Nagy-Károly és Vidéke, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1900-09-06 / 36. szám
NAGY-KAROLY és VIDÉKÉ. Színészet. Szalkay Lajos színtársulata nem panaszkodhat közönyről, mert közönségünk szép számban jár a színházba és állandóan kitart, melynek mi csak örvendeni tudunk. Igaz, hogy az igazgató is elkövet mindent a közönség szórakoztatására, több jóhirü újdonságot mutatott be és még szándékozik színre hozni, a mi mindenesetre ingerrel bir, ámbár az előadások nem ütik meg mindig a kellő mértéket, a minek oka bizonyára a nyári személyzetben rejlik. Talán nem lesz felesleges felemlíteni a közönség azon óhaját, hogy az előadások fél órával elébb kezdessenek. Tekintettel a késő őszi időre, a közönség szívesebben látogatná az előadásokat, ha azok valamivel előbb kezdődnének és végződnének. Az egyes előadásokról a következőkben számolunk be: Csütörtökön, aug. 30-án Sidney Johnnak osztatlan tetszésben részesült operettje: „A görög rabszolga“ került színre egészen telt ház előtt, sikerült előadásban, mely a társulatnak becsületére vált. Különösen nagy tetszésben részesült Szalóczy Irén, ki írisz, szerepét pompásan játszotta meg és remek tánczával valóban tüntetésre ragadta a közönséget. Szegedy Zelmát (Aspasia) szép I énekéért, Szalkayt (Heliodorus) ügyes játékáért kell megdicsérnünk. A zene kifogástalan, a kar éneke összevágó volt. Pénteken, aug. 31-ikén megismételték zónaelőadásban „Az arany kakas“-t, melyben Szalkay mint Dachselmayer aratott nagy tetszést a csaknem telt ház előtt, számtalan tapsokat nyerve jutalmul ügyes játékáért. Szombaton, szept. 1-én: „Az asszony- regiment“ Operette adatott közepes számú közönség előtt. Az operett inkább nagyobb színpadokra való, de azért nálunk is eléggé élvezetes estét szerzett. A főérdem ebben Szalóczy Irént (Északi Emilia) illeti, ki nemcsak temperamentumos élénk játékával, szép dalaival és remek tánczával hódított, de sikkes toalettjével s fess katonai uniformisával is hatott. Mellette első sorban Szálkái Lajost (Mandl Móni) emeljük ki, ki az egész estén élénk derültségben tartotta a közönséget. Második felvonásbeli kupiéit ismételnie is kellett. Tetszett Holéczy Ilona (Mardolay Alexendrin) is, a haditudósító szerepében. Hetényi (Lábas) pedig kitűnő komikus alakot mutatott be. Hogy az asszonyregiment csil-! lógó uniformisai köztetszést arattak, azt mon-1 dánunk is felesleges. Vasárnap, szept. 2-án zónaelőadásként a „Petőfi élete és halála“ került színre, este pedig „Az asszony regiment“-el ismételték telt j ház előtt, szép sikerrel. Hétfőn zónaelőadásban Verő Györgynek a millenium emlékére irt látványos színműve, az „Ezer év“ nagyon gyenge előadásban került színre. E darab egyike azoknak, mely fényes kiállítást, nagy személyzetet igényel, mert csak igy lehet vele hatást elérni. Egy ilyen kis színpadon, mint a mienk, igen keveset lehet produkálni, de azt a keveset is, ha megfelelő előadásban láthatjuk, élvezni tudnánk. De midőn a szereplők nem tudják szerepeiket, a súgó pedig oly hangosan kénytelen súgni, hogy a közönség hamarább hallja a szöveget, mint maga a színész, akkor bizony élvezetről szó sem lehet. Pedig az előadás ilyen volt. A szereplők több ízben megakadtak, az egyes felvonásközök pedig örökkévalóságnak tetszettek. Ügyesen játszott Jászai Mariska, Szepessv, Kemény Alajos és Virág Ferencz, elég jó volt Hetényi. — A közönség nevében nagyobb gondot kérünk fordítani a szereptanulásra. Kedden, folyó hó 4-én nagyon derült estéje volt a nem nagyszámú közönségnek. Blumenthal és Vaideburg kitűnő bohózata a. „Mozgó fényképek“ igen jó előadásban került színre. E kitűnő humorral megirt bo-: hozat, a kaczagtató jelenetek egész sorát j tárja a néző elé, s a közönség egész este ki nem fogyott a derültségből. Maga