Nagy-Károly és Vidéke, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1900-03-08 / 10. szám

NAGY- KAROLY és VIDÉKÉ. gukat és kötelességüket erélyesen és kímélet nélkül gyakorolják. Tevékeny­ségünket tehát oda irányítsuk, hogy az ellenőrzést behatóbbá, állandóbbá és az ügyvitel minden ágára kiterjedővé, szóval sikeresebbé tegyük. Az ellenőrzésre négy fórum hiva­tott : az igazgatóság, felügyelő-bizottság, közgyűlés és törvényszék; első kettő a benső, a második kettő a külső ellen­őrzést gyakorolván. Részemről a fösulyt a benső ellen­őrzés autonom utón való szigorítására fektetem, a külső ellenőrzést csak hé­zagpótlónak tartom, melyre alig lesz szükség, ha a benső ellenőrzés tökéle- tesittetik. A benső ellenőrzés tökéletesebbé tételére legczélravezetöbbnek tartom, hogy a napibiztosi intézmény reorga­nizálása utján maga az igazgatóság oly állandó benső ellenőrzést gyakoroljon, melyet tőlük, részint mint anyagilag érdekelt részvényesektől, részint pedig mint bizalmi állással felruházott funk- czionárusoktól joggal elvárhatunk. A napibiztos az üzleti órák alatt mint az igazgatóság képviselője figyelemmel kiséri az összes üzleti eseményeket, tudomása van minden bevételről, kiadásról; az utalványokat átnézi, ha rendben találja ellen jegyzi és a tételt a napibiztosi Ívbe mindjárt bevezeti. Az üzleti órák elteltével az ivet lezárja, melynek helyes könyvelés esetén egyeznie kell a könyvelő és pénztáros által vezetett pénztárkönyvek végössze­gével. Ezen eljárás mig egyrészről bizalmat és megnyugvást szül azáltal, hogy a könyvekbe a napibiztos tudta nélkül semmit bevezetni nem lehet, másrészt rendkívül megkönnyíti a fel­ügyelő-bizottság időszaki vizsgálatát is. A felügyelő-bizottság sikeres mű­ködésének első alapfeltétele, hogy az intézetnél modern-rendszeres könyvelés vitessék, másodszor a felügyelő-bizott­ság az ügyvitel minden ágában és a mérleg elkészítésében tökéletesen otthon legyen. Ez teszi őket képessé, hogy vizsgálják, vájjon a napibiztos által helyesnek elismert napitételek helyesen vezettettek-e széjjel a különböző köny­vekbe; ezeknek rendben találása esetén összeadják a könyveket, elkészítik a havi, félévi majd évi zárlatot. Csak ez esetben sanctionálhatják a mérleget nyugodtan, mert alkatrészeit ők az év folyamán egyenkint megvizsgálták és helyesnek találták. Ezzel azonban még nincs kimerítve a felügyelő-bizottság hivatása. Nem elég az, ha meggyőzödnek a könyvelés számviteli korrektségéről, kell hogy ők az egész üzleti életet éber figyelem­mel kisérjék. Mint az igazgatóság mellé rendelt permanens-bizottság jelen van annak minden értekezletén s mihelyt a tanácskozás folyamán oly jelenséget észlel, melyet az intézetre károsnak tart; ne késsék ott nyomban vétójogát ' érvényesíteni, s ha az igazgatóság felszólalását figyelmen kívül hagyja, — tiltakozását jegyzőkönyvbe foglalva — közölje észrevételeit a legközelebbi közgyűléssel. Ilyenformán a közgyűlés­nek is meg lesz adva a mód, hogy az intézetnél fenálló vezetés felett bí­rálatot mondjon. Csakhogy vidéki pénzintézeteink közgyűlése voltaképpen nem egyéb, mint a részvényeseknek elhangzó igen-e arra, amit az igazgatóság előterjeszt. A mérleget kézhez veszi; dehogy kut- tatja, honnét eredt a nyereség. Az a végső szám a mérleg végén képezi a részvényes szemének minden gyönyö­rűségét, mert az jelenti az osztalékot. Pedig de sok tanulságos dolgot tud egyik-másik mérleg közölni azokkal, kik értenek a nyelvén, mert a mérleg nem csak a számok összegezésének helyességét mutatja, hanem magának az üzletvezetésnek is a legapróbb rész­letekig menő igazolását. Természete­sen ezt a közgyűlésnek kellene vizs­gálni, de hát a részvényes összes érdeklődését választói jogának gyakor­lásában