Nagy-Károly és Vidéke, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1900-10-18 / 42. szám
zott vonalok által tiz-tiz egyenlő szélességű közre osztja, miáltal 100 egyenlő nagyságú 13*5 milliméter széles és 9 milliméter magas négy szögű mező képeztetik. Mindegyik mező mely a hálózat alá tett 20 koronás bankjegy által legalább felerészben nem fedeztetik, húsz fillérrel számítandó, mely összeg a bankjegy teljes névértékéből levonandó. — Az állami anyakönyvekből. A folyó hó folyamán elhaltak: Kormos András vasúti hordár 50 éves korában; Teiszler Anna 3 hónapos gyermek, Teiszler József kőműves | és Bekker Mária leánya; Szilágyi Etelka 2 hónapos gyermek; Kosztin Juliánná, Kosztin László napszámos és Papp Zsuzsánna 10 hónapos leánya; Tolnai József, Tolnai József és Erdei Rozália 4 hónapos fia; Papp Lajos 26 éves, kocsis; Kajtár István, Kajtár Ferencz asztalos-iparos és Jász Mária 1 hónapos fiacskája ; Zanati Zanathy Mihály nyug. j kir. ügyész 78 éves; Kocsorva György 1 hónapos gyermek; Leitl Kálmán főgymnasiumi tanuló 15 éves, Leitl János szabó-iparos ; és Papp Rozália gyermeke; Marosán Sándor 3 hónapos; Kaufman József 10 hónapos; Haukler Mária 8 hónapos. — Házasságot kötöttek a folyó hónapban: Nagy Károly m. kir. pénzügyigazgatósági kataszteri írnok Szabó Ilonával; Hudák Tóth Ferencz épitő-mester Kirilla Annával; Gidiman Pál Gyerman Máriával; Fonó Sándor asztalosiparos Uhl Ágotával; Schmidt Ede bádogosiparos Gindele Máriával. — Humor és vigasztalás. Régi hires magyarázata a főnyereménynek az, hogy olyan nyeremény, a melyet mindig más üt meg. Van ebben a definiczióban lemondás is, de több btenne a humor. Különben is sokat foglalkozik a humor a főnyereménynyel. Hiszen nem is kerülhette ki. Annak a nagy epekedésnek nyomában, a mely a főnyereményt várja, okvetetlenül meg kellett jelennie a maga vigasztaló tréfájával. Hiszen nem mindenki üti meg a főnyereményt, mint a hogy nem is ütheti meg. Vannak melléknyeremények is, azoknak is kell, hogy gazdájuk, akadjon. Sőt vannak olyan sorsjegyek is, a melyekre egyszer-máskor nem jutott nyeremény. Hiszen azért a valószínűségnek üzlete a sorsolás és nem a bizonyosságé. Nos, azoknak a megvigasztalására, a kik ugyancsak remélték a főnyereményt, de nem ütötték meg, siet a tréfálkozó humor. Az, a mely mosolyogva mókázik a csalódáson és nem temeti el a reménységet. Ennek a sorsolási humornak elébb idézett mondása, az t. i., hogy a főnyeremény olyan nyeremény,, a melyet mindig más üt meg, újabban valamelyes módosulásra szolgált rá. Azóta t. i., a mióta az emberek már nem a teljesen vak kis lottón, és nem is a szeszélyes igérvénynyel keresik a szerencsét, hanem az észszerűbb, kiszámítható osztálysorsjegyre várják a maguk főnyereményét. Igenis, más nyeri meg a főnyereményt, de igen gyakran csak olyankor, ha ez a más türelmes ember. Mert a türelem már nemcsak rózsakertész, hanem a szerencse kovácsa is. Akárhány olyan ember van, a ki ujjal mutathat arra a „más“-ra, a ki az ő főnyereményét megütötte. Igenis az övét és nem a sorsolásban résztvevő többi százezerét is. Mert a főnyeremény az ő sorsjegyére jutott, csakhogy a sorsjegy — már akkor nem az övé volt. Visszaküldte, a miért a megelőző sorsjátékban még nem nyert rajta. Éppen akkor lökte el magától a nyereményt, a mikor ez várakozott reá. A sorsjegy tehát más kézbe került, odakerült az a vagyon is, a mely már a küszöbünket súrolta. Mi csaptuk be előtte az ajtót. Hát igenis, olyan nyeremény volt a főnyeremény, a melyet más nyert meg. Nem a főnyeremény általában volt ilyen, hanem a direkte nekünk szánt főnyeremény. Vájjon van-e az ilyen specziális