Nagykároly és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1902-01-23 / 4. szám

létezik ugyan, de tényleg megszűnik. Jó lenne már egyszer meggondolni, hogy kár azért a sok anyagi erőért és fáradtságért, melyet a széttagolásra for­dítunk, a helyett, hogy egy erős és min­den ízében életképes, a társadalmi élet alapos átalakítását czélzó és megvaló­sító egyesület erösbitésére fordítanánk. Mi megvagyunk arról győződve, hogy sok minden megváltoznék, ha a Kölcsey- egyesület erélyesebben venné feladatát. Alfa. A női ruházat reformjáról. (Csevegés.) Irta: Fröhlichné Móricz Paula. II. Ha gondolatmenet liliket logikusan akar­juk vezetni, úgy alapjában helyesen kell ki­indulni s igy az öltözködésről beszélve, lehe­tetlen előbb” a női termetet nem érinteni csevegésünkben, mert hiszen természetsze­rűleg nem a ruha teszi az embert, hanem a ruha volna az emberért (még ha mindjárt asszony is.) Ennél a témánál tartva, ne fojtsuk vissza a sóhajt: mivé lett az idők folyamán a női test szépsége. Ennek azonban csak az orvosok a hivatott megmondhatói, meg a művészek felelhetnének rá, a művészek, akik hovatovább élénkebb ellentétbe kerülnek a klasszikusoknak azon állításával, miszerint a „művészet lényege a természet utánzása a mai művész gyakran nem is merné a természetet úgy visszaadni, mint ahogyan látja s kényszerül fantasztikussá válni a ter­mészethez hozzáadva és belőle elvéve, szó­val hamisítva. Messze földeket bejár, mig talál Rubens asszonyaiéhoz hasonló derekat és hátat, azután e czipös világban lábat meg éppen nem talál. A tizenkettedik óra ütött, hogy az em­beri test szépségét ne engedjük önhibánk­ból elpusztulni. Minthogy pedig az emberi­ség szépsége főképpen a női termet szépségén fordul meg (amig csak talán valamelyik leg- tudósabb Schenknek sikerül a gólyákra hárí­tani a gyermekek világrajöttét,) — itten kell hathatósan mentéshez látni! . .. A ruházat, hogy szépen álljon, ahoz szép termét kell és emiatt szedjük sorrendbe ama szabályokat, melyek, szerint élnünk és testünket ápolnunk kellene a végett, hogy jól lehessen öltözközdni is. Miből is áll a szép test? Nagyjából mindenki tudja: szabály­szerűen alkotott, jónövésü és minőségű csont­vázból, kőkemény, kifejlett izmokból, bőven keringő piros vérrel itatott szilárd húsból, bársonyos, finom tapintású bőrből, melybe az idegszálak beleszövődnek és melyen az erek áttetszenek. Először is tehát fő a. szép csontváz. Aki nem hiszi, hanem azt képzeli, hogy a csontváz hibásvolta olyan intim titok, amely népi kerül napfényre, az olvassa el Benvenuto Cellini önélet leírását és tanulja meg belőle az emberi csontok méltatását, mert Cellini a nagy művész döntő kijelenté­sével ítél mindenkit kontárnak, aki nem érzi a külső alakon át is a belső struktúrát. Ol­vassa el a kételkedő Thalv Kálmán mun­káit és megtalálja bennük költöiesen leírva azon történelmi tényt, amidőn feltalálták Zrínyi Ilona és II. Rákóczy Ferencz csont­vázait, hogyan hirdették századok múlva is ezek a szép csontok a kiválóságukat ama nagy szellemeknek! . . . Azután kérdezzék meg Dollinger tanárt, aki egyik munkájában azt mondja: „A gerincz oszlopelhajlások nemcsak szépséghibák, hanem egy egész ételen'át súlyosbodó betegségek.