Nagykároly és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1902-11-13 / 46. szám
Társa,cxa,lxao.i, szé^piarodLalECLi és isxss.eretterjesz'Cő Ixetila/p. NAGYKÁROLY VÁROS HIVATALOS, HIRDETÉSEINEK KÖZLÖNYE. Előfizetési árak: Egész évre................8 kor. [[ Negyedévre..................2 kor. Félévre ........................4 kor. Egyes szám..................20 fill. Közs égi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 kor. Megjelen minden csütörtökön. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Deák Ferencz-tér 4. szám. (A római kath elemi iskolával szembeni. Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. 50 RIUp T7"lsszlb.3,n.g'. A lapunk múlt számában közölt vezérczikkre az alábbi levelet kaptuk, mely éles megfigyelő tehetséggel sorolja fel községi háztartásunk bajait. Közöljük azt szószerint úgy, miként beküldetett. T. Szerkesztő ur! Becses lapja f. év éS'hó 6-ik számában megjelent városunk egy nemtöje — és végre fellebbenti a fátyolt, mely a város kormányzatának eddigi eredményeit eltakarta. Figyelmezteti az érdekelteket s felhívja, hogy netovább; — most nyert igazolást az 1890-es évek végén e lapban olvasott ama czikk, hogy városunk ügyeinek intézésére hivatott testületi kormányzat amaz ösvényére, melyen halad, az előrelátás nem vet fényt, mert valóban nem látta hova fog jutni, ha igy halad, eljutott oda, a mint a fent hivatkozott czikk mondja, hogy az értékek 25°/0-kal csökkentek, hogy felesleges beruházások fentartásával oly terhek nemcsak állandósittattak, de minél nagyobb mérvben fokozottan igényeltetnek, melyeket városunk kereskedelmi s közgazdasági forgalma meg nem bir. Eljutott a város oda, hogy jómódú családok tönkrejutottak s a tönkre- jutás ösvényére kényszerittettek, részben elköltöztek, hisz nem egy példa van, hogy egy vagyonikig elgyengült polgártárs házát 12 ezer forintért kérték, ha eladja, az adósságokat kifizetve, marad 5000 forintja s e tökével kezdhetett volna uj pályát, de az inaugurált rendszer szerinti városi adóteher oda juttatták polgártársunkat, hogy háza csak 7 ezer forintért kelt el, — igy nem hogy uj pálya kezdésére tökéje maradt volna, de a fenmaradt adósság üldözi. A város úgy tett eddig, mint ama földes ur, ki 200 holddal . bir és kit apja ki tan i ttat ván, dolgozni nem akar, de beül a birtokba, a mi igen helyes lett volna, ha folytatja a gazdálkodást, lassan beruházásokat csinál, ámde a fiatal ur tapasztalat hiján, ur akart lenni, mint szomszédja, kinek (500 holdja van, ö nem vizsgálta ezt, de mint amaz kocsit s 4 lovat szerez: adja az urat, a inig tönkre nem megy. Nem tudják, hogy a vámpiócza, mely a gyengébb szervezetet, mint városunk, folyton elvérzésben tartja,5 ezt csak nagyforgalmu városok állják ki, ámbár azokon is bilincs, mert e nélkül kimondhatatlanul haladnának. Pazarul csináltattak a városon mezei (Macadám) utakat s mint illik, árkokat, — azonban nincs mit fuvarozni, a kereskedelem elköltözött, a közgazdaság sorvad. Ezzel szemben nem állítottak fel a gynmasiumban parallel osztályokat, miáltal 40—50 vidéki gyermekkel több keresvén fel a gymnasiumot, a közforgalom 10 —15 ezer forintot nyert volna. Elhagyták helyezni Szatmárra az anyakönyvi felügyelői állást, miáltal szintén sokat vesztett a forgalmi töke, pedig Szilágyinegye is ide tartozván, Nagykároly lenne a központ is. Elhagyták vinni a kazánvizsgálói biztosi állást Szatmárra, mely szintén tetemesen hozzájárul a forgalomhoz. Nem kértek felsőbb leányiskolát, mikor a kormány néhányat állított ilyet fel. Na de hagyjuk ezt, talán a tervbe vett villanyvilágításnál meglátják mind e visszásságokat s