Nagykároly és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1901-06-06 / 23. szám

23. számához.

Melléklet a „Nagy-Károly és Vidéke“ 1901. junius 6. —---------------------------------------------------:---•---------------------------------24,65

5. szám. VÜ/Í—T90Í.

M. KIR. FÖLDMIVELÉSÜGYI MINISTER.

Körrendelet valamennyi torweanyvlnatosstg-lnoz;II. MADARAK :*)

(Folytatás).

Közönséges ökörszem.

Közönséges sármány, Czitrom- sármány.

Közönséges sirály, Dankasirály. Közönséges vörösbegy.

Kucsmás billegető.

Kucsmás legyész, Kormos légykapó.

Kurta kalapács (Pestm.), Csuszka. Küllő (Dunáninnen, Duilántul, Erdélyi részek).

— szürke k.

— zöld k.

Kuvik.

Lángbagoly, Gyöngybagoly. Lappantyú, Kecskefejö.

— közönséges 1., Kecskefejö.

Lazur czinege.

Lazur czinke, Lazur czinege. Leányka madár (Székelyf.), Barázda billegető.

Legyész, Légykapó.

— kis 1., Kis légykapó.

— kucsmás L, Kormos légykapó.

— örvös 1., Örvös légykapó.

— szürke 1., Szürke légykapó.

— vörösbegyü L, Kis légykapó. Légyfogó, Légykapó.

Légyfogó madár (Vasm.), Szürke légykapó.

Légykapó.

— kis 1.

— kormos 1.

— örvös 1.

— szürke 1.

Légyvadász, Légykapó.

— kis 1., Kis légykapó.

— kormos 1., Kormos légykapó.

— örvös 1., Örvös légykapó.

— szürke 1., Szürke légykapó. Libocz, Bíbicz.

Libucz, közönséges lib., Bíbicz.

Lile.

— apró 1., Kis lile.

■— arany 1., Pettyes lile.

— havasi 1.

— helvét L, Ujjas lile.

Lile.

— kis 1.

— libucz 1., Ujjas lile.

— mocsári 1., Széki lile.

— morinell L, Havasi lile.

— parti 1.

— pettyes 1.

— reznek 1., Ugartyuk.

— sárga 1., Havasi lile.

— széki 1.

— szürke L, Ujjas lile.

— vizi 1., Parti lile.

Lipinka madár (Székelyföld),

Billegető.

Lóriké, Zöldike.

Magyar fülemile.

Málingó, Arany málingó (Pestmegye) Arany málinkó. Málinkó, Arany málinkó, Sárgarigó.

— sár m., Arany málinkó.

Máringó, Arany máringó (Pestmegye és Dunántúl), Arany málinkó, Sárgarigó.

Málonfekvő, Fülesbagoly.

Marti fecske (Érd. r.), Partifecske. Mezei bagoly (Alföld), Péti fülesbagoly.

Mezei billegető.

Mezei pacsirta.

Mezei pipis, Parlagi pipis.

Mezei pityer, Parlagi pipis. Mocsárbagoly, Héti fülesbagoly. Mocsári czinege, Barát czinege. Mocsári lile, Széki lile.

Mocsári poszáta, Sitke.

Molnár czinege (Vasmegye), Kék czinege.

Molnár fecske, Közöns. házifecske. Morinell lile. Havasi lile.

Nádi bagoly, Réti fülesbagoly.

Nádi czinege (Fehérül.), Szakállas czinege.

Nádi czinke, Szakállas czinege. Nagy fülemile, Magyar fülemile. Nádi fülesbagoly, Réti fülesbagoly. Nádi poszáták.

— cserregő nádi p.

— énekes n.

— hangos n., Cserregő n. poszáta. ■— nagy n. — Nádi rigó.

Nádi rigó = Nagy nádiposztáta. Nádi sármány.

Nádi szarvasbagoly, Réti fülesbagoly.

Nádi veréb (Tiszántúl, Érd. részek), Nádi sármány.

Nádi veréb (Dunántúl), Sitkék Mocsári poszáták.

Nagy halkapó, Dankasirály.

Nagy harkály, Nagy fakopáncs. Nagyobb tarka harkály, Nagy fakopáncs.

Narancsmadár, Sárgafejű királyka. Narancs zizike, Sárgafejű királyka. Nevető sirály, Dankasirály. Nikovicz (Vasmegye), Fenyő pinty. Nyaktekercs.

Nyaktekerő, Nyaktekercs.

Nyári rigó, Énekes rigó.

Nyíri csíz (Sopronm.), Nyiri zsezse. Nyíri zsezse.

Ostoba sármány (Érd. részek), Bajszos sármány.

