Nagy-Károly és Vidéke, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1900-03-29 / 13. szám
helyt a tüzelő anyag a szükséges hőfokot elérte, a mi az első meleg hívásnál egy félóráig, későbben azonban csak 10 perczig tart, meglesz szakitva a levegöszállitás és gőzt vezetnek a regenerátorba. Az áthevitett gőz saját készüléke által legelőször a szénhez jut, kokszá változtatja és a benne levő lángoló kokszrétegböl, a mely a vég- hezment gázfejlödésböl származik, viz- gázt alkot. A gázkészülés folyamata alatt a tüzelő anyag annyira lehűl, hogy a gázfejlödés csökken. Ekkor újból kell a melegre fuvást alkalmazni, miáltal ismét gázfejlödés áll be. Ha még gázt fejleszteni akarunk, tovább kell ily módon folytatni a tüzelő anyagnak pótlását. A gázképződést bármikor félbe lehet hagyni, vagy megkezdeni, miáltal a vizgáz fejlesztés előnyösen elüt a kőszéngáz készítés módjától, melyet éjjel-nappal kell egyenletesen folytatni. A vizgáz készítésénél a kokszból és szénből négyszerié több vizgázt nyerünk, mint a köszéngáz fejlesztésénél.“ (Folyt, köv.) Szabályrendelet Nagy-Károly rendezett tanácsú város területén létező engedélyhez kötött iparágakra vonatkozólag. I. A fogadó, vendéglő, kávéházi és kávémérési iparról. A) Általános rész. 1. §. Fogadó, vendéglő, kávéház és kávémérési üzlet nyithatására engedélyt nem nyerhet az : d) a ki nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt büntetve volt. b) az a ki bordély házat tart. 2. §. A város területén a fogadó, vendéglő, kávéház- és kávémérés nyit- hatása számhoz nem köttetik. 3. §. A vendégek kiszolgáltatására kifogástalan előéletű egyének alkalmazandók. A rendőrhatósági közegek kötelesek szigorúan ellenőrizni, hogy ezen üzletekben a vendégek szolgálatára alkalmazott női személyzet Üzletszerű kéjelgést ne űzzön, ha erre nézve alapos gyanú támad, vizsgálat tartandó, a gyanú beigazolása esetén a nő — és ha a cselekményről az üzlettulajdonosnak is tudomása volt — az üzlet- tulajdonos is jelen szabály értelmében megbüntetendő, a gyanús viselkeNAGY-KÁROLY és VIDÉKE. désü, esetleg Üzletszerű kéjelgést űző nő azonnali elbocsátására kötelezendő, ezen felül az üzlettulajdonos az 1884. XVII. t.-cz. 155. §-a alapján iparától megfosztandó. 4. §. Ezen üzletek állandóan rendőrhatósági ellenőrzés és vizsgálat alatt állanak. Az üzlettulajdonos köteles megengedni, hogy a magát kellőleg igazolt hatósági közeg bármikor meggyőződést szerezzen magának arról, hogy e szabály- rendelet intézkedései megtartatnak-e. 5. §. Fogadók, vendéglők, kávéházak és kávémérések templomoktól, iskoláktól, kórházaktól és oly középületektől, vagy hivatalos helyiségekül használt magán épületektől, a melyekben elhelyezve lévő intézetekre, hatóságokra stb. ezen üzletek közelsége zavarólag hatna, rendszerint 100 méter távolságon belül nem nyithatók. Ezen korlátozás az ezen szabály- rendelet életbe lépése idejében már létezett, fentebb elsorolt üzletekre nem vonatkozik. 6. §. Egyházi ünnepélyek és körmenetek közelében és idejében a fenn- tebb elősorolt üzletekben tilos a vallási érzületet botránkoztató zaj. B) Fogadók és vendéglők. 7. §. A fogadós köteles /minden szobában a szobáért és mellék szol- gálmányokért u. m. fűtés, világítás, kiszolgálás, külön ágy stb. fizetendő árt feltüntető és hatóságilag láttam o- zott árszabályt kifüggesztve tartani. Ezen áraknál többet felszámítani nem szabad. 