Nagy-Károly és Vidéke, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1900-05-24 / 21. szám

NAGY-KAROLY és VIDÉKÉ.

Az irodalmi szakosztály Poór János elnök vezetése mellett működött. Rendezett 8 felolvasó-estélyt és 1 gyászünnepélyt. Az első estély okt. 29-én volt. Felolvasott Nagy László elnök „Az olvasásról“, szavalt Táby Dóra, értekezést tartott Poór János „Az emberi test arányairól s az arcz szépségéről“ s végül Demidor Jgnácz énekelt Kún Miksa kísérete mellett. Nov. 19-én Erzsébet királyné emlékére gyász- ünnepélyt rendezett. Elsőben énekelt a dalárda, majd Nagy László elnök rövid megnyitó beszéde után dr. Péehy Péter nagyhatású emlékbeszédet mondott, majd Veres Gusztáv szavalta el Pósa Lajos „Gödöllői erdő“ czimü költeményét. Decz. 3-án Ob- holczer Margit énekelt Kún Miksa kísérete mellett, Jancsó Gyula értekezett „az avar sírokról" s Poór János szavalta a „F r a n- g e p á n K a t a 1 i n“ czimü költeményt. Decz. 17-én Nagy László olvasta fel Domahidy Elemérnének „Abbazziáról" szóló költői szépségű leírását, Wimmer Ella énekelt, majd Jeney Sárika adta elő „A k i s k i vá ncsi" czimü monológot, végül Bornemissza Gézáné és Bornemissza Géza olvastak fel egy részletet Nagy Lászlónak a „Találkozás“ czimü költeményéből. Január 7-én Nagy László elnök tartott igen érdekes előadást Zangvill müvei nyomán „a zsidókról", Mangu Béla hegedült, Mangu Béláné zongorázott és Jenser Mihálynak „a secessió- ról“ irt humoros fejtegetéseit olvasta fel Hetey Zoltán. Jan. 21-én Nagy László elnök felolvasta magyar fordításban Zangvillnak „a kik sötétségben járnak“ czimü elbeszélését, Ptyánk Auguszta szavalt s Poór János olvasta fel Ilosvay Lászlónak „Töredékek a búj do sás korszakából“ czimü dolgozatát. Febr. 3-án Holczinger Imre ismertette „0 d y s s e ü s kalandjai t", Nagy Sándor szavalta Nagy Lászlónak „Ha rám borul“ czimü költeményét, majd Dr. Kovács Dezső olvasta fel a társadalmi visszásságokat ostorozó verses müvét, végül Frank Irma énekelt Diczig Ádám kísérete mellett. A febr. 18-iki estét a dalárda éneke nyitotta meg, ezt követte Kummergruber Emilnek egy középkori nemét költő „D e r a r m e II e i n- rich" czimü müvének ismertetése, Bornemissza Géza szavalta Nagy László „Szeretlek" czimü költeményét, végül Poór János tartott mulattató felolvasást ..A szúnyogokról". Az utolsó estély márczius

11-én volt mikor is Demidor Ignácz énekelt, Nagy Sándor felolvasta „S z a t m á r m egye a Hunyadiak korában“ czimü érdekes tanulmányát, majd Fliesz Henrik olvasta fel három hangulatos költeményét.

A közművelődési szakosztály Nemes- tóthi Szabó Antal elnöklete alatt működött. „A lavvn-tennis“-társaság a kaszinó kertjében talált kellemes és egészséges szórakozást. A sziníigyi-bizottság Csóka Sándor színigazgatónak adott játszási engedélyt, ki hét héten át működött városunkban. A bizottság ezalatt minden héten ülést tartott s az igazgatóval egyetórtőleg állapította meg a műsort. Bakó László a nemzeti színház tagja vendégként két estén szerepelvén, az egyesület felléptének emlékéül díszes koszorúval lepte meg. A folyó évre — augusztus és szeptember hónapokra — a bizottság a játszási enge- • délyt Szálkái Lajos szatmári színigazgatónak javasolta megadni.

Az egyesület múlt évi működésének fénypontját azonban az erdődi és nagy- károlyi Petőfi-napok képezik. Az elsőt önállóan az utóbbit a Petöfi-társaság és szatmári Kolcsey-kör közreműködésével rendezte. Ez ünnepélyekkel az egylet oly sikert aratott, a

i mely bármely régi egyletnek dicsőségére válnék. E szép napok terveit Nagy László elnök valósította meg. miért is az egylet örömmel ragadta meg az alkalmat, hogy érzelmeinek elnökével szemben e legszebb formában kifejezést adjon. Múlt év november 30-án a lefolyt alispáni jubileum alkalmából Palczer Ernő alelnök vezetése alatt a tisztelgők közt az egylet is megjelent, érdemeit nyíltan hangoztatta, elismerte s az egyesület érdekében kifejtett sokoldalú, de különösen írói tevékenysége emlékére arany- tollal lepte meg.

