Nagykároly és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1902-01-02 / 1. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. ugyan igen nyomós oknak kell lenni, hogy párbajozzanak. , ■* A\m képzelhetem el, hogy az az em­ber, , a ki felebarátját párbajban megölte, bár'á törvény csak enyhén büntette meg, hogyan mentheti bűnét Isten és lelkiismerete előtt. A bűnbánó gyilkost elitélik az emberek s Ist^n .‘megbocsát neki, de a ki párbajban oltja ki ellenfelének életét, annak ugyan megbocsátanak az emberek, ám nem lehet, hogy lelkiismerete megbocsáthasson neki. Mert megdönthetetlen igazság, hogy ember­élet kioltása bűn, ha mindjárt az emberek alkotta törvények és a társadalom nem is torolják meg érdem szerint. S minthogy az igazság mindig győz, ha győzelme késik is, biztos, hogy a párbaj vétkes és rossz szokása se fogja magát tartani. Csak bátorság kell, hogy szembeszáll­hassunk a társadalom félszeg felfogásával. Gyáva a ki fél a társadalomtól, mikor bűnt követel tőle. De bátor aki kerüli a bűnt, bárki bármit is mondjon. Sok drága életet, sok értékes munka­anyagot menthetünk meg a hazának, ha a párbajt kiszorítjuk társadalmi szokásainkból. Január 1-jével lapunk XIX-ik év­folyamába lépett. Egy lap életében mindenesetre számot tevő múlt áll hátunk megett és hogy ezt megérhettük, annak a közön­ségnek köszönhetjük, mely lapunkat mindenkor melegen támogatta, mint oly lapot, mely Nagykároly város- és vidékének érdekeit tartotta mindenkor szem előtt, azoknak mindig hü kép­viselője volt. Társadalmi és kulturális érdekeink­nek lesz szószólója lapunk ezután is, híven, önzetlenül legjobb meggyőződése szerint. Igyekezni fog megfelelni azok­nak a feladatoknak, melyeket a nagy- közönség tőle jogosan elvár, szavát hallatni óhajtjuk minden téren, hol azt városunk fejlődése, jóléte, előre­haladása megkívánja. Szépirodalmi közleményeinkben — mint eddig — úgy ezután is igyekezni fogunk, hogy közönségünk szórakoz­tató élvezetet találjon. Iránya, béltartalma nem fog vál­tozni s megfelel ama követelmények­nek, melyek a t. olvasóközönség bizal­mát és pártfogását részére eddig is biztosították. Kérjük ezen bizalmat és pártfo­gást jövőben is, mert egy lap csak úgy tud megfelelni nemes hivatásának, ha a közönség is támogatja. Lapunk előfizetési ára helyben ház­hoz hordva, vagy vidékre postai küldéssel j Egész évre ... 8 korona. Félévre .... 4 „ Negyedévre ... 2 „ A Nagykároly és Vidéke szerkesztősége és kiadóhivatala. HÍREK. — Lapunk olvasóinak, barátai­nak és munkatársainak boldog uj­! évet kívánunk. — Városi közgyűlés. A képviselőtestü­let folyó hó 5-én, vasárnap délelőtt 10 óra- ■ ! kor ülést tart, melyre a képviselőtestület I I tagjait tisztelettel meghívom. Debreczeni] István, polgármester. — Tárgy: A nagy- j i károlyi 45. számú telekjegyzőkönyvben 580. | h. r. szám alatt felvett Murvai Sándor és1 Dán Erzsébet tulajdonát képező ingatlannak j a közkórház részére eszközölt megvételéről kiállított szerződés jóváhagyása. — Újévi tisztelgések. A megyei tiszti­kar Ilosvay Aladár főjegyző vezetése alatt ; tisztelgett újév napján Nagy László alispán­nál, meleg szavakban adva kifejezést a tiszti­kar érzelmeinek, melyre az alispán a tőle megszokott ékesszólásával válaszolt. Ugyán- : csak az alispánnál tisztelgett a városi tiszti­kar is Debreczeni István polgármester veze- I tése alatt. A városi tisztikar a polgármester- nél is tisztelgett, kinél Hetey Ábrahám főjegyző tolmácsolta a szeretett hivatalfőnök előtt érzelmeiket és jókivánataikat. — A „Kölcsey-egyesület“ által a régi kaszinó nagytermében rendezett Szylveszter- estély habár nem is volt oly népes, mint remélni lehetett, de mégis elég szépszámú közönség gyűlt egybe, hogy meghallgassa az igazán élvezetes programmot. Nagy László, vármegyénk közszeretetben álló alispánja, az egyesület elnöke felolvasásával vette kezde­tét az estély, ki egy remek költeményét ol­vasta fel, melynek minden sora valódi élve­zetet nyújtott a közönségnek s tapsokra ragadta a figyelmes hallgatóságot. Majd Marsó Margit kisasszony lépett az emelvényre s pár gyönyörű magyar dalt játszott czimbalmon oly szépen, hogy a közönség kétszer is meg­ismételtette s hosszas éljenzéssel jutalmazta meg igazán szép játékát. Utána Nagy Sándor vármegyei tb. főjegyző olvasta fel útleírását, mely folytatását képezte a múlt alkalommal felolvasott „Három ország határán“ czimii leírásnak. Érdekesen ismertette Orsóvá vi­dékét s a Jókai által oly szépen megirt Senki­szigetét, vonzó, élvezetes előadásban, mely mindenkor biztosítja részére az érdeklődést. ] Fáradtságát a hálás közönség éljenzésekkel ju­talmazta meg. Végül a dalárda énekelte el Hoppe Rezső „Csillagos az éjjel“ czimii szép magyar dalát azzal a preczizitással, mely dalárdánk előadásait jellemzi. A program­mot társasvacsora és táncz követte. — Tisztelgés. Az újonnan választott vármegyei tisztikar múlt hó 30-án, a köz­gyűlés befejezése után tisztelgett Nagy László alispánnál. Ezt megelőzőleg Ilosvay Aladár főjegyzőt keresték fel, hol Ilosvay Ferencz árvaszéki elnök tolmácsolta a tisztviselők érzelmeit a közszeretetben álló főjegyző előtt. Nagy László alispán előtt Ilosvay Aladár főjegyző volt a tisztikar szónoka, ki szépen átgondolt beszédben üdvözölte az alispánt az uj cziklus kezdetén, kifejezést adva azon mély ragaszkodásnak, mely a tisztikar minden egyes tagját szeretett főnökéhez fűzi s kívánta,; hogy az alispánt még számos évekig tartsa meg az Isten. Az alispán válaszában sajná- j lattal emlékezett meg azon tisztviselőkről, kik — bár saját elhatározásuk folytán — a tisztujitás alkalmával kimaradtak. A meg­jelenteket biztosítja további barátságáról és jóindulatáról, mert hiszen ő is egy a tiszt-; viselők közzül, s megköszönte a kifejezett jókivánatokat. Ezzel a tisztelgés véget ért. — Kinevezés. A pénzügyminisztérium Barthos Zsigmondot, a helybeli kir. pénzügy­igazgatóság titkárát, pénzügyigazgató-helyet- tesnek nevezte ki. Gratulálunk! — Közebéd. A vármegyei tisztikar tagjai közül mintegy 40-en közebédre gyűltek egybe múlt kedden a régi kaszinó nagytermében. Az ebéd a legkitűnőbb hangulatban folyt le és a vendéglősök Kudla testvérek igazán ki­tűnő ebédet szolgáltak fel. Az ebéd folyama alatt Ilosvay Aladár főjegyző, dr. Serly Gusztáv főorvos, Kacsó Károly főmérnök, dr. Adler Adolf, Jeney Géza főszámvevő, Ilosvay Gusztáv főszolgabíró, Bornemissza Géza árv. ülnök az alispánért emeltek poharat. Dienes Dezső nagybányai főszolgabíró a fő­ispánért. Nagy Sándor a főjegyzőért és Bau- disz Jenőért, Nagy László alispán a tisztikar­ért és Majos Károly anyakönyvi felügyelőért mondottak köszöntőket. Még számos pohár- köszöntő hangzott el a kedélyes társaságban. — Primiczia. Vizkereszt napján fogja elmondani első miséjét Haunstädter József főgymn. tanár a róm. kath. templomban. Az ünnepélyes mise 9 órakor lesz. Az ünnepi szónoklatot Lőrincz Gábor főgymn. tanár fogja tartani. A manuductori tisztet Kosztra Ignácz ezimzetes kanonok, kerületi esperes tölti be.