Nagykároly és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1901-12-24 / 52. szám
indítványozta, hogy most, midőn egy negyed százados szolgálat után nyugalomba vonul, 500 frt jutalmat szavazzon meg a közgyűlés valamelyik alapból. Az indítványt, mely tárgyalható ezen a közgyűlésen nem volt, előjegyzésbe vették. Végül a főispán a jegyzőkönyv hitelesítésére felkérte Kölcsey Sándort és Gellért Endrét, s a két napos közgyűlést berekesztette. A közgyűlés a főispán éltetésével ért végett. — Értekezlet műkedvelő-társulat alakítása tárgyában. Gróf Hugonnai Béláné főispánunk kedves neje azon fáradozik, hogy tekintettel segélyezésre szoruló jótékonyczélu intézeteinkre és a társadalmi élet felélénki- tésére, műkedvelő-társulatot szervezzen. A grófné személyesen akarta a nőket felkérni, azonban ebben megakadályozta őt gyengélkedése ; azért egy felhívást köröztet az úrnők és urak között oly ezélból, hogy a színjátszó műkedvelő-társulat megalakítása czél- jából szíveskedjenek megjelenni folyó hó 25-én, vagyis Karácsony első napjának d. u. 4 óráján a vármegyei székház emeleti kistermében tartandó értekezletre. Ezt oly megjegyzéssel hozzuk a közönségnek tudomására, hogy netalán azok, kik a meghivó-ivröl tévedésből kimaradtak és a műkedvelő-társulat tagjai lenni óhajtanak, szintén megjelenni szíveskedjenek. — Köszönetnyilvánítás. Nagyméltóságu gróf Károlyi Sándor ur az épülőfélben levő domahidai gör. kath. templom javára 100 azaz egyszáz koronát volt szives adományozni. Ezen nemes tettéért fogadja legmélyebb hálánkat és köszönetünket, hogy egyházunk felépítését nagylelkű adományával elősegíteni kegyes volt. — Az egyház nevében Sturza János, domahidai nyug. gör. kath. tanitó. — Dalárhir. Dalegyesületünk választmánya folyó hó 21-én a karmesteri állás betöltése tárgyában ülést tartott, mely alkalommal a pályázók közül egyhangúlag Szabó Miklóst választotta meg a dalegyesület karmesterévé. A megválasztott karmester uj állását 1902. évi január 1-én foglalja el, mely időtől kezdve elfogad tanulókat magán- oktatásra is. —- Szilveszter-est. A kereskedő ifjak köre, mint minden évben, úgy az idén is saját helyiségében szavalatokkal és felolvasással egybekötött Szilveszter-estét fog rendezni. A programra kezdete 7 órakor. Az estélyre a közönséget ezúton hívja meg a rendezőség. — Szolgabirák beosztása. Főispán ur ő méltósága jogköréből folyólag a folyó hó 20-án megválasztott szolgabirákat a következőleg osztotta be szolgálattételre: a nagykárolyi főszolgabirósághoz: Sepsy Sándort és Bay Miklóst, a mátészalkaihoz: Szik Vil-, most, a fehérgyarmatihoz: ifj. Péchy Lászlót és Gulácsy Tibort, a csengerihez : Dr. Képessy Lászlót, a szatmárihoz: Szombatin Ödönt és Szabó Zsigmondot, a szinérváraljaihoz : Rába Lászlót és Neupauer Jánost, a nagybányaihoz : Kovács Sándort, az erdödihez: Kállay Ödönt és a nagysomkutihoz: Eötvös Róbertét. — Érettségi vizsgálat. Szombaton, folyó hó 21-én tette le az érettségi vizsgálatot főgimnáziumunkban Weber György keresk. akadémiát végzett fiatal ember. Az érettségi vizsgálat Géresi Kálmán tankerületi főigazgató elnöklete alatt folyt le, ki e ezélból pénteken este érkezett városunkba és szombaton a délutáni gyorsvonattal ismét visszautazott Debreczenbe. — Kérelem. Az izr. nőegylet saját és a népkonyha pénztára javára, a farsang derekán egy mulatságot