Nagykároly és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1901-10-10 / 41. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE.

A segélypénztár nyolcz hónapos működése világosan bizonyítja, hogy a föld népét gyakran éri olyan baj. mely őt munkaképtelenné teszi és gyakran fordulnak elő olyan balesetek, melyek a földmives nép családját örökre megfosztják a kenyérkeresettől.

Még csak nyolcz hónapja, hogy a segélypénztár hasznos működését megkezdte és már eme rövid idő alatt 430 földmives jutott abba a szomorú helyzetbe, hogy jótéteményét kénytelen volt igénybe venni. A segélypénztár minden egyes esetben gyorsan gondoskodott a bajba jutott ember gyógykezeléséről és anyagi támogatásáról, hogy beteg- sége ideje alatt ne legyen kénytelen család- . jával együtt az irgalom kenyerén tengődni.

A beállott baleset 34 földmivelőt megölt. Mind a 34 esetben a család a legnagyobb nyomorban maradt hátra. A segélypénztár központi igazgatósága sürgősen intézte el az j özvegyek kérelmét és minden egyes esetben 400—400 koronát szolgáltatott át a nyomorral küzdő családnak.

A beállott baleset a segélypénztár nyolcz tagját, a megejtett orvosi vizsgálat szerint j mindenkorra munkaképtelenné tette. Ezekben ! az esetekben a központi igazgatóság szintén a legméltányosabban és legnagyobb gyorsasággal intézkedett és ma már mind a nyolcz munkaképtelenné vált tag élete fogytáig részesül a törvény által előirt anyagi támogatásban.

Ezek a számok világosan beszélnek és egytől-egyig hirdetik ennek az emberbaráti intézménynek szükséges voltát.

Világosan látható ezekből a számokból, hogy a segélypénztár rövid fennállása óta is már sok szerencsétlen embert mentett meg a koldusbottól és számos özvegyet mentett meg a kétségbeeséstől.

Az emberbaráti intézmény üdvös működése bizonynyal az oka annak, hogy a segélypénztár tagjainak száma olyan gyorsan emelkedik. Mert eltekintve attól, hogy az 1900: XVI. t.-cz. 8. §-a alapján a gazdák által kötelezőleg biztosított cselédek száma mintegy 500,000, a segélypénztárba beiratkozott rendes és rendkívüli tagok száma is már jóval túlhaladta a 1'2,000-et.

A segélypénztár igazi emberbaráti működése buzdította bizonynyal arra a főpásztorokat, főrendeket, nagybirtokosokat, intézeteket, a vármegyéket és községeket, hogy olyan nagy számban csoportosuljanak a segélypénztár alapitó tagjai sorába. És bizonynyal ez az oka annak is, hogy a rövid nyolcz hóm p alatt beiratkozott 850 alapitó tag 150,000 koronával gyarapította azt a vagyont, melynek egyedül az a hivatása, hogy a föld népét támogassa, istápolja.

mutatja be magát: Dőri Adolf vagyok, életbiztosításokban utazom. Én is megmondtam a nevemet. Mosolygósán rám hunyorított és szellemesen kérdé:

— Szintén ötven krajczáros?

Öh nem ! — felelém neki vissza — az apámtól kaptam ingyen; egyéb úgy sem maradt.

— Na, én akkor jobb üzletet csináltam — szellemeskedett tovább a disztingvált vigécz — mert én az apámtól kaptam tízezer forintot, a nőm is hozott húszat, meg a staffi- rungot és ebből vettem a nevet, kitelt belőle bőven.

Igaza volt. Én is jobb szerettem volna úgy csinálni, de hát én peches ember voltam egész életemben.

Mondom, ilyen apró tévedéseket okoz a nevem, de máskülönben megélek vele, sőt némileg büszke vagyok reá, mert széles Magyarországon ilyen nevű kálvinista pap nincsen több. Ez is valami. Sokan élnek- halnak a ritkaságokért.

