Nagy-Károly és Vidéke, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1900-09-06 / 36. szám

NAGY-KAROLY és VIDÉKÉ. Színészet. Szalkay Lajos színtársulata nem panasz­kodhat közönyről, mert közönségünk szép számban jár a színházba és állandóan kitart, melynek mi csak örvendeni tudunk. Igaz, hogy az igazgató is elkövet mindent a közön­ség szórakoztatására, több jóhirü újdonságot mutatott be és még szándékozik színre hozni, a mi mindenesetre ingerrel bir, ámbár az előadások nem ütik meg mindig a kellő mér­téket, a minek oka bizonyára a nyári sze­mélyzetben rejlik. Talán nem lesz felesleges felemlíteni a közönség azon óhaját, hogy az előadások fél órával elébb kezdessenek. Tekin­tettel a késő őszi időre, a közönség szíve­sebben látogatná az előadásokat, ha azok valamivel előbb kezdődnének és végződnének. Az egyes előadásokról a következőkben szá­molunk be: Csütörtökön, aug. 30-án Sidney Johnnak osztatlan tetszésben részesült operettje: „A görög rabszolga“ került színre egészen telt ház előtt, sikerült előadásban, mely a tár­sulatnak becsületére vált. Különösen nagy tetszésben részesült Szalóczy Irén, ki írisz, szerepét pompásan játszotta meg és remek tánczával valóban tüntetésre ragadta a kö­zönséget. Szegedy Zelmát (Aspasia) szép I énekéért, Szalkayt (Heliodorus) ügyes játéká­ért kell megdicsérnünk. A zene kifogástalan, a kar éneke összevágó volt. Pénteken, aug. 31-ikén megismételték zónaelőadásban „Az arany kakas“-t, melyben Szalkay mint Dachselmayer aratott nagy tet­szést a csaknem telt ház előtt, számtalan tapsokat nyerve jutalmul ügyes játékáért. Szombaton, szept. 1-én: „Az asszony- regiment“ Operette adatott közepes számú közönség előtt. Az operett inkább nagyobb színpadokra való, de azért nálunk is eléggé élvezetes estét szerzett. A főérdem ebben Szalóczy Irént (Északi Emilia) illeti, ki nem­csak temperamentumos élénk játékával, szép dalaival és remek tánczával hódított, de sik­kes toalettjével s fess katonai uniformisával is hatott. Mellette első sorban Szálkái Lajost (Mandl Móni) emeljük ki, ki az egész estén élénk derültségben tartotta a közönséget. Második felvonásbeli kupiéit ismételnie is kellett. Tetszett Holéczy Ilona (Mardolay Alexendrin) is, a haditudósító szerepében. Hetényi (Lábas) pedig kitűnő komikus alakot mutatott be. Hogy az asszonyregiment csil-! lógó uniformisai köztetszést arattak, azt mon-1 dánunk is felesleges. Vasárnap, szept. 2-án zónaelőadásként a „Petőfi élete és halála“ került színre, este pedig „Az asszony regiment“-el ismételték telt j ház előtt, szép sikerrel. Hétfőn zónaelőadásban Verő György­nek a millenium emlékére irt látványos szín­műve, az „Ezer év“ nagyon gyenge előadás­ban került színre. E darab egyike azoknak, mely fényes kiállítást, nagy személyzetet igényel, mert csak igy lehet vele hatást el­érni. Egy ilyen kis színpadon, mint a mienk, igen keveset lehet produkálni, de azt a ke­veset is, ha megfelelő előadásban láthatjuk, élvezni tudnánk. De midőn a szereplők nem tudják szerepeiket, a súgó pedig oly hango­san kénytelen súgni, hogy a közönség ha­marább hallja a szöveget, mint maga a színész, akkor bizony élvezetről szó sem