Nagy-Károly és Vidéke, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1900-01-25 / 4. szám

NAGY-KAROLY és VIDÉKÉ.

egészséges fejlődés és a haladás útja nyitva látszik.

Vajha úgy lenne! Vajha újra folytathatnék művünket, amelylyel kultúránkat közelebb visszük a tökélesitéshez.

Ám ehhez nekünk, magyaroknak, nem elég, ha bővebb lesz a pénz, ha a hitel megkönnyittetik. Még mindig sok igazságot rejt magában annak az egyszerű magyar atyafinak nyilatkozata, aki mikor megmutatták neki a bécsi belvedere kincseit s kérdőleg utaltak horribilis értékökre, azt válaszolta : „Többet ér nálunk odahaza egy jó eső !“

Úgy értette, hogy az idején beálló eső Magyarországon több millióval gazdagítja a termést, mint a mennyit a belvedere összes kincsei megérnek.

Igen, a termés a fő! Ha jó a termésünk, a legkeményebb gazdasági válságoknak is sikerrel ellentállhatunk. Ha rossz: a hitel megkönnyítése, a pénz olcsóbbodása nem kárpótolhat a veszteségért.

Ám azért nem kicsinylendő jótétemény az olcsó pénz; méltányoljuk is érdem szerint mindazokat a könnyítéseket, amelyeket nyújt s kívánjuk a kamatláb mind olcsóbbá váljék.

HÍREK.

— Személyi hir. Gróf Hugonnai Béla főispánunk ma esteli vonattal városunkba érkezik.

— Rendkívüli vármegyei közgyűlés lesz január 30-án. A közgyűlés összehívását a belügyminiszternek, a vármegyénél teljesített hivatalvizsgálat és elrendelt fegyelmi ügy tárgyában leérkezett leirata és egyéb ügyek tárgyalása tette szükségessé.

— A Kölcsey-Egyesület felolvasó-estélye. A múlt vasárnap, folyó hó 21-én ismét felolvasó-estélyt tartott a helybeli Ivölcsey- Egyesület. Elsőnek Nagy László elnök olvasta fel Zangwill »Akik sötétségben járnak“ angolból fordított elbeszélését. Ä zsidó nép belső életének vázolását czélozza ez elbeszélés, mely egy babonás zsidó család sorsát írja le. Az asszony, ki túlzásba menő böjtöléseivel megrontja gyermekét, ki épen e miatt gyönge szervezettel születik és később megvakul, majd ismét ilyen módon keresi gyógyulását is. Midőn nem használ semmi, egy szintén babonás ir asszony javaslatára Rómába viszi, hogy ott a pápát megkérje, hogy gyermekét, kit rossz emberek megrontottak, oldja fel a rontás alól. A gyermek a kihallgatás alatt halt meg. Ezen gyönyörű nyelvezettel fordított elbeszélés nagy hatást tett a hallgatóságra, felolvasót élénken megéljenezték. Ezután Ptyánk Auguszta k. a. szavalta Kisfaludynak „Eprész leány“ ez. költeményét. Akisasszonynak úgy megjelenése, mint hanghordozása gyakorlott szavaiéra vall. Ezt a nagyon hosszú és nehéz költeményt mindvégig egyenlő hévvel adta. Különösen gyönyörködtetett bennünket hangjának zengze- tessége, mely kivált a mélyebb érzelmek kifejezésénél díszére válnék egy drámai színésznőnek is. A hálás közönség tapsaival újra az emelvényre hivta. Végül Ilosvay Lászlónak művét „Töredékek a bujdosás korszakából“ szerző sürgős elutazása miatt Poór János olvasta fel. Igen érdekes adatokat mondott

el Vörösmarty és Bajza bujdosása idejéből. A világosi fegyverletétel után ez irók is, kik a debreczeni törvényhozásnak tagjai voltak, menekültek és itt Szatmármegyében találtak menedéket. A szereplő egyének elbeszélése után feljegyzett dolgok ezek, melyeknek nagy hasznát veszik a későbbi életrajzírók. Bemutatott két költeményt is, melyek közül az egyik, a Bajzáé, úgy látszik kiadatlan. Függelékül még több megyei bujdosóról beszélt, mindvégig érdekesen osztatlan figyelem mellet. Két hét múlva úgy halljuk nagyobb szabású hangverseny lesz tánczmulatsággal egybekötve, beléptidijjal, jótékonyczélra.

