Nagykároly és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1902-01-02 / 1. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE.

ugyan igen nyomós oknak kell lenni, hogy párbajozzanak.

, ■* A\m képzelhetem el, hogy az az ember, , a ki felebarátját párbajban megölte, bár'á törvény csak enyhén büntette meg, hogyan mentheti bűnét Isten és lelkiismerete előtt. A bűnbánó gyilkost elitélik az emberek s Ist^n .‘megbocsát neki, de a ki párbajban oltja ki ellenfelének életét, annak ugyan megbocsátanak az emberek, ám nem lehet, hogy lelkiismerete megbocsáthasson neki. Mert megdönthetetlen igazság, hogy emberélet kioltása bűn, ha mindjárt az emberek alkotta törvények és a társadalom nem is torolják meg érdem szerint.

S minthogy az igazság mindig győz, ha győzelme késik is, biztos, hogy a párbaj vétkes és rossz szokása se fogja magát tartani.

Csak bátorság kell, hogy szembeszállhassunk a társadalom félszeg felfogásával. Gyáva a ki fél a társadalomtól, mikor bűnt követel tőle. De bátor aki kerüli a bűnt, bárki bármit is mondjon.

Sok drága életet, sok értékes munkaanyagot menthetünk meg a hazának, ha a párbajt kiszorítjuk társadalmi szokásainkból.

Január 1-jével lapunk XIX-ik évfolyamába lépett.

Egy lap életében mindenesetre számot tevő múlt áll hátunk megett és hogy ezt megérhettük, annak a közönségnek köszönhetjük, mely lapunkat mindenkor melegen támogatta, mint oly lapot, mely Nagykároly város- és vidékének érdekeit tartotta mindenkor szem előtt, azoknak mindig hü képviselője volt.

Társadalmi és kulturális érdekeinknek lesz szószólója lapunk ezután is, híven, önzetlenül legjobb meggyőződése szerint. Igyekezni fog megfelelni azoknak a feladatoknak, melyeket a nagy- közönség tőle jogosan elvár, szavát hallatni óhajtjuk minden téren, hol azt városunk fejlődése, jóléte, előrehaladása megkívánja.

Szépirodalmi közleményeinkben — mint eddig — úgy ezután is igyekezni fogunk, hogy közönségünk szórakoztató élvezetet találjon.

Iránya, béltartalma nem fog változni s megfelel ama követelményeknek, melyek a t. olvasóközönség bizalmát és pártfogását részére eddig is biztosították.

Kérjük ezen bizalmat és pártfogást jövőben is, mert egy lap csak úgy tud megfelelni nemes hivatásának, ha a közönség is támogatja.

Lapunk előfizetési ára helyben házhoz hordva, vagy vidékre postai küldéssel j

Egész évre ... 8 korona.

Félévre .... 4 „

Negyedévre ... 2 „

A Nagykároly és Vidéke

szerkesztősége és kiadóhivatala.

HÍREK.

— Lapunk olvasóinak, barátainak és munkatársainak boldog uj! évet kívánunk.

— Városi közgyűlés. A képviselőtestület folyó hó 5-én, vasárnap délelőtt 10 óra- ■ ! kor ülést tart, melyre a képviselőtestület I I tagjait tisztelettel meghívom. Debreczeni]

István, polgármester. — Tárgy: A nagy- j i károlyi 45. számú telekjegyzőkönyvben 580. | h. r. szám alatt felvett Murvai Sándor és1 Dán Erzsébet tulajdonát képező ingatlannak j a közkórház részére eszközölt megvételéről kiállított szerződés jóváhagyása.

— Újévi tisztelgések. A megyei tisztikar Ilosvay Aladár főjegyző vezetése alatt

; tisztelgett újév napján Nagy László alispánnál, meleg szavakban adva kifejezést a tisztikar érzelmeinek, melyre az alispán a tőle megszokott ékesszólásával válaszolt. Ugyán- : csak az alispánnál tisztelgett a városi tisztikar is Debreczeni István polgármester veze- I tése alatt. A városi tisztikar a polgármester- nél is tisztelgett, kinél Hetey Ábrahám főjegyző tolmácsolta a szeretett hivatalfőnök előtt érzelmeiket és jókivánataikat.