az elő-! adás is megérdemelte volna, hogy nagyobb j közönség nézze végig. A szereplők mindannyian jókedvvel, igyekezettel játszottak megelégedésére a közönségnek. Holéczy Ilona igen csinos volt és nagyon jól beletalálta magát szerepébe, Mérey Iza és Pálíi Mariska sikerültén alakítottak. A férfiak közül első helyen Virág Ferenczről kell megemlékeznünk, ki ez úttal is beigazolta már többször hangoztatott jó véleményünket. Igazán minta alakítást mutatott be Menszki Borisz szerepében, mely bármely nagy színpadon is megállaná helyét. Kalmár Gyula igazi Kaján Tóbiás volt, Hetényi és Szepessy nagyon jó személyesitői voltak a kikapós és mégis papucshős férjnek és apósnak. Jó | lenne a darabot megismételni. Szerdán, szeptember 5-én „Vasúti baleset“ czimü még férczmunkának sem mondható tákolmányt adatott az igazgató. Szinte képtelenségnek tartjuk azt, hogy ilyen darabot a közönség elé mernek hozni és csodálkozunk, hogy az igazgató ezt megtette. Egy pár banális mondáson kívül nincsen benne semmi s a közönség boszankodva hagyta el a színházat s nem csodálkoznánk, ha ilyen darabok szinrehozatala után megcsappanna az érdeklődés. Azért figyelmeztetjük az igazgatót, hogy saját érdekében nagyobb figyelemmel válassza meg a színre hozandó darabokat. A színészek maguk is érezték visszás helyzetüket, s művészi részről egyáltalán nem referálhatunk. elfogadjon. Jeresi uram azonban nagyon tapintatos gavallér. Ösmeri az asszonyi szív minden húrját s tudja, hogy vannak olyan kényes természetű hölgyek, kiknek csak úgy lehet szívességeket tenni, ha viszonzásra adnak neki alkalmat. Megegyeztek tehát abban, hogy minden fillért, melyet Jeresi a fiatal hölgy kiképeztetésére fordít, vissza fog kapni. Jeresinek azonkívül megígérte a leány, hogy első fellépte után nagy örömet fog neki szerezni, mely nemes jóindulatának méltó jutalma lesz. Három évig, három álló esztendeig kellett várni Jeresi uramnak. Nagy idő egy szerelmes szívnek! De bele kellett törődnie. Ez idő alatt Mimiké tanult: mindig csak tanult, amig csak el nem érte, hogy apró szóló-szerepekre szerződtették az operába. Ma este — ma este ! Jeresi szive hevesen dobogott. Mimiké csak tegnap este újból megígérte, hogy nagy örömet szerez neki, megjutalmazza jótéteményeit s Mimiké szavatartó. Jeresi uram felkelt s a nagy tükör elé állt. Szent Isten! Majd hogy le nem roskadt, amikor parókájának jókedvű poziczióját látta. Hirtelen a fejéhez kapott s gondosan megigazította. Azután beszólitotta inasát. Három óra elmúlt már és fél nyolczkor már megkezdődik az előadás. Mimiké ugyan megkérte, hogy az előadás előtt ne jöjjön mert szerepét akarja ismételni, öltözetével is sok a gondja, de Jeresi még is látni akarta még mielőtt fellépne. Az opera előtt akarja várni s megmondani neki, hogy a vacsorát már megrendelte a r Magyar korona“ egy külön szobájába. Mert úgy beszélték meg. hogy előadás után ott vacsoráinak külön szobában, hogy háborittatlanul élvezhessék örömüket. (Vége köv.) HÍREK. Városi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete e hó 2-án tartotta negyedéves rendes közgyűlését Debreczeni István polgár- mester elnöklete alatt. A közgyűlés úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadta az 1901. évi költségvetést s ezzel kapcsolatban kimondta, hogy a rendőrség létszámát egy tizedessel és hat rendőrrel szaporítani fogja. A rendőrök dijjazását az eddigi osztályok eltörlésével egyenként 440 koronában állapította meg azon hozzáadással, hogy azon rendőrök, kik eddig 480 koronát élveztek, abban továbbra is meghagyatnak, ellenben a próbaszolgálatot teljesítő rendőrök csupán 400 koronát kapnak. Janitzky Albert és társainak a Hajduváros kövezésére felajánlott összeg visszafizetése iránti kérelmét elutasította, — a Lövölde-kert