Nagykároly és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1902-10-23 / 43. szám
Hi vatalos közlemény.-A- tiö-d-ŐTrászről -vaJ-ó crvateod-ásról. — A magy. kir. belügyminiszteriara kiadása. — A dögvész és más járványok nem dühön- genek már úgy, mint annak előtte, mert tudjuk, hogy miként kell elharapózásukat megakadályozni és nem is mulasztjuk el megtenni azt, a mi erre szükséges. De napnap mellett pusztít közöttünk a tüdővész (sorvadás) — csendben, rejtve, de vészesebben, mint a hirtelen jövő és gyorsan elmúló járványok. Mint ahogy a soká tartó szárazság nagyobb kárt okoz, mint a vihar. Addig, a mig nem volt ismeretes, hogy mi a tüdövésznek az oka és milyen körülmények azok, amelyek a terjedését előmozdítják, senkinek sem lehetett bünéül róni azt a sok szenvedést és gyászt, a mit ez a betegség okozott. Másként van most, mióta tudjuk, hogy mi a tüdővész oka és tudunk a tüdővész ellen védekezni is, ha akarunk. Azóta a tüdővész ellen való védekezés kötelességünk, a mivel egymásnak is tartozunk, a magunk javának is, mert ezt a betegséget is az egyik ember elkaphatja a másiktól. Hogyan óvakodjék a tüdővésztöl az egészséges ember? A tüdővész ragadós betegség, nem olyan módon ugyan, mint a himlő és némely más kórság, a mely hirtelen szétterjed, ha nem vigyáznak reá. A tüdővész lappangva hara- pózik tovább. Alig lehet észre venni, a mikor kezdődik s már régen ott pusztít a tüdőben, a mikor még jóformán semmi jel sem árulja el. De ha igy nem olyan szembetűnő is a ragadós volta, azért nem kevésbé veszélyes és résen kell államink, hogy az útját vágjuk. A tüdővész nem minden embert fenyeget egyformán. Vannak, a kik könyebben elkapják. Ilyenek első sorban azok, a kiknek a családjukban már otthonos ez a betegség. Az ilyeneknek különösen kell vigyázniok magukra. Törekedniük kell arra, hogy megerősödjenek. Ehhez az szükséges, hogy jó levegőben éljenek, jól táplálkozzanak és nekik való foglalkozást űzzenek. Levegő nélkül egy pillanatig sem lehetünk el. Minden lélegzésnél levegőt szivünk a tüdőnkbe s ha rossz levegőt szivünk be, az épen úgy megárt, mintha megromlott vagy mérges ételt ettünk volna. Nemcsak az olyan rossz levegő ártalmas, a mitől mindjárt megbetegszik az ember, hanem az olyan rossz levegő is megárt idővel, a miben egy ideig minden baj nélkül el lehet az ember. Legjobb a szabad levegő. A földmives ember nappal, a mikor munkája után jár, többnyire abban tartózkodik. Az a baj, hogy lakásában, a hol különösen a hosszú téli éjszakákat tölti, annál roszabb a levegő. Az olyan lakásban, a melyet nem lehet jól szellőztetni, a levegő óhatatlanul megromlik. Ezért kell, hogy az ablakokat úgy készítsék, hogy azokat ki lehessen nyitni. Az ablak azonkívül, hogy időnként jó levegőt bocsásson be a házba, arra is való, hogy rajta a napsugár bejárhasson. Arra is igen nagy szükség van. Az olyan lakás, a melybe a nap sohasem süt be, nem lehet egészséges. És azok az emberek, a kik ilyen lakásban élnek, csak úgy elsápadnak és elbetegeskednek, mint a pinezében csírázott növény. Nem mindég a szegénység annak az oka, hogy a földmives embernek rossz a lakása, hanem sokszor a tudatlanság. Egy kis gondoskodással sokat lehet javítani. A mennyivel egy jó nagy dupla ablak többe kerül, mint egy kis betapasztott ablaktábla, azt a pénzt a legtöbb szegény földmives is megtudná erre a czélra takarítani, ha meggondolná, hogy a rossz lakás milyen veszedelmes és hogy a betegség, a mit abban szerez az ember, milyen sokba kerül. A jó táplálkozásnak a szükségét minden ember érzi. Az éhes gyomrot nem lehet lecsillapítani mással, mint étellel. Csakhogy nem mindegyik étel egyformán tápláló. Van olyan, a melyik csak megtölti a gyomrot, de nem ad erőt. A legjobb táplálék a jó kenyér 'és a hús, szalonna, túró. A ki teheti, gondoskodjék arról, hogy magának is és a családjának, cselédjeinek is legyen módjuk bennök. Mindnyájunknak pedig az a kötelességünk, hogy igyekezzünk azon, hogy embertársainknak is meglegyen a mindennapi kenyere. A legjobb az, ha ezt mindenki a maga munkájával megtudja szerezni és ebben segítenünk