Nagykároly és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1901-05-30 / 22. szám

Melléklet a „Nagy-Károly és Vidéke“ 1901. május 30. — 22. számához.

— Közszemlére kitétel. Értesittetik a város közönsége, hogy a város képviselőtestülete által a nagykároly—mátészalka— csapi helyi érdekű vasút segélyezésére vonatkozólag hozott 3—1901. Kgy. számú határozatot jóváhagyó 407—1901. Bjkv. számú vármegyei törvényhatósági közgyűlési határozat.; — továbbá a város képviselőtestülete által 1901. év február hó 17-ik napján tartott közgyűlésén a nagykároly—mátészalka—csapi helyiérdekű vasút segélyezése czéljából 50,000 korona névértékű értékpapír eladására vonatkozólag hozott 24—1901. kgy. számú határozatot jóváhagyó 408—1901. Bjkv. számú törvényhatósági közgyűlési határozat a városházánál a közigazgatási kiadóhivatalban a a mai naptól számítandó 15 napon át közszemlére kivannak téve s azok a hivatalos órák alatt bárki által megtekinthetők, s azok ellen netaláni fellebbezések 1901. jun. 12-ik napjáig bezárólag beadhatók. — Nagykároly, 1901. május hó 28-án. Debreczeni István, polgármester.

— Mezőgazdasági kiállítás. Azon általános érdeklődés, melylyel a magyar mező- gazdasági ágazatoknak a múlt évi párisi nemzetközi kiállításon bemutatott tárgyai találkoztak, Földmivelésügyi magyar királyi Miniszter ur ő Nagyméltóságát arra indította, hogy ezen tanulságos és érdekes összeállítást a magyar közönség azon részének is hozzáférhetőbbé tegye, mely azt Párisban megtekinteni akadályozva volt. — E czélból ö Nagyméltósága Budapesten a városligeti ipar- csarnokban ideiglenes kiállítást rendezett, a mely junius 15-ig délelőtt 10 órától délután 0 óráig mindennapon díjtalanul megtekinthető.

M. KIR. FÖLDMIVELÉSÜGYI MINISTER.

24,655. szám.

VIÍ/1-1901.

Körrendelet valamennyi törpén. 3^ in.a.tóság'ldoz.

A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII. t.-cz. 57. és 58. §-a alapján a mezőgazdaságra hasznos állatok oltalmazása érdekében a törvényhatóságok meghallgatása után a belügyi és kereskedelemügyi minister urakkal egyetértőleg a következőket rendelem. . 'C

1. §•

Védelemben részesitendők a következő állatok:

I. EMLŐSÖK:

1. Denevér, népies nevén szárnyas egér, púp denevér, púp egér stb; minden fajai, minden időben.

2. Vakondok, kivéve a virágos veteményes kerteket és csemete ültetvényeket, hol pusztithatók.

3. Cziczkányok fajai, kivéve a vizi cziczkányt, mely a halászatra

káros.

4. Sün, népies nevén sündisznó, töviskes disznó, tövis disznó, töviskes kutya, szördisznó stb.

*11. MADARAK:*)

Közgazdaság.

Védekezés az oidium ellen.

(Védekezés a szőlő lisztharmat botegsége ellen.)

Szőlőink egyik legveszedelmesebb betegsége az oidium (lisztharmat), mely már kora tavaszszal megképezi a fiatal hajtásokon azokat a góczokat, amelyekből egész nyáron rajzik ki a veszedelmes gomba. Amint a bogyó növekedik, belepi piszkos fehér porával és vagy meg ránczositja, vagy elrothasztja. Ellene nehezebb védekezni, mint a peronosz- pora ellen.

Általánosan kénport szoktunk ellene használni, beporozzuk vele a hajtást és a fürtöt. De fontos, hogy most, a nyár kezdete előtt porozzunk, mert a baj keletkezését előzhetjük meg. A tis'zta kénport legalább 3—4-szer, de sokszor 5—6-szor kell egy nyáron használnunk. Ugyanis a kénpor leginkább azzal hat, hogy belőle kénsav fejlődik, ami megöli a gombacsirát. Hogy azonban a gombasav kifejlődhessen, oda 15—20 C. fok melegre van szükség.