— Áthelyezés. Madzsar Béla m. kir. posta- és távirda-felügyelő a helybeli kir. postahivatal főnöke hason minőségben Nagy- Bányára lett áthelyezve. Az áthelyezés városszerte lehangoltságot szült, mert Madzsar Béla ki már 25 éve van városunkban, mint a kötelességtudó tisztviselő mintaképe volt ismeretes, ki a mellett, hogy az előirt szabályokhoz szigorúan ragaszkodott, a közönséggel szemben mindig előzékenységet tanúsított és soha a legcsekélyebb felszólalásra okot nem szolgáltatott. A köztiszteletben és becsülésben álló tisztviselőnek áthelyezése veszteség a város közönségére nézve, s váratlanságánál fogva is méltó feltűnést kelt.

— Meghívó. A nagykárolyi kereskedők Serly Móricz Ilka úrnő védnöksége alatt a kereskedő-ifjak köre könyvtára javára 1900. évi február hó 17-én, a Polgári Olvasókör összes termeiben kereskedelmi bált rendeznek. Belépődíj: Személyjegy 3 korona, családjegy 8 korona, karzat 3 korona. Felülfi- zetések köszönettel fogadtatnak. Kezdete este 9 órakor. Jegyek a meghívó előmutatása mellett előre válthatók Hadnagy Ignácz, Kohn Márkusz, Pucser Károly és Rubletzky Miklós uraknál. Schuszteritsch Ferencz, elnök. Janitzky Albert, elnök. Pucser Károly, bálbizottsági elnök. Heinrich János, ellenőr. Varga Imre, pénztárnok. Ferenczy István, jegyző. Besnyő Lajos, Gsép József, Fitos Ferencz, Fischmann József, Fógel Károly, Frankel Simon, Hadnagy Ignácz, Kerekes Bertalan, Kerekes Ödön, Kínál József, Klie László, Kohn Márkusz, Libhauzer Ferencz, Ludescher Gáspár, Maár István, Mayer Miksa, Nonn János, Petz János, Pichelmayer Ferencz, Róth Károly, Reich Sámuel, Rubletzky Ignácz, Rubletzky Miklós, Sternberg Jenő, Sernberg Sámuel, Strohmájer Ferencz, Vida Sándor, Wagner István, Wéber Tibor, Zinner István.

— A Nagykárolyi Központi Takarékpénztár folyó hónap 21-én délelőtt 10 órakor tartotta rendes évi közgyűlését saját helyiségében. A megjelent nagyszámú részvényesek köztetszéssel fogadták id. Zanathy Mihály vezérigazgató és közgyűlési elnök szép szakszerű és tanulságos megnyitó beszédjét, melyben nagy történelmi tudással vázolta az érez és papírpénz keletkezését, az agiót és valutarendezést a takarékpénztárak megalakításának szükséges és ezéiszerü voltát, visszapillantást vetett az 1899-iki kamatláb hullámzására, fürkészte ennek okait s azon reményének adott kifejezést, hogy ez uj év jobb lesz az elmúltnál. Majd elismerését fejezte ki az igazgatóság, felügyelő-bizottság, főkönyvelő, pénztárnok és összes tisztviselők ernyedetlen ügybuzgalma, szorgalma és pontossága fölött. A viharos éljenzéssel fogadott beszéd után a közgyűlés a most említetteknek elismerést és köszönetét szavazott. Majd az igazgató és felügyelő-bizottsági jelentések olvastattak s észrevétel nélkül egyhangúlag elfogadtattak. Elhatároztatott, hogy részvé- nyenkint 24 korona osztalék adassék. A szelvények február 1-től váltatnak be. Ezután a gyűlés elnök éltetésével eloszlott.

— Tömeges fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat. Azon hivatalvizsgálatból kifolyólag, a melyet legutóbb Kaffka László belügyminiszteri osztálytanácsos teljesített a vármegyénél, a belügyminiszter Nagy László alispán, dr. Schönpűug Richárd t. főügyész, Gőnyei István első aljegyző, Péchy Péter harmad aljegyző, a vármegyei alispáni irattárt kezelő irattárnok, továbbá Ilosvay Endre és Szuhányi Géza főszolgabirák ellen a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot elrendelte. E tárgyban a vármegye közönségéhez intézett leiratot, a mely a január hó 30-iki rendkívüli közgyűlésen fog tárgyaltatni.

