Nagy-Károly és Vidéke, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1900-11-15 / 46. szám

NAGY-KÁROL Y és VIDÉKE.

— Állandó fényképkirakat. Huszthy Zoltán városunk és vidékén igen jó hírnévnek örvendő fényképészünk a Kalafoni-féle házban levő műtermének kapubejárata alatt, egészen nagyvárosias módra állandó fényképkirakatot rendezett be, szebbnél szebb és igen szépen sikerült fényképeiből. A kiváló technikai kivitelű fényképek rendes és na- gyobbitott alakban még a laikusnak is megragadják figyelmét. Érdemes a megtekintésre.

— Zelinger Adolf szatmári állandó előnyösen ismert táncztanitó, ki már több éven át városunkban igen szép sikerrel működött, legközelebb átjön és itt ismét megfogja nyitni táncztanfolvamát.

— Tűz a vonaton. Több fővárosi lapot bejárta a hir, hogy a Debreczen és Szatmár között közlekedő éjjeli vonatnál Szaniszló állomásról kiindulva egy kocsi kigyulladt és az utasok rémülve ugráltak ki a vonatból és hogy a tűz nagy károkat okozott. Az egész hírből annyi igaz, hogy a nevezett vonat egy első osztályú kocsijában — melyben azon- ban utas nem volt — a kályhától a kocsi alsó szekrénye s ettől a lábszőnyeg tüzet fogott, melyet azonban az állomási szolgálattevő tiszt a vasút kiindulásakor észrevett — a vonatot visszatolatta, s a kocsit lekapcsolták, az utasok azonban nem hogy kiugráltak volna, de a tűzről .tudomással sem bírtak, sőt maga a kalauz sem tudott róla semmit, s igy a rémületről szóló hir nem felel meg a valóságnak.

— Öngyilkosság. Kindriss György nagybányai kereskedő, Kindriss Gábor polgártársunk fia, folyó hó 13-án szivén lőtte magát s azonnal meghalt. Tettének oka ismeretlen.

— Hirdetmény. Nagykároly rend. tan. város határában folyó hó 11-én egy 1[3 éves fehérszőrü üszőborju bitangságból befogatott. A tulajdonos folyó hó 21-ig alulirt rendőrkapitányi hivatalnál jelentkezhetik és tulajdonjogát beigazolhatja. Ha tulajdonjogát beigazolni képes tulajdonos a fenti határidő alatt nem jelentkezik, az állat, mint gazdátlan jószág nyilvános árverésen el fog adatni. Nagy-Károly, 1900. november hó 14-én. De- midor Ignácz, rendőrkapitány.

— Zeneestély. Fátyol Józsi zenekara minden csütörtökön és vasárnap a régi kaszinó helyiségében zeneestélyt rendez, melyre felhívjuk a közönség figyelmét. Kudla testvérek ismert kitűnő konyhája és pontos kiszolgálata megérdemli a pártfogást.

— Értesittetik a város közönsége, hogy a nagyméltóságu kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur 67987/1—1900. számú engedély- okiratával Nagy-Bánya rend. tan. város részére kövezetvámszedési jog engedélyeztetett, illetve a már engedélyezett jog a Zsibó— Nagybányai h. é. vasút nagybányai állomására is kiterjesztve meghoszabbittatott. Az engedélyokirat a városházánál a közigazgatási kiadóhivatalban a mai naptól számítandó

15 napon át megtekinthető. Nagy-Károly, 1900. november hó 10-én. Debreczeni István, polgármester.

— Felhívás. Az iparhatósági megbízottak választásához a kereskedők és iparosoknak névjegyzéke elkészíttetvén, ezen névjegyzék a főjegyzői hivatalban 8 napi közszemlére kitétetik. Felhivatnak a helybenlakó kereskedők és iparosok az iránt, hogy a közszemlére kitett névjegyzéket ezen határidő alatt tekintsék meg, s ha az ellen észrevételeik lennének, észrevételeiket folyó év

1 november 16-ig ezen városi tanács, mint elsőfokú iparhatósághoz múlhatatlanul adják be! Nagy-Károly, 1900. november hó 8-án. Debreczeni István, polgármester.

— Hirdetmény. Besztercze szab. kir. város díjszabályzata a behozatali illeték beszedéséről és a piaczi helypénzekről a városházánál a közigazgatási kiadóhivatalban a mai naptól számított 15 napon át közszemlére ki van téve. Nagy-Károly, 1900. nov. hó

j 10-én. Debreczeni István, polgármester.

