Nagy-Károly és Vidéke, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1900-03-15 / 11. szám
dicső történelmi múltjához csak úgy marad hü, ha a haza nagy költőjének esküjéhez hü marad és lelkének, szivének egész hevével kiáltja: Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok soha nem leszünk !-Ó.Városi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete e hó 11-én rendkívüli közgyűlést tartott. Választásról lévén szó, a közgyűlést Nagy László alispán nyitotta meg. Üdvözölve a képviselet tagjait —jelezte, hogy a gyűlés első tárgyát a városi mérnöki állásnak választás utjáni betöltése képezi. E czélból a szükséges előintézkedések tétetvén meg; a szavazatszedő küldöttség! elnöke lett Roóz Samu; tagjai Dr. Jékel László és Szabó János. Bizalmi férfiak s egyszersmind jegyzőkönyv hitelesítők : Stróhmájer Ferencz, Kaufmann Márton, Cservenyák Antal és Kun István. A kijelölő bizottságba a képviselőtestület Serly Ferenczet és Bródy Lajost választotta meg, az alispán Dr. Serly Gusztávot és Péchy Lászlót nevezte ki. Az igy megalakult kijelölő-bizottság visszavonulván, a jelentkezett Sólymos Manó soproni, Müller Mihály bécsi, Ricter Ignácz és Illés József budapesti lakos pályázók közül a három utóbb nevezettet jelölvén, a képviselőtestület a jelöltek közzül Illés Józsefet egyhangúlag megválasztotta. A megválasztott városi mérnök a hivatalos esküt nyomban letette. A választás befejezése után az alispán az elnöki széket Debreczeni István polgármesternek adván át, a közgyűlés ennek elnöklete alatt folytattatott. A vármegyei közigazgatási bizottság átiratát a mezőgazdasági ismétlőiskola czéljaira 20 hold terület átengedése és egy tanterem építésére vonatkozólag kötelező ajánlat tétele iránt; a közgyűlés — tekintettel a város nyomasztó anyagi helyzetére — teljesithetőnek nem találta, azonban felkérte a közigazgatási bizottságot ennek államköltségen leendő eszközlése iránt. Földmivelésügyi miniszteri rendelet értelmében községi munkásközvetitő lenne kijelölendő és dijjazása megállapítandó, minthogy azonban városunkban a munkás kereslet és kínálat kiegyenlítést talál, a közgyűlés megbízta polgármestert, intézzen felterjesztést a kijelölés kötelezettsége alól leendő felmentés iránt. Kir. tanfelügyelő értesítését arról, hogy a közoktatásügyi kormány a mező- gazdasági ismétlőiskola tanítóinak fizetésére 500 korona segélyt adott, tudomásul vette. A tűzoltói intézmény szervezete s ezzel kapcsolatban a tűzrendészed szabályrendelet módosítására vonatkozó bihogy kipihenjem magamat, meg hogy kiszorítsak az öregtől egy kis felsőbb iskolai költséget, veszekedettül untam ma-, gamat, mert az öreg nekem is csak un- talan azt hajtotta, hogy minek van Bodor Gáspárnak nyolcz gyermeke, neki meg egy se. Minek annak annyi. Mit csinál vele. — A legnagyobbik most jött haza a praeparandiából, mindig ott ül a kert végin, az ugyan nem sokat lendít a ház körül, mindig valami zöldfedelü újságot olvas. Mikor azt elunja, elkezd czérna vékony hangon kornyikálni órák hosz- száig, úgy, hogy már nem merek a méhesbe menni. Jobb lenne ha inkább rántást kavarna a konyhán, vagy toldozná a többi ruháját. E beszéd után rögtön lenn termettem a kertben, a méhesben. Átnéztem a szomszéd kertvégébe. Csakugyan ott volt, a zöldfedelü újság is a