— A protestáns társaskör igen sikeresnek Ígérkező mulatságára a meghívók szétküldése már folyamatban van. Ajóhirü tánczes- tély az idén bizonyára oly tömeges részvételnek fog örvendeni, mint az előző évi hason- j mulatságok. A rendező-bizottság gondoskodni fog arról, hogy a résztvevők jól mulassanak és kellemes emlékük legyen az idei társasköri tánczestély. A meghívó igy szól: Meghívó. A nagykárolyi protestáns társaskör saját pénztára javára 1900. évi február hó 10-én, szombaton a polgári olvasókör összes termeiben zártkörű tánczestélyt rendez. A rendező-bizottság : Lukács Mihály elnök, Nagy Elek alelnök, Veres Gusztáv alelnök, Komódy Lajos pénztárnok, Heinrich János ellenőr, Dienes István jegyző, Sass Lajos, Csipkés Jenő tánezrendezők. Adorján József, Asztay István, Balogh Gyula, Bekker Orbán, Bendli Gyula, Besnyő Lajos, Bo- j kor Elemér, Bordás Imre, Buday József, | Buttyán Ferencz, Brugós Péter, Gsép József, j Csókás László, ifj. Csőkör Ferencz, Csőkör: György, Csőkör Lajos, ifj. Csőkör Sándor, ; Erdei Endre, Erdey Zsigmond, Farkas István, Farkas János, ifj. Farkas Sándor, Fejes István, Fógel Károly, Fonó Mihály, Fried Dávid, Győri Bertalan, Hancsis Illés, Heinrich János keresk., Jezsik Lajos, Juhász Kálmán, Kerezsi György, Keszi János, Kigyósi j Lajos, Kovács György, ifj. Kovács Lajos, Kubinyi Bertalan, Külüs Sándor, Lenkey Lajos, Ligeti János, Luczay Mihály, Manyák Károly, ifj. Nagy Antal, Nagy Sándor, j Nagy Pál, ifj. Némethy Sándor, Pucser Károly, Rubletzky Miklós, Sallay Lajos, Sar- kadi N. Zsigmond, Sándor György, Silimori Mihály, Sinberger János, Stern József, Sternberg Márkus, Szabó Sándor, Szalay Mihály, Szendrey Jenő, Szentgyörgyi Gyula, Szikszay Kálmán, Szűcs Lajos, Teleki Bertalan, ifj. Tóth Lajos, Tóth József nyomdász, Tyukodi Ferencz, Vida István keresk., Varga Imre, Zámbál Ferencz, rendező-bizottsági tagok. Belépődíj : Személyjegy 2 korona, családjegy 5 korona, karzatjegy — mely a terembe lépésre nem jogosít — 1 korona. A nemes czélra felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. Kezdete este 8 órakor.

— Kinevezés. A pénzügyminisztérium Merk Dezső helybeli pénzügyigazgatósági fogalmazó-gyakornokot az alsó-kubini kir. pénzügyigazgatósághoz fogalmazóvá nevezte ki. Gratulálunk!

szolgál a ski, midőn mélységes hó fed j dombot-völgyet egyaránt s „Beller“, az Edda téli viharja eltüntette az utakat. Vadászatra is igen ezéiszerü, mert könnyű szerrel tova lehet rajta siklani a csillogó fehér mezőségen s nincs arra szorulva a „Nimród“, hogy agyonfáraszsza magát a térdig érő, vagy még magasabb hóban való gázolással. Kedvét nem szegi a hosz- szas járkálás, a ski-vel könnyen ott terem, a hova vágya viszi.

Christiániában évente ski-versenyek is tartatnak, melyek „norvég Derby“ név alatt ismeretesek. A jelentkezők száma sokszor igen nagy, pedig 12 angol mérfölddel kell megbirkozniok. Az első nap programmja a versenyfutás, a második nap szenzáczióját a ski-ugrás képezi, mely már páratlan ügyességet igényel. Mig egy-egy kezdő belegyakorolja magát a ski-ugrás mesterségébe, hihetetlen sokszor jő közelebbi ismeretségbe a földdel, azaz a hóval, mely azonban nem tesz benne kárt. Komoly sérülések alig fordulnak elő, noha olyan hirtelen bukik olykor fejjel előre a sportoló, hogy nincs ideje védelmi tartásba helyezni karjait. Az ugráson kívül a gyors irányváltoztatás és megfordulás művészetének elsajátítása okoz sok gondot a ski-ezőnek.

A ruthentikus források adatai szerint a legnagyobb ugrás eddigelé 32 m. hosz- szuságu volt, de olyasmit is állítanak, hogy egy lapp fiú 40 métert is ugrott. A legügyesebbeknek e téren a thelemár- kiakat mondják.

