Nagy-Károly és Vidéke, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1900-07-12 / 28. szám

NAGY-KAROL Y és VIDÉKÉ.

nait mérlegeli s gyakorlati utmutatást ad a legeltetés, takarmányszerzés, makktermés, mezőgazdasági sorközi (csemetesorok közt) használatokat, fatermés értékesítés s egyéb haszonvételeket illetőleg.

a) A legeltetés tárgyalásánál első sorban az egyes állatfajok részére szükséges legelőterület nagyságát tünteti fel, majd áttér arra, hogy miképen kell a legeltetést beosztanunk. Előadja az állatok által a legelő erdőben okozható károkat s a módozatokat, hogy ezeket a károsításokat miként mérsékelhetjük. Kimutatja továbbá a legelőerdők fütermésének mennyiségét s értékét. Folytatólag tárgyalja a legeltetési tilalom alkalmazását. Összehasonlítja az istállózást a legelőerdőben való legeltetéssel s kimutatja, hogy valamely nagyobb mezőgazdasági csapás (p. o. rendkívül nagy szárazság) esetén, mily használatokkal segíthet a gazda a takarmány hiányon. Előadja végül a legelőtér mesterséges javítását.

b) A takarmányszerzésnél kiterjeszkedik úgy széna mint a lombtakarmány termelésre, azoknak eltartására s felhasználására s röviden megemlékszik az erdei alomról is.

c) A makkoltatásra nézve útbaigazítást ad, úgy a makktermés értékének s meny- nyisége megbecslésének módjára, mint a makk megetetésére s arra nézve, hogy mennyi sertést lehet mily mérvű makktermésnél meghizlalni.

d) Röviden tárgyalja a fatermés értékesítését, melyre nézve az erdőhasználatban ad bővebb felvilágosítást.

Külön fejezetben elmondja a legelőerdő bérbeadásánál figyelembe veendő pon- tozatokat s mindeniket indokolja.

Végül a zárszóban foglalkozik a legelőerdőgazdaság elterjesztéséről mint a melylyel hegyes vidéken, az állattenyésztést jelentősen lehetne fokozni. Reá tér annak a felfogásnak tágyalására, mely szerint a fatermelés nagyobb jövedelmet hozna a legelőerdőgazdaságnál. Ezt a felfogást gyakorlati adatokkal megdöntve kimutatja a legelőerdőgazdaság hasznosságát s a mü legutolsó soraiban arra kéri a legelőerdőgazdaság barátját, hogy „irány s czélnak mindig a legelőerdőgazdaság alapczélját t. i. azt tekintse, hogy az extensiv gazdálkodásról az intensiv gazdaságra való áttérés, a legelőerdőgazdaság segélyével lehetővé váljék.“

Ez az ismertetés ugyan — érzi ezt szerző, — korántsem adhat teljes felvilágosítást az érdeklődőknek, de azt a czélt, a melyre ez az ismertetés hivatva van t. i. a következtetések és gyakorlati adatok alapján megállapítható főelvek s a gazdasági főirányok fel legyenek sorolva, ezzel is elértnek véli.

Mindamellett azonban, hogy ha ennek az újabb s rendszeresen csupán Magyarországon fejlesztett (mert itt van reá szükség) erdőgazdasági módnak fenti vázolása hézagosnak tűnnék fel: arra kéri szerző ezeknek a soroknak olvasóját, miszerint ezt a hiányosságot csakis annak legyen szives betudni, hogy ismertetésének az alkalmi keret határt szabott.

A nagykárolyi nyilvános közkórház működése 1899. évben.

Vettük a nagykárolyi nyilvános közkórház 1899. évi működéséről szóló kimutatást, melyet Dr. gyömörői Áldor Adolf kórházi igazgató-főorvos közöl. A közegészségügy iránt érdeklődő közönség egy pontos, a legapróbb részletekre kiterjedő adatokról összeállított kimutatást vett kézhez, mely az előző években már megszokott figyelemmel és gonddal sorolja fel a kórház statisztikai adatait.

