Nagykároly és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1901-12-05 / 49. szám
XVIII. évfolyam. Nagykároly, 1901. deczember 5. 49-ik s£ám. *** TsbrssbcLsblirÄi, szépírocä-a-lirÄ.! és ismeretterjesztő Ib_etllap>NAGYKÁROLY VÁROS HIVATALOS HIRDETÉSEINEK KÖZLÖNYE. IVSegjelen minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre ................8 kor. |i Negyedévre . . ... 2 kor. Fé lévre.........................4 kor. || Egyes szám..................20 fill. Kö zségi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 kor. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Deák Ferenoz-tér 4. szám. (A római kath. elemi iskolával szemben). Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. Nyilttér sora 30 fillér. —- Kéziratok nem adatnak vissza. Munkásnyomor. A töke erösbülése több bajnak kutforrása, mint általában hiszik. A töke erösbülésével fejlődik a gyári ipar, mely a kézmivest károsítja, sőt exisz- tencziáját is fenyegeti. Az eképpen nyomorba kergetett kézmives, menekülendő a véginségtöl, eddig a gyárakban keresett alkalmazást. Keresete itt jelentékenyen kisebb ugyan, mint azelőtt volt, de legalább valahogy megélhetett belőle. Ám most a viszonyok megváltoztak ; a töke is gyengült, a vállalkozási kedv megcsappant, a gyárak megszorították az'üzemet, egy része egészen beadta a derekát. Az épitö ipar csak • nyög — munkája úgyszólván egészen elfogyott. A munkás kéz henyélni, a gyomor -koplalni kénytelen. Az okokat ezúttal firtatni nem kívánjuk, csak a tényleges helyzettel akarunk számolni. E czélból első sorban szükséges volna, a magyar munkások nyomorát ecsetelni. Rá kellene mutatni arra a ré- mitö állapotra, hogy sok ezer munkás, kik eddig napról-napra silány munkabérűkből tengették életöket, megfosztatott egyedüli jövedelmi forrásától, a mindennapi keresettől. A munkátlan munkás helyzete kétségbeejtő. A szegénységnek is van büszkesége, ezt az Ínségbe jutott munkást porig kénytelen alázni, ha családostul éhen nem akar veszni. Könyör- adományokra van szorulva, holott dolgozni tud és szeret, egészséges, jőra- való. Szó sincs róla, a jobbmódu, a munkásénál több jövedelemmel bíró középosztály is érzékenyen szenved a mostoha viszonyok alatt. Sok, gyakran temérdek gonddal kell megküzdenie és saját exisztencziájának fentartásáért küzdvén, nem jut ideje mások bajával foglalkozni. A társadalom még sem felejti el a szegényeket és különösen télviz idején megkönyörül az emberek szive és segítik gyámoltalan felebarát- jaikat. Csakhogy ez a segítség — mint már említettük — lealacsonyítja a munkás önérzetét. Az ép és egészséges munkás koldulni nem akar. Mit csinálnak tehát a munkások? Munkát követelnek. Nem kell nekik ingyen kenyér. S minthogy a társadalomhoz a mostani viszonyok közt hiába fordulnának ilyen követeléssel, fordulnak az államhoz, nieiöleg < l í 1 i ; < i 1 \ képviselőjéhez, az országgyűléshez. Az állam, hála Istennek a rossz viszonyok daczára sem vesztette el konzolidáczió- ját és igy csak az állam segíthet. Kérvényükben tárgyilagosan tárják fel helyzetüket és segítséget kérnek. Nagyobb nyomaték kedvéért fenyegetnek is. Ne vegyük ezt tőlük rossz néven. A kétségbeesés nem tanult illemtant; a vizbefuló nem használ udvariassági frázisokat, ha segítségért kiált. Konstatáljuk csak, hogy a fenyegetés helyén való nem volt. Mert a mérvadó körök mindent megtesznek, a mi a lehetőség határán belül csak lehetséges, hogy hazánk drága és értékes munkaanyagát megmentsék a végbukástól. A kormány már megindította a munkások segélyezésére irányuló ak- cziót. Nagy arányú munkák rendelésével támogatja az ipart és munkát juttat a munkátlanoknak. Ez