kell egymást. A ki pedig nem tud dolgozni, annak is jusson elég a kegyelem-kenyérből. Nem csak a jövő életben való üdvösségünk NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. kívánja azt, hogy a szegényekről és elhagyatottakról gondoskodjunk, hanem az e földön való jólétünk is, mert ha vannak közöttünk olyanok, a kik éheznek és nyomorognak, az ő nyomorúságukból származó bajok és betegségek a jómóduakat sem kímélik meg. Senki sem tudhatja, hogy attól a szegény gyermektől, a kit ő nyomorúságban hagyott tengődni, bárha segíthetett volna rajta, nem ragad-e a tüdővész ő reá, vagy azokra, a kik neki a legdrágábbak. Különösen olyan családban, a melyikben már előfordult a tüdövész, a gyermekeknek jó táplálása igen fontos dolog. A gyermekeknek igen jó tápszerük az egészséges tehén, kecske és juh teje és ezt nem kell tőlük sajnálni. A gyenge tüdejü embereknek kerülniük kell az olyan foglalkozásokat, a hol a rossz levegőben, porban kell tartózkodni (ilyenek a bányászat, kőfaragás, kőművesség, kályhás- ság, malom-munka, dohánygyári munka, ; kalaposság, szabóság, pékség), vagy a hol ‘ nagy hideget vagy nagy meleget kell elszenvedni (üvegfúvás, gépfűtés, vasúti szolgálat). A tüdővészre hajlandó embernek legjobb a szabadban való élet: földművelés, kertész- ség, mészárosság, hentesség. A nem neki való foglalkozás miatt sok olyan ember is tüdővészes lesz, a kinek nem is volt valami különös hajlandósága erre a betegségre. Ezért igen fontos, hogy az ártalmas munkával foglalkozók vigyázzanak magukra és igyekezzenek legalább szabad idejükben jó levegőben élni. Tartózkodjanak különösen az iszákosság- tól. Az iszákosok között nagy pusztítást tesz a tüdővész és még az iszákosoknak a le- származóit is nagyon fenyegeti ez a betegség. Hogyan éljenek a tüdővészes betegek? A tüdővész nem gyógyíthatatlan betegség, mint a hogy régebben gondolták. Ha jókor hozzá fognak gyógyításához, akkor a tüdő- vészes embert meg lehet menteni. A tüdő vész gyógyításában nem az orvos- ! ság a fődolog, hanem a tüdővészesnek, hogy meggyógyuljon, jó levegőben kell tartózkodnia, jól kell táplálkoznia és kerülnie kell az olyan foglalkozást, a mi neki árt. A tiidövészes embernek a rossz levegő valóságos méreg. Mindent meg kell tennie, a mire csak képes, hogy jó levegőben élhessen. A városi levegő általában ártalmas beteg tüdejü embernek, de még a szabad levegő is lehet olyan, a mit ő nem bir el. így az olyan helyekről, a hol erős északi szél szokott fúni, a tüdővészes ember meneküljön. Minthogy nem minden embernek van arra módja, hogy gyógyulás végett elhagyhassa oz otthonát, azért igen szükséges az ilyen szegény beteg számára alkalmas vidéken olyan gyógyintézeteket állítani, a hol megerősödésükig tartózkodhassanak. A tüdővészes embereknek többnyire a a gyomruk is gyenge, ezért a jó táplálkozás, a mire pedig nagy szükségük van, náluk nehezen megy. Könnyen emészthető, de erőt adó táplálékra van szükségük. Ezek ' között első helyen áll a tej, azután következik a hús és a jó búzakenyér. Az ártalmas foglalkozással, ha csak lehet, egészen hagyjon fel a tüdővészes és nézzen más kenyérkereset után. Vagy legalább pihenjen egyidőre, a mig megerősödik. Ha erre nincsen módja, forduljon segítségért embertársaihoz; nekik kötelességük megtenni azt, a mivel egy szegény beteg embert talpra állítani és újra keresetképessé tenni lehet. Az egészséges embereknek kötelességük a betegeket segitni; a beteg embernek pedig kötelessége arra ügyelni, hogy az ö betegsége ne tegyen mást is szerencsétlenné. A mit a tiidövészes beteg kiköhög és kiköp, abban van a betegség csirája. Ezért olyan helyen, a hol emberek tartózkodnak, a tiidövészes betegnek nem szabad a padlóra vagy egyébüvé kiköpnie. A ki egészséges, az se mutasson ilyen rossz példát. A szerteszét köpködés úgy is igen utálatos, szégyen- | letes szokás. Az olyan helyeken, a hol sok ember megfordul, köpőedényeket tesznek ki s más- ! hová, mint ezekbe, nem szabad köpni. Az ilyen edényeknek a tartalmát azután vigyázva elássák vagy olyan helyre öntik, a hol senki sem fér hozzá. Kinek-kinek a saját lakásán is legyen ilyen köpőedénye s a jó gazdasszony ne tűrje el, hogy az ő szobáját vagy konyháját valaki összeköpködje. Legyen is olyan tiszta az a szoba és konyha, hogy ilyen még csak eszébe se juthasson senkinek. Ez a tisztaság nem kerül pénzbe, csak gondosságba és az a jó háziasszonynak a legnagyobb dicsérete. 