A július 30-iki erdődi Petöfi-ünnep sikerében van a kulcsa a szeptemberi nagykárolyi és erdődi ünnep országos sikerének is. A július 30-iki ünnepre 137-en mentek külön vonattal Erdődre, hol a közönség a restaurált bástya toronyba vonulva Nagy László elnök megkoszorúzta Petőfi-szobrát. Az ünnepély többi része a vár udvarán folyt le. A nagykárolyi dalárda énekelt. Nagy László és Baudisz Jenő mondtak nagyhatású beszédet, Andrássy Ilona szavalta Poór János alkalmi költeményét. Nagy Sándor felolvasott „Pét ő fi s z a t m á r m e g y e i t a a* t ó z k o- d á s á r ó 1 és itt irt k ö 11 e m é n y e i r ő 1 “ Demidor Ignácz szavalta Petőfinek „J u 1 i á- hoz4' ez. költeményét és Szuhányi Ferencz mondott beszédet, mely után á Szendrey Julia egykori lakosztályánál elhelyezett emléktábla lett leleplezve. A szept. 24-iki ünnepély az egyletnek a városháza termében tartott díszközgyűlése keretében folyt le. Nagy László elnöki megnyitó beszéde után gróf Hugonnai Béla főispán üdvözölte a közönséget Wlas- sics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter nevében, majd Bartók Lajos a Petöfi-társa- ság elnöke mondott szép beszédet, utána Ábrányi Emil szavalta el szép költeményét, majd Rákosi Viktor tartott felolvasást „Kiá 1- tás az éjszakában“ cziin alatt, Pósa Lajos szavalta „N á szülő n“ ez., költeményét, ezután Bodnár Zsigmond tartott „Az e z ü s t és a r a n y k o r" czirn alatt értekezést, végül Deák Kálmán olvasott fel „P e t ö fi szere 1 rn é r ő l". A díszközgyűlés után a városházán, polgári leányiskolán és régi kaszinón elhelyezett emléktáblákat leplezték le, hol Lanka Gusztáv, Fechtel János és Baudisz Jenő mondtak beszédeket.

Másnap a Petőfi-társaság tagjai és városunkból is sokan Erdődre rándultak,. hol az ünnepély ismétlődött.

Feledhetetlen napok lesznek ezek az egylet történetében mely ezúttal rendezte első nagyszabású, mondhatni országos ünnepét, hangsúlyozni óhajtván ezzel a nemzeti I és kulturális irány fontosságát, melyet az egylet eme Petőfi emlékének szentelt ünneppel is képviselt.

Örömmel jelenti továbbá, hogy múzeum és ennek keretében Kölcsey-szoba létesítése iránti terve az egyletnek megvalósulás felé közéig, a mennyiben a vármegye az eszmét magáévá tette, bizottságot küldött ki, mely az egyleti választmánynyal egyetértöleg vég- megállapodásra jusson s a berendezésre 2000 koronát megszavazott.

Megemlíti azt is, hogy az egylet elnöke több tag részvétele mellett Kölcsey Ferencz sírját, halála napján Csekében megkoszorúzta.

A mi a pályázatokat illeti, e tekintetben nem érte el az egylet az óhajtott eredményt. Az első pályaműre „Kölcsey bölcsészeti nézetei“, pályamunka nem érkezett, a másikra „Kölcseyvel vonatkozásban álló k ö 11 e m é n y“, két

pályamű érkezett be, de ezek oly gyöngék, hogy figyelembe nem vehetők.

A gvmnasiumi ifjúság részére kitűzött

pályázat eredményéről a főgymn. tanárokból alakult bíráló bizottság fog nyilatkozni.

Megköszöni az egylet nevében mindenkinek, a mit a czél elérésére tett s végeredményként constatálja, hogy a feljődés, haladás kétségtelen s ma már az egylet egyike azon vidéki irodalmi központoknak, melyek vezérszerepre vannak hivatva, s hivatásuk, hogy erős kapcsokkal fűzzék a vidéket a fővárosi központokhoz.

Az élénk tetszésnyilatkozatokkal kisért titkári jelentést a közgyűlés tudomásul vette s úgy a titkárnak, mint Poór Jánosnak az irodalmi szakosztály elnökének elismerést és jegyzőkönyvi köszönetét szavazott.

