Nagykároly és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1901-02-28 / 9. szám
ros geográfiái fekvésénél fogva mintegy praedestinálva és kötelezve van erre, mert háború esetén valószínűleg nagy szerepe fog jutni e városnak és igy e város fiai érdekét mozdítjuk elő. ha minél virágzóbbá tesszük az itteni fiók-egyletet. Szent meggyőződésem, hogy azon csemete, amely 1880-ik évben itt elültettetett, a mai összejövetelünk után. felebaráti szeretetünk meleg istápolásával, a legrövidebb idő alatt terebélyes fává fog fejlődni, melynek lombos árnya alatt honfitársaink áldó imája Isten áldását és kegyét fogja kikérni Szatmárnémeti szabad királyi város áldozatra kész lelkes leányai és fiaira. Úgy legyen! Üdvözölve a megjelent hölgyeket és urakat, van szerencsém a közgyűlést megnyitni. Az éljenzésekkel fogadott szép beszéd után a közgyűlés a főispánt és nejét Hérmán Mihály polgármester indítványára egyleti diszelnökül megválasztotta és Dr. Fechtel János indítványára* a főispánnak buzgó fáradtságáért jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. Dalestély. A márczius hó 9-én tartandó dalestélv iránt városszerte nagy érdeklődés nyilvánul és hisszük, hogy az jól fog sikerülni. A rendezőség is serényen igyekszik azon, hogy a közönség jól érezze magát és igen érdekes programmal fogja meglepni a résztvevőket, melynek összeállítása most van folyamatban és azt lapunk legközelebbi számában közölni fogjuk. A ,,Kölcsey-egyesület“ rendes felolvasó-estélyét közbejött akadályok miatt nem tarthatja meg a legközelebbi vasárnap, hanem az márczius hó 10-én fog megtartatni legközelebbi számunkban közlendő programúi szerint. |__Gyászeset^J| Őszinte fájdalommal vettük a hirt, hogy V a d a y Menyhért városi gazdasági tanácsos folyó hó 24-én meghalt. A viruló egészségnek örvendő öreg urat alig pár napi betegség vitte a sírba 68 éves korában. Az egész város jó „Menyus bácsi“-jának halála mindenütt őszinte részvétet keltett, mert a ki őt ismerte, csak szeretni, becsülni tudta magyaros őszinte modoráért, egyenes lelkű, tiszta jelleméért. Mint alig 16 éves ifjú ott küzdött a magyar szabadságharcz hősei között, vérével pecsételve meg hazája iránti rajongó szeretetét. Csaknem 20 éven keresztül volt városunknak tisztviselője s a vármegyei törvényhatósági bizottságnak is egyik legrégibb tagja. Tipikus alakja volt városunknak, egyik azok közül, kiknek halála alig betölthető űrt hagyott maga után. Az a rendkívüli szeretet és közbecsülés, melyben részesült, impozáns módon nyilvánult meg kedden délután 4 órakor történt temetése alkalmából. Az egész város apraja, nagyja eljött, hogy lerójja kegyeletét iránta. Az összes hatóságok tisztikara, valamennyi egyesület, a honvéd-tisztikar s a polgárság nagytömege kisérte utolsó útjára. A temetésen a dalegyesület — melynek a boldogult választmányi tagja volt, megható gyászdalokat énekelt, a szertartást pedig Veres Gusztáv ref. segédlelkész végezte, ki szép és megható beszéddel búcsúztatta el családjától, tiszttársaitól, jó barátaitól és hát azért engemet nem szed rá. Fejemet j teszem egy füleden gomb ellenében, hogy | nem az, a kinek mondja magát. Ha más nem,; hófehér keze is elárulja. Bosszúsan jár föl s alá főhadnagy barátja