Nagykároly és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1902-09-18 / 38. szám
Mert őt megbecsülni, maga is nagyság! Hogy élete, teremtő ereje, honszerelme, szenvedése, tanításainak örök igazságaiból erőt és hitet merits! Erőt és hitet! Mert megpróbáltatásaidnak, te sokszor halálra szánt, de mindég feltámadott nemzetünk, — ma nincs vége! Nézz körül! Mintha elborult volna feletted a szabadság lelke ! Eszményeid nincsenek elérve, vágyaid nincsenek teljesülve, — bizalmad fogyóban, hited hervadóban! Munkád, verejtéked meddő, gyümölcsléién ! Éltető harmat helyett a közöny zúzmarája fehérük mindenütt! Újra kiestél a népek családjából, elmaradtál a világ versenyéből és látva mások nagyságát, sóhajtva rebegjük: mi mindenünk hiányzik, mik nem vagyunk! Szinte áldás, hogy ez ünnep most virrad reánk! Sirhalma cziprusai kiengesztelődést suttognak ! Magasztos árnyaiban együtt térdelve, glóriás halhatatlanunk megérinti kebleinket, hogy — miként egykoron — újra egybe forrjunk a haza és szabadság szeretetében! Magyar nemzetünk! Ünnepeld meg a nagy napot! Osztatlanul és egységesen ! Vésd szoborba alakját, ird könyveidbe emlékét, zengd el templomaidban nevét, — mert őt látni, újraéledés és dicsőség, róla irni öröm és vigasztalás, nevét kimondani hit és imádság! Ünnepeld meg őt, puszták és mezők fia, aranykalászt! termésedet gyűjtő magyar nép, őt, kit egyenes lelkednek mélységes szeretete Kossuth apánknak nevezett el! Emelkedjünk fel e napon Hozzá a csillagos magasságba ! Az országos függetlenségi és 48-as párt. Színészet. Színészeink az elmúlt héten is minden igyekezetükkel azon voltak, hogy a közönség a hátralevő pár estét minél kellemesebben eltölthesse. Eltekintve attól, hogy Lúnyai gyakran betegeskedik s igy a hirtelen helyettesítések bármily jóakarat és ambiczió daczára csökkentik az előadások harmonikus voltát, mindamellett Krémer és társulata városunk közönségének teljes elismerését vívta ki 0 támasztott fel a halállói egyszer, Együtt leszünk csak halhatatlanok. — Oh tanuljátok ezt meg, magyarok! Ha Ö nem él örökké szivetekbe’, Beátok is megint éjjel szakad. Ismét sötét sírba’ lesztek temetve, Mert sírba van az, aki nem szabad. Ilyen sírba’ volnátok ti még ma is, Ha akkor a megváltó nincs jelen. — Ezt ne feledd el,-édes nemzetem ! Ezt ne feledd el, édes nemzetem, Ki hordoztál akkor is rabigát; Hitvallása szent imádságod legyen, Akkor nem lesz előtted semmi gát, Mi megakasszon nagy és szent utadban, Mely az ígéret földéi-e vezet, A hol élni fogsz örök életet. A sírjára ha tesztek is virágot, Az élőnek üljetek ünnepet. Ki titeket a haláltól kiváltott, Az nem az enyészetnek született. Az anya, ha imádkozni tanítja Reggel és estve édes gyermekét, Belefoglalja az O nagy nevét. Az Ó emléke szent oltárunk legyen, Mig él a földön egyetlen magyar. Vezérlő csillag zord, sötét éjjelen, Mikor reánk tör gyilkos zivatar. Ezt az oltárt soha le ne rontsátok, Alckor nem árthat nektek semmise! — így áld meg a magyarok Istene. G. Diószeghy Mór. NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. eddig. A társulat 28-án távozik. A jutalom-' játékok mai nappal veszik kezdetüket Baróti titkár jntalomjátékával, ki Rosenfeld és Fliesz darabját a „Másodvirágzás“-t választotta erre a czélra. Szerdán, szeptember hó 10-én: feledhetetlen Erzsébet királynénk emlékére megható szépen sikerült, fényes gyászünnepélylyel