Ezután az egylet tiszteletbeli tagjaivá Bartók Lajos, Ábrányi Emil, Pósa Lajos, Lanka Gusztáv, Rákosi Viktor, Bodnár Zsig- mond és Prém József Írókat megválasztotta.

A pályázatra vonatkozólag a mult évieket fenntartotta s pályázati határidőül 1901. évi márczius 1-ső napját tűzte ki.

A pénztári számadást s ez évi költség- vetést elfogadta s pénztárnoknak a felment- vényt megadta.

Végül a Poór János, Nádor Béla és Gsóti Márk főgymn. tanárokból álló bíráló bizottság számolt be a gymn. ifjúság részére kitűzött pályázat eredményéről. Két pályamű érkezett be, egyik (jelige: neked élni kell ó hon) nem elégít ugyan ki, de írója jó akarattal dolgozván, véleményezik, hogy jutalmul Endrődy „Századunk irodalma képekben“ czimü müve adassék ki. A jeligés levélke felbontatván szerzője Debreczeni István Vili. oszt. tanuló. A másik (jelige: Isten áldd meg a magyart) megfelel a pályázati feltételeknek s pályadijjra ajánlják. A jeligés levélke felbontatván szerzője Altman Miksa István Vili. oszt. tanuló, kinek a pályadij Kölcsey összes munkái kiadatni rendeltetett. A pályadijakat ; Nagy László elnök szép beszéd kíséretében adta át.

Végül Palczer Ernő alelnök inditvá- nyozta, hogy a 3 évi cyclusról évkönyv adassék ki, mit elnök kilátásba is helyezett.

Ezután Nagy László elnök figyelmébe ajánlva a város közönségének az egylet pártolásál, a közgyűlést berekesztette.

így tehát a gondolkodás folytán oda jutunk, hogy tulajdonképen öntudatlan ide- alismusból lettünk ilyen reálisak.

Kékliarisnyás philosophia! mondják1 önök rá. Meglehet. De mikor olyan igaznak látszik s olyan vigasztaló. A vigasztaló gondolat pedig szükséges; másként elcsüggednénk ha látó szemmel nézve körül, tapasztaljuk mennyire szinehagyott lett minden ifjú kedély. Mintha minden fiatal lány egyszerre elvetné rózsaszín ruháit, hogy mindig csak hamuszürkét hordjon.

S valóban nem csak gondolkodásban, de külsőségekben is nyilvánul az uralkodó eszme. Hiszen az Ízlés jellemünknek része. Azért látni mostanában lenge szalag helyett keményített gallért, blúz helyett smocking- derekat. Gyöngyvirág helyébe lépett a foltos orchidea. Chopin zenéjét követte a Wagner muzsikája. Verset nem olvasnak többé s Jókai helyett olvassák Ibsent. A ki pedig nem igy tesz az elmaradott, ósdi felfogású, nevetséges, szóval — idealista.

Szerencse, hogy a megszánt, a kinevetett szegény idealista a maga együgyű esz- ményiségében boldogabb, mint a bölcs — erélyes reális nagyfejü. Mert olyan áldott jó dolog az a derült világnézlet. Ha élvezel táplál; ha szomjazol felüdit ; ha szidnak vigasztal; mérges lennél — csillapít. Fájdalmat megenyhit s bár nagy örömed —

mások szenvedésének emlékével — lefokozza, de hajh ! az élet rendes állapota, hogy éhezünk és fázunk, sírunk és kesergünk s azért nagy jó a csöndes vigasztaló.

Azonban hiába ajánlani a vércsének, hogy egyék tiszta búzát, mint a galamb.

A korszellem ellen küzdeni meddő fáradozás. Meg kell vele alkudni. így lesz maga a tisztavérü idealizmus midőn keresi a kapcsolatot eszményi felfogás és gyakorlatias cselekvés között, Avagy ki kell-e irtani szegfűt s liliomot, mert nem hasznos, mint a répa?! Nosza üldözni a pacsirtát: miért nem lelt liba?;

Egy társadalmi közlönyben lehet néha elmélkedni egy-egy ilyen társadalmi kérdés felett még akkor is, ha — mint e felette szerény sorokban — több hozzá a jóakarat, mint a képesség. Magát az eszmét már évek előtt ajánlottam megszivlelésül egy fiatal leánynak, Írván az emlékkönyvébe:

„Ideális légy gondolkodásodban, reális cselekvésedben. A kettő nem ellenkezik sőt kiegészíti egymást, mert kell és lehet, hogy a nő ideális maradjon a legköznapibb foglalkozás közepette is. íme mennyire eszményi alak Ruth, a ki pedig maga keresi a kenyérre valót. Boldog ki mint ő magtalálja az élet tarlóján a boldogság arany-kalászát!“

Somossy Miklósné.