Ökörszem.

Örvös legyész, Örvös légykapó. Örvös légykapó.

Örvös légyvadász, Örvös légykapó. Őszapó.

Pacsirták.

—- búbos p.

— erdei p.

— füles p.

— havasi p., Fülespacsirta.

— mezei p.

— szántóka p., Mezei pacsirta. Pacsirta szibériai p., Fehérszárnyu

pacsirta.

Papfilemile (Zalamegye), Barátka poszáta.

Parlagi pipics.

Partifecske.

Parti lile.

Pásztormadár.

Pettyes lile.

Pinty.

— árva p., Erdei pinty.

— erdei p.

— havasi p.

— siró p., Erdei pinty.

— szemeti p. (Érd. r.), Erdei pinty.

— tarka p. (Udvarhelymegye),

Tengelicz.

Pintyőke, (Dunántúl), Erdei pinty.

— bor p. (Baja), Erdei pinty. Pipis (Bodrogköz.)

— erdei p.

— havasi p.

— mezei p., Parlagi pipis.

— réti p.

— rozsdás torkú p.

Pipiske (Alföld), Bubos pacsirta. Pipőke, Királyka.

■— sárgafejű p., Sárgafejű királyka.

— tüzfejü p., Tüzesfejü királyka Pirregö, Tücsökmadár.

— berki p., Berki tücsökmadár.

— nádi p., Nádi tücsökmadár.

— réti p., Réti tücsökmadár.

Pityér (Vasmegye), Pipis.

— búbos p., Bubos pacsirta. Pityer, Pipis.

— erdei p., Erdei pipis.

— havasi p., Havasi pipis.

— mezei p., Parlagi pipis.

— réti p., Réti pipis.

Poszáta.

— barát p., Barátka poszáta.

— mocsári p., Sitke.

■— nádi p.

Püsetek, Fülespacsirta.

Remete rigó, Kövirigó.

Remete veréb, Kövirigó.

Réti bagoly (Alföld), Réti fülesbagoly.

Réti fülesbagoly.

Réti pipis.

Réti pirregö, Réti tücsökmadár. Réti pityér, Réti pipis.

Rigó.

— csipegő r., Szőlő rigó.

—• énekes r.

— éneklő r., Énekes rigó.

— kendermagos r. (Székelyföld),

Léprigó.

— kövi r. (Erdélyi részek).

— léprigó.

—- nádi r., Nádi poszáta.

— nyári r., Énekes rigó.

Rigó.--- örves r.

— sárga r., Arany málinkó.

— szőke r. (Érd. részek), Léprigó.

— szőlő r.

— tekerményes r. (Háromszékül.)

Énekes rigó.

Rózsaszínű sáskamadár, Pásztor- madár.

Rózsaszínű seregély, Pásztor- madár.

Rozsdafarkú.

— házi r.

— kerti r.

Rozsdás csaláncsúcs.

Rozsdás torkú pipis.

Rudas czinke (Drávátok), Őszapó. Rütyü (Tiszamente), Zöldike.

Sárga billegető.

Sárgafejű királyka.

Sárgafejű zizike, Sárgafejű királyka.

Sárgafejű pipőke, Sárgafejű királyka.

Sárga lile, Havasi lile.

Sárga rigó, Arany málinkó.

Sárga velyhe, Arany málinkó, Sárgarigó.

Sárgyóka, Sárga billegető.

Sarlós fecske.

Sármadár (Velencze). Kis lile. Sármálinkó. Sárgarigó.

Sármány (Dunántúl).

— bajszos s.

— czitrom s.

Sármány.

—kerti s.

— leölési s., Sordély.

— kövi s., Bajszos sármány.

— közöns. s., Czitrom sármány.

— nádi s.

— ostoba s. (Erdélyi rész.), Bajszos

sármány.

.— sarkantyús s. I Sármánytyu (Székelyföld), Czitrom sármány.

Sáskamadár, rózsaszinü, Pásztor madár.

Serege (Tiszántúl) Seregély.

— rózsaszinü s., Pásztormadár. Seregény (Somogymegye), Seregély. Seregje (Tiszántúl), Seregély. Sirály.

— danka s. (Szabolcsmegye).

— kaczagó s., Danka sirály.

— közönséges s., Danka sirály.

— nevető s., Danka sirály.

Siró pinty, Erdei pinty.

Sitke.

— csikosfejü s. :

— foltos s.

— fülemile s.

Sordéj (Dunáninnen, Dunántúl, Tiszán innen,:,Tiszántúl, Erdélyi részek), Sordély. Sordély.

Sorja (Dunántúl), Kormos szerkő Sörje (Dunáidul), ? Kormos szerkő. Stiglincz (Baja), Tengelicz.

