Nagy-Károly és Vidéke, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1900-11-01 / 44. szám

60 f., Kaufmann Ignácz 587 k. 70 f., Nonn János 566 k. 52 f., Blau Sámuel 565 k. 25 f., Dr. Jászy Ferencz 562 k. 60 f., Bunda Miklós 558 k. 56 f., Báthory István 555 k. 48 f., Papp Béla 552 k. 56 f., Roóz Samu 532 k. 86 f., Ring Mór 523 k. 32 f., Kauf­mann Márton 523 k., Kínál József 519 k. 04 f., Dr. Somossy Ignácz 514 k. 18 f., Czukor Márton 514 kt 17 f., Nonn Fe­rencz 487 k. 86 f., Schill Abraham 484 k. 29 f., Fitos Ferencz 483 k. 62 f., Pozsonyi László 480 k. 40 f., Csőkör Ferencz 472 k. 97 f., Friedl István 465 k. 68 f., Kaufmann Jenő 453 k. 79 f., Sternberg Dénes 446 k. 49 f., Dr. Jékel László 412 k. 32 f., ifj. Hahn János 404 k. 84 f., Stern Emil 381 k. 70 f., Csipkés András 380 k. 87 f. és id. Vida Sándor 379 k. 64 fillér adó alappal. — Honvedorvos bevonulása. Dr. Zsig- mond Elek m. kir. honvéd-főorvos Budapest­ről zászlóaljunkhoz beosztatván, tegnap fog­lalta el állomását. — A szinikerület ügye. Lapunk múlt számában említettük, hogy gróf Festetich Andor, a vidéki színészet országos felügye­lője elkészítette már tervezetét a szinikerü- letekre nézve és hogy városunk Szatmár, Nagybánya, Zilah és Szilágysomlyóval ké­pezne egy kerületet. Az országos felügyelő a tervezetet megküldötte Debreczeni István, polgármesternek is, és - több kérdőpontra nézve kért feleletet. Így: hogy mily anyagi áldozattal lenne képes a város a színészetet segélyezni, mely időben lenne a legalkalma­sabb idény és a kerület tervezetére nézve nincs-e megjegyezni valója? A polgármester az adandó feleletek megbeszélése végett hétfőn délután 4 órára értekezletre hívta össze a szinügyi-hizottság tagjait, melyen a tagok csaknem teljes számban megjelentek és különösen a kerület beosztásának kérdése képezte nagy érdeklődés tárgyát. Az anyagi segélyre nézve — sajnos, — de városunk szegénysége miatt kilátást nem nyújthat. A sziniidényre nézve, habár elismeri is a bizottság, hogy városunkban a legalkalmasabb szezon február és márczius, esetleg már- czius—április hónapok volnának, de minthogy nincsen oly helyiségünk, mely téli előadások tartására alkalmas volna, nyári színkörünk pedig van, azért a sziniidényt augusztus közepétől szeptember . végéig véleményezi megállapítani. A mi végül a szinikerület kérdését illeti, erre nézve a viszonyokkal ismerős bizottsági tagok szerint, a beosztás annyiban meg nem felelő, amennyiben a nevezett városok nem képesek egy egész éven keresztül fentartani a színtársulatot. Mert Nagy-Károly 6 hét, Nagybánya 4 hét, Zilah 4 hét, Szilágysomlyó 2—3 hét, Szat­már pedig 5 hónapnál tovább nem képes fentartani a szinószetet. A bizottság egyhangú óhaja az volna, hogy a kerülethez csatol- tassék még Mármaros-Sziget is, mely várost fekvése is egyenesen ebbe a kerületbe tarto­zónak tünteti fel, de másrészről pedig nem megfelelőnek tartja azon beosztást, mely szerint Debreczen és Mármaros-Sziget ké­pezne egy kerületet. Debreczen, mely az összes vidéki városok között a legjobb állo­mása a színészetnek, nagyságánál, gazdag­ságánál és lakosságának számánál fogva is arra van hivatva, hogy állandó, az egész év folyamán működő társulatot fentartson és azt fentartani képes is és teljesen felesleges, hogy ’a nyári állomások egyik legjobbikát