Nagykároly és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1902-10-16 / 42. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE Különfélék.-f- A fűzőről. A szokásos füzöviselés a nő testi és lelki hátrányát vonja maga után. A mellkas alul szélesebb, mint fent. A fűző a fordított alakzatot idézi elő és a mellkast összenyomja. Dr. Sondenegger azt mondja, hogy a fűzéssel a szűkített tüdőt a tüdő- vészre készítik elő. Elnyoinorodik továbbá a gerinczoszlop is. Sokszorosan és világosan bebizonyított dolog, eme divatos kényszerzubbonynak a gyomorra való káros hatása, különösen akkor, ha egy füzöpálcza a gyomor tájára gyakorol nyomást; gyomordaganatok nem tartoznak a ritkaságok közé. A fűző- viselés igen gyakran jelentkező következményei a májbajok, kiváltképen az u. n. fűző- máj. Bebizonyosodott, hogy a fűző a májat elnyomoritja, mely a fűző nyomásától harán- tos barázdákat mutat. Természetes, hogy az ilyen máj is csak hiányosan működhetik; mindenekelőtt a rettenetes fájdalom rohamai miatt annyira rettegett epekőkólika fejlődhetik ki. Az állandó füzőnyomás hatása alatt ugyanis kisebb-nagyobb kövek képződnek az epehólyagban, amelyeket az epeváladék az epevezetékbe terel, ha azután itt, az aránylag szüle vezetékben megrekednek, a legrettenetesebb fájdalomkitöréseket idézik elő. Ezek csak akkor szűnnek meg, ha a kő a vezetékben áthaladt és az aránylag tágas bélcsatornába jutott. A vérkeringés a fűző- viselés következtében hiányossá válik. Elsősorban a tüdő vérkeringése nem működhetik rendesen. A természettől való ez az eltévedés azonban nem csak betegségek, hanem nem ritkán halál okozója is volt. Hányszor halljuk, különösen a báli évad alatt, hogy itt-ott tánczközben egyszerre csak összeros- kadt egy hölgy, sőt orvosi vélemény szerint a fűzés következtében beállott szivszélhüdós- ben meg is halt. Pedig nem minden ily fajta szomorú eset kerül a nyilvánosság elé, mert a restelkedés nem engedi meg annak bevallását, hogy mily kegyetlen a hiúság büntetése. A hiúság a gyökere minden bajnak. A folytonos szorítás és az ennek következéseképpen föllépő félelemérzet a nőt idegessé, hisztérikussá és beteggé teszi és megnehezíti úgy a saját, mint a környezetének életét. A fűző alatt az ifjú test egyáltalában nem fejlődhetik igazában, nem oly szabadon, ahogy kellene. Ennek következtében a lélek nem szokja meg az önálló szabad gondolkozást. Egyik a másikat utánozza és életének czélját a divat őrjöngéseiben látja. Sem a test, sem a lélek nem részesült helyes nevelésben, ennélfogva ugyanez vár a gyermekekre is. Azonban ne ellenkezzünk a természet törvényeivel. Aki ellenük vétkezik, magának árt vele, Dr. Niemeyer Pál a hires nöorvos a következőket Írja: „Hány műveltségénél és értelménél fogva kiváló derék hajadont, hány szeretetreméltó, tisztes érdemes anyát láttam, amint a testet össze- szükitő fűző áldozataként, a legkegyetlenebb kínok és szenvedések között nagyon is korán esett a halál martalékául.“ Dr. Schwein inger, Bismarck ismeretes háziorvosa azt mondja: „Az előtt a sajnálatos tény előtt állunk, hogy a nők nyolezvan százaléka beteg, betege a vérkeringést gátló fűzőnek.