Nagy-Károly és Vidéke, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1900-04-19 / 16. szám

melynek végébe egy szintén nehéz tüske boronát akasztanak, úgy, hogy az ezek alá kerülő poczkokat részint a henger agyonnyomja, részint a borona széttépdesi.

Szabadon álló csűrök és kazlak környékén tanyázó egerek és poczkok összefogdosására ajánlható meredek falu bögrék és köcsögök elásása, oly- formán, hogy felső peremük a talajjal egy szinben legyen. A fogás kivált akkor sikeres, ha az elásott edényekbe csalogató étket, például néhány szem búzát vagy tengerit adunk. Az ilyen edényekbe hullott egereket aztán csak össze kell szedetni és megöletni. Ugyanilyen czélra szolgálhat keskeny, de sima falu, többé-bevésbé mély árok is; ha sima fala jó meredek, akkor az egér csak ritkán szabadul ki belőle. Az ilyen fogóárkot azonban úgy is lehet használni, hogy az elébb említett edényeket épen az árok fenekére ássuk s akkor biztos, hogy az oda hullott egér nem menekül többé el.

Az egérfogásra ajánlott sok csapda közül legjobb a hohenheimi egérfogó, a mely már Magyarországon is bevált. Ennek a jó oldala az, hogy könnyen kezelhető és olcsó.*)

Maga a fogó 12—13 cm. hosszú és 3'5—4 cm. vastag keményfacsöböl áll; belseje egyik végén tág, hogy az egér bemehessen, másik végén szűk, hogy a tőrbe került egér azon ki ne szabadulhasson. A fahenger külsején van egy, körülbelül 45° szög alatt elálló rugó, melynek végén a fogógyürü lóg; ez utóbbi egy bevágáson át a henger belsejébe szorítható, inig egy más megfelelő bevágásnál maga a rugó egy fonállal leköthető.

Az egérfogóknak elhelyezése, illetőleg a rugóknak lekötése előtt bele kell tenni az egérfogóba a csalétket, mely 2—3 szem tengeriből, vagy több szem búzából állhat.

Az igy felszerelt fogókat azután az egérjárta földeken szerte szét kell elhelyezni. A csalogató étkekhez behatolni igyekvő egér csak úgy jut hozzá, ha előbb a rugót lekötő fonalat elrágja.

*) Magyarországon még nem igen készítik, de beszerezhető Rechenberger und Sohn. Deutsch- Katharinenburg bei Olbernau (Sachsen) bau ; 100 drb. (posta, vám és beszerzési ár is beleértve) 4 frt 77 krba kerül.

Ámde a fonal elrágása folytán felszabadul a rugó, magával ragadja a fogó- gyürüt, mely ugyanakkor megfogja és a facsö oldalához szorítja az egeret, Ebből a helyzetből az egér nem bir többé kiszabadulni, fogva marad.

Az igy elhelyezett egérfogókat azután naponta egyszer kétszer meg kell vizsgálni, a megfogott egereket összegyűjteni és ha még élnek, megölni.

Ilyen és hasonló egérfogók helyett különböző mérgeket is lehet alkalmazni, de minthogy a mérgek egyik-másik tekintetben veszélylyel járnak, azért csak a következő eljárás ajánlható.

Az egerektől ellepett területen tanácsos a poczkok kisebb-nagyobb számához képest megfelelő mennyiségű alag- (drainage) csövet a földbe oly mélyen elhelyezni, hogy azok csak mintegy egy czentiméternyi mélységbe jussanak, de egyik végükhöz nyitva maradjon a bejárás. Ahol ilyen drainage- csö nem áll rendelkezésre, ott helyettesíteni lehet azt két cserép-zsindely- lyel, vagy két vékony lapos kövei, olyanformán, hogy azok közé két követ teszünk, mi által köztük egy földalatti kis üreg támad. Az igy elhelyezett csövekbe vagy üregekbe adandó a megmérgezett csalogató étek, például sztrichnines búza vagy zab. Magát a mérget az illető védekező gazda csak hatósági (városokban rendörkapitányi, falvakban szolgabirói) bizonyítvány alapján szerezheti be, melyet az elárusító gyógyszerészek egérirtási czélokra külön szoktak készíteni.