hódoltak színészeink a nagy gyásznapnak. A ravatallal, kandeláberekkel, virágokkal díszített színpad mély benyomást tett a: szemlélőre. A rendezés, díszítés Baróti titkár érdeme, ki fáradhatlanul dolgozott az ünne-1 pély sikerének érdekében. A gyászünnepély I a Hymnussal vette kezdetét, mely után Ferenczy énekelte el szívhez szóló, érzéssel j telt hangján a „Tekints le ránk“ czimü dalt, \ melynek nagy zenei tehetségű szerzője a színházi karmester. Lőrinczi Erzsi erős drámai hangon, igazi művészettel lelket, szivet meg- inditóan szavalta el Ábrányi „Tizenhárom“- ját. Ezt követte a Szózat, miközben a háttérben Erzsébet királynét (Jávor Aranka) ábrázoló élőképlet tűnt fel. A meghatóan szép ünnepély Barótinak sok elismerést szer- zett. A „Pillangó kisasszony“ czimü japáni; történetet adták elő utána. Az egyszerű, poetikus, gyönyörű zenéjü dráma czimszere-j pében Dombi Ilona a szószoros értelmében remekelt. Ilyen művészi alakítást eddig még tőle nem láttunk. Éneke, táncza mind ki- \ fogástalan volt. A prológust Jávor Aranka i szavalta el nagy tetszés mellett. Tordainé, I Lőrinczi Erzsi jók voltak. Közönség zsúfolásig \ töltötte meg az arénát. Csütörtökön, szeptember hó 11-én „Lotti í ezredesei“ került másodszor színre. A szép-i számú közönség kitünően mulatott a finom j humorral, sok szép zenei részlettel telt darabon. Az első előadás sikerével a mostani is j vetekedett. Kónyáinak betegeskedése miatt j Domby Ilona volt kénytelen az utolsó per-1 ezekben Lotti szerepét átvenni. Alakítása I nagy sikert aratott. Bátosy helyett az egyik ! ezredest Ligeti játszotta el. A tehetséges, ifjú színész alakítását gyakran tapsolták meg nyílt színpadon is. Pénteken, szeptember hó 12-én zónaelőadásban a „Sulamith“-ot hallottuk. A tragikus tárgyú operett főszerepét Tordainé játszotta el hatásosan. Méltó partnere volt Ferenczy. Abigail szerepében Domby Ilona játszott kifogástalanul, mig Ligeti jóizü humorral alakította Zingitánkot. Közönség most is elég szép számmal jelent meg. Szombaton, szeptember hó 13-án, daczáni a kellemetlen, esős estének, nagyszámú közön-1 ség nézte meg a Magyar Színház kasszadarabját, a „Postás fiút és a hugá“-t. A satyrikus, szellemes ötletektől átszőtt, kaczag- tató bonyodalmaktól duzzadó darab nálunk is teljes sikert aratott. A legmelegebb dicséret hangján kell megemlékeznünk Ligeti Lajos pompás és természetes játékáról. Alakítása a köznapiasságot messze felülmúlta. A közönség művészetét szűnni nem akaró óváczióban részesítette. Klári szerepében Lónyai Piroska kedvesen, megnyerőén játszott és énekelt. Krémért dicsérnünk nem szükséges. Játéka most is a megszokott, fesztelen volt. Lőrinczi Erzsi szintén nagy sikerrel játszott, ugyszin- I tén Szilágyi és Baróti is. A két hírlapíró szerepében Ferenczy és Szerdahelyi, továbbá j i Bátosy Endre hatásos alakítással ragadták tapsra a közönséget. Vasárnap, szeptember hó 14-én, délután a „Tündérlak Magyarhonban“ került színre, \ este pedig nagyszámú közönség előtt ismételték meg a „Postásfiut és a hugá“-t. Szerepváltozás volt annyiban, hogy Lónyai helyett Dombi játszotta el Klárit. Könnyed j játékát, szép tánczát a közönség igaz elis- j méréssel fogadta. Hétfőn, szeptember hó 15-én, félhelyárak mellett „A viczeadmiraüs került másodszor színre. Lónyai helyett ismét Dombi Ilona I alakított szépen, ügyesen. Az előadás sikere | meghaladja az elsőt. Kedden, szeptember hó 16-án, itt először j mutatták be színészeink a franczia bohózatokat egyáltalán túl nem szárnyaló „Szivem“-et. ! Habár szokva vagyunk ahhoz, hogy a pikán- ; tériát a mai szinműirodalom főalkotó részének j tekintsük, mégis ez a darab a maga leple- í zetlen, igazán orfeumba való trágárságával nálunk visszatetszést szült. A párizsi nők ravaszságát, a férjek vakságát, a házibarátok élelmességét jellemző darab főszerepe Lőrinczi Erzsi kezeibe volt letéve, ki a közönség 'figyelmét szabatos, művészi játékával teljesen lebilincselte, alakítása minden tekintetben nagy hatásra talált. Kitűnő volt Krémer a mitsem sejtő férj szerepében, mig Bátosi az elegáns, simamodoru világfit adta teljes siker kíséretében. Jávor Aranka rövid ! szerepét ügyesen, kedvesen dolgozta ki. Révész Helén a szobalány szerepében nagyon tetszett. Baróti, Szerdahelyi alakítása jó volt. Közönség alig volt. IF1 e llllTT éá S Nagykároly város polgáraihoz! Kossuth Lajosnak, a szabadság eszméje e kimagasló alakjának — születésének 100-ik évfordulóját az országgal együtt városunk közönsége is megünnepli e hónap 20-án. Az ünnepélyt rendező bizottság felkérte a város lakosait, hogy az ünnepély fényének emelésére folyó hó 19-én házaikat lobogózzák fel s 20-án este 7—9 óráig lakásaikat világítsák ki. Á nagy név s a benne megtestesült eszme, s a nemzet nagyjai iránt érzett hála, s azok emléke iránti kegyelet adóját rója le e városnak minden polgára az ünnepélyt rendező bizottság felkérésének teljesítésével. Azért kérem fel én is annak teljesítésére a város lelkes polgárait, de kérem egyszer- smint arra is, hogy az ünneplés perczeiben is őrizze meg nyugodtságát, mások — netán ellenkező — meggyőződésének tiszteletben- tartását. Megvagyok győződve arról, hogy városunk derék közönsége az ünneplés perczeiben kiválóan fel fog ügyelni arra, hogy senki által oly cselekmény ne követtessék el, mely akár a rend megzavarása, akár a személy- vagy vagyonbiztonság megsértése alakjában az ünnepély erkölcsi magaslatának leszállítására vezethetne. Nagykároly, 1902. szeptember hó 17-én. Debreczeni István, polgármester. HÍREK. — A Kossuth-ünnep programmja. Kossuth Lajos 100-ik születésnapjának évfordulóját városunkban is méltóan fogják megünnepelni. A rendező-bizottság a véglegesen megállapított programmot a napokban kibocsátandó meghívóban a következőkben állapította meg: Meghívó. Nagykároly város 1902. évi szeptember hó 20-án Kossuth Lajos 100-ik születésnapját ünnepli pártszinezet nélkül. Midőn Magyarhon szabad nemzete a szabadság oltára elé járul, zászlaját meghajtani nagy nemzeti apostolunk halhatatlan emlékezete előtt, az égieknek gyönyör, nekünk pedig dicsőség, ha a nemzet ünnepén mi is ünnep- j lünk. Jöjjön el mindenki, akinek szivében él a kegyelet nagyjaink iránt, akinek leikéből ki nem aludt a honszeretet lángja! Jöjjenek el mind, kiknek leikéből ki nem veszett a szabadságért való rajongás! Legyetek ott a közös ünnepen mindannyian, kik apáitoktól megtanultátok szent áhítattal ejteni ki Kossuth Lajos szent nevét. Legyen eltemetve e napon minden érzelem, mely a rögre emlékeztet és csak testvéri szeretet egyesítsen minden hazafias polgárt, hogy megtisztult szívvel, csak j a nagy szabadsághős emlékezetétől inegihle- tett lélekkel küldhessük fel Hymnusainkat a Magyarok Istenéhez ! Hazafias üdvözlettel a