Nagykároly és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1902-07-31 / 31. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. megállapított sorrendben a szobor talapzatára elhelyezése. 9. Himnusz éneklik az összes dalegyletek. Karnagy: Mácsay Sándor. II. Délután. Az ev. ref. főiskola ifjúsága által. a debreczeni csata évforduló napja alkalmából rendezendő ünnepély sorrendje : Délután 4 órakor. Gyülekezés az ev. ref. főiskola udvarán. Délután fél öt órakor indulás a honvédtemetőbe az „Egyetértés“ önképző, dal- és zeneegylet zenekarának működése, j az 1848—49-es honvédegylet tagjai s a zászlójával kivonuló 13 egyenruhás öreg honvéd vezetése mellett. C) A honvédteme- j tőben: 1. Hymnus, éneklik az összes városi dalegyletek. 2. Alkalmi óda Gulyás J. II. é. bölcsészettanhallgatótól, szavalja Hódy Béla joghallgató. 3. Ünnepi beszéd, tartja: Nagy Sándor joghallgató. 4. Szabadságharcz dala, énekli a Petőfi-dalkör. 5. A honvédemlékre szánt koszorúk elhelyezése. 6. Költemény, irta és szavalja: Oláh Gábor III-ad éves böicsészettanhallgató. 7. Szózat, éneklik az összes dalegyletek. III. Este. D) A nagyerdei vigadóban: Á „Polgári kör“ által a Szabadságszobor leleplezésének ünnepélye alkalmából rendezett nyári tánczvigalom. Kezdete 8 órakor. Belépti-dijak: Gsaládjegy 4 személyre 6 kor. Személyjegy 2 korona. —- Lelkész-beiktatás. Magasztos örömünnepe volt julius 27-én az ilki ev. ref. egyháznak, amennyiben az egyhangú meghívással elválasztott ifjú lelkipásztora Veres Gusztáv, volt nagykárolyi segédlelkész, e napon iktattatott be ünnepélyesen hivatalába. A templom nem volt képes befogadni a lelkesülő egyháztagok százait, kiknek az elválasztott lelkészt Berey József tanácsbiró mutatta be s ajánlotta meleg szavakkal bizalmukba, szeretetökbe. Ezután következett a remek székfoglaló beszéd, mely nagy hatással volt a hallgatókra s végül ismét az egyházmegye kiküldöttje tartott beszédet, Isten áldását kérve lelkészműködésére. Az örömtől fellelkesült egyháztagok ajakán többször felharsant a szívből fakadó éljenzés s látható megelégedéssel s kiváló tisztelettel fogadták uj lelkészüket, kit a más vallásunk is küldöttségileg üdvözöltek. — Az állami anyakönyvekből. 1896/1901. éveket egybevetve, a helybeli áll. anyakönyvi forgalomnál a következő eredményt találjuk: 1896. évben születet 617, meghalt 466 egyén 1897. » » 577, , 444 „ 1898. .. 573, „ 514 „ 1899. » >• 546, „ 430 „ 1900. , 572, „ 38 ( „ 1901. „ „ 567. „ 404 „ összesen 3452 2645 1896. évben házasság köttetett 116 1897. 120 1898. 105 1899. .. 127 1900. » 5? » 133 1901. » Jf V 128 összesen 729 — A honvédek itthon. A városunkban állomásozó honvédzászlóalj holnap délután 3—4 óra tájt fog gyalogmenetelésben megérkezni a Kisvárda, Ajak és vidékén tartott gyakorlatoktól. Egész augusztus hó második feléig itthon maradnak s azután ismét elmennek a nagy hadgyakorlatokra. — Lövöldéi csendelet. Folyó hó 27-én este 10 és 11 óra között a „Lövölde“ kerthelyiségében Hancsis György gazdálkodó egy serdülő inasgyereket — minden alapos ok nélkül — összevert s csak a szolgálattevő rendőrök mentették ki kezeiből, mire kivezették. A rendőrök a Szalóky-féle korcsmáig bizonyos távolságról kisérték, mikor — állításuk szerint, Hancsis egyszerre az egyik rendőrre vetette magát