Nagy-Károly és Vidéke, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1900-09-27 / 39. szám

A közönségnél kinnlevő osztók értékű régi frankó jegyeket és egyéb régi értékczikkeket, ha azok valódiak, épek és használatlanokba posta (és távirda) hivatalok, folyó évi októ­ber hó 1-től bezárólag deczember hó 31-ig terjedő három havi határidő folyama alatt — a bemutató kívánsága szerint — uj kibocsá­tású (fillér értékjelzésü) frankó jegyekre és egyéb értékczikkekre becserélik. Folyó évi deczember hó 31-én túl az osztrák értékű régi frankójegyek és egyéb régi értékczikkek becserélésre többé el nem fogadtatnak. — A korrepeticziók ügye. A „Magyar- ország“ szept. 22-iki számában, a tanítókat erősen érdeklő, következő újdonságot olvas­suk: „Korrepeticzió a fővárosi népiskolák­ban“. A vallás- és közoktatásügyi miniszter felszólította a fővárosi tanácsot, hogy fog­lalkozzék azzal a kérdéssel, hogy meghagy­ható-e tovább is a korrepeticzió a fővárosi elemi iskolákban. A fővárosi tanács tanügyi osztálya immár állást foglalt e kérdésben és ennek értelmében azt indítványozza, hogy tovább is maradjon a fővárosi elemi iskolai tanítóknak korrepeticzió tartási joga, melynek révén jól megérdemelt és e mellett szerény mellékjövedelemhez jutnak a tanítók leg­jobbjai.“ Ajánljuk ezt a helybeli iskolaszékek figyelmébe. — Tejgazdasági iskola. Az állami tej- gazdasági munkásokat képző iskolákban Mun­kácson és Gödöllőn október hó 1-én 12 hó­napra terjedő újabb tanfolyamok fognak megnyílni, melyekre ép, erős testalkattal biró, legalább 18 évet betöltött munkás ifjak vétetnek fel. A tanulók a tanfolyam tartama alatt teljes ellátásban és 10 kor. havi bér­ben részesülnek. Felvételért való folyamod­ványok október hó 1-ig a munkácsi urada­lom, illetőleg a gödöllői koronauradalom igazgatóságához küldendők be. Ajánlatos volna, hogy a gazdaközönség ezen iskolákra jóravaló cselédjeit elküldje, hol minden anyagi megterheltetés nélkül szakértő tehenesekké és tejgazdasági munkásokká képeztetnek ki. Deczember hó 1-én pedig a nagy-szécsényi tejszövetkezetnél létesített állami tejgazdasági munkásnőket képző iskolának egy évre ter­jedő tanfolyama. Az ide való felvételért ki­fogástalan előéletű és legalább 16 évet be­töltött nők pályázhatnak, kik teljes ellátásban (esetleg e helyett 30 kor. ellátási díjban) és 8 kor. havi bérben részesülnek. Az ez is­kolára való felvételért a kérvények kereszt- levél, iskola- és erkölcsi bizonyítványokkal felszerelve a nagy-szécsényi tejszövetkezet igazgatóságához intézendők november hó 1-ig. Ezen iskolák jelen tanfolyamait végző tej- gazdasági munkások illetőleg munkásnők elhelyezése ügyében a fentnevezett uradal­mak igazgatóságai, illetőleg a nagy-szécsényi tejszövetkezet igazgatósága keresendők meg. Fejedelmi koronák értéke. Egy-egy fejedelmi korona nagy vagyont képvisel. Vilma hollandi királynő koronája, amely arról hires, hogy egy alkalommal tolvajok ellopták s több drágakövétől megfosztották — másfél millió forint értékű. Izabella spanyol ex-királynő, amikor száműzték, magával vitte a koroná­ját is. Később Drago herczeg a királynő kí­vánságára Amerikába vitte a koronát és el­adta ott Say Gould milliomos leányának 300.000 frtért. Viktória angol királynő koro­náját 2500 gyémánt, 233 gyöngy és sok más drágakő ékesíti. A korona értékét képviselő összeg négy és fél százalékkal évente 180,000 frtot jövedelmezne. A portugáliai király ko­ronája egyike a legértékesebbeknek. Tizen­hatmillió forintra becsülik. Az orosz czár koronáját nagy gyémántjai teszik értékessé. A johorei szultán koronája hannincz millió forintot ér meg. A magyar korona is nagy értékkel bir ; tizennégy fontot nyom s ötven­három zafírral, ötven rubbinnal, egy smaragd­dal