Nagykároly és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1901-01-10 / 2. szám
XVIII. évfolyam. Nagy-Károlv, 1901. január 10. * l<. 2-ik szarn^A ,o; TársacLalaaaj., szép>ixod.a,lxaa.i és ísxxxerettexjesztő Ixetila.^NAGY-KÁROLY VÁROS HIVATALOS HIRDETÉSEINEK KÖZLÖNYE. Megjelen minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre 8 kor. Negyedévre 2 kor. Félévre . . 4 kor. jj Egyes szám 20 fill. Községi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 kor. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Deák Ferencz-tér 4. szám. (A római kath. elemi iskolával szemben). Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 30 fillér. A vidéki sajtó hivatása. A sajtó nagyhatalmi állása immár általánosan elismert tény. Szilárdabb alapon nyugszik, mint bármely más nagyhatalom. Erősségét nem a szuronyok, fegyverek, hanem a gondolat szabadsága képezi. A most kimúlt 19. század eszméinek gyözedelme a sajtó nevéhez van kötve. A könyvekbe gyűjtött tudomány maradandóbb, azonban könyvtárakba halmozva csak egyesek vesznek fáradtságot maguknak, hogy abból mentsenek és azért nehezen terjed, mig a hírlapokban közzétett gondolat a gőz erejével, a villany gyorsaságával vittetik szét, közvetlenül hat, közvéleményt alkot, közkincscsé lesz. A hírlapirodalom mozdítja elő a könyvirodalmat is; ismertetve, birálva a könyvnek tartalmát, a mig egyrészről ismeretet terjeszt, bírálataival tájékoztat, hogy melyiket olvassuk. Elmondhatjuk, hogy a hírlap könyvtárt pótol, de megfordítva a hírlapot a könyvtár sem pótolja. Egyesek gondolata, eszméje a hírlap utján nehány óra alatt milliók és milliók gondolata lesz. Innen a sajtó nagy hatalma. Azonban a mily könynyen terjednek általa az üdvös eszmék és válnak egészséges, helyes közvéleménynyé, épp oly könnyen meghamisíthatja a józan közvéleményt. A közérdek helyett önző érdekeket szolgál ez utóbbi esetben a sajtó. A közérdeknek, az általános emberinek, a haladásnak minden téren legfőbb tényezője a tisztes sajtó. A legegyszerűbb hirnek és a legfenségesebb gondolatnak egyaránt terjesztője a sajtó. Kifejezője a különböző törekvéseknek, czéloknak és egyben feltárja az ezek elérésére szükséges eszközöket. Meggyőz, felvilágosit, tettre serkent, példákkal buzdit a jóra és elrettent a rossztól. A sajtó mai fejlettsége mellett képes bármely nemes eszmét győzelemre segiteni. Ezen tudattól áthatva kérte fel egyik zseniális államférfiunk a leghumánusabb eszme győzelmére való segítésére a sajtó -támogatását. A mint Apponyi Albert gróf az örök béke eszméjének győzelmét, úgy várhatjuk mi a társadalmi kérdések mindegyikének megoldását a sajtó támogatásától. Csakhogy mig a világsajtó nemzeteket, országokat nyer meg eszméi részére és hoz egymáshoz közelebb, a fővárosi sajtó pedig az egész országra kiható általános érdekű s többnyire politikai kérdéseket tárgyal, a vidéki sajtó hivatását képezi, hogy az ország egyes részeinek, egyes városainak, községeinek érdekét szolgálja. Nem specziális helyi érdekeket, hanem országos érdekeket mozdít ezzel elő, mert a részek erőssége képezi az egésznek erejét is. Különösen nagy hivatás vár Magyarországon a vidéki sajtóra. Századok mulasztásait rövid idő alatt, ugy- szólva mesterségesen eszközölt gyorsasággal kellett pótolni, a mi már maga kizárta az egyenletes, minden irányba ható természetes fejlődést, de meg politikai szükség is volt egy nagy, erős, virágzó fővárost alkotni, a mi csak a vidék és az általános országos érdek rovására történt. Ezen bajt kor- mányférfiaink már felismerték és kimondották vidéki központok létesítésének a szükségességét. Örvendetes jelenség, hogy a politikai szenvedélyt társadalmi békés együttműködés kezdi felváltani és e téren elöl kell járni a vidéki városok társadalmának. A mai áramlatok