Nagykároly és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1902-10-09 / 41. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. — Orvosi körökben már rég ismert tény, hogy a Ferencz József keserüviz valamennyi hasonló vizet, tartós hashajtó hatása és említésre méltó kellemes izénél fogva, már kis adagban is tetemesen felülmúlja. Kérjünk határozottan Ferencz József keserű- vizet. 6—15 — A gyümölcsevósről. Érdekes és sokban megszivlelésre méltó czikket közöl egy német újság a gyümölcsevésről. Vegyi vizsgálat kiderítette ugyanis, hogy a gyümölcs, mint eledel az éhséget csillapítja ugyan, de rendes táplálkozásra teljességgel nem való. Ahoz, hogy az emberi szervezet a test naponkénti táplálására szükséges fehérnyét és szénhidrátot elegendő mennyiségben megkapja, naponkint húsz kiló gyümölcsöt kellene megenni, amivel azonban 18 liter folyadék is kerül a szervezetbe. Már pedig ezt huzamosabb ideig az ember ki nem bírja. A gyümölcs inkább csemegének való, mint tápláléknak és aki szereti az egészségét, jól teszi, ha okosan és vigyázva él vele. Nem lehet eléggé ajánlani az embereknek, hogy a gyümölcsöt, ha csak lehet, meghámozva egyék. A gyümölcs héja, akárhogy megmossák is, tele van ártó baktériumokkal, amelyek szorosan odatapadnak, sőt beléfurják magukat úgy, hogy csak a gyümölcshéjjal együtt lehet eltávolítani. A gyümölcs kemény mag- vát sohasem szabad lenyelni. Statisztika bizonyítja, hogy a belek megbetegedésének jelentős része lenyelt gyümölcsmagból származott. Ami meg azt a kérdést illeti: hogyan egészségesebb a gyümölcs: nyersen-e, vagy főzve, a czikk a főtt gyümölcsöt ajánlja inkább, mert a nyers nehezebben emészthető és a szervezet ellenálló erejét gyöngíti, főként némely ragadós nyavalyával, mint például a tifuszszal és a kolerával szemben. — Eladó ház. Özv. Sternberg Antalné örökösei tulajdonát képező ház (Könyök-utcza 4. szám) eladó. Értekezhetni Dr. Váradi Ödön nagyváradi ügyvéddel. 3—26 Közgazdaság. "CT t m utatás a gabonazsizsik (egyes vidéken zsuzsolc, árpa- zsuzsok, mag túri zsuzsok) irtására. A gabonazsizsik (Caíandra granaria Linné) kis és karcsú termetű hosszufejü bogár, melynek hosszúsága 3—4 mm., szélessége pedig O’7—-1 mm. Testszine sötétbarna. É bogár csak a magtárakban él. Lassú járású és repülni nem tud, mert szárnyfedője alul a repülő szárnya egészen hiányzik. Zavarás esetén álhalottat színlel, de azután egy-két perez múlva ismét megmozdul. A gabonazsizsik az egyes gabonaszemekben fejlődik, még pedig leginkább a búza, az árpa, a rozs és kukoriczában, a zabban már ritkábban. Azonban csakis a magtárban elhelyezett magvakban, lábon álló gabonában nem. A nősténye petéit úgy rakja a szemekbe, hogy rajtuk hosszúra nyulott fejével (ormányával) előbb egy kis lyukat fúr, aztán megfordul és petéjét a furott lyukba tojja. A gabonazsizsik lárvája fehér szinü és csak rágó szerve barnás szinü. Egész kifejlődött teste formátlan és igen ránezos; lába nincs. Egészen kifejlődöttségét a szem belsejében éri el és lisztes belsejével táplálkozik is, benne bábozódik és a gabonaszemet csak akkor hagyja el, hogyha már teljesen kifejlődött, azaz mikor már bogárrá vált. Kártétele abból áll, hogy valamint a kifejlődött bogár, úgy a lárvája is, a gabonaszem belsejét annyira kirágja, hogy annak csak épp a korpája, héja marad meg. Minthogy pedig a zsizsik teljes kifejlődéséhez körülbelül 45—50 nap szükséges, egy nősténye 36—60 petét tojhatik és továbbá minthogy