- Eljegyzés. Dr. Kőszeghy Andor pénz- ügyigazgatósági s. titkár múlt hó 25-én jegyet váltott városunkban Jeney Sápika kisasszony­nyal, Jeney István földbirtokos és magyar- ál lainvasuti főmérnök kedves leányával, llol- dogságot kívánunk kötendő frigyükhöz! — Műkedvelöi-társulat alakítása. Gróf Hugonnai Béláné, főispánunk kedves neje folyó hó 25-ére értekezletet hivott össze a •vármegyei szr-Miáz nagytermébe egy .müked­velői-társulat alakítása czéljából. Daczára, hogy ünnep első napja volt, szép számú női és férfi közönség jelent meg az értekezleten. A főispánnét és alispánnét meghívták kül- döttségileg az értekezletre, azonban az utóbbi gyöngélkedése miatt nem vehetett azon részt. A főispánná megnyitva az értekezletet s a jegyzőkönyv vezetésére, Bornemissza Gézát felkérve, ecsetelte a műkedvelöi-társulat meg­alakításának szükségét s feltette a kérdést, hogy kivánja-e az értekezlet a társulat meg­alakítását. Erre a grófné a társulatot megala- kultnak mondotta ki s felhívta a tisztikar megválasztására. Baudisz Jenő indítványára ezután egyhangúlag és nagy lelkesedéssel a társulat elnökének megválasztották a nemes kezdeményezőt és az értekezlet össze hívó­ját gróf Hugonnai Bélánét, a ki elfogadta a tisztséget. Alelnöknek megválasztották Nagy Ez utóbbiaktól szerezték aztán tudásu­kat a görögök, kik közül nagy névre tett szert Thales, midőn egyiptomi utazásából haza­térve, a 610-ben bekövetkezett napfogyatko­zást előre megjósolta, s azt tanította, hogy a Föld gömbölyű. Különben a görögök leg­régibb csillagászata inkább eredmény nélkül való metafizika volt, a mi aztán Sokfatest arra indította, hogy az azzal való foglalkozást czéltalan munkának mondja. De azért a görö­gök nagy tudósai között voltak nagyon érde­mes gyakorlati csillagászok is, a kiknek fen- maradt könyvei mindenha nevezetesek. így j Hipparch, a ki már a Föld nagyságának megmérésével is foglalkozott; aztán Ptole- maeus, a kitől származik Krisztus után a II. századból, a hires Almagest a csillagászat teljes rendszere, hosszú századokon keresz­tül egyedüli tankönyve ennek a tudománynak. A rómaiak, mint egyébben, úgy a csil­lagászatban is a görögöknek csak tanítvá­nyai voltak. Többre mint a mesterek közü­lök senki sem vitte, érdemeket egyik sem szerzett, legfölebb Julius Caesar a ki 46-ban Krisztus előtt Sozigenes görög csillagász segélyével a naptárt földrészünkön először rendezte. Hogy pedig a nyugatrómai birodalom összeomlott, Európa hosszú századokra a barbárság és tudatlanság sötét éjszakájába merült. A csillagászat történetének fonalát, mintha csak ketté vágták volna. Annak egyik vékony szála azonban mégis csak megma­radt. sőt idő múltán újra erősödni is kezdett. De megint egy keleti nép, az arab érdemé­ből, amelyből a nyolczadik századtól a tizen­kettedikig több jeles csillagász tűnik ki, úgy eredeti hazájában Afrikában, mint az általa meghódított Spanyolországban. És ezen utóbbi helyről terjedtek lassan- lassan tovább Európa többi országaiba is a csillagászati ismeretek. De csakis a 15-ik században lépnek fel újra tevékenyebb csilla­gászok, mint Purbach és Regiomontanus a kiket közönségesen a csillagászati tudomány helyreállítóinak tartanak, mig az 1543-ban elhalt Kopernikus pedig a ma elismert világ- rendszer megteremtője, az uj csillagászat í atyjául tekinthető. Tycho Brahe a kinek most háromszáz éve bekövetkezett halála'emléké­ből írjuk e sorokat Kopernikusnak ellenfele volt, a kinek a világrendszerről ugyan téves nézetei voltak, de a mint már említettük is. i annyi kitartással és oly pontosan észlelt, mint előtte senki más. Ebbe az időbe esik