“ Ezen igazságnak hódolva kora gyer­mekkorban ápolni kell a csontrendszert. Az étkezés módjával, hogy minősége szilárd és szívóssá váljék. Fekvés által, (kemény egye­nes ágyban hanyatfekve) hogy a gerincz- oszlop egyenes maradjon. Eltávolitva a bajt okozó ruhadarabokat: igy a rossz harisnva- kötőket, (amilyenek a mellényre erősített tartós szallagok, melyek a vállat húzzák,-:a J lábszoritó gyűrűk és szallagok), mert meg­felelő csakis a derékhoz erősített ruganyos szalagból állók. (Dollinger utasítása szerint lásd a Magyar Bazár deczember I. számá­ban az illusztrácziót). Végül óvni kell a csontváz mellkas részeit a derék mellfüzők- től és én is azok teljes mellőzését ajánlom, de ha ez már czélhoz nem vezetne, felnőt­teknél, — úgy kifogástalanul egészséges ilynemű ruhadabok hordását irányzóm elő. Itt időzzünk egy kissé ! Thanhoffer tanár tavaly szóbeli elő­adásokkal a most megjelenő könyvében Írás­ban magyarázta ezt meg a közönségnek. Pa­risban egy orvos még többet tesz: külön műtermet állított fel dr. Claverie, ahol pon­tos anatómiai méretek szerint külön gipsz- formát vesznek minden hölgyről és erre szabják, próbálják fel, az uj anatómiai derék- fűzőket, öveket, melltartókat, hastartókat stb. (Lásd az ábrákat a Magyar Bazár deczem­ber 1. számában.) Ezeknek csak akkor van értékük, ha mindenkinek a saját testére vannak mintázva és igy a megrendeléseknek távolból, nincsen értelme. Várjuk, a jó sze­rencsét mig egy magyar vállalkozó dr. CLa- verievé lesz ! Addig is azonban legjobb, ha mindenki 2,2—25 ctm. széles derékövet sza- bat magának, oldalt ruganyos betétekkel és lágy halhéjakkal. Egy jól sikerült mintám készült Hirsch és Theifiel asszonyok Váczi- utcza 12. sz. műtermében. (Lásd a Magyar Bazár illuszráczióit.) Ugyanottan művészi kezek, kövér elhízott nők számára ogy rend-, kivül ügyes, kényelmes és egészséges kom- binácziót készítenek a párisi Caches Sarautte mintájára. Ami a derékfüző után legjobban rontja a termetet, az a rossz czipő viselése. Thanhoffer tanár , ezt ,a pontot is tüzetesen megvilágítja, él mondva, hogyan sorvadnak el (a fűző viselésétől a gerincz és mellkas­izmokhoz hasonlatosan) a hátsó lábszárizmok, mig a mellső izmok megerőltetéséből mifélemői betegségek származnak. Nézzük meg a milói Vénusz lábát és nézzük végig az uszodába száz­számra az élő- nők lábait és ^Iszörnyedüuk az elváltozáson. Mindezt a czipő okozná?.. . ügy van! de ezen a bajon a legnehezebb segíteni. . . Páter Kneipp ugyan egészségi szempontból' is felfedezte á mezítelen lábbal való járásnak a szépséghez vivő útját, de lehetetlen követni. Ámbár mégis! ha úgy tennénk, mint a keleti hölgyek, akik ottho­nukban a színes gyékényeken, tarka szőnye­geken mezítelen lábbal sétálnak s levetik himes papucsaikat ? Aztán gyermekek egész nyáron által járhatnának meztelen lábbal, akár csak Ostendbe a kozmopolita hölgyek és urak a tengerparton. HÍREK. Személyi hir. Gróf Hugonnai Béla főispán, hétfőn este székhelyére érkezett, honnan ma reggel ismét visszautazott Buda­pestre. — A ..Kölcsey-egyesület“ folyó hó 19-én tartott választmányi ülésében Dr. Kovács Dezső lemondása folytán, az irodalmi szak­I osztály elnökévé Csóti Márk kegyesrendi ta- i nárt választotta meg. Ismerjük a tanár ur- i nak eddigi tevékenységét s épen azért re- ; méljük, hogy uj díszes állásában az egyesület 1 virágzását fogja előmozdítani. — Kereskedő-bál. A február hó 1-én | tartandó kereskedő-bálra a következő meg- ’ hívót bocsátotta ki a rendezőség : Meghívó. }A ..Nagykárolyi Kereskedő Ifjak Köre“ 1902. évi február hó 1-én saját pénztára javára a polgári olvasókör összes termeiben keres­kedelmi tánczestélyt rendez. A rendezőség. Belépő-jegyek ára: Személyjegy 2 korona. Családjegy 5 korona. Karzatjegy 2 korona, i Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. Kez­dete