3333333333333333333333333’3333333 A kereskeflö-iíinsáfíi kiír tulajdonát képező iiM minden hozzátartozó felszereléssel — elköltözés miatt — folyó hó 26-án vasárnap délután 3 orakor a kör helyiségében nyilvános önkéntes árverésen el fog adatni. Pucser Károly, egyleti elnök. óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy a bánatpénznek előleges elhelyezéséről kiállított elismervényt átszolgáltatni. Nagykároly, 1902. október hó 9. A kir. jbiróság, mint tkvi hatóság. Csics Lajos, kir. aljbiró. Wt Valódi akáczméz, pergetett virágméz, csemege lépesméz, valamint többféle befűzött gyümölcsök, konservek, A rr rr SZŐLŐTERMESEM mely 10% kivételével bakarból áll s melyből 25—30 hektoliter must várható, a tökén 900 koronáért, esetleg leszűrve hektoliterenként 30 koronáért Ugyanott eladó 1 drb 400 literes, 1 drb 65Ö literes, 1 drb 2000 literes hordó, hektoliterenként 4 koronáért, továbbá egy szölőmorzsoló gép. — Ugyanott szölöültetésre alkalmas több terület gyümölcsössel együtt eladó. Értekezhetni helyben a vinczellér- ral és d_r. Vinnay J^rpád kir. albiróval, Berettyó-Ujfaluban. 5798—1902. tk. sz. Árverési hirdetményi kivonat. A nagykárolyi kir. Járásbíróság mint tkvi hatóság közhírré teszi, bogy Papp Béla nagykárolyi ügyvéd által képviselt Hadál Antalnak özv. Kugier Györgyné, mint kiskorú Kugler Veronka, Terez, Erzsébet, János, József és Mihály gyámja és Kiss Lászlóné ellen folytatóit végrehajtási ügyében 300 kor. és jár. kielégítése végett a szalmárnémeti-i kir. tör- j i vényszék területén levő nagykárolyi 929. sz. j Ujkönyvben A. -f- 1437. hr. sz. alatt foglalt .ingatlan ifj. Kiss László és neje Kugler [Mária ulóajánlata folytán Nagykárolyban, a nagykárolyi kir. járásbíróság árverési termében 1902. évi november hó 22-ik napján délelőtti 9 órakor bírói árverésen újabban | el fog adatni. Kikiáltási ár 1353 korona, melyen alól az ingatlan eladatni nem fog. Árverezni szándékozók tartoznak bánatpénzül 200 kor. 2 fillért készpénzben vagy bs rozsaiz (lekvár), kitűnő ThearutnoU Alpesi tej, Biscut és Caces (teasütemény) gyár készítményei. Adria-pörkölt kávé, igen zamatos és szapora. — Lőtt vadak: nyúl, fáczán és fogoly. Egyben ajánlom összes ííiszer- és gyarmatáru czikkeimet, melyeket a legmérsékeltebb árak mellett fogok kiszolgáltatni. Tisztelettel PÉK ILONA fúszerkereskedö, 1—a Nagykároly, Kálmánd-utcza I. sz. KAVE a legegészségesebb s a legtáplálóbb élelmi czikk. A ki jó kávét, de előnyös ár mellett venni óhajt, annak ajánlom, hogy az általam nagyban szállított fajokat mielőbb próbálja meg s meglesz arról győződve, hogy a külföldi nagyhangú hirdetők silány árujáért többé nem fogja pénzét kidobni. Mert végre is, ha valaki anyagi megtakarítást tud elérni, meg nem érthető, hogy miért szükséges a külföldiek dédelgetése, a kik csak a pénzünket szeretik, de a terhűnket nem viselik. Egyelőre a következő fajú kávék árait idejegyezni van szerencsém s a mint ezek válfaja vagy az árakban változás áll be, minden egyes esetben a nagyérdemű közönséget értesíteni bátor leszek. 1 kiló Santos kávé, legfinomabb, 1 fit 12 kr. i 1 kiló Portorico Domingó, világos színű Salvador Gyöngy Rio lavé, jó minőség Rio lavé, legfinomabb Quata mala Sulana óriás 20 20 20 30 40 44 1 frt 50 kr. Neilgorin Gyöngy 1 „ 60 „ Guba, légiin., nagyszemii 1 „ 60 „ 1 „ 80 „ 1 „ 80; „ 2 „ — „ 2 „ - „ Felelős szerkesztő : Papp Béla. Főmunkatárs: Simkó Géza. Gaptulajdonos és kiadó : Sarkadi N. Zsigmond Mocca, arábiai Ceylon Gyöngy Arany Jáva Ceylon, legnemesebb Egyidejűleg ajánlom az összes árnezikkeimet, melyet a legelőnyösebben fogom kiszolgáltatni. Nagybecsű rendelvényeit várva, maradtam teljes tisztelettel KIÖ3DÖI&T, 6-? fúszerkereskedö Nagykárolyban, Nagypiacztér, a Nagymajtény-utcza sarkán.