és fojtogatni kezdte. Utóbbi nagy- nehezen kiszabadította magát, mikor Hancsis újból rárontott. Erre a rendőr önvédelemből fegyverével fejbeütötte. Hancsis állapota nem veszélyes. A vizsgálatot különben Demi- dor Ignácz rendőrkapitány teljes szigorral vezeti ez ügyben. — Gyászeset. Farkas (Riesenberger) Jenőt Felsőbánya város polgármesterét súlyos családi gyász érte. Édes anyja, özv. Riesen- berger Alajosné szül. gyöngyösi Farkas Ilona úrnő életének 67-ik évében folyó hó 28-án Felsőbányán elhunyt. Temetése e hó 29-én délután 5 órakor a róm. kath. egyház szertartása szerint a rokonok és ismerősök nagy részvéte mellett ment végbe. Béke poraira 1 — Lólopás. Folyó hó 26—27-ére menő éjjel Gnánt József, Betuker Pál, Princzinger János, Gnánt György, Stern György, Egeli Ádám, Baumgartner Antal, Wilhelm János fényi lakosok kárára a mezőről egy-egy lovat elloptak. Az eddig ismeretlen tettesek után a csendőrség nyomoz. Közszemlére kitétel. Az 1899. évi XXV-ik törvényczikk végrehajtása tárgyában kiadott utasítás 17. §-a 8. pontja értelmében értesittetnek Nagykároly város korlátolt és korlátlan italmérői és kismértékbeni elárusítói, valamint a saját borterméseiknek árusítói, hogy a m. kir. pénzügyőri biztosság által italmérési illeték kivetése szempontjából összeállitott egyéni összeírási jegyzékek Nagykároly város közigazgatási kiadóhivatalában a mai naptól számítandó 8 napon át közszemlére ki van téve, melyek az engedményesek által a hivatalos órák alatt megtekinthetők és az észrevételek írásban a fenti határidő alatt hozzám beadhatók. Nagykároly, 1902. évi julius 27. Debreczeni István, polgármester. — Adóügy. Az 1903-ik évre szerkesztett városi közmunkaadó összeirási lajstrom folyó évi julius hó 31-től kezdve 8 napon át a városi adóhivatalban közszemlére ki lesz téve, miről az érdekeltek azzal értesittetnek, hogy azt a hivatalos órák alatt megtekinthetik, s a netaláni sérelmes kivetés ellen 15 nap alatt fellebbezéssel élhetnek. Kirilla, adóügyi tanácsos. — A város részére az 1903. évre szükségelt rendőri és szolgaszemélyzet ruházat szállítását a folyó hó 26-án tartott árlejtésen Ziring J. R. helybeli szabó-iparos; — a tűzifa szállítását Bródy Mihály kereskedő; —- az előfogatozást pedig Hancsis György gazdálkodó kapták meg. — Öngyilkosság. Fock Ágostonná szül. Frank Sarolta helybeli születésű, Budapesten szolgáló 30 esztendős cseléd e hó 29-én öngyilkossági szándékból marólúgot ivott a Hársfa-utczán levő fürdőben. A mentők a Rókus-kórházba szállították. — Mérsékelt áru menettérti jegyek kiadása Szent-lstván ünnep alkalmából. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától vett értesítés szerint Szt.-István ünnep alkalmából a m. kir. államvasutak, valamint a Kassa— Oderbergi vasút magyar vonalainak összes állomásáról az üzemükben álló helyi érdekű vasutak állomásainak és a szomszédos forgalomnak kizárásával mind a három kocsi- osztályra nézve úgy a gyors, mint a személy- vonatokon Budapestre mérsékelt áru menettérti jegyek adatnak ki. Ezen jegyek f. évi aug. hó 16—20 napjain — az utóbbi napon azonban csak a reggeli órákban — valamennyi személyszállító vonathoz (expresz vonatok kivételével) fognak kiadatni. A menettérti jegyek 5 napig érvényesek oly módon, hogy a kiadás napját első napnak