Nagy-Károly és Vidéke, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1900-10-04 / 40. szám

NAGY-KAROLY és VIDÉKÉ. A másik az, hogy aránylag gyengébb társulat is élénk pártolásra számíthat, ha műsora jó s újdonságokból van összeállítva. Midőn mindezekről — igy utólag — elmélkedünk, meg kell azt még néhány meg­jegyzéssel toldanunk. Az egyik az, hogy a kaszinó már-már düledezni kezdő színköre avult, léghuzamos s sokáig aligha lesz alkalmas a szinielőadá- sok tartására. A kaszinó aligha lesz azon helyzetben, hogyr újat építsen s igy a városra fog háro- molni a kötelezettség, hogy a színészet ré­szére megfelelő helyiségről gondoskodjék. A másik az, hogy a Kölcsey-egylet szinügyi választmánya, — mely feladatát dicséretes buzgósággal tölti be s különösen a leendő szinikerületek eszméjével szemben tapintatosságának adta jelét, midőn a játsz- hatási engedélyt a szatmári színház igazga­tójának adta meg — nem szorosan vett városi intézmény s igy — eltekintve a tár­sadalmi téren betölthető hatályos támogatá­sától — sem hivatva, sem kötelezve nincs arra, hogy városunk szinügyi érdekeit repre­zentálja és megvalósítsa. Mely két indokból önként felmerül az eszme — nem lenne-é szükséges és czél- szerii a városi képviselet kebelében is egy szinügyi bizottságot létesíteni ? Mi csak felvetjük az eszmét; városunk vezetőségétől és képviseletétől függ, kívánj a-é azt — természetesen a Kölcsey-egylet tár­sadalmi hatáskörének érintése nélkül — léte­síteni vagy nem. HÍREK. — Meghívás. A képviselőtestület t. tag­jait a folyó év október hó 7-ik napján d. e. 10 órakor a városháza tanácstermében tar­tandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meg­hívom. Nagy-Károly, 1900. október hó 2-án. Debreczeni István, polgármester. Tárgy- sorozat: 1. Az 1897. évi házi pénztári számadás megvizsgálása tárgyában hozott 403. sz. törvényhatósági határozat kihirde­tése. 2. Az 1897. évi szegényintézeti pénz­tári számadás megvizsgálása tárgyában hozott 404. sz. törvényhatósági határozat kihirde­tése. 3. Az 1897. évi kórházi pénztári szám­adás megvizsgálása tárgyában hozott 405. sz. törvényhatósági határozat kihirdetése. 4. Az 1897. évi Ágoston-alapitványi számadás meg­vizsgálása tárgyában hozott 406. sz. törvény- hatósági határozat kihirdetése. 5. Az 1897. évi gróf Károlyi-féle kórházi alap számadá­sának megvizsgálása tárgyában hozott 407. számú törvényhatósági határozat kihirdetése. 6. A nagykárolyi 2761. sz. tjkvben 893/b. hrsz. alatt felvett ingatlannak Deutsch Her- mantól szemétlerakóhely czéljaira átvétele tárgyában kiállított szerződés jóváhagyása. 7. A nagymélt. keresk. m. kir. miniszter ur 66154/1.—1900. sz. leiratának kihirdetése, mely szerint a kövezetvámszedés megkez­dése 1900. év október 1-től engedélyeztetett. 8. A város nevének megállapítására vonat­kozó határozathozatal. 9. Lamarche Albert nagykárolyi fürészgyára vezetőségének ké­relme a kövezetvámdij fizetésére vonatkozó­lag. 10. A folyó évben tartandó népszámlá­lási biztosok dijának megállapítása. 11. Tattay Irén polg. leányiskolái igazgató kérelme, ál­tala elhasznált tűzifa árának elengedése iránt. 12. A bordélyügy mikénti gyakorlatára vo- | natkozólag alkotott szabályrendelet kihirde­tése. 13. A nagymélt. belügyminiszter ur - leirata, mely szerint a bűnügyi nyomozathoz I megkivántató segéderő javadalmazására segély nem engedélyezhető. 14. Buttyán János vá-j rosi írnok kérelme gyógyíttatása czéljaira! segélyezés iránt. 15. Nagy Elek kórházi gond­nok kérvénye fizetésének és lakbérének fel-! emelése iránt. 