szobájában, egyszerre hirtelen megállóit. Brávo ! Megvan! Ez aztán igazi aranyat I érő gondolat volt. Igen, úgy van! Kiáltott fel hevesen felindulva. Senki más nem lehet! j Ez lesz aztán arany halfogás !! — Tudod-é ki ez a mi derék szomszéd asszonyunk, kérdezte aztán a főhadnagyot. I — Épen úgy ismerem, mint te! — No hát tudd meg, hogy ez nem más, mint a lázadók vezérének, Kossuth Lajosnak a felesége. A főhadnagy kedélyesen felnevetett. — Ha te minden paraszt nőben, egy- egy lázadó politikusnak vagy generálisnak a nejét keresed, akkor ugyan meggyűlik bajod a megsértett férjekkel! A mennyire szeretnek mindenütt, ugv eltesznek láb alól, hogy a kutya sem ugat utánad. — Meglátod, hogy jó nyomon járok. Azonnal levelet küldök Szegedre, kérem a körözött személy leírását. Aztán nagy sietve távozott, lelkére kötötte barátjának, hogy addig is, mig a válasz megjön, tartsa figyelemmel ezt a nőt. — Lesz gondom rá, nyugtatta meg a főhadnagy. Alig egynegyed óra után az iparos egy névjegyet adott át Kossuth nejének, a melyen ez állott: * Sztaniczlau Ratajszki Obertlieutenant 6. Uhlaner Regiment. — A főhadnagy okvetlen beszélni akar Nagyságoddal. ,,Igen sürgős ügyben, kéri méltóztassék Ön elfogadni. — Vájjon mit akarhat'? — Tartok tőle, hogy valami baj van keletkezőben. NAGY-KÁROLY és VIDÉKE. ismerőseitől. A koporsót a városi tisztikar és a függetlenségi párt tagjai vitték a halottas kocsihoz. A temetőben ismét Veress Gusztáv s. lelkész s azután a testületileg, feketével bevont nemzeti szinti zászló alatt megjelent függetlenségi párt nevében Csóti Márk a következő szép beszéddel vett búcsút a tán- torithatlan elvtárstól: Mélyen tisztelt gyászoló közönség! Kinos fájdalom járja át szivünket, mert ; egy oly férfiú holttetemét kell most a sírba : zárnunk, akit becsültünk, mint gyermekeiért aggódó édes apát, egész odaadással szerető testvért és rokont, példás szorgalmú hivatalnokot, őszinte jóbarátot és városunk jólétéért küzdő polgártársat. A halál rá nézve áldás volt, mert hiszen megszabadította azon irtózatos kínoktól, a melyeket az utóbbi időben ki kellett állania. Most már örökre meggyógyult. Az ő fájdalma megszűnt, a mienk hegyes tőrként hatott szivünkbe. Nincs ember, ki vérző szívvel ne gondolna vissza az ő nemes alakjára. Mert hiszen nemes volt ő a_ szó szoros és átvitt értelmében. Régi nemesi családból származott s világéletében mindig nemesen cselekedett. Nemességét nem fitogtatta, de nemes lelkét soha meg nem tagadta. Életeleme a munka volt. Korában és korával élt. Részese volt történelmünk legdicsőbb, de leggyászosabb végű küzdelmének, a 48-as szabadságharcznak. Élő, beszédes tanúja volt ő ama nagy időknek. Mint.gyérmekifju magába szívta a dicső negyvennyolczas eszméket s még halálos ágyán is azok követésére buzdított bennünket. Benne a függetlenségi eszméknek nem nagyhangú hirdetőjét, hanem semmiféle megalkuvást és opportunismust nem ismerő követőjét vesztettük el s éppen ez jogosít fel bennünket arra, hogy mig gyermekei, rokonai, hivataltársai és jóbarátai némán fojtják el fájdalmukat, addig mi szavakban is kifejezést adjunk azoknak ... A nemes lélek itt hagyta a porhüvelyt, hogy a jóságos Isten előtt eszméi győzelméért esedezzék. Jó voltál