és harminczhárom gyöngygyei van éke­sítve. — Uj dollárkirályok. Az amerikai dollár­királyok száma az utóbbi időben kettővel szaporodott meg. Az egyik Krözus a pluto- krácia sorában a hetedik helyet foglalja el. Neve: Smith Henry, mellékneve pedig: „a wallerstreeti csendes ember. Ez a csendes ember egy angol nagybátyjától, aki Chicagó­ban szerezte millióit, 60 millió dollárt örö­költ, ami után négy és félmillió dollár hagya­téki adót fizetett. Nagyon szerény ember, a a társaságot kerüli és évenkint mindössze 6000 dollárt költ. Annál jobban érti a költe­kezést a másik dollárkirály, a 24 éves Adóit Menell-Sayre, aki olyan kitünően spekulált a börzén, hogy most már 35 millió dollárt mondhat magáénak. E két Krözusnál csak a következők gazdagabbak: John D. Rocke­feller 250 millió, Cornelius Wanderbilt 125 millió, Andrew Carnegie 120 millió, Williám K. Wanderbilt, John Jakab Astor és Williám Rockefeller egyenkint 100 millió dollár va­gyonnal. — A lélekzetvétel. Ne higyje senki, hogy az az egész életükön át minden pillanatban ismétlődő művelet, amelylyel a szükséges levegőt testünkbe vezetjük, csakis egy féle módon eszközölhető és arra akaraterőnkkel semmiféle befolyást nem gyakorolhatunk. NAGY-KÁROLY és VIDÉKÉ. Ellenkezőleg a lélegzetvétel különböző módon eszközölhető és érdemes, hogy e módok különbségét figyelmünkre méltassuk. A nyi­tott szájú egyének lélekzetvételénél a levegő úgy, aminő, közvetlenül a tüdőbe jut. Már ez is nagyon káros következményekkel jár légzőszereinkre, mert a hideg és poros le­vegő okvetlenül káros befolyást gyakorol tor-1 kunkra és a légzőutak nyálhártyáira. Ha. azonban csukva tartjuk a szájunkat, úgy a lélegzésnek okvetlenül az orron át kell tör­ténnie és kizárólag e czélra, nem pedig kü­lönös disz tekintetéből helyezte a természet orrunkat arczunk kellő közepébe. Az orron át való lélegzés mellett a levegő hosszabb utón jut a tüdőbe, úgy, hogy csaknem eléri vérünk hőfokát, inig rendeltetési helyére jut. Ezenkívül az orr-utakon való áthaladás köz­ben a levegő átszüretik, amennyiben a por és piszok orrunkban fennakad. Utóbbiakat fölfogni az orr belsejében levő kis szőrszá­lak rendeltetése. Elégtelen a lélegzés nyitott szájjal azért is, mert ily módon tüdőnk nem j telik meg teljesen, minek következtében a tüdő is, a mellkas is fejlődésükben elmaradnak. Mint­hogy továbbá ez esetben a vér nem oxidá- I lódik kellően, azaz nem vegyül elegendő élenynyel, a nyitott szájjal járó gyerme­kek többnyire halovány, beteges kinézésüek. A gyermekek összekuporodott testtartása rendesen ugyancsak a száj nyitvatartására vezethető vissza, mert ha a gyermekek csu­kott szájjal járnának s orrukon át lélegzené- nek, úgy szükségképen egyenes testtartásra kényszerittetnek. Az orron át való lélegzés mellett a mellkas — minthogy a tüdők tel­jesen megtelnek levegővel — előre, a vállak pedig hátraszorulnak. A horkolás is csak a nyitott szájtartásnak következménye. Az, aki ébrenléte alatt a száját mindig csukva tartja, annak alvás közben is csukott a szája és ez által elkerüli a horkolás rossz szokását. A fülünk belseje az Eustachius-cső által áll : a szájjal összeköttetésben. Ha a szájjat nyitva tartjuk, hanghullámok vesznek el, annélkül, hogy az agygyal közöltetnének és ott gyors és tiszta képet alkotnának. Ez okból ta­pasztalhatjuk, hogy nyitott szájú gyerme­kek rendesen nem beszélnek tisztán és folyé­konyan, minthogy nem hallanak egészen tisztán és a halottat felfogni nem képesek. Ha az ilyen gyermekeket valamely kérdéssel meglepjük, úgy rendesen megijednek s nem képesek helyesen válaszolni. A nyitott szájú gyermekeket gyakran butáknak tekintjük, mert az arczkifejezés nyitott száj mellett sokat vészit természetes formájából. A legtöbb