másként fognak cselekedni és abba fogják hagyni az öngyilkos műveletet s a helyett rájönnek, hogy a kir. törvényszék visszaszerzésén is kellene munkálkodni, a tanfelügyelői székhelyet át kellene hozni, melyet a törvény egyenesen a megye székhelyére rendelt. .Talán fog akadni lánglelkü képviselő, ki ez 'intézmények létesítése s áthozatala érdekében megteszi a kezdeményezést, mert valóban városunkat csak ily dolgok menthetik meg s nem az eddigi rendszer eredményei, melyek annyi család részére hoztak bajt. Hallottam azt is, hogy régen nehány iparos készítményei a kereskedelmi múzeumba küldettek, s itt gyorsan jól eladattak, — ez is felséges istápoló csatornája volna városunk közgazda- sági fellendülésének, — ha a hatóság erre nem ér reá: valóban az ipartestület nemesebb hivatást ennél nem tölthetne be, ott az egyesnek s az összesnek nemcsak költeni, de dolgozni kell, — másként elgyengülve, eladősodva a város figyelemre sem lesz méltatva s nem nyerni fog valamit, de mindent veszíteni. Egy polgár. A főjegyző felebbezése. A városi képviselőtestület a szervezési szabályrendelet módosítása alkalmával a városi első aljegyző fizetését 1600 koronáról 2000-re emelte fel, a főjegyző fizetését pedig meghagyta az eddig élvezett 2200 koronában. Továbbá a munkakör megállapításánál a főjegyző hatásköréből kivette az iparügyeket, melyből neki bizonyos összegű megengedett mellékjövedelme volt s azt is az első aljegyző munkakörébe utalta, ügy a fizetésemelés megtagadása, mint a munkakör megállapítása ellen Hetey Ábrahám főjegyző felebbezéssel fordult a vármegye törvény- hatóságához, de ugyancsak az ő érdekében Kardos Lipót és társai is felebbeztek s e felebbezést, valamint a szervezési szabály- rendelet módosítását fogja tárgyalni a folyó hó 18-ára egybehívott rendkívüli vármegyei közgyűlés. Nekünk a felebbezéshez volna egy pár szavunk. Mi mindenkor arra az álláspontra helyezkedtünk, hogy városunk lakossága any- nyira meg van terhelve pótadóval, hogy azt semmi szin alatt sem lehet feljebb srófolni, annál kevésbé, mert könnyen megtörténhetik, hogy egy váratlan beruházási szükséglet annyira igénybe fogja venni az adózók fizetési képességét, hogy csak egyenes községi adóban jóval megfogja haladni az állami adót; ennek fizetése a nehéz gazdasági s ipari helyzetben sinylődő népre nézve egyenlő lesz a végromlással. Már a költségvetés tárgyalása alkalmával megtagadtuk hozzájárulásunkat a fizetések TARCZ A. ■♦35-*Hervadt virágok közt .. . Hervadt virágok közt Rózsaszín levelek, Mint az illat száll rám Minden egyes sorból Az igaz szeretet. Nézem, nézegetem S olvasgatom sorba, Ott ragyog egy csillag Tiszta, szelíd fénye Minden egyes sorba-. S elmerül a lelkem A múlt fátyoléba’ .. . — Ki ezeket irta, Ki könnyét rásirta: Az Isten megáldja. Vári-Olvaszthó Ferencz. Falusi saison morte. Irta : G-. H)iószeg-li.y Zfcvíór. Ősz van. Pusztulásnak évadja. Az eget szürke vastag felleg borítja, a fák megkopaszodtak, mint egy agglegény koponyája, a virágoknak csak a leszáradt kórója zörög, mint egy zsémbes öreg hajadon, a daloló madarak elnémultak, csak a varjú károg, mint egy prédára éhes anyós. Mindenütt pusztulás, a természet ábrázatja olyan, mint egy pesszimista költő kebele, vagy mint egy liczitáczió alá kerülő ősi kúria. Ősz van. Pusztulásnak évadja. És ez nálunk falusi embereknél azt jelenti, hogy ezentúl csak a szemünkkel és a szánkkal dolgozunk. Azzal alszunk hosszukat, ezzel ásítunk és eszünk még hosszabbakat .