16. A vármegyei közigazgatási: bizottság 469. sz. határozata Tivadar György volt pénztári ellenőr visszatartott fizetésének kiutalása iránt. 17. A városi árvaszék 2208. sz.! határozata a gyámpénztár részére beszer- i zett nyomtatványokért fizetett 84 koronának | a gyámpénztári tartalék-alapból kiutalása iránt. 18. A városi árvaszék 2828. sz. hatá­rozata a gyámpénztár részére vásárolt pén­zes szekrény 300 korona árának a gyám­pénztári tartalék-alapból kiutalása iránt. 19. Varecska Józseffel honvédtiszti lakás czél­jaira szükséges lakás kibérléséről kötött szer­ződés jóváhagyása. 20. A legtöbb adót fize­tők névjegyzékének összeállítására bizottság kiküldése. 21. Sternberg Gyula és Samu tel­kének pék-utczai részéből kisajátított terület s elbontott bódé árának megállapítása. 22. A Kálmánd-utczán asphaltozás által el­foglalt területek árának meghatározása. 23. Szeder Dénes gencsutczai telkéhez csatolt utczaterület árának megállapítása. 24. Ligeti János gróf Károlyi-utczai telkéhez csatolt utczaterület árának megállapítása. 25. Frast József akáczfa-utczai telkéhez csatolt utcza­terület árának meghatározása. 26. Kaufmann Jakab laktanya-utczai telkéhez csatolt utcza­terület árának meghatározása. 27. Brichta Miksa Kossuth-utczai telkéhez csatolt utcza­terület árának meghatározása. 28. Szabó Lajos fényi-utczai telkéből utezaterülethez csatolt telekrész árának meghatározása. 29. Krammer József vizutczai telkéből uteza­területhez csatolt telekrész árának meghatá­rozása. 30. Steib Antal diófa-utezai telkéből elfoglalt terület árának meghatározása. 31. Kosárka György fazekas-utezai telkéhez csa­tolt terület árának meghatározása. 32. Gali- ger Mihály fazekas-utezai telkéből elfoglalt terület árának meghatározása. 33. Kormos Ferencz gyepsor-utezai telkéhez csatolt te­rület árának meghatározása. 34. Rácz Ju­liánná árokpart-uezai telkéből elfoglalt terü­let árának meghatározása. 35. Darida Sándor mezőterem-utezai telkéhez csatolt terület árá, nak megállapítása. 36. Az augusztus havi pénztárvizsgálati jegyzőkönyv bemutatása. 37. A vásárvám bérbeadására megtartott ár­verésen felvett jegyzőkönyv jóváhagyása. 38. A piacztakaritási-dij bérbeadására megtar­tott árverésen felvett jegyzőkönyv jóvá­hagyása. — Ö Felsége a király névnapjának év­fordulóját városunk közönsége is megünne­pelte. Ma reggel 9 órakor a róm. kath. templomban ünnepélyes mise volt, melyen Palczer Ernő kegyesrendi házfőnök czeleb- rált fényes segédlettel. A misén résztvettek az összes hatóságok tisztikara és a tanodák növendékei. — Személyi hir. Gróf Hugonnai Béla vármegyénk főispánja szabadságidejét meg­szakítva, a folyó ügyek elintézése czéljából tegnap délután városunkba érkezett és ma délután ismét visszautazik Budapestre. —• Gyászmise. Október 6-án az aradi vértanuk gyászos halálának évfordulóján a róm. kath. templomban gyászmise fog tar­tatni, melyre a hivatalok tisztikarát is meg­hívta a plébánia-hivatal. — Uj ezredparancsnok. Steiner Gábor m. kir. honvéd-alezredest, ki a helybeli hon­véd-zászlóaljnak több éven át parancsnoka volt, s legutóbb Debreczenben mint zászlóalj­parancsnok szolgált, Ő Felsége a király a in. kir. trencséni 15-ik honvéd-gyalogezred parancsnokává nevezte ki. — Eljegyzés. Gellért Endre Nagybánya város polgármestere eljegyezte Ilosvay Blanka kisasszonyt, Ilosvay Endre mátészalkai fő­szolgabíró bájos leányát. Gratulálunk! — Gyászeset. A szatmári káptalant gyász érte. Egyik kiváló tagja a nemes em­berbarát, tudományosan müveit, széles lát- körü egyén, a példányszerü pap Dr. Keszler Ferencz nagyprépost szept. hó 28-án el­hunyt. Haláláról a székeskáptalan a követ­kező gyászjelentést adta