Nagykároly és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1902-12-11 / 50. szám
Melléklet a „Nagykároly és Vidéke“ Hitel és részletüzlet. A társadalomnak rég időktől fogva van egy mostoha gyermeke: a kereskedő. Hiába hivatkozik a sajtó a kereskedelem rendkívüli fontosságára, hiába erőlködnek mérvadó köreink arra a nagy jelentőségre utalni, mely az ország kifejlett kereskedelmében rejlik: a közvélemény mégis mindig a társadalom páriáinak nézi a kereskedőket. Pedig, ha kissé közelebbről szemügyre vesszük a külföldi hatalmak óriási fejlődését, vagyis, ha nemcsak üres frázisok hangoztatásával akarnánk rosszul értelmezett szellemi fölényünknek kifejezést adni és nem volnánk restek gondolkozni: be kellene vallanunk, hogy a nagy kulturállamok bámulatraméltó lendületének a kereskedelmük adta meg az impulzust. Hóditó hadjáratok az ország területét szélesbithetik, amit azután erős, bátor hadvezérek vezette honvédelem meg is tud tartani. De hogy a megszerzett területen a népesség, a lakosság jóllétnek örvendhessen, bármi természetű munkája révén boldogulhasson is, arra sem a mezőgazdaság, sem- az ipar, sem a nemzetgazdaság bármely más ága nem lehet manapság annyira alkalmas, mint a megizmosodott kereskedelem, mely a kereseti forrásoknak jövedelmezőségét gyarapítja, — a kereskedelem, mely a nemzetek materiális helyzetének legbiztosabb alapja és a jóllét, a meggazdagodás legbiztosabb eszköze. Határozottan helytelenül cselekszik, aki a magyar kereskedelem érdekeit szivén nem viseli. Legyen bármi véleményünk a kereskedők eljárásáról és hódoljunk bár az agráriusok elveinek — sohse felejtsük, hogy a magyar kereskedelem felvirágoztatása ennek a nemzetnek vitális érdeke. Nem tagadjuk, hogy kötelességünk a kereskedelem fattyúhajtásait kinyesni, mint minden más rosszat; de ezt nem szabad ellenszenvvel, hanem azzal a jóindulattal tennünk, mely igazolja, hogy a kereskedelem jelentőségét kellően méltányoljuk. A tanulságokkal teli külföldre kell utalnunk, ahol a kereskedelem prosperálása oly sokat pótol. A kereskedelem lehetővé tette Francziaországnak, hogy a múlt század hetvenes éveiben nagy hadisarczot fizethessen az ellenségnek, anélkül, hogy ezáltal fényes pénzügyi helyzete megrendült volna. A kereskedelem Angliából ez idő szerint utólérhet- len nagyhatalmat teremtett. A kereskedelem kierőszakolta Németországban, hogy a lakosság számának tultengése daczára a tengerentúlra való viszonylat alkotásával a megélhetésnek, sőt a meggazdagodásnak nemcsak alapja vetessék meg, hanem a jövőre is biztosittassék. A kereskedelem gyöngesége nyomja Oroszországot, gátolja Itália hatalmi állását, a kereskedelem hiánya jóformán politikai számításon kivül helyezi Spanyol- országot és Portugáliát. De elég ebből ennyi, hogy a kereskedelem nagy fontosságát megvilágítsuk. Elég arra is, miként bizonyságul szolgálhasson, hogy kereskedelmünket elhanyagolni nem szabad, sőt ellenkezőleg hazafiui feladatunk arra rendkívüli figyelmet fordítanunk. Nem szorul bővebb fejtegetésre az sem, hogy kereskedelmünknek — mely nem dicsekedhetik sok száz évi művelődési fejlődéssel — száz meg száz bajjal kell megküzdenie. Vajúdik méhében minden. Változatosságokkal teli átalakulásokon kell még mindig átmennie, melyeket mind megannyi szárny- próbálgatásoknak kell tekintenünk, inig bizonyos stabilitásra vergődhetnék. íme, mostanában a kereskedők kihallgatásra járnak a miniszterhez, hogy segítsenek