8. §. A fogadó, [vendéglő, kávéház és kávémérö tulajdonos tartozik arra felügyelni, hogy helyiségei tiszták és egészségesek legyenek, gondoskodik továbbá arról, hogy alkalmazottjai és cselédjei előzékenyek legyenek és egyáltalában, hogy a fennálló rendőri szabályok megtartassanak. A fogadós gondoskodik arról, hogy a ‘vendégszobák és bútorok jó zárakkal legyenek ellátva. C) Kávéházak. 9. §. Kávéháznak azon üzlet tekintetik : <?) melyben kávé, thea, chocoládé, kimérési engedély tárgyát nem képező szeszes italok, hűsítő italok és ezekhez szükséges nedvek, fagylalt és végre az elősorolt czikkekkel fogyasztani szokott sütemények állandóan kaphatók. b) melyben legalább egy tekeasztal állandóan a közönség rendelkezésére áll. Kávémérésnek az az üzlet tekintetik, melyben kávé, tej, thea, csokoládé és az ezekhez való sütemények kaphatók. 10. §. Fogadók, vendéglők és kávéházak reggeli 5 órától éjjeli 2 óráig tarthatók nyitva és azokban a zenélés a nyitvatarthatásra megállapított óráig szabad. Vendégfogadókban hálóvendégek a zárórán kivül is mindenkor befoga- dandók. Ezen időn túl az üzlet nyitva- tartására és a zenélésre külön hatósági engedély szükséges, melyet szóbeli kérelemre a városi rendőrkapitány adhat meg, fizetési bárcza ellenében. Kávémérési üzlet nyitvatarthatása reggeli 5 órától esti tiz óráig engedtetik meg. 11. §. Fogadók, vendéglők, kávéházak és kávémérések nyitvatarthatása nincs zárórához kötve, a következő napokon u. m. oszágos vásárok, megyei rendes és rendkívüli közgyűlések, képviselőválasztások és sorozás alkalmával, valamint farsang utolján. Nagyobb járványok vagy közveszély esetében ellenben hatóságilag megszoríthatok. D) Büntető határozatok. 12. §. A zárórák be nem tartása esetén az 1879. XL. t.-cz. 74. §-ának rendelkezései irányadók és az annak alapján kiszabott pénzbüntetésekből befolyt összegek az 1892. XXVII. t.-cz. 3. §-ban jelzett czélokra fordítandók. 13. §. Azon fogadós, vendéglős, kávéházas vagy kávéméréses, a ki üzletében erkölcstelen egyéneket alkalmaz, avagy helyiségeit tisztán és egészségesen nem tartja, vagy a szabályrendelet egyéb határozmányai ellen vét, a rendőrség által 20 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, ismétlés esetén ezen felül 2 napig terjedhető elzárással büntetendő, a befolyt pénzbüntetés a városi szegényalap javára fordítandó. A pénzbüntetés behajthatlanság esetén az 1879. XL. t.-cz. 22. §-a értelmében elzárásra változtatandó át. 14. §. A fogadós a beszálló vendégekről a fennálló szabályok szerint nyilvántartási könyvet köteles vezetni s a beszálló vendéget 24 órán belül a rendőrkapitánynak bejelenteni. Vendéglő, fogadó, kávéház és kávé- mérö-üzletekben a használt fehérnemű, u. in. ágylepedö, törölköző, asztalkendő stb. használat után kimosandó, azoknak csupán vízzel való befecskendezése és lepréselése után való újbóli használata tilos. 15. §. Ezen szabályelleni kihágások felett elsöfokban a rendőrkapitány, másodfokban a vármegyei alispán, harmadfokban a 12., 13. és 14-ik §-ok kivételével a m.. kir. kereskedelemügyi miniszter, a 12., 13. és 14-ik §-ok elleni kihágások felett harmadfokban a m. kir. belügyminiszter bíráskodik. 16. §. Ezen szabályrendelet felsőbb jóváhagyás és kihirdetés után a kihirdetési napot követő negyedik napon hatályba lép s az ezzel ellentétes 1882-ik évi zárórák iránti szabályrendelet, mely 1884. évi február 13-án a m. kir. belügyminiszter által 9839/11. szám alatt megerösittetett, hatályon kívül helyeztetik. Kelt Nagy-Károly rendezett tanácsú város képviselőtestületének 1899. évi október 1-én tartott közgyűléséből. Hetey Ábrahám, Debreczeni István, főjegyző. polgármester. 