“ A nyakkendő történetéhez. A nyakkendő-viselet keletkezésének idejét nem lehet pontosan meghatározni. A rómaiak csak hideg időben viseltek gyapjú vagy selyem kendőket, melyek „focalium“ név alatt voltak ismeretesek. Ezen elnevezés a „fauces“ (torok) szótól ered. Elődeink soha sem kötötték be nyakukat és Európában a legelső nyakkendő közönséges vászonkendő volt. A keményített nyakgallér, vagy u. n. nyakszallag csak 1660- ban lett divatos Francziaországban. Akkor a katonák csipkenyakkendőt viseltek. Ebből fejlődött a tulajdonképeni nyakkendő, melyhez később a kemény nyakrész járult, mig ezt a jelenlegi inggallér ki nem szorította. Csak a keményített vászon inggallér feltalálása és divatba jötte után lépett életbe a jelenlegihez hasonló kombináczió, a gallér és nyakkendő viselet, mely férfiaknál állandóan használatban maradt. + Honnan származik a frakk ? A ruházat darvinizmusát egyáltalán nem nehéz kimutatni és pedig az oknyomozó történet segítségével. Hetven évvel ezelőtt égnek meredő magas gallérokat hordtak a férfiak, amelybe félig a fejük is be volt temetve. E köré aztán több méternyi kendőt csavartak. Ezek a gallérok gátolták a fej mozgását s éppen azért idővel lehajtották a hegyes csücskét s igv származtak a most divatos gallérok. A régi nyakkendőkből pedig a mostani kis csokor nyakkendők maradtak meg emlékeztetőül. A frakk a XVIII. század kabátdivatjából keletkezett. A hosszú kabátok előrésze alkalmatlan volt a lovaglásnál s azért azt hátra hajtották s egy gombbal megerősítették. Minthogy ez a kihajtás sohasem tért vissza eredeti formájához, lassankint frakká alakult át az egykori hosszú kabát. A frakk hátsó zsebje fölött levő két gomb pedig arra a két gombra emlékeztet, amelyekkel régente a kihajtást megerősítették. CSARNO K. Fürdőbe. Irta : ID r. "V aradi Ödö m.. — Férjek figyelmébe. — A derék Kossuth: „Keletre magyar“-t hangoztatott ékesszólása egész hatalmával. Tolvaj András uram felesége meg szapora nyelven, szűnni nem akaró hévvel azt kiáltotta férje fülébe : — Fürdőbe! Tolvaj András uram vállat vont. E váll- vonogatásban benne volt az egész világ: nincs pénz, nem lehet, majd máskor talán De nem azért volt Tolvaj András uram felesége hét vármegyében hires az ő bőbeszédűségéről és szingazdag képeiről, hogy abba hagyja. — Oh, te rósz, hűtlen férj. így hagyod feleséged meghalni a debreczeni fiakkerek által felvert rémitő por tengernyi baczillusai- nak szerencsétlen áldozata gyanánt, nem látod-e mennyire megfogytam (a „vékony pénzű“ madonna egy mázsát nyomott) nem látod, mennyire beteg vagyok ? Tolvaj uram elnyelte volna e bosszús falatokat, de bezzeg milyen étvágygyal egye az ebédet, vacsorát, mikor felesége előtte mindig e régi nótát ismételgette. Tolvaj ur előtt kínos lett az élet. Ha pecsenyéjét jóízűen gyömöszölgette, szelíd neje nem késett figyelmeztetni: — Ugy-e te eszel, de nem látod, mily étvágyhiányban sínylődöm én. Vagy ha ivott egy pohár bort: — Ügy-e te gond nélkül idogálsz, elmellőzve sir felé hajló feleséged földöntúli gyászvonásait. — Te lelketlen . . . Tolvaj urat mélységes gondolatok gyötörték, hogyan lehetne e sok sanyaruságot elkerülni. Megvan! Tolvaj ur hazairt leánytestvéréhez, kit felesége személyesen nem ismert. — Jöjj azonnal, életemről van szó. Gondolhatni, hogy sietett Nyíregyházáról Debreczenbe a jó testvér. Tolvaj ur hozzá könyörgött. — Kedves Mariskám, érdekemben akármit fogok neked mondani, mindenre azt feleled helyes, nagyon jól van. Később megmagyarázom. Tolvaj ur felesége délutáni álmát kezdte aludni a hűvös vendégszobában, amint élénk beszélgetést hall: — Mariskám, ugy-e örülsz, hogy velem beszélhetsz ? — Nagyon! — Ugy-e jól