— Történet egy siketnémáról. Egyik járási főszolgabíró hivatalához bekísértek a minap a csendőrök egy földönfutó koldust, ki mint siketnéma igyekezett meglágyítani az emberek szivét egy kis alamizsnáért. A környéken sok ilyen koldus bolyongott már, akiről aztán kisült, hogy nem siketnémák s csak színlelik ezt a testi fogyatkozást .a köny- nyen hivő emberek előtt. A szolgabiró az elébe kisért koldus siketnémaságában is kételkedni kezdett s nem is ok nélkül, mert a vallatás alatt egyszerre megszólalt a jámbor. A főszolgabíró meg is jegyezte aztán mosolyogva :

— No ugv-e, kigyógyitottalak a bajodból ?

— Ki bizony, instálom. Nem is leszek én többet siketnéma.

— A főszolgabírónak, ki vidám, tréfakedvelő ember, furcsa ötlete támadt most. Rákiáltott a koldusra:

— De bizony egy félóráig siketnéma maradsz, s jaj neked, ha meg mersz szólalni ameddig én fel nem hatalmazlak rá.

— Igenis értettem — felelte a siketnéma.

A szolgabiró azután becsengette a hajdúját s megparancsolta neki, hogy a föld alól is kerítse elő a járási orvost. Nem sok gondot okozott a hajdúnak a keresés, hama-; rosan ráakadt a doktorra a kaszinóban s vitte magával sietve a főszolgabíróhoz.

— Miért bontottad meg a pártit ? -— zúgolódott a doktor. — Valami nagy baj van ?

— Halaszthatlan, kedves doktorkám — ' mondotta komolyan a főszolgabíró. — Légy szives, vizsgáld meg ezt a siketnéma koldust, hogy csakugyan siketnéma-e ?

A doktor, kiből pedig már annyiszor űzött tréfát a főszolgabíró, mit sem sejtve, szorgos vizsgálat alá veszi a siketnémát. Benéz a torkába, a fülébe, megtapogatja mellét, oldalát, azután a tudós határozottságával jelenti ki :

meggondoljuk, hogy G. J. Sec újabban huzamosabb megfigyeléseket téve egy nagy messze- látóval, azt találta, hogy a hat ivpercznyi látásmezőn éjjelenkint egyre-másra öt meteor jelentkezik. Ha tehát az egész égboltot hasonló nagyságú messzelátóval vizsgálnék 24' óránként 1200 millió hullócsillag volna látható.

A Földrejutó légköveknek aztán megállapítható az anyaga is. Nincs abban semmi, a mi a Földön nem lenne, leginkább azonban mégis vasból áll.

Sok meteorrajnak a pályáját jól ismerik. Ezek közül az ismert rajok közül legnevezetesebbek az augusztusi, az 1862-iki nagy üstökös —- s a novemberi, a Tempel-féle üstökös pályáján. Augusztusi az első, mert pályája ott metszi a Földet, a hol az aug. 10-ike körül halad, mig a novemberié meg ott a hol a Föld nov. 14-ike körül megyen. Innét van az, hogy a napok körül s különösen némely esztendőben annyi hullócsillag látható. Az augusztusi meteorraj 145 év alatt kerüli meg a Napot, az augusztusi pedig 33 év s három hónap alatt. Ez utóbbiban Proctor szerint nem lehet kevesebb, mint legalább is százezer millió külön meteor. |

Hogy minő sebesen haladnak a meteorok saját pályáikon meg nem mérhető, s csak annyi bizonyos, hogy sebességük a Nap közelében sokszorta nagyobb, mint akkor, midőn attól távolabb, vagy épen legtávolabb vannak. Azt a sebességet azonban melyet a Föld légkörében ' érnek el, már többen igyekeztek megmérni. Igen pontos, ilyen méréseket eszközöltek a múlt évben az amerikai I Yale csillagvizsgálón a fotográfia segélyével, s azt találták, hogy a meteorok átlagos sebessége másodperczenként 36 és fél kilométer. Tehát a légkör ellentállása a hullócsillagokra jóval nagyobb, mint a hogy régebben gondolták, s igy azok felhevülése, elégése egészen természetes.