ki: A szatmári székeskáptalan fájdalmas szívvel tudatja kar­társának méltóságos és fő tisztelendő Dr. Kesz­ler Ferencz pápai praelatusnak, a székes­káptalan nagyprépostjának, szent Miklósról nevezett erchy apátnak, általános püspöki helynöknek, a püspöki hittani intézett pro- direktorának stb. élte 71-ik, áldozópapságá­nak 47-ik évében négyheti szenvedés és a szentségek ájtatos felvétele után folyó hó 28-án történt elhunyták Temetése folyó hó 30-án délután fél 4 órakor lesz, az engesz­telő szentmise pedig október hó 1-én d. e. 9 órakor fog a székesegyházban az egek Urának bemutathatni. Szatmár, 1900. szep­tember 29. Az Ü. V. F. N. — Kinevezés. Főispán ur ő méltó­sága a lemondás folytán megüresedett felső­bányái rendőrkapitányi állásra Lux Ödön kassai honvédhuszár századost nevezte ki. — Primiczia. Brém Lőrincz, Brém Já­nos volt fényi közgyám fia, ki a szatmári papnöveldének volt kiváló növendéke, múlt hó 30-án mutatta be első szentmiséjét szülőfaluja templomában. A manductori tisztet Dr. Csánk István fényi plébános, szentszéki ülnök töltötte be. A megható szer­tartás után a szülői háznál fényes ebéd volt, melyen városunkból is többen vettek részt s számos felköszöntőt mondottak az ünnepelt és hozzátartozóiért. — Kinevezés. A Ludovika Akadémiát ez évben végzett növendékek közül zászló­aljunkhoz Szomor Aurél hadapród-tiszthe- lyettes neveztetett ki. — Hosszú nap. Tegnapi napon ünne­pelte a zsidóság a Jóm Kipurt, az engesz- telés ünnepét, midőn az egész napot a templomban imádkozással és böjtöléssel töltik el. Városunkban is meglátszott az ünnep hatása, mert az üzletek zárva voltak és alig volt valami forgalom. — Próbaszolgálatra bevonulás. Pap Gerő tartalékos hadapród-tiszthelyettes tény- legesitési próbaszolgálatra a helybeli zászló­aljhoz bevonult. Egy napon azon sejtelmet táplálta Saussayes, hogy azon látogatásnak, melyet neje állítólag a divatárusnőnél volt teendő, más czélja volt, mint az előadott. Azért ebéd előtt neje boudoirjába ment, azon szándékkal, hogy hidegség, vagy keserű meg-, jegyzés által könnyet facsar ki szemeiből. Ezen könyre szüksége volt a való elérésére, mert könyben annyi caesiumnak kellett lenni, mi elég volt a titokteljes gép prizmáinak annak kimutatására, hogy evett-e a gyümölcs­ből s ivott-e a borból ? Megtalálta az alkalmat. Saussayes asz- szony egy türkisz ékszert óhajtott; férje megtagadta kérését; ekkor Saussayes asz- szony a nők éppen nem szokatlan eszközé­hez folyamodott, s sírni kezdett. — Adja nekem a zsebkendőt, melyet könyei megnedvesitettek asszonyom, — mondta Saussayes — óhaja teljesülni fog. — Tehát könyeim által kellett önt meglágyítanom, — viszonozta a fiatal nő gyöngéd mosolylyal, s odanyujtotta zseb­kendőjét. — Köszönöm asszonyom! — mondta a férj. Reméljük, hogy sohase bánja meg e könnyeket. Saussayes ur távozott neje boudoirjából s dolgozó szobájába ment. Hideg nyugalommal rendezte el az ér­tékes platinarézböl lévő tégelyt, melyben a zsebkendőt a hydrogen lángja felett nehány pillanat alatt hamuvá égette. Aztán meg­igazította a spektrál gépet, egy csipetnyi hamut a sodronyra tett s a lángba tartotta. A láng megszinesedett s fellobogott. Alig mert a gép belsejébe betekinteni, melynek vonalai a szibériai hegyi kristályból voltak csiszolva. A lángra meredt, mely sorsát volt hirdetendő. Összeborzadt. Aztán ismét bele­tekintett, egy kiáltással visszatántorgott, mintha csörgő kígyó marta volna meg, látta a két kék vonalat. Midőn magához tért, nyugodtabb vér­rel ismételte a kísérletet. Ugyanazon ered­mény; ismét megjelent a caesium két félre- ösmerhetetlen