Különösen nyár elején és őszszel, de meg akárhányszor nyár derekán is a mi éghajlatunk alatt, alig van a napnak 2—-3 ilyen meleg órája, az is rendesen délközben.

A porozást pedig egész nap kell folytatni. A tiszta kőnpor nem tapad a növényre, a legkisebb szellő leveszi. Azért nagy szerencse kell ahhoz, hogy a reggel és délután ki- fujtatott kénport az a 2—3 meleg óra érje, különösen ha a hatás bekövetkezte előtt a pórnak az éjszakát is a tőkén kell tölteni, amikor a reggeli harmat is árt neki.

Ez az oka, hogy oly gyakran nem hat kedvezően a tiszta kénpor használata és hogy a szőlős gazdáknak oly sokszor kell hiába porozni.

Ezen a bajon segít a kénpornak egy uj kompozicziója, a dr. Aschenbrandt-féle „rézkénpor“, amelyet Magyarországon egy fővárosi előkelő kémiai gyáros állít elő. Ennek a pornak nagymennyiségű preparált réz és mészhydrát tartalma van, ami a kifujtatott szert oda tapasztja a növényhez és ott tartja addig, mig a levegő a kellő hőfokra felmelegedett. Ez a tulajdonsága a „rézkénpor“ hatását függetlenné teszi az időjárástól. A dr. Aschenbrandt-féle ,,rézkénpor“ használata tehát már ebből az okból is összehasonlit- hatlanul előnyösebb mint a tiszta kénporé.

Sokkal kevesebb is kell belőlőle, mint a tiszta kénporból, mert a legfinomabb kiporozott réteg is állándósága folytán elegendő arra, hogy a szőlőtőkét az oidiumtól megvédje.

Réztartalma is sok mindenre jó. Számos tapasztalat van arra, hogy használatával megtakarítható a megfelelő viszonyok között az első vagy az utolsó permetezés. Sok gazda állítja, hogy megvédte szőlőjét az őszi rothadás bizonyos nemétől. A .,rézkénpor1" sietteti és elősegíti a szőlő-fürt érését és a mustot és a bort nem büdösiti úgy, mint a tiszta kénpor.

Terjed is használata, számos előkelő gazda tapasztalatairól küldi meg bárkinek aki érdeklődik, a Budapesten levő „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete“ mely a szert forgalomba hozza.

Álmos madár (Vasm.), Kecskefejő. Álomfilkó (Fehérin.) Kecskefejő. Aranyáruló (Zal amegye), Czitrom sármány.

Aranymáj (Szilágyul.), Sárga rigó. Aranymái (Szilágyul.), Sárga rigó. Aranymáié (Vasm.), Sárga rigó. Aranymálingó (Pestmegye), Sárga rigó.

Aranymálinkó, Sárga rigó. Aranymáringó (Pestm. Dunántúl),

Sárga rigó.

Ásó fecske, Partifecske.

■— parti fecske, Partifecske.

Bábu lka, Bubos banka.

Bagoly.

— gyöngyös, Gyöngybagoly.

— mezei b., Réti fülesbagoly.

— nádi, Réti fülesbagoly.

— réti b. (Alföld), Réti fülesbagoly. Bagolyföcske (Dunántúl), Kecskefejö. Banka.

— bubus h.

— büdös b., Bubos bankba.

Barát poszáta, Barátka poszáta. Barázda-billegető.

Bébicz (Dunántúl), Bíbicz.

Bíbicz.

Bibocz, Bíbicz.

Billegető.

— barázda b.-—- fehér b., Barázda billegető.

— füstfarku b., Kerti rozsdafarkú.

— hegyi b.

— kucsmás b.

— mezei b.

— sárga b.

— szürke b., Barázda billegető. Billegte tő, Billegető.

Borpintyöke (Baja), Erdei pinty. Bugyboka, Bubos banka.

Butykás kató (Szilágymegye), Bubos

pacsirta.