este 8 és fél órakor. Jegyek előre válthatók: Kovács György, Kohn Márkusz és Pucser Károly urak üzletében. A tánczestély háziasszonyai: Brichta Miksáné, Csipkés And- rásné, Fitos Ferenczné, Györffy Józsefné, Gyurovits Gyuláné, Hadnagy Ignáczné, Irsik Ferenczné, Janitzky Albertné, Kaufmann Alfrédné, Kerekes Ödönné, Kínál Józsefné, Klie Lászlónó, Kohn Márkuszné, Liebhauzer Ferenczné, Nonn Jánosné, Ősz Jánosné, Bóth Károlyné, Bubletzky Ignáczné, Simító Gézáné, Sternberg Sándorné, Sternberg Jenőné, Stroh- májer Ferenczné. Az igen érdekesnek és sikerültnek Ígérkező mulatságra felhívjuk a közönség figyelmét. :— Kinevezés. Nagy László vármegyei alispán Dr. Sternberg Géza előléptetése foly­tán a nagykárolyi közkórháznál megüresedett másodorvosi állásra Dr. B1 u m József tö­rekvő, fiatal orvost nevezte ki. —- A Nagykárolyi Protestáns Társas­körben az évi szokásos lapárverezés folyó hó 26-án, vasárnap délután 3 órakoF fog megtartatni. Nagykároly, 1902. január hó 23. Az- e 1 nökség. Előléptetés. Az igazságügyminiszter Fógel Kálmán helybeli kir. telekkönyvvezetőt a IX-ik fizetési fokozatba léptette elő. Legényegyesületi bál. A kath. legény­egyesület szokásos bálját folyó hó 19-én, vasárnap este tartotta meg a polgári olvasó­kör helyiségében, azzal a fényes sikerrel, mely az egyesület mulatságát kisérni szokta. Az egyesület lelkes elnöke Tietz Sándor a bál kezdetén jelezte, hogy a főispánné gróf H.ugdnnai Béláné, a bál védnöknője, akadá­lyoztatása miatt a mulatságon nem jelen­hetett meg, mely körülmény, habár némi lehangoltságot is idézett elő, de azért tudva azt, hogy a főispánné az általa kedvelt egye­sület mulatságát szívesen felkereste volna, ha körülményei engedik, jó kedvében nem zavarta meg az egyesület nagy számú kozön- | ségét és az ifjúság a legkedélyesebb hangulat­ban tánczolt és mulatott. A siker jellemzésére elég annyit említenünk, hogy az első négyest 72 pár tánezojta. Sztinóra alatt Tietz Sándor egyesületi elnök lelkes szavakban adott kife­jezést elismerésének és köszönetének a kö­zönséggel szemben, mely a legényegyesületet mindenkor oly melegen támogatja. A mulat­ság jövedelméről legközelebbi számunkban fogunk beszámolni. ■— Kinevezés. Főispán ur Öméltósága Gallasz Ödön vármegyei alszámvevőt tisz­teletbeli föszámvevővé, ifj. Andrássy Jenő gyakornokot pedig tiszteletbeli alszámvevővé nevezte ki. Dalegyesületi közgyűlés. Dalegye­sületünk évi rendes tiszujitó közgyűlését f. hó 26-án, vasárnap délután 3 órakor fogja megtartani, a városháza nagytermében a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki jelentés a lefolyt év működéséről. 2. Számvizsgáló és pénztár vizsgáló-bizottság jelentésének elő­terjesztése. 3. Az évi költségvetés megállapí­tása. 4. Esetleges indítványok tárgyalása. 5. Az összes tisztikar, választmányi tagok és három tagból álló számvizsgáló-bizottság meg­választása. — A közgyűlésre a pártoló és működő tagokat meghívja az elnökség. — Hangverseny. A múlt számunkban említett hangversenynyel egybekötött táncz- mulatság melyet a helybeli izr. nőegylet részben a népkonyha, részben a saját pénz­tára javára február hó 8-án fog megtartani, mint halljuk, igen érdekesnek és fényesnek ígérkezik, mert a nőegylet választmánya által kiküldött bálbizottság úgy a műsor össze- állitása, mint az estély rendezése tekinteté­ben azon fáradozik, hogy az a várakozásoknak minden irányban megfeleljen. A programm még nincs ugyan teljesen összeállítva, de mint értesülünk, a bizottság bírja Nagy