számítva, a visszautazást legkésőbb az 5. napon éjfél előtt meg kell kezdeni, megjegyezvén azonban, hogy a visszautazás legkorábban csak aug. hó 20-án délután történhetik, korábbi visszautazás esetén a jegyek érvénytelenek. Útmegszakításának sem menet, sem jövetkor nincs helye. Gyermekekre külön kedvezmény nem engedtetik. — A budapesti m. kir. állami felső épitő-ipariskola rendes tanfolyamán a jövő 1902—1903. iskolai évre való beírás szeptember 1-től 5-ik napjáig lesz. Az intézet czélja a hazai épitő-ipar számára előmun- kásokat, pallérokat és építésvezetőket nevelni, a kikből önálló mesterek lehessenek. A tanítás három évig tart. Az intézetben nyert végbizonyítvány legalább három évi’utólagos gyakorlat igazolása mellett jogot ad a kömives, a kőfaragó, vagy az ácsmesterség önálló üzésére, legalább három évi utólagos gyakor-' lat igazolása mellett jogot ad az épitő-mesteri vizsgálatra vájó jelentkezésre ; a végbizonyítvány, jogot ad az egy éves önkéntességre. Tanulókul felvétetnek azok a 15 életévet betöltött ifjak, a kik a polgári iskola, gymnasium vagy reáliskola négy alsó osztályát „jó“ osztályzattal elvégezték. A kiknek középiskolai bizonyítványai nem „jő“ vagy „jeles“ osztályzatnak, vagy a kik kevesebb középiskolai osztályt végeztek, de hosszabb időn át voltak gyakorlaton, csakis felvételi vizsgálat utján vehetők fel. Minden jelentkező tartozik rparhatóságilag hitelesített bizonyit- ványnyal igazolni, hogy az építő ipar terén már foglalkozott gyakorlatilag legalább két hónapon át; hosszabb gyakorlattal bírók előnyben részesülnek. A beiratási dij egész évre 4 korona, a tandíj félévenként 20 korona; szertári biztosíték egész évre 6 korona. A jelentkezésnél szükséges iratok : 1. Keresztlevél, vagy születési bizonyítvány. 2. Az összes végzett középiskolai osztályokról szóló bizonyítványok. 3. Az ujraoltásról szóló orvosi bizonyítvány. 4. Az iparható- ságilag hitelesített gyakorlati bizonyítvány. Bővebb felvilágosítást készséggel ad az Igazgatóság. (Budapest, VII., Gsömöri-ut 74. sz.) — A gazdasági munkás- és cselédsegélypénztárak érdekében vármegyénk főispánja a következő felhívást intézte a fő- szolgabirák és polgármesterekhez, a melyet közérdekességénél fogva egész terjedelmében közlünk: Az 1900: XVI. és az 1902 : XIV. t.-cz. által szervezett országos gazdasági munkás- és cselédsegélypénztár csak akkor fog rendel! tetősének megfelelni, ha a legszélesebb körökben ismerni fogják, az érdekeltek önként tömegesen belépnek a tagok sorába s a gazdák cselédeiket beíratják a rendes tagok közé. Ilyen fejlődésre csak akkor lehet számítani, ha az intézmény ismertetése és az érdekeltek buzdítása tekintetében a köz- igazgatás minden tényezője megteszi a maga elengedhetetlen kötelességét. Tudva azt, hogy joggal számíthatom azok közé, kik buzdítással, lelkesítéssel s ha szükséges, a kellő szigorral is, képesek azt biztosítani, hogy a hatóságuk alatt álló valamennyi tisztviselő és közeg kötelességeit jól teljesítse: teljes bizalommal ajánlom a segélypénztár ügyét figyelmébe és felkérem, szíveskedjék odahatni, hogy a jegyző a helybeli értelmiséggel egyetértésben hívja össze a közönséget, gazdákat, cselédeket, munkásokat egyaránt és ott a törvényt és rendeleteket a jegyző vagy más alkalmas egyén ismertesse és a közönséget a belépésre buzdítsa. E gyülekezeteken szíveskedjék megjelenni és azokra a vármegyei gazdasági egylet is meghívandó azzal a felkéréssel, hogy az ott lakó, vagy a környéken lakó tagjai által képviseltesse magát. Árról, hogy a jegyző melyik napra hívta össze a közönséget, a jegyző közvetlenül értesítse a pénztár központi igazgatóságát (Budapest, V., Nádor-utcza 32.) azon czélból, hogy az igazgatóság esetleg képviseltesse magát. Minthogy az 1902 : XIV. t.