lehet. Pedig az előadás ilyen volt. A szerep­lők több ízben megakadtak, az egyes fel­vonásközök pedig örökkévalóságnak tetszet­tek. Ügyesen játszott Jászai Mariska, Szepessv, Kemény Alajos és Virág Ferencz, elég jó volt Hetényi. — A közönség nevében nagyobb gondot kérünk fordítani a szereptanulásra. Kedden, folyó hó 4-én nagyon derült estéje volt a nem nagyszámú közönségnek. Blumenthal és Vaideburg kitűnő bohózata a. „Mozgó fényképek“ igen jó előadásban került színre. E kitűnő humorral megirt bo-: hozat, a kaczagtató jelenetek egész sorát j tárja a néző elé, s a közönség egész este ki nem fogyott a derültségből. Maga az elő-! adás is megérdemelte volna, hogy nagyobb j közönség nézze végig. A szereplők mind­annyian jókedvvel, igyekezettel játszottak megelégedésére a közönségnek. Holéczy Ilona igen csinos volt és nagyon jól beletalálta magát szerepébe, Mérey Iza és Pálíi Ma­riska sikerültén alakítottak. A férfiak közül első helyen Virág Ferenczről kell megemlé­keznünk, ki ez úttal is beigazolta már több­ször hangoztatott jó véleményünket. Igazán minta alakítást mutatott be Menszki Borisz szerepében, mely bármely nagy színpadon is megállaná helyét. Kalmár Gyula igazi Kaján Tóbiás volt, Hetényi és Szepessy na­gyon jó személyesitői voltak a kikapós és mégis papucshős férjnek és apósnak. Jó | lenne a darabot megismételni. Szerdán, szeptember 5-én „Vasúti bal­eset“ czimü még férczmunkának sem mond­ható tákolmányt adatott az igazgató. Szinte képtelenségnek tartjuk azt, hogy ilyen dara­bot a közönség elé mernek hozni és cso­dálkozunk, hogy az igazgató ezt megtette. Egy pár banális mondáson kívül nincsen benne semmi s a közönség boszankodva hagyta el a színházat s nem csodálkoznánk, ha ilyen darabok szinrehozatala után meg­csappanna az érdeklődés. Azért figyelmeztet­jük az igazgatót, hogy saját érdekében na­gyobb figyelemmel válassza meg a színre hozandó darabokat. A színészek maguk is érezték visszás helyzetüket, s művészi rész­ről egyáltalán nem referálhatunk. elfogadjon. Jeresi uram azonban nagyon tapintatos gavallér. Ösmeri az asszonyi szív minden húrját s tudja, hogy vannak olyan kényes természetű hölgyek, kiknek csak úgy lehet szívességeket tenni, ha viszonzásra ad­nak neki alkalmat. Megegyeztek tehát abban, hogy minden fillért, melyet Jeresi a fiatal hölgy kiképeztetésére fordít, vissza fog kapni. Jeresinek azonkívül megígérte a leány, hogy első fellépte után nagy örömet fog neki sze­rezni, mely nemes jóindulatának méltó ju­talma lesz. Három évig, három álló esztendeig kellett várni Jeresi uramnak. Nagy idő egy szerelmes szívnek! De bele kellett törődnie. Ez idő alatt Mimiké tanult: mindig csak ta­nult, amig csak el nem érte, hogy apró szóló-szerepekre szerződtették az operába. Ma este — ma este ! Jeresi szive he­vesen dobogott. Mimiké csak tegnap este újból megígérte, hogy nagy örömet szerez neki, megjutalmazza jótéteményeit s Mimiké szavatartó. Jeresi uram felkelt s a nagy tükör elé állt. Szent Isten! Majd hogy le nem roskadt, amikor parókájának jókedvű poziczióját látta. Hirtelen a fejéhez kapott s gondosan meg­igazította. Azután beszólitotta inasát. Három óra elmúlt már és fél