óhajtván rendezni, felkéri a mélyen tisztelt közönséget, hogy a táncz- terem feldíszítésére, —- a karácsonyi ünnep elmúltával szükségtelenné vált fenyögalyakat, részére átengedni méltóztassék. A n. é. közönség ezzel is, közvetve jótékonyságot gyakorol, mert a díszítésnél tetemes költség • lesz megtakarítható., A fenyő, galyakat a délelőtti órákban a népkonyha helyiségébe, (régi kaszinó, üvegterem) kérjük küldeni, melyért előre is hálás köszönetét mond az elnökség. — Ingyenes karácsonyi ajándék! Hát ez bizony egy kissé furcsán hangzik a mai pénzhiányos világban. Pedig igaz! A „Pesti Napló“, Magyarország e legrégibb és legelőkelőbb napilapja kedveskedik vele előfizetőinek. All pedig ez az ajándék egy értékes kötésű és gyönyörű diszmüböl, a „Költők Albumáéból, amely közel félszáz költő műveiből közöl válogatott szemelvényeket, költészetünk gyöngyeit, lelki gyönyörűségét, minden művelt magyar embernek. A díszmű, mely először a Lampel Róbert cs. és kir. udvari könyvkereskedésének kiadásában (56 korona bolti áron) jelent meg s amelyet dr. Radó Antal, a Kisfaludy-Társaság tagja szerkesztett, a „Pesti Napló“ ez uj kiadásában a tavalyi Himfy Albumnál jóval nagyobb formában, gazdagon illusztrálva és rendkívül díszes, jelentékeny bővített kiadásban fog megjelenni. A Költők Albumát a Pesti Napló NAGYKÁROL uj kvartkiadásában minden állandó előfizető j karácsonyi ajándékul megkapja. És megkapja j díjtalanul az is, aki ez év bármely napjától egy félévre megszakítás nélkül fizet elő a „Pesti Napló“-ra. 1—2 — ,.A kapitány ur küldte . ..“ Érdekes levelet kézbesített a napokban Nagy Lajos 1866-beli volt káplárnak, egy csengeri őszbei csavarodott gazdának a csengeri posta: a kapitány ur küldte... Nem kell ahhoz kommentár, szép magyar nyelven van ina, beszél az a levél: Kedves Nagy Lajos! Az ezredes' ur jósága s a tiszturak buzgó és szívélyes fáradozásának köszönöm, hogy megtudtam, hol lakói. Szivem mélyéből örvendek, hogy a Mindenható kitűnő ezredünk fennállásának 50-ik évfordulóját megérnünk engedte ! Gyakran, igen gyakran gondolok a derék fiuk valamennyiére — a mi szép 12-ik századunkra — és 1866. junius 24-ikére Custozzánál. Ezen becsületünkre vált nagy nap ünnepélyes megemlékezésére, hősiesen bátor ezredünk ezen legdicsőségesebb napjának magasztos ünnepére mellékelve egy darab 20 koronás aranyat küldök számodra. Kívánom tenéked, maradj jó egészségben; kívánom, hogy öreg napjaidra jól menjen sorsod; és kívánom tiszta szivemből, hogy a mindenható Isten kegyelme még lehetőleg sokáig éltessen! Szívélyes kézszoritás- sal üdvözöl 1866-ban volt százados, századparancsnokod Grácz, 1901. évi junius 1-én. Lovag Pfohl Ferencz. Nincsen is büszkébb és boldogabb ember ma Csengerben Nagy Lajosnál! De hát igaza van, mert válóban szép kitüntetés az öreg káplárra az az arany, de méginkább az a levél, mely a kapitány ur atyai jóságáról is fényesen tanúskodik. — Drágább lesz a levelezőlap. A jövő év január 11-től kezdve drágább lesz a levelezőlap és a postautalvány. A levelezőlap ára 4 fillér helyett 5 fillér, a postautalványé pedig 1 fillér helyett 2 fillér. A már kiadott régi levelezőlapot és postautalványt 1902. április 30-ig lehet használni, de csak akkor ha az árkülönbségnek megfelelő egy-egy filléres bélyeget ráragasztják. Az április végéig föl nem használt régi levelezőlapot és í postautalványt régi értékében május végéig ujjal cseréli ki a posta. Január 11-től a magán-ipar által előállított levelezőlapra is 5 filléres bélyeg kell.