Nagykároly és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1901-05-23 / 21. szám
Melléklet a „Nagy-Károly és Vidéke“ 1901. május 23. — 21. számához. felelhet meg és az a szokás, hogy az ember éghajlati viszonyokhoz képest külömböző- képpen ruházkodik, az egyedül helyes, ha a ruházat a közegészségi követeléseknek megfelel. A gyapjureform tehát nem minden esetben alkalmazható rendszer, mert nem ruházkodhatunk sablon szerint. Ha a higiénikus ruházkodás főelveit tartjuk szem előtt, hogy ne használjunk tulmeleg ruházatot, hanem jól szellőzött egyenletes összetételű szöveteket, akkor más nemű szövetekkel is észszerűen ruházkodhatunk. HÍREK. — A pünkösdi ünnepek alkalmából lapunk olvasóinak és munkatársainak boldog ünnepeket kívánunk ! — Pünkösdi istenitiszteletek. A helybeli róm. kath. templomban a pünkösdi istenitisztelet a következő sorrendben fog megtartatni: Pünkösd vasárnapján és hétfőjén reggeli 6 Órakor a legméltóságosabb ol- táriszentségnek imádásra kitétele, esti 6 órakor bevétele. Mindkét napon d. e. 9 órakor ünnepélyes nagymise, utána szent beszéd; délután vecsernye 8 órakor. — Az ev. ref. templomban: Első nap délelőtt 9 órakor alkalmi beszédet mond: Asztalos György ev. ref. lelkész, urvacsorai ágendát tart: Veres Gusztáv, segédlelkész: Délután egyházi beszédet mond: Veres Gusztáv s.-lelkész, úgyszintén ünnep második napján délelőtt. Második nap d. u. pedig Lenkey Lajos ev. ref. tanító mond egyházi beszédet. — Az ág. ev. egyháznál : Pünkösd vasárnapján a féltiz órakor kezdődő istenitiszteleten Boross János lelkész tartja a szent beszédet és osztja ki a híveknek az úrvacsorát. Délután fél háromkor Nagy Sándor szónokol. Pünkösd hétfőjén Boross János lelkész mond szentbeszédet. A „Kölcsey-Egyesület“ közgyűlése A nagykárolyi Kölcsey-egyesület 1901. évi junius 2-ik napján tartja rendes évi közgyűlését s ezzel kapcsolatban a Kölcsey-szobor megkoszorúzását s a helybeli kegyes-tanitó- rendi társházon elhelyezendő Révai-Erdősi emléktábla leleplezését. Az ünnepély műsora a következő: I. D. e. 9 órakor az egyesület tagjai a vármegyeháza alispáni kistermében gyülekeznek s egynegyed 10-kor a Kölcsey szoborhoz vonulnak, hol az egyesület koszorúja letétetik. II. D. e. háromnegyed 10 órakor az egyesület választmánya a vármegye- háza alispáni kistermében választmányi ülést tart. III. D. e. 10 órakor tartja az egyesület évi rendes s egyszersmint tisztújító közgyűlését a vármegyeháza nagytermében, következő tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó, tartja : Nagy László. 2. Titkári jelentés, tartja: Dr. Schönpflug Béla. 3. A pályadijak kiosztása. 4. Részletek a „Kölcsey hatása Szat- márvármegyére“ czimü pályadíjnyertes műből. Irta és felolvassa Csoinay Győző. 5. Pénztári jelentés. 6. A választások megejtése. IV. Közgyűlés után következik a nagy nyelvújító Révai Miklós és a branyiszkói hős Erdősi Imre, mint a nagykárolyi kegyes- tanitórendi társház volt lakóinak emlékezetére készített tábla leleplezési ünnepélye, következő műsorral: 1. Kölcsey Hymnusz, előadja a nagykárolyi dalegylet. 2. Ünnepi beszéd, tartja: Baudisz Jenő. 8. „Révai“, pályadíjnyertes költemény. Irta Szabados Ede, szavalja Bornemissza Géza. 4. Vörösmarty .szózata, előadja a nagykárolyi dalegylet. — A szinügyi bizottság vasárnap délelőtt fél 12 órakor tartott ülésén tárgyalta Somogyi Károly színigazgatónak lemondó levelét a szinidényről s elhatározta, hogy ezen eljárást az országos szinészegyesületnek tudomására hozza s egyszersmint az augusztusszeptemberi szinidényre pályázatot hirdet. — Szemle. A m. kir. 78. honvéd-gyalog- dandár parancsnoka, Rohr Ferencz vezérkari ezredes a dandár kötelékébe tartozó zászlóaljak felett a múlt hét folyamán szemlét tartott Ungváron, Munkácson, M.