a bogár fejlődése egyes melegebb fekvésű magtárban egész éven át majdnem fennakadás nélkül folyik, vagy télen legfeljebb 2—3 hónapig szünetel, azért könnyen érthetővé válik, hogy e bogár rövid idő alatt miért szaporodik el néha oly tömegesen és miért tesz oly nagy kárt a gabonában. Figyelmet érdemel az is, hogy a zsizsik tömegesen csak a zugokban felhalmozott szemetes gabonában szokott szaporodni s innen húzódik át a magtárban levő tiszta gabonagarmadákba, melyekben tovább szaporodik. Egyáltalán szereti a nyugalmat és sötétséget. A gabonazsizsik eilen való sikeres védekezésnél figyelembe veendő mozzanatok a a következők: 1. Hogy a gabonazsizsik a gazda vagy gabonakereskedő magtárában el ne szaporod- hassék, szükséges, hogy a magtár mindig tiszta legyen. Ez oknál fogva fel kell használni minden alkalmat, hogy valahányszor a magtár kiürül, annak összes zugai (lépcső- alja, a faburkolat belseje, vakablaka, a támasztó oszlop alja, a padló, a faburkolat s a mestergerendák repedései) kisepertessenek minden maghulladék szemetestől onnan kitakarittassék; általában vigyázni kell, hogy a magtár e helyein semmiféle maghulladék vagy piszok hosszabb ideig meg ne hagyassék. 2. Magtárban tehát szeméthulladékot (rostaaljat, söpredéket, ocsut) egy fél napig sem szabad hagyni, hanem a felgyűlendő hulladékot onnan rögtön el kell távolítani, vagy erősen égő tűzben el kell égetni vagy trágyalébe kell fojtani, hogy a zsizsik belőle ki; ne mászhassék. A hol az eféle mag baromfij etetésre szolgál, azt olyan helyen kell tartani, hogy az esetleg benne élő zsizsik a magtárba vissza ne juthasson. 3. A hol az alapos takarítás egyszerre való végrehajtása nem volna lehetséges, mert j például a magtár (vagy gazdaságban vagy j gabonakereskedőknél) egészen sohasem üres, ott a takarítást úgy kell beosztani, hogy aj magtár egyes helyei akkor takarittassanak; ki, amikor az lehetséges, de úgy, hogy ilyen módon az egész magtár havonként legalább j egyszer alapos takarítás alá jusson. 4. A takarítás (kisöprés) megkönnyítése végett szükséges, hogy a magtár padlójának, faburkolatának minden egyes hézaga olyan j anyaggal tapasztassák be, mely fele vagy j nagyobb (részben marha, tehén vagy ökör) trágyából és fele (vagy kisebb) részben jól gyúrható (ragadós) agyagból készült. Hogy j e tapasztás annál jobban oda ragadjon, szűk-1 séges, hogy a tapasztás munkája előtt a betapasztandó részek megnedvesittessenek. 5. Hogy a tiszta (pl. uj) gabona meg ne zsizsikesedjék, okvetlenül szükséges, hogy az I gyakran, (hetenkint legalább egyszer) kever- tessék (lapátoltassék), mert a gyakran megbolygatott gabonában a zsizsik nem marad í meg. 6. A zsizsikes gabonát a gabonazsizsiktől akként kell megtisztítani, hogy azt előbb olyan szemrostán megrostáljuk, a melynek szövetén a gabonazsizsik kihull ugyan, de a magszem nem. Rostálás közben vigyázni kell, hogy a zsizsik a megrostált gabonába ismét vissza ne húzódhassák. Minthogy pedig a megrostált gabonában a rostálás ellenére egy-két zsizsik még bent maradhat, azért szükséges, hogy a kirostált és garmadába hányt gabona felülete, de leginkább a fallal érintkező része, rongyokkal, zsákokkal, — ha rendelkezésre állanak — juhbőrös bundákkal, len- vagy kenderkóczczal betakar- tassék, melyekbe a garmadából menekvő zsizsik belehuzódik. Az ilyen helyen meghúzódott zsizsiket aztán 7—8 óra, de legfeljebb egy nap múlva zsákostól-rongyos- tól együtt a magtárból ki kell vinni és olyan helyén kirázni, a hol az összeseperhető és tűzön, vagy forró vízben megsemmisíthető. Fz az utóbbi eljárás (lapátolás és zsákkal való betakaríts) megismételhető ötször, hatszor, inig a gabona teljesen meg nem tisztul. Azután, mint a tiszta gabona, hetenként csak egyszer lapátolható. 