-cz. a belépő tagoknak lényeges kedvezményeket ad s a harmadik és negyedik csoportbeli tagság létesítése által a lehető legkisebb díjfizetés mellett a segély-biztositásnak uj módjait is lehetővé teszi, kétségtelen előttem, miszerint az intézmény megizmosodásának és fejlődésének kérdése első sorban a közigazgatás megtartásától függ; mert okos, tapintatos, tudatos vezetés mellett az intézmény iránt felkeltheti és biztosíthatja a földmivelők bizalmát és rokonszenvét. Mivel pedig annak az intézménynek megerősítése gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt elsőrendűen fontos dolog s úgy a hazai munkásviszonyok, mint különösen a gazdasági munkásoknak a külföldön, jelesen Olasz- és Oroszországban legutóbb kitörésekre is került mozgalmai is arra figyelmeztetnek, hogy a földmivelők érdekében már megalkotott intézmények megerősítésének munkájában idő- vesztegtés nélkül járunk el: teljes joggal meglehet követelni, hogy a munkássegély- pénztár érdekében a közigazgatás minden tényezője komolyan és kitartással teljesítse feladatát. Ez a feladat nem nehéz és épen nem lehetetlen. Eddig is nem egy közigazgatási tisztviselő olyan fényes eredményt ért el, hogy működéséről csak a legteljesebb elismeréssel lehet megemlékeznem. Azt azonban, hogy egyesek tetszése, vagy hangulata legyen a működésben elhatározó, megengedni nem lehet; mert ebben a kérdésben kivétel nélkül mindenkinek teljesítenie kell kötelességét, s az alól sehol és senki semmiféle jog- czi mmel vagy ürügygyei ki nem vonhatja magát. A hol a nép bizalmatlan, meg kell nyerni bizalmát ; a hol az intézmény ismeretlen, meg kell ismertetni; a hol nincs meg a takarékossági hajlam, fel kell ébreszteni s a hol előszörre nem megy a dolog, élűiről kell kezdeni, ha kell, mindennap. Nem lehetetlen, hogy a magán biztosító-társulatok módjára ügynökök által könnyebben és hamaráb lehetne sikert elérni. Az intézmény szervezésében azonban az volt a czél, hogy a földmivelők- nek arról is tanúságot tegyünk, hogy a birtokosok és hatósági emberek, lelkészek, tanítók, orvosok, gazdatisztek stb. azok, a kik az ő jóvoltukért buzgólkodnak, s igy tehát ezek az ö bizalmukra, rokonszenvükre méltán érdemesek. Ha tehát mégis ügynököket kellene valahol alkalmazni, az olyan ítélet lenne a közigazgatásra nézve, melyet a közvélemény előtt alig lehetne enyhíteni. Az ügynökök alkalmazásának gondolatával tehát nem is lehet foglalkozni; mert megvagyok győződve, ha élére áll a segélypénztár érdekében kifejtendő egységes és folytonos actió- nak, ha az általános érdeklődést felkelti s ébrentartja, a tevékenyeket elismerésével serkenti, a közönyöseket és elcsiiggedteket buzdítja és ha kell, szigorú feleletre vonja: I aránylag igen rövid idő alatt sikerre fogja j vinni azt az ügyet, amelyre a kormány és a törvényhozás