izom, amely arczunknak kifejezést kölcsönöz, a felső ajakhoz van kötve és csak akkor képes "mozogni, ha a felső ajak az alsón nyugszik, azaz a száj csukva van. Nyitott száj mellett az arczizomok tétlen maradnak és egyszerűen lefelé lógnak, miáltal semmit­mondó, bizalmatlanságot ébresztő, energia és jellem nélküli arcz képződik. A legszebb arcz is sokat veszít nyitott száj mellett. Irodalom. — Fiúméban rendkívül érdekes folyó­iratot indított meg pár hó előtt Kompolthy 1 ivadar tengerész-irótársunk, ki a magyar tengerészeinek, külső kereskedelmünknek s külügyi érdekeinknek évtizedek óta legagili- sebb publicistája. Az uj vállalat „Fiume“ czimet visel, minden füzetében (mely a londoni „Grafic“-hoz hasonló) pompás képeket hoz, a magyar tengerpart s a tengerészet köréből. Rendkívül érdekes közleményeiben a külső­kereskedelem s az öt világrészben élő ki- vándorlott magyarság dolgaival foglalkozik oly intenzive, hogy minden száma a leg- érdekesb külföldi magyar élményekkel van tele. Magyar tengerészek albuma czimü frap­páns érdekű rovatában, a magyar tengerész­kapitányok arczképeit, életrajzait s tengeri világutazásait Írja le oly élénk styllal, hogy szinte szemünk előtt látjuk lefolyni a tengerész­életet minden varázsával — borzalmával. Az eddigi füzetekben Magyar László az első magyar tengerész s bibéi király — Klein A. aradi származású volt khinai hajóparancs­nok, Az „Adria“ tengerhajózási társulat fő­felügyelője, — Peterdi István v. franczia rév­tiszt, most a „Petőfi“ kapitánya, — Nagy1 Imre v. angol hajóparancsnok, most az „Adria“ tengerészeti főtisztje, — Kardos László fiumei révbiztos, az olasz tengeré­szeti vitézségi éremmel kitüntetett életmentő i magyar kapitány; s Varga Tibor magyar1 tengerészkapitány arczképeit s érdekes él­ményeit közölte a „Fiume“. — A „Fiume“ elő-: fizetési ára csekély: egy évre 6 forint, fél-; évre 3 frt s az összeg a szerkesztő nevére czimzendö Fiúméba. Minden müveit család­nak és olvasókörnek meg kellene rendelni | e rendkívül díszes és érdekes folyóiratot. Felelős szerkesztő: Papp Béla. Főmunkatárs: Simkó Géza. Laptulajdonos és kiadó : Sarkadi N. Zsigmond. 1550—1900. végrh. sz. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nagykárolyi kir. járás- bíróság 1900. évi 578. V. számú végzése következtében Schvarcz Jenny javára Doma- hidy Elemérné és Társa ellen 300 kor., s jár. erejéig 1900. évi julius hó 27-én foganato­sított kielégítési végrehajtás utján felülfoglalt és 1395 koronára becsült következő ingó­ságok, u. m.: házibutorok stb. nyilvános ár­verésen eladatnak. Mely árverésnek a nagykárolyi kir. jbiróság 1900. évi 578—3. V. számú végzése folytán 300 kor. tőkekövetelés, ennek 1898. évi február hó 18. napjától járó 6% kamatai, V/o váltódij és eddig összesen 81 kor. 50 fillérben bírói lag- már megállapított költségek erejéig Nagy-Károlyban alperes lakásán leendő eszközlésére 1900. évi október hó II. napjá­nak délutáni 4 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-a értel­mében készpénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingósá­gokat mások is le- és felül foglaltatták s azokra kielégítési jogot nyertek volna, jelen árverés az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Nagy-Károlyban, 1900. évi szept. hó 8-ik napján. Bakó Bálint, kir. bírósági végrehajtó. 