Nagykároly és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1902-08-28 / 35. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE Szólhatnánk még sok más rendezni j valóról. A mellékutczákon is sok olyat találunk, mi kihívja a jó Ízlést. Meg­említjük ez alkalommal a két gór. kath. templomnak a könyök-utcza felé néző téglakerítését, mely nemcsak szé­pészeti, hanem közbiztonsági szem­pontból is renoválandó volna. Jó volna a dísztelen, kidüléssel fenyegető falat vasrácscsal felváltani. Végül még egyet. Az utczák, terek rendezésével természetesen együtt kell járnia a nivellásnak, magyarul a föld szintezésének. Itt-ott már egyengetik az utczát, de hány vizállásos hely, pocsolya várja még a levezetést, különösen mellék- utczákban. A föutcza rendezését pedig csatornázás nélkül el sem képzelhetjük. Folytathatnék még, de ennyi is elég annak kimutatására, hogy váro­sunk rendezése érdekében már sok történt, de még több a tenni való. Hisszük, hogy polgármesterünket ebben való törekvésében támogatni fogja váro­sunk közönsége, illetve az azt kép­viselő testület. Sch. K. vezetesen adták a férjvadász lányokat, mig Torday Adél érzéssel telt magas, tiszta hangja, bájos játékáért nagy elismerést érdemel. Bera Rózsa kitűnő volt, Ligeti és Baróti most is ügyesen állották meg helyüket. A rendezés, énekkar jó volt. Pénteken, augusztus 22-én: zónaelőadásul Planquette Róbert örök szép zenéjü, meg­ható drámai jelenetekkel telt operettjét a „Rip van Winklé“-t láttuk igen jó előadásban. Az elég szép számban megjelent közönség lelkesen tapsolt Ferenczy Józsefnek, ki a czimszerepet adta. Nehéz drámai szerepét, művészettel oldotta meg. Szép baritonja ez este elemében volt. Nikk fogadós szerepét majd a 3-ik felvonásban Jeánt Krémer he­lyett Baróti alakította. Temperamentumos játéka nagy tetszésre talált. Tordai Adél úgy is mint Lisbeth és Alisé, mint .a kék­begyek szelleme szép, biztos játékával, kelle­mes hangjával a közönség figyelmének köz­pontja volt. Ligeti Lajos, Bera Rózsa, Jávor Aranka szintén jeleskedtek. Szombaton, augusztus 23-án: úgyszólván telt ház előtt került színre Ziehrer gyönyörű zenéjü vig operettje, „A svihákok“, mely a fővárosban egyfolyamban 50 előadást ért. A sziporkázó szellemmel átszőtt darabot, kaczagtató bonyodalmait, könnyed, fülbe­mászó zenéjét a közönség lelkes tapsokkal fogadta. Krémer Sándor helyett Gilka'her- czeget Ligeti alakította jóizü naivsággal és nevetséges gőggel, Ferenczy József a czim- szerepben Tordainéval együtt bravourral ját­szott. Érczes hangjuk kitünően érvényesült. A közönség sokszor tapsolta meg őket. Baróti kedves humorával ez alkalommal is nagyon jó volt. Domby Ilona ügyes tánczával, biztos játékával aratott nagy sikert. Tordai, Bátosy Jávor, Révész, Bera ügyesen játszottak. Vasárnap, augusztus 24-én: délután a „Vén bakkancsos és fia a huszár“ népszín­művet adták félhelyárak mellett összhangza- tos előadásban, mig este elég gyérszámi; közönségnek játszották el másodszor „A svi- hákokat“ a herczeg szerepében Krémerrel ; a czimszerepben pedig Lónyai Piroskával A siker vetekedett az előző estével. Krémer Lónyai nagy hatással, lelkesen játszottak Ligeti, mint hivatalszolga komikus vénájá1 ! előnyösen mutatta be újólag a közönségnek Hétfőn, augusztus 25-én: Gerő Káról; ismert, kaczagtató helyzetektől duzzadó da rabja ,, A próbaházasság“ került közepes számi közönség előtt színre. A megjelentek kitűnőéi mulattak. A rendezés, díszlet, kifogástalan minden egyes alakítás kitűnő volt. Lény a Piroska megkapó bájjal, kellemes, habár nen nagy terjedelmű, de finom hangjának minder szépségével