Érdekfeszitő a „tobogganing“. A to- boggon szó az indiániusok „tobaakun“-1 jából ered, s szánka-féle kis alkotmányt! jelent.

A tobogganázást leginkább Angliában, Svájczban és Canadában, az éjszakamerikai britt-tartományban kultiválják.

Az uj világban fényes clubjok van, e sport kedvelőinek és kitűnő pálya áll rendelkezésükre. A legkomolyabb tobog- ganázás azonban alighanem a svájezi. Az Engadin-völgy felette alkalmas e czélra, — erre vall a hires „Cresta run“, az a' kígyóként görbülő, dimbes-dombos, mesterségesen fagyasztott jégut, melyen tova- siklani mindenesetre izgatóbb lehet, mint! a canadai, tükörsima és egyenes pályán. Svájczban nagyon egyszerűsített szánka járja, — az egész alkotmány vékony, gömbölyű vastalpon nyugvó, többnyire; lószőrrel párnázott deszkából áll. Ezen végig nyúlik a bátor sportoló, s lábaival, melyek térden alul szabadon maradnak, irányítja kis jármüvét, minden emelkedés után fokozottabb sebességgel haladva a czélpont felé. A czipőre alkalmazott vasfogóval gyöngítheti azonban a gyorsasé- I got. Egy óra alatt körülbelül hatvan an- í goi mérföldet lehet igy megtenni.

Bulpett kapitány, ki egyike a leghíresebb tobogganozóknak, sokat fáradozott e sport érdekében és lankadatlan buzgalommal karolta fel ügyét. A nemzetközi davosi versenyek és a „Grand national“ St.-Móricz-ban nagy hírre vergődtek is már.

Egy neme a toboggan-féle szánká- zásnak Oroszországban is közkedveltségnek örvend. Egy magas domb lejtőjét kirakják jégdarabokkal s addig öntözik, mig egygyé nem fagy az egész — a pálya partjait rendesen fenyőfákkal díszítik, melyek estenden tündérfényben ragyognak az ezer és ezer lámpionoktól. A szánkában többnyire ketten foglalnak helyet, — ki-ki kiválasztott párjával, — megindítják a kényelmesen alkotott, párnákkal ellátott jármüvet s megy a szánkázás gőzerővel, kedvvel.

Norvégiában a „kjoelké“-n is mulatozik a veszélyekkel könnyen szembeszálló ifjúság, de ez a sport annyi szerencsétlenségnek okozója, hogy eltiltani kívánják.

A legnagyszerűbb téli sportnak az „ice-yachting“-ot mondják. Hollandiában űzik különös hévvel — a Zuider-tó tele van a téli hónapok alatt barna, fehér és vörös vitorlákkal. Az egész kis hajó korcsolya- szerü talpokon nyugszik, melyek nyil- sebességgel viszik a jégen. A minduntalan fenyegető veszély fokozza e sport érdekességét; kedvelői leírhatatlan elragadtatással beszélnek róla, fölülmulhatatlan élvezetnek tartják.

Azonban aligha lesz valaha eldönthető, melyik téli sport a legtöbb élvezetet adó, mert minden sportsman a saját kedvelt sportjára esküszik.

— Esküvő. Ifj. Csepreghy Antal a helybeli Központi Takarékpénztár hivatalnoka, szombaton esküdött örök hűséget Szoko- lovszky Margit kisasszonynak, Szokolovszky Lajos vármegyei árvaszéki nyilvántartó kedves leányának. Tartós boldogságot kívánunk az ifjú párnak!

— Gyászeset. Súlyos veszteség érte lapunk kiváló tollú munkatársát, Giczei Dió- szeghy Mór érkávási ev. ref. lelkészt. Édes anyja özv. Giczei Diószeghy Gáborné folyó hó 21-én 69 éves korában elhunyt. Családja a következő gyászjelentést adta ki: Alulírottak mély és igazán érzett fájdalommal tudatják, hogy özv Giczei Diószeghy Gáborné szül. sepsi-zoltáni Czerjék Erzsébet, a legjobb édes anya, nagyanya és testvér folyó hó 21-én, életének 69-ik évében, pár évi özvegység után, rövid szenvedéssel meghalt. Porrészei folyó hó 24-én d. u. 3 órakor fognak, egy rövid ima után, az édes anyaföldnek átadatni. Ér-Kávás, 1900. jan. hó 22. Diószeghy Miklós, Diószeghy Mór, neje és gyermekei. Diószeghy Erzsiké és férje. Dr. Diószeghy Gábor, neje és gyermekei. Czerjék Imre és családja. Czerjék Anna és férje. Részvéttel osztozunk a család fájdalmában !