érvényesíti. Mint minden magán ember — úgy majd minden intézet ellen gyak­ran oly rosszakaratú hírek kerülnek forgalomba, melyek a társulat iránt nyilvánuló bizalom csökkentését czé- lozzák. A közgyűlés volna méltó helye, hogy a részvényes eme — egyenesen a közönség megtévesztésére gyártott — hióbhirek felöl felvilágosítást kérjen az igazgatóságtól. így megadatnék az al­kalom, hogy a vezetőség a valótlan vádakat dementálja, a malverzácziókat és rendellenességeket elitélje, s kimutassa, hogy az intézet becsületes utón halad. Ekkép gát vettetnék a rosszaka­ratú koholmányoknak s a közönség meggyőződvén, hogy a társaság ügyei tiszteletre méltó becsületességgel, dicsé­retes önzetlenséggel vezettetnek, s hogy semmi ok sincs az intézet szilárdságá­ban, szolidságában és hitelképességében kételkedni; helyre jő a bizalom és az intézet reputatiója intakt fog állani. A törvényszék is szigorúbban gya­korolhatná ellenőrző hivatását, ha a beterjesztett leltár- és mérleget nein tenné egyszerűen ad acta, hanem felül­vizsgáltatná szakértőivel, akik bizonyára nem egy esetben lebbentenék fel a fátyolt némely intézetnél divó rend­ellenességekről. Ezzel csak nyernének azok az intézetek, melyek modern ügykezelésükkel, pontos számvitelükkel, couláns és kifogástalan eljárásukkal tökéletesen méltók a nagyközönség bizalmára. Ezek volnának nagyjában azok a követelmények, melyeket minden szo­lid intézetnek szem előtt kell tartania, azért a — penészvirágért. A világ újra hahotázott, egy életet feláldozni egy olyan lányért, a kinek szerénység, kedvesség a hozománya. — A szőke Guszti tenyerét ökölbe szorította, büszkén, rajongásában ihletett arczczal állott a gúnyolódok között, s csak annyit jegyzett meg: Ne tegyétek a szivet vásárcsarnokká. Megvetette őket és olyan peszimista lett, hogy az emberek kikerülték. Csak egy valaki nem kerülte el, e mellett a valaki mellett nem volt ember, — poéta volt. Mikor búcsút vettek, a gyereklány homlokát nyújtotta. A szőke Guszti nem merte megcsókolni. Eg}7 rózsát nyomott a lány ajakára, aztán a rózsát ő is aja­kára tapasztotta — s keblébe csúsztatta. Jó lesz talizmánnak. A szőke Guszti után sokáig bámult a gyermekleány, s mikor a kocsitól fel­vert por visszaszállott, a porszemeket egy kis dobozba tette s fejpárnája alá rejtette. Jó lesz amulettének. A gyermeklány bement kisszobájába. S a szüzanya képe előtt egyszerűen csak egy szót susogott: Szeretek. Mintha azok a szemek olyan bizta­tóan pihentek volna meg a lány áttotcző, finom arczán . . . Mintha az a néma képajk megnyil- lott volna: Szeress! A szőke Gusztiról olyan édes szavú dolgokat írtak a lapok. Nagy ember már... hanem azért a nagy ember min­den héten küld egy levelet: Te tettél poétává, tied vagyok : Csak várj reára ! Én eljövök majd Mikor a bimbó újra nyit, Előszedem dalos könyvemnek Legtisztább, legszebb dalait. Lelkem reád ragyog sugárzón A boldogság elért egén, Reád ragyog, mint egy örökös Igaz, szerelmi költemény. És a hires, ünnepelt poéta eljött a kis penész virágért. Édesebb csókot senki se kapott még mint ő. A világ pedig nem értette, hogy le­het a poéta, a beteges kinézésű, gyenge asszony mellett boldog"? A poéta nem magyarázta meg. A boldogságot nem szükséges hideg, fagyos szavakkal elmesélni . . . FIiesz Henrik. hogy fontos gazdasági missiójának za­vartalanul megfelelhessen és kecsegtető reménynyel tekinthessen a jövő elé. A vidéki pénzintézetek oly fontos alkatelemei a vidék gazdasági életének, hogy a legmesszebb menő gondozásra és támogatásra méltók. Nélkülük a vidéki gazdasági élet jelen fejlődési ! fokát és önállóságát soha sem érhette volna el. Azért tehát — viribus uni- í tis — haladjunk a közös czél felé. a, párisi Trilág-Jsiállitásorr. Tavaszszal