-Szigeten és nálunk Nagykárolyban. Városunkba folyó hó 17-én, pénteken este érkezett s a kíséretében volt Tóth Sándor főhadnagy, dandár-vezérkari ■tiszttel a helybeli tisztikarral a tisztiétkezdében vacsoráit. Másnap a zászlóaljat minden tekintetben megszemlélve, a látottak felett teljes megelégedését nyilvánította. A délutáni gyorsvonattal Szatmárra visszautazott. — Legfelsőbb kitüntetés. Hajts Lajos honvéd-százados, ki mint hadnagy városunkban több évig állomásozott, Ő Felsége által a katonai érdem-éremmel láttatott el, mely legfelsőbb elismerést megköszönendő auden- tián is volt Ő Felségénél. — Főgymnasiumi ünnepély. Főgimnáziumunk ifjúsága folyó hó 16-án, csütörtökön délután 4 órakor tartotta meg záró- iiimepélyét a városi tornacsarnokban. Szép számú és intelligens közönség jelent meg, mely teljes megelégedéssel hallgatta végig az élvezetes programmot s a Kölcsey-önkópző- kör ez idei működéséről szóló beszámolót. Az ünnepély a főgymn. zenekar játékával vette kezdetét, mely George Asch „Angol őrjárat“ czimü indulóját játszotta el, igen preczizen és csinos összjátékkal, mely dicséretre érdemesíti a buzgó vezető karmestert. Utánna az énekkar énekelt Káldy és Herz- feld-féle régi és uj nótákat, Hollósy Béla tanár vezetése mellett, s ez alkalommal is elismeréssel emeljük ki az énekkart azért az igazán szép énekért, melyet produkált, reászolgálva a közönség őszinte tapsaira. Harmadik szám gyanánt Csilléry Ferencz VI. o. t. zongorajátéka következett, ki „Erdő, erdő, sürü erdő“ czimü magyar ábrándot játszotta el. A még- fiatal, de már is igen szép technikával zongorázó tanulót a közönség nagy figyelemmel hallgatta meg s csak búzditani tudjuk a további kiképeztetésre, mert határozott tehetsége van a zongorához, mit a nehéz darab kifogástalan előadásával bizonyított be. Utána Papp György VI. o. t. adott elő egy részletet Kölcsey Parainesisé- böl, azzal a tőle már megszokott ügyes szavallással, melylyel a főgymn. ünnepélyeken mindenkor feltűnt. Majd ismét a zenekar játszott, melyet a Csilléry András VIII. o. t. által előadott „A czilindert czimü monolog követett. A közönség élvezettel hallgatta végig a vidám tárgyú, kifogástalan előadásban bemutatott darabot és zajos tapsokban adott megelégedésének kifejezést. Liszer Emil VI. o. t. és Schick Emil V. o. t. által produkált zongora-kettős is igen jól sikerült, mit a zenekar játéka követett. Majd Gzukor István VII. o, t. zongorakisérete mellett Szintay Lajos VII. o. t. szavalta el Arany „Tetemre hívás“ czimü költeményét ügyesen és értelmesen s úgy a kisérő, mint a szavaló megérdemelte a felhangzó tapsokat. Tizedik szám gyanánt Suták István az Önképzőkör ez idei elnöke olvasta fel RulT Ferencz főjegyzőnek az önképzőkör 1900—901. tanévi működéséről szóló jelentését, melyből közöljük a következőket: A kör a lefolyt tanévben j az alakuló és záró közgyűlésen kívül tartottj 14 felolvasó, 2 versenyszavaló és 4 disz- gyülést. A diszgyüléseken okt. 6-án a nemzet vértanúinak emlékét ünnepelték, jan. 19-én Czuczor emlékének áldoztak, márcz. 15-én a máreziusi eszméket elevenítették fel és április 25-én Csóti Márk vezető-tanár iránt rótták j le a hála adóját névünnepe alkalmából. A január 12-iki komolytárgyu versenyszavalaton Vanke József kormánytanácsos 10 koronájából az első dijat, 6 koronát Szintay Lajos VII. , a másodikat 4 koronát Brandtsch Gyula VI. o. t. nyerte, az ápr. 20-iki vigtárgyu szavaláson pedig Nádor Béla 10 koronájából az első dijat 6 koronát Papp György VI., 4 koronát Herskovits Béla VII. A november 20-án lejárt Vörösmarty pályázaton Szintay Lajos VII. o. t. nyerte el dr. Adler