— Áthelyezések. Bodoki Henter Zoltán magy. kir. honvéd-főhadnagy, — a ki már 6 éve, hogy városunkban állomásozik, -— jövő hó 1-vel Szatmárra az ezred 1-ső zászló- aljához, Bruck Jenő magy. kir. honvéd-százados Szatmárról a helybeli zászlóaljhoz, Viczenty Ödön hadnagy a helybeli állomásról szintén jövő hó 1-vel Szatmárra helyeztettek át. Városunk társadalmi körének két kedvelt tagja távozását őszintén sajnáljuk.

— A csúz és köszvény gyógyítására ezer és ezer féle szert és gyógymódot ajánlanak, de a szegény szenvedők bajuktól ritkán szabadulnak meg tökéletesen. Általános feltűnést kelt és annál nagyobb figyelmet érdemel azon eredmény, melyet a már világhírű Zoltán-féle köszvény-kenőcscsel érnek el. Ugyanis e kenőcsnek egy párszori használata után még oly szenvedések is tökéletesen megszűntek, melyekre 15—20 évig kerestek gyógyfürdők és különféle csodaszerekkel gyógyulást. Városunk és környékünk lakói közül többen fejezték ki hálájukat a kenőcs kitűnő hatásáért Zoltán Béla udvari szállító gyógyszertárának Budapesten, hol a kenőcs üvegenként 2 koronáért kapható.

— A kath. legényegyesület tánczmulat- sága vasárnap, folyó hó 21-én folyt le és régi jó híréhez híven pompásan sikerült úgy

i erkölcsi, mint anyagi tekintetben. A figyelmes rendezőség élén Papp István r. b. elnökkel mindent megtett a mulatság sikere érdekében és fáradozását fényes siker koronázta. A polgárság szine-java megjelent s örömmel tapasztaljuk a meleg érdeklődést, melylyel ez életrevaló, culturalis czélt szolgáló egyesület támogatására sietnek. Megjelenésükkel meg volt alapítva a jó hangulat, mely a reggeli órákig el sem hagyta többé a szép és válogatott közönséget. Ä bálanyai tisztet Makai Józsefné szül. Fiók Eulália úrnő töltötte be, kit a rendezőség gyönyürü csokorral és díszes tánczrenddel lepett meg. A csinosan feldíszített emelvényen a rendezőség által üdvözölve, csakhamar kezdetét vette a táncz, melyhez Jónás bandája húzta a talp alá valót. A tánezot lankadatlan jó kedvvel hajnalig járták. A szünóra alatt volt nehány fel köszön tő is, mezeknek elseje a bálanyának szólt, ki ezen tényével bebizonyította, hogy az egyesület pártolói számában az első között van s szeretetreméltósá- gával az egyletet őszintén érzett hálára kötelezte. Nevében Makai József válaszolt, szép és lelkes szavakban éltetvén az elnököt. Papp István r. b. elnök a hölgyekre mondott toasztjával véget ért a szünóra, mely után mind fokozódó rózsás hangulatban folytatták a tánezot. A négyeseket 70 pár tánczolta. Valóban csak örvendenünk kell, hogy az egylet tagjai ily szépen sikerülő mulatságok rendezésével fényes tanujelét adják életrevalóságuknak és előrehaladásuknak.

— Közgyűlés. A nagykárolyi „Polgári Olvasókör“ XXXI. évi rendes közgyűlését folyó 1900. évi január 28-án délután 3 órakor tartja saját helyiségében. A gyűlés tárgyai: 1. Az igazgató-választmány évi jelentése, s az egyleti pénztárosnak a felmentvény megadása. 2. Az évi költségvetés megállapítása. 3. Alapszabályok 15. §. 6. pontja szerint beadott indítványok tárgyalása. 4. Használt hírlapok eladása. 5. Alapszabály 16. §-a értelmében az igazgató-választmány */3-ad részbeni megválasztása.

— Iparos bál. A február 4-én tartandó iparos bálra a meghívók szétküldése folyamatban van; a kik tévedésből meghívót nem kaptak, de arra igényt tartanak, szíveskedjenek a rendezőség tudomására hozni.

— Nélkülözhetetlen házigyógyszer a Pserhofer-féle vértisztisztitó labdacsok, melyek számtalan bajnál a leggyorsabban és legbiztosabban hatnak. A leghíresebb orvosok is ajánlják nehéz emésztés, gyomorbaj, kólika, ideges fejfájás, sápkor stb. betegségeknél.