Az ilyen alagcsövekben vagy üregekben, kivált ha az utóbbiak gondosan vannak készítve, az elhelyezett méreg sokáig marad meg és nem igen fér hozzá sem az apró vad, sem a házi állat.

Az egerek irtására újabban többfelöl ajánlott különféle baczillusok egérirtó hatásáról szóló hírek ez ideig még igen ellentmondók; e miatt azok alkalmazását, mint feltétlenül biztos védekezési módot, még nem lehet ajánlani.

De ha valaki velők próbát akar tenni, a szükséges fertőző anyagot a magy. kir. állami bakteriológiai intézetnél Budapest, Rottenbiller-utcza 23. szám) ingyen szerezheti meg. Az inté| zet egyelőre csak a szállítási költségek I megtérítése ellenében küldi meg a gazdáknak s annak használatára minden küldeményhez külön utasítást csatol.

Nem annyira a már elszaporodott I egerek irtása, mint az elszaporodás meggátlása végett szükséges, hogy a gazdák kíméljék és védjék azokat az állatokat is, a melyek legnagyobb részben poczkokkal és egerekkel táplálkoznak, mert ez utón is megakadálvoz- I hatják az elszaporodást.

Magy. kir. állami rovartani állomás.

HÍREK.

— Fögimnáziumi ünnepély. Főgimnázi- I minink ifjúsága április 11 -ikének megünneplése czéljából folyó hó 21-én délelőtt a városi tornacsarnokban diszünnepséget tart.

j Délelőtt 9 órakor ünnepélyes istenitisztelet i a róm. kath. templomban, mely után az ifjúság a tornacsarnokba vonul, hol az ünnepély műsora a következő lesz. 1. Nyitány, Wagner R. „Költő és paraszt“ ez. művéből, előadja afőgimn. zenekar. 2. Hymnus, énekli az énekkar. 3. „Vándormadár“ Ábrányi Emiltől, szavalja Szintay Lajos VI. o. t. 4. Kölcsey, mint költő. Irta Gottlieb Ferencz VIII. o. t. Felolvassa Vodicska Sándor VIII. o. t. 5. Magyar népdalegyveleg, előadja a zenekar. 6. „Mi a haza“ Ábrányi Emiltől, szavalja Papp György V. o. t. 7. „Régi és uj dalok“ előadja az énekkar. 8. Ünnepi beszéd, tartja a főgimn. igazgatója. 9. Szózat, előadja az énekkar. 10. Rupoli Marsch, British Patroul, előadja a zenekar. Az ünnepélyre felhívjuk közönségünk figyelmét, mely az ifjúság nemes törekvését mindenkor rokonszenvvel kiséri. Külön meghívók nem lévén kibocsátva, a tanügy barátai és érdeklődő közönség ez utón hivatik meg az ünnepélyre.

— Óváczió egy tisztviselőnek. Vármegyénk közigazgatási bizottsága e hó 10-én tartott ülésében Nemestóthi Szabó Antal indítványára elhatározta, hogy a Nagy-Bányára áthelyezett, Madzsar Béla posta- és távírda felügyelővel szemben, ki 24 éven át volt a helybeli postahivatal főnöke a vármegye teljes megelégedésére, s előzékenységével a közönség osztatlan becsülését is kiérdemelte, elismérését fejezi ki s erről nevezettet az államépitészeti hivatal utján értesíti. Mint halljuk, a legközelebbi városi képviselőgyülésen is hasonló indítvány fog

I tétetni.

— Az állami polgári leányiskola folyó hó 22-én vasárnap délelőtt 11 órakor az 1848-iki törvények szentesítésének emlékére az intézet dísztermében ünnepélyt rendez, melyre a lisztéit szülőket és tanügybarátokat szívesen látja az igazgatóság. Műsor: 1. Nyitány. „Figaró lakodalmáéból, Mozarttól, zongorázzák négy kézre : Péchy Ilonka I.

oszt. és Adler Margit II. oszt. növendékek.

2. „Jó honfiak honleányok legyetek,“ Pósá- tól, szavalja: Kacsó Irén I. oszt. növendék.