esetben is vigasztaló hatása a tréfának, a sorsolással mókázó humoroknak? Vájjon elfogadja-e azokat a viczczeket is, a melyek a valameny- nyink reménységes főnyereményét tréfálják, az az ember, a kit nem ilyen ködös, messzeségben járó főnyeremény kerülgetett, hanem az igazi, a kézzel fogható ? Ha igazán rózsát terem a türelem, micsoda kegyetlen tövist termelt neki az a türelmetlenség! Olyant, a melynek a sebeire nem termett gyógyitgató humor. — A hármas ikrek. Egyik budapesti kereskedő mesélte a napokban a következő kis históriát: Néhány héttel ezelőtt útra akarta küldeni egyik utazóját, amikor beront az utazó cselédje. — Nagyságos ur, a nagysága hármas ikreket szült. Mit tehetett a kereskedő ? Maga ült vasútra és elment vidéki feleihez személyesen. Az első vevő csodálkozott: — Hogyan ? Ön személyesen jön ? — Mit tegyek? Az utazóm váratlanul hármas ikrek atyja lett. A jó vidéki kereskedő nagyot sóhajtott : — Szegény ember! Hiszen már úgyis annyi gyermeke van! Elér a másik félhez. NAGY-KÁROLY és VIDÉKE. — Mi a manót. Személyesen? Megmagyarázta a dolgot. Részvéttel hangzik a válasz. — Istenem, Istenem, de sajnálom szegényt. Kis fizetés, hármas ikrek, — ez borzasztó. A főnök ur beállít a harmadik vevőhöz : — Hogy került maga ide ? talán elhagyta az utazója? — Nem hagyott el, csak otthon maradt, mert a felesége hármas ikreket szült. — Hogy mondja ? — Hármas ikreket. — Hármas ikreket ? Hallja, ez nagyszerű. Igazán nagyon örülök. Úgy kell a gazembernek ! A főnök ur nagyokat néz : — Engedelmet kérek, hát miért okoz ez magának ekkora örömet ? Ön az első, aki nem sajnálja szegényt. — Tudja, felel a vidéki fél, a káröröm beszél belőlem. Legalább megtudja a maga utazója is, hogy mit jelent az, ha az ember egy darabot rendel és hármat küldenek. Irodalom. — Magyar Munka czimen okt. 1-étől komoly közgazdasági s társadalmi politikai folyóirat indult meg Gerő Ernő irótársunk szerkesztése mellett. Az uj lap üdvös feladatot vállalt magára: a magyar ipar fellendítésén kívül küzdeni a munka megbecsüléséért s a munkanélküliség elleni társadalmi akczió ügyének előbbre viteléért; erre annyival is inkább szükségünk van, mert nálunk e nagyfontosságu kérdés még csecsemő korát éli; a külföldnek e tekintetben nagyon háta mögött állunk. Ezeknek a magasztos érdekeknek szószólója leszen a „Magyar Munka“, melynek első száma gazdag tartalommal jelent meg. Aktuális czikkelyek vannak benne a munkanélküliségről, kisiparosokról, áliparosokról, Amerikába való kivándorlásról, munkásszövetkezetekről s több fontos közgazdasági intézményről. Minden hazafias magyar méltó pártfogására érdemes a „Magyar Munka“, melynek előfizetési ára mesés olcsó : egész évre két korona. Szerkesztősége Budapest, VIII., Erzsébet-körut 18. sz. alatt van. — A francziák ősei. Mikor az egész világ Párisba özönlik, hogy a műveltség mai állását az ott összehalmozott adatokban egész teljességében láthassa, nem lehet érdektelen az oly mű, mely a franczia föld régi állapotáról, a grande nation őseiről, a kifejlett és finom művészet dadogó koráról szól. Egy ily kis füzet jelent meg, a frankok országáról, a Chlodovigtól Martell Károlyig terjedő időszakot tárgyalva, azt a kort, melyben IV. Theodorich észrevétlenül hanyatlott sírjába, a nélkül, hogy holtáról csak egy krónikás is megemlékezett volna: azt a kort, melyben az arabok paripáinak lába taposta a kedves, költői Provence rétjeit. Királyok kora ez, kik Monte Gassino magányában végzik éle- töket, barátcsuhában, mint Karlmann ; népeké, melyek szörnyű Pisákban törnek egymás ellen. A füzet a műipari és művészeti emlékeket, maradványokat is