* *

*

Még csak arra az önként felmerülő kérdésre szeretnénk rövidesen felelni, hogy mi rendeltetésök, mi czéljok, vagy ha úgy tetszik, mi hasznok lehet a roppant számú meteoroknak a mindenségben ? Világos, hogy a felelet csakis hozzávetésekből állhat, hanem felette érdekes hozzávetésekből.

Mert a világon semmi sem esik meg czéltalanul, általában elfogadható, hogy a meteorhullásnak is megvan a maga czélja, s ha az jelentékenyen megfogyatkoznék, ennek a naprendszerbeli világokra nagyon is fontos s ezen világok lakóira talán nagyon is káros következményei lennének.

Továbbá bizonyos, hogy a meteorok úgy a Nap, mint a bolygók tömegeit folytonosan gyarapítják, bár tekintve azoknak nagyságát és a meteorokénak kicsinységét ez a gyarapodás végtelen lassú is. Más szóval a naprendszer világainak kialakulása még nincsen hevégződve.

Aztán nem lehetetlenség, hogy a meteorok midőn pályáikon, a Naptól legtávolabb és aránylag lassan haladnak, s midőn ilyenkor a Nap vonzóerejének a legkevésbbé vannak kitéve, bennök is meglévén az általános vonzó erő, egymásra hatnak, s nagyobb tömegekké verődnek össze, a melyek aztán ismét uj anyagot vonzanak magokhoz. Vagyis uj világtestek kezdetéül szolgálnak.

Végre egészen jogos a föltevés, hogy a Nap melege és fénye évezredek múltán is azért nem csökken észrevehetőleg, mert azt a meteorok pótolják, midőn tömegesen és szünet nélkül hullanak bele, s e közben mozgási és helyzeti energiájok hővé és fénynyé alakul át. Igen, egészen jogos a feltevés, hogy a fénynek és hőnek az a roppant mennyisége a mit a Nap mindenfelé kiáraszt, vagy a naprendszerhez tartozó meteorrajok- j tói ered, vagy pedig azoktól, melyeket a Nap a környező térből a maga körébe von, mi-1 dőn bolygócsaládjától kisérve a csillagokj csoportjai között tovaszáguld.

Or. Lúcz Ignácz.

T W - " “ ~

— Ez az ember olyan néma, mint a

sir, olyan süket, mint a föld.

— Na jó. írd meg hát neki az orvosi I bizonyítványt, hadd koldulhasson szegény

siketnéma békességben.

A doktor készségesen engedelmeskedett, nyomban megírta a bizonyítványt, amelyet aztán e szavakkal nyújtott át a főszolgabíró a „hitelesített siketnémának“ :

!— Nesze, itt az irás. Most köszönd meg szépen a tekintetes doktor urnák a szívességet.

A siketnéma odalépett a doktor elé, „mondván“ :

— Kezét csókolom a tekintetes főorvos urnák, köszönöm szépen . . .

Tovább nem mondhatta, inert a doktor dühösen ragadta meg a kilincset s úgy bevágta maga után az ajtót, hogy rengett belé a ház.

Szabályrendelet.

Az 1884. évi XVII. t.-cz. 10. §-ának d) pontjában említett kéményseprés-iparnak Nagy- Károly rend. tan. város területén való gya- korolhatása tárgyéiban.

5. §. A kéményseprő köteles gondoskodni arról, hogy kerületében a kémények a 3. §. szerint tisztittassanak.

Ennek kellő foganatosítása czél- jából a kerületéhez tartozó házak kéményeiről rendes jegyzéket vezet s a

3. §-ban meghatározott időszakban minden házhoz elmegy és a tisztítást teljesíti és amennyiben az a házbeliek által elleneztetnék, a rendörhivatalnál jelentést tesz.

Akár a seprésért, akár — ha a tisztítást a házbeliek a kéményseprőnek meg nem engedvén, azt magok végzik — a felügyeletért a kéményseprőnek a

4. §. szerint meghatározott dija illet- ményszerüleg jár s annak kifizetése tőle azon okból, mert a seprést a tulajdonos vagy bérlő ellenzése folytán nem teljesítette: meg nem tagadható.

6. §. k kéményseprés alkalmával a kéményseprő meggyőződést szerez magának arról, hogy az illető épületekben s különösen a kémények [közelében megvan-e a tűzveszély ellen a kellő rend.