Adolf 20 frankos aranyát, Ruff Ferencz VIII. o. t. dolgozata pedig Nonn Gyula ajándékából nyert 1 drb 10 frankos aranyat, Medvey Lajos VIII. o. t. ódája a kitűzött 10 koronát, Suták István 2 műve (próza és vers) dicséretet kapott. A január 14-én lejárt Czuczor pályázaton Berger Ármin 10 koronáját elnyerte Suták István VIII. o. t., a „Nagykárolyi Kölcsey-egyesület“ márczius 30-ára kitűzött diját, Kölcsey összes müveit Ruff Ferencz VIII. o. t. nyerte el „Kölcsey hatása az irodalomra“ czimü tétel megoldásával. Az ápril 20-iki pályázatok: „Madách az ember tragédiája" fejtegetésével a kör millenáris alapjából 20 koronát nyert Suták István Vili. o. tanuló, Szintay Lajos VII. o. t. műve: „Balassa lírája“ pedig dicséretet kapott. A történelmi tétel: „Az Anouk hatása hazánkra“ diját, Róth Károly ajándékából 10 koronát Csilléry András VIII. o. t., a természettudományi fejtegetésen Singer Lipót 10 koronáját „A földrengésről“ czimü művével Suták István VIII. o. t. nyerte el, Bodnár Lajos VII. o. t. dolgozata „A lepkékről“ pedig dicséretet érdemelt. „Párhuzam Zrínyi és a megtraktálás sohasem marad el. Mindenesetre, alkalmazván ezt a nappal első, vagy utolsó (ha úgy tetszik: felső, vagy alsó) szakához, illetőleg feléhez. Hanem a legátus, mint minden diák a requirális kellemetlenségein is könnyűszerrel tulteszi magát. Ha már requirálnia kell: rá sem gondol ennek árnyoldalára. Persze, azért inkább szeretné, ha minden requirendus egy-egy névjegy kíséretében, lezártan, a paróchiára, vagy rektóriára küldené be a neki szánt requirendumot. Nem olyan régen még a debreczeni legátus mellett is szerepelt sublegátus, vagy a másik nevükön említve őket, mendikáns- diák, Hanem a „sublegatió“ 8—10 évvel ezelőtt véglegesen megszűnt. Futólag érintve megjegyzem, hogy a sublegátus a gymnasium alsóbb osztályába járó szegénytanuló volt. Minden legátus magával vitte a maga sublegtusát. Ez azután sorra vette a falu utczáit, házait egy-egy boldogünneplés kívánását tartalmazó vers elzenge- dezésével gyűjtött magának annyi a mennyi összeget. Tehát rá nézve a sublegátió, valamint a legátió mainapig a legátusokra nézve, jótéteménynek tekinthető. — Nem lesz felesleges megemlítenem, hogy egyik-másik városi nagy egyház csakis e szempontból kér legátust. Hogyne volna jótéteménynek nevezhető a legátió, mikor egy-egy legátióból — eltekintve attól a megmérhetlen erkölcsi haszontól, mely az ifjúságra a legátióba járás folytán háramlik a különböző vidékek, emberek, szokások megismerése és a sokoldalú társadalmi érintkezés folytán — olyan anyagi hasznot húznak az egyes ünnepkövetek, hogy a legátum a legkisebb összegtől, 20 koronától kezdve egészen 260 koronáig, esetleg feljebb terjedhet, t. i. az ünnepkövetségek nagysága szerint. Az ünnepnapok elmúlta után szinte rosszul esik a legátusnak is, de meg a pap-, vagy rektor-családnak is a gyorsan bekövetkezett — búcsúzás. Vigasztalásul rendesen mindkét részről az szokott szolgálni, hogy majd eljön még legátusnak a távozó legátus. Ha másként nem teljesülhet a közös óhajtás, akkor „sub szűr“ „sub rosa“ fog eljönni. A „sub szűr“ vagyis magyarul, szűr alatt menetel azt jelenti, hogy ha nincs remény rá, hogy az election elválaszthatná, akkor a lelkész beír az iskolának, miszerint az egyház erre meg erre az ünnepre nem kér követet. Ilyen kerülő utón mégis sikerül a megkedvelt legátusnak újra ottani legátusként szerepelnie. Titkolni sem lehet azonban, hogy az örökemlékü kellemességek hatása mellett jelentékeny befolyása van a visszatérő diák lelkihangulatára: hogyan succedált, miként ütött be a legátió? azaz hány korona a legátum ? Dicsekedve hireszteli otthon az öreg kollégium méltóságteljesen emelkedő falai között hazaérkezett kollegáinak, ha többet kapott, mint az elődje. Tudnunk keli, hogy erről az a nézet van elterjedve, hogy a jobb legátusnak jobban vág be a legátió. A mi diákosan igy hangzik: legátusa válogatja, hogy mennyi a legátum! A visszajött legátus első teendője a széniorátusban való jelentkezés a lihellussal.