Tehát szeptember 22-én születtem és ezen a napon van a nevem napja is. A vélet- j len játékából tehát egy költséggel és egy füst alatt ülhetném meg ezt a két nevezetes eseményt. Azonban — mint fennebb emlitém — ezen eseményről még eddig senki sem tartotta érdemesnek tudomást szerezni, pedig a naptárban ez a név is benne van határozottan. Negyvennégy esztendeig vártam, hogy akad valaki, aki ezen a napon engemet is az emberi kor legvégső határáig éltet, de nem akadt, aki csak egy jó kívánságot is mondjon. No, de mégis hazudok. Az idén véletlenül Délczeg Zsiga éppen ezen a napon találta .meghozni a félvéka málébért és bucsuzáskor azt kívánta:-— Kőtse el egésséggel!

i2?! nálni, inig ellenben a külföldre (ideértve Ausztriát és a megszállott tartományokat is) j szóló postautalványokat a feladóknak, ugyan- : csak a posta kincstár által kibocsátott sárga- i színű utalvány űrlapon kell kiállítani. A I cziinzést illetőleg a közönség saját érdekében i felkéretik, hogy a külföldre szóló postautalványokon a rendeltetési helyre és czimzett : lakhelyének közelebbi meghatározására vo- j natkozó adatokon kívül a rendeltetési ország j nevét is írja ki.

— Választmányi ülés. A kath. legényegyesület választmánya f. hó 13-án vasárnap

j délután 4 órakor saját helyiségében választ- | mányi ülést tart, melyre a választmány tagjait ezúton is meghívja az elnökség.

— A „Kölcsey-egyesület“ választmánya folyó hó 7-én tartott ülésében megválasztotta

I a vármegyei muzeum választmányába az egyesület részéről kijelölhető tizenkét tagot. Elhatároztatott továbbá, hogy a felolvasóestélyek november hó elejétől fogják kezdetüket venni.

I i —Október 6. A fögymnasiumi „Kölesey- Onképzőkör“, miként az előző években mindig, úgy az idén is megünnepelte a vértanúi halált szenvedett 13 aradi hős gyászos emlékét. Szintay Lajos VIII. o. t. elnök tartalmas beszédjével a kör első díszgyülését megnyitván, a jelenvolt tanuló-ifjuság Majoros Béla tanár vezetése mellett állva énekelte el nemzeti imádságunkat, a „Hymnust“-t, mely után Bodnár Lajos VIII. o. t. „Október 6.“ czimü csinos költeményét Adler Ernő VI. o. t. szavalta ügyes haughordozással. A programúi 4-ik pontját Kovács István VIII. o. t. „Október 6.“ czitn alatt felolvasott müve képezte, melyben gondos szerkesztéssel vázolta 1849. okt. 6-nak tragikus eseményeit. Majd Tár- kányi Béla „Magyarország nagyasszonyáénak Brandsch Gyula VII. o. t. által érzésteljesen történt elszavalásával Taub Ignácz YTIII. o. t. tartott szabad előadásu, szónoki hévtől áradó emlékbeszédet az aradi temetőben porladozó tizenhárom dicső emlékére. 7-ik pont gyanánt ifj. Papp József V. o. t. adta elő természetes, mesterkéletlen hanglejtéssel Ábrányi Emil „Mi a haza?“ czimü költeményét, melynek elhangzása után Papp György VII. o. t. gyönyörködtette ünneplő tanulótársait ifj. Áb- i’ányi Kornél „Október 6.“ czimü költeményének gyakorlott szavaiéra valló, komoly előadásával. A „Szózat“ együttes éneklésének befejeztével ugyancsak állva hallgatta végig az ifjúság fáradhatatlan tevékenységű, érdemdús vezetőtanárának, Csóti Márknak, eszmei gondolatokban bővelkedő rövid, de annál hatásosabb záróbeszédét, melyben serkentette az ideális lelkületű ifjakat, hogy majd akkor is, midőn már a durva realismus előtt állanak, gondoljanak vissza arra a sötét emlékezetű nagy napra, melyen őket a nagy hősök iránt érzett kegyeletes hála hozta össze s meglátják, hogy felbuzdulva az aradi tizenhárom törhetetlen hithűségén és megalkuvást pem ismerő hazaszeretetén: erőt fognak meríteni az élet dúló csatájában ahhoz, hogy ideális lelkűk szilárdan, rendületlenül kitartson a manapság annyira sárba tiport szent meggyőződés és alkudozást nem tűrő, igaz elvhűség mellett. A szorosan iskolai körben lefolyt, szomorú emlékeket felújító szép ünnepélyhez csupán azon sajnálkozásunknak adunk kifejezést: kár, hogy a hazafias szellemben vezeteti ifjúság nem a közönség részvételével tartotta* meg sikerült gyászünnepét.