rajtuk. Rendezzék állásukat az államban, pártfogolják, támogassák jogos kívánságaikat és szanálják a hitelviszonyok mai züllött állapotát, mert a mai világkereskedelem, amint az az idők viszontagságos folyamán ez idő szerinti állapotára jutott, csaknem kizárólagosan a hitel egészséges alapján nyugszik. Minden rendelkezés, mely a kereskedelmi hitel szabályozására irányul, a kereskedők legélénkebb érdeklődésére számíthat s igy csak természetes, hogy oly esetben, amikor valamely, a hitelre vonatkozó rendelkezést magukra nézve sérelmesnek találnak, orvoslatot keresnek. Az uj polgári rendtartás foglal magában ilyen rendelkezést. E szakasz szerint a kereskedőnek a fogyasztóvali pőrében mindenkor az a bíróság illetékes, melynek területén az adós lakik. Sok baja gyűlik meg a kereskedőnek ez által, mert ha az adósai nem fizetnek, mindazokon a helyeken kell pörölnie, melyeken az adósok laknak. Mennyi költség, a szétforgácsolás okozta mennyi munkába kerül ez ! A kereskedő nem győzi érdekeit hathatósan védni és nem talál vigaszt abban sem, ami e rendelkezés eredeti czélja volt, hogy ugyanily kellemetlenségek hárulnak a külföldi kereskedőkre is, akik Magyarországon lakó fogyasztóknak hiteleznek. Mert a káröröm nem lehet haszon, különösen akkor nem, ha a káron örvendező maga is nem csekélyebb kárt szenved. 1902. deczember II. — 50. számához. 18397—1902. K. szám. Hirdetmény. A Nagykároly városi megüresedett képviselőtestületi tagsági helyeknek választás utján leendő betöltésére határidőül vármegyei alispán ur 32802/1902. számú rendeletével f. évi decz. hó 16-ik napja lévén kitűzve, értesit- tetik a t. választó közönség, miszerint a mondott napon mind az öt kerületben reggeli 9 órakor kezdődő és délutáni 4 óráig tartó választások az alább irt helyen fognak megtartatni: I. választó kerület: szavazóhelyisége a városháza tanácsterme. Válasz- tásvezetö: Róth Károly. II. választó kerület: szavazóhelyisége a ref. fiúiskola nagyterme. Vá- lasztásvezetö: Serly Ferencz. III. választó kerület: szavazóhelyisége a zsellérrészi részház. Választás- vezető Balogh Kálmán. IV. választókerület: szavazóhelyisége a svábrészi részház. Választás vezető: Schuszteritsch Ferencz. V. választó kerület: szavazóhelyisége a gróf Károlyi György-téri gyer- mekmenhely helyisége: Választás vezető Roóz Samu. Az I. választó kerülethez tartozik: Deák Ferencz-tér, Gencsi-utcza, gróf Károlyi György-tér, Hajnal-, Hétsastol-, Honvédköz-, Jókai-, Kossuth-, Kölcsey-, Könyök-, Széchenyi-, Terem-utczák és a külterület. A II. választó kerülethez tartozik : Baromvásártér, Csokonay-, Görbe-, gróf Károlyi István-, Honvéd-, Magtár-, Melinda-, Nyárfa-, Pék-, Petőfi-, Rákóczy-, Szőlő-, Templomköz-, Téglaszin-, Vadai- köz és Wesselényi-utczák. A III. választó kerülethez tartozik: Árpád-, Gyepsor-, Kígyó-, Luby-, Malom-, Martinovits-, Somos-, Temető- és Térey-utczák. A IV. választó kerülethez tartozik : Akáczfa-, Atilla-, Ágoston-, Árokpart-, Fényi-, Hunyady-, Kaplony-, Kaszinó-, Kálmánd-, Körtefa- és Toinpa-utczák. Az V. választó kerülethez tartozik: Fazekas-, Gózson-, Hajduköz-, Kenderes-, Kishajduváros-, Kiskároly-, Maj- tény-, Nagyhajduváros- és Verböczy-1 utczák. Figyelmeztetik ezúttal a t. választó közönség az 1886. évi XXII. t.