vonala. Eloltotta a lángot. Aztán egy doboz ezukros gyümölcsöt vett elő, nehány csöpp folyadékot csepegtetett rá, melyet egy rejtek fiókból vett ki s az ebédre ment. A palotában csak Fleaupaille ur volt vendég. Rajta s a szolgán kívül senki sem volt idegen. Az ebéd a csemegéig minden hábor­gatás nélkül folyt le. Aztán, miután intett a szolgának, azt mondta Saussayes: — Asszonyom, meglepetésről gondos­kodtam. E pillanatban a ezukrozott gyümölcsöt hordta a szolga körül. Midőn Saussayes asszony venni akart belőle, Saussayes éles hangsulylyal mondá: — Vegyen asszonyom, habár ma már evett ön egyszer ezukrozott gyümölcsöt. Saussayesné elhalványodott. — Vegyen kérem, — sürgette, — hi­szen tudom, hogy szereti. Saussayesné reszketve vett ki egy ezuk­rozott szamóczát. — Egyék, asszonyom! Saussayesné megtette. — Ön is megfőj a Ízlelni, Fleaupaille ur'?! — kiáltotta Saussayes. Fleaupaille vett belőle s megette. — S most rajtam a sor! — kiáltotta Saussayes hangosan s kivett egy gyümöl­csöt. — Egy pohár alicantei bort. Jean! A szolga elhozta a kértet. — Igyék asszonyom, igyék. E bort nem a szerető szolgálja fel önnek, hanem a megsértett férj. Asszonyom, könnyei elárul­ták önt! — Uram! — kiáltotta Fleaupaille, — ön megsérté ő nagyságát! — Ön pedig engemet! Fleaupaille fölugrott: — Uram, határozzon időt s helyet! — Itt e salonban ! — hangzott a vá­lasz. — Senki sem fogja e termet elhagyni. A gyümölcsök a legfinomabb indus méreg­gel vannak belocsolva. Mindnyájan együtt hagyjuk el ezen gyalázattal telt életet. Hangos sikolylyal rogyott össze Sáus- sayesné. — Irgalom! — kiáltotta. — Kegyelem ! Bocsánat! Mentsd meg életemet ! Orvost! A szolga távozni akart. Saussáyes föl­ugrott, bezárta az ajtót s kidobta a kulcsot az ablakon. — Hasztalan minden segély. Az indiai méreg ép úgy nem ismer ellenmérget, mint­hogy a gyalázatot nem lehet lemosni, melylyel illetett. — Kegyelem, kegyelem! — kiáltozta Saussayesné. — Igen, bűnös vagyok. Bo­csáss meg nekem, mentsd meg életemet! — Késő, — felelte Saussayes s Fleau- paillére mutatott, ki a halállal küzdve a padlón feküdt görcsökben. Nemsokára erőt vett a méreg a másik kettőn is. Iszonyú volt a halál. Alig birt a szolga később a törvényszék előtt a részletekre emlékezni, miután még aznap erős lázba esett. A család szerencsétlen vége, de még inkább a fölfedezés különös módja foglal­koztatott minden kört. Ama szerencsétleneket a spektral-analyse áldozatainak nevezték. — Szüreti mulatság. A kath. legény­egyesület szüreti mulatságára, mely folyó hó 7-én vasárnap lesz megtartva, a meghívók szétküldése már folyamatban van és kik tévedésből meghívót nem kaptak, forduljanak az egylet vezetőségéhez. Az egylet e köz­kedveltségnek és nagy látogatottságnak ör­vendő mulatságára ismételve felhívjuk kö­zönségünk figyelmét. — Perselyelhelyezós. A vakokat gyá- m öli tó országos egyesület városunkban mint­egy 65 perselyt helyezett el. Minthogy ezen egyesület a társadalom legszerencsétlenebb tagjait: a vakokat segélyezi, felhívjuk a kö­zönség figyelmét arra, hogy a társadalom ezen szerencsétlen tagjaitól nemesszivüségü- ket ne tagadják meg. A perselyek évenként a vakokat gyámolitó országos egyesület fel­hívására 3-szor bontatnak fel s a pénz az egyesülethez küldetik be. A perselyek fel­bontásával az egyesület s Nagy-Károly város részéről Heinrich János anyakönyvvezető- helyettes és Feifer Ede városi számvevő urak bízattak meg. — Árlejtések. Folyó hó 2-án tartatott meg a városi vásárvárnszedési jog és piacz- takaritási dij szedési jog árlejtése, mely alkalommal az eddigi bérlő Goldstein Adolf nyerte el a