Nagykároly és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1901-03-28 / 13. szám
Melléklet a „Nagy-Károly és Vidéke“ 1901. márczius 28. — 13. számához. — Meghívó. A királydaróczi gör. kath. fuvóbanda saját pénztára javára 1901. évi április hó 15-én, hétfőn zártkörű tánczvigalmat rendez. Belépő-dij: férfiak részéről 1 korona, nők részéről 80 fillér. Családjegy 2 korona. Kezdete délután 3 órakor. — Nem mulaszthatjuk el a tavaszi idény beálltával, hogy a Jacobovics Jósef helybeli előnyösen ismert kereskedő üzletét a n. é. közönség figyelmébe ne ajánljuk, mert szükségletét bármilyen igényű vásárló a legolcsóbban és valóban jó minőségű áruval fedezheti. Egyes czikkek árai csakugyan meglepő olcsók. A mai hirdetések között árjegyzék kivonata látható. Közgazdaság. szőlő "beteg'ség'ei. A sok pénzen, nagy áldozatokkal és nagy munkával újratelepített homoki és hegyi szőlők betegségei sokszor teszik kétessé a gazda jövedelmét. Különösen két betegség van, a szőlö- penész (peronoszpóra) és a lisztharmat (oidium), amely a szőlősgazdáknak sok kárt okoz. — A peronoszpóra leginkább a szőlő levelét, az oi lium a levelet is, a vesszőt is, de különösen a szőlő bogyóját támadja meg. Akármelyik legyen úrrá szőlőnkben a két betegség közül, tönkre teszi termésünket, — sőt a jövő év termésére is rossz befolyással van. Ezer szerencse, hogy a betegségek ellen a gondos és ügyes gazda védekezni tud. Minden szőlősgazda igyekezzen ezt a védekezést megtanulni. És ha megtanulta, ne hagyja abba. Az elmúlt esztendőben sok százezer forint kárt szenvedtek nagy vidékeken a gazdák azért, mert nem védekeztek spm a peronoszpóra, sem az oidium ellen. — Hanyagok voltak, elbizakodtak, különösen a peronosz- pórával szemben, amely 2—3 éven át igen gyengén jelentkezett. Az elmúlt esztendőben azonban óriási mértékben lépett fel s a hanyag gazdákat, akik a védekezést elbizakodva elmulasztották, óriásilag megkárosította. Tanuljanak a múlt év káraiból és az idei évben teljes erővel, az egész országban minden gazda védekezzen a betegségek ellen. A legjobb védekező anyagok, amelyeket minden tanulatlan kisgazda, vinczellér is használhat teljes sikerrel, a dr. Aschenbrandt-féle porok, amelyek már egész Magyarországon elterjedtek. A peronoszpóra ellen kitűnő szer a dr. Aschenbrandt-féle „bordói por“. Az oidium ellen kitűnő hatású a dr. Aschenbrandt-féle „rézkénpor.“ Leírjuk, hogy e két kitűnő szerrel, hogyan védhetjük meg szőlőinket a betegségek ellen. * * * k peronoszpóra (szőlőpenész) ellen három szór kell permetezni, hogy a bajt egész biztosan megelőzzük, — még pedig be kell permetezni a szőlő egész lombját. Április végén, junius hó közepén és julius hó közepén (esetleg augusztus hóban) permetezzünk. A dr. Aschenbrandt-féle bordói por előnyeit minden más szer, különösen a rézgálicz fölött," a következőkben ismerteti Linhart György, a magyar-óvári gazdasági akadémia tudós tanára, aki két évi gondos kísérlet után irta a következőket. „1. Az oldatot elkészíteni igen könnyen s nagyon rövid idő alatt lehet. 2. Az oldat erősen alkalikus hatású s véle a lomb gyenge leveleit még ügyetlen munkás sem képes leperzselni. 3. Az oldat kitünően tapad s olyan esők, a melyek a közönséges rézgáliczkeveréket okvetlenül lemossák, nem képesek a zöld részekről lemosni. 4. Ha az oldat nem lesz a permetezésnél elhasználva, a megmaradt mennyiséget egy bedugaszolható hordóban huzamos ideig eltarthatjuk a nélkül hogy az állás ártana az oldatnak“. A tudós tanár urnák ezen véleménye beigazoltatott sok ezer magyar szőlősgazdánál, akik a port már használták és a jövőben is állandóan használni fogják. A dr. Aschenbrandt-féle ,,bordói porból“ egy hektoliter vízre adunk az eíső permetezéshez 1—11/s kg.-ot, a második és harmadik permetezéshez l1/*—2 kg.