és nagyobbakat. (Már ami az evést illeti, ezt csak azok cselekszik meg ilyen tempóban, akiknek van mit és gyomorhurutjok sincsen.) Egyéb dolgát már elvégezte a falusi ember. Amit az édes anyaföld adott, azt immáron mind hazahordta, a jövő esztendei reménységet ismét beleszórta a puha barázdába s ennek folytán semmi munka sem lévén, amivel az időt eltöltse, beállott a falusi saison morte. Mert méltóztatnak tudni, hogy ez a valami nem egy időre esik falun, meg városon. Mert például mikor — teszem fel Nagykárolyban — olvadni kezd az aszfalt (az utcza közepén pedig kemény röggé szárad az ég könyüje: a sár) s a módosabb papák a lm oldalbordát és a felcseperedett, vagy anyányivá vált eladókat vasútra pakolják és elküldik fürdőre (ha mindjárt Béltekre is), vagy ha az igen tisztelt hivatalbéli uraknak ezt a sportot nem engedi meg a prímái hús-, tej-, bolti-, szabó-, suszter-, meg a jó Isten tudná csak, hogy miféle kontó; hát kiküldik a famíliát valami falusi atyafihoz a hét szilvafa árnyékába hűsölni; mikor az arany fiatalságnak nem jut egyéb élvezet, mint egy pohár sör mellett bámulni a levegőt és álmodozni egy-egy jó stáczióról, vagy egy jó „hozomány“-ról, ha mindjárt feleség is jár mellé; ha ennek a becses lapnak érdemes riportere ember feletti erővel kutat egy-egy sovány „esemény“ után és hétről-hétre nem pennával, hanem csak — ollóval dolgozik: akkor a ,, Különfélék" rovata kezdődik igy: íme városunkban is beállott az unalmas saison morte. Hát bizony falun ilyenkor kezdődik a leglázasabb, a legélénkebb szezon, ilyenkor repül az idő legjobban. Pompás hangversenyeket rendeznek az arató és szénagyüjtő-leányok, meg a fülemilék, ha a fürdőt megkívánjuk, belefekszünk a folyóba, vagy ha ez nincs, egy jó fürdőkádba a kút mellett és egy kis fántáziával Balatonfüreden is gondolhatjuk magunkat és ha jobban megeresztjük, Osten- déről is álmodozhatunk; óh, a falusi életben ez az évad a legéletteljesebb! Hanem .mikor az „áldás“ mind otthon van, s a porcziót kifizeti az ember belőle jószántából, vagy a tisztelt végrehajtó urak utján, mikor a hizlalóba került süldő szépen gömbölyödni kezd és a nagykárolyi országos vásáron a télibekecsek megvásároltatnak; mikor a fák levelei lehullanak és megered az ég könyüje és lesz belőle sár, még pedig olyan, hogy a szomszédig is csak egy léghajóval reszkírozhatná meg az ember az utat: hát akkor beállott a falusi saison morte. A falu megvan halva ilyenkor, az utczára nem lép más ember fia, mint Fogas, a kis biró, aki nagy dobogással jár kézbesíteni. Beszorultunk a házba. — Befogott az idő! kiált keresztül a kerítésen István gazda Mihály szomszédnak, amint őrizgeti a ház tövében a hízókat az o'darohanó majorságtól. —- Be biz’ a, elég jókor, — felel rá a másik és lassan közelednek a kerítéshez, hogy pipaszó mellett megbeszéljék a világ sorját, most lévén annak ideje, mivel eddig nem lehetett a sok dolog miatt. — Rossz esztendőnk volt, komám. A búza szemjét megaszalta a hőség, a tengeri nem lökött csövet, az állat ösztövér maradt, nem lévén jó legelője. Nincs semmink, amink van is, potomságért veszi meg a zsidó. Aztán fizessük az adót, meg azt a sok ingyenélőt, akik a mi zsírunkon híznak: pennás urat, papot, rektort, csordást, kondást, harangozót, aztán együnk mi is, meg a cselédeink. — ügy, úgy! Hát a követválasztásról mit hallott szomszéd? Nekem a múltkor az Remek kivitelű fényképnag-yítások! r Életnagyságai esbeé® mellkép 9 frigO kr. p*plr*l7"e} 9 frt 80 kr. 1398, ám- KITÜNTETVE SZAKKIÁLLÍTÁSON. -mü £896. IIXJSZTII V ZOLTÁN KITŰNŐ HÍRNEVŰ FÉNYKÉPÉSZETE NAGYKÁROLYBAN. OV MEGBÍZHATÓ, SZÉP MUNKA! ^ Egyes alakok, gyermek-képek, családi, testületi, stb. csoportfényképek a szokott, természethű, gondos kivitelben. Nagyobb menyasszonyi képek 3 ffrttól feljebb.