akcziónak sikere nem fog elmaradni. A kölcsönös bizalom erösbödni fog, minthogy kétségtelen, hogy a kormány kezdeményezésével a magánosok vállalkozási kedvét is fokozni fogja. Látszik, hogy a kormány nem siklik el gondtalanul a munkások szükségleteinek kielégítése elöl. Távol akarja tőlük tartani az Ínséget, hogy ne legyenek kénytelenek koldulni, kivándorolni vagy a mi még borzasztóbb: rossz útra térni. A milyen dicséretes ez az akczió, olyan biztos, hogy a munkások kérvényében különösen egy pont érdemel a legnagyobb mértékben figyelmet és végrehajtást. Ez a pont a keresztül- viendö akczió sürgősségére vonatkozik. Szükség törvényt bont; bontja azt a nálunk törvénynyé vált megrögzött szokást is, hogy az aktavándorlás hosszú útjában bujkáljon a legjobb ügy. A tél nyomorával beköszöntött, itt van meztelen valóságban. A poros akták érzékenységétől hiába várunk segítséget. A gyakorlati élet paraucso- lólag követeli, hogy segíteni kell gyorsan, haladéktalanul! Városi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete e hó 1-én évnegyedes rendes közgyűlést tartott Debre- czeni István polgármester elnöklete alatt. Elnöklő polgármester a közgyűlést megnyitván, mindenekelőtt bemutatja özv. dr. gyömörői Aidor Adolfné levelét, melyben a közgyűlésnek férje halála alkalmából nyilvánított részvétét megköszöni. Azután a közgyűlés napirendre térvén, annak első tárgyaként a rendőrség hivatal; nokainak egyenruházat viseléséről alkotott törvényhátóságilag jóváhagyott szabályrendelet kihirdettetett. A boritaladó és húsfogyasztási adó beszedésére 1902—1904. évre kötött — jóváhagyási záradékkal ellátott szerződés tudomásul vétetvén, a közgyűlés felhatalmazta a tanácsot, hogy az abból várható jövedelem terhére következő kezelési költségeket folyósíthasson u. in. Fizetésekre: könyvelőnek i 1200 korona, I-ső ellenőrnek 1200 korona, Il-od ellenőrnek 800 korona, a városi pénztárnok és ellenőrnek 100—100 korona, a a városi számvevőnek 400 korona. Nyomtatványokra : 800 korona. Előre nem látható kiadásokra 400 korona. Egyben azt is elhatározta, hogy feljelentés esetón a befolyandó birság felerésze a feljelentőt illesse. Az 1902. évre alkotott, vármegyei jóváhagyással ellátott házipénztári és községi közmunka költségvetést tudomásul vette. A vadászati terület bérbeadásáról kiállítóit szerződést, mely szerint a vadász- terület 46 koronáért Szolomájer Gusztávnak bérbeadatott — jóváhagyta. Az államépitészeti hivatal megkeresését, az állami ut hozzájárulási összegének egy összegben leendő megállapítása iránt — miután nagyobb összeggel nem rendelkezik — meg nem ajánlhatónak nyilvánította, s kimondta, hogy csupán az eddigi hozzájárulási összeget fizeti. T ARCZ A.. Levél édes apámhoz. Nehéz az élet terhe, gondja, De hord békével, jó apám! Hogy fog még ránk hajnal hasadni, Éppen te nem hinnéd talán ? Tekints körül: mily sok köröttünk Az elesett árva, szegény! Mégis mindnek szivében él a Hitből táplálkozó remény. Azokra nézz! azok örömmel Cserélnék el a terhedet: Azokra nézz! hogy a lét súlyát Sokkalta könnyebbé tehesd. Azért, hogy már inogni kezd el Aczélszilárd testi erőd: Ne csüggedezz! — A hit forrása Fáradt testnek nyújt bö erőt. Látod, i'ád ezt csak próbaképpen Bocsatá a bölcs végezet. Hogy új erővel, újult hittel Keresd majdan a kenyeret. a Tanúja voltain a vizsgálatnak, melyet két fiú az x-i iskolában állott ki. Ez alkalommal Pista gróf fényes tehetségének adta jeleit, inig Miska az öreg gróf jó hajlamaira érdemetlennek bizonyult. A vizsgálat a következő lefolyású volt: Tanár: Mondja meg gróf ur, hogy ki j a legnagyobb magyar regényíró? Megjegyzem, [hogy a felesége