— A „Kölcsey-egyesület“ által a régi kaszinó nagytermében rendezett Szylveszter- estély habár nem is volt oly népes, mint remélni lehetett, de mégis elég szépszámú közönség gyűlt egybe, hogy meghallgassa az igazán élvezetes programmot. Nagy László, vármegyénk közszeretetben álló alispánja, az egyesület elnöke felolvasásával vette kezdetét az estély, ki egy remek költeményét olvasta fel, melynek minden sora valódi élvezetet nyújtott a közönségnek s tapsokra ragadta a figyelmes hallgatóságot. Majd Marsó Margit kisasszony lépett az emelvényre s pár gyönyörű magyar dalt játszott czimbalmon oly szépen, hogy a közönség kétszer is megismételtette s hosszas éljenzéssel jutalmazta meg igazán szép játékát. Utána Nagy Sándor vármegyei tb. főjegyző olvasta fel útleírását, mely folytatását képezte a múlt alkalommal felolvasott „Három ország határán“ czimii leírásnak. Érdekesen ismertette Orsóvá vidékét s a Jókai által oly szépen megirt Senkiszigetét, vonzó, élvezetes előadásban, mely mindenkor biztosítja részére az érdeklődést. ] Fáradtságát a hálás közönség éljenzésekkel jutalmazta meg. Végül a dalárda énekelte el Hoppe Rezső „Csillagos az éjjel“ czimii szép magyar dalát azzal a preczizitással, mely dalárdánk előadásait jellemzi. A programmot társasvacsora és táncz követte.

— Tisztelgés. Az újonnan választott vármegyei tisztikar múlt hó 30-án, a közgyűlés befejezése után tisztelgett Nagy László alispánnál. Ezt megelőzőleg Ilosvay Aladár főjegyzőt keresték fel, hol Ilosvay Ferencz árvaszéki elnök tolmácsolta a tisztviselők

érzelmeit a közszeretetben álló főjegyző előtt. Nagy László alispán előtt Ilosvay Aladár főjegyző volt a tisztikar szónoka, ki szépen átgondolt beszédben üdvözölte az alispánt az uj cziklus kezdetén, kifejezést adva azon mély ragaszkodásnak, mely a tisztikar minden egyes tagját szeretett főnökéhez fűzi s kívánta,; hogy az alispánt még számos évekig tartsa meg az Isten. Az alispán válaszában sajná- j lattal emlékezett meg azon tisztviselőkről, kik — bár saját elhatározásuk folytán — a tisztujitás alkalmával kimaradtak. A megjelenteket biztosítja további barátságáról és jóindulatáról, mert hiszen ő is egy a tiszt-; viselők közzül, s megköszönte a kifejezett jókivánatokat. Ezzel a tisztelgés véget ért.

— Kinevezés. A pénzügyminisztérium Barthos Zsigmondot, a helybeli kir. pénzügyigazgatóság titkárát, pénzügyigazgató-helyet- tesnek nevezte ki. Gratulálunk!

— Közebéd. A vármegyei tisztikar tagjai közül mintegy 40-en közebédre gyűltek egybe múlt kedden a régi kaszinó nagytermében. Az ebéd a legkitűnőbb hangulatban folyt le és a vendéglősök Kudla testvérek igazán kitűnő ebédet szolgáltak fel. Az ebéd folyama alatt Ilosvay Aladár főjegyző, dr. Serly Gusztáv főorvos, Kacsó Károly főmérnök, dr. Adler Adolf, Jeney Géza főszámvevő, Ilosvay Gusztáv főszolgabíró, Bornemissza Géza árv. ülnök az alispánért emeltek poharat. Dienes Dezső nagybányai főszolgabíró a főispánért. Nagy Sándor a főjegyzőért és Bau- disz Jenőért, Nagy László alispán a tisztikarért és Majos Károly anyakönyvi felügyelőért mondottak köszöntőket. Még számos pohár- köszöntő hangzott el a kedélyes társaságban.

— Primiczia. Vizkereszt napján fogja elmondani első miséjét Haunstädter József főgymn. tanár a róm. kath. templomban. Az ünnepélyes mise 9 órakor lesz. Az ünnepi szónoklatot Lőrincz Gábor főgymn. tanár fogja tartani. A manuductori tisztet Kosztra Ignácz ezimzetes kanonok, kerületi esperes tölti be.- Eljegyzés. Dr. Kőszeghy Andor pénz- ügyigazgatósági s. titkár múlt hó 25-én jegyet váltott városunkban Jeney Sápika kisasszonynyal, Jeney István földbirtokos és magyar- ál lainvasuti főmérnök kedves leányával, llol- dogságot kívánunk kötendő frigyükhöz!