haszonbérbeadásáról felvett árverési jegyzőkönyvet pedig jóváhagyta. — A Deutsch Hermannal földhordás czéljaira vásárolt ingatlan vételéről kiállított szerződés tárgyalását — miután kellő számú képviselő nem volt jelen — a deczemberi rendes közgyűlésre tette át. A földművelési miniszter leirata folytán, annak kijelentése mellett, hogy a m. kir. városi állatorvosi állás szervezését óhajtja, kimondta, hogy annak részére hivatalos helyiség kijelölése tárgyában utóbb fog intézkedni. A mezőgazdasági ismétlő-iskola igazgatójának kérelmét gazdasági népkönyvtár felállítása iránt — elutasította. A kövezetvám terhére kiépített utak felülvizsgálatára kiküldött bizottság jelentését tudomásul vette s ezzel kapcsolatban polgár- mester indítványát — Néma Gusztáv I. aljegyző és Feifer Ede számvevőnek 200—200 koropaJ jutalombani részesítése, végre Illés József városi mérnök részére 400 korona felügyeleti díjnak kiutalása iránt — elfogadta. Egyben j kérelmet intéz a kormányhoz a vámszedési jognak f. évi október 1-től leendő engedélyezése iránt. Végre polgármesternek az e tárgyiján kifejtett érdemeinek elismerését jegyzőkönyvbe iktatni rendelte. A Nagy-utcza aszfaltvonalának megállapítása iránt a bizottság javaslatát elfogadta. A katonai lövőtérhez 1 hold területnek haszonbérletére kötött szerződést jóváhagyta. Julius havi pénztárvizsgálati jegyzőkönyvet, miután rendkívüli intézkedést igénylő körülmény fel nem merült, tudomásul vette. Több tárgy nem lévén, elnöklő polgármester a közgyűlést berekesztette. — Gyászmise. Folyó hó 10-én lesz immár két éve annak, hogy boldogult Erzsébet | királyné gyilkos tőr áldozata lett. Ez alkalomból a helybeli gör. kath. román és orosz j templomokban, szeptember 10-én reggel 8 órakor gyászmise fog tartatni. — Személyi hir. Gróf Hugonnai Béla főispán ma székhelyére érkezik és elnökölni fog a holnap tartandó rendkívüli vármegyei közgyűlésen, a közigazgatási egyéb bizottsági üléseken. — Ebéd a kegyesrendieknél. E hó 2-án Kalazanczi Szent József emlékünnepén ebédet adott a kegyesrendi társház. Az ebédre hivatalosak voltak: Debreczeni István polgár- mester, Vetzák Ede egyháztanácsi és id. Zanathy Mihály iskolaszéki elnökök. Ilosvay Ferencz vármegyei árvaszéki elnök, Szabó Pál kir. járásbiró, dr. Serly Gusztáv vármegyei, dr. Áldor Adolf városi főorvosok, Kemény Alajos kir. pénzügyigazgató, Kacsó Károly kir. főmérnök, Balogh Kálmán, Papp Béla és dr. Kovács Dezső ügyvédek, Demi- dor Ignácz rendőrkapitány, Pazuchanits Ig- nácz gk. lelkész, Péchy László az ecsedi-láp lecsapoló-társaság főmérnöke, Tóth Kálmán vasúti állomásfőnök, Schnébli János postafőnök, Köszeghy Gyula nyug. urad. intéző, Toóth Sándor urad. intéző és Kruppa Mihály tanító. A kegyesrendiek ismert vendégszeretetéről tanúskodó gazdag ebéd folyama alatt természetesen felköszöntőkben sem volt hiány. Az első tósztot a házigazda, Palczer Ernő házfőnök mondta. Visszapillantást vet a múltra, midőn a kegyesrendi társházat az akkori kegyur gróf Károlyi Sándor, Eszter- házy az akkori püspök és az akkori rendfőnök megalapították. A kegyesrendieket mais, mint akkor, a hazafias felfogás és nemzeti érzés vezérelte. Gzéljuk pedig a valláserkölcsös nevelés volt. A rend megalapítóinak utódaiért, gróf Károlyi István kegyurért, Meszlényi Gyula püspökért és Magyar Gábor rendfőnökért emeli poharát. Utána Debreczeni István polgármester szólalt fel. A mai ünnep — úgymond — nemcsak a kegyesrendiek ünnepe, részt követel abból a város is. Méltatva a kegyesrendiek érdemeit, a rend és a város közötti egyetértésre emeli poharát. Köszöntőket mondtak még: Pazuchanits Ignácz, Palczer Ernő házfőnökre, Vanke Józsefre és Hám József igazgatóra. Kovács Dezső a kegyesrendiek hazafias és tudós szellemére, végül Kemény Alajos Palczer