Te, nemes lélek, mindig és mindenkivel szemben! Ezért sir a lelkünk koporsód láttára, ezért vérzik megsebzett szivünk enyészeted szemlélésére. Eltávozol; itt hagyod a függetlenségi negyvennyolczasok kisded csapatát. Nem. voltál hivatalos vezér és elveid tisztaságával, jellemed szilárdságával mégis mindnyájunkat vezettél. Nemes alakod eltűnt előlünk, de emléked örökké élni fog közöttünk. S ezzel búcsút is vehetünk Tőled nemes lélek; még egyszer mondunk Isten hozzádot neked, ki bátran elmondhattad az írással: „Jó harczot harczoltam, a futást elvégeztem, a hitet megtartottam, végezetre eltétetett nekem az igazság koronája, melyet megád nekem ama napon az Ur, az igaz biró, nemcsak nekem pedig, hanem azoknak is, kik szeretik az Ö eljövetelét.“ Kedves halott, legyen emléked áldott! Isten veled! Nyugodjál békében! — A megható beszéd elhangzása után a dalárda gyászéneke rekesztette be a temetést. A koporsót a koszorúk egész tömege borította, melyek a következő feliratot viselték: „Felejthetetlen jó apánknak — szerető fia Károly és neje Józsa,“ „Drága jó apa, após és nagyapának — Lajos, Bella, Pista Most már ki nem térhetünk előle. Elfogadom. A főhadnagy tisztelettel üdvözölte az úrnőt német nyelven. — Nagyon sajnálom, főhadnagy ur, hogy nem értek németül. Egyszerű polgár nő vagyok, a legmagyarabb városból Kecskemétről. „Asszonyom, mint katona beszélek Nagyságodhoz, egyenesen és őszintén. Önt felismerték. Ha ön csakugyan az, a kit keresnek, szabadsága, sőt talán élete is kocz- kán forog.“ — Lengyel vagyok, folytatta tovább a tiszt, egy szerencsétlen testvér nemzet fia. A legnagyobb rokonszenvvel kisértem azon nemes küzdelmet, melyet a magyar nemzet folytatott közös elnyomóink ellen. Nem egyet az üldözöttek közzül, sikerült már megmentenem. Mit tegyek ? — kérdezte"? a nő mintegy önmagától, kezeit tördelve. — Itt egy útlevél! Nővérem részére van kiállítva Belgrádba. Fogadja el Nagyságod, véletlenül keveredett papírjaim közzé. Az ő számára könnyen szerezhetünk egy másikat. Nagyon kérem, ne utasítsa vissza. Induljon mielőbb. Még az éjjel okvetlenül. Nincs veszteni való idő. Kossuth neje még midég habozott. Ha Nagyságod Kossuth neje, megfogja menteni életét. Ha nem: nincs szüksége az útlevélre. Méltóztassék elfogadni. A nő meghatottam szótlanul vette át a nyújtott útlevelet, aztán a mély megindulástól reszkető hangon németül felelt: — Köszönöm, uram. Kötelességem volt. Kérem, reggel méltóztassék már túl lenni Szegeden, nehogy valami baj érje. Pár óra múlva Kossuth neje útban volt s Belgrádon át szerencsésen kimenekült. és Margit.“ „A jó testvér és sógornak — a Szobonya család.“ „Szeretett tisztviselő-társának ■— Nagykároly város tisztviselői.“ „Tántoríthatatlan elvtársának — a nagykárolyi 48-as párt.“ „Szeretete és tisztelete jeléül Szokolovszky család.“ „Szeretett jó Menyus bátyánknak — Gazsi és Zsuzska.“ „Kedves jó Menyus bácsinak — a Makranczy család.“ „Menyus bácsinak — Nonn Gyula.“ ..Szeretett buzgó tagtársának — a Polgári Olvasókör választmánya.