85196-VIII. sz. Jóváhagyom azzal, hogy a szabályrendelet 9. §-ának elsősömből „és kávémérésnek“ szókat töröltem s ugyanezen szakaszt a következő ujbekezdés- sel egészítettem ki: „Kávémérésnek az az üzlet tekintetik, melyben kávé, tej, thea, csokoládé és az ezekhez való sütemények kaphatók.“ A 14. §. első sorából „vendéglős, kávéház tulajdonos“ szókat töröltem, végre a 16-ik §-ban előforduló „azonnal“ szó helyett „a kihirdetési napot követő negyedik napon“ szavakat Írtam. Budapest, 1899. deczember hó 30-án. A miniszter helyett: C s ö r g e ö, államtitkár. HÍREK. — Meghívás. A képviselőtestület tagjait az 1900. év április hó 1-ső napján délelőtt 10 órakor kezdődő, délután 3 órakor folytatólag a városháza tanácstermében tartandó évnegyedes rendes közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagy-Károly, 1900. évi márczius hó 27-én. Debreczeni István, polgármester. Tárgysorozat: 1. Polgármester évi radtságos munka után bekel lett látnom, hogy eredményre nem vergődöm és hasztalan töröm a fejem. — Akkor minek is jöttél fojtogatni engem. — Te vagy az.Írók nagyvezére, rajtad keresem az igazamat. Én nem akarom elhinni, hogy Debreczennek ne lennének irói. Nagy hírlapirodalma és az onnan kikerülő könyvek az ellenkezőt igazolják. De ki a hibás abban, hogy Deb- reczen iróvilága nem ösmeretes ? — Maguk az irók 1 — Talán nem egészen. Elsősorban ti, fővárosi kollegák, kik pártfogoló vállvere- getéssel rántjátok le vidéki Íróink munkáit és merítitek feledésbe nevüket. Elsősorban pedig te. — Én? Hogyan volnék én hibás abban, hogy a debreczeni irók nem akarnak, vagy nem tudnak jól Írni ? — Kellő jóindulat és rokonszenvet nem mutattok a vidéki irók irányában. Pedig emlékezz vissza : A fővárosi sajtó irányozta falusi magányodba a nagy közönség figyelmét reád, és a sajtónak köszönheted, hogy ma korlátlanul Ítélkezel irodalmi és politikai kérdésekben. — Hm 1 én mindég pártfogoltam a kezdő embereket és igy vádad igaztalan, de mond csak, hogyan segítsek azokon, kik nem is mutatkoznak. Magad mondtad, hogy mindössze 8 Írót jegyeztél fel és az sem mind debreczeni. — Pedig vannak, logice is következik, hogy legyenek, ki elégítené ki a nagy gazdag város szellemi szükségletét? — Megbocsáss, ha félbeszakitlak, Debreczennek a mennyire én ösmerem nincs is szüksége Írókra, az összes szükségletet egymaga fedezi egy lap, a Debreczeni Újság. Thaly erre megfogta kalapját és Pich- lert maga után vonva kifelé tartott. Az ajtóban megállt: — Már veled tovább nem vitatkozom. Javíthatatlan élczelő vagy. Leírok a kerületembe, tartsák számon, kik ott jelenleg az irók és küldjék fel nekem a lisztát. Aztán majd folytatjuk. Addig is figyelmeztetlek, ne sikkaszd el az én íróimat! Egész megkönnyebbültem, a mikor felébredtem. Délelőtt elmentem a napló - biráló bizottság ülésére, de ott sem tudtam nyugodni s folytonosan fejemben motoszkált pár kínos gondolat. Hát csakugyan elsikkasztják a debreczeni írókat és miért sikkasztják ? Mert elsikkasztani csak értékes dolgokat szokás és az egésznek csak úgy lenne élteimé, ha a fővárosi irók féltenék hir- nevüket a vidéki kollegától. De ez fel sem tehető! Ott pajzánkodott Thaly Kálmán bolondos ötlete is, hogy számon kell tartani az írókat. Hogyan képzeli ezt? Talán a képviselőválasztók mintájára belajstromoztatnak, a mikor