nyolczkor már meg­kezdődik az előadás. Mimiké ugyan megkérte, hogy az előadás előtt ne jöjjön mert szere­pét akarja ismételni, öltözetével is sok a gondja, de Jeresi még is látni akarta még mielőtt fellépne. Az opera előtt akarja várni s megmondani neki, hogy a vacsorát már megrendelte a r Magyar korona“ egy külön szobájába. Mert úgy beszélték meg. hogy előadás után ott vacsoráinak külön szobában, hogy háborittatlanul élvezhessék örömüket. (Vége köv.) HÍREK. Városi közgyűlés. Városunk képviselő­testülete e hó 2-án tartotta negyedéves ren­des közgyűlését Debreczeni István polgár- mester elnöklete alatt. A közgyűlés úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadta az 1901. évi költségvetést s ezzel kapcsolat­ban kimondta, hogy a rendőrség létszámát egy tizedessel és hat rendőrrel szaporítani fogja. A rendőrök dijjazását az eddigi osz­tályok eltörlésével egyenként 440 koronában állapította meg azon hozzáadással, hogy azon rendőrök, kik eddig 480 koronát élveztek, abban továbbra is meghagyatnak, ellenben a próbaszolgálatot teljesítő rendőrök csupán 400 koronát kapnak. Janitzky Albert és tár­sainak a Hajduváros kövezésére felajánlott összeg visszafizetése iránti kérelmét elutasí­totta, — a Lövölde-kert haszonbérbeadásáról felvett árverési jegyzőkönyvet pedig jóvá­hagyta. — A Deutsch Hermannal földhordás czéljaira vásárolt ingatlan vételéről kiállított szerződés tárgyalását — miután kellő számú képviselő nem volt jelen — a deczemberi rendes közgyűlésre tette át. A földművelési miniszter leirata folytán, annak kijelentése mellett, hogy a m. kir. városi állatorvosi állás szervezését óhajtja, kimondta, hogy annak részére hivatalos helyiség kijelölése tárgyá­ban utóbb fog intézkedni. A mezőgazdasági ismétlő-iskola igazgatójának kérelmét gazda­sági népkönyvtár felállítása iránt — elutasí­totta. A kövezetvám terhére kiépített utak felülvizsgálatára kiküldött bizottság jelentését tudomásul vette s ezzel kapcsolatban polgár- mester indítványát — Néma Gusztáv I. aljegyző és Feifer Ede számvevőnek 200—200 koropaJ jutalombani részesítése, végre Illés József városi mérnök részére 400 korona felügye­leti díjnak kiutalása iránt — elfogadta. Egyben j kérelmet intéz a kormányhoz a vámszedési jognak f. évi október 1-től leendő engedélye­zése iránt. Végre polgármesternek az e tárgy­iján kifejtett érdemeinek elismerését jegyző­könyvbe iktatni rendelte. A Nagy-utcza aszfaltvonalának megállapítása iránt a bi­zottság javaslatát elfogadta. A katonai lövő­térhez 1 hold területnek haszonbérletére kötött szerződést jóváhagyta. Julius havi pénztár­vizsgálati jegyzőkönyvet, miután rendkívüli intézkedést igénylő körülmény fel nem me­rült, tudomásul vette. Több tárgy nem lévén, elnöklő polgármester a közgyűlést berekesz­tette. — Gyászmise. Folyó hó 10-én lesz im­már két éve annak, hogy boldogult Erzsébet | királyné gyilkos tőr áldozata lett. Ez alkalom­ból a helybeli gör. kath. román és orosz j templomokban, szeptember 10-én reggel 8 órakor gyászmise fog tartatni. — Személyi hir. Gróf Hugonnai Béla főispán ma székhelyére érkezik és elnökölni fog a holnap tartandó rendkívüli vármegyei közgyűlésen, a