Nagykároly és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1901-09-19 / 38. szám
XVIII. évfolyam. Nagykároly, 1901. szeptember 19. 38-ik szá TáisacLaliaii, szépirodalmi és isxxxexetterjeszt© Ixetila.]©. NAGYKÁROLY VÁROS HIVATALOS HIRDETÉSEINEK KÖZLÖNYE. Megjeleli minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre ................8 kor. Fé lévre.........................4 kor. Negyedévre.................2 kor. Egyes szám.................20 fill. Kö zségi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 kor. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Deák Ferencz-tér 4. szám. (A római kath. elemi iskolával szemben). Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 30 fillér. — Kéziratok nem adatnak vissza. Kultur-törekvéseink a külföld előtt. Nem tartozunk az érdekes nemzetek sorába, mint a milyenek keleti és déli szomszédaink. Rólunk keveset tud és keveset beszél a nagy világ, a mi magában véve — bár nemzeti hiúságunknak gyakran zokon esik — nagyobb jelentőséggel nem bir. Van némi igazság a közmondásban, hogy a jó asszonyokról s boldog népekről keveset beszél a világ, azt, hogy a magyar kérdés lekerült Európa napirendjéről, nekünk bizonyára nincs okunk megbánni. A külföldön hazánk iránt nyilvánuló vélemények ezen ritkasága okozza, hogy azok iránt igen érzékenyek, majdnem idegesek vagyunk; pedig nem kellene elfelednünk, hogy valódi belbecse az ilyen idegen Ítéleteknek is csak akkor van, ha hü tükörképen mutatnak be bennünket, inig az alaptalan rágalmazás s az indokolatlan dicséret egyaránt hatálytalan. Ha egy obscurus német professzor bennünket kanibáloknak is fest, vagy egy fölületes franczia tárczairó nálunk paradicsomi állapotokat lát: nekünk sem kárt, sem hasznot nem okozhatnak. Ezektől mit sem tanulhatunk. Tény az, hogy kultur-törekvése- inket a külföld figyelemre méltó irói és tudósai nagyon előnyös színben tüntetik, s annak az utóbbi években [történt haladásairól több számottevő, de mindenesetre éles és kritikai szellemű iró müvében nagyon előnyösen nyilatkozott. Magyarország az utolsó évek alatt a közoktatás terén nagy tevékenységet fejtett ki s a köznevelés ügyére vonatkozó valamennyi kérdéseket napirendre helyezte. A kormány működésében — nem csekély nehézségekkel találkozik, mivel az egyes vallásfelekezetek féltékenyen őrzik autonomiájokat, s mivel a múlt századok küzdelmeiben fejlődött, nemzeti szellem a felekezetek kiváltságainak eltörlését s az állami szempontok túlsúlyra emelésének eszméjét nem pártolja. Előbb a közérdeklődés sokáig, majdnem kizárólag a parlamenti viták felé irányult, mígnem a nemzet belátta, hogy érdekei ezen küzdelmek által szenvednek, s azért teljes tevékenységét az ország erőinek fejlesztésére irányozta. A közvélemény azonnal belátta, hogy a közoktatás ügye még nem emelkedett a kor igényeinek megfelelő polczra, s az egész nemzet dicséretes buzgalommal törekszik a meglevő hiányok pótlására, mert minden áron megakar szabadulni a német befolyástól, s a magyar fajbélyeget magán viselő nemzeti művelődés teremtése végett minden áldozatra kész. A magánosok hazafias kezdeményezése minden téren, sok olyan intézményt teljesített, (tudományos társulatok, müegyletek stb.) melyek a polgárosít államokban már századok óta virulnak, s melyek a nemzeti műveltséget a tudomány és művészet terén érvényesülő haladás magaslatára emelni hivatvák. Azon haladásból, mely az utóbbi években eléretett, bátran lehet következtetni, hogy Magyarország a közoktatás terén rövid idő alatt igen díszes i helyet fog elfoglalni a legelörehaladot- tabb államok sorában. Az üzleti gyakorlatról. Ha a sors könyvében úgy volt megírva, hogy már valaki fiatal éveiben kényszerítve van világot próbálni és kenyerét megkeresni, ha a végzet arra kényszeritette, hogy ifjú éveiben nélkülözni megtanuljon, úgy hogy azt el is viselhesse és végül ha az élet világát nyitott szemmel vizsgálja, az bizonyára sokat lát és hall, az logikailag összefüggően tudja tapasztalatait elbeszélni. Ezen czikkünkben a:v üzleti fejlődés alkalmából szerzett tapasztalatainkat kívánjuk a nyilvánosság elé vinni azon biztos reményben, hogy ezzel nemzet- gazdászati szempontból az általános érdekeknek használunk és legszebb jutalmunkat abban fogjuk megtalálni, ha ez — bár szerény mértékben is —■ sikerülend. Vannak egyes kereskedők, kik idejüket nem tudják kellően felhasználni, tanult és megszokott üzletkörük kicsinyesnek tetszik nekik és egy egész ismeretlen üzletág kultiválására szánják el magukat. így pl. vidéki kereskedőink meglátogatják a budapesti tőzsdét és természetes, hogy ezek az érdeklődők mihamarább akadnak olyan álbölcselkedő tőzsdeügynökökre, akik a tőzsde-manipulátiót olyan rózsás színben tüntetik föl, mintha csak ez az egy ut volna, amely őt a rohamos meggazdagodáshoz vezeti. Tudják a vidékiek, mit jelent a tőzsde-spekuláczió ? Annyi bizonyos, hogy a tőzsde-spekuláczió egy olyan szirtektől körülvett tenger, melynek törékeny hajóit elsodorja az ár forgatag örvénye. Minden üzletnek megvannak tehát saját titkai és nem elégséges az akarat ahhoz, hogy egy üzletet sikerrel vezethessünk. Gyakorlat teszi az embert mesterré. Mindenki, aki életének felét egy bizonyos szakma tanulmányozására szentelte, ha különben becsületesen gondolkozik, be kell látnia, hogy bár sokat tanult, de még mindig nem eleget. A munkafelosztás elve az időben rejlik és nem vezet eredményre, ha valaki ezen 'elv ellen küzdve, egyszerre különböző üzletágak vezetésére vállalkozik. Természetes, hogy ilyen esetben egyiknek sem felelhet meg úgy, a mint azt a foglalkozás tulajdonképen megkívánná és gyakran találkozik olyanokkal, akik öt túlszárnyalják. — Sok eset bizonyítja, hogy a legzseniálisabb és a legvállalkozóbb szellemű kereskedők kapzsiságuk folytán tönkremennek. Egy jellemző példa az itt elmondottakról John Gakerill belgái vállalkozó esete. Brüsszelnek egy szép szabad terén áll nevezettnek érczszobra. Ezer és ezer ember tekint naponkint ezen nemes alakra és nem hiába vésették márványba arany betűkkel ezen egyszerű, de sokat mondó feliratot: „John Cake- rill, lepére des onvries“. (A munkások atyja.) Tényleg az is volt, mivel többet gondolkozott munkásairól, mint magáról. Egymásután állított fel gépgyárakat, vashámorokat, kőszénbányákat, vasutakat stb., sőt ezeken kívül még más gyáraknak is volt részese,'elannyira, mig sokoldalú üzletköre miatt tönkrement.- Az üzleti körnek ilyen és ehhez hasonló kiterjedése még soha czélhoz nem vezetett és azért nem is czélszerü, sőt határozottan káros, hogy tanult mesterségünk rovására olyan üzleti ágazatokat kultiváljunk, amelyekhez nem értünk, mert az azokból eredő hátrányokat kiszámítani képtelenek vagyunk. így TARCZ A.-►35+ Éjjel. Leszállt az este hamvas árnya, Beszűrődik borús szobámba S elém a múltak képe lebben Kisértetes, fehér lepelben . . . S egy sóhaj ül ajkamra fájón : Pihenni vágyom. Talán ép ezt susogja árván Egy halvány gyermek betegágyán, Oh! látom a mint keble reszket, A láz virraszt csak ágya mellett . . Menj! gyötrő, tépő, gyilkos álom ! Pihenni vágyom. Minden pihen. Az édes szender Fölém borulni sohasem mer; Fátylos szemem ha be is zárom, Valakit látok ott az ágyon És két ajk súgja hosszan, fájón: Pihenni vágyom. Fliesz Henrik.-ifi. ralo. Nagy dolog esett a faluban, rabot kisértek a csendőrök, még alig pirkad a kései hajnal. Erős dér volt az éjjel, megfeküdte a j zöld vetés táblákat, s fehér köpenynyel vont be minden gazszálat a kis falu söpretlen szemetes utczáján. Távoli pásztor kurjongatás, fázó sertések röfögése, csöndes léptekkel haladó szakállas kecskék méla kolompja veri fel a reggeli csöndet. A házakban most ébredeznek az álmos emberek; borzas fejeket, csodálkozó szemeket lát minden ablakból a kis csapat. Elől a bűnös, meglánczojt kezekkel; nagy,, erős, szálas oláh ember; barna dús hajú, félre van csapva a virágbokrétás, kerek kalap. Vállára hanyagul van vetve a hosszú szőrű szürke guba, s nagy kenett csizmáival nagyokat lépkedve, bizonyos daczczal halad előre, de feje magasan áll s morogva búval néz a felkelő naptól pirosra festett égre. Utánna megy a kíséretül kirendelt két csendőr; nagyokat