-- Állami tisztviselők egyházi adója. Az állami tisztviselők sok helyütt nem tudnak megbarátkozni az egyházi adóval. Félre vezeti őket a községi pótadó fizetése alól való felmentés kedvezménye és ezért több helyen megtagadták az egyházi adófizetését, holott az.egyházi adókivetése a gyülekezetek autonom jogkörébe tartozik és igy arra nézve felinentvényt a polgári hatóság nem adhat. Egy felmerült esetben a vallás- és közoktatásügyi miniszter közelebb ki is mondta, hogy az állami tisztviselők a kormányható- ságilag jóváhagyott egyházi önkormányzati szabályok értelmében kivetett egyházi adót kötelesek megfizetni. — Milyen idő lesz a jövő esztendőben. Falb Rudolf már összeállította a jövő esztendő kritikus napjainak sorozatát. Jóslása a következő : Elsőrendű kritikus napok lesznek szerinte: január 24., február 22., márczius 10., április 8., május 7., junius 6., julius 5., augusztus 3. Másodrendüek: január 9., február 8., márczius 24., április 22., augusztus 19. és október 31. Harmadrendüek: május 22., junius 21., julius 20., november 30. és deczember 29. Ami az időjárást illeti, Falb január hóra kevés havat jósol, ellenben februárban, sőt márcziusban is nagyon sok hó lesz. Áprilisban kevés hó, de helyenkint zivataros időjárás várható. Májusban sok csapadék, e hónap második felében viharok is lesznek. Junius első .és utolsó harmadában is sok zivatar várható. Különfélék. — A gyüszü történetéből. Jóllehet 'a gyüszü történetéről nem sokat tudunk, annyi bizonyos, hogy a tizenkettedik század végén már használatban volt, mint az Walther von Vogelweide egy költeményéből is kiviláglik. Ennek a gyüszüdalnak a hősnője egy várnak az úrasszonya volt a Dauphine-ban, aki a költőt súlyos betegségében ápolta. Mikor Walther fölgyógyult, visszatért hazájába, de nem bírta elfeledni „a legszebb asszonyt“, akinél szebbről a franczia király országában troubadour lantja sem zengett soha. Azt a benyomást énekli meg, a melyet — egy elzászi erdőben az árnyékban pihenve — egy szakadék szélén nőtt gyűszűvirág megpillantása keltett benne: „És hogy a picziny gyűszűvirágot Karcsú szárán imbolyogni láttam : Gondolatban lelkem messze szállt S szüinbeu minden érzés üdvre vált. Megjelent előttem szép alakja, És eszembe más gyüszü jutott: Azon merengett lelkem gondolatja, Amely a legszebb ujjon ott ragyog 1“ Norimbergában a gyüszükészitők már 1534. körül külön ezéhet alkottak. Ezen a középkori eredetű, tiszteletre méltó műdarabon. még most is meglátszik, milyenek lehettek a régi gyüszük. Egyike eme hasznos kis szerszámoknak, amely 1595-ben készült, hasonlít a mostani gyüszühöz; de a bemélyedések alatt czimerekkel, sasokkal, liliomokkal és különféle fölirásokkal van díszítve. Egy nagy műbecscsel biró boros kupának — a melynek gyüszü alakja van — a födelére lovag van vésve, aki jobbkezében nagy ollót, balkezében tűt tart, mint valami lándzsát. Ezt a gyüszüt 1586-ban a nürnbergi szabő- ezéhnek ajándékozták. Már régebben szerepel a gyüszü fényiizési czikk és ékszer gyanánt is. Hogy tetszetősebb legyen az alakja nemes fémekből készítették és gazdag czif- j rázat,okkal ékesítették. Legújabban, képes- j lapokból, már általánosan