összegyűjti. Üvegpoharakat látni benne, kezdetleges veretű pénzeket, Fredegondának, a vérengző királynénak síremlékét, mely a párisi St. Germain des Prés templom kőkoczkái közt fekszik egy fal tövében; látni a hires St. denisi templom belsejét, melynek alapítása 613-ra esik, s fontossága rendkívüli nagy a művészetek történetében. Mindezen képek a tanulságos és élvezetes szöveggel együtt 2 ívet tesznek, a Nagy Képes Világtörténet 75-ik füzetét. A 12 kötetes nagy munka szerkesztője Marczali Henrik, egyetemi tanár; a IV. kötet szerzője dr. Borovszky Samu. Egy-egy kötet ára díszes félbőrkötésben 16 korona ; füzetenként is kapható 60 fillérjével. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek, írod. Int. Rt. Budapest, VIII., Üllői-út 18.) s minden hazai könyvkereskedés utján. — Világhírű munka magyar nyelven. Brehm Alfréd-nek az állatvilág ritka tehetségű megfigyelőjének és kiváló zoológiái írónak „Tierleben“ czimü tiz kötetes munkája legközelebb magyar nyelvű kiadást ér. A világhírű mü, mely gyors egymásutánban angol, franczia és olasz átdolgozásban látott napvilágot, a Légrády testvérek kiadásában, az eredetivel azonos terjedelemben s ugyanolyan díszes kiállításban fog megjelenni. A kiadó czég a miinek átültetésére egyik legjobb szakerőnket, Méhely Lajos tanárt és akadémikust nyerte meg s a hazai olvasó közönség bizonyára örömmel vesz tudomást a nemzeti vállalkozásról. Felelős szerkesztő: Papp Béla. Főmunkatárs: Simkó Géza. Laptulajdonos és kiadó : Sarkadi N. Zsigmond. — Vásároljon osztálysorsjegyet L ukács Vilmos bankházában Budapest, V. Fürdő-utcza 10., egy egész 12 kor., egy fél 6 kor., egy negyed 3 kor., egy nyolczad 1 kor. 50 fillér. ‘ szállítást megkezdettem és azok kaphatók Nonn. János ur £•05. s z er-ö-zletéTo en. A kedvező őszi időjárás folytán az idén a sütőtökök tökéletesen beértek és még sokkal jobbak a megelőző évieknél. Csomaköz, 1900. október 15. i_? Bay Mihály. rrnrrojixxrixirxjtiiiiixiiTiT (Bihar megye 1900. Nov. 7-én barornvásár. Nov. 8-án baromvásár. Nov. 9-én kirakóvásár. t—3 U föTmmrrrorTXTTZ'^nrrmrrrrrn 6596—1900. tk. sz. / Árverési hirdetményi kivonat. A nagykárolyi kir. járásbíróság közzéteszi, hogy Máyer Miksa, mint alap és Szabó Veronka férj. Szilágyi Györgyné, mint csatlakoztatott végrehajtatóknak Pergye György ellen 144 kor. tőke és jár. iránti végrehajtási ügyében a szatmárnémetii kir. törvényszék (a nagykárolyi kir. jbiróság) területén lévő Domahida községi 197. sz. tjvi A. -f- I. 14/a. hr. számú ingatlan, még pedig az 1881. évi LX. t.-cz. 156. §-a értelmében egészben az árverést 834 kor. kikiáltási árban elrendelte, s hogy ezen birtok az 1900. évi november 3-án d. e. 9 órakor Domahida községházánál megtartandó nyilvános árverésen a kikiáltási áron alul is eladatni fog. Árverelni szándékozók a birtok kikiáltási árának 10°/0-át készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t.-cz. 42. §-ban, s a 3333/81. I. M. sz. R. 8. §-ban körülirt papírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy az idézett t.-cz. ! 170. §-a értelmében eljárni tartoznak. Kelt Nagy-Károlyban, 1900. szept. 26. A kir. járásbíróság. Jancsó, kir. aljbiró. I 25509. Magyar kir. államvasutak. 1900. SZ' Üzletvezetőség Debreczen. ■Hirdetmény. Értesítjük a t. szállító közönséget, hogy a magyar korona területén levő összes vasutakon érvényes üzletszabályzat 60. és 68. §§-aiban foglalt határozmányok értelmében Nagykároly város területére szállitóhivatalt létesítettünk és ennek vezetésével FRIEDMAN S. nagykárolyi bejegyzett szállító czéget biztuk meg. A nevezett czég működését 1900. október hó 15-én megkezdette. Az áruknak háztól vagy házhoz szállításáért beszedhető dijak és egyéb idevonatkozó határozmányok az alant foglalt „árszabásiból vehetők ki. Kelt Debreczenben, 1900. október havában. Az üzletvezetőség. Árszabása a Friedman S.