kezében volt, bizonyosan talányt fejtett belőle lóugrás szerint, vagy társalgóit a zöldszalonban. Hogy köthetnék én ebbe bele? Hiszen az egész távolság köztünk csak egy jó hajítás. Legalább lenne egy kis mulatságunk. Ezen töprenkedtem, amikor megcsendült e nóta: (csakugyan kissé vékonyka hangja volt) Várlak, várlak minden este, Oly epedve várlak Hogyha eljösz, kebelemre Hü szivemre zárlak. A mint elhangzott az utolsó akkord, rögtön megkapott a gondolat, hogy erre felelni kellene. Hiszen nekem olyan hangom van, hogyha kieresztem, meghallik a falu másik végén is. Rákezdtem: NAGY-KAROLY és VIDÉKÉ. zottsági jelentést, mely a következő módosításokat tartalmazza, hogy: minden 20—40 év közötti városi lakos tényleges szolgálatra köteles, a város öt kerületbe osztassék, minden kerületben egy parancsnok, egy helyettes és két kürtös jelöltessék ki, rendszeres gyakorlatok tartassanak, a gyakorlatról elmaradók 1—20 korona, a tiiztől elmaradók 2—40 korona pénzbüntetéssel esetleg megfelelő elzárással fenyitessenek, tűzoltó adó vettessék oly módon ki, hogy egy szobával birók 1 koronát, vegyes anyagú házak tulajdonosai 2 koronát, téglaépület tulajdonosai 3 koronát és emeletes épületek tulajdonossal 4 koronát, lakók pedig ennek fele részét fizessék, a tűzoltó kötelezettség alóli megváltás dijja 20 koronában meg- állapittassék — elvben elfogadván, megbízta a tanácsot, hogy az ily értelemben módosítandó szabályrendeletet tárgyalás czéljából a közgyűlésnek mielőbb mutassa be, addig is elrendelte, hogy a 150 főnyi j tűzoltó létszám 200 főre felemeltessék. ) A kereskedelmi miniszter a helypénz dijjszabási szabályrendeletet akként kívánta módosítani, hogy a 4 fillér piacz- tisztitási díjj lovak és szarvasmarhák után csak akkor szedhető, ha azok eladásra kerülnek. A közgyűlés felír a miniszterhez, hogy az eredeti dijjszabást engedélyezze. Polgármester azon javaslata, hogy a rendőrségnél 2000 korona dijjazással egy rendőrtanácsosi és 1000 korona dijjazással egy rendőrirnoki állás szerveztessék, azonban ezek illetményeinek az állam- pénztár által eszközlendő fizetése iránt a kormányhoz kérelem intéztessék — elfogadtatott. A kereskedelmi miniszter által a fogadó, vendéglő, kávéház és kávémérési ipar gyakorlására alkotott szabályrendelet jóváhagyatván — kihirdettetett és kinyomatni rendeltetett. A bordélyügy tárgyában alkotott szabályrendelet a belügyminiszter leirata értelmében módosíttatott. A mesterrészi kerületben eszközölt képviselőtestületi tagok választásáról felvett jegyzőkönyv tudomásul vétetett. Hágen Ferencz, Kosztin Pál és társaival a kő- és homok fuvarozásra, — Szilágyi Ferencz és társaival a kő- és homoknak vasúti kocsikból kirakására, — Virág György és társaival a kő összerakására, — Stirbuly Péter és társaival a macadam rendszerű ut alapkövezésének elkészítésére, — Somogyi Zsigmond és társaival a kőtörésre kötött szerződés jóváhagyatott. Több tárgy nem lévén, elnöklő polgármester a közgyűlést berekesztette. HÍREK. — Márczius 15. A szabadságharcz születésnapjának 52-ik évfordulóját ünnepli ma városunk polgársága. Mindig kegyelettel eraTul a vizen fehérkendő integet, Atal mennék, kis angyalom, nem lehet, Széles a viz nincsen gátja, Nem mehetek átal* rajta Te hozzád. Rögtön a lugas előtt termett, magam is kijöttem