3. A nap jelentőségét magyarázza: Shmilliár Róza polg. isk. tanítónő. 4. „Szózat“, Vörös- martytól, két szólamra éneklik az intézet növendékei. 5. „Honszeretet“, Medgyes Lajostól, szavalja: Márton Margit II. oszt. növendék. 6. „Temetésre szól az ének“, Petőfitől, zenéjét szerzé Hubay Jenő, énekli Kaufmann Anna III. oszt. növendék, zongorán kiséri: Zanathy Leona V. oszt. növendék.

7. „Magyar nyelv“, Ábrányi Emiltől, szavalja : Tóth Erzsi IV. osztályú növendék. 8. „A hazáért“, Pósától, szavalja: Bornemissza Malvin III. o. növendék. 9. „Robin de Bois“ (Treischutz v. M. Weber) átdolgozta: Sydnei Shmit, zongorázza : Sternberg Anna V. oszt, növendék. 10. „Hymnus“, Erdődy Dánieltől, szavalja: Guttmann Gizella V. oszt. növendék. 11. „Király Himnusz“, szövegét irta: Jókai, zenéjét szerzé : Erdődi Ernő, 3 szólamra éneklik az intézet növendékei.

— Áthelyezések. Labek Kálmán, szatmári kir. törvényszéki biró a kaposvári kir. járásbírósághoz s dr. Bajnai Endre kaposvári kir. járásbiró a szatmári törvényszékhez kölcsönösen áthelyeztettek.

— A Kölcsey-Egyesület játék társasági osztálya folyó hó 16-án, liusvét másodnapján gyűlést tartott Nagy László elnöklete alatt. Mindenekelőtt Dr. Kőszeghy Andor egyesületi pénztáros számolt be az anyagiakról, mely szerint a múlt évben a társaságnak 84 korona fedezetlen kiadása volt, mit a Kölcsey-Egylet, mint a társaság fentartója lesz hivatva megtéríteni, mit Nagy László elnök szívesen megígért, tekintve azt, hogy csupán a játéktársaság az, mely Nagy-Károly város intelligensebb közönségét nyáron át szórakoztatja s összetartja. — A volt tisztikart újból megválasztották csupán Ilosvay Aladárné úrnő lemondását fogadta el a gyűlés gyászára való tekintettel és sajnálattal s helyette alelnök- nőnek Barkóczy Ferencznét választották meg egyhangúlag. Á játékot május hóban a régi kaszinó udvarán levő játszótéren megkezdik. A pártoló tagok beiratkozás végett már most jelentkezhetnek vagy az elnökségnél, vagy Kő- j szeghy Andor pénztárnoknál.

— Eljegyzés. Maár István helybeli kereskedő e hó J4-én jegyet váltott Varga Ilonkával, Varga Imre előnyösen ismert vas- kereskedő kedves nővérével.

— Az első esküdtszéki tárgyalás. A rég várt esküdtszéki első tárgyalás május 21-én lesz a szatmári kir. törvényszéknél. Még pedig az első eset alkalmával nő felett fog ítéletet mondani az esküdtszék. Pelcsik Róza ügye kerül e napon tárgyalásra, a ki szándékos emberölés bűntettének kísérletével van vádolva. — Május 25-én Tarajos József, 28-án Csóra Juon ügyei kerülnek az esküdtszék elé, május 22. és 23-ika a Papp Béla, Papp Zoltán és Zsoldis Mihály ügyeinek tárgyalására van fen tartva, a nap még nincs véglegesen meghatározva, de valószínű, hogy

lezi őt s igy Tyndareüs, Helena apjának tett egy régebbi fogadalma alapján neki is el kell mennie Trója falai alá. Tiz évig tart a háború, melynek befejeztével a győztes görög sereg visszatér hazájába; csak Odys- seüs hazatérése elé gördít Poseidon, a tengeristen, sok mindeféle akadályt boszuból, mert fiát, Polyphémost, az egyszemű óriást kigunyolta, sőt megvakitotta.

Csak 10 évi bolyongás, tehát húsz évi távoliét után láthatja viszont hűséges szép nejét Penelópeiát és a már azóta férfivá serdült fiát, Telemachost. Ennek a tiz évnek történetét Írja meg Homeros második főművében az Odysseiában 24 énekben, melyből a kalandokkal telt bolyongás elbeszélése 9-et foglal le, az V—XIII-ig.