Czerkó (Tiszamente), Kormos szerkő. Czincze, Nádi czinege.

Czinege.

— barát ez.

— bóbás ez. (Érd. r.), Búbos czinege.

— búbos ez.

— búzavirág ez., Lazur czinege.

—- fenyves ez.

Czinege.

— függő ez.

•— gyászosz ez.

— kék ez.-— kontyos ez., Búbos czinege.

— lazur ez.

— mocsári ez. Barát czinege.

— szakállas ez.

— molnár ez. (Vasm.), Kék czinege.

— nádi ez. (Fehérm.), Szakállas

czinege.

— szén ez.

— szövő ez., Függő czinege. Czinegető, Nádi czinege, Szakállas

czinege.

— szakállas ez., Szakállas czinege. Czinke.

— barát ez., Barát czinege.

— barkós ez., Szakállas czinege.-— bóbitás ez., Bubos czinege.

— búbos czinege.-— dorongfarku ez. (Dunántúl), Ösí

apó.

■— farkos ez., Őszapó.

— fekete ez. Fenyves czinege.

— fenyves ez., Fenyves czinege.

— függő ez., Függő czinege.

— hosszufarku ez., Őszapó.

— Kék ez., Kék czinege.

Czinke kékfejü ez., Kék czinege.

— lazur ez,, Lazur czinege'.

— nádi ez., Nádi czinege.

— rudas ez., Őszapó.

— szakállas ez., Szakálas czinege.

— szén ez., Szén czinege.

Csacska madár, Pásztormadár. Csádészó (Dunántúl), Ökörszem. Csaláncsúcs. |-— czigány cs.

— rozsdás cs.

Csaláncsattogató, Czigány csaláncsúcs. '

Csélla, Szerkő.

Csér.

Czigány cs. Kormos szerkő.

— fekete cs., (Tiszamente), Kormos szerkő.

Csicsimé madár (Baranyamegye), Erdei pinty.

Csicsiri (Dunántúl), Sordély. Csicsőrke.

— kerti cs., Csicsőrke.

— nyíri cs. (Sopronmegye), Nyíri

Csizik (Alföld), Csíz.

Csóka.

— kék cs. (Tiszántúl és Érd. rész.),

Szalakóta.

Csovánka (Diós-Jenő), Mezei poszáta. Csuszka.

— tömzsi cs., Csuszka.

Csuk, Ökörszem.

Csuvik.

— gatyás cs.

Csücsörgő (Csallóköz), Mezei pacsirta.

Dalos poszáta.

| Danka sirály (Szabolcsmegye). j Doromboló madár (Fehérm.), Nádi tücsökmadár.

Dorongfarku czinke (Dunántúl), Őszapó.

Dorongos őszapó, Őszapó.

Dunai halászmadár (Dunántúl), Danka sirály.

Dutka, Bubos banka.

Énekes rigó.

Éneklő rigó, Énekes rigó.

Erdei fülemile, Kis fülemile.

Erdei pacsirta.

Erdei pinty.

Erdei pipis.

Erdei pityér, Erdei pipis.

Erdei szürkebegy, Közönséges szürkebegy.

Európai kecskefejő. Kecskefejö.

Fakopáncs,

— fehérhátu f.

— kis f.

— közép f.

— nagy f.

Fakopogtató, Fakopáncs.

Fakó poszáta, Karvaly poszáta. Fakusz.

— közönséges f.

1 Falmászó.

— kőszáli L. Sziklamászó.

Farkas czinke, Őszapó.

Fatetű (Baja, Dunántúl stb.) Fakusz Fattyú fülemile, Geze. j Fattyú szerkő.

Favágó, Fakopáncs.

— kurta f., Csuszka.

Fecske.

— ásó f., Parti fecske.

— fekete f, Sarlós fecske.

— gatyás f. (Bia, Abauj megye),

Házi fecske.

*) Könnyebb kezelés czéljából a védelmet igénylő madárfajok betüsoros jegyzékébe ezen madárfajoknak az ország különböző vidékein használatos nevei is felvétettek a megfelelő tudományos név dültbetüs jelzésével.