rendkívül nagy súlyt helyez. Működésében számíthat teljes támogatásomra és igy arra is, hogy az ügy érdekében kívánatos jutalmazások tekintetében tett előterjesztéseit mindenkor figyelemmel fogom tárgyalás alá venni. Szíveskedjék az összejövetelek idejét előzetesen tudomásomra hozni s | az eredményről annak idején jelentést tenni. Nagykároly, 1902. julius 12. Gróf Hugonnai Béla, főispán. PIACZI ARAK az 1902. évi julius hó 28-ik napján tartott heti vásárról. — Közép számítás szerint. — T á i g y Éladó meny- nyiség hectoliter Ti szta búza........................... 116 i Kétszeres................................1-- j Ro zs.......................................... 37 i Á rpa..........................................1 16 4 1 Kukoricza . ..................... 78 j Z ab (40 kilós) . . . . 35 i Köles.....................................--Bu rgonya (zsák) .... 379 <0 Q* -r-. >03 £-• N <D :0 N M * jkor|fiil Száz kilogramm szalonna . Egy „ „ ■ • „ „ disznóhus . „ „ marhabns . „ „ juh bus . . . Száz „ só ... . Egy » só ....................... Sz áz „ széna . . . Száz „ szalma . Négy köbméter tűzifa kemény, fel vágással...................................... Négy köbméter tűzifa puha felvá gással . ...................................... Eg y liter szesz 36 fokú . . . „ „ köleskása .... „ „ borsó............................. „ „ lencse ...... „ „ paszuly........................ Fé rfi napszám saját kenyerén . „ . gazda kenyerén 13 — 8 i 60 5 20 8 5 20 1 40 86 í — i ! 28 1 36 — 96 22 i — — 24 4 60 3 — 25 — 17 — 1 92 — ! 30 — 36 — 40 — 14 50 Felelős szerkesztő: Papp Béla. Főmunkatárs: Simkó Géza. Laptulajdonos és kiadó : Sarkadi N. Zsigmond. Kiadó lakás. Wesselényi-utcza 1-sö szám alatt 1 előszoba, 4 lakszoba, tágas konyha, élés- és fáskamara, pincze és padlásból álló esetleg istállóval is — azonnal, vagy pedig november hó l-töl bérbe kiadó. — Értekezhetni ott helyben. 3—? Eladó üzlet. Király-Daróczon egy 12 év óta fennálló, jóforgalmu lőszer-, vas- és vegyesáru kereskedés előnyös feltételek mellett ela,d_ó. Bövebb értesítést ad a kiadóhivatal. 1—3 Eladó ház. Ko ssuth-utezán in vő iláftSiRii előnyös fizetési feltételek mellett szabadkézből eladó. Értekezni lehet Návráth Viktorral. 2—2 4287—1902. K. sz. Hirdetmény. A volt szatmármegyei női-iparegyesü- letnek Nagykároly város által átvett vagyonából az 1902—4903. iskolai évben 2 Szalmái* vármegyei vidéki s a nagykárolyi áll. polg. leányiskolába járó szorgalmas és jómagavise- letü növendék fog egyenként 24:0—240 K ésctőnfiijöft \ részesittetni. Ezen ösztöndíjat elnyerő növendékek a város által tandijra, tanszerekre és beiratási díjra külön 60—60 korona segélyben fognak részeltetni. Felhivatnak mindazok, kik ezen ösztön- i díjban részesittetni óhajtanak, hogy az 1901 —1902. iskolai év végén nyert iskolai bizonyitvánvnyal, születési, anyakönyvi kivonattal, illetőségi és vagyoni bizonylattal felszerelt s Szatmár vármegye méltóságos főispánjához, mint az ösztöndíj adományozására jogosulthoz — intézett kérvényüket az iskolai behatáskor, legkésőbb azonban folyó év szeptember 5-ig az állami polgári leányiskola igazgatójához adják be, mivel a később beadandó kérvények figyelembe vehetők nem lesznek. Nagykároly, 1902. évi június 28. Debreczeni István, 3—3 polgármester.