közigazgatási egyéb bizott­sági üléseken. — Ebéd a kegyesrendieknél. E hó 2-án Kalazanczi Szent József emlékünnepén ebé­det adott a kegyesrendi társház. Az ebédre hivatalosak voltak: Debreczeni István polgár- mester, Vetzák Ede egyháztanácsi és id. Zanathy Mihály iskolaszéki elnökök. Ilosvay Ferencz vármegyei árvaszéki elnök, Szabó Pál kir. járásbiró, dr. Serly Gusztáv vár­megyei, dr. Áldor Adolf városi főorvosok, Kemény Alajos kir. pénzügyigazgató, Kacsó Károly kir. főmérnök, Balogh Kálmán, Papp Béla és dr. Kovács Dezső ügyvédek, Demi- dor Ignácz rendőrkapitány, Pazuchanits Ig- nácz gk. lelkész, Péchy László az ecsedi-láp lecsapoló-társaság főmérnöke, Tóth Kálmán vasúti állomásfőnök, Schnébli János posta­főnök, Köszeghy Gyula nyug. urad. intéző, Toóth Sándor urad. intéző és Kruppa Mihály tanító. A kegyesrendiek ismert vendégszere­tetéről tanúskodó gazdag ebéd folyama alatt természetesen felköszöntőkben sem volt hiány. Az első tósztot a házigazda, Palczer Ernő házfőnök mondta. Visszapillantást vet a múltra, midőn a kegyesrendi társházat az akkori kegyur gróf Károlyi Sándor, Eszter- házy az akkori püspök és az akkori rend­főnök megalapították. A kegyesrendieket ma­is, mint akkor, a hazafias felfogás és nem­zeti érzés vezérelte. Gzéljuk pedig a vallás­erkölcsös nevelés volt. A rend megalapítói­nak utódaiért, gróf Károlyi István kegyurért, Meszlényi Gyula püspökért és Magyar Gábor rendfőnökért emeli poharát. Utána Deb­reczeni István polgármester szólalt fel. A mai ünnep — úgymond — nemcsak a kegyes­rendiek ünnepe, részt követel abból a város is. Méltatva a kegyesrendiek érdemeit, a rend és a város közötti egyetértésre emeli poha­rát. Köszöntőket mondtak még: Pazuchanits Ignácz, Palczer Ernő házfőnökre, Vanke Jó­zsefre és Hám József igazgatóra. Kovács Dezső a kegyesrendiek hazafias és tudós szellemére, végül Kemény Alajos Palczer Ernő ház­főnökre. A kedélyes ebéd a késő délutáni órákban ért véget. — Dalárhir. Dalegyesületünk egy hónapi szünet után ismét megkezdette a tanórákat. A választmány pénteken délután 5 órakor ülést tart, melyen egy október hó elején tar­tandó dalestély tárgyában fognak határozni. — A mérki ev. ref. templom felava­tása. Folyó hó 2-án avatták fel a mérki evang. reformátusok újonnan épült temp­lomukat. A felavatási ünnepélyen jelen vol­tak Domahidy Elemér egyházmegyei gond­nok, Segesváry József esperes s az egyház­megyének több papja, kik családjaikat is magukkal hozták. Az ünnepély 10 órakor reggel vette kezdetét az uj templomban, hol az esperes mondott misét s átadta a nép filléreiből épült szép templomot magasztos rendeltetésének. Utánna Tukacs Albert mérki ev. ref. lelkész mondott beszédet ismertetve a templom építésének történetét. — Havas Gyula börvelyi lelkész szép beszéd kíséreté­ben keresztelt meg egy kisdedet, azután urvacsora-osztás következett, mely előtt és után Berey József nagyecsedi ev. ref lelkész mondott magasröptű imát. A templomi ünne­pélyt Tukacs Lajos nyirmegyesi lelkész imája zárta be, melyben a templom építéséért vi- vivott harczokat ecsetelvén, Isten áldását kérte az építkezés előmozdítóira, s Isten kegyel­mét azoknak is, kik azt