a Gergely-féle naptárjavitás is, a mit a pápa Lilius Alajos csillagász tanácsára esz­közölt. Ez a ma is használt naptár a Julius Caesar-félénél sokkal pontosabb, de oly pon­tos még sincs, mint az, a mit a perzsa Omár-Seián már 1050-ben szerkesztett. A tizenhetedik század első felében fényeskedett Kepler is, Tycho Brahe tanítványa és segéde a kinek köszönhetjük a bolygók mozgási törvényeinek ismeretét, a mire épült aztán egész fizikai csillagászatunk. Ugyan abban az időben Galilei a nemrég Németalföldön feltalált messzelátő segélyével nevezetes csil­lagászati fölfedezéseket tett, a szabadesés törvényeinek megállapításával pedig meg­vetette az újabb tudományos mekhanika alapjait. De valamennyit felülmúlta érdem­ben a halhatatlan Newton, a ki a tizenhete­dik század második felében felfedezte az égi testek mozgás törvényeinek okául az általános nehézkedési. Ezen idő óta csillagászati ismereteink és tudásunk rohamos léptekkel haladtak előre, s ma már oly magas fokra jutottak, hogy az szinte bámulatba ejtő ; mert mondhatni, hogy az ember csaknem jobban ismeri a tőle milliárd és milliárd mértföldekre ragyogó eget, mint a közvetlen közelében levő ter­mészetet. Az általános nehézkedés törvényének i alkalmazása lehetővé tette, de nemcsak maguknak a csillagok mozgásainak, de ezen mozgások okainak is felösmerését, s uj fel­fedezésekre vezet a mekhanika, az optika, a khemia s általában a természettudományok nem remélt fejlődése pedig olyan csodála­tos eszközök birtokába juttatta, az ember a • melyeknek segélyével nagyon sok olyasmit is lát és mér a legnagyobb, szinte hihetetlenj pontossággal, a miről a régieknek, a kik ; szabad szemmel és felette gyarló eszközök­kel észleltek, fogalmok sem lehetett. Nem is elégszik meg ma már a leg­feltűnőbb csillagok puszta ismeretével, mint a régi pásztor és földmivelő népek, nem is azok inozgásának tér- és időbeli meghatáro-j zásával, de méri a csillagok távolságát, nagy­ságát, tömegét, súlyát, vizsgálja és kutatja azoknak anyagi szerkezetét, egymásra való hatását, születését és elmúlását. A mi pedig a legfőbb, mert csak ez lehet a tudomány végczélja, érteni törekszik és sokszor talán már érti is mindannak a mit lát és észlel az okát. Li. Lászlónét, dr. Serly Gusztávnét, N. Szabó Pálnét, Papp Bélánét, Ilosvay Aladárnét, Péchy Lászlónét és Moson Györgynét. Férfi alelnö- köknek: Nagy Lászlót, N. Szabó Antalt, dr. Kováts Dezsőt és Baudisz Jenőt. A társulat azzal akarta kimutatni azt, hogy nem akar riválisa lenni a Kölcsey-Egyesületnek, hanem vele karöltve akar haladni, hogy a Kölesey- Egyesület egész elnökségét beválasztotta. Rendezők lettek : Baudisz Jenő, Csóti Márk, Kemény Emil és N. Szabó Albert. Pénztáros: Ilosvay László. Ellenőr: Hetey Ábrahám. Titkár: Bornemissza Géza. Súgó: Klacskó István. Ezután egy intéző bizottságot válasz­tottak, a melynek tagjai lettek: dr. Cservé­nyük Károlyné, Ilosvay Bella, Kemény Giziké, Jeney Gézáné, Jenser Mihályné, Sternberg Sándorné, Szabó Hedvig, Jeney Sárika, Marsó Margit, Baudisz Janka, Balika Ida, Andrássy Jenőné, Balog Terka, dr. Adler Adolfné, dr. Aáron Sándorné, dr. Czukor Lajosné, Bakó Bálintné és Smilliár Róza, továbbá férfiak: Baudisz Jenő, dr. Kőszeghy Andor, Nagy Sándor, Gallasz Ödön, dr. Schönpflug Béla, Kubinyi Bertalan, Veres Gusztáv, Demidor Ig­nácz, Bornemissza Géza, Jeney Géza, Kemény Emil, Bay Miklós, Csóti Márk, N. Szabó Al­bert, N. Szabó István, N. Szabó Tibor, Her­man Venczel, Fliesz Henrik, Puskás László. Az alapszabályok kidolgozására bizottságot