Surgyé, Sordély. (Tiszántúl). Süvöltő.

Süvöltő madár, Süvöltő.

Süvöltyü, Süvöltő.

Süvötyü, Süvöltő.

Svéd fülemile, Kékkegy.

Szakállas czinege.

Szakállas czinke, Szakállas czinege. Szakállas nádi czinege, Szakállas czinege.

Szalakóta.

— kék sz., Szalakóta.

Szántóka (Székelyföld), Mezei

pacsirta.

Szántóka pacsirta. Mezei pacsirta. Szarvasbagoly, Fülesbagoly.

Széki csér.

Széki lile.

Szemeti pinty (Érd. r.), Erdei pinty. Szén czinege.

Szén czinke, Szén czinege.

Szerkő.

— czigány sz., Kormos szerkő.

— kormos sz.

— tarka sz., Fehérszárnyu szerkő. Szibériai pacsirta, Fehérszárnyu

pacsirta,

Sziki csire (Alföld), Széki csér. Sziki csirke (Debreczen), Széki csér. Sziklamászó, Hajnalmadár.

Szikla rigó (Veszprémmegye), Kövi rigó.

Szotty (Udvarhelyinegye), Csuszka. Szőke rigó (Székelyföld, Szilágym.), Léprigó.

Szövőczinege, Függőczinege. Szürkebegy.

—• erdei sz., Közönséges szürke- Ugy. \

— közönséges sz.

Szürke billegető. Barázda billegető. Szürke harkály, Szürke küllő. Szürke küllő.

Szürke legyész. Szürke légykapó. Szürke légykapó.

Szürke légy vadász, Szürke légykapó. Szürke lile, Ujjas lile.

*) Könnyebb kezelés czéljából a védelmet igénylő madárfajok betüsoros jegyzékébe ezen madárfajoknak az ország különböző vidékein használatos nevei is felvétettek a megfelelő tudományos név dültbetüs jelzésével.

Tarkaharkály, Fakopáncs.

— közép t., Közép fakopáncs.

— nagyobb t., Nagy fakopáncs.

Tarka pinty (Udvarhelymegye),

Tengelicz.

Tarka szerkő, Fehér szárnyú szerkő. Tekerményes rigó (Háromszékm.), Énekes rigó.

Tekerincs (Sopronm.), Nyaktekercs Tekermény (Székelyföld), Nyaktekercs.

Tengelicz.

— tarka t.

Tiglincz (Abaujm.), Tengelicz. Töklincz (Palóczság), Tengelicz. Tömzsi csuszka, Csuszka.

Tücsök madár:

— berki t.

— nádi t.

— réti t.

Tüskebujkáló (Dunántúl), Ökör szem.

Tüzesfejü királyka.

Tüzesfejü pipőke, Tüzesfejü királyka.

Tüzesfejü zizike, Tüzesfejü királyka.

Tüzfejü királyka, Tüzesfejü királyka.

Tüzfejü pipőke, Tüzesfejü királyka.

Ujjas lile.

Varnyiskék (Pestm.), Szalakóta. Vasharkály (Mármarosm.), Fekete harkály.

Vasvarju (Kecskemét), Szalakóta. Velyhe: sárga v., Sárgarigó, Sár- málinkó.

Villás fecske, Füstifecske.

Villás füstifecske, Füstifecske.

Vizi galamb (Velencze), Danka sirály.

Vizi lile, Parti lile.

Vörösbegy (Csongrádié.), Süvöltő. Vörösbegyü.

Vörösbegyü legyész, Kis légykapó.

Zizike, Királyka.

Zöld harkály, Zöld küllő.

Zöldike.

Zöldike rütyü, Zöldike.

Zöldkánya (Dunántúl), Szalakóta. Zöld küllő.

Zsezse, Nyíri zsezse.

— barna zsezse. Nyíri zsezse.

— kis zsezse, Nyíri zsezse.

— nyíri zs.

Zsolna (Borsodmegye), Zöld küllő.

2. §. A ki az 1. §-ban felsorolt emlős állatokat és madarakat pusztítja, a madarak fészkeit és tojásait, fiait elszedi vagy azokat hatósági engedély nélkül forgalomba hozza, az 1894. XII. t.-cz. 95. §. o) pontjába ütköző kihágást követ el és 100 (száz) koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető.

3. §. A jelen rendeletem 1. §-ában felsorolt állatokat élve elfogni, vagy megölni, a madarak fészkét vagy tojásait elszedni csakis tudományos czélra és hatósági engedélylyel szabad.