hátráltatni töreked­tek. A templomi ünnepélyt társas-ebéd kö­vette, melyen elsőnek Segesváry József esperes Ő Felségét a királyt éltette, Berey József Domahidy Elemért és Segesváry Józsefet, mint az egyházmegye vezetőit, méltatta. Domahidy tartalmas szép beszédben az összetartást ajánlotta figyelmébe az egyháztanácsnak s a mérki ev. ref. egyházközségre, mely a templom építésével összetartás lelkesedésé­nek oly szép tanujelét adta, ürítette poharát. Ilosvay Gusztáv a felekezetek egyetértéséért és összetartásáért mondott beszédet. A tár­sas-ebéd befejezése után táncz következett. Az ünnepély a legszebb rendben folyt le, ment volt minden tüntetésszerü jellegtől, mely igazán dicséretére válik a mérki józan népnek és az ev. ref. egyházmegye vezetőjének. — Beiratások a fögymnasiumban. Fő- gymnasiumunkba az 1900—1901. iskolai évre 351 nyilvános és három magántanuló íratott be. Ezek osztályonkint igy oszlanak meg: 68 van rendesen beírva az I. osztályba, kettő­nek távirati kérvénye a magas minisztérium előtt van. A II. osztályra beíratott 56. a III.-ra 44, a IV.-re 45, az V.-re 42, a VI.-ra 39, a VII.-re 27, a VÍII.-ra 28; összesen 351 nyil­vános tanuló ; bejelentetett 2 magántanuló ; 1 magántanuló pedig aug. 30. és 31-én ál­lotta ki a magánvizsgálatot. — Uj esküdtek. Múlt hó 29-én volt a harmadik évnegyedre soros esküdtek kisor­solása Szatmáron. Ez alkalommal városunk­ból Berger Ármin földbirtokos és Hágen Fe­rencz iparos lettek kisorsolva. Az esküdtszéki tárgyalások Szatmáron, 17-én kezdődnek. , — Érettségi vizsgálatok. Főgymnasi- umunkban most folynak a szeptemberi érett­ségi vizsgálatok. Három tanuló jelentkezett egész érettségire, kik 4-én kezdték meg az írásbelit. Szóbelire szept. 10-ik napját jelölte ki Géresi Kálmán, kir. tankerületi főigazgató, a ki 9-én érkezik városunkba, hogy elnököl­jön a vizsgálaton. Örömmel üdvözöljük őt városunk területén. A fiataloknak jó sikert kívánunk! — Nagy kitüntetés érte ismét a dobrács- apáti szövöttes ipart, a mely legfényesebben mutatja, hogy neve ma már nemcsak mi- nálunk, de egész országban ismeretes. Leg­közelebb ugyanis az udvartól jött megrendelés 4000 koronáig, s Izabella cs. és kir. főher­j czegnő egy igen meleg hangú levélben hívta meg az udvarhoz Mikolics Szeréna kis­asszonyt, miután személyesen óhajtják is­merni, már előre is biztosítván az udvar kegyeiről az uj ipart s annak buzgó mun­kását. Azt hisszük, hogy ehhez többet mon­dani nem szükséges, ez oly szép siker, a melyhez csak gratulálni lehet Mikolics Sze­réna kisasszonynak. — Országos honvédgyülés. Az 1848— 49-ik honvédegyesületei október 3-án a fő­városban országos honvédgyülést tartanak. A gyűlést Podmaniczky Frigyes az 1848—49-iki honvédegyesületek központi bizottságának el­nöke vezeti, melyre az összes vidéki egye­sületek küldenek képviselőket. E gyűlésen a vármegyei honvédegylet is képviselteti magát. — Kinevezés. A pénzügyminisztérium Szabó József nagykárolyi lakost, a helybeli kir. pénzügyigazgatósághoz díjtalan számgya­kornoknak nevezte ki. — Az állami polgári leányiskolában ed­dig beiratkozott 130 tanuló. A javító- és pótvizsgálatok ma lesznek megtartva. — Nyilvános