küldtek ki, a melynek tagjai lettek: Nagy Sándor, Baudisz Jenő, Jeney Géza, jvubinyi Bertalan. Ezzel az értekezlet gr. Hugonnai Béláné éltetésével véget ért. — Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága múlt hó 30-án rendkívüli közgyűlést tartott, melyen a fő­ispán távollétében Nagy László alispán elnö­költ. Kevés számú bizottsági tag jelent meg, s fél óra alatt végzett a rövid tárgysorozat­tal. Baudisz Jenő nyug. árvaszéki helyettes elnöknek 25 évi hűséges szolgálatának el­ismerése gyanánt 1000 korona jutalomdijat szavaztak meg. Megválasztották a tisztviselői nyugdíj választmányba a közgyűlés által ki­jelölt négy tagot. Az általános tisztujitás alkalmával megválasztott rendes és kineve­zett tiszteletbeli tisztviselők közzül azok, a kik még esküt nem tettek ez alkalommal tették le a hivatalos esküt s a közgyűlés Dr. Adler Adolf indítványára a főispánnak s az alispánnak a bekövetkező újév alkalmából kifejezett jókívánságainak tolmácsolása mellett — véget ért. — A debreczeni kir. Ítélőtábla tanácsai­nak beosztása az 1902. évre. I. tanács (köz­polgári, telekkönyvi, úrbéri ügyek.) Elnök: Bernáth Elemér a kir. Ítélő tábla elnöke. Bírák: Mérey Ottó, Kölcsey Sándor. Rottler Béla, Tomcsányi László. II. tanács (közpol­gári, váltó, kereskedelmi csőd és bánya ügyek. Elnök: Szeghö István tanácselnök. Bírák: Sztáncsek János, 'far Gyula, dr. Gaj- zágó Béla, Viski Károly, Potorán István, Szalay József, dr. Bakó József. Sommás felülvizsgálati tanács. Elnök: Szeghő István tanácselnök. Bírák : Sztáncsek János (egyúttal elnökhelyettes), Mérey Ottó, dr. Gajzágó Béla, Kölcsey Sándor, Rottler Béla, Tomcsányi László, dr. Bakó József. III. tanács (büntető ügyek szakosztálya.) Elnök: Széli Farkas tanácselnök. Bírák: Unger Gusztáv, Naszódy Bálint, Jeney György, dr. Szacsvay Elemér, Agricola Adolf. — Legenyegyesületi bal. A kath. legény­egyesület mindenkor jóhirü tánczmulatságát e hó 19-én fogja megtartani, mely még az eddigieknél is fényesebb sikerrel kecsegteti a rendezőséget, mert sikerült megnyerni bál­anyának gróf Hugonnai Bélánét főispánunk bájos és kedves nejét, kinek már neve is elég biztosíték a sikerre. A rendezőség min­dent elkövet a mulatság érdekében. .A meg­hívókat a legközelebb fogják szét küldeni. A tánczestélyre előre is felhívjuk a közönség figyelmét. — Szylveszter-est. Igen kedélyes Szyl- veszter-estélyt rendeztek a kereskedő ifjak körében, mely minden tekintetben fényesen sikerült. Igen szép számú közönség gyűlt egybe, melynek befogadására a helyiség szűk­nek bizonyult. Felolvasással és szavalattal fűszerezett programm a közönségnek igen élvezetes perczeket szerzett, mely kezdetét vette Csóti Márk főgymn. tanár felolvasásá­val, ki Zágoni Mikes Kelemennek a magyar költészet e hányatott életű költőjének életc- történetét ismertette kellemes vonzó modorú előadásában, mely mindvégig lekötötte a hall­gatóság figyelmét s zajos tapsokban adott elismerést megelégedésének. Majd Simkó Gézáné úrnő szavalta el Kiss Józsefnek „A rab asszony“ czimü szép költeményét azzal a kiváló előadással és sikerrel, melyet közön­ségünk tőle már megszokott. A szépen hang­súlyozott és mély érzelemmel előadott darab nagy hatással volt a közönségre, mely szűnni nem akaró tapsokkal jutalmazta meg a sza­vaiét, a rendezőség pedig egy szép csokorral kedveskedett neki. Végül Fliesz Henrik, la­punk munkatársa pár szép hangulatos költe­ményt olvasott fel, figyelmes hallgatóságra találva az egybegyűltekben, s jól megérde­Előfizetési lelte!

Next

/
Thumbnails
Contents