Szigetet is odacsatolják, mig a mi kerületünk Sziget nélkül nem lenne képes existálni. Ily értelemben ir fel a polgármester és reméljük, hogy a többi városok is csatlakozni fognak ezen nézethez s az egyhangúlag megnyilat­kozott óhajnak, hisszük, hogy meg lesz a kívánt eredménye. — Városi telefon. Múlt számunkban megemlékeztünk arról a mozgalomról, mely városi telefon felállítása és az országos te­lefonhálózatba illesztése iránt polgáraink kö­zött megindult. Kifejtettük, hogy e terv létre­jötte kiragadja városunkat alföldi jellegéből és erősen hozzájárul társadalmi és közgaz­dasági életünknek uj — modern alapra helye­zéséhez. Felhívásunknak meg lett a kívánt sikere, mert újabban ismét 19-en léptek be az előfizetők sorába, melynek száma már 40-et teszen ki. Ezáltal a telefon felállítása biztosítva van és most már az intéző körö­kön múlik, hogy városunkban ez üdvös in­tézmény mielőbb átadassék hivatásának. Ér­tesülésünk szerint az érdekeltek az aláirt kérvényt főispánunk kezéhez terjesztik fel; ki városunk érdekét az illetékes helyen bi­zonyára hathatósan fogja képviselni. A múlt számban közölteken kívül újabban aláírták a telefont: Norm János, Jakobovics József, Rubleczky Ignácz, Márkus József (központi kávéház), Mike Gyuláné, Hahn János, Weisz Lajos, Rubletzky Miklós, Kínál József, Nonn Ferencz, Nagy-Károly város 3 helyre, Papp Béla (régi kaszinó), Blau és Weisz (Melinda malom), Spitz Mór, Huszty Zoltán, dr. Kovács Dezső, Strohmájer Ferencz. — Gyászeset. A vármegyei tisztikarnak gyásza van. Ruszka Mór árvaszéki irattárnok, ki 20 éven keresztül volt a tisztikarnak szor­NAGY-KÁROLY és VIDÉKE. láni felebbezés ellenök a közszemlére kitétel ideje alatt az iktatóhivatalban beadható. Nagy-Károly, 1900. október 29-én. Debre- czeni István, polgármester. — Az uj huszkoronás nem szép. Ezt a kritikát mondta az osztrák kultuszminiszté­rium állandó művészeti bizottsága. A művé­szeti bizottság mindenesetre hivatva van arra, hogy kritikát mondjon minden műtárgyról, csakhogy persze a huszkoronás bankjegy csupán némi túlzással nevezhető műtárgynak. Az osztrák bizottság lesújtó kritikája meg­jegyzi, hogy épp - úgy vonatkozik a bank­jegynek német mint magyar oldalára. Kifo­gásolja pedig mindenekelőtt a bankjegy ri­kító színezését, mert szerinte a vörös meg zöld szin sehogy sem illik össze. Azonkívül müvészietlennek találja úgy az Ausztriát, mint a Hungáriát jelképező nőalak fejének rajzát. Egészben véve Ízléstelennek mondja a bizott­ság az uj bankjegyet, teknikai kivitelét pedig igen gyöngének. Látnivaló tehát, hogy az uj bankót ugyancsak lekritizálták, ámde azért attól nem Íveli tartani, hogy a lekritizált bankjegyekre olyan sors vár, mint a le­kritizált műtárgyakra. Az ilyen műtárgyak tudvalévőén a mesterük nyakán maradnak, s még ajándékba se kelnek el talán. De csak próbálja az Osztrák-Magyar Bank ingyen, vagy csupán, féláron is kinálgatni uj husz- koronás bankjegyeit, - kapva-kapna rajta mindenki, még a szigorú osztrák művészeti bizottság is. — A legkövérebb gyermek. A libaui orvos-egyesületnek bemutattak a minap egy gyermeket, ki hasonlókorú embertársai kö­zött kétségtelenül a legkövérebb az egész világon. Tizennnégy hónapos még, de testi terjedelemre valóságos gyermek-Herkules. Mellének bősége hetvenhat, fejének kerülete pedig