-czég szállitóhivatala által a m. kir. államvasutak nagykárolyi állomásáról vagy állomására rendelt gyors- és teherküldeményeknek be-, illetve kifuvarozásáért felszámítható illetékeknek. A m. kir. államvasutak nagykárolyi állomásáról a Nagykároly városban lakó felek lakásának vagy üzlethelyiségének a fél által kijelölt részébe vagy onnan : a) Gyorsárukért: 50 kilogramm súlyig terjedő, egy fuvarlevélhez tartozó szállítmányért 40 fillér. — 50 klg. felüli minden megkezdett 50 klg.-ért 20 fillér. b) Terjedelmes osztályba tartozó fehérárukért: 50 klg. súlyig terjedő, egy fuvarlevélhez tartozó szállítmányért 40 fillér. — 50 klg. felüli minden megkezdett 50 klg.-ért 30 fillér. c) M inden más fehéráruért: 50 klg. súlyig terjedő, egy 'fuvarlevélhez tartozó szállítmányért 30 fillér. — 51 — 100 kilogramm súlyig terjedő, egy fuvarlevélhez tartozó szállítmányért 50 fillér. — 100 klg. felüli minden megkezdett 100 klg.-ért 20 fillér. Utánvétellel terhelt, továbbá oly áruk, melyeknek összsúlya 1 tonnát (1000 klg.) meghalad, házhoz vagy háztól csak a vállalkozóval kötendő külön egyezség alapján szállíttatnak. Jogában áll azonkívül mindenkinek, hogy a raagy. kir. államvasutak igazgatóságának, illetve az általa e czélból szerződtetett fuvarozónak közbenjárását kizáró utasítást adhasson. Ezen utasítás Nagykároly állomásfőnökénél Írásban nyújtandó be. Árszabási határozmányok. 1. A szállítmányozó az árut a lakás vagy üzlethelyiség azon részébe tartozik állíttatni, illetőleg onnan elvinni, mely e czélra kijelöltetett neki. 2. Ha a czimzett az áru befuvarozása idején lakásán nincs, a másodszor, esetleg többször is megkísértett kézbesítés költségének megtérítésére a fuvarozó igényt nem támaszthat. 3. Ha a czimzett a fuvarlevélen kijelölt helyen fel nem található s tartózkodási helyét csak a bejelentő-hivatal utján lehet megtudni, a rendes fuvarozási díjon kívül még 20 fillér fizetendő. 4. Ha a czimzett az áru átvételét megtagadja, vagy azt a városnak más nagyobb távolságra eső és a fuvarlevélben meg nem jelölt helyére küldi, az árunak az eredeti rendeltetési helyre való fuvarozásán kívül a visszavitel, újra való elhozatal, vagy a más helyre való elfuvarozásért a fuvarozási dij újból felszámítható. 5. Ha az áru fogyasztási adónak van alávetve, még a czimzettnek kézbesítendő adóbárcza szerint fizetett fogyasztási adó is megfizetendő. 6. A feladó, illetve czimzett helyett, annak megbízásából kiálíitott árunyilatkozatok kitöltéséért darabonként (az ausztriai kettős példányú űrlapok csak egynek veendők) 4 (négy) fillér számítható. 7. Fuvarozó köteles a fél kívánságára minden fizetett illetéket az e czélra nyomtatott és minden egyes fuvarlevélhez csatolt bárczán, melyen jelen határozmányok is fel vannak sorolva, nyugtázni. 2—3 2—3 gymn. osztályt végzett ifjú lapunk kiadóhivatalában. a a a a a a a a a a e a a a Nagykárolyi Önsegélyző-Népbank“ közhírré teszi, hogy gazdasági művelés alatt álló földekre és nagykárolyi házakra 7°/0 kamat mellett jelzálogi kölcsönöket ad. A kölcsön kérvények Csipkés András igazgató, vagy Nemes- tóthi Szabó Antal intézeti ügyvédhez nyújtandók be, a melyekhez hiteles tjkönyvi kivonat és földbirtokoknál catasteri birtokiv, nagykárolyi házaknál pedig szakértő építész bizonylata és tüzbíztositási kötvény csatolandó. A kölcsön 10 vagy 20 éves törlesztésre is engedélyeztetik. Az igazgatóság. E e E E E E e E. E E E E 4—10 mmmm