-czikk 38. §-ára, melyszerint azon esetben, ha a választás meghatalmazvány alapján gyakoroltatik, egy személy csak egy meghatalmazást nyerhet és a meghatalmazás legalább egy órával a választás előtt a városházánál a polgár- mesteri hivatalos helyiségben bemutatandó alantirott választási elnöknél, mert az igy be nem jelentett meghatalmazás alapján szavazni nem lehet. Az I. választó kerületben kiléptek: Fógel Kálmán, Kínál József kereskedő, Kardos Lipót, Albanézi Mihály, Szalóki Ferencz, Rosenberg Bernát és Frank Lajos rendes, Mészáros Lajos, Luczay János és Herman Samu póttagok. A II. választó kerületben kiléptek: Asztalos György, Kaufmann Jenő, Nagy Elek kórházi gondnok, Sándor György, Hadál Antal, Kínál József vendéglős és Róth Mátyás rendes-, s Nagy Gusztáv póttag. A III. választó kerületben kiléptek: Strőhmájer Ferencz, Nyusztay Antal és Kiss József rendes-, s Kovács István póttag. A IV. választó kerületben kiléptek : Hágen Ferencz, Nagy János, Szabó Lajos, Hám József, Széchenyi Lajos kereskedő és Gindele Ignácz rendes-, ifj. Akkermann György és Boleman Lajos póttagok. Az V. választó kerületben kiléptek : i Wkß Jamtzky György, Nonn Ferencz, Kind- |||p ris Gábor, Mercs Imre, Kacsó Károly,! ||§|| Szabó János és Bérezik Bertalan ren des-, s Baudisz Jenő póttag. Választandó az I. választó kerület ben 9 rendes tag, (kik közül 1 tag t év elteltével kisorsoltatik) s 4 póttag Választandó a II. választó kerület ben 9 rendes tag, (kik közül 1 tag í év elteltével kisorsoltatik) s 4 póttag Választandó a III. választó kerület ben 9 rendes tag, (kik közül 3 tag 3 év elteltével kisorsoltatik) s 4 póttag. Választandó a IV. választó kerületben 12 rendes tag, (kik közül 3 tag 3 év elteltével kisorsoltatik) s 4 póttag. Választandó az V. választó kerületben 7 rendes tag s 4 póttag. A kilépett képviselők megválaszt- hatók. A szavazás úgy a rendes, mint a póttagokra nézve szavazatlapok által történik. A szavazatlapra csak annyi név írandó, a hány képviselőtestületi tagot a választó kerület választani jogokülön tüntetendök ki. Kelt Nagykárolyban, 1902. évi deczember hó 11-én. Nemestóthi Szabó Antal, Szatmár vármegye törvényhatósági bizottságának 839—1902. Bjkv. sz. határozatával kiküldött választási elnök. £la«lo ház. Özv. Sternberg Antalné örökösei tulajdonát képező (Könyök-utcza 4. sz.) eladó. Értekezhetni Dr. Várad! Ödön 7—26 nagyváradi ügyvéddel. ÍMÉS: fäliüst iÉÖ^i 1 1 1 1 1 i i JL JL 1 1 1 1 JL X X X X X X X X X X X X X FINOM PAPÍRON, TISZTA KIVITELBEN KIADÓHIVATALUNKBAN JUTÁNYOSÁN KÉSZÍTTETNEK. m T 1 T T í T T T T T T 1 1 I 1 1 1 t T 1 T Boroladas. Alólirott tisztelettel tudatja a borfogyasztó közönséggel, hogy az ünnepekre és sertésölésve, nemkülönben lakodalmakra tisztán kezelt jóminőségü borait a következő előnyös árak mellett fogja kimérni s kéri a nagyérdemű közönséget, hogy szükségletét az alább felsorolt borok valamelyikéből szíveskedjék beszerezni: 1 liter 6 éves, nagy burgundi veres ................OO kr. 1 „ rizling, 4 éves.............................. . OO „ 1 „ peéri, 5 éves, fehér...................................50 „ l „ saját termésű, 2 éves, ó, fehér .... 40 „ 1 „ pelei, Papszász-féle...............................30 , 1 „ uj, pestmegyei ...........................................20 „ Sa ját üstömön a házamnál főzött többféle finom szilva-, seprű- és tirlölipálMa kaptoio. Minden az itt felsorolt italok tiszta- és valódiságáért felelősséget vállalok. A m. t. közönség becses pártfogását kérve, vagyok Nagykárolyban, 1902. decz. hó. teljes tisztelettel Kún 1st •vexiclég-lős. Gróf Károlyi György-tér 68. sz., saját ház.