ismeretes az a drága és művészien kidolgozott gyüszü is, a melyet az öreg Krüger adott nászajándékba Hollandia bájos, ifjú királynőjének. = Melyik szint szeretik legjobban a gyermekek ? Egy angol tudós, dr. Bull kisér- letet tett arra, hogy melyik szin legkedvesebb a gyermekeknek ? Négy szint választott első ízben a kísérletre: a pirosat, sárgát, zöldet és a kéket. Szürke alapra ugyanazt a képet rajzolta: egy szép báránykát, de mindig más színben. Kitűnt ekkor, hogy tiz gyermek közül nyolez ösztönszerüleg a kéket választotta. Mikor aztán a többi uralkodó szint is belevonta kísérletébe, az eredmény ugyanez maradt. Ekkor már festett üvegtáblákkal tett próbát és kitűnt, hogy első helyen áll a gyermekeknél a kék, aztán jön a zöld utána a piros és csak negyedsorban jön a sárga. = A női nevek. A mi női neveink a különböző nyelvek tarka vegyülékét képezik: különösen a héber, görög és latin nyelvből vettek át neveket. A görög nyelvből például: a következő nevek származnak: Dorottya (Isten ajándéka), Doris (a tehetséges), Eleonóra és Laura (a résztvevő), Heléna (a világitó), Katalin (a szemérmes), Melánia (a sötét), stb. A latin nyelvből a következők: Beáta (a szent), Benedikta (az áldott), Desi- deria (a megkívánt), Esperanza (a remény), Angelika (az angyal), Auguszta (a magasztos), Auróra (hajualpir), Klára (a tiszta), Klementina (a szende), Emillia (az illedelmes), Fráncziska (a szabad), Leona (a bátor), Luczia (fölvilágosult), Margit (a gyöngy), Natália (az életvidám), Paula (a megelégedett), Rózsa (a rózsavirág), Feliczia (a boldog), slb. A keleti nyelvekből a héberből átvett nevek, például: Anna (a kedves), Erzsébet (az istendicsérő), Gábriella (isteni), Johanna (kegyelmi gyermek). Márta (a ki erős), Rebeka (jól táplált), Eszter (csillogó), Zsuzsanna (liliom tiszta). Végül az ó-német nyelvből származnak : Albertin (a nemes), Berta (fénylő), Brigitta (tündöklő), Emma (házias), Frida (béke- szerető), Gertrud (a lándzsás szűz), Hedvig (a harczias), Matild (a hős nő), Zelma (a gazdag), Wilhelmina (a vadásznő), Henriette (a gazdálkodó). Ezek közzé soroztatnak még a szintén ó-németből származó: Hildegard (a ház oltalma), Luitgard (az emberek oltal- mazója), Edelgard (a nemesek védelmezője). Irmengard (az istenek oltalmazója) stb. Y ÉS V I D É KE. _________ Ir odalom és zene. * Czimbalmozók figyelmébe. A „CziinI balom Szalon“ folyóirat október és november havi számai különös érdekes tartalommal jelentek meg. Az október havi szám tartalma: 1. Rég megmondtam; 2. Édességem, boldogságom ; 3. Boldog vagyok ha láthatlak; 4. Én vagyok a falurossza; 5. Húzzad czigány, magyar dalok; 6. Rubinstein Acrá müdal és 7. .A patak csevegése, szalon darab. — A 'november havi szám tartalma: 1. Ne tölt- | setek poharomba; 2. Ne higyj neki; 3. Hej | de bús a lelkem; 4. Várhatsz babáin, el- I várhatsz; 5. Jaj be magas, magyar dalok; 6. Mariska csárdás és 7. Álmok,-dalkeringő. Ily gazdag választékú és legújabb műveket találja meg a czimbalmozó közönség a Czim- balom Szalon minden füzetében. Előfizetési ára egy negyedévre 3 korona. Előfizethetni j a Czimbalom Szalon kiadóhivatalában Budapest, Károly-körut 8. szám. * Sorsjegyek és értékpapírok birtoko- j saira nélkülözhetetlen a Pénzügyi ésTözsdei | Évkönyv, a mely az 1902. év elején, mint | a „Pénzügyi Hírlap“ ingyen melléklete