7. Hogy pedig a gabonazsizsik magtári csapássá ne váljék, legfőbb szabály az, hogy a magtár gyakran szellőztessék mindig a legnagyobb tisztaságban tartassák. 8. Ismeretlen helyről vagy gazdaságból érkező gabonát, vagy gabonaszállitáshoz való zsákot a magtárba csak akkor szabad bevinni, ha benne gabonazsizsik nincs és ha azt magtáron kívül előbb gondosan kirázzák. 9. A magtárt vagy a zsizsikes gabonát mérgekkel fertőtleníteni nem szabad. 10. A gabona nemcsak a gazdasági magtárban, zsizsikesedhetik meg, hanem a gabona- kereskedők magtáraiban is. Ez oknál fogva a gabonakereskedőknek szintén ügyelniük kell, hogy a magtár, gabonapincze, — vagy ha j hajóban tartják a gabonát, akkor hajójuk j mindig tiszta legyen a zsizsiktől és elengedhetetlenül szükséges, hogy ezeket a helyisé-1 geket úgy takarítsák ki, mint a gazda a magtárját. 11. Zsizsikes gabonát ne vásároljanak, mert ezzel csak bajukat növelnék. 12. Mind a gazdának, mind a gabona- kereskedőnek azért is szükséges, hogy a gabonáját zsizsiktől mindig tisztán tartsa,' mert a vasúti- és dunai szállító vállalatok a zsizsikes gabonát felsőbb rendeletre szállításra nem vállalhatják és követelniük kell, hogy a feladó a zsizsikes küldeményét saját költségén előbb a zsizsiktől gondosan kitisz- tittassa (egyszer, vagy ha szükséges, többször kirostáltassa.) 13. A magánvállalatok gabonaszállító hajóira szintén az áll, a mi a rendes magtárakra ; ezeket is mindig tisztán kell tartani és valahányszor kiürülnek, mindannyiszor a legalaposabban kitakaritandók. ily hajóban gabonahulladékot, rostaaljat tartani sohasem tanácsos. 14. A gabonazsizsikkel (Caíandra granaria) nem szabad összetéveszteni a lencse vagy j borsózsizsiket. Ez utóbbiak csak á hüvelyes I vélemények magvaiban élnek, melyeket már | a mezőn, fejlődésük elején fertőznek meg;i gabona-félékben nem élnek. Ellenben a gabonazsizsik csak a gabona-félékben él. ezeket csak magtárakban lepi el, de hüvelye- sek magvaiban nem él soha. PIACZI ÁRAK Nem újdonság és nem szédelgés! az 1902. évi október hó 6-ik napján tartott heti vásárról. Szives tudomásul. — Közép számítás szerint. — T á. r gr y Eladó meny- nyiség hectoliter U — " c .1 a tS • kor| fill. Tiszta búza........................... 241 10 20 Kétszeres................................ __ j — 60 Rozs........................................... 68 7 60 Árpa........................................... 35 5 — Kukoricza . . . 127 9 1 Zab (40 kilós)..................... 25 4 4; 40 Köles......................................-- --Bu rgonya (zsák) . . . . j 368 1 50 Száz kilogramm szalonna . Eg.v » „ „ „ disznóimé . „ „ inarhahns . „ * juhhus . . Száz „ só ... , Egy „ só ... . Száz „ széna . , Száz „ szalma . . Négy köbméter tűzifa kemény, fel vágással ........................... Né gy köbméter tűzifa puha felvá gással..................................... Eg y liter szesz 36 fokú . . „ „ köleskása . . . „ „ borsó ..................... „ „ lencse....................... „ „ paszuly .... Fórfi napszám saját kenyerén . * gazda kenyerén í 13* ; 04 88 64 — 24 22 — — i 24 4 1 60 3 | — 26 17 — 1 92 30 36 40 14 2 40 1 90 VASÚTI MENETREND. Nagykároly állomásra. Érvényes 1902. évi október 1-től. Honnan érkezik? Óra Perez Debreczen felől reggel « 00 H rí rí 7 23 „ délután (gyorsv.) 