kedvezők, állami és kormányférfiak utaltak a társadalmi együttműködésre, politikusaink részéről történtek utalások a társadalom segítségül hívására. A magyar társadalom ébredezni kezd, tudja a baj forrását, keresi az eszközöket, módokat a baj orvoslására. Iparunk pangása, visszamaradása legfőbb oka a közgazdasági válságnak. Első és 'egföbb kötelességünk a hazai ipar pártolása. Ha mindazon pénz, mely most ipari czikkekért, feldolgozott anyagért külföldre vándorol, a hazában marad, a gazdasági fellendülés oly időszaka következik be, hogy nem lesz kénytelen a lakosság nagy része külföldre vándorolni és fellendül a kereskedelem, földművelés, pártolásra talál a művészet, irodalom stb. A vidéki városok felvirágzását ez fogja előmozdítani, igy fog képződni a városok legfontosabb elemét képző erős polgári osztály, mely nélkül város ' nem létezhet. T ARCZ A. ♦35+ Muzsikaszó . . . Muzsikaszó — cseng a lovak csengője, Vigan lobog a menyasszony kendője; Dalolva megy a nászsereg Utánna, Szegény szívem, árva szívein Majd megszakad bújába. Szól a nóta, húzzák azt a szomorút, Sírva nézem fejeden a koszorút; Koszorúdnak minden szála Egy álmom, Koszorúdnak minden szálát Ezerszer is megáldom. Isten veled szép menyasszony, örökre! Veled szállt el szivem minden öröme ; Isten veled! légy nálamnál Boldogabb, S ha meghalok, koszorúddal Koszoruzd meg síromat. Szendrői Holozsnyay Cyrill.-*35* Nevem Szabó. Felolvastatott a „Kath. Legényegylet“ házfelava- tási ünnepélyén 1900. nov. 25. Ki valaha bútorozott szobát keresett könnyen megfogja érteni Szabó János örömét, midőn egy heti lótás-futás és nem kevesebb, mint 35 szoba megtekintése után, végre talált szerény igényeinek megfelelő olcsó szobát. Szabó barátunk annyival inkább örvendett, mert ez ideig a szállás fogadással mindig csöbörből vederbe jutott. JJa biztosították arról, hogy oly csendes és nyugodt lakása még sehol sem’ volt, ellehetett készülve arra, hogy a szomszéd szobában, különösen éjjel legalább is négy-öt gyermek visit, vagy pedig a szállásadó házaspár fog czivakodni. Mihelyt azt ígérték neki, hogy elkülönítve és háborítatlanul fog lakni, úgy esküt tehetett volna arra, hogy naponként legalább is húsz ember áll meg ajtaja előtt ezt mondván : Bocsánat Szabó ur 1 Egy szállást csak azért fogadott, mert a szoba fekvése „rendkívül egészséges“, a mint neki szállásadónéja mondotta, de nem sokára azt a meglepő felfedezést tette, hogy szállásadónéja, az ő távollétében, a délnek fekvő és egészségesnek Ígért szobát, ruha- száritásra is használja. Szóval Szabó bai’átunk a hónapos bér- lakók közt a legszerencsétlenebb ember volt, azért lett oly végtelen öröme, mikor végre I tisztességes embereknél, szépen bútorozott szobát zsebének tartalmához mért olcsó árban kapott. Lakásadónéja finom műveltségű s elegáns megjelenésű özvegy nő volt. kit Szabó barátunk Nagyságának czimezgetett. — No gondolta magában a lakás megtekintése után, itt alkalmasint tovább maradhatok egy hónapnál. Mert hát Szabó barátunk valóságos naptári rendelettel és jobb ügyre méltó pon-' tossággal minden hónapban lakást változtatott és a közönséges emberektől eltérőleg idejét nem január, február, márczius stb. hónapok, hanem lakásai szerint számította, mint Kossuth-utcza 115., Kalap-utcza 30., Rózsa-utcza 2. stb. Ha nem vezetett volna pontos jegyzéket változó lakczimeiről, igen gyakran képtelen lett volna arra, hogy megmondja, hol lakik. Ne higyjék azonban, hogy Szabó barátunk házsártos ember volt. Nem ! csupán a balsors üldözte. Ő volt a legszerencsétlenebb valamennyi hónapos bérlő között. De hát hadd mutassam be Szabó barátunkat ! Állása szerint s/abósegéd volt egy finom kivitelű női ruha üzletben. A sok selyem, bársony és fmomabbnál-fmomabb szövetekkel való érintkezés által