rendező-bizottság: Debreczeni István elnök, Kubinyi Bertalan jegyző, Adler Adolf dr., Albanézi Mihály, Baudisz Jenő, Csipkés András, Janitzky Albert, Járay József, Kovács Dezső dr., Kaufmann Jenő, Kiszely Géza, Kohn Márkus, Lukács Mihály, Luczay János, | Lukácsovits János, Letlinger K. Béla, Lucz György, Nagy Elek kórházi gondnok, Nonn Gyula, Papp Béla, Róth Károly, Rooz Samu, Stróhmájer Ferencz, Serly Ferencz, Singer Lipót, Sternberg Sándor, Vetzák Ede, Varga Imre, Vida István. Az ünnepély sorrendje: szept. 19-én reggel a város fellobogózása, este díszelőadás a nyári szinkörben. Szept. 20-án délelőtt 10 Órakor ünnepélyes istenitisztelet az ev. ref. templomban a városi dalárda közreműködése mellett, (gyülekezés fél 10 órakor a városháza tanácstermében). Délelőtt 11 órakor rendkívüli városi díszgyülés Kossuth emlékére a városháza tanácstermében. Délután 2 órakor gyülekezés a városháza előtt s innen zászlókkal zenekiséret mellett kivonulás a Lövöldébe fél 3 órakor. Délután 3 órakor ünnepély a Lövölde-kertben a következő műsorral: 1. „Kossuth-hyrnnus“, énekli a dalárda. 2. „Fohász“ Rákossy Viktortól, előadja Kubinyi Bertalan. 3. Kossuth Lajosról felolvasás, tartja Baudisz Jenő. 4. Alkalmi óda, előadja Nagy Elek. 5. „Isten áldd meg a magyart“, énekli a dalárda és az ünneplő közönség. Este 7 órától 9 óráig kivilágítás. Este 8 órakor társasvacsora a Polgári Olvasókör vendéglői helyiségében, (egy teríték ára 1 frt 20 kr.) Kéretnek a t. kereskedő és iparos urak, hogy az ünnepély napján déli 1 órától üzleteiket zárják be és testületileg jelenjenek meg az ünnepélyen. Vidéki polgártársainkat ünnepélyünkre ezúton tisztelettel meghívjuk. — Meghívás. A képviselőtestület t. tagjait a folyó év szeptember hó 20-án d. e. 11 órakor a városház tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1902. szeptember hó 17. | Debreczeni István, polgármester. Tárgysorozat: 1. Dr. Adler Adolf városi képviselő indítványa Kossuth Lajos érdemeinek a képviselőtestület jegyzőkönyvében megörökitése iránt. 2. A városi tanács indítványa az iránt, hogy Kossuth Lajos szobra Nagykároly városban a Széchenyi-utczán lévő közkertben önkénytes adakozásból begyülendő összegből áliittassék fel. A szoborügy intézésére s a gyűjtés foganatosítására bizottság megválasztása. 3. A városi tanács indítványa az iránt, hogy a városban felállítandó Kossuth-szobor- alap javára a város részéről 2000 korona szavaztassák meg s ezen összeg az 1902. évi költségvetés XIV. fő-, 7. alrovat terhére fizettessék ki. —- Meghívás. Kossuth Lajos születésének 100 éves évfordulóján — folyó év szept. hó 20-án d. e. 10 órakor — az ev. ref. templomban ünnepi istentisztelet fog tartatni, mely istentiszteletre a képviselőtestület t. tagjait — testületileg leendő részvételre —- midőn tisztelettel meghívom, egyszersmint közlöm, hogy az indulás s/4 10 órakor a városház tanácsterméből fog történni. — Nagykároly, 1902. szept. hó 17. Debreczeni István, polgármester. —- Kegyelet. A nagykárolyi izr. nőegylet folyó hó 10-én felejthetlen Erzsébet királynénk lelkiüdveért gyászimát mondatott. — A Kossuth-ünnepély alkalmából városunk kereskedelmi egyesületének elnökei az alábbi kérelmet intézték a helybeli kereskedőkhöz : Kérelem Nagykároly város összes kereskedőihez ! Tisztelt kartársak! Alulírottak azon hazafias kérelemmel fordulunk városunk összes kereskedőihez, hogy