arra is kell ügyelni, hogy hány novella, vers, regény vagy, színmű kívántatik meg a felvételhez. És akkor hasonlóan a képviselőválasztásokhoz, még az íróknak fizetnek, nem pedig ők fizetnek rá keservesen összekuporgatott filléreikkel munkáikra? Ezeken sehogy sem tudtam eligazodni és ezért legjobbkor jött a te leveled, (de csak harmadnap az elbeszéltek után, mikor már felkutattam minden lexikont, brosürt, életrajzot a debreczeni irók után), melyben írod, hogy a debreczeni Írókról szándékozol kiadni egy könyvet és ezt az én aegisem alatt szeretnéd megcselekedni. Nagyon kikoptam már az előszó- irásból, (utoljára is hátra szorulok, mint az Almanachomban már évek óta), de neked szívesen megteszem.*) Thaly is láthatja, hogy nem sikkasztom el az ő Íróit, sőt ellenkezőleg segítek napvilágra hozni és még a kisebb tehetségeknek is utat engedek a Parnassusig. (Maholnap oda is villamoson jutunk el: — ki pedig lóvonaton.) Azaz hogy én csak a gépész vagyok, ki a biztonsági szellentyüt kezelem, hogy kelleténél több gőz ne fejlődjék és szét ne vesse a kazánt, a tüzelőt és anyagot te szolgáltatod igazi magyaros lelkesedéssel. Munkádat átolvastam többször és egyszerre csak kiformálódott előttem egy igazi magyar és erőteljes irodalom — jóllehet miniatűr — képe. Te konkáv-tükröt tartasz a debreczeni irók elébe, mely elhúzott, de azért valószínű képet tükröztet vissza. Ha a homorú tükörben egyik-másik nem ös- merne magára, mégis csak az ő képmása, mely az élet után készült. Ezt szeretem én a te Írásodban éppen. Az irók. meg sem haragudhatnak reád a csepp malicziádért, ha pedig tennék, nem helyesen járnának el. (Másrészt úgy vagyunk vele, mint a nők jó barátnőik arczképével, melyet kölcsönösen hűnek találnak, csak az, kit ábrázol a fény* Nagynevű humoristánk ezen előszavát nagyobb társaságban múlt havi spiritiszta seánsz alkalmával Kathánghy Menyhéi’t szelleme kopogtatta le. Némely helyen nem volt jól olvasható az irás és az sincs kizárva, hogy szerző jóhiszeműségével visszaéltek a tréfás szellemek. kép, mondja rá: „Be rútnak tüntet feli Egyáltalán nem sikerült“.) Nincs ugyan Jókaija és Arany-a Debreczennek, de kiválóságaik felosztva egyesekre jó példányképekben megvannak. Csokonai szelleme többre is átszármazott. Rácz Lajos magyarságát, Kun Béla és Kovácsi Kálmán ódáinak magas szárnyalását és Farkas Imre mélyen érző szivét; Színi Péter Jókai népiességét, Lovász János éles megfigyeléseit, Újlaki Antal epikai erejét örökölték. A basa: K. Tóth Kálmán pedig egyszerre több iró jelességeit is egyesíti magában. Ott vannak végül a fiatalok, kik a modern irók mintájára, de függetlenül minden utánzástól fejlődnek. Ilyennek képzeltem én mindig Deb- reczen irói világát és mikor csipkedő, de találó vonásokkal megirt essai-det kezemből letettem, csak azt sajnáltam, hogy olyan sovány füzet), azt kívántam, bár csak minél több hasonló munka jelenne meg vidéki Íróinkról. Akkor elmúlna az örökös panasz, hogy nincsennek Íróink és a meglevők a külföldé mellett számba se jönnek, s minket se vádolhatnának rossz akarattal a vidéki kollegák. Üdvözöl tisztelő hived Kathánghy Menyhért orsz. gyűl. képviselő, a Naplóbiráló bizottság tagja. U. i. (Czifra szűrt, sallangos dohányzacskót és jó szűz dohányt a legközelebbi alkalmatossággal felküldeni ne restelkedjél. Feleségednek kezét csókoltatom, a gyerekek sokat emlegetik. Thalynak is Írjál, hogy ne maradjon valahogy szégyenben a kultuszminiszter előtt.)