László alispán szives Ígéretét egy felolvasás meg­tartására, közreműködni fognak továbbá Kotnáromy Mariska asszony énekművésznö Budapestről, Kluger Zseni kisasszony, Buda­pestről művészi zongora-játékával, azonkívül 3 tagból álló vonós terczett előadva, három kiváló dilettánstól. Ezekből ítélve a bál­bizottság egy igen élvezetes estélyt óhajt a közönségnek szerezni és hisszük, hogy abban intelligens közönségünk teljes számban fog részt venni. A végleges műsort tartalmazó meghívókat a bizottság már a napokban fogja szétküldeni. — Esküvő. Kaufmann Izidor helybeli gözmalomtulajdonos a mai napon tartja es­küvőjét Bechert Manó debreczeni nagykeres­kedő és törvényhatósági bizottsági tag kedves leányával, Ilkával, Debreczenben. —• Az „ecsedi-láp lecsapoló társaság“ holnap délelőtt 11 órakor a vármegyei szék­ház nagytermében közgyűlést tart, melyen a Il-od rendű belvízcsatornák kiépítésére meg­szavazott 350,000 koronás kölcsön mikénti í felvétele tárgyában határoznak. Esküvő. Folyó hó 15-én esküdött | örök hűséget Börvelyben Kánya István betét­szerkesztő hivatalnok, Bodoky Szeréna kis­asszonynak, Bodoky Gyula börvelyi körjegyző és birtokos kedves leányának. Boldogság | kisérje frigyüket! Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Lánczky Antal szinérváraljai kir. adóhivatali gyakornokot, a helybeli kir. adóhivatalhoz i adótisztté nevezte ki. fölé, majd a nyár kezdetén, június 22-én, eljut ismét dicsőségének tetőpontjára. Igaz, hogy mindez csak látszat, hogy a Nap áll, s tetszőleges mozgása csak a Föld mozgá­sának tükörképe. De ez mindegy; a látszat­ról ügy beszélünk ma is, mint valóságról. Akárcsak a hajdankor embere, a ki imádta a Napot, istenségnek tekintette, s különösén ilyenkor a téli napfordulat idején, de a nyárién is, az ünnepségek egész sorát; rendezte tiszteletére. Pedig csak sejtette, a mit mi nagyon jól tudunk, hogy minden : emberi tevékenységnek csakhamar végesza- i kadna, ha a nap éltető sugarai nem érhet­nék többé Földünket. Inkább kocczintsunk a gyarapodására. A poharak .összecsendültek, a plébános pedig megjegvzé az Apostolok cselekede­teiből : — Exivit sermo inter fratres. —- Megindult a beszéd a testvérek kö­zött, — magyarította a legátus. Mindnyájan elnevették magukat, de a plébánosnak csakugyan igaza volt. mert a mint az ebéd tovább fejlődött, s a gömbö- czöt követte a főtt orja, töltöttkáposzta, kol­bász, hurka, oldalas és foszlós bélés, az ür- mösön kívül pedig pompás fehérbor is került az asztalra, a beszéd, a társalgás mind­inkább élénkült. Beszéltek mindenről, s néha egyszerre hárman is. Az enyhe télről és a gazdálkodásról, az iskoláról és a tudományok­ról ; közbe-közbe pedig a nagytiszteletü ur egy-egy jóízű adomát mondott el. Meg is jegyezte erre az állapotra a plébános ugyan­csak a bibliából: — Loquebantur variis linguis. A mit meg a legátus szokása szerint megint csak magyarul ismételt meg; sőt nö­vekedő jó hangulatában felvilágo,silással is kisért.-— Sokféle nyelven beszéltek; tudniillik az apostolok piros pünkösd napján, pedig még karácsony előtt vagyunk. Ha három magyar ember összekerül s egy-két órán át együtt időzik, lehetetlen, hogy társalgásukból a politika kimaradjon. Ezt pedig nem megrovás képen mondjuk. Hiszen alkotmányos nép voltunk mindig, köz­ügyminket magunk intéztük és intézzük. Hogy ne érdeklődnénk hát azok iránt. Az együttebédezök is belekanyarodtak a politi­kába. Felemlegették az októberi képviselő- választásokat, s felmerült á kérdés, hogy i vájjon valóban tiszta