-ot. Elfogy az első permetezésnél egy kát. holdra 4 hl. oldat, a második és harmadik permetezéshez 6 hl. oldat, kell tehát egy évben egy kát. hold szőlőre körülbelül 22 kg. bordói por, a minek ára á kg. 76 fül. vagyis egy hold szőlő permetezése, eltekintve egyéb előnytől, 5—6 koronával kerül kevesebbe mintha közönséges rézgálicz és mészkeveréket használunk. A permetező oldatot a „bor-dói porral“ igen egyszerűen készíthetjük el. Lemérünk a porból annyi klg-ot, a hány klg-ot óhajtunk egy hl. vízhez adni. Tehát 1—1 Va—2 klg-ot. Azután veszünk egy kádat, melybe 40 liter vizet öntünk. Ezt a 40 liter vizet folytonosan keverjük egy nyirfaseprüvel vagy karóval. Á már előbb lemért „bordói port“ egy közönséges konyhaszitába öntjük és. a viz folytonos keverése közben szépen lassan, a szitát a kád széléhez ütögetve (nem sietve és nyomkodva) beleszitáljuk a kádban levő 40 liter vízbe. így a bordói por teljesen és tökéletesen felolvad. Ezután ugyancsak keverés közben, még 60 liter vizet öntünk a kádba, amikor kész lesz 1 hkl. oldat. A bordói port okvetlenül szitálni kell a vízbe, lisztszitán, amit a konyhában használnak. A permetező lének ilyetén pontos előkészítése alig öt percznyi időt vesz igénybe. Az elkészitett lé kissé zavaros halványkék szinü és egyenesen a permetező gépekbe önthető. Mielőtt azonban a lét a gépbe öntjük, kavarjuk fel mindig jól. A „bordói-por“ soha sem dugitja be a permetező gépet és 10 perez alatt reászárad a levélre, úgy hogy az eső nem mossa le. Mindenki, aki port rendel, kap használati utasítást is, ami benne van a port tartalmazó zsákban. * Az oidium (lisztharmat) biztos ellenszere a dr. Aschenbrandt-féle „rézkénporA Ahol már volt oidium, ott legalább kétszer kell poroznunk. Még pedig április hó végén, junius hó végén, esetleg julius hó elején, ha pedig a baj fellép harmadszor is. A „rézkénport“ fujtatókkal por alakjában juttatjuk a szőlőtőkékre. A „rézkénport“ nagyon finoman kell fújtatni. Kétszeri porozáshoz kell 8—12 klg. kát. holdanként, háromszori porozáshoz 12—15 klg. Ahol nem volt oidium, vigyázzanak a termelők és gondoskodjanak előre védekezési anyagról. Amint a baj fellép, rögtön porozzák be az összes bogyókat. A rézkénpor nem csak óvszer, hanem meg is gyógyítja a kevésbbé megtámadott fürtöket. A rézkénpor finomabban oszlik el, kevesebb fogy el belőle, mint a tiszta kénporból és biztosabban hat. Nem büdösiti úgy el a mustot, mint a tiszta kénpor és igy a szüret értékét a biztos védekezés daczára sem csökkenti. * * * Egy érdekes könyvecske jelent meg, amely népszerű módon tanítja ki a szőlősgazdákat arra, hogyan kell védekezni a szőlő peronoszpóra és oidium betegsége ellen. Ezt a könyvecskét, amiben benne van 400 tamdt szőlősgazdának a leirt tapasztalata a védekező szerekről, ingyen küldik szét azoknak, akik egy levelezőlapon kérik, akár a „Borászati Lapok“ kiadóhivatalától (Budapest, Köztelek), akár a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezetétől“ (Budapest, Alkotmány-utcza 31. sz.) A Középszolnokinegye—zilahi Takarékpénztár r. t. igazgatósága tudomására adjuk a t. közönségnek, hogy Tasnádon (a károlyi-uteza Weisz Mózes-féle házban) egy, a zilahi föintézet ismert szolid alapelvein nyugvó fiókintézetet állitottunk fel. Eme fióknak — melyet f. év ápril hó 1-én üzembe is hozunk — hivatása leend a vidék hitelszükségleteinek a legolcsóbb kamatláb melletti kielégítésével, a közgazdaság és kereskedelem előmozdítása és fejlesztése, valamint a tökék kamatozás végetti elfogadásával a takarékosság lehető legnagyobb mérvű meghonosítása. A midőn tehát a t. közönségnek szolgálatainkat ily módon is felajánljuk, egyidejűleg biztosítjuk a kölcsönügyletek legolcsóbb és leggyorsabb lebonyolításáról. Felhívjuk továbbá figyelmüket intézetünk múlt 30-ik évi alant bemutatott zárszámadásaira, valamint arra, hogy a fentjelzett fiókintézetünk elfogad betéteket könyvecskére 47*70 kamatozás mellett úgy, hogy 107o kamatadót az intézet fizeti, folyósít kölcsönöket: váltóra, arany, ezüst vagy értékpapír előlegre, folyó-számlára értékpapír fedezet mellett, kötvényre bekebelezéssel a legkedvezőbb feltételekkel, bekebelezett váltóra 67*7o kamatláb mellett. TARTOZIK. Mérleg 1900. évi deczember hó 31-én. KÖVETEL. N (C H Főkönyvi lapsz. Va gyon K f. K f. | Tétel sz. Főkönyvi lapsz. Te her K f. K f. 247 Pénztár ..................................... 