Kossuth Lajos nemzetünk legnagyobb fiának születése 100-ik évfordulóján közös megegyezéssel határozzuk el, hogy üzleteinket az ünnepély napján, vagyis folyó hó 20-án délelőtt 9 órától egész napon át bezárva tartjuk. Városunk összes polgársága ünnepelni fog e napon, igy mi is járuljunk ezen nagy ünnep fényének emeléséhez, s együttesen, mint testület jelenjünk meg az ev. ref. templomban tartandó istentiszteleten, valamint a városház termében tartandó díszgyülésen. Azon reményben, hogy ezen hazafias felhívásunkat mindnyájan- szívesen fogják aláírni, egyúttal kérjük, hogy az nap délelőtt */4 10 órakor a „Kereskedelmi Ifjak Köre“ helyiségében egybegyülni szíveskedjenek, honnan testületileg fél 10 órakor fogunk az istentisztelet- és díszgyülésre felvonulni. — Kérelmünk teljesítését bizton elvárva, vagyunk hazafias tisztelettel Nagykárolyban, 1902. évi szeptember hó 17-én. Kaufmann Jenő, mint a kereskedelmi társulat alelnöke. — Pucser Károly, mint a kereskedő-ifjak köre elnöke. — A nagykárolyi status-quo hitközség elöljárósága a Kossuth Lajos születésének 100-ik évfordulója alkalmából, annak megünneplése tárgyában a következő hazafias meghívást adta ki: Szeretett testvérek ! Hazánk minden jó érzelmű polgára készül Kossuth Lajos hazánk nagy fia születésének 100-ik évfordulóját kegyelettel megünnepelni. Hitközségünk vezetősége e folyó évi augusztus hó 24-én tartott ülésén elhatározta, hogy nemcsak e nap megünneplésén vesz részt, hanem maga is saját templomában magyar szónoklattal egybekötött isteni tiszteletet tart. Az isteni tiszteletet az izr. templomban e hó 19-én az esteli ima előtt délután 5 órakor fogja megtartatni. Minthogy Kossuth Lajos mindnyájunknak, kik a haza szent földjén élünk, a jelen társadalmi rend előhírnöke volt, a ki hazánk ezredéves jogainak megvédéséért sorompóba lépett és a nép szabadsága, egyenlősége és testvérisége kivívásáért mint hü bajnok utolsó lehelleteig küzdött és szenvedett, méltán elvárjuk, hogy mindnyájan közülünk, az ő áldott emléke tiszteletére rendezett ünnepélyen részt venni, szent kötelességének fogja ismerni. Nagykároly, 1902. szeptember hó 10-én. Hazafiui üdvözlettel: *4 nagykárolyi izr. hitközség elöljárósága. — Meghívás. A nagykárolyi st.-quo izr. ! elemi iskola f. hó 19-én d. e. 10 órakor a Szentegylet helyiségében Kossuth-ünnepélyt rendez, mely alkalomra a t. szülők és tanügy- ba rátok tisztelettel meghivatnak. A tantestület. —- Vakmerő támadás. Kalmár Ferencz gencsi ev. ref. lelkész majdnem életével fizetett a vasárnapi munkaszünetért. — Pár hét előtt, vasárnap reggel csépeltetett egy kisgazda, a miért Kalmár Ferencz lelkész reá üzent s ezúttal felíratta az ünneptartók neveit; — a munkások között volt egy : Vadon József nevű, nyirpiricsei illetőségű ember, aki a folyó hó 14-én délelőtt együtt volt a korcsmában azzal a gazdával, akinek a búzáját csépelték; — ekkor történt, hogy déltájon egy tanyai szekér mezei terményeket szállított be a faluba egyik részes munkásnak ; ezt a pálinkázó emberek észrevették s mindjárt szóvá tették —• ekkor a korcsmából hazatértek, de Vadon József visszafordult és hangos lármával Kalmár Ferencz lakására ment, aki a haragos embert zsebre- dugott kézzel fogadta s megállóit előtte, mint j olyan ember előtt, a ki nyomorék testével Ferencz József keseriiviz az egyedül elismert kellemes ízű természetes hashajtószer.