1 12 „ „ este 6 03 * éjjel 10 40 Szatmár felől reggel í4 2 „ , délelőtt 9 5G „ „ délután (gyorsv.) ű) 38 „ „ délután 4 03 , * este 8 07 Zilali felől reggel 7 12 „ „ este 7 07 Zilali felé indul reggel 5 17 „ „ „ délután 4 21 Gilvács—Nagy-Somkut felől regg. 9 56 n if n » CSte 8 07 Gilvács—N.-Somlait felé reggel 5 14 „ I, » esle G 11 Az aláhúzott (—) számok éjjeli időt jelentenek Van szerencsém Nagykároly város és vidéke nagyérdemű közönsége szives figyelmét felhívni a nálam gyártott kúiszivaítyn és vízvezeték üzletemre és egyidejűleg bátorkodom kijelenteni, hogy ezen kútszivattyukat nem vasból, hanem fából, csehországi minta szerint készítem, melynek vize télen be nem fagy, sem pedig rozsdaíze nincsen. Ezen kútszivattyu viznyerése oly könnyű, hogy egy 6 éves gyerek minden megerőltetés nélkül fel tudja huzni. Minden kútszivattyu, mely az én készítményem, bensőleg rézbéléssel van ellátva s ez a rongálástól megóvja. Ár: méterenkint 10 korona. Egy kút, 10 méter mély 100 korona. n ii fi ii ii t>0 ,i Äf 5 évi jótállás mellett. ~£X& Midőn ezeket a n. é. közönség b. tudomására hozom, egyben bátorkodom felkérni, hogy vízvezetékek, szivattyúk és fürdőberendezések elkészítése végett egész bizalommal hozzám fordulni szíveskedjenek. Ily szerkezettel berendezett kútak Kínál József vendéglős, Stróhmájer Ferencz kereskedő és Kern Antal pintér-mester urnái Nagykárolyban bárki által megtekinthető. Ezen szivattyús kútak már 500 éven felüli használatban vannak és a legújabb találmányokkal ellátva úgy, hogy fentjelzett előnyei nem tagadhatok. E téreni működésemről a legjobb bizonyítványokkal szolgálhatok. A nagyérdemű közönség b. pártfogását kérve, maradtam teljes tisztelettel Scliolz 17. 3—3 Margittá. (Biharmegye). A Sarkadi könyvnyomdája ni el lett levő Reich Sámuelné-féle üzlethelyiség jövő évi május hó l-töl — esetleg korábban is — 3s:Ia,cLó_ Bővebb értesítést ad Spit-z Ix/Eór, 1—3 vaskereskedő. 33333033333333333333333330 X)3333 1976 —1902. árv. sz. Felelős szerkes/.lő : Papp Béla. Főmunkatárs: Simkó Géza. Laptulajdonos és kiadó : Sarkadi N. Zsigmond. Ültessünk oszszel gyümölcsfákat! Nagykároly város faiskolájában október hó 15-töl kezdve a következő olivftnfßoh jönnek eladásra u. m.: Almák 3—4 évesek darabja ... 60 fillér. Körte 2 éves „ ... 60 „ Kajszinbaraczk 3—4 évesek darabja 60 „ Cseresznyék 3—4 „ , 60 „ Öszibaraczk 1—2 „ „ 60 Fenyőfák 5—6 „ * 1 kor. Különféle örökzöldek, — évelő virágtövek stb. szolid árban számíttatnak. Bővebb felvilágosítással a városgazdái hivatal, a helyszínén pedig Harcsa Béni városi kertész készséggel szolgálnak. Lucz György, városgazda. Hirdetmény. Nagykároly város árvaszéke részéről közhírré tétetik, hogy a néhai FáfF Antal hagyatékához és kiskorú gyermekei tulajdonához tartozó nagykárolyi 2438. tjkvi, 689. helyrajzi s 1393. népsorszámmal jelzett, a Nagymajtény- utczán fekvő lázasaméi 1902. október hó Il ik napján délután 2 órakor a városházánál Tömpe Bertalan árvaszéki ülnök hivatalos helyiségében megtartandó önkéntes árverésen el fog adatni. A venni szándékozók tehát 500 korona bánatpénz letétele mellett az árverésre jelen hirdetmény utján megidéztetnek. Kelt Nagykároly város árvaszékének 1902. évi október hó 8-ik napján tartott üléséből. Dehreczeni István, 1—1 ái'vaszéki elnök. C^£C^CCCC5C3D££cE£3dC£5($CCC£BEE