nyílik meg a hős franczia nemzet által fővárosukban, a világ czivili- zácziójának központjában rendezett világ- 1 kiállítás, mely a tizenkilenczedik századvég i vívmányait fogja bemutatni az uj század emberiségének. Szent István országa a loyalis, szabad­ságszerető, irányunkban oly rokonszenves franczia nemzet által szintén felkéretett a világkiállításon való részvételre. Mi magyarok bár méltó helyet fogla­lunk el Európa müveit államai sorában, mégis ha igazságosak akarunk lenni, úgy tradicziónkhoz méltó szerénységgel másod- rangú szerepet vindikálunk magunknak a többi európai államok között. S most az a kérdés, hogy mily szerep jut majd nekünk Párisban a világhatalmak mellett. ? A loyalis franczia felhívásra Magyaror­szág válaszolt, hogy a rokonszenves ország világkiállításán méltóan fogja magát képvi­seltetni. És megindult, a mozgalom országszerte. A magyar kormány felállította a magyar kormánybiztosságot és kiállítási irodát, mely a legkörültekintőbb módon igyekszik a reáháruló nehéz kötelességeknek megfelelni. A kereskedelmi és iparvilág számos tagja fog tárgyakat kiállítani. A magyar bútoripar, mely kézműipa­runknak rég megszerezte a teljes diadalt és nem hagy kívánni valót maga után semmit, hanem még mintaképül szolgálhat a külföld előtt is, méltóan képviselteti magát a ki­állításon. Országunk történelmi műkincseinek nagy tárházát állítják ki, mely méltó helyet fog elfoglalni a kiállításon. Kereskedelmi, ipari, képzőművészeti természettudományi és egyéb társulatok a legnagyobb buzgósággal törekednek azon, hogy a legjobbat és legszebbet vigyék a kiállításra. Aki a napi sajtót figyelemmel kiséri, mindezekről, de arról is szerezhet tudomást, hogy mily rokonszenves és elismerő hangon emlékszik meg a franczia sajtó rólunk mind­annyiszor, amikor csak alkalma nyílik, hogy rólunk az általuk „szabadságszerető hős“ nemzetnek nevezett országról Írhassanak. Tény, hogy a franczia nemzet velünk régóta meleg rokonszenvvel viseltetik s hogy ez a rokonszenv és barátias viszony csak fokozódni fog a kiállításon való méltó rész­vétel által. De nem igy ám a többi európai állam! Ausztriában a nemzetiségi viszály dúl. Kormányválság után kormányválság napi­renden. Belviszályok a tartományokban min­denütt. Anglia a törpe búr nép megleczkézte- tésének terhe alatt nyög s már csak a saját bajával van elfoglalva. Mintha megszűnt volna világra szóló, elbizakodott nagyhatal- misága. Oroszország Anglia bajából farag ma­gának tőkét s ez sok munkát ad neki, úgy hogy a sokat magasztalt orosz-franczia- ba­rátság daczára se marad elég ideje ahhoz, hogy a párisi világkiállításon való részvételre I kellő gondot fordíthasson. Németország császára bár kezdi a | francziához való közeledést és barátságot: emlegetni, népe azonban sohasem fog rokon- szenvezni a francziával, épp úgy mint utóbbi vele még inkább nem. A szép Olaszhon nagyon — szegény, Spanyolország pedig az amerikai vereséget még igen soká fogja érezni. A többi kisebb j állam és országocska pedig alig lendít egy ' világkiállítás sorsán. Mi a tanulság mindebből ? Látjuk, hogy a huszadik század elején, midőn a világ egyik vezető és legműveltebb állama a sokat hangoztatott világbékének jegyében, annak első lépése megtételeként világkiállítást rendez, a müveit Európa nagyon sántikál s a nagyhatalmasságok közül Ausztria- Magyarország, azaz helyesebben Magyar- ország az, mely a legméltóbb helyet fogja a rendező ország után elfoglalni. A franczia és a magyar nemzetek kö­zötti rokonszenv tehát szorosabb lesz, mint eddigelé volt s a haza- és szabadságszerete- téről hires francziák melegen fogják a ha­sonló tulajdonságú magyar nemzetet keblükre szorítani. Értesítés. A Kölcsev-Egyesület f. hó 11-én vasárnap, a régi kaszinó nagytermében felolvasó-estélyt tscrt. Belépö-dij nem lesz. — Kezdete 6 órakor. Kelt Nagy-Károlyban, 1900. évi i'márcz. 