számadás. A nagykárolyi kath. legényegyesület nyári mulatságának erkölcsi sikeréről a múlt héten számoltunk be. Hogy anyagilag is megvolt a kellő ered­ménye, mutatják a következő számadatok: Összes bevétel volt: 233 kor. 70 fillér; és pedig belépődíjakból: 159 kor. 60 fillér; kuglizó-versenyből: 45 kor. 70 fillér; felül- fizetésekből: 22 kor. 40 fillér ; utólagosan : 6 kor. — Összes kiadás volt: 66 kor. 06 fill. Maradt tehát tiszta jövedelem az egylet ház­építése javára 167 kor. 64 fill. — E szám­adatok beigazolják azt, hogy közönségünk az anyagi áldozatoktól sem riad vissza, ha arról van szó, hogy egy úgy társadalmi, mint polgári tekintetben kiváló czélt szol­gáló, humánus intézményt istápoljunk. — Felülfizettek: főtiszt. Vanke József, dr. Serly Gusztáv, Nádor Béla, Krumi Rózsa, Marián Ferencz, Torner Béla, Putser Károly 2—2 koronát; Schuszteritsch Ferencz, Kinczel János, dr. N. N., Dürschinger Károly, Lő- rincz Sándor, Buchmann N., Pakots Károly 1—1 koronát; Blum József 40 fillért. Fo­gadják szívesen egyletünknek és ezzel együtt a jótékonyság ügyének áldozatkész pártfogói adományaikért híven emlékező tiszteletünket és mélyen érzett köszönetünket. Az elöl­járóság. — Iskolai értesítés. A helybeli ev. ref. elemi fiú- és leány iskolába a következő 1900—1901. tanévre a beiratások szept. 3-án veendik kezdetüket a bezárólag szept. 9-ig tartatnak az egyházi tanácsteremben, napoként d. e. 8-tól 11 óráig. A tanév szept. 9-én a templomban ünnepélyesen megnyit- tatik s 10-én a tanítás kezdetét veszi. Fel­hivatnak azért a szülék és gyámok, hogy tan­köteles gyermekeiket ez idő alatt Írassák be, mivel a késedelmezök az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 4. §-a értelmében megbirságoltatnak. Mindennapi iskolaköteleseknek csak azon gyer­mekek tekintetnek, kik 6-ik életévüket f. évi szeptember 1-ig már betöltötték, de 13-ik évükbe még nem léptek. Azon növendékek, kik 12-ik életévüket bevégezték, 15 éves koruk betöltéséig ismétlőiskolába kötelesek járni. Évi tandíj úgy a fiú-, mint a leány­iskolákban 6 korona 30 fillér. Más vallásu, vagy vidékről jövő tanulók, ha felvehetők volnának, a tandijat kétszeresen fizetik. Meg­jegyzendő, hogy e tanévtől a leányok is két uj s díszes nagy teremben helyeztetnek el, és pedig az I. II. osztályosok az eddigi leánytanitó, a III. IV. V. és VI. osztályosok egy újonnan választott kitünően képzett s gya­korlott tanítónő vezetése alatt. Nagy-Károly- ban, 1900. augusztus 28. Az iskolaszék. — Halálozás. Tájerling István asztalos­iparos folyó hó 2-án életének 28-ik évében elhunyt. Temetése e hó 4-én ment végbe. Béke poraira ! — Iskolai beiratások. Felhivatnak a szülök, gyámok s tanköteles korban lévő cselédet tartó gazdák, hogy otthon állandóan kellő gondozásban nem részesülő 3—5 éves gyermekeiket az óvodába, 6—11 évet betöl­tött gyermekeiket, gvámoltjokat a mindennapi iskolába, 12—14 évet betöltött gyermekeiket, gyámoltjokat s cselédjöket — a mennyiben azok középiskolába nem járnak a gazda­sági ismétlőiskolába az 1900—1901. évre I pontosan beírassák s oda feljárassák, mert J ellenkező esetben a törvény értelmében fog-

Next

/
Thumbnails
Contents