fogjuk eltölteni az időt ? — Meghiszem! — Itt van a feleségem, de éppen jó, hogy fürdőbe akar menni; eddig ellenzettem, de hadd menjen, legalább nem fog itt leskelődni a vén hárpia, kedvünkre élhetünk . . . — Micsoda, kedvünkre élünk he ! még azt hiszed hűtlen, hogy elmegyek, nem, egy lépést se teszek, itt leszek ; nem vagyok beteg, nem fáj a nyakam, testem, hanem őrizem a te bűnös lelkedet! Mariska — a megbeszélés szerint rögtön eltávozott s hazautazott. Tolvaj né asszonyság abban a szent hiszem- ben volt, hogy a hölgy, kinek hangját hallotta, Tolvaj ur kedvese; szidta is érte, de legalább nem mert fürdőzni, nem emlegette már minden perezben ezer baját. Mindig féltette, hogy ha elmegy, szabad lesz Tolvajnak a világ. A szezon végén aztán megvallotta Tolvaj ur, hogy akitől neje öt óvta, kire féltékeny- kedett — leánytestvére. NYILT-TÉR.*) Szives tudomásul I T. vevőinknek tudomásukra adjuk, hogy Blau Soma ur alkalmazottunk folyó évi november hó 1-én barátságos utón az üzletünkből kilép, mai naptól fogva részünkre rendelményt vagy pénzt fel nem vehet. Nagykároly, 1902. október 15. Kaufmann Jakab és fia. *) E rovatban közlőitekért nem vállal fele^ lősséget a Szerk. Szerkesztői üzenet. G. D. M. urnák Érkávás. Sajnálatunkra lapzárta után elkésve érkezett. Felelős szerkesztő: Papp Béla. Főmunkatárs: Simkó Géza. Laptulajdonos és kiadó : Sarkadi N. Zsigmond. 268—1902. végrh. szám. Árverési hirdetmény. Alulirt kiküldött bírósági végrehajtó ezennel közhírré teszi, hogy a budapesti VI. kér. kir. járásbíróságnak 357/6—1902. Sp. V. számú végzésével Radocza János ügyvéd által képviselt Kühne E. ezég felperes részére Báró Vécsey Béla alperes ellen 274 korona 65 fillér követelés s jár. erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás folytán alperestől felülfoglalt és 10697 koronára becsült ingóságokra az erdődi kir. járásbíróság 187/2—1902. V. számú végzésével az árverés elrendeltetvén, annak a korábbi vagy felülfoglaltatók követelése erejéig is, amennyiben azok törvényes zálogjogot nyertek volna, alperes lakásán Király-Darócz községben leendő megtartása határidejéül 1902. évi október hó 20. és 21-ik napjának délelőtti 10 órája kitüzetik, a mikor a biróilag lefoglalt lovak, bútorok, szarvasmarhák, fák, zsindelyek s egyéb ingóságok a legtöbbet Ígérőnek készpénzfizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Felhivatnak mindazok, kik az elárverezendő ingóságok vételárából a végrehajtató követelését megelőző kielégittetéshez jogot tartanak, hogy amennyiben részükre a foglalás korábban eszközöltetett volna és ez a végrehajtási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, elsőbbségi bejelentéseiket az árverés megkezdéséig alulirt kiküldöttnél Írásban vagy pedig szóval bejelenteni el ne mulasszák, A törvényes határidő a hirdetménynek a bíróság tábláján történt kifüggesztését követő naptól számittatik. Kelt Erdődön, 1902. évi szept. 23. napján. Farkas Sándor, kir. bírósági végrehajtó. Árverés. 