— Műkedvelöi-társulat alakítása. Gróf Hugonnai Béláné, főispánunk kedves neje folyó hó 25-ére értekezletet hivott össze a •vármegyei szr-Miáz nagytermébe egy .mükedvelői-társulat alakítása czéljából. Daczára, hogy ünnep első napja volt, szép számú női és férfi közönség jelent meg az értekezleten. A főispánnét és alispánnét meghívták kül- döttségileg az értekezletre, azonban az utóbbi gyöngélkedése miatt nem vehetett azon részt. A főispánná megnyitva az értekezletet s a jegyzőkönyv vezetésére, Bornemissza Gézát felkérve, ecsetelte a műkedvelöi-társulat megalakításának szükségét s feltette a kérdést, hogy kivánja-e az értekezlet a társulat megalakítását. Erre a grófné a társulatot megala- kultnak mondotta ki s felhívta a tisztikar megválasztására. Baudisz Jenő indítványára ezután egyhangúlag és nagy lelkesedéssel a társulat elnökének megválasztották a nemes kezdeményezőt és az értekezlet össze hívóját gróf Hugonnai Bélánét, a ki elfogadta a tisztséget. Alelnöknek megválasztották Nagy

Ez utóbbiaktól szerezték aztán tudásukat a görögök, kik közül nagy névre tett szert Thales, midőn egyiptomi utazásából hazatérve, a 610-ben bekövetkezett napfogyatkozást előre megjósolta, s azt tanította, hogy a Föld gömbölyű. Különben a görögök legrégibb csillagászata inkább eredmény nélkül való metafizika volt, a mi aztán Sokfatest arra indította, hogy az azzal való foglalkozást czéltalan munkának mondja. De azért a görögök nagy tudósai között voltak nagyon érdemes gyakorlati csillagászok is, a kiknek fen- maradt könyvei mindenha nevezetesek. így j Hipparch, a ki már a Föld nagyságának megmérésével is foglalkozott; aztán Ptole- maeus, a kitől származik Krisztus után a II. századból, a hires Almagest a csillagászat teljes rendszere, hosszú századokon keresztül egyedüli tankönyve ennek a tudománynak.

A rómaiak, mint egyébben, úgy a csillagászatban is a görögöknek csak tanítványai voltak. Többre mint a mesterek közülök senki sem vitte, érdemeket egyik sem szerzett, legfölebb Julius Caesar a ki 46-ban Krisztus előtt Sozigenes görög csillagász segélyével a naptárt földrészünkön először rendezte.

Hogy pedig a nyugatrómai birodalom összeomlott, Európa hosszú századokra a barbárság és tudatlanság sötét éjszakájába merült. A csillagászat történetének fonalát, mintha csak ketté vágták volna. Annak egyik vékony szála azonban mégis csak megmaradt. sőt idő múltán újra erősödni is kezdett. De megint egy keleti nép, az arab érdeméből, amelyből a nyolczadik századtól a tizenkettedikig több jeles csillagász tűnik ki,

úgy eredeti hazájában Afrikában, mint az általa meghódított Spanyolországban.

És ezen utóbbi helyről terjedtek lassan- lassan tovább Európa többi országaiba is a csillagászati ismeretek. De csakis a 15-ik században lépnek fel újra tevékenyebb csillagászok, mint Purbach és Regiomontanus a kiket közönségesen a csillagászati tudomány helyreállítóinak tartanak, mig az 1543-ban elhalt Kopernikus pedig a ma elismert világ- rendszer megteremtője, az uj csillagászat í atyjául tekinthető. Tycho Brahe a kinek most háromszáz éve bekövetkezett halála'emlékéből írjuk e sorokat Kopernikusnak ellenfele volt, a kinek a világrendszerről ugyan téves nézetei voltak, de a mint már említettük is. i annyi kitartással és oly pontosan észlelt, mint előtte senki más. Ebbe az időbe esik a Gergely-féle naptárjavitás is, a mit a pápa Lilius Alajos csillagász tanácsára eszközölt. Ez a ma is használt naptár a Julius Caesar-félénél sokkal pontosabb, de oly pontos még sincs, mint az, a mit a perzsa Omár-Seián már 1050-ben szerkesztett. A tizenhetedik század első felében fényeskedett Kepler is, Tycho Brahe tanítványa és segéde a kinek köszönhetjük a bolygók mozgási törvényeinek ismeretét, a mire épült aztán egész fizikai csillagászatunk. Ugyan abban az időben Galilei a nemrég Németalföldön feltalált messzelátő segélyével nevezetes csillagászati fölfedezéseket tett, a szabadesés törvényeinek megállapításával pedig megvetette az újabb tudományos mekhanika alapjait. De valamennyit felülmúlta érdemben a halhatatlan Newton, a ki a tizenhetedik század második felében felfedezte az