4681—1900. K. sz. Piacztakaritási-dij és illetékjövedelem bérbeadási árverési hirdetmény. Nagy-Károly város tulajdonát képező — Nagy-Károly város heti és országos vásárain szedhető piacztakaritási-dij és illetéknek szedhetési joga 1900. október hó 2-ik napján délelőtti 11 órakor a városházánál JMétnu Gusztáv első aljegyző hivatalos helyisé­gében tartandó nyílt árverésen 1901. év január 1-től 1006. év deczember hó 31-ig terjedő 6 évi időtartamra a legtöbbet Ígérő­nek bérbe fog adatni. Kikiáltási ár az évi bérösszegre nézve 9200 korona. Felhivatnak mindazok, kik ezen dij és illeték-szedési jogot bérbe venni óhajtják, hogy a kitett helyen és időben a kikiáltási ár 10 °/0 — 920 korona — bánatpénzzel el­látva jelenjenek meg. Az árverési, illetve bérbeadási feltéte­lek s a díjjegyzék vonatkozó tételei az ár­verés napjáig a polgármester hivatalos helyi­ségében megtekinthető. Kelt Nagy-Károly város tanácsának 1900. szeptember hó 7-én tartott üléséből. Debreczeni István, 3—3 polgármester. felT7"étetil£ egy jó családból való fiú fíiszerüzletében, N.-Károly. 2-3 (Nagyárokpart-utcza). 6898—1900. tk. sz. Árverési hirdelményi kivonat. A nagykárolyi kir. járásbíróság közzé­teszi, hogy a kir. kincstár mint alap-, a Mezőpetri-i Árvapénztár és a Nagykárolyi Kereskedelmi és Iparbank mint csatlakoztatott végrehajtatóknak Spitz Májer vezendi lakos elleni 39 kor. 28 fill., 387 kor. 42 fill, és 193 kor. 84. fill, tőke és jár. iránti végrehaj­tási ügyében, a szatmár-németi-i kir. törvény­szék (a nagykárolyi kir. járásbíróság) területén levő Vezend községi 47. sz. tjkvi A. I. 407., 525., 625., 695., 733., 839., 1077., 1210., 1315. és 1478. hr. sz. alatti birtokra az ár­verést 2534 kor. kikiáltási árban elrendelte, s hogy ezen birtok az 1900. évi november hó 8-án d. e. 9 órakor Vezend község há­zánál megtartandó nyilvános árverésen a ki­kiáltási áron alul is eladatni fog. Az árverelni szándékozók a birtok ki- i kiáltási árának 10°/0-át készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ban s a 3333/81. I. M. sz. R. 8. §-ban körülirt ért. papírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy az idézett t.-cz. 170. §-a értelmében eljárni tartozik. Kelt a nagykárolyi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóságnál. Nagy-Károly, 1900. szept. hó. Jancsó, kir. alj biró helyett: Csilléry, kir. jbiró. 6094—1900. k. sz. Árverési hirdetmény. Nagy-Károly város tulajdonát képező, úgynevezett Lövölde-kert 1901. év január 1-től deczember 31-ig ter­jedő egy évi időre folyó év október hó II -ik napján délelőtt 10 órakor a város­házánál JVéma Gusztáv első aljegyző hivatalos helyiségében tartandó nyílt árve­résen haszonbérbe fog adatni. Kikiáltási ár évi 400 korona bérösszeg, mely kikiáltási összegnek 50 °/o-a azaz 200 korona az árverés megkezdése előtt az árverést foganatosító tisztviselő kezeihez ár­verezni szándékozók által lefizetendő, s ál- talok az árverési feltételek aláirandók. Az árverési feltételek az árverés napjáig a közigazgatási kiadóhivatalban megtekint­hető. Nagy-Károly, 1900. szeptember 15. Debreczeni István, 2—2 polgármester. a, legnemeseblo CSEMEGE-SZÓLÓ mérsékelt ár mellett ni iáidig; kaphat«». Nagy-Károly, 1900. szept. 19. • • Ke rekes Odón, Piacztér, Majtény-utcza sarkán. cccc^ p 2iv£ jelzésű keserüvíz Ii«»ser Jáuos forrásából. ZL^fixid-sizon. eseftoen. Toiztos !h.a,tás-á., a, miclőaa. Iceser-ő.'víz; la.aszxiá,lsttai a.já:n.la,t©s. „Mindig enyhe, jó és biztos sikert értem el vele.“ ilischer Gyula dr., Budapest egyetemi tanár H étly Károly dr., Budapest egyetemi tanár ¥ apponi József tnr., Róma a pápa ö Szentsége orvosa T ombroso Cesar dr., Turin egyetemi tanár 11-40 Hasonlóan nyilatkoznak : Dr. Juan Reyes, Havanna (Cuba) ; Dr. Manotta G., Tunis ; Dr. Ahmed Aly, Alexandria (Egyptom); Dr. Barth. Guise, tanár Athen; Dr. Dü­ring E. tanár, Konstántinápoly és számos más orvosi tekintély. Tulajdonos: LOSER JÁNOS, BUDAPEST cs. és kir. udvari szállító. „Hatása kellemes, enyhe és biztos.“ „A legjobb keserüvíznek találtam.“ „Hatása enyhe és minden kellemetlen­ség nélküli ; hasznos a psychosis complicatum eseteiben is“.

Next

/
Thumbnails
Contents