személyesítette Birikét, mig Béri Rózsa az elvirult, féltékeny asszony szere ■ pében pompás alakítást produkált, mely i közönséget állandóan derült hangulatban tar j tóttá. B. Polgár Fáni nagyon jó volt. Lő ; rinczi Erzsi alakítása is hozzájárult az álta j lános sikerhez. Krémer, mint mindig kitíinc volt. Barátinak sokat tapsoltak, mig Bátosy jól felfogott játékával nyerte meg a közönség tetszését. Ligeti Lajos, mint Rákóczy Alajos olyan tökéletes művészi alakítással tűnt ki mely kívánni valót nem hagyott hátra, ha misitatlan járgonyán, mozdulatain, félszeg- ségein sokat kaczagtak. Ferenczy Józse Színészet. Az elmúlt hét reportoirja igen jó volt. j Krémer megfelel a hozzáfűzött várakozások­nak. A közönség is ébredez mély álmaiból. Láttunk egy nehány telt házat, volt félig üres is ugyan, de általában az anyagi támoga­tás, az erkölcsin kívül előtérbe lépett — a színészek is pompás hangulatban játszanak. Krémer, Ferenczi, Baráti, Bátosy, Torday, Li­geti számottevő jó erők, mig a nők közül Tordainé, Lőrinczi Erzsi, Lónyai Piroska, Bera Rózsa hamar lettek a közönségünk ked- venczei, a minthogy meg is érdemlik. — EltekinLve a zenekar és énekkar itt-ott fel­bukkanó gyengeségétől, színi saisonunk élve­zetes és a támogatásra érdemes. Az előadá­sokról következőkben számolunk be. Szerdán, augusztus 20-án: Szent István király napján színtársulatunk a Lövöldében rendezett népünnepélyen vett részt. A kelle­mes lefolyású ünnepély sikerét a társulat fellépésével, énekével, magánjelenet előadásá­val nagyban emelte. Csütörtökön, augusztus 21-én: közönsé­günk elég nagy számban jelent meg Milöcker Károly remek zenéjü operettje „A vicze- admiralis“ előadásán. A férfiak közül az első hely Krémer igazgatót illeti meg, Don Mira- bolante gróf szerepében ötletes, humoros játékával, könnyed, fesztelen modorával ki­tünően érvényesitette nehéz szerepét, mig Ferenczi József, tiszta, csengő baritonja, higgadt, átgondolt alakításával aratott Puntó matróz szerepében tetszést. Torday Béla, mint viczeadmiralis jó volt. Hangja szép, csak több élénkséget, vidorságot öntsön játé­kába. Domby Ilona és Lónyai Piroska él­Hát öregem, most legelőbb is bemegyünk j de a „Két Hattyúba“, mert nagyon. éhes j ragyok, aztán körülbelül nagyon szomjas'is eszek és végezetül aztán rendelkezésedre illők ma és mindenkorra, amig szükséged esz reá. Futja az időmből. Aztán vendéged eszek minden délben és este. Egyebet nem civánok. így lettem két hónapig segéd tánoz- és llemtanár. Azt mondod, hogy ez könnyű és kellemes cenyérkereset volt. Fenét volt. Komisz és uitya kenyérkereset volt ez is, de mégis cenyér volt. Hát mit gondolsz, hogy kikkel dnlódtam én este hat órától nyolczig? Mit i gondolsz? A sováb péknek volt egy veres-szeplős j ss igen jól táplált lánya, kötéllel sem lehe­tett neki legényt fogni. Ez kizárólag az enyém ! volt. Hát aztán kellemes mulatság öt-hat féle tánczot végig járni, ha egy malomkő van a nyakadba akasztva ? Az „Arany ásótól“ való vasas segédet nekem kellett megtanítanom a „dreischriittre“ és a „hopszpolkára“. Ment volna is a dolog, csak az volt a bökkenő, hogy sohasem akart előre menni, hanem felfelé a levegőbe, mintha a létrán másznék a boltban valamiért. így dolgoztam. Ugy-e nem könnyű dolog volt? Nem bizony! Mert hát igen jó ebéde­ket és vacsorákat ettem ugyan, de a hat hét elteltével csak úgy kódorogtam a fárad­ságtól. . No, látod, hogy mire volt képes akkor ez a két láb! Kenyeret adott. És most ? Jaj, jajajaj!!! Már megint belenvilalott. ♦-SS-*­folyamodni. Szept. 4-én 8 órakor ünnepé­lyes „Veni Sancte.