4958—1902. A nagykárolyi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Nemestóthi Szabó Antal nagykárolyi ügyvéd által képviselt Nagykárolyi Önsegélyző-Népbanknak Tepfenhardt József és neje Mok Erzsébet ellen folytatott végrehajtási ügyben 8200 korona és járulékai kielégítése végett a szatmárnémeti kir. türvény- ! szék (a nagykárolyi kir. járásbíróság) területén levő mezöteremi 481. számú telek- jegyzőkönyvből szerkesztett mezöteremi 486. számú betétben A. -f- alatt foglalt (1834. régi hr.) 3454., 3455., 3456., 3457., 3458., 3459., 3460., 3461. és 3462. (uj) helyrajzi számú jószágtest a Magyar Kereskedelmi Részvénytársaság budapesti bejegyzett ezég utóajánlata folytán Mezőterem községházánál 1902. évi október hó vJ-tik napjan d. e. 9 órakor bírói árverésen újabban el fog adatni. Kikiáltási ár 12,122 korona, melyen alól az ingatlan cladatni nem fog. Árverezni szándékozók tartoznak a kikiáltási ár 10%-át készpénzben vagy óvadék- képes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy a bánatpénznek előzetes elhelyezéséről kiállított elismervényt átszolgáltatni. Nagykároly, 1902. augusztus 30. A kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. | 6752—1902. K. sz. Hirdetmény. Felhivatnak a szülök (gyámok) s ismétlő iskolaköteles korban lévő cselédet tartó gazdák, (hogy 12 —14 életévüket betöltött s közép iskolába, vagy iparos vagy kereskedő tanoncziskolába nem járó gyermeköket, gyámoltjukat s cselédjüket) a gazdasági ismétlő iskolába beírassák s oda pontosan fel- já.assák, mivel ellenkező esetben elle- nök az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 4. §-ában megszabott büntetés fog alkalmaztatni. A beiratások folyó hő 15., 18., 19., 22., 25., 26. és 29-én délután 2 — 5 óra között az ág. hitv. ev. elemi iskolában fognak eszközöltetni, s sem beiratási, sem tandíj nincs. A rendes tanítás f. évi nov. 1-én veszi kezdetét. Nagykároly, 1902. október 10. Debreczeni István, polgármester. A Sarkadi könyvnyomdája mellett levő Reich Sámuelné-féle jövő évi május hó l-töl — esetleg korábban is — ls:ia,cLóBövebb értesítést ad Spitz Hv£ór, 2—3 vaskereskedő. Ivét utczai SKolia bútorozva, vagy bútor nélkül, konyha, kamara, egyéb hozzátartozókkal azonnal kiálló Te rem-uteza 7. sz. Értekezhetni helyben. 1—3 elírt ira$* koszorúkat a szokott jó ízléssel jutányos árban készít (a rendelést mielőbb tájékozás végett) Harcsa Béni, városi kertész. 1—2 Lakásomat f. hó 12-étől kezdve Pék- utcza 7-ik szára alá saját házamba helyeztem át. Deutsch Lazámé szülésznő. 1—2 Hirdetmény. Értesittetik a város közönsége, hogy a város képviselőtestülete által 1902. okt. hó 12-ik napján tartott közgyűlésén a legtöbb adót fizető városi képviselők 1903. évi névjegyzékének megállapítására vonatkozólag hozott 129—1902. kgy. sz. véghatározata; továbbá a Jókai- és Kölcsey-utczai útszakaszok-, j nak a város kezelésébe átvétele s a vámos j közutak közzé felvételére vonatkozólag hozott 130—1902. kgy. sz. véghatározata ; továbbá a város pecsétczímerének megállapítására vonatkozólag hozott 132—1902. kgy. sz. véghatározata; továbbá a Deák-téri 18-ik népsorszámu telek utczai szabályozási vonalának megállapítására; s utczai területből tplekteriilethez csatolandó terület árának megállapítására vonatkozólag hozott 133—1902. kgy. sz. véghatározata — és végre a Il-ik transversalis müut mellett nyílt árok helyett egy helyen betoncső készítési költségei felerészének a város általi viselésére vonatkozólag hozott 135—1902. kgv. sz. véghatározata a városházánál a közigazgatási kiadóhivatalban a mai naptól számítandó 15 napon át közszemlére ki vannak téve s azok a hivatalos órák alatt bárki által megtekinthetők s az ellen netaláni felebbezések 1902. évi október hó 28-ik napjáig bezárólag beadhatók. Kelt Nagykárolyban, 1902. évi okt. 13. lletey Ábra-hám, h. polgármester.