Az e részben tapasztaltakra, — vagy tüzrendöri szabályokkal ellenkező dolgokra az illető házbelieket figyelmezteti, sőt szükség esetén a rendőri hivatalnál jelentést tenni tartozik.

7. §. Hogy pedig a 3. §-ban foglalt szabályok mind a közönség, mind pedig a kéményseprő érdekében nyilvánosságban tartassanak és ezen felül a felmerülhető panaszok esetén bizonyítékul szolgálhassanak, minden kéményseprő egy szabályszerű s az iparhatóság által fonaláthuzással hitelesített könyvet köteles tartani, azt magával hordani és abba a teljesített munka minőségét és idejét a munkaadó által beíratni.

S hogy jelen szabályrendeletben megállapított dijaknál magasabb összeg ne szedessék, minden kéményseprő köteles egy könyvbe a tett fizetéseket a munkaadó által bevezettetni s ezen könyvet ellenőrzés végett kívánatra a rendőrséghez bemutatni; a fizetésekről egyébként a fizetést teljesítő a kéményseprőtől nyugtát követelhet.

Nem használt kémények után dij nem szedhető.

8. §. Tűzvész esetén a kémény-1 seprő a helyszínén megjelenni, az' oltásnál segédkezni és a tűzoltóparancsnoknak a szükséges szakszerű felvilágosításokat adni tartozik.

Szándékos késedelemért, igazolatlan teljes elmaradásért a kéményseprő-iparos segédjeiért is felelős, kik ha mesterük eziránti felhívását teljesíteni vonakodnának, büntetendők.

9. §. A kéményseprő-iparos üzletének abban hagyása tekintetében az - 1884. évi XVII. t.-cz. 55. §-a az irányidó.

10. §. Azok, akik a kéményseprést az 1884. évi október 1-je előtt szerzett jogosítvány alapján űzik, jelen

szabályrendelet határozatait szintén megtartani kötelesek.

11. §. Az 1897. évi november hó 7-én tartott közgyűlésen alkotott s a nagyméltóságu m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur által 1897. évi deczember hó 15-én 77,030. szám alatt jóváhagyott szabályrendelet, jelen szabályrendelet jogerőre emelkedése után hatályon kívül tétetik.

12. §. Jelen szabályrendelet 1., 2.,

4., 7. és 9. §§-ai elleni kihágások az 1884. évi XVII. t.-cz. értelmében az iparhatóság által birálandók el, a 3.,

5., 6. és 8. §§-ai elleni kihágások — amennyiben nem az 1879. évi XL. t.-cz. 141., illetőleg 142. §-ai alapján büntetendők, az 1879. évi XL. t.-cz. 16. §-a értelmében három napi elzárással, — s megfizetés esetén a városi tűzoltó- alap javára fordítandó, behajthatlanság esetén pedig az 1879. évi XL. t.-cz. 22. §-a értelmében elzárásra átváltoztatandó negyven koronáig terjedhető pénz- büntetéssel büntetendők.

A 3., 5., 6. és 8. §§-ok elleni kihágási ügyben a bíráskodást elsőfokban a városi rendőrkapitány, — másodfokban a vármegyei alispán, — harmadfokban a Nagyméltóságu m. kir. Belügyminiszter ur gyakorolja.

13. §. Az 1879. évi XL. t.-cz. 141. vagy 142. §-ai alapján kiszabandó pénz- büntetések az 1892. évi XXXII. t.-cz.

3. §-ában megjelölt czélra fordítandók.

14. §. Ezen szabályrendelet a jóváhagyást követő év január hó 1-sö napján lép életbe.

Kelt Nagy-Károly város képviselőtestületének 1900. évi julius hó 8-ik napján tartott rendkívüli közgyűlésén.

Néma Gusztáv, Debreczeni István,

városi első aljegyző. polgármester.

69,705.

VIII/a. Szam*

Jóváhagyom.

Budapesten, 1900. évi okt. 13-án.

A miniszter helyett :

Csöryeö s. k.,

(P. H.) államtitkár.

Szerkesztői üzenetek.

M. F. urnák Debreczen. Nem közölhetők.

B. E. urnák Csenger. Köszönjük, alkal- nilag hozni fogjuk.

PIACZI ÁRAK

az 1900. évi nov. hó 12-ik napján tartott heti vásárról.

— Közép számitás szerint. —