égi testek mozgás törvényeinek okául az általános nehézkedési.

Ezen idő óta csillagászati ismereteink és tudásunk rohamos léptekkel haladtak előre, s ma már oly magas fokra jutottak, hogy az szinte bámulatba ejtő ; mert mondhatni, hogy az ember csaknem jobban ismeri a tőle milliárd és milliárd mértföldekre ragyogó eget, mint a közvetlen közelében levő természetet.

Az általános nehézkedés törvényének i alkalmazása lehetővé tette, de nemcsak maguknak a csillagok mozgásainak, de ezen mozgások okainak is felösmerését, s uj felfedezésekre vezet a mekhanika, az optika, a khemia s általában a természettudományok nem remélt fejlődése pedig olyan csodálatos eszközök birtokába juttatta, az ember a • melyeknek segélyével nagyon sok olyasmit is lát és mér a legnagyobb, szinte hihetetlenj pontossággal, a miről a régieknek, a kik ; szabad szemmel és felette gyarló eszközökkel észleltek, fogalmok sem lehetett.

Nem is elégszik meg ma már a legfeltűnőbb csillagok puszta ismeretével, mint a régi pásztor és földmivelő népek, nem is azok inozgásának tér- és időbeli meghatáro-j zásával, de méri a csillagok távolságát, nagyságát, tömegét, súlyát, vizsgálja és kutatja azoknak anyagi szerkezetét, egymásra való hatását, születését és elmúlását. A mi pedig a legfőbb, mert csak ez lehet a tudomány végczélja, érteni törekszik és sokszor talán már érti is mindannak a mit lát és észlel az okát.

Li.

Lászlónét, dr. Serly Gusztávnét, N. Szabó Pálnét, Papp Bélánét, Ilosvay Aladárnét, Péchy Lászlónét és Moson Györgynét. Férfi alelnö- köknek: Nagy Lászlót, N. Szabó Antalt, dr. Kováts Dezsőt és Baudisz Jenőt. A társulat azzal akarta kimutatni azt, hogy nem akar riválisa lenni a Kölcsey-Egyesületnek, hanem vele karöltve akar haladni, hogy a Kölesey- Egyesület egész elnökségét beválasztotta. Rendezők lettek : Baudisz Jenő, Csóti Márk, Kemény Emil és N. Szabó Albert. Pénztáros: Ilosvay László. Ellenőr: Hetey Ábrahám. Titkár: Bornemissza Géza. Súgó: Klacskó István. Ezután egy intéző bizottságot választottak, a melynek tagjai lettek: dr. Cservényük Károlyné, Ilosvay Bella, Kemény Giziké, Jeney Gézáné, Jenser Mihályné, Sternberg Sándorné, Szabó Hedvig, Jeney Sárika, Marsó Margit, Baudisz Janka, Balika Ida, Andrássy Jenőné, Balog Terka, dr. Adler Adolfné, dr. Aáron Sándorné, dr. Czukor Lajosné, Bakó Bálintné és Smilliár Róza, továbbá férfiak: Baudisz Jenő, dr. Kőszeghy Andor, Nagy Sándor, Gallasz Ödön, dr. Schönpflug Béla, Kubinyi Bertalan, Veres Gusztáv, Demidor Ignácz, Bornemissza Géza, Jeney Géza, Kemény Emil, Bay Miklós, Csóti Márk, N. Szabó Albert, N. Szabó István, N. Szabó Tibor, Herman Venczel, Fliesz Henrik, Puskás László. Az alapszabályok kidolgozására bizottságot küldtek ki, a melynek tagjai lettek: Nagy Sándor, Baudisz Jenő, Jeney Géza, jvubinyi Bertalan. Ezzel az értekezlet gr. Hugonnai Béláné éltetésével véget ért.

— Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága múlt hó 30-án rendkívüli közgyűlést tartott, melyen a főispán távollétében Nagy László alispán elnökölt. Kevés számú bizottsági tag jelent meg, s fél óra alatt végzett a rövid tárgysorozattal. Baudisz Jenő nyug. árvaszéki helyettes elnöknek 25 évi hűséges szolgálatának elismerése gyanánt 1000 korona jutalomdijat szavaztak meg. Megválasztották a tisztviselői nyugdíj választmányba a közgyűlés által kijelölt négy tagot. Az általános tisztujitás alkalmával megválasztott rendes és kinevezett tiszteletbeli tisztviselők közzül azok, a kik még esküt nem tettek ez alkalommal tették le a hivatalos esküt s a közgyűlés Dr. Adler Adolf indítványára a főispánnak s az alispánnak a bekövetkező újév alkalmából kifejezett jókívánságainak tolmácsolása mellett — véget ért.

— A debreczeni kir. Ítélőtábla tanácsainak beosztása az 1902. évre. I. tanács (közpolgári, telekkönyvi, úrbéri ügyek.) Elnök: Bernáth Elemér a kir. Ítélő tábla elnöke. Bírák: Mérey Ottó, Kölcsey Sándor. Rottler Béla, Tomcsányi László. II. tanács (közpolgári, váltó, kereskedelmi csőd és bánya ügyek. Elnök: Szeghö István tanácselnök. Bírák: Sztáncsek János, 'far Gyula, dr. Gaj- zágó Béla, Viski Károly, Potorán István, Szalay József, dr. Bakó József. Sommás felülvizsgálati tanács. Elnök: Szeghő István tanácselnök. Bírák : Sztáncsek János (egyúttal elnökhelyettes), Mérey Ottó, dr. Gajzágó Béla, Kölcsey Sándor, Rottler Béla, Tomcsányi László, dr. Bakó József. III. tanács (büntető ügyek szakosztálya.) Elnök: Széli Farkas tanácselnök. Bírák: Unger Gusztáv, Naszódy Bálint, Jeney György, dr. Szacsvay Elemér, Agricola Adolf.

— Legenyegyesületi bal. A kath. legényegyesület mindenkor jóhirü tánczmulatságát e hó 19-én fogja megtartani, mely még az eddigieknél is fényesebb sikerrel kecsegteti a rendezőséget, mert sikerült megnyerni bálanyának gróf Hugonnai Bélánét főispánunk bájos és kedves nejét, kinek már neve is elég biztosíték a sikerre. A rendezőség mindent elkövet a mulatság érdekében. .A meghívókat a legközelebb fogják szét küldeni. A tánczestélyre előre is felhívjuk a közönség figyelmét.

— Szylveszter-est. Igen kedélyes Szyl- veszter-estélyt rendeztek a kereskedő ifjak körében, mely minden tekintetben fényesen sikerült. Igen szép számú közönség gyűlt egybe, melynek befogadására a helyiség szűknek bizonyult. Felolvasással és szavalattal fűszerezett programm a közönségnek igen élvezetes perczeket szerzett, mely kezdetét vette Csóti Márk főgymn. tanár felolvasásával, ki Zágoni Mikes Kelemennek a magyar költészet e hányatott életű költőjének életc- történetét ismertette kellemes vonzó modorú előadásában, mely mindvégig lekötötte a hallgatóság figyelmét s zajos tapsokban adott elismerést megelégedésének. Majd Simkó Gézáné úrnő szavalta el Kiss Józsefnek „A rab asszony“ czimü szép költeményét azzal a kiváló előadással és sikerrel, melyet közönségünk tőle már megszokott. A szépen hangsúlyozott és mély érzelemmel előadott darab nagy hatással volt a közönségre, mely szűnni nem akaró tapsokkal jutalmazta meg a szavaiét, a rendezőség pedig egy szép csokorral kedveskedett neki. Végül Fliesz Henrik, lapunk munkatársa pár szép hangulatos költeményt olvasott fel, figyelmes hallgatóságra találva az egybegyűltekben, s jól megérdeElőfizetési lelte!