egészen a viz partra. Néztük egymást. Megemeltem a kalapomat, ő hajtogatta a fejét. Aztán úgy gondoltam, ha idáig jöttünk, menjünk tovább. Jó erős hangon a vizen keresztül bemutatkoztam. — Ez vagyok. Most tettem az érettségit, lehet belőlem minden a világon, de hihetőleg csak kálvinista pap leszek. Most majd megöl az unalom. Elkaczagta magát és átkiáltott, hogy látogassam meg, majd eltöltjük az időt. — De hát hogy ? — Ott van a csolnak a kert végén. Három-négy perez az egész. — Mikor mehetek? — Akár holnap is. Estére majd jelt adok egy nótával. — Ott leszek. Másnap estére lementem a kert végire. Vártam. Mikor a nap suhadóban volt s csendesen közelgett, az alkony, a lágyan zsongó habokon keresztül a tiszta légen át szűrődött a dal, valami senti- mentális német nóta lehetett, de akalrni és csábitó! Jer, vidám csolnakos, jer, Fridolin ! Óh hozd ide sajkád! Ide, hol a folyam szélén Kedvesed vár te reád. Jer, Fridolin ! Megyek. Eloldt.am a csolnakot. Nem volt nagyobb az egész alkotmány, mint, egy jó nagy kenyér dagasztó tekenő. Nem ! lékezett meg a nagy napról s nem szűnő I lelkesedéssel ünnepel ma is. A rendezőbizottság fáradhatatlanul buzgólkodik a siker érdekében és bizonyára a mai nap is méltó lesz az előző évek ünnepeihez. Nemzetiszinü plakátok hirdetik a programmot s hívják fel a közönséget a részvételre. Lapunk múlt számában mi is közöltük egész terjedelmében és reméljük, hogy városunk lelkes közönsége tömeges részvételével fogja beigazolni azt, hogy márczius 15-ike tényleg a nemzet ünnepe. — A kereskedelmi miniszter vármegyénkben. A szatmári ev. ref. főgyinnasium fentartó testületé gr. Bethlen András elhalálozása után Hegedűs Sándor kereskedelmi minisztert választotta elnökének. A fentartó testület folyó hó 16-án közgyűlést tart s erre leutazik a miniszter, hogy már mint elnök vezesse az ülést. A kereskedelmi miniszter- ma este 8 óra 50 perczkor érkezik Szatmárra, Vértesi miniszteri osztálytanácsos, az elnöki osztály főnökének és Holtán Sándor titkárnak kíséretében. A miniszter, a ki a városházán száll meg, a közgyűlést megelőzőleg délelőtt 9 órtól 10 óráig a tisztelgés czéljából jelentkező küldöttségeket fogadja a városházán, a kik ebbeli szándékukat a főispánnál előzetesen bejelentették. A miniszter tiszteletére közebédet rendeznek, a mely után őnagyméltósága megtekinti a városban levő ipari és gyári telepeket. A miniszter ugyanazon a napon este 7 órakor visszautazik Budapestre. — A Kölcsey-Egyesület felolvasóestélye. F. hó 11-én vasárnap este felolvasóestélyt tartott a Kölcsey-Egyesület. Elsőnek Demidor Ignácz énekelte a „Seckingeni Trombitás“ dalát, annyi érzéssel és oly művészileg, hogy a közönség még egyszer kívánta hallani, mit meg is nyert. Ezután Nagy Sándor olvasta fel értekezését „Szatmárvárinegye a Hunyadiak korában“ czimmel. A nagy tanulmánynyal összeállított értekezés feltüntette azt az ingadozást, mely Szatmármegye kiterjedését illetőleg a múltban átélt. Különösen érdekes volt az eltűnt és azóta keletkezett helyek felemlitése. Majd Fliesz Henrik lapunk munkatársa olvasott fel három költeményt. Az elsőben egy szegény leány történetét mondja, ki édes anyja miatt feláldozza magát, olyan foglalkozásra adván magát, melyet szivéből utál, mig végre szenvedésétől a halál megszabadítja. A