ötvenkét czentiméter. Feje különben maga hatvanöt fontot nyom. A kis fiú szü­letése után három hónap múlva kezdett hízni ilyen rohamosan. Iv-odalom. — „Az állatok világa“. Brehm hatal­mas müvéből, amelynek magyar kiadása most indult meg, a második füzet is napvilágot látott. Ebben szintén a majmok rendkívül érdekes életét festi a szerző azzal a bámula­tos közvetlenséggel és azzal a mesteri le­írással, amely a munkát az egész világon kedveltté tette. Ennek a második füzetnek a szövegét kilencz kitűnő rajz illusztrálja. Adva van még a füzethez egy fekete nyomatú műlap és egy színes nyomatú műmelléklet. Az állatok világa Légrády testvérek könyv- kiadóhivatalában (Budapest, váczi-körut 78.) jelenik meg s minden könyvkereskedésben megkapható. Egy füzet ára 80 fillér. Tájékoz­tatót a kiadóhivatal ingyen és bérmentve készségesen küld. — Irodalmi esemény. A magyar litera- tura hivei ez idő szerint alig beszélnek másról, mint arról a hatalmas vállalatról, amely a Légrády testvérek kiadásában most indult meg. A 200 füzetre, vagyis tiz kötetre rugó irodalmi mű, amelynek első füzetét már szét küldték, Brehm Alfréd „Tierleben“ czimii. korszakos nagy müvének magyar ki­adása. Ezt a művet, amely Németországon kívül is óriási feltűnést keltett, a magyar kiadócég nem egyszerű fordításban adja a közönségnek. A magyaros átültetés eszköz- lői a tudomány mai színvonalához s a hazai viszonyokhoz alkalmazzák, ami azt jelenti, hogy a most megindult magyar kiadás a Brehm-féle mű összes eddig megjelent ki­adásoknál értékesebb lesz, mert az évek 'folyama alatt az eredeti munka némely része elavult. Az újabb megfigyelésekkel s a hazai adatok felhasználásával bővített magyar Brehm olyan teljes mű lesz, amelyhez hasonló egy müveit nemzet nyelvén sem jelent meg. Ez á vállalat mind arányaira, mind eszközeire nézve a legnagyobb természettudományi mü, amely magyar kiadásban napvilágot látott. Illusztrálja ezt nemcsak az, hogy tiz vaskos kötetből fog állani, de az is, hogy a rend­kívül becses szöveget 1800 művészi kép magyarázza, hogy 80 fekete nyomatú műlap és 100 színes nyomatú műmelléklet járul hozzá. A mű czime: „Az állatok világa.“ Szerkesztője Méhely Lajos, a magyar tudo­mányos akadémia és több külföldi tudomá­nyos társulat levelező tagja. Munkatársai Chernél István, Csíki Ernő, Kohaut Rezső és dr. Rátz István, akik a szakirodalom leg­kiválóbb művelői. Hogy „Az állatok világa“ mennyire fölkeltette maga iránt a figyelmet 3 hogy azt mily értékesnek tartják, az is bizonyítja, hogy Wlassics Gyula és Darányi Ignác miniszterek a művet körrendeletben ajánlották. A most meg jelent első füzetben i majmokról van szó. A majomvilág rend- íivül érdekes leírása kezdődik meg benne, oly élénken és oly színesen hogy a laikus­nak is gyönyörűségére szolgál. Ez az első ’űzet hű képét adja az egész munkának és mindenkit megyőzhet arról, hogy nemcsak tanulságos, de érdekes mű lesz, mert hát „Az állatok világa“ a legjobb példa arra, hogy a tudományt mint lehet népszerűsíteni. A magyar Brehm kétféle kiadásban fog az olvasó közönség elé kerülni, u. in. bekötött és füzetes kiadásban. A bekötött kiadás első kötete 1901. január hó folyamán fog meg­jelenni. Ezentúl minden további félév egy- 3gy újabb kötetet fog a könyvpiaczra hozni, 3 igy öt év lefolyása alatt a 10 