“ Szeptember 5-én osztály­rendezés ; 6-án rendes előadás. Egyben érte­sítem az érdekelteket, hogy a debreczeni kir. tank. főigazgatóság rendelkezése folytán a szeptemberi érettségi-vizsgálat is intézetünk­ben lesz. Egész érettségi esetére, a mi ki­zárva nincs, az írásbeliek szept. 5., 6., 9., 10. és 11-ik napjain lesznek, a szóbeli-vizs­gálatok pedig szept. 13-án nagys. Géresi Kálmán főigazgató ur elnöklete alatt, a ki e czélból 12-én este érkezik városunkba. Az egész vizsgálatot tevők szept. 4-én, a javí­tók szeptember 12-én jelentkezzenek nálam. Igazgató. — Guszti bácsi meghalt. Szatmárvár- megyének, az irodalomnak gyásza van. Vár­megyénk szülötte Lauka Gusztáv, az örök ifjú Don Gunárosz, az ujabbkori hírlapiroda­lom egyik megalapítója folyó hó 23-án Nagy- becskereken életének 84 éves korában csen­desen elköltözött. Szatmármegyében Vitkán született, a helybeli gymnasiumnak volt jeles növendéke. A legutóbbi Petőfi-ünnepély alkal­mával mindenki bámulta az aggastyán poéta élénk, sziporkázó szellemét, ki ha absolut becsű irodalmi munkát nem is alkotott, de az irodalomban mégis nagy nevet vívott ki magának. És Szatmárvármegye szépen el­felejtette. Pedig egy koszorú, egy egyszerű, vad virágos koszorú jól esett volna annak az elszállott léleknek... Temetése folyó hó 25-én ment végbe, impozáns részvét mellett. Nyugodj békében Guszti bácsi! —■ Jakab Gyula kegyesrendi főgymn. tanár, városunk társadalmának évek hosszú során át közkedvelt tagja, folyó hó 26-án reggel városunkba érkezett, hogy tanári-székét el­foglalja. — Névnap. A Nagykárolyi Takarékpénz­tár közkedveltségben álló főkönyvelőjét Ku- binyi Bertalant sokan keresték fel folyó hó 24-én névnapja alkalmával. —- Ugyancsak szerencsekivánatokkal halmozták el Tömpe Bertalan községi bírót, Janitzky Albert keres­kedőt névnapjuk alkalmából. Mi is csatoljuk az üdvözlőkéhez jókivánatunkat. — Esküdtek kisorsolása. A szatmári kir. törvényszéknek e hó 23-án tartott ülésében a folyó évi szeptember 15-én kezdődő cyk- lusra városunkból a következők lettek esküd­tekként kisorsolva: Pucser Károly, Kerekes Bertalan, Rubleczky Ignácz kereskedők, - Somossy Miklós pénzintézeti pénztárnok és Tóth Ferencz korcsmáros. — Lemondás. Szabó Miklós a helybeli dalárda karmestere, tanulmányainak folyta­tása érdekében — állásáról leköszönt. Ez okból kifolyólag a választmány megbízta az elnökséget, hogy az állás mielőbbi betöltésé­ről a legsürgősebben gondoskodjék. — Halálozás. Bokor Gyula az Ecsedi-láp lecsapoló-társulat gátbiztosa e hó 27-én sziv- szélhüdésben hirtelen elhunyt. Haláláról gyá­szoló családja s a láptársulat is adott ki gyász- jelentést. A család által kiadott jelentés Így szól: Alulírottak mélyen szomorodott szívvel jelentik a szeretett férj, gondos jó apa, nagy­apa, testvér, sógor és rokonnak: esztelneki- bereczki Bokor Gyulának, az Ecsedi-láp stb. társulat gátbiztosának folyó hó 27-én dél­í előtt fél 12 órakor, életének 54-ik, boldog házasságának 10-ik évében szivszélhüdésben történt gyászos elhunytát. A megboldogult halott földi maradványai Terem-utcza 7-ik ; számú házából folyó hó 29-én délután 5 óra­kor fognak a római kath. egyház szertartása j szerint a Mesterrészi sirkertbe örök nyuga- 1 lomra tétetni. Az engesztelő szentmise-áldo­zat folyó évi aug. hó 30-án, reggel 7 órakor fog az égek Urának bemutattatni. Nagykároly, 1902. augusztus 27. Áldás és béke lengjen porai felett! szentmiklősi és óvári Pongrácz Bella neje. Bokor Aladár, Ferencz, Gizella, Elemér Georgina, Gábriella, Katalin és Gyula gyermekei; özv. Bokor Lajosné szül. Csiky Jozefin édes anyja; özv. Gsiky Ferenczné anyósa ; szentmiklősi és óvári Pongrácz Géza apósa ; Bokor Endre és neje domahidai Doma- hidy Jolán, Bokor Ida férjezett Eszláry Eleknó, Bokor István és neje Ágoston Erzsébet test- j vérei; Szűcs József veje; Szűcs Gizella, Szűcs Erzsébet, Szűcs József unokái; Gsiky Gusztáv és neje Hamar Erzsébet, Papp Gyula, Paksi Gusztávné szül. Csiky Emma, Gáspár Lajosné szül. Csiky Mariska, Pongrácz Imre, Penyigey Imre és neje Pongrácz Erzsébet, Szabó Gábor és neje — sógorai és sógornői. — A láp le- csapoló-társulat által kiadott jelentés igy szól: Az Ecsedi-láp lecsapoló- és Szamos-balparti ármentesitö és belvizszabályozó-társuiat tiszti­kara mélyen szomorodott szívvel jelenti esztel- neki-bereczki Bokor Gyula társulati gátbiztos­nak folyó hó 27-én d. e. fél 12 órakor, életé­nek 54-ik évében szivszélhüdésben történt gyászos elhunytát. A megboldogult halott földi maradványai Terem-utcza 7-ik számú házából folyó hó 29-én délután 5 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartása sze­rint a mesterrészi sirkertbe örök nyuga­lomra tétetni. Nagykároly, 1902. aug. 27. Áldás és béke lebegjen porai felett! Tudod, hogy mig én véglegesén ide kerül­tem volna az Isten szolgájának (a bérfizetők úgy értik ezt, hogy a falu cselédje), hát sok­féle mellékfoglalkozásaim voltak. Sok tudó­dik már ezek közzül, de ez, amiről most beszélni akarok, nem. Vicze táncz- és illem­tanár is voltain. Hat hétig ebédet és vacso­rát kaptam érte. Ugy-e, hogy a lábaimmal kerestem meg a kenyeret. Jól fogott ez akkor, kimondhatatlanul jól fogott. Elmondom, hogy volt: A nyolczadik deákiskolában Hollender Márton táncz- és illemtanár iskolájában is növendék voltam. Semmiféle iskolában soha életemben nem voltam első, csak itt. Itt aztán az voltam, valóságos gyönyörűsége ennek a csepp kis fekete zsidó emberkének. Sokszor kérdezte tőlem: Mit akarsz te lenni édes fiam! ? (Brúder pajtások lettünk, pedig vénebb volt nálam 30 esztendővel.) Pap ? No nem tudom mire1 mégy vele, de itt sokra vinnéd. így mondta. Aztán ö elment a nagy világba, én meg | elmentem Nagy-Enyedre. A harmadik eszten­dőben itt is egymásra találtunk. Nekem czudarul, komiszul ment a sorom éppen akkor, mikor reám bukkant az utczán. Hetek óta csak a holdvilág, csillagsugár s több ilyen kevésbé tápláló dolgok szolgáltak napi eledelül a két ezipó mellé. Éppen a vacsorát sétálom eh mikor egymás ebbe kerültünk. A nyakamba ugrott, aztán körültánczolt, aztán megragadta a karom és húzott magával: Gyere, gyere, az Isten vezetett ide! Nyolczvan növendék, magam egyedül, meg­bolondulok, megveszek. Jó, hogy itt vagy! Mit kívánsz? Mit akarsz? megnyerőén kedves játékával, szép bariton hangjával osztozkodott a tapsokban. Kedden, augusztus 26-án: „Lilit“ ezt a poétikus, gyönyörű melódiáju operettet láttuk kitűnő, élvezetes előadásban. Közönség ke­vés volt, de a megjelentek sokat tapsoltak Lónyai Piroskának (Lili), ki behízelgő, kedves játékával nagy sikert aratott. Méltó partnere I volt Ferenczy, Plinchard szerepében; fess j tüzér, kifogástalan tiszt, pompás agglegény í volt, hangja, mint mindig, most is tiszta, szép volt. Kitűnő volt Krémer az öreg gróf szerepében. Minden szava megnevettette a közönséget, melynek különben is régtől fogva I kedvencze. Bátosy Endre, Ligeti Lajos, Baróti; Rezső, Jávor Aranka is tetszettek. HÍREK. — A Kölcsey-Egylet Szilágy vármegye közönségétől következő meghívót vette: Szilágy vármegye közönsége tisztelettel meg­hívja a mélyen tisztelt Kölcsey-kört a Nagy Wesselényi Miklós báró szobrának folyó évi szeptember hó 18-án d. e. 11 órakor Zila- hon megtartandó leleplezési ünnepélyére. Zilahon, 1902. julius hava. A vármegye közönsége nevében: Dr. Kaizler György al­ispán. A zilahi Wesselényi-szobor leleplezési ünnepélyének programmja: Szept. hó 17-én délután a Kolozsvár Deés és Nagybánya felől érkező, este a Nagykároly, Debreczen, Szatmár és Budapest felől érkező vendégek fogadása, elszállásolása és ismerkedési-estély a városi Vigadóban. Szeptember hó 18-án délelőtt 10 órakor a vármegye ünneplő köz­gyűlése székháza dísztermében. 