- Itt kell elszámolnia az abba vezetett összeggel, j És még valami. Ilyenkor szokta a diák- j ember törleszteni iskolai tartozásait. Már | mint az iskola kebelében fennálló egyletek, társulatok részére fizetendő hátrálékos tag- sági dijait. S aztán még a netalán „post festa“ — ünnepek után — fizetendő feltétel ■ mellett a szeniorátus utján vásárolt könyvei- ! nek árát. Más kötelességét ennek pontos, lelki- ismeretes teljesitése után nem ró rá a legátió. I Ezután egyedül a jóemlékek tükröződnek , vissza-vissza emlékezetében. S várva-várja J legközelebbi legátió idejének beköszöntését, i De, hogy melyik legátjójában kikkel s hogyan töltötte idejét? Összehasonlítva legátióját egymással: melyik kedvesebb emlékű a másiknál? Azt sok-sok év lepergése után sem felejti el, oly elevenen él képzeletében mindegyiknek a képe. Minden túlzás nélkül állíthatom, hogy a legátiókban szerzett tapasztalatok kitörölhetetlen nyomokat hagynak a legátus emlékezetében. Sőt van eset rá, hogy egész életére kiható irányt adnak gondolkodás- módjának s az életről való felfogásának. S ezen vélekedésemet csak megerősítve látom, midőn olykor-olykor egy-egy előkelő egyházi, vagy világi állásban meghavasodott hajú olyan úriemberrel hoz össze a szerencsés véletlen, a ki gyönyörtől ragyogó arcz- czal beszéli el előttem legátiói emlékeit s az azokban szerzett hasznos élményeit. Szép, igazán lélekemelőén szép, századokra visszanyúló múlttal ékesített, szilárd valláserkölcsí alapon nyugvó intézmény a legátió ! S kívánatos, hogy az isteni gondviselés sohase engedje sok más hasonló üdvös intézmény szomorú sorsára juttatni. Mert hiszen valaha netán bekövetkező el- enyészése pótolhatatlan veszteség volna úgy a tanuló ifjúság szegénysorsu, törekvő ifjai százaira meg ezreire, mint — ha szabad gondolnom merészet és nagyot! — édes hazánkra. Igen. hazánkra is, mivel a legátió oly intézmény, a mely az édes haza vidékeinek megismerhetéséhez juttatott és juttat olyan, később az életben tekintélyes állást betöltő, ifjakat, kiknek ez életben soha, de soha nem lett volna alkalmuk ennek az áldott anyaföldnek azon helyeit megismerni, a melyeket a legátió segítségével megismerhettek. De veszteség volna valláserkölcsi voltánál fogva a mai lazult hitélet mellett azért is, mert a legátióban való fungálás megszilárdítja a felnőtt ifjúság lelkében az amugyis sok-sok támadástól szorongatott s némelyeknél talán már ingadozni kezdő — Tóth Lajos. Gyöngyösi epikája között“ jutalma dr. Czu- kor Lajos ajándékából 1 drb 10 koronás arany elnyerte Csilléry András VIII. o. t. „II. József hatása az irodalomra“ czimü dolgozatával Tóth Kálmán VII. o. t. nyerte meg Csilléry Dávid erre kitűzött 10 koronás aranyát. Schuszteritsch Ferencz 10 frankos aranyát pedig Medvey Lajos VIII. o. tanuló nyerte Horatius satyráinak műfordításával. Május 4-én járt le Niklos János főgymn. tanár pályadija: „A lencsék alkalmazása" czimmel, de a beérkezett mű a díjra, 10 frankos arany, érdemesnek nem találtatott. — Jutalmat kaptak Suták István VIII. o. t. a gyűlések tapintatos vezetéséért és a diszgyüléseken előadott szép beszédeiért Róth Károly ajándékából 1 drb 10 koronás arany. Ruff Ferencz VII. o. t. a jegyzőkönyvek ügyes megszerkesztéséért a kör pénztárából 10 kor. A kör tisztviselői voltak: Suták István, mint elnök; Ruff Ferencz, mint főjegyző; Szintay