Az Odysseia az európai társadalom legrégibb és legtökélyetesebb regénye, melyben a hős bolyongása egy a Polyphemos feletti győzedelem mámorában kiejtett elbizakodott szó és az ezáltal provokált isteni harag következménye gyanánt van feltüntetve. De ez a költői képekben, leírások és hasonlatokban gazdag elbeszélés, melyről a nagy tragédia iró Aischylos is azt mondja, hogy az ő művei csak morzsák Homéros dús asztaláról, nem az események természetes sorrendjét követi, hanem a bolyongás 9 évében mutatja be nekünk Odysseüst Kalyp- sónál azért, bogy később a saját élményeit magával a hőssel mondathassa el; ami által előadása közvetlenebb, az elért hatás annál nagyobb lesz. Követem őt ebben én is, mert hiszen czélom épen Homérost, a művészt magát bemutatni, a mestert, a maga eredetiségében feltüntetni, ki gyönyörködtet és oktat egyszerre.

Kalypso Ogygia szigetének isteni tulaj- donosnéja és a szolgálatára rendelt nym- phákat leszámítva, egyedüli lakója. Nagyörömmel üdvözli tehát Odysseüst, a férfit, kit Poseidon haragja bolyongásainak 2. évében az ő magános unalmas szigetére dob. Nem is ereszti el, bármennyire sopánkodik

övéi és hazája után, 7 álló esztendeig ; ekkor is csak azért, mert az istenek gyűlésében Athéné istennő felszólalására maga Zeüs elküldi Hermést azon parancscsal, hogy foglyát azonnal bocsása útjára. Kalypsó elképzelhető, hogy csak nagy keservesen nyugszik bele a parancsba; fölkeresi Odysseüst, ki mint szokott, most is a tengerpart szikláiról tekint sóvárogva azon táj felé, hol Ithakát sejtette ; tudtára adja, hogy most már szabadon bocsájtja, csak készítsen magának hajót a szigetszélén égre meredő fákból.

Négy nap alatt gerendákból tutajt ácsol, a nympha ellátja minden szükséges utrava- lóval s aztán neki indul a tengernek. De a 18. napon haragosa, Poseidon, ki az említettem istengyülés alkalmából távol járt kedvelt híveinél az Aithiópoknál lakomázni

Meglátván a tutajt, hevesebb bosszúra gyuladt föl, Megcsóválta fejét, eme szókra fakadva magában : „Szörnyű dolog ; máskép döntök el az istenek addig Bajnok Ulisses ügyét, amig én tőlük tovajártam ? lm közelit a phaeák földhöz, hol végzete volna Megmenekülni a hálóból, amely őt begyűrűzi.

Ám fogadom, hogy azért lakomáz ő még a bajokban ! így szólván sürü fellegeket vont össze az égen S fölkavará a vizek fenekét hármas szigonyával. Fölveri minden szélviharát s felhőkbe boritja Az eget és földet s a vak éj leborul az egekből : Eggyütt zug Eüros s a Notos viharos Zephyrossal S fellegüző Boreas hullámhegyeket vet a partra."

(V. 284-296.)

A veszett szélvész forgó rohanása Árbocza szálfáját derekán recscsentve tőré szét. Majd a vitorla repült rudastul a messze babokba ; Hosszú időn lenyomá Odyszeüst is a tengeri hullám S egyhamarán nem birt kiverődni a hab rohamából, Mert a ruhák húzták, amelyekkel fedte Kalypsó. Végtire felbukkant s kikopó szájábul a vizet, Mely keserű volt és sűrűén csörgött le fejéről. Néki rugaszkodván, a habon megkapta kezével, Legközepén beleült s a halál vészét kikerülte. Mint mikor őszi szelek hajtják a mezőn a Katángot,

És a katángtövisek sűrűn egymásba tapadnak : Úgy vitték a hajót a szelek most erre-amarra.

(V. 616-330.)

Észre vévé ezalatt Inó, Kadmos nevelése, Leükothóé, ki előbb úgy élt, mint földi halandó, Most pedig istenként tisztelték őt a vizekben :

Ez megszánta a bőst, a bajokban szertebolyongót, S mint repülő búvár kibukott a habok közepéből.