HÍREK.

— Müvészestély a Lendvay szobor javára. Gróf Hugonnai Béla és kedves neje a nagybányai Lendvay szobor javára egy nagyobb szabású mii vészestély rendezésén fáradoznak. Az estély június 9-én fog a szatmári színházban megtartatni. A főispáni pár a társadalmi és jótékonysági mozgalmak mindenkori előmozdítói szivük nemességének ezzel is ekklatáns kifejezést adtak. A szoborI bizottság részéről felkéretvén, ugyanis egy ! nagyobb szabású művész-estély rendezésére, — olyanra, mely a megye összes közönsé- | gét a legnagyobb műélvezetre képes összpontosítani s a szobor előállítására szükséges összeget rövid idő alatt előteremteni, —- fáradhatatlansággal és a nemes czél iránti lelkesedéssel nehány nap alatt egy kiváló műélvezetet nyújtó programmot voltak képesek összeállítani, alkalmat adván ezzel a megye közönségének arra, hogy mig egyrészről néhány órai kellemes műélvezetben részesüljenek, addig másrészről a megye nagy színművésze emlékére felállítandó szobor- alap javára egy szép összeg szereztessék. Reméljük, hogy a főispán i pár ezen nemes intentióját a megye legnagyobb örömmel támogatni fogja és hogy június 9-én esti 8 órakor a szatmári színház zsúfolásig telve lesz. Mint halljuk a programúi következő lesz: 1. A szatmári dalegylet éneke a honvéd-zenekar kísérete mellett. 2. Prolog. Bartók Lajostól előadja a szerző. 3. „Csapodár“ vígjáték 3 felvonásban Sardoutól, előadják Csillag Teréz, R. Maróthy Margit, Nádai Ferencz, Gyenes László és Zilahy Gyula a budapesti nemzeti színház művésznői és művészei. 4. A szatmári dalegylet éneke a honvédzenekar kísérete mellett. Előadás után összejövetel a Társas-Körben, azután táncz. A jegyek árai: Páholy 16 kor., támlásszék 4 kor., körszék 2 kor. 60 fill., földszinti állóhely 1 kor. 20 fill., karzati ülőhely 80 fill., karzati állóhely 40 fillér. Jegyek előjegyezhetek a pénz előleges beküldése mellett Majos Károly és Bartha Kálmán uraknál Szatmá- ron. Az előjegyzett és fönnmaradt jegyek június 6-tól Lőwy Miksa könyvkereskedésében átvehetők és megvásárolhatók. Meghívók nem küldetnek szét, miután a színházba bárki, a ki jegyet vált, elmehet.

Előléptetés a kir. törvényszéknél. Az igazságügyminiszter Toperczer Kálmán kir. törvényszéki bírót a VII. fizetési rangosztály Hí-ik fokozatából az I-sőbe, Krasznay István kir. törvényszéki bírót pedig a VII. fizetési rangosztály II. fokozatából az I-ső fokozatba előléptette.

— Gyászeset. Egy köztiszteletben álló derék uriasszony hunyt el e hó 22-én váratlanul. Özv. Ekkor Ferenc-zné szül. Schusteí ritsch Anna. A megboldogultban Schusteritsch Ignácz városunknak volt országgyűlési képviselője, később polgármestere és Schus- teritsch Ferencz a helybeli kereskedő-testület elnöke testvérüket gyászolják. De siratja el- hunytát a szegények és árvák nagy száma is, mert a megboldogult jótékonyságáról volt ismeretes, ki legnagyobb örömét abban lelte ha másokkal jót tehetett. Temetése ma délután 72ö órakor lesz. Haláláról gyászoló családja a következő gyászjelentést adta ki: Schusteritsch Ignácz s leánya Ilona; Schus- teritsch Ferencz s gyermekei Klára, Béla ; özv. Rubletzky Károlyné szül. Ekker Jozefa gyermekeivel, úgy a maguk, mint a számos rokonaik nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatják a felejthetetlen testvér, nagynénje és legjobb rokonnak özv. Ekker Fe- renezné szül. Schusteritsch Annának életé- nak 56-ik évében folyó hó 22-én éjjel 3/.i 12 órakor hirtelen hekövetkezett elhunyták A megboldogult hült tetemei f. évi május hó 24-én délután fél 5 órakor fognak a róni. kath. egyház szertartásai szerint a mesterrészi sirkertben levő családi sírboltban öröknyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldozat pedig folyó évi május hó 25-én reggel 8 órakor fog a helybeli róni. kath. plébánia templomban az Egek Urának bemutattatok Nagy-Károly, 1900. május 23. Áldás legyen emlékezetén!