választások voltak-e azok vagy nem,? Az egyik olyanoknak mon­dotta, a másik kétségbevonta; mig végűi a házigazda döntött. — _Mindent csak viszonylagosan Ítél­hetünk meg, — szólott, —- igy Ítélve pedig a választások mégis csak tiszták vol­tak. Az meg éppen bizonyos, hogy ha az idevágó törvényeket kiegészítik, s a min az egész megfordul, ha azokat végre is hajtják, remélhető, hogy a választások mind tisztáb­bak lesznek. Ebbe aztán belenyugodtak, s áttértek a csak imént lezajlott vármegyei választá­sokra. Az alkotmánytan és jogtörténelem tanítója Dombi és annak tanulmányozója a jogász ez iránt különösen érdeklődtek, s már ebéd előtt is szóba hozták; de kivált ez idő­szeri nt, mikor az államosítást annvjan óhajt­ják, érdeklődtek a többiek is. * — Sajátságos — monda Albert, — hogy a bizottsági tagok nagy része, legalább születését és állását tekintve demokrata lenne ugyan, azonban erről a legtöbben mintha tudomással sem bírnának. Öntudatos vezetőik nincsennek, s a gentrynév varázsából nem tudnak kiszabadulni csakis így magyarázható meg, miként juthatott egy-két közepes ember mindenképen érdemesebb elé. — Még sokáig kell nevelődnünk fiam, — feleié atyja. —*■ Már több mint félszáz éve múlt el, hogy az egyenlőséget nálunk tör­vénybe iktatták, de talán még egy félszáz fog elmúlni, inig az úgy, a hogy ténynyó is válik. Különben, hogy valaki.^ aki arra reá­szolgált, elő nem mehet, elszomorító ugyan, s az irányítókra nem dicséretes, de a közre nézve talán még hasznos; mert az nem baj, ha a hivatal kicsiny az emberhez. Nagyobb baj a közre, ha az ember kicsiny a hivatal­hoz ; pedig a megyénél talán erre is van példa. — Hiszen én is azt mondom, — tüzes- kedett Albert. —• Abban az esetben azonban, a mire a fiú czéloz női kezek is működtek közre, —- vétó közbe Dombi. — Hogy-hogy? — Kérdé kíváncsian a : nagytiszteletü asszony. — Hát csak úgy mondom el, a hogy a mesében szokás, — volt reá a válasz. Volt egyszer egy asszony, annak volt egy vagy két unokaöcscse, akik a maguk ember­! ségéböl előmenetelre nem számíthattak. De az asszony megnyerte az intézők asszonyait, ezek pedig és íiíikus férje az intézőket, s aztán elintéztek mindent szájuk ize szerint. A hol pedig a protekeziónak, az atyafiság — komaság elvének van értéke ott az ér­dem és munkásság igen sokszor háttérbe szorul. — Hiszen ez üldözendő nepotizmus, — kiáltott fel a plébános. — Különös, — folytatta tovább, hogy előrevinni valami kö­zepes embert ép úgy gyönyöre a nőknek, mint a királyoknak. Csábító ez reájok, mint csábitó sok nagy színészre százszor elját­szani valami rossz szerepet. Caligula is fel­vétette lovát a papi kollégiumba, konzullá tenni azonban csak akarta; mig itt megfordítva a konzult is lóvá tették. így szólva pedig a plébános, bár kissé tóditva megint csak idézett; noha arra, hogy azt teszi, maga sem gondolt. Cherbuliez ugyanis egyik müvében ugyanazt mondja. De hát minden jónak végeszakad egy- szér. Az ebéd is végét járta. Kata asszony hiába kínálta télére megőrzött pompás gyü­mölcseit, a gazda meg borát; nem kellettek már senkinek. Felálltak tehát és átmentek az esperes szobájába. Ott rágyújtottak és fekete-kávé­nál darabig még beszélgettek; mig aztán a plébános kijelentette, hogy ö megy haza, de ; estére elvárja az egész társaságot tarokkra és ami azzal jár. Köszönt; utolsó szava azonban mégis csak idézés volt az Apostolok cselekedeteiből. — Ibant qua poterant. A legátus meg utánna mormogta: — Mentek a merre mehettek. Li.

Next

/
Thumbnails
Contents