bérleteket. Még pedig a váin- szedési jogot 14,500 koronáért, a piacztaka- ritást pedig 9550 koronáért. — Mulatság Mátészalkán. Vettük a kö­vetkező meghívót: A mátészalkai önkéntes tűzoltó-egylet saját pénztára javára 1900. évi október hó 7-én tartandó zárógyakorlat alkalmából a „Hungária“ szálloda nagytermé­ben zártkörű tánczmulatságot rendez. A rende­zőség : Ilosvay Endre, egyl. elnök. Rohay Gyula, titkár. Gál Sándor, pénztárnok. Béress Gyula, főparancsnok. Budaházy Kálmán, al- parancsnok. Szilágyi Zoltán, osztályparancs­nok. Érey Pál, Farkas László, Komáromi Lajos szakaszparancsnokok. — Belépő-dij : Személyjegy 2 korona. Családjegy 4 korona. Kezdete este 8 órakor. Felülfizetések köszö­nettel fogadtatnak. — Búcsú. Nagy-Károly városból való eltávozásom alkalmából, minden jó ismerő­söm, barátomnak, kiktől az idő rövidsége miatt nem vehettem személyesen búcsút, ez utón mondok szives „Isten hozzád“-ot. Nagy-Károly, 1900. október 3. Pichelmayer Ferencz. — Szüret. Az érkörtvélyesi szöllöhegyen a szüret október 10-én kezdődik. Az ered­mény nagyobb részt közepesnek mutatkozik. A minőség általánosan jó, igy vevő és gazda jóminőségü borhoz jut. — A Magántisztviselők Országos Nyug- dijegyesülete, egy, városunkban megalakítandó helyi választmány, illetve bizottság érdeké­ben összejövetel megtartását tervezi, amelyre az itteni összes magántisztviselőket és ke­reskedelmi alkalmazottakat megfogja hívni. Az összejövetel helye és időpontja lapunk utján fog közzététetni, esetleg külön szét- küldendő meghívók által, ha a központi igazgatósághoz (Budapest, VII. kér., Kerepesi- ut 78. szám alatt) intézendő bejelentések a részvételre kellő számban idejekorán érkez­nek be. Mi örömmel üdvözöljük a Magán- tisztviselők Országos Nyugdíj egyesület veze­tőinek (elnök: Lukács Béla, v. b. t. t. orsz. képviselő, alelnökök: kisjúkai Ágoston Jó­zsef, kir. tanácsos, orsz. képviselő és Weiss Berthold, orsz. képviselő) ama komoly törek­vését, hogy az ország minden nagyobb vá­rosában helyi választmányokat szándékozik létesíteni és kívánatos, hogy az érdekeltek a részvételre mielőbb és minél nagyobb szám­ban jelentkezzenek. Az egyesület egyáltalá­ban folyton fejlődő tevékenységet fejt ki és ennek köszönheti azt az általános érdek­lődést, amely minden oldalról leiéje irányul. Nemcsak a főváros, hanem az országnak minden jelentékenyebb városa szép számmal szolgáltatja a tagokat és ennek tudható be, hogy az egyesületnek nemcsak tőkéje, hanem tartalékalapjai is jelentékenyen gyarapodnak úgy, hogy ma már az egyesület vagyona, amely egy nagy bérpalotába és értékpapí­rokba van befektetve, jóval lelülhaladja az egy milliót. Szükségesnek tartjuk még meg­jegyezni, hogy az egyesületnek nemcsak minden magántisztviselő, hanem egyáltalában minden kereskedelmi alkalmazott tagja lehet. — A tisztességtelen versenyről szóló törvényjavaslat, helyesebben előadói terve­zet immár elkészült. Összesen 16 szakasz­ból áll és szigorúan büntet minden oly föl- irást, hirdetést, mely megtévesztheti a kö­zönséget. Különösen nem szabad hamis szár­mazási helyet rányomtatni az árura, idegen származású terméket hazainak föltüntetni. A kereskedelmi vagy ipari forgalomban senki sem alkalmazhat áruinak csomagolásánál vagy kiállításánál oly módokat, továbbá oly hirdetéseket, árjegyzéseket, üzleti leveleket, ajánlatokat, számlákat, melyek az érdekelt forgalmi körökben valamely versenytársai gyanánt ismeretesek. A kereskedelmi vagy ipari forgalomban tilos a versenytárs sze­mélyének, működésének vagy áruinak olyatén kisebbítése, mely üzletének menetére vagy

Next

/
Thumbnails
Contents