— Az első esküdtszéki tárgyalás. A

szatmári kir. törvényszéknél az uj büntető perrendtartással életbe léptetett esküdtszéki eljárás e hó 21-én vette kezdetét. Ez első tárgyalást egy kis ünnepélyes megnyitás előzte meg, melyben a tárgyalást vezető Galba Lajos elnök, a vád illetve a kir. ügyészség képviseletében Dénes Lajos kir. ügyész, s a 'védelem illetve az ügyvédi kar részéről, dr. Farkas Antal kamarai elnök betegség által akadályozva lévén, ifj. Farkas Antal, mint az első tárgyalásra kirendelt védő szerepeltek. Galba Lajos elnök lendületes szép beszédben fejtegette az uj törvénynyel életbe léptetett reformot, mely a legnagyobb büntettek feletti bíráskodás jogával a polgárokat ruházta fel. Majd külön-külön üdvözölte az esküdteket, a vád és védelem képviselőit, s hatásos szavait a legalkotmányosabb király éltetésével fejezte be. A szép beszédet a jelen volt nagyszámú közönség lelkesen megéljenezte. Dénes Lajos kir. ügyész szónoki hévvel előadott beszédében az uj törvénynyel kapcsolatosan a vallásosságot emelte ki, mint olyant, a mely első sorban képes az embereket a bűntől visszatartani s Isten áldását kérte az esküdtek munkájára. Ifj. dr. Farkas Antal ügyvéd a védelem fontosságát s az uj intézmény szabadelvű és demokratikus voltát magyarázta s szerencsésnek mondta a törvényszéket, a hol a reformot egy ilyen kiváló ember vezeti be, mint a mi elnökünk. Mindkét beszédet megéljenezték, s ezután kezdetét vette az első esküdtszéki tárgyalás. Az esküdt bíróság Galba Lajos elnöklete alatt dr. Dezső Kálmán és Balog József Jurákból és Szabó Endre jegyzőből alakult meg. A vádat Dénes Lajos kir. ügyész s a védelmet ifj. dr. Farkas Antal ügyvéd képviselte. Az esküdtszék a következő 12 tagból állott: Gyulai Lajos, gróf Teleky János, gróf Hesszenstein Károly, Madarasy László, Teitelbaum Herman, Horváth István, lvállay József, Kuszka Mihály, Győri Károly, Baranyai Miklós, Schifbek Mátyás, Petz János. Vádlott Felesik Róza cselédleány volt, a ki Markocsán György zenészt, a ki 10 évi szerelmi viszony után tőle elválni készült, revolverrel kétszer meglőtte, azután ‘ pedig magát mellbe lőtte. Markocsán ezombján és vállán szenvedett sérülést, a melyből rövid idő alatt minden utó következmény nélkül felgyógyult. A leány is életben maradt, kiheverte az életveszélyes sérülést és a szakítás fájdalmait is. A bűnvádi eljárás szándékos emberölés kísérlete miatt indíttatott. A vádlott azzal védekezett, hogy ő nem akarta szeretőjét meglőni, hanem öngyilkos akart lenni, s miután rendkívül fel volt hevülve és revorverrel bánni nem tudott, a nagy izgatottságban sült el a fegyver a kezében 5 akarata ellenére lőtte meg a sértettet. Ezt a védelmet a kihallgatott tanuk sem erötle- nitették meg, mindamellett a kir. ügyész szándékos emberölés kísérlete miatt emelt vádat ellene, mig a védő igyekezett az esküdteket meggyőzni, hogy a vádlott ártatlan, a mit az esküdtek el is hittek, mert arra a kérdésre, hogy bünös-e Felesik Róza a szándékos emberölés kíséretében, azt felelték, hogy nem, mire aztán a bíróság vádlottat felmentette. A tárgyalás vezetése mintaszerű volt. Az elnök oly biztossággal mozgott az uj törvény labirintjában, hogy egy perezig sem látszott az, mintha e tárgyalás egy uj rendszernek a kezdete volna. Á kezdet nehézségei egyáltalán hiányoztak. Az esküdteknek még egy kicsit nehezen ment, de a gyakorlat majd őket is kitanitja.

Templom-szentelés. A nagyecsedi ev. ref. templom-szentelési ünnepélye, mely június hó 10-ére volt kitűzve, egy héttel el- halasztatott, s igy az június hó 17-én fog megtartatni.