másik csinos dal volt, a harmadik egy félig tréfás, de sok igazságot mondó költemény a poétákról. A szépen csengő költemények szerzőjét és felolvasóját élénken megtapsolták. Végül Demidor Ignácz énekelte a „Tudom hogy visszavársz még“ czimü gyönyörű dalt, melyre a legszebb kritika volt az, hogy bár vége volt az estélynek, a közönség ülve maradt, s nem mozdult, mig még egyszer végig nem énekelte Demidor Ignácz a szép dalt. Kun Miksa karnagy osztozott a sikerben, ki az énekszámokat harmoniumon kisérte. Az utolsó felolvasóestély folyó hó 25-én lesz 1 koronás belépődíjjal. — Rendkívüli vármegyei közgyűlés lesz folyó hó 23-án délelőtt 11 órakor, melynek hajtottam én még ilyet soha életemben, még benne sem ültem soha. Mindegy. Hiv a nóta: Jer, vidám csolnakos ! . . Mentem egész a viz közepéig elég jól, de itt az erősebb áramlat kezdte a csolnakot lefelé hajtani. Megijedtem és elvesztettem a fejemet, még ha csak a fejemet vesztettem volna el, de elkezdtem kézzel-lábbal hadonázni és eleresztettem a kezemből az evezőt is. Elvitte a viz. No hát most már végem van. Bele ragadtam a csolnak két szélibe és vitt a viz szépen lefelé. Még mind hallottam a nóta elmosódó hangjait: Jer, vidám csolnakos ... j Megyek, de ki tudja hová ! Legjobb esetben le a Tiszába, aztán a Dunába s a Fekete tengerbe, s egy szerencsés hajótörés kidob egy puszta szigetre és lesz belőlem egy századvégi Robinson; vagy pedig felfordulok itt hamarosan és aztán : pász. Oda leszek testamentom nélkül. Egyik sem történt. A falu alatt emberek halásztak és kifogtak. Szépen feleveztek velem a nagybátyám kertje végibe, a csolnakot kikötötték a helyire én pedig kiszállottam. A Bodor Gáspár rekt- uram kertje végén még mindig fel-felcsen dűlt a dal: Jer, vidám csolnakos . . . — Megyek, csak várjad. Másnap felpakoltam és azóta még csak olyan vidéken sem jártam, a hol folyóvíz van. összehivása azért vált szükségessé, mert a megyei tisztviselők fizetésjavitására engedélyezett 17,240 korona állami pótjavadalmazás miként leendő felhasználását tartalmazó előterjesztést a múlt közgyűlés nem tárgyalhatta s igy ez most kerül tárgyalás alá. Ugyanekkor tárgyalják Nagy-Károly város képviselőtestületének határozatát a polgári leányiskola ügyében. — Önképzököri ünnepély. A főgymn. „Kölcsey-önképzőkör“ által ma délután 4 órakor a városi tornacsarnokban tartandó ünnepélyére ez alkalommal is figyelmeztetjük a közönséget. Derék iíjaink igazán megérdemlik, hogy minél nagyobb számú közönség hallgassa meg igazán szépen összeállított műsorukat. — Az 1848. márczius 15-iki évforduló alkalmából a Protestáns Társaskör ma este 5 órakor a kör helyiségében a következő műsorral ünnepélyt rendez: 1. „Talpra magyar“ Petőfitől, szavalja Nagy Elek. 2. „Előre“ Tóth Kálmántól, szavalja Tóth Tátika k. a. 3. Alkalmi beszéd, tarja Veres Gusztáv. 