10 és 3/4 órakor felvonulás a szoborhoz, elhelyezke­dés; elhelyezkedés után: 1. Hymnus. 2. A vármegye alispánjának, mint a szobor-bizott­ság elnökének megnyitó-beszéde. 3. Beöthy Zsolt ünnepi beszéde. 4. A Wesselényi-család egyik tagjának köszönő-heszéde. 5. Alkalmi óda elszavalása. 0. A szobor megkoszorú­zása. 7. A szobor-bizottság elnöke átadja, 8. Zilah város polgármestere átveszi a szob­rot. 9. Szózat. Délután 2 órakor: Társas­ebéd. Este 8 órakor a Vigadóban a kolozs­vári Nemzeti Színház tagjai által rendezendő díszelőadás. Este 10 órakor bál a vármegye­ház dísztermében: A rendes vonatok mellett | kieszközlendő külön vonatok érkezési és : indulási idejéről annak idején a budapesti és kolozsvári napilapokban fog értesítés közé- tétetni. A részlvenn'i óhajtók felkéretnek, j hogy ebbeli szándékukat az intézkedések [ elöleges megtétele czéljából folyó hó 31-ig Nagy László alispánnál, vagy Borne­missza Géza h. árvaszéki elnöknél jelentsék he. Mint értesülünk városunkból sokan je­lennek meg a szomszédos vármegye nagy fiának emlékünnepén. — Mulatság. Folyó hó 23-án kedvesen sikerült mulatság színhelye volt a Lövöldé­kért helyiség. A füléslahdázók társasága hívta meg városunk intelligentiáját, hogy a váro­sunkban szenvedélylyel űzött sportot, a füles- labdázást bemutassa. A testedző, mulattató játékban sokáig gyönyörködtek a megjelen­tek. Játék után vacsora, majd táncz követ­kezett, kitűnő kedv, Krizsán jó zenéje mellett. A mulatság a hajnali órákig tartott. — Hám József, főgymnasiumi igazgató | szabadságidejéről haza érkezett és hivatalát j újból elfoglalta. — Ajándék. Meszlényi Gyula megyés püspök a nagymegyeri templomnak egy szent­ségmutatót és hat gyertyatartót ajándékozott. Értesítés. A helyi főgymnasiumban a felvételi-, javító-, pótló- és magánvizsgálatok aug. hó 30-án és 31-én lesznek. Jelentkezni fáz igazgatónál kell 8 órakor, az I-ső osztály tantermében. A beiratások szeptember 1., 2. és 3-án tartatnak meg, még pedig délelőtt 8—11-ig, délután 3—5-ig. A felvétetni szán­dékozók szülőik, illetőleg gyámjaik kíséreté­ben először az igazgatónál jelennek meg az i I-ső osztály tantermében, azután mennek az osztályfőnökökhöz, akik a beírást saját ter- | meikben végzik, kivéve az I-ső osztályfőnö­két, a ki a rajzteremben az emeleten Írja be a tanulókat. A júliusban beirt tanulók az igazgatónál csak azon esetben jelentkeznek, ha a tandijat akarják lefizetni, különben i egyenesen mehetnek az osztályfőnökökhöz. A I kik először lépnek az intézetbe, hozzák magokkal az előző osztályról szóló bizonyit- i ványukat, keresztlevelöket, illetőleg születési bizonyítványukat, s az ujraoltást igazoló j bizonyítványt. A felvételi-dijakat — róm. kath. és gör. kath. 7, más vallásuak 6 kor. — azonnal le kell fizetni; a tandíj — a hely­beliek részéről 20, a vidékiek részéről 24 K, félévenkint — szeptember végéig fizethető i le. E körülményre annál is inkább felhívom a t. szülők, illetőleg gyámok figyelmét, mert í nem fizetés esetén kénytelen leszek gyerme­küket mindaddig távoltartani az iskolától, mig kötelezettségüknek eleget nem tesznek. Jogköröm itt is csak nyolcz napra terjed: | azután már a magasabb tanhatósághoz kell

Next

/
Thumbnails
Contents