Csakis hatósági engedélylyel eszközölhető az 1. §-ban felsorolt madarak fészkeinek és tojásainak, nem különben az ott felsorolt állatoknak élő vagy holt állapotban való szállítása is.

4. §. A ki az 1. §-ban felsorolt állatoknak fogására, madárfészek vagy tojások elszedésére, vagy mindezek szállithatására engedélyt óhajt kapni, annak valamely hazai tudományos intézet, szaktudós, vagy természettudományokkal igazoltan foglalkozó egyéntől, írásban való megbízást vagy megrendelést kelt felmutatni.

Ezen engedélyek megadására az 1894. évi XII. t.-cz. 102.

§-ában felsorolt elsőfokú hatóságok illetékesek.

5. §. Hatósági engedély azonban a 4. §-ban foglalt korlátozások mellett is csak legfeljebb 10 drb állat fogására, vagy 10 drb madárfészek és fojás elszedésére adható; s ez a mennyiség is csak annyiban, a mennyiben az az illető állatra nézve pusztítás jellegével nem bir.

6. §. Az 1. §-ban felsorolt állatok fogására, madárfészkek, tojások szedésére az engedély a következő minta szerint állítandó ki:

E n g e d é l y.

Alulírott hatóság

................i lakosnak, a ki . . . (tudományos

in

tézet, iskola stb., természettudományokkal foglalkozó szakember

neve) .... -tói . . . darab.............(állatfajta, madárfészek, tojás

me

gnevezése) szállítására megrendelést kapott, a mai naptól számítandó két hét tartamára, tehát . . . évi . . . . hó . . . napjáig terjedő hatálylyal megengedem, hogy . . . darab .... (állat, madárfészek, tojás megnevezése) elfoghasson vagy elszedhessen s nevezett állatokat élő vagy holt állapotban birtokában tarthassa.

Kelt......................aláírás . . . pecsét.

7. §. Az 1. §-ban felsorolt állatoknak, madarak fészkeinek, tojásainak bármily módon való szállítására az engedély a következő minta szerinti űrlapon adatik:

Szállítási engedély.

Alulírott hatóság .... (állatoknak, madarak fészkeinek, tojásainak megnevezése) elfogására (elszedésére) szabályszerű hatósági engedély felmutatása alapján . . . . i lakosnak megengedi, hogy a fent megnevezett állatokat, (fészkeket, tojásokat), vasúton, hajón, postán vagy kézben.............-ra szállíthassa.

Ke

lt......................pecsét .... aláírás.

8. §. A 0. §-ban említett engedély csak 14 napig érvényes.

A szállítási engedély, ha a szállítás vasúton, hajón, vagy

postán történik, az illető szállító vállalat által átveendő és visszatartandó.

A kézben vagy szekéren való szállításra adott engedély is csak 14 napig tartó érvénynyel adható ki.

Úgy a 6. mint a 7. §-ban említett engedély csupán az abban megnevezett számú és fajú állatok, fészkek és tojások szállítására jogosít s csak egyszer használható.

9. §. Jelen rendeletem valamennyi községben a szokásos módon kihirdetendő, annak határozmányaira a mezőőri személyzet külön kioktatandó s a határozmányok megtartásának ellenőrzése az erdőőri és ut fenntartási személyzetnek is kötelességévé teendő.

Budapest, 1901. évi márczius hó 18-án.

Darányi s. k.

2785—1901. tk. sz.

Árverési hirdetményi kivonat.

A nagykárolyi kir. járásbíróság közzéteszi, hogy Sterk János és Fischer Józsefnek Lupucz Jakab, úgyis mint kiskorú gyermekei: Lupucz Gyula, Irma, István, János és Anna t. és törvényes gyámja fényi lakos és nagykorú Lupucz Emma férj. Kiss Edéné nagykárolyi lakos elleni 693 kor. 26 fül. tőke és jár. iránti végrehajtási ügyében a szatmárnémeti kir. törvényszék (a nagykárolyi kir. járásbíróság) területén levő Fény községi 465. sz. tjkvi -f 1. 15G2/c. hr. számú birtokra az árverést 1752 korona kikiáltási árban elrendelte, hogy ezen birtok az 1901. évi junius hó 24-ik napján d. e. 9 órakor Fény község házánál megtartandó nyilvános árverésen a kikiáltási áron alul is eladatni fog. — Az árverelni szándékozó a birtok kikiáltási árának 10%-át készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t.-cz. 42. §-ban s a 3333—881.1. M. sz. R. 8. §-ban körülirt értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni vagy az idézett t.-cz. 170. §-a értelmében eljárni tartozik.

Nagykároly, 1901. ápril hó 13-án.

A kir. járásbíróság. Jancsó Gyula, kir. aljbiró.