Ernő házfőnökre. A kedélyes ebéd a késő délutáni órákban ért véget. — Dalárhir. Dalegyesületünk egy hónapi szünet után ismét megkezdette a tanórákat. A választmány pénteken délután 5 órakor ülést tart, melyen egy október hó elején tartandó dalestély tárgyában fognak határozni. — A mérki ev. ref. templom felavatása. Folyó hó 2-án avatták fel a mérki evang. reformátusok újonnan épült templomukat. A felavatási ünnepélyen jelen voltak Domahidy Elemér egyházmegyei gondnok, Segesváry József esperes s az egyházmegyének több papja, kik családjaikat is magukkal hozták. Az ünnepély 10 órakor reggel vette kezdetét az uj templomban, hol az esperes mondott misét s átadta a nép filléreiből épült szép templomot magasztos rendeltetésének. Utánna Tukacs Albert mérki ev. ref. lelkész mondott beszédet ismertetve a templom építésének történetét. — Havas Gyula börvelyi lelkész szép beszéd kíséretében keresztelt meg egy kisdedet, azután urvacsora-osztás következett, mely előtt és után Berey József nagyecsedi ev. ref lelkész mondott magasröptű imát. A templomi ünnepélyt Tukacs Lajos nyirmegyesi lelkész imája zárta be, melyben a templom építéséért vi- vivott harczokat ecsetelvén, Isten áldását kérte az építkezés előmozdítóira, s Isten kegyelmét azoknak is, kik azt hátráltatni törekedtek. A templomi ünnepélyt társas-ebéd követte, melyen elsőnek Segesváry József esperes Ő Felségét a királyt éltette, Berey József Domahidy Elemért és Segesváry Józsefet, mint az egyházmegye vezetőit, méltatta. Domahidy tartalmas szép beszédben az összetartást ajánlotta figyelmébe az egyháztanácsnak s a mérki ev. ref. egyházközségre, mely a templom építésével összetartás lelkesedésének oly szép tanujelét adta, ürítette poharát. Ilosvay Gusztáv a felekezetek egyetértéséért és összetartásáért mondott beszédet. A társas-ebéd befejezése után táncz következett. Az ünnepély a legszebb rendben folyt le, ment volt minden tüntetésszerü jellegtől, mely igazán dicséretére válik a mérki józan népnek és az ev. ref. egyházmegye vezetőjének. — Beiratások a fögymnasiumban. Fő- gymnasiumunkba az 1900—1901. iskolai évre 351 nyilvános és három magántanuló íratott be. Ezek osztályonkint igy oszlanak meg: 68 van rendesen beírva az I. osztályba, kettőnek távirati kérvénye a magas minisztérium előtt van. A II. osztályra beíratott 56. a III.-ra 44, a IV.-re 45, az V.-re 42, a VI.-ra 39, a VII.-re 27, a VÍII.-ra 28; összesen 351 nyilvános tanuló ; bejelentetett 2 magántanuló ; 1 magántanuló pedig aug. 30. és 31-én állotta ki a magánvizsgálatot. — Uj esküdtek. Múlt hó 29-én volt a harmadik évnegyedre soros esküdtek kisorsolása Szatmáron. Ez alkalommal városunkból Berger Ármin földbirtokos és Hágen Ferencz iparos lettek kisorsolva. Az esküdtszéki tárgyalások Szatmáron, 17-én kezdődnek. , — Érettségi vizsgálatok. Főgymnasi- umunkban most folynak a szeptemberi érettségi vizsgálatok. Három tanuló jelentkezett egész érettségire, kik 4-én kezdték meg az írásbelit. Szóbelire szept. 10-ik napját jelölte ki Géresi Kálmán, kir. tankerületi főigazgató, a ki 9-én érkezik városunkba, hogy elnököljön a vizsgálaton. Örömmel üdvözöljük őt városunk területén. A fiataloknak jó sikert kívánunk! — Nagy kitüntetés érte ismét a dobrács- apáti szövöttes ipart, a mely legfényesebben mutatja, hogy neve ma már nemcsak mi- nálunk, de egész országban ismeretes. Legközelebb ugyanis az udvartól jött megrendelés 4000 koronáig, s Izabella cs. és kir. főherj czegnő egy igen meleg hangú levélben hívta meg az udvarhoz Mikolics Szeréna kisasszonyt, miután személyesen óhajtják ismerni, már előre is biztosítván az udvar kegyeiről az uj ipart s annak buzgó munkását. Azt hisszük, hogy ehhez többet mondani nem szükséges, ez oly szép siker, a melyhez csak gratulálni lehet