jele- j nik meg Lendvay Sándor szerkesztésében. Az Évkönyv a különféle értékpapírok magya- j rázatán kívül tartalmazza mindazon hasznos tudnivalókat, a melyek értékpapírok kezelésére, vásárlására, eladására stb. vonatkozik és ezenfelül teljes kimutatását közli mindazon sorsjegyeknek részvényeknek, kötvényeknek, zálogleveleknek, a melyek 1901. végéig kisorsoltattak, de kifizetésre még bemutatva nem lettek. Sok millió korona nyeremény hever gazdátlanul a pénztárakban, mert jogos birtokosuknak nincsen tudomása arról, hogy sorsjegyük ki van huzva. Ebből az Évkönyvből mindenki megtudhatja, vájjon sorsjegyei vagy más értékpapírja ki van-e huzva. Az Évkönyvet ingyen kapja mindenki, a ki a „Pénzügyi Hirlap“-ra előfizet. A „Pénzügyi Hírlap“ előfizetési ára 5 korona. Előfizethetni legczélszerübben postautalványnyal a kiadóhivatalban (VII., Kerepesi-ut 44.) ze3=-ct:m:o Indokolatlan szemrehányás. Biró: Ön még eddig büntetve nem volt; nem szégyeli, hogy öreg napjain lopáson érték? Vádlott: Tetszik tudni, az előző lopások alkalmával nem csíptek meg. Az elv. Télikabát vevésre jön be egy ruhás- boltba egy vásárló. Kérdezi a boltost: — Hogy ez a kabát? — Igen tisztelt uram — mond a kereskedő — énnekem üzleti elveim vannak. Én mondhatnám, hogy ez a kabát 65 forint, mondhatnám azt is, hogy 54 forint, de én azt önnek odaadom 28 írtért. Megszólal a vevő. — Nekem is elveim vannak. Én is mondhatnám, hogy ez a kabát megér egy forintot, megér két forintot, megér három forintot, de tudja mit, adok érte 8 forintot, mert nekem elveim vannak. Igaza van. Nő: Nos, hogyan tetszett ma a primadonna ? Férj: Bájosnak találtam, mint egy angyalt ! Nő (féltékenyen): Nem láttad, mennyire ki volt festve ? Férj: De láttál-e már, édesem, angyalokat, kik nem voltak festve ? 1 Ez is vigasz. Vendég (a pinezérhez, a vasúti étkezőben) : Most lekéstem a vonatról, mert oly soká kellett az ebédre várnom! Pinczér: Most legalább nyugodtan étkezhet a nagyságos ur. Az első gondolat. írnok: Gyémántkövi ur, ne ijedjen meg, a pénztárnokunk megszökött az ön leányával ; a pénztárt azonban itt hagyta. N ykereskedö: Istenem, milyen rósz üzleten jer! A kaszárnyából. — Mit csinál Josef Kovács II., ha éjjel felebbvalójáról álmodik? —• Hortyogok, káplár ur ; volt a válasz.-— Szamár! Szalutálnod kell még álmodban is ! Tudomány a mellényzsebben. Egy óriás termetű jogász valami tárgy fölött vitába elegyedett egy nálánál sokkal kisebb termetű kollegájával. A vita mindinkább elmérgesedett s végül az óriás termetű prókátor rárivall a törpére : —• Nem vitatkozom önnel tovább, hiszen tetőtől-talpig a mellényzsebembe dughatom ! — Mindenesetre több tudomány volna akkor mellényzsebében, mint fejében 1 :— volt a talpraesett válasz. A gyermekszobából. Károlyka: Mama, játszál velem! Anya: Hiszen látod, hogy most néni érek rá! Károlyka: Istenem ! Bizony ideje volna már, hogy testvérhez jussak. Optimizmus. Aggszüz tizenöt csomaggal, ládával, dobozzal megrakott kocsin érkezik a pályaudvar elé. Rohan oda sok hordár. Az aggszüz ragyogó szemmel sóhajt: — Ah, hogy rajong körülöttem a férfinép ! Bálban. A gazdag Blau Izidor három túlságosan sovány leányát viszi bálba. I. fiatalember: Nézd, a Blau Izidor visszatért régi foglalkozásához. II. fiatalember: Hogy érted ezt ? I. fiatalember: Nem látod, hogy megint csontkereskedést nyitott.