— Közgyűlés. A nagykárolyi kereskedő- ifjak egylete folyó hó 6-án délután tartotta a kör helyiségében rendkívüli közgyűlését a tagok élénk részvéte mellett. A gyűlést Csillag Aladár titkár nyitotta meg, aki is lelkes szavakkal mutatott arra a nemzetközi harczra, melyet a társadalom minden osztálya helyzetének javításáért, létjogosultságának elismeréséért kifejt. A kereskedő-ifjúság sem nézheti tétlenül az emberi jogok kivívásáért folytatott küzdelmet, neki is fel kell emelnie tiltakozó szavát a régi társadalmi rendszer igaztalan beosztása ellen és helyet kell kérnie az emberiség nemzetközi konczertjé- ben; — helyet, mely őket, mint müveit kereskedőket, joggal megilleti. E -czél szolgálatába áll a kereskedö-ifjak egylete is, hogy tagjainak önképzésével, önsegélyezésé- vef számukra előkelő pozicziót teremtsen a társadalmi téren. A nemes munkához kéri a tagok vállvetett közreműködését és igyekezetükre Isten áldását kéri. A minden ízében szépen kidolgozott megnyitó beszéd általános lelkesedést keltett; és a közhangulat kifejezéséül Pucser Károly indítványára titkárának odaadó működéséért külön jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott. A közgyűlés vezetésére elnöknek Csillag Aladár, a jegyzőkönyv szerkesztésére Ferenczy István kérettek fel. Elnök megköszönvén a megtisztelő bizalmat, tárgyalás alá bocsátja a kitűzött pontokat. Elsősorban sajnálattal emlékezik

meg Reszler Simon volt elnök lemondásáról és néhai Jakobovics József alelnök gyászos elhunytáról. Mindkét egyén távozása oly csapás az egyletre, melyet csakis az összes | tagok megkettőztetett érdeklődése képes kipótolni. E két sajnálatos körülményből kifolyólag kellett a mai rendkívüli közgyűlést összehívni. Ezzel kapcsolatban bejelenti elnök a választmány ama határozatát, miszerint tekintettel az egylet válságos helyzetére, hogy módot adjon a jelen közgyűlésnek az egylet teljes újjáalakításához: mandátumát a közgyűlés rendelkezésére bocsátja. Közgyűlés a bejelentéseket tudomásul veszi; az elnökség, tisztikar és választmány újraalakítását kimondja. Határoztatott továbbá, hogy a régi 6 frtos rendes és 3 frtos pártoló tagság megszüntetésével a rendes tagsági-dij egységesen 4 frtban állapittatik meg. A választmányi tagok száma 12-ről 15-re emeltetett fel. Mindkét pontra vonatkozó alapszabályváltoztatások megtörténtek; annak keresztülvitele a választmányra bízatott oly utasítással, hogy a legközelebbi rendes közgyűlés elé teljesen uj alapszabálytervezetet dolgozzon ki. Majd Csillag Aladár, mint a kereskedelmi szaktanfolyam előkészítő-bizottságának elnöke terjeszti elő a választmány ama indítványát, hogy az egyesület egy nyilvánossági joggal felruházandó esti szaktanfolyamot létesítsen, a hol az egyleti tagok képzett tanárok vezetésével a kereskedelmi ismeretekben kiképzést és tanulmányaik befejeztével államérvényes bizonyítványt nyerjenek. A közgyűlés frenetikus lelkesedéssel tette magáévá az üdvös javaslatot; a tanfolyam felállítását kimondotta; a részletek kidolgozásával a választmányt megbízta. —- Egyúttal Deutsch Mór indítványára hálás köszönetét nyilvánította Csillag Aladár tit- j kárnak, ki, mint a tanfolyam eszméjének I kezdeményezője, buzgó előharczosa, lankad- hatlan munkájával a szép eszmét a megvalósulás stádiumába juttatta. Következett a tisztujitás. Elnök indítványára a titkos szavazás mellőzésével egyhangúlag közfelkiáltással in eg választattak: Elnökké: Schuste- ritsch Ferencz, alelnökké: Pucser Károly, főtitkárrá : Csillag Aladár, főjegyzővé: Grosz József, jegyzővé : Fetser József, háznagygyá : Kovács György, pénztárossá: Varga Imre, könyvtárossá: Singer Márton, ügyészszé : dr. Nemestóthi Szabó Albert. A választmány tagjaivá: Strohmájer Ferencz, Ferenczy István, ifj. Matolcsy Sándor, líohn Márkusz, Pénzéi Mihály, Stern József, Gyurovits Gyula, Solcz János, Róth Móricz, Deutsch Mór, Pigay János, Sternberg Márkus,' Sunil;iy"Eie- mér, ifj. Kaufmann Ignácz, Szabó György. Póttagokká: Bikfalvy Károly, Fried Jenő, Faludy Ignácz, Fränkl Simon, Szteriády Sándor, Lilienfeld Károly. Számvizsgálókká: j Simkó Géza, Peiszner Lajos, Schmidt József. A megválasztottak nevében Schusteritsch Ferencz elnök — kiért időközben küldöttség ment — és Pucser Károly alelnök mondottak őszinte köszönetét a beléjük helyezett bizalomért és munkájukhoz az összes tagok támogatását kérik. Amidőn még elnök a jegyzőkönyv hitelesítésére Kolm Márkusz és Kovács György urakat felkérte, a gyűlést bezárta. Ezzel az eseményekben gazdag ülés elnök éltetésével véget ért.