7. Poór János, az irod. bizottság elnöke. HÍREK. — Meghívás. A képviselőtestület tag­jait a folyó év márczius hó 11 - én délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagy-Károly, 1900. márczius hó 5-én. Debreczeni István, polgármester. Tárgysorozat: 1. Alispán ur elnök­lete alatt tartandó közgyűlésben az ürese­désben levő mérnöki állás választás utjáni betöltése. 2. Polgármester elnöklete alatt: Vármegyei közig, bizottság 3178—899. kb. sz. határozata, melyben a gazdasági ismétlő­iskola czéljaira 20 hold terület átengedése, egy tanterem építése iránt kötelező aján­lat tételét kívánja. 3. Községi munkás- közvetitő kijelölése, dijjazásának meg­állapítása. 4. Kir. tanfelügyelő 392—900. sz. értesítése arról, hogy a mezőgazdasági ismétlőiskola tanítóinak fizetésére 500 korona segély adatott. 5 Bizottság javas­lata a tűzoltói intézmény szervezete s ezzel kapcsolatban a tűzrendészed sza­bályrendelet módosítása tárgyában. 6. A nagyméltóságu m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur 6948—VIII. B. sz. leirata a vásári helypénz dij szabályzat jóváha­gyása tárgyában. 7. Polgármester javas­lata a rendőrségnél egy fogalmazó és egy Írnok vagy dij nők i állásnak rendszeresí­tése, ezen fizetéseknek az állampénztár által eszközlendő fizetése iránti kérelme­zés végett. 8. A nagyméltóságu m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur 85196—899. VIII. sz. a. leiratával jóváhagyott fogadó, vendéglő, kávéház és kávémérési iparok gyakorlatára alkotott szabályrendelet ki­hirdetése. 9. A nagyméltóságu m. kir. belügyminiszter ur 119,953—V./899. sz. rendeíete a bordély ügy stb. szabályren­delet módosítása tárgyában. 10. A mes­terrészi választó kerületben eszközölt képviselőtestületi tagok választásáról fel­vett jegyzőkönyv. 11. Hágen Ferencz, Kosz­tin Pál és társaival a kő- es homok fuvarozásra, — Szilágyi Ferencz és tár­saival a kő- és homoknak vasúti kocsik­ból kirakására, — Virág György és tár­saival a kő összerakására, — Stirbuly Péter és társaival a makadám rendszerű útalap kövezésének elkészítésére, Somogyi Zsigmond és társaival a kőtörésre kötött szerződés jóváhagyása. 12. A Mononga- helavölgyi (Amerika) róm. kath. magyar egyház segélyezés iránti kérvénye. — Személyi hír. Gróf Hugonnai Béla vármegyénk főispánja tegnap, az esteli vonattal városunkba érkezett. — A Kölcsey-Egyesület estélyének mű­sora. A márczius 11-én este 6 órakor, a régi kaszinó nagytermében tartandó fel­olvasó-estély műsora a következő lesz. I. Elnöki megnyitó tartja Nagy László az egyesület elnöke. 2. Obholczer Margit kisasszony éneke, zongorán kiséri Kun Miksa karnagy. 3. Felolvasás, tartja Nagy Sándor. 4. Költemények, felolvassa szerző Fliesz Henrik. 5. Ének, előadja Obholczer Margit kisasszony, kiséri Kun Miksa. Az utolsó felolvasó-estély ez idényben már­czius 25-én lesz. — Az 1848. márczius 15-iki évforduló ünnepét rendező bizottság a következő fel­hívást bocsátotta ki: Polgártársak! A haza minden hü fiá­nak szive megdobban, ha 1848-ra törté­netünk ez egyik legdicsőbb korszakára emlékezik. Mesés hőstettek hirdették ak­koron az egész világnak a magyar nemzet feltámadását s a gondviselés kegyelmé­ből tündöklő nagy szellemek útmutatása szerint vetette meg a nemzet jövendő nagyságának erkölcsi és jogi alapját. Polgártársak ! E föltámadást, az alapvetés nagy munkájának 52-ik évfordulóját ün­nepeljük ez év márczius 15-én. Polgár­társak! márczius 15-ének napja volt az újjászületés napja! Emlékezzünk e napon a múltról, hogy annak gyászából és r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents