hangverseny-szám befejezését kénytelenek lennének bevárni s csak azután kereshetnék fel helyeiket. — Jegyek szombaton, a hangverseny napján délelőtt 9—12-ig és délután 2—-5 óráig a vármegyeház nagytermében kaphatók.

— A régi kaszinó egyesület folyó hó 2-án közgyűlést tartott Debreczeni István elnök elnöklete alatt. Az előző közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése után a számvevői felülvizsgálás mellett előterjesztett 1903. és 1901. évi számadásokat elfogadták. Majd felolvastatott az 1902. évi költségelőirányzat, melyből meggyőződtek az egyesület tagjai arról, hogy az teljesen reális alapon nyugszik, s az egyesület nehéz pénzügyi helyzetéből takarékos s okszerű gazdálkodás mellett lassanként ki fog bontakozni. — A költségvetés elfogadása s a Magyar Nemzet czimü lap elárverezése után a közgyűlés véget ért.-— Kereskedő-bál. A kereskedő-ifjak által folyó hó 1-én a polgári olvasókör helyiségében rendezett tánczmulatság — daczára annak, hogy ugyanazon napon, még két tánczvigalom volt városunkban — minden tekintetben igen jól sikerült. A tánczmulatság sikerét különösen az jellemzi, hogy kereskedő családaink csaknem teljes számban megjelentek azon, s a tánczmulatság- nak kedélyes házias jelleget kölcsönzött az együvétartozás érzete, melynek ápolását tűzte ki czélul az ifjúság egyesülete. A csinosan feldíszített teremben a szép leányok és asz- szonyok egész serege jelent meg s a figyelmes rendezőség bőven gondoskodott arról, hogy a hölgyek jól mulassanak ami teljesen sikerült nekik s alig hisszük, hogy oly mulatság legyen még a farsangon, melyen annyit tánczoljanak a hölgyek, mint ezen. Fátyol Józsi kitűnő zenéje csak fokozta a jókedvet, mely a reggel 6 óráig tartó mulatságot egy perezre sem hagyta el. Vacsora alatt Csillag Aladár egyesületi titkár emelt poharat, megköszönve az estély háziasszonyainak megjelenésüket s a támogatást,- melyben a mulatságot részesítették. A megjelent hölgyek névsorát a következőkben adjuk: Asszonyok : Arz Albertné, Bérezik Bertalanná, Brichta Mik- ! süné, Bikfalvi Lajosné, Csőkör Ferenczné, Csipkés Andrásné, Csepreghy Antalné, Dre- nyovszky Mildósné, Demidor Ignáczné, Filep Endréné, Ferenczy Antalné, Illyés Olivérné, Janitzky Albertné, Irsik Ferenczné, Jugan Jánosné, Kerekes Ödönné, Kovács Lajosné, Liebhauzer Ferenczné, Matolcsy Karolni, Med- vev Ernöné. Nonn Jánosné, Pénzéi Mihályné, Preisz Károlyné, Rubleczky Ignáczné, Simkó Gézáné, Szeder Dénesné, Szabados Pálné, Szo- kolovszky Lajosné, Sternberg Jenőné. Leányok: Bamberg Etel, Csőkör Erzsiké, Csipkés Irén, Drenyovszky Mariska, Eigner Anna, Kovács Klára, Kerekes Erzsiké, Kerekes Mariska, Kínál Erzsiké, Kínál Mariska, Kínál Margit, Leichtman Sarolta, Szeder nővérek, Szabados Etel, Szabados Klára.

— A nagykárolyi kereskedelmi és iparbank e hó 2-án tartotta évi rendes közgyűlését Berger Ármin intézeti elnök elnöklete alatt. Elnök a közgyűlést megnyitván, miután konstatálta, hogy kellő számú részvényes és