kötetből álló mű teljesen be lesz fejezve. Minden kötet 18 koronába fog kerülni, az egész 10 kötet ára tehát díszes félbőrkötésben 1800. korona. Az egész mü 200 füzetből fog állani, melynek ára 80 fillér lesz; a díszes bekötési tábla 3 koronáért lesz kapható. A bekötés háta finom chagrinbőrből készül, gazdag ara­nyozással; a bekötés táblája tartós vászon­ból való. Nagy súlyt vetnek az Ízlésre, szép­ségre és tartósságra. Az első füzetek már ez év október havában kerülnek a könyv piaczra és azontúl havonta 3—4 füzet fog megjelenni, átlag egy-egy heti időközökben. A füzetes kiadás semmi esetre sem fog több mint 200 füzetre terjedni. Mutatványfüzetet és tájékoztatót a kiadóhivatal ingyen és bér­mentesen küld. • galmas tagja hunyt el folyó hó 30-án várat­lanul. Az életerős férfiúnak halálát véletlen baleset okozta, amennyiben egy lajtorjáról leesett s szenvedett belső sérülései követ­keztében halt meg. Temetése tegnap délután 3 órakor ment végbe nagy részvét mellett, melyen a megyei tisztikar is testületileg részt vett és szép koszorút helyezett a ravatalra. Családja a következő gyászjelentéssel tudatta veszteségét: Alulírottak a maguk és kiter­jedt rokonság nevében fájdalomtelt szívvel tudatják a szerető apa, testvér és após kele- csényi Ruszka Mór vármegyei árvaszéki irat- tárnoknak folyó évi október hó 30-án reggeli 3 órakor életének 69-ik évében történt gyá­szos elhunytát. A megboldogult földi része folyó évi október hó 31-én délután 3 órakor fog a nagy máj tény-utczai gyászháztól az ev. ref. egyház szertartásai szerint a helybeli ref. sirkertbe öröknyugalomra helyeztetni. Nagy-Károly, 1900. október 30. Béke poraira! Ruszka Ilona férj. Gyene Béláné, Ruszka Erzsébet férj. Liszka Gyuláné, Ruszka Berta, mint gyermekei. Ruszka István, Ruszka Emilia özv. Fogarassy Gyuláné, Ruszka Borbála férj. Szilágyi Pálné, mint testvérei. Gyene Béla, Liszka Gyula, mint vejei. — Esküvő. Kindriss József mészáros- iparos kedden, múlt hó 30-án vezette oltár­hoz Szabados Rózsikát, Szabados Pál kovács- iparos és városi képviselőtestületi tag kedves leányát. Boldogság kisérje frigyüket! — Tartalékos tiszti szemlék. A hon­védség és közös hadsereg kötelékébe tartozó tartalékos tisztek bemutatkozó tiszti szemléje rendszerint november 4-ére van kitűzve. Mint­hogy ez évben november 4-ike vasárnapra esik, a tiszti szemlék az illető katonai pa­rancsnokságnál november 5-én, hétfőn fog­nak megtartatni. — Meghívó. A nagykárolyi gőzfürész és parkettgyár munkásai a gyári beteg- segéjjző-pénztár javára folyó évi november hó 17-én a polgári olvasókör dísztermében zárt­körű tánczvigalmat rendeznek. A rendezőség : Perkó János, elnök. Veres Bertalan, pénz­tárnok. Dicker Mihály, Szabó István, ellen­őrök. Andrássy Miklós tánczrendező. Dézsi Zsigmond, Litteczky Lajos, Szilágyi Gergely, Perkó József, Leptik Mihály, Fachet János, Rőtl Ferencz, Blaunsteiner János, Gáspár József, Frei Mihály, Mayer Mihály, Spániel József, Brinzkele András, Ferenczi Károly, rendező-bizottsági tagok. — Belépő-dij : sze­mélyjegy 1 kor. 50 fillér, családjegy 3 kor. Kezdete fél 8 órakor. Jó zenéről gondos­kodva van. — Esküvő. Vida István helybeli jónevü kereskedő e hó 27-én esküdött örök hűséget Czeha István mátészalkai pintér-iparos kedves leányának Erzsikének. Boldogság kisérje