4. „Márczius 15-én“, költemény, irta Fliesz Henrik, szavalja Sallay Lajos. Ezen hazafias ünnepélyre a n. é. közönséget tisztelettel meghívja az elnökség. — Búcsúestély. A városunkból távozó Szentandrássy Antal pénzügyigazgatóhelyettes tiszteletére jóbarátai és tisztelői folyó hó 10-én a polgári kaszinó dísztermében igen sikerült búcsúestélyt rendeztek, melyen mintegy 60-an vettek részt. Az ünnepeltet három tagú küldöttség hívta meg s megjelenésekor óvá- cziókban részesítették. A fel köszöntők sorát Bródy Lajos ügyvéd nyitotta meg, ki tartalmas, szép beszédben méltatta a távozó érdemeit, ki mint közhivatalnok, mint jóbarát, mint városunk polgára egyaránt megnyerte a közbizalmat és kinek távozását őszintén sajnálja a város közönsége. Kerekes Bertalan, Ja- nitzky Albert szintén poharat emelve vettek búcsút. Még számos felköszöntő hangzott el az ünnepekre, kinek távozását részünkről is őszintén sajnáljuk és óhajtjuk, hogy uj állomáshelyére megelégedés és boldogság kisérje. — Márczius 15-iki ünnepély. A kath. legényegyesület márczius idusának megünneplésében szintén részt vesz. Körülményeinél fogva ezt az ünnepélyt folyó hó 18-án, márczius 15-ét követő vasárnap tartja meg a következő tárgysorozattal: 1. Talpra magyar ! szavalja Dienes István. 2. Női szavalat. 3. Alkalmi beszéd, tartja Tietz Sándor. 4. Női szavalat. 5. Felolvasás. Tartja Simkó Géza. 6. Hang a Petőfi sírjából. Előadja Sallay Lajos. — Az ünnepély kezdete — melyre a megnagyobbított helyiségben minél nagyobb számban várja a rendezőség az érdeklődő hazafias közönséget — este 6 órakor lesz. — Búcsú. Nagy-Károly városa sok éven át csendes fészket adott nekem és családomnak. Midőn innen most távoznom kell, hálás köszönetét mondok e város nagyrabecsült közönségének azon jó indulatáért, miben engem családommal együtt mindenkor részesített. Isten áldja meg Nagy-Károly városát. Nagy-Károly, 1900. márcz. 14. Madzsar Béla. — Uj doktor. Ifj. Vetzák Ede, Vetzák Edének a helybeli takarékpénztár vezérigazgatójának fia folyó hó 9-én az államtudományi doktorátust sikerrel letette a budapesti egyetemen. Gratulálunk ! — A „Nagykárolyi Vívó-és Tornaklubb“ folyó hó 11-én tartotta meg második évi rendes közgyűlését. Dr. Schönpflug Richárd elnök távolléte miatt Ilosvay Aladár alelnök nyitotta meg a gyűlést. Az igazgató választmány jelentését elfogadták, a számadás megvizsgálására egy háromtagú bizottságot küldöttek ki, mely bizottság még a gyűlés folyama alatt jelentést tett, hogy a számadást kifogástalannak találta, miért is a pénztárnoknak a felmentvényt megadták. A pénztári jelentést tudomásul vették. A tagsági dijakat a rendes tagok részére 10 koronában, a pártoló tagok részére 6 koronában állapították meg. A költségvetés elfogadása után az indítványokra került a sor, melyek folyamán elhatároztatott, hogy egy alkalmas feltételek mellett, szerződtetendő művezető végett az igazgató-választmány intézkedjék. Végül a tisztujitást ejtették meg és a múlt évi tisztikar választatott meg, mely után a közgyűlés véget ért. — Áthelyezés. Domby Sándor magy. kir. csendőr-hadnagy, a helybeli csendőrszakasz parancsnoka f. hó 16-ával Nagy- Kikindára helyeztetett, helyette szakaszparancsnoki minőségben Spalla Aurél csendőrfőhadnagy fog ezen állomásra bevonulni. Sok szerencsét kívánunk a távozónak uj állomásán. — Zárlatfeloidás. Csanálos községben a sertésvész megszűnt, a zárlat feloldatott.-- Közgyűlés. A „Nagykárolyi kerületi betegsegélyző-pénztár“ folyó évi márczius hó 18-án, vasárnap délelőtt 10 órakor saját helyiségében tartja évi rendes VI. közgyűlését, s hogy ha ezen gyűlés a megjelenők elégtelen száma miatt nem lenne határozat- képes, ugyanazon tárgysorozattal 1900. évi márczius hó 25-én uj s a megjelenők szá< i %