— A Szent István-napi népünnepélyt rendező bizottsága közhírré teszi, hogy az ünnepély alkalmával kisorsolt, de át nem vett nyereménytárgyak, valamint a gyors árverésből szintén visszamaradt tárgyak a helybeli népnevelési egylet javára folyó hó

13-án délután 3 órakor a régi kaszinó nyári

| helyiségében nyilvánosan fognak eladatni.

| Minthogy ez alkalommal igen sok és szép tárgyak kerülnek elárverezésre (közöttük a 40 árból álló karlsbadi asztali készlet is), föl- hivatik a nagyérdemű közönség, hogy ezen alkalomra megjelenni szíveskedjék, Bendező- bizottság.

— Tűz. Folyó hó 5-én reggeli fél 3 órakor a Kaplony-utczában tűz ütött ki, mely alkalommal Lautner Antal és Kerekes József közös háztulajdonosoknak egy nádasfedelü házuk és a Schlésinger Mór ólja, Nagy Lajos mészáros mészárszékének fedele leégett. A tűz, daczára annak, hogy a nagy szárazság miatt a kutakban kevés viz van, csakhamar eloltatott s helyhez köttetett. A Tűzoltóság három fecskendővel vonult ki s-ennek köszönhető, hogy a tűz nagyobb mérvet nem öltött, s annak, hogy a Schlésinger Mór udvarán felhalmozódott nagymennyiségű vágott tűzifa az „Eberhardt“-féle tüzoltószerrel lett meglocsolva. A tűz keletkezése tárgyában a rendőri vizsgálat folyamatban van. Az elégett épületek tűzkár ellen biztosítva voltak. — Folvó hó 8-án délután fél 2 órakor pedig a Rákóczy-utczában a Steinberger- Salamon örökösök udvarán az istálló végéhez rakott csomó széna gyuladt meg. A tüzgyuladás azonban a ház udvarán levő sármunkás czi- gányok által keletkezése idejében észrevétetA modern therapiában az orvosok mindinkább a természetes gyógyvizek használatát, ezek között különösen a maga nemében páratlan

Ferencz József keserüvizet

ajánlják. A Ferencz József keserüviz már több mint húsz év óta van használatban s egy családban sem szabadna annak hiányoznia.

\

|

HÍREK.

— A király nevenapja Ö felségének a királynak nevenapján, október hó 4-én ünnepélyes istentisztelet volt a róni. kath. temp- í lomban, melyen gróf Hugonnai Béla főispán vezetése alatt a vármegyei tisztikar, a pénz- j ügyigazgatóság, városi tisztikar s egyéb hivatalok, valamint a honvéd-tisztikar is tes- í tületileg vett részt. A misén Palczer Ernő \ kegyesrendi kormánytanácsos czelebrált fényes segédlettel.