“ Most már ott nyugszik a hideg földben az, kit annyi szeretettel vettek körül! Legyen neki csendes, boldog nyugodalma. Elhunytáról családja a következő gyászjelentést adta ki: Alulírottak a legmélyebb fájdalomtól megtört szívvel tudatják a legjobb apa, após, nagyapa, szerető testvér, sógor, nász és rokonnak vadai Vaday Menyhért volt 48-as honvéd, városi gazdasági tanácsos és vármegyei törvényhatósági bizottsági tagnak élte 68-ik évében folyó hó 24-én este egynegyed 10 órakor történt gyászos ttlhunytát. A megboldogultnak földi maradványa foLyó hó 26-án délután fél 4 órakor fog az ev. ref. egyház szertartása szerint a helybeli ev. ref. sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Nagykároly, 1901. február 25-én. Legyen neki könnyű a föld! Béke lengjen drága porai felett! Vaday Károly, Vaday Lajos gyermekei. Rachler Josefa férj. Vaday Károlyné, Szokolovszky Bella férj. Vaday Lajosné menyei. Vaday Pistuka, Vaday Margitka unokái. Vaday Károly, Vaday Polexina özv. Fogarassy Lászlóné, Vaday Ágnes férj. Gaál Elekné, Vaday Marczella férj. Nagy Mihályné, Vaday Boldizsár, Vaday Klára férj. Szobonya Antalné testvérei. Özv. Makranczy Jánosné sz. Reich Emilia, Haraszthy Hennin férj. Vaday Károlyné, Gönczy Júlia férj. Vaday Boldizsárné, Gaál Elek, Nagy Mihály, Szobonya Antal sógornők és sógorok. Szokolovszky Lajos és neje Juhász Róza nászok. Vaday Gáspár unokatestvér és neje Kovács Zsuzsánna. Vaday Hennin férj. Nagy Tamásné, Vaday Bella férj. Unger Ullman Sándorné, Vaday Viktor, Fogarassy Róza férj. Nagy Miklósáé, Fogarassy Ida férj. Hatfaludy Jánosné, Eogarassy Mariska férj. Katona lstvánné, Nagy Irén, Nagy Jenő, Nagy István, Nagy Mihály, Szobonya Róza férj. ifj. Vida Sándorné, Szobonya Mariska unokahugai és unokaöcscsei.- Dalosszövetségi gyűlés. A tiszavidéki kerületi dalosszövetség folyó évi február hó 22-én tartotta meg Debreczenben rendes év- negyedes választmányi ülését, melyen dalegyesületünket Demidor Ignácz egyleti elnök képviselte. — A gyűlés igen látogatott volt, a mennyiben a 26 tagegylet képviseletében 24 képviselő jelent meg. A tárgysorozat legérdekesebb pontja az e folyó évben megtartandó dalünnepély helyének és határnapjának a megállapítása volt; mely kérdés a jelenvoltak általános örömére és megelégedésére akként nyert elintézést, hogy a debre- czeni dalegylet elnöke a szövetség tagegyleteit Debreczenbe hívta meg s az ünnepély határnapja pedig közmegegyezéssel augusztus hó 24. és 25-ikére tűzetett ki. A jelenvolt dalegyleti elnökök nyilatkozataiból arra lehet következtetni, hogy a debreczeni dalos ünnepély igen látogatott lesz, a mennyiben még a távolabb lakó tagegyletek elnökei is kilátásba helyezték az ünnepélyen való megjelenést. ; Az ünnepély két napra terveztetett akként, hogy szombaton lesz az összes dalegyletek együttes előadása és vasárnap d. e. 11 órakor, | az egyes egyletek által szabadon választott darabokkal tartatik meg az előadás és igy vasárnap este ki-ki haza utazhat. Az ünnepélyre ránduló pártoló tagok ingyenes elszállásolásban és kedvezményes vasúti jegy használatában részesittetnek. — Köszönetnyilvánítás. Mindazok, kik felejthetetlen édes apánk elhunyta alkalmából részvétüket nyilvánították és temetésén megjelentek s ezáltal fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, fogadják ezúton is hálás köszöne- tünket. Nagykároly, 1901. évi február hó 27. Vaday Károly és családja. Vaday Lajos és