fri­gyüket ! — Közhirrótétel. Értesittetik a város közönsége, hogy Szatmárvármegye alispán­jának az „Ecsedi-láp lecsapoló és számos balparti ármentesitő és belvizszabályozó tár­sulat“ által a társulat árterén létesítendő másodrendű belvízcsatornák tervezete és ki­építésének engedélyezése tárgyában hozott 27397—900 számú határozat, valamint a VII—26. és 30. számmal jelzett keleti bel­vízcsatorna átalakítás és Nagy-Károly—Doma- hida—Kismajtényi belvízcsatorna terve, to­vábbá a Vili—31. számmal jelzett Nagy- Károly—Kaplonyi belvíz csatorna terve folyó évi november 1-től deczember 8-ig terjedő 38 napon át a városházánál a közigazgatási kiadóhivatalban közszemlére ki van téve s azok az érdekeltek által a hivatalos órák alatt megtekinthetők s minden a tervre vonatkozó nyilatkozatok ugyanazon idő alatt vármegyei alispán úrhoz nyújtandók be. Nagy-Károly, 1900. október hó 31-én. Hetey Ábrahám, h. polgármester. — Friedmann és Politzer helybeli elő­nyösen ismert női- és férfidivatára keres­kedőknek lapunk mai számában foglalt hir­detésére felhívjuk a t. közönség becses figyelmét. Esküvő. Múlt hó 28-án tartotta esküvőjét Bornstein Sámuel érmihályfalvi kereskedő Ernstein Hanival, Ernstein Adolf czipész iparos leányával. — Hivatalos hirdetések. Értesittetik a város közönsége, hogy a város szervezeti szabályrendeletének módosítása tárgyában hozott 128—1900. kgy. számú határozat; — j továbbá „Nagy-Károly rend. tanácsú városi tiszti-, kezelő- és segédszemélyzete, valamint azok özvegyei és árvái nyugdíjintézetére vonatkozó szabályrendelet“, s annak meg-! állapítására vonatkozó 129—1900. kgy. számú határozat; — valamint az uj tűzrendészed; szabályrendelet s annak megállapítása tár­gyában hozott 130 —1900. kgy. számú hatá- - rozat a mai naptól számítandó SO napon át: s végre a legtöbb adót fizető városi képviselők 1901. évi névjegyzékének megái-; lapitása tárgyában hozott 127—1900. kgy;1 szánni határozat a mai naptól számítandó j lö napon ét a városházánál Néma Gusztáv városi első aljegyző hivatalos helyiségében közszemlére ki vannak téve s azok a hivatalos I órák alatt bárki állni íBAívfAb'i nlKűl/ílr o »-» rwf q I N YILT-TÉR.*) Budapesti ram és litűrcyár Nagy-Károly és vidéke részére hépviseiöi keres. Ajánlatok „Z. P. 7995.“ jelige alatt Haasenstein és Vogler (Jaulus és Társa) ezéghez Budapest, Dorottya­utcza 9. kéretnek. *) E rovatban foglaltakért nem vállal felelős­séget a Szerk. Felelős szerkesztő: Papp Béla. Főmunkatárs: Simkó Géza. Laptulajdonos és kiadó: Sarkadi N. Zsigmond. SPvfTlS NJv7l5 Elvira STvTlS 5J\£15 5LíííJ5 IsiZEJöl VASÚTI MENETREND. Nagy-Károly állomásra. Érvényes 1900. évi október 1-től. Honnan érkezik ? Óra Perez Debreczen felől reggel 5 00 55 55 55 7 59 „ „ délután (gyorsv.) 1 36 „ „este 6 03 „ „ este (gyorsv.) 8 06 „ éjjel 10 40 Szatmár felől reggel 4 56 „ „ „ (gyorsv.) 7 22 „ „ délelőtt 10 14 „ „ délután (gyorsv.) 2 38 „ „ délután 3 57 „ „ este 8 07 Zilah felől reggel 8 04 „ „ este 7 07 Zilah felé indul reggel 5 22 „ „ „ délután 4 21 Gilvács—Nagy-Somkut felől regg. 10 14 55 55 55 55 6St6 8 07 Gilvács—N.-Somkut felé reggel 5 14 » „ . „ este 6 11 Az aláhúzott (_') számok éjjeli időt jelentenek. gU^íTIG] ELíílfS 'midiéi IMSísl [5J^M StéEfiiLf 515715 5LÍÍ1I5 ölxtTUä 5Lí*U5 5I5?710 SLíhJ5

Next

/
Thumbnails
Contents