Jókai Mérné. Pista : Jókai Mór. Tanár: Nagy-gyon helyes ! Tanár : Mikor volt a mohácsi, ütközet? [Tévedne gróf ur, ha nem 1520-ot mondana. Pista: 1526-ban. Tanár: Kit-tün-nő !!. Tanár: Ki találta fel a Pythagores [ tantételét ? Pista : Pythagores. Tanár: Archimedesi felelet!!! Tanár: Mennyi kétszer kettő? Pista : Öt. Tanár: Ez egy igen jó szám; sajná- ' latomra itt nem alkalmazható. Tanár: Melyik világrészben lakunk? Pista: Urániában. Tanár: Engedőimével Európában. Köszönöm. Nagyon szép volt. Miután Pisla kegyes volt épen oly szabatos, mint laconicus feleleteivel a tanári kart bámulatba ejteni: kitüntetéssel érettnek nyilváníttatott. Lássuk: mit tud Miska? Tanár: Ismertesse a Béla király névtelen jegyzője szüleinek az életrajzát. Miska: Hallgat. Tanár : Hányadik évi termés volt az a malvasiai bor, a melybe III-ife Richard belefojtotta György clarendoni herczeget ? Miska: Következetesen hallgat. Tanár: Figyelemmel a sertésvészro minő befolyást gyakorolt a Li-Hung-Csang halála az alsós fejlődésére? Miska: Szigorúan hallgat. Tanár: A hunok hunnan jöttek ide? Miska: Végképen hallgat. Az öreg gróf morgott valamit a vizsgáló-bizottság felé. Ilyesfélét értettem: mmarrhák! Erre aztán Miska is megkapta az érettségi bizonyítványt. Miska egy pajkos nevelőnőbe habarodott bele, Pista comtesseknek udvarolt; közben azonban kísérleteket tett, hogy kiszeresse a Miska befolyása alul a csinos franczia apróságot. Meg is lett az eredménye. Bajba esett Pista s Miska. Az orvosok tekintettel Pista előkelő származására dörzsdagot constatáltak nála ; Miskára ellenben ráolvasták, hogy franczia sympathiáhan szenved. Később fontos positióba jutott Pista. Követségi szolgálatba lépett Japánban; de nem feledkezett meg Miskáról, a kit tolmácsnak vett maga mellé. üövidánié§ nriclival-ralilái* és kiciiiiihen! A bekövetkező karácsonyi ünnepekre megérkeztek nagy választékban mindenféle gyermekjátékok, nevezetesen: franczia és masche babák, mindenféle fa- és aluminum állatok, posta-, vasút- és sportjátékok. Mindenféle edények, zongora és hegedűk, gyermek-katonai felszerelések, babakocsik és még sok itt fel nem sorolható játékok. A legújabb téli muffok, sapkák és kalapok, mindenféle alsó trikók, fegyházban kötött harisnyák, keztyük, mindenféle kézimunkák, nordisch-kelmék és ezekhez való selymek és pamutok. — Mindenféle szabókellékekböl nagy raktár. Ingek, gallérok, nyakkendők, esőernyők, pénz-, oldal- és szivartárczák, gyermekkocsik, kézibőröndök s még sok itt fel nem sorolható czikkek legolcsóbb árban csakis nálam szerezhetők be. — Kérem mielőbbi nagyrabecsült szükségletét nálam beszerezni, maradok Üzlethelyiség özv. Eigner Simonné úrnő házában. (i9—22) kiváló tisztelettel FrÍGdma.1111 Mihály. Bízzál hitedbe’, mi is bízunk, Hisz még tündöklik csillagod: Időelött, velünk együtt, jó Anyánk’ árván nem hagyhatod. íme én is veled virasztok E siri csendes éjszakán. — Bízzál, bízzál le is, te is hát, Szegény, beteg édes apám ! Tóth Lajos. IMI e s e_ Pista és Miska egy faluból valók voltak. Az egyik grófi csemete, —- a másik- béres gyerek. Hamis asszony volt mindkettőnek a mamája. A papák!? — Ki törődik a papákkal? Én nem tudom: komolyabb oka volt-e, vagy a dzsinek cserélték-e el bölcsőiket? Elég az hozzá: anyakönyvi kivonatok hiányában azt lehetett volna hinni, hogy a kis grófot a béres házból kérték kölcsön s Miska mágnásgyerek. Bármiként esett a dolog: az öreg gróf nagyon szerette Miskát s a Pista nevelőinek kötelességük volt Miskát is megismertetni a betűvetés mesterségével. Itt már kitűnt, hogy Pistában benne volt az isteni szikra; ellenben Miskával nem 1 lehetett boldogulni.