— Meghívás. A képviselőtestület tagjait a folyó évi október hó 13-án délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó j rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. | Nagykároly, 1901. okt. 9. Debreczeni István, j polgármester. Tárgysorozat: 1. A Kálmánd-: utcza vasút felőli végének szabályozása a! Bing Mór és társa tulajdonát képező ingat- j lanból eszközlendő kisajátítással. 2. Az 1902. évi költségvetés terhére felépítendő ménlóistállónak még az ez év folyamán eszközlendő felépithetésére az engedély megadása. |

— Gyászmise. Az aradi vértanuk gyászos halálának évfordulóján folyó hó 6-án gyászmise volt a róni. kath. templomban, melyen a vármegyei tisztikar testületileg megjelent. A misét Palczer Ernő kegyesrendi házfőnök mondotta.

—- Dalestély. Dalegyesületünk által f. hó 12-én tartandó dalestély iránt városszerte nagy érdeklődés nyilvánul és hisszük, hogy az igen jól fog sikerülni. A rendezőség a meghívókat már szétküldötte s akik netalán tévedésből meghívót nem kaptak, de arra igényt tartanak, ebbeli kívánságukkal forduljanak az egyesület alelnökéhez, Csóti Márk főgymn. tanárhoz.

— Pótválasztás. A központi választmány folyó hó 8-án, kedden tartott ülésén úgy a nagykárolyi, mint a csengeri választókerületben a pótválasztás határnapját f. hó 18-ára, péntekre tűzte ki. Választási elnök városunkban ismét Ilosvay Aladár megyei főjegyző, Csengerben pedig Nemestóthi Szabó Antal lesz. A szavazás újból három küldöttség előtt fog történni. A községek szavazási rendjében sem történt semmi változás. Csengerben a pótválasztás Nagy Béla szabadelvű párti és Luby Béla függetlenségi jelöltek között lesz megtartva.

— A függetlenségi párt és a pótválasztás. A nagykárolyi függetlenségi párt végrehajtó-bizottsága e hó 8-án tartott ülésében elhatározta, hogy a 18-án megtartandó pótválasztás alkalmával semleges marad és szavazatával sem egyik, sem másik jelöltet támogatni nem fogja.

— Kossuth Ferencz vármegyénkben. Kossuth Ferencz az országos függetlenségi és 48-as párt elnöke e hó 13-án Luby Béla támogatására Csengerbe érkezik. Városunk- kon az esti 6 órai vonattal utazik át. Állomásunkon a függetlenségi párt üdvözölni fogja.

— Gyászünnepely. Kegyeletesen ünnepelte meg a kath. legényegyesület október

6-át, a magyar szabadságharcz vértanúhalált halt hősei halálának évfordulóját. Vasárnap esti 6 órakor szépszámú közönség gyűlt egybe, hogy meghallgassa a rövid, de hatásos programmot. Tietz Sándor egyesületi elnök nyitotta meg az ünnepélyt, hazafias hangú beszédben jelezve az 1848—49-iki eseményeket s különösen a vértanuk gyászos halálának okait, intve a közönséget, miszerint mindenkor kötelességüknek tartsák a vértanuk emlékét megünnepelni s hazafias példájukat — ha kell — követni. Zúgó éljenzés kisérte a szeretett elnök lelkes szép szavait, mely után Haunstüdter József főgimnáziumi tanár lépett az emelvényre, hogy felolvasást tartson az 1849-iki gyászos nap előzményeiről és a kivégeztetés részleteiről. Nagy figyelemmel és meghatottsággal hallgatta a közönség a történelmi alapokon álló szép felolvasást, mely hazafias szellemével tűnt fel s a felolvasó tanárt már első szereplése, alkalmával a közönség lelkes óváczióinak tárgyává tette. Reméljük, hogy minél gyakrabban látni fogjuk a felolvasó-asztalnál. Majd Dienes István szavalta el Petőfinek „A rab“ czimü költeményét kiváló hangsúlyozással, nagy hatást gyakorolva a hallgatóságra. Végül Tietz Sándor elnök intézett még pár szót a közönség-1 hez, melyben jelezte, hogy ez ünnepélylyel vették kezdetüket a téli felolvasó-estélyek.1 melyeknek sikere már előre biztosítva van, mert már többen megígérték közreműködésüket. Megköszönve a közönségnek a megjelenést, az ünnepély véget ért.

— A posta köréből. A postautalványok feladásában folyó évi október hó 1-töl kezdve változás állott be. E naptól kezdve kizárólag csak a belföldre (Magyar-Horvát és Szlavon- ország területére) szóló postautalványokhoz lehet a feladóknak a postakincstár által ki bocsátott eddigi rózsaszínű űrlapokat hasz-