ásítva, bosszúsan dörmög- . nek valamit, hogy a szegény embernek se éjjele, se nappala, robotba kell állni szünet, szüntelen azért a sovány lénungért s mindenféle himpellért kisérgetni, rendre tanítani,- ilyen hűvös, zuzmarás reggelen. De ezt a morgást nem igen hallja az elöl siető; gondolatai egész máshol járnak s képzelete visszaszáll a most elhagyott szegényes tanyára, meleg otthonára, hol őt kisebb és nagyobb sivitó apróság követeli anyjától az apát, az meg a szegény asszony el-el fuló zokogással vigasztalja, egy-egy darab rnálékenyérrel csititgatja a gyermekeket s biztatja őket, hogy majd haza jön apátok nem soká, aztán hoz tarka keszkenőt, piros almát a városból, azonban reménytelen fájdalommal sóhajtja utánna, hogy mikor is lesz az? Hej ! mert vakmerő egy ember az a Barila Gyurka; szilaj, hirtelen haragú, mintha nem is a mi békés kis falunkból való volna, hol valamenyriyi jámbor, tisztességtudó, békességes oláh ember. Nem vétene az urak ellen egy sem s olyan alázattal és mély tisztelettel hajlonganak fellebbvalóik előtt, hogy abban az irigység sem találhat hibát. Nyugodtan, békés egyformaságban folynak napjaik. Itt nem divat a vasárnapi verekedés. Vasárnap csendes buzgósággal mennek a kis, latornyu, de tiszta templomba; hol sorba csókolva a szent-képeket, áhitatos buzgósággal morzsolgatják imáikat; azután kijővén a szentegyházból, csöndesen meg- állanak előtte, a nagy fakereszt alatt s illedelmesen, minden lárma nélkül tárgyalják a múlt heti eseményeket. Most éppen arról esett a szó, hogy a pénzes Mák Demeternek eltörött a szekere- rudja, pedig a falu egyetlen czigány kovácsát októberben elvitték katonának s nincsen más kovács a faluban a ki megcsinálná. lm pedig nagy szükség van a szekérre, mert beteg a Demeter s orvosért kellene menni a városba, mert már a kenő asszonyok minden tudományukat kipróbálták rajta; rá is olvastak, bájitalt is főztek neki, fekete bárányszőréből, égetett faszénből, mind nem használt semmit; még a doktor tudományát is megkellene próbálni végezetre, noha ez már az utolsó; mert a szegény ember nem megy doktorhoz mig csak kerülheti, ahhoz pénz kell és abból van a legkevesebb, azután meg nem is igen bizik az orvosi tudományban, a ki meg élni való, azt meggyógyítja a jó Isten, orvosi beavatkozás nélkül is. Hanem ez a pénzes Mák Demeter baja még is különös egy betegség; éppen mint j a múlt esztendei kukoriczatöréskor az öreg j alvégi Ferik Lőrinczé, akibe az ördög bujt ! bele s nem is"hagyta el addig mig a lelket í is ki nem kergette belőle. Ez a szegény Demeter is hol elkékül, hol elfehéredik, énekel és imádkozik, de- soha sem eszmél; pedig nagy erős fiatal ember, egy év előtt jött haza a katonaságtól, azóta még mindég legény sorban van; öreg édes anyjával él bogárháti kis házikójukban, mivelli az édes | anyja egyfertály földjét; meg ha egy kis napszám kínálkozik, úgy éldegélnek. Rövidáru- és iiridivat-raklár nagyban és kicsinyben! A bekövetkező őszi és téli idényre megérkeztek nagy választékban ; gyermek, női és férfi alsótrikók, alsóingek és nadrágok, fegyházban kötött gyermek-, női-és férfiharisnyák, mindenféle gyermek- és férfisapkák, kalapok, keztyük, karmantyúk (muffok), a legjobb szabású ingek, gallérok és kézelők, nyakkendők, csokor, regatta és magánkötök, női és férfi esőernyők, pénz-, szivar- és oldalerszények, illatszerek, szappanok, parfümök és fogporok, mindenféle kefék: fog-, bajusz-, haj-, ruha- és fénykefék, menyasszonyi koszorúk és fátyolok, mindenféle kézimunkák előnyomva s ezekhez való himzőselymek és pamutok. A legnagyobb raktár szabó-kellékekben, ezérnák, selymek, pamutok, csipke, bársony és selyem- szalagok, fűzők (mieder), utazó és kézi-kufferek, gyermekkocsik és kosarak, mindenféle bőr- és szalag derékovek s még ezer meg ezer ezen szakmához tartozó czikkek, a felsorolni lehetetlen és a melyek legolcsóbb árban csakis nálam kaphatók. — Kérem mielőbbi nagyrabecsiilt szükségletét nálam beszerezni, maradok Üzlethelyiség özv. Eigner Simonná urnö házában. (8—u) kiváló tisztelettel Friedmann Mihály. mit itt