(V. 333—337.)

varázsfátyolt ad neki, melynek segítségével két nap és két éjjeli vergődés után Schéria szigetnél partra vetődik. Nausika bukkan itt rá másnap, kitől megtudja, hogy „Phaeákok lakják eme tájt s emez isteni várost, Én meg lánya vagyok nagylelkű Alkinoosnak,

Ki a hatalmas, erős phaeák népnek fejedelme."

(VI. é. 195—198.)

Megörült erre Odysseüs, mert hisz a jóslat szerint, ha el tudjutni a phaeákokhoz, akkor már biztosan viszontlátja kedves szülőföldjét is, mert ezek hazaszállítják. Türelmetlenül várja tehát a pillanatot, mikor Alkinoos elé juthat. Végre Nausika és Pallas Athéné utasítása folytán

„Alkinoos hires palotája felé közelitett.

Töprengve megállt a remekház érez küszöbénél, Mert fényben ragyogott hires Alkinoos palotája, Mint a tüzes napnak s teleholdnak fényragyogása. Erre is arra is érczfalazat terjedt a küszöbtől A belső zugokig, dúsan futtatva románczczal. Szinarany ajtószárny zárá bévülről a termet S érczküszöbén szinezüst ajtófélfák meredeztek. Fenn a szemöldökfák tárták szintén szinezüstből ; Héphaistos mester remekelte okos nagy eszével Arra, hogy őrizzék nemes Alkinoos palotáját.

Bent aranyos trónok sorakoztak a ház küszöbétől Végig a fal mentén, s valamennyi remekművű

[székre

Nőkézzel gyönyörűn himzett takarók borulának.

Itt ültek vala sort a phaeák nép fővezetői

Vig lakomák közepeit, mert bőven telt lakomára."

(VII. 81—99.)

„Négy holdas gyönyörű kert terjed az udvarokon túl, Künn kapuk mellett, oldalt rácsokkal övezve.

Bent terebélyes fák lombbal teli gallyai nyúlnak, S termik a szép körtét, almát, finomizü gránátot, A rnézizü fügét, meg lombos olajfa bogyóját. Nincs üres ág, a gyümölcs örökön mosolyog le a

gallyról,

Télen-nyáron, egész éven, mert a lágy Zephyros szél Eggyiket érleli, miglen amazt életre fakasztja ; Körte nevet körtén, piros alma mosolyog piros

[almán,

Szőlőfej szőlőfejeken, füge függ a fügéken."

(VII. 112—121.)

Pallas Athene istennő köddel burkolja körül, amely csak akkor foszlik szét, mikor a hős bejut a családi tűzhelyhez. Itt a királynőnek, Arétének térdeihez borul, s haza- küldetéseért esedezik. Elpanaszolja hajótörését, a Kalypsónál töltött éveket.

A király másnapra gyűlést hiv össze, hogy vendégének hazaszállittalását megbeszélhessék ; utóbb nagy lakomát csapnak, melyen Demodokos, a vak lantos, Achilleus- ról és Odysseüsről énekel. Odysseüs úgy megilletődött, hogy kitörő könnyeit csak nehezen tudja elfödni biborköpenyével, de Alkinoos mégis észreveszi. Később kimennek a piaczra, hol nagy versenyjátékokat rendeznek. Az esti lakománál Demodokos a trójai fa-ló esetét dalolja, mire Odysseüs szemei megint könybe lábbadnak. Erre már Alkinoos határozottan kívánja, hogy a vendég fedezze fel kilétét és életkörülményeit. Itt kezdődik Odysseüs saját elbeszélése :

,,Laertes fia vagyok, hires leleményes Ulisses.

Hirnevem égig hat, cseleim szana-szerte beszélik.

Ős Ithaka a hazám, amelyen bérezek meredeznek.

Nálánál gyönyörűbb földet még én sohse láttam.

Nincsen is édesebb hazaföldünknól, szüléinknél,

Messze világvégén, bármily dús házba jutunk is.

És idegen nép közt, távol lakozunk szüléinktől.

Ámde hadd is mondom keserűséggel teli sorsom

(IX. 19., 21., 28., 34., 37.)

(Vége köv.) Holczinger Imre.

t