20818 01 1 Alaptőke .................................... 300000 _ 238, 239 Váltók ......................................... 1147381 92 2 Tartaléktőke............................ 100000 — 246 Jelzálog ..................................... 725273 46 218 Nyugdij-alap............................ 50655 54 230 Előleg ......................................... 28662 60 a f. évben kifizetett nyugdíj 220 Folyó-számla ............................ 170210 85 levonása után .................... 2322 — 48333 54 79 Más intézeteknél elhelyezett tőkék 297613 80 249 Veszteség tartalék-alap .... 2616 66 184 Ingatlan..................................... 93730 01 41 Jótékonysági alap .................... 176 — 16 Értékpapír (5000 K. névértékű 237 Betétek .................................... 1983304 20 vasúti törzsrészvény) .... 1500 — 45 Letétek .................................... 28240 — 34 Felszerelvóny (leirás után) . . 2434 16 95, 117 129, 181 Fel nem vett osztalékok . . . 1724 70 46 Óvadékok ................................ 28240 — 130 Betéti kamatadó-hátralék . . . 4741 85 250 Előlegezett költségek ................ 123 50 75 Kifizetetlen perköltség .... 343 54 244 Jelzálog kamathátraléka . . . 12523 66 Átmeneti kamatok egyenlege . 12642 88 Nyeremény ................................ 46388 60 2528511 97 2528511 97 Czell Lór in ez, igazg. elnök. Zilah, 1900. évi deczember hó 31-én. Dull János, Gaál JPéter, vezérigazgató. főkönyvelő. Molnár Lajos, Lányi Károly, Bikfalvy Ferencz, linger Gusztáv, igazgató. igazgató. igazgató. igazgató. Ezen mérleget megvizsgáltuk, a fő- és mellékkönyvekkel összehasonlítva, helyesnek találtuk. — Zilah, 1901. évi január hó 18-án. Hank Lajos, Herényi János, Kincs Gyula, felügyelő-bizottsági elnök. felügyelő-bizottsági tag. felügyelő-bizottsági tag. tartozik. Veszteség-nyeremény számla 1900. évről. követel. N cn "5 H Főkönyvi lapsz. Ve szteség K f K f | Tétel sz. {I Főkönyvi lapsz. Ny ereség K f K f 248 130 113 119 219 128 75 240 242 47 73 18 Betéti kamatok ....................... Bet éti kamatadó....................... Viszlesz. váltókamat . . ... Adók........................................ Tiszti fizetések....................... Tiszti lakbérek....................... Pe rköltség................................ Na pibiztosi-dij ....................... Üzle ti költség............................ Épületfentartás........................ Leírások.................................... Ny eremény-áthozat a múlt évről Ez évi nyeremény................j 182 46206 60 101730 10173 874 12073 9260 1940 343 1824 3718 951 4405 46388 10 01 22 39 01 01 54 50 14 23 60 245 244 241 134 55 243 121 229 18 Váltőkamat ................................ Je lzálogkamat............................ El őlegkamat ............................ Folyószámla-kamat................ Má s intézeteknél elh. tőkék kam. Házjövedelem ........................ Részvényátirási-dij.................... Ju talék ..................................... Nyeremény-áthozat ..... 103441 63806 3178 9639 7594 5479 168 191 182 71 53 83 11 59 24 74 193681 75 193681 75 Zilah, 1900. évi deczember hó 31-én. Czell Lórin ez, igazg. elnök. Molnár Lajos, Lányi Károly, igazgató. * igazgató. Dull János, vezérigazgató. Bikfalvy Ferencz, igazgató. Gaál Péter, főkönyvelő. linger Gusztáv, igazgató. Ezen veszteség-nyeremény számlát megvizsgáltuk a fő- és mellékkönyvekkel egybehasonlitva, helyesnek találtuk. Zilah, 1900. évi január hó 18-án. Hank Lajos, Berényi János, felügyelő bizottsági elnök. felügyelő bizottsági tag. Kincs Gyula, felügyelő bizottsági tag.