családja. — Pap Gerö honvédhadnagy az ismétlő tanfolyam sikeres végzése után holnap vonul be a helybeli honvéd-zászlóaljhoz Szegedről. — Gyászeset. Ujházy István birtokos, városunknak hosszabb időn keresztül volt pénztárnoka folyó hó 22-én hirtelen elhunyt. Halála őszinte részvétet keltett ismerősei és barátai körében. Temetése e hó 23-án ment végbe nagy részvét mellett. Elhunytát családja a következő gyászjelentéssel tudatta: Özv. Ujházy lstvánné a maga és fia Mihály, úgy Ujházy Kálmán és családja, Schöberl Emil, Schöberl Ferencz, Schöberl Károly, özvegy Bassánth Ágostonné és fia, valamint a nagyszámú rokonság nevében is mély fájdalommal jelenti, hogy a legjobb férj, apa, testvér, nagybátya és sógor Ujházy István birtokos folyó hó 22-én hajnali 2 órakor agy- szélhüdés következtében jobblétre szenderült. A megboldogult hült teteme folyó hó 23-án délután 3 órakor fog az ágostai evangélikus vallás szertartása mellett az ág. ev. sirkertben örök nyugalomra • tétetni. Nagy-Károly, 1901. február 22. A béke angyala virrasszon a megboldogult siri álma felett! — Eljegyzés. Király Ödön helybeli kereskedő e hó 24-én tartotta eljegyzését Feld- ner Reginával, Feldner Májer, helybeli előnyösen ismert nőszabó kedves leányával. — Névmagyarosítás. Stern Emil nagykárolyi lakos, szállodás a Magyar Király szállodában, belügyminiszteri engedélylyel Sugárra változtatta vezeték nevét. — Szerencsétlen baleset történt folyó hó 22-én este 10 óra 10 perczkor a helybeli vasúti állomáson. A mondott időben Tivadar György kocsirendező és Szombati Géza mozdonyvezető a pályaudvarban kocsisorokat rendeztek. A kocsisorok rendezése alkalmával Tivadar György az álló mozdonyhoz ragasztott több kocsiból álló kocsisor közzé ment, hogy a sorból a két utolsó kocsit lekapcsolja. Midőn ezen munkával foglalatoskodott, Szombati Géza mozdonyvezető, — mielőtt még Tivadar György a kocsisorból kilépett volna —• a mozdonynyal a kocsi| sornak egy lökést adott. A lökés következtében a Tivadar György feje 2 kocsi homlokfala közzé szorult, mely alkalommal oly j súlyos sérülést szenvedett, hogy kórházba kellett szállítani. A gondatlan mozdonyvezető ellen a vizsgálatot megindították. — Lapunk mai számához féliv melléklet van csatolva. NAGY-KAROLYBAN Kölcsey-utczán lévő HÁZAM előnyös — esetleg több év alatt is teljesíthető — fizetési feltételek mellett elsbd_ó_ I» 2w£ jelzésű keserüvíz íioser JíÍiiom íorr/iMilliói. 3x^Eizid.a.zon. esetben. Toiztos Ixa-tás-ú., a, xan.icä.5n. isoser-ű.-t7-íz 3n.a,sz;:n.áia.ta, a,ján.la.tos. „Mindig enyhe, jó és biztos sikert értem el vele.“ „Hatása kellemes, enyhe és biztos.“ „A legjobb keserűvízuek találtam.“ ■Ttlischer Gyula dr., Budapest egyetemi tanár étly Károly dr., Budapest egyetemi tanar ■ apponi József tnr., Róma a papa ó Srentsége orvosa ír ombroso Cesar dr., Turin „Hatása enyhe és minden kellemetlenegyetemi tanar ség nélküli ; hasznos a psychosis 31 _40 complicatum eseteiben is". Ha sonlóan nyilatkoznak : Dr. Juan Reyes, Havanna (Cuba) ; Dr. Manotta G., Tunis ; Dr. Ahmed Aly, Alexandria (Egvptom); Dr. Barth. Guise, tanár Athen; Dr. Düring E. tanár, Konstantinápoly és számos más orvosi tekintély. Tulajdonos: LOSER JANOS. BUDAPEST cs. és kir. udvari szállító.