Fecske hanyi (Fertő), Sarlós fecske.

— házi f.

—- kőfali f., Sarlós fecske.

— kőszáli f. (Érd. r.), Sarlós fecske.

— lábatlan f., Sarlós fecske.

— lármás f., (Hontm.), Házi fecske.

— parti f. (Abauj-, Borsodmegye). —- pelyheslábu f., Házi fecske.

— tarka f. (Székelyföld), Füsti

fecske.

—• visító f. (Érd. rész.), Sarlós fecske. Fehérhátu kopáncs, Fehérhátu fakopáncs.

Fehérmellü házi fecske, Házifecske. Fehérszárnyu halászka, Fehér- szárnyú szerkő.

Fehérszárnyu pacsirta.

Fehérszárnyu szerkő.

Fejér billegető, Barázda billegető. Fekete czinke, Fenyves czinke. Fekete csér (Tiszamente), Kormos szerkő.

Fekete fejű légykapó, Kormos légykapó.

Feketefolt (Kolozsvár), Barátka poszáta.

Fekete fülemile, Magyar fülemile. Fekete halászka, Kormos szerkő. Fekete harkály.

Feketelábu juhászka, Széki lile. Feketelábu lile, Széki lile.

Fekete rigó.

Fekete stiglincz (Baja), Czigány csaláncsúcs.

Fenyves czinege.

Fenyves czinke, Fenyves czinege. Figemadár, Függöczinege.

Findzsa (Miskolcz vidéke), Hantmadár.

Foltos mocsáriposzáta, Foltos sitke. Foltos sitke.

Föcske.

— parti f. (Dunamente, Dunántúl). Földi kalapács (Keszthely), Hantmadár.

Földi szarka, Hantmadár. Függöczinege.

Függő czinke, Függöczinege. Fülemile, Kis fülemile.

— barna f., Magyar fülemüle.

— erdei f., Kis fülemile.

— kerti f., Karvaly poszáta.

— kis f.

—■ ligeti b, Magyar fülemile.

— magyar f.

— nagy L, Magyar fülemile.

— pap f., Barátka poszáta.

— svéd f., Kékbegy.

Foltos sitke.

Fülemile sitke.

Fülespacsirta.

— havasi f.

Fülesbagoly.

— apró f., Füleskuvik.

— nádi f., Réti fülesbagoly.

— réti f.

Füleskuvik.

— kis f., Füleskuvik.

Füstfark, Rozsdafarkú.

— házi f., Házi rozsdafarkú.

—- kerti f., Kerti rozsdafarkú.

— közönséges f., Házi rozsdafarkú. Füstfarku billegető, Kerti rozsdafarkú.

Füstfarku madár, Rozsdafarkú. Füstifecske, Villásfecske.

— közönséges f., Füstifecske.

— villás f., Füstifecske.

Füsti villásfecske, Füstifecske. Füzikék fajai.

Gatyás csuvik.

Gatyás fecske.

Geze.

Girlicz pinty, Csicsőrke.

Gyagya (Baja), Nyíri zsezse. Gyászos czinege.

Gyászos légykapó, Kormos légykapó. Gyöngybagoly.

Gyöngyös bagoly, Gyöngybagoly.

Hajnalmadár, Sziklamászó. Halálbagoly, Kuvik.

Halálmadár, Kuvik.

Halászka, Szerkő.

— fehérszárnyu h., Fehérszárnyu

szerkő.

— fekete h., Kormos szerkő. Halászmadár.

— dunai h. (Dunántúl), Danka

sirály.

— nagy h. (Dunántúl), Danka sirály.

— ki? fekete h. (Dunántúl), Kormos

szerkő.

Halkapó, nagy (Borsodm.), Danka sirály.

Hantmadár.

Harkály.

— czifra h. (Vasmegye), Fakopáncs.

— csonka h., Höcsik.

— háromujju h., Háromujju höcsik.

— kis h., Kis fakopáncs.

— közép h., Közép fakopáncs.

— nagy h., Nagy fakopáncs.

— szürke h., Szürke küllő.