jelleme és modora is oly lágy lett, mint a bársony és oly sima, mint a selyem. Alig hinné az ember, hogy a tárgyak, melyekkel éveken át foglalkozunk bizonyos jelleget adnak nekünk. A jogász ép oly feszes, mint percsomói; a tudós poros és száraz, j mint régi könyvei; a czukrász szinte olvad j az édességtől. És ezt majdnem minden foglalkozásra ki lehet terjeszteni. Szabó tehát olyan volt, mint a bársony és simasága még soha se ment nála annyira, mint midőn kérte a „Nagyságát“, hogy a szobát még ma készítse el számára. Abbeli örömében, hogy ily finom családnál lakhatik, megfeledkezett minden apró intézkedésről, melyek a szoba bérlésnél szokásban vannak u. in. takarítás, fűtés, fölszolgálat s több efféle. Adott 4 korona foglalót, elkérte a szoba és kapu kulcsait, följegyezve lakczimét, tudatta a nagyságával, hogy ruhaneműit másnap reggel fogja elhozni; de az éjjel már itt alszik. S azután hirtelen távozott. A nagysága nagyot bámult a szobafogadás és idegen kulcsok elvitelének e szokatlan módjára és midőn Szabó már a lépcsőn volt, utánna széli: De uram, kihez van tulajdonképen szerencsém? Nevem Szabó! — felelte barátunk alulról, miközben eltűnt. Midőn este a szokott gyülhelyen elbeszélte barátainak, hogy mily szép és olcsó szobát fogadott, mely közlést föntemlitett pontossággal, minden hó elsején ismételte, — azok incselkedve kérdezték, vájjon a legközelebbi hónapokra is fogadott-e már szállást? A társaság este 10 óráig együtt maradt, azután távoztak, s mivel Szabó legközelebb lakott, mindnyájan haza kisérték. Midőn a lakás elé értek, csodálkozva látják, hogy a második emelet ablakai ki vannak világítva és az ablakoknál aggodalmas arczok mutatkoznak. Ekkor az egyik ablak óvatosan kinyílt és az alullevők e bevásárlási forrás farsangi idényre!!! újabb nyakkendőkben, gyermekkocsik, selymek, pamutok, czérnák, nyák és még sok itt fel nem sorolható czikkekben. Postai megrendelések pontosan eszközöltetnek. k. női fehérnemüek, kosarak, pénzerszény, dohány-, szivar- és szivarkatárczák, kézimunkák, hímzett alsó fehér szok- A nagyrabecsölt közönség szives pártfogását kérjük annál is inkább, mert nálunk olcsóbb, mint bárhol! Maradtunk kiváló tisztelettel FRIEDMJLII es POIjITäER. fCTzlstli-elyiség- : 3=2I3£TEI^-féle la.á,z.) (10—52) Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Kéziratok nem adatnak vissza. Ezen czél elérésében vár nagy feladat a vidéki sajtóra és a vidék érdekeit szolgáló társadalmi lapokra. Ezen feladat megoldására pedig csak úgy lesz képes a vidéki sajtó, ha maga is hivatásának tudatával bir és ettől áthatva szolgálja a helyi érdeket. A helyi sajtó ismeri legjobban a helyi viszonyokat, legközvetlenebbül hathat a helyi társadalomra. Ismeri az egyes városok, a vidék szükségeit, hiányait, embereit, tudja hol s minek érdekében emelje fel szavát és mire nézve hivja fel esetleg a kormány figyelmét és támogatását. De a vidéki sajtó hivatása nemcsak az ipar felvirágzása érdekében propagandát csinálni, hanem a szellemi és anyagi jólét előmozdítására szolgáló összes eszközök megszerzésében közreműködni. Természetesen ezen munkájában magának a társadalomnak kell öt támogatni. A társadalom és az ö orgánumát képező sajtó kölcsönhatása eredményezheti az állapotok javulását. Nem hallgathatjuk el azonban, hogy a mint a főváros a vidék rovására fejlődött rohamosan, azonképen sajtója is. A vidéki sajtó még nem érte el fejlődésének azt a fokát, hogy hivatásának teljesen megfelelhessen. A főváros virágzó kifejlett sajtója mellett, a vidéki sajtó még mindig gyenge s legtöbbször nem is jár a maga lábán. Eszméit, czikkeit a központból sugal- ják, melyek oly nagy általánosságokat tárgyalnak, hogy a helyi társadalmat egyáltalán nem érdeklik. Ily általánosságban tárgyalt, elvont kérdésekkel