Mikolics Szeréna kisasszonynak. — Országos honvédgyülés. Az 1848— 49-ik honvédegyesületei október 3-án a fővárosban országos honvédgyülést tartanak. A gyűlést Podmaniczky Frigyes az 1848—49-iki honvédegyesületek központi bizottságának elnöke vezeti, melyre az összes vidéki egyesületek küldenek képviselőket. E gyűlésen a vármegyei honvédegylet is képviselteti magát. — Kinevezés. A pénzügyminisztérium Szabó József nagykárolyi lakost, a helybeli kir. pénzügyigazgatósághoz díjtalan számgyakornoknak nevezte ki. — Az állami polgári leányiskolában eddig beiratkozott 130 tanuló. A javító- és pótvizsgálatok ma lesznek megtartva. — Nyilvános számadás. A nagykárolyi kath. legényegyesület nyári mulatságának erkölcsi sikeréről a múlt héten számoltunk be. Hogy anyagilag is megvolt a kellő eredménye, mutatják a következő számadatok: Összes bevétel volt: 233 kor. 70 fillér; és pedig belépődíjakból: 159 kor. 60 fillér; kuglizó-versenyből: 45 kor. 70 fillér; felül- fizetésekből: 22 kor. 40 fillér ; utólagosan : 6 kor. — Összes kiadás volt: 66 kor. 06 fill. Maradt tehát tiszta jövedelem az egylet házépítése javára 167 kor. 64 fill. — E számadatok beigazolják azt, hogy közönségünk az anyagi áldozatoktól sem riad vissza, ha arról van szó, hogy egy úgy társadalmi, mint polgári tekintetben kiváló czélt szolgáló, humánus intézményt istápoljunk. — Felülfizettek: főtiszt. Vanke József, dr. Serly Gusztáv, Nádor Béla, Krumi Rózsa, Marián Ferencz, Torner Béla, Putser Károly 2—2 koronát; Schuszteritsch Ferencz, Kinczel János, dr. N. N., Dürschinger Károly, Lő- rincz Sándor, Buchmann N., Pakots Károly 1—1 koronát; Blum József 40 fillért. Fogadják szívesen egyletünknek és ezzel együtt a jótékonyság ügyének áldozatkész pártfogói adományaikért híven emlékező tiszteletünket és mélyen érzett köszönetünket. Az elöljáróság. — Iskolai értesítés. A helybeli ev. ref. elemi fiú- és leány iskolába a következő 1900—1901. tanévre a beiratások szept. 3-án veendik kezdetüket a bezárólag szept. 9-ig tartatnak az egyházi tanácsteremben, napoként d. e. 8-tól 11 óráig. A tanév szept. 9-én a templomban ünnepélyesen megnyit- tatik s 10-én a tanítás kezdetét veszi. Felhivatnak azért a szülék és gyámok, hogy tanköteles gyermekeiket ez idő alatt Írassák be, mivel a késedelmezök az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 4. §-a értelmében megbirságoltatnak. Mindennapi iskolaköteleseknek csak azon gyermekek tekintetnek, kik 6-ik életévüket f. évi szeptember 1-ig már betöltötték, de 13-ik évükbe még nem léptek. Azon növendékek, kik 12-ik életévüket bevégezték, 15 éves koruk betöltéséig ismétlőiskolába kötelesek járni. Évi tandíj úgy a fiú-, mint a leányiskolákban 6 korona 30 fillér. Más vallásu, vagy vidékről jövő tanulók, ha felvehetők volnának, a tandijat kétszeresen fizetik. Megjegyzendő, hogy e tanévtől a leányok is két uj s díszes nagy teremben helyeztetnek el, és pedig az I. II. osztályosok az eddigi leánytanitó, a III. IV. V. és VI. osztályosok egy újonnan választott kitünően képzett s gyakorlott tanítónő vezetése alatt. Nagy-Károly- ban, 1900. augusztus 28. Az iskolaszék. — Halálozás. Tájerling István asztalosiparos folyó hó 2-án életének 28-ik évében elhunyt. Temetése e hó 4-én ment végbe. Béke poraira ! — Iskolai beiratások. Felhivatnak a szülök, gyámok s tanköteles korban lévő cselédet tartó gazdák, hogy otthon állandóan kellő gondozásban nem részesülő 3—5 éves gyermekeiket az óvodába, 6—11 évet betöltött gyermekeiket, gvámoltjokat a mindennapi iskolába, 12—14 évet betöltött gyermekeiket, gyámoltjokat s cselédjöket — a mennyiben azok középiskolába nem járnak a gazdasági ismétlőiskolába az 1900—1901. évre I pontosan beírassák s oda feljárassák, mert J ellenkező esetben a törvény értelmében fog-