— vas h. (Mármarosmegye), Fekete

harkály.

—- zöld hv Zöld küllő.

Háromujju höcsik.

Havasi fülespacsirta.

Havasi höcsik, Háromujju höcsik. Havasi lile.

Havasi pacsirta, Havasi fülespacsirta.

J Havasi pinty.

[ Havasi pipics.

| Havasi pityér, Havasi pipis.

Házi fecske. (Tiszántúl, Erdély), közönséges házifecske.

Házi füstfark, Házi rozsdafarkú. Hegyi billegető.

Hegyi pinty, Fenyő pinty.

Helvét lile, Ujjas lile.

Hógalamb (Csallóköz), Danka sirály. Hontmadár, Hantmadár.

Hópinty, Havasi pinty.

Hósármány.

Hosszufarku czinke, Őszapó.

Hőcs ("Dunántúl), Csuszka.

Höcsök (Dunántúl), Csuszka.

Höcsik.

Höcsik (Vasmegye), Kis fakopáncs.

Judás madár (Drávafok), Danka sirály.

Juhászka, Lile.

— kis j., Kis lile.

— nagy j., (Velencze), Parti lile. Juhászka lile, Parti lile.

Kaczagó sirály, Danka sirály. Kakuk, közönséges.

Kalangya varjú (Érd. r.), Szalakóta. Kanakucz, Törpe kuvik.

Kazári fecske, Sarlósfecske.

Kazári sarlós fecske, Sarlósfecske. Kecskefejő.

— európai k.

Kecskeszopó (Alföld), Kecskefejö. Kékbegy.

Kék czinege (Vasmegyme).

Kék czinke, Kék czinege.

Kék csóka (Érd. részek és Tiszántúl), Szalakóta.

Kékfejü czinke, Kék czinege.

Kék külü (Érd. rész.), Csuszka.

Kék rigó, Kék kövirigó.

Kék szalakóta, Szalakóta.

Kék varnyu (Pestmegye), Szalakóta. Kémény fecske (Székelyföld), Füsti fecske.

Kendelieze (Abauj-, Borsodmegye), Kenderike.

Kendericze (Vasmegye), Kenderike. Kenderike.

Kenderike zsezse, Kenderike. Kendermagos rigó (Székelyföld), Léprigó.

Kerti csicsőrke, Csicsőrke.

Kerti füstfark, Kerti rozsdafarkú. Kerti sármány.

Királyka.

— búbos k., Sárgafejű királyka.

— sárgafejű k.

— tüzesfej ü k.

— tüzfejü k., Tüzes fejti királyka.

— zizike k., Sárgafejű királyka.

Kis lile.

Kisebb tarka harkály, Kis fakopáncs. Kis harkály, Kis fakopáncs.

Kis füleskuvik, Füleskuvik.

Kis legyész, Kis légykapó.

Kis légykapó.

Kis légyvadász, Kis légykapó.

Kis zsezse, Nyíri zsezse.

Kontyos czinege, Bubos czinege. Kontyos madárka (Székelyföld), Bubos pacsirta.

Kopács, kurta, Csuszka.

Kopáncs, Fakopáncs.

—L kis k., Kis fakopáncs.

— közép k., Közéj) fakopáncs.

— nagyobb k., Nagy fakopáncs. Kormos légykapó.

Kormos légyvadász, Kormos légykapó.

Kormos szerkő.

Kotró fecske.

Kölesi sármány, Sordély_

Köles madár (Felső-Magyarország), Sordély.

Kőmászó, Sziklamászó.

Körösztös veréb (Veszprémmegye), Kövirigó.

Kövirigó.

Kövi sármány, Bajszos sármány. Közép harkály, Közép fakopáncs. Közép tarka harkály, Közéj) fakopáncs.

Közönséges füstfark, Közönséges rozsdafarkú.

Közönséges füsti fecske.

Közönséges lappantyú, Kecskefejö. Közönséges libuez, Bibics. Közönséges nyaktekercs, Nyaktekercs.

Közönséges szürkebegy.

(Folyt, köv.)