Lajos, mint aljegyző; Gönczy Pál, mint pénztáros; Csilléry fő-, Tóth Kálmán alkönyv- táros; Kovács István és Kovács József, mint ellenőrök; Róth Lajos, mint laptáros. A felolvasott jelentés és pályadijak kiosztása után Hám József főgymn. igazgató intézett pár lelkes szót a tanuló-ifjusághoz, azon az oktató, meggyőző hangon, mely az ifjúság szivében mindenkor visszhangra talál, majd az énekkar énekelt s végül a zenekar által kiváló szépen előadott Rákóczy-kesergő és induló hangjai inellett ért véget a szép ünnepély. — Honvédőink ezredösszpontositása. Hallomás szerint az ezredösszpontositás úgy, mint a múlt évben történt, ez évben is valószínűleg Mármaros-Szigeten lesz s a zászlóalj ismét 6 hétig lesz távol, csupán egy kis különítmény marad vissza. Kezdete körülbelül jövő hó 20-ától. — Előléptetések a postánál. A kereskedelemügyi miniszter Mándoky Ferencz és Joós Lajos posta- és távirdatiszteket magasabb fizetési fokozatba léptette elő. Majális. A „Protestáns társaskör“ által pünkösd másodnapján a polgári olvasókör nyári helyiségében rendezendő majális az előkészületek szerint igen jól fog sikerülni. A mindenkor jóhirü mulatságra ismételten felhívjuk közönségünk figyelmét. — Közgyűlés. A „Nagykárolyi izr. nőegylet f. hó 27-én hétfőn délután 3 órakor a szokott helyen tartja meg harmadik évi rendes közgyűlését, melyre az egylet tagjai ez utón is tisztelettel meghivatnak. Tekinj tettel, hogy az egyletnél úgy a tisztviselők, | mint a választmányi tagok mandátuma lejárt, a közgyűlés egyik fontos tárgyát a választások fogják képezni, miért is felkéretnek a | tagok minél számosabb megjelenésre. — Társulati közgyűlés. Az ecsedi-láp lecsapoló-társulat május hó 31-én közgyűlést tart. Az erre vonatkozó hirdetményre felhívjuk az érdekeltek figyelmét. — Áthelyezés. Tury Sándor főhadnagy az ezred 2-ik zászlóaljához Mármaros-Szigetre helyeztetett. — Zászlószentelés. A Ludovika Akadémia zászlószentelési ünnepére minden ezredtől küldöttség volt kirendelve, mely összesen 8 tisztből állott. A mi ezredünk részéről a küldöttségben voltak: Lenz Győző ezredes ezredparancsnok. Schwent József őrnagy, Vincz Sándor százados t. j., Knézics Ferencz százados, Stépán Géza főhadnagy, Orbán László főhadnagy, Csaszkóczy Emil hadnagy és Retsky Andor tiszthelyettes. — Betörés Máté-Szalkán. F. hó 16-án Weisz Lipót üzletébe a falat áttörve ismeretlen tettesek behatoltak és nagymennyiségű készpénz elvitele után a falon vájt résen eltávoztak. A tetteseket nyomozzák. — Jótékonyság. Múlt számunkban megemlékeztünk azokról a nemes czélu alapítványokról, melyeket Vanke József nyug. főgymn. tanár, kegyesrendi kormánytanácsos tett. Mint újabban értesülünk a nemeslelkü szerzetes ismét 142 kor. 44 fillért ajánlott fel a felállítandó két közkeresztre, mely tettével újabb bizonyítékát adta nemes áldozat- készségének. — Előléptetés. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Szolomájer János főgymnasiumi tornatanárt magasabb fizetési fokozatba léptette elő. — Síremlék-leleplezés. A mátészalkai kerület volt országgyűlési képviselője, néhai Péchujfalusi Péchy Jenőnek közadakozás utján a gebei temetőben emelt síremlékének leleplezése junius hó 5-én délelőtt 11 órakor fog Gebe községben Inegtörténni, a következő Programm szerint: 1. Délelőtt 11 órakor Gebe községházától kivonulás az ev. ref. sirkertbe; 2. „Hymnusz“, előadja a dalárda; 3. ílosvay Endre főszolgabíró, mint az emlék- bizottság elnöke átadja az endéket a községnek ; 4. Szigethy Gyula ev. ref. lelkész átveszi ; 5. Emlékbeszéd, tartja Szabó Gusztáv szamosszegi ev. ref. lelkész. 6. Szózat énekli I a dalárda. A kegyeletes ünnepélyt a község- I házánál tartandó közebéd fejezi be.