Amennyiben élénk érdeklődéssel kisérjük városunk kórházi működését, nem tartjuk feleslegesnek, részletesebben közölni azon számcsoportokat, melyek beigazolják azt, hogy a kórház orvosi személyzete a humá- nitás szolgálatában mily lelkiismeretes és fontos feladatot teljesít.

A kimutatás bevezetésekép Dr. Sternberg Géza közkórházi orvos „Észleletek az 1899. évi kórházi és magángyakorlatból“ czimen egyes előfordult jelentékenyebb be- tegedési eseteknél tapasztalt érdekesebb kórtüneteket és végzett kísérleteket közöl, feljegyzései szakavatottságról és lelkiismeretes megfigyelésről tanúskodnak.

Közleményének elején jelzi, hogy az 1899. évben felvett kórházi betegek száma azért kevesebb, mint az 1898. évben felvetteké, mivel nehány hétig a felvételnél csak a legszükségesebbre kellett szorítkozni, mert a kórszobák fapadozata terazzó burkolattal lett felcserélve, mely mind tisztasági, mind hygienicus szempontból a legideálisabb kivánalmaknak is megfelel.

A statisztikai adatok közül közöljük a következőket:

A közkórház betegforgalma 1869. november 25-ike (a megnyitás napja) óta 14717 volt.

Az 4899. évi betegforgalom a következő : visszamaradt 1898. év végén: — felvétetett 1899. évben: 861, ápoltatott összesen: 861.

II. Vallásra nézve: Róm. kath. 228, gör. kath. 303, helv. hitv. 257, ág. ev. 3, izraelita 69, unitárius 1. Összesen: 861.

III. Állapotra nézve: Nős és férjes 299, nőtlen és hajadon 442, özvegy 102, gyermek 18. Összesen: 861.

IV. Illetőség szerint: Nagy-Ivároly városi 142, szatmármegyei 433, csehországi 1, galicziai 3, Krajna vidéki 2, a többi 280 beteg az ország különböző vármegyéjében volt illetékes.

A kórház bevétele volt: 12,468 frt 09 kr., kiadása: 12,447 frt 38 kr. Marad 1900. évre készpénzben: 20 frt 71 kr.

A kimutatás még részletesen felsorolja az egyes betegeket foglalkozásuk szerint, az egyes előfordult betegségeket és végzett műtéteket, mely adatok igen érdekesek.

A kórház személyzete a következő volt: Dr. gyömörői Áldor Adolf igazató-főorvos, Dr. Dobi Zsigmond másodorvos és ellenőr, Dr. Sternberg Géza másodorvos, Nagy Elek gondnok és pénztárnok. Egy felügyelő-föápoló, egy ápoló, egy főápolónő, három ápolónő, egy bába.

Ezek közül e 1 b o c s átt a t o 11:

gyógyulva

408

50-09%

javulva

268

33-41 %

gyógyul atlanul

85

10-59%

meghalt

41

5-12%

visszam. az év végén

59

Összesen:

861

A betegek korosztályok

tat fi an •

szerinti kimuBelkóros esetek

478

55-51%

Sebészeti „

223

25-90%

13-58%

Szemészeti „

117

Női betegségek

25

2-90 %

Szülészeti esetek

18

2-09%

Az 1899. évi havonkénti betegforgalom kimutatása szerint: az ápolási összes napok száma: 19080 volt. Átlagban esik egy betegre: 22"17 ápolási nap. Egy napra esik

átlagban : 52 27 beteg. A legnagyobb napi beteg létszám : 67, január 11-én és 22-én, a legkisebb napi beteg létszám: 38, május 10-én volt.

Az 1899. évi felvettek között volt:

I. Életkorra nézve: 1 éven aluli 7, 1—10 éves 26, 11—20-ig 184, 21—30-ig 236. 31—40-ig 115, 41—50-ig 110, 51—60-ig 80, 61—70-ig 77, 71—80-ig 22, 81—90-ig 3, 90—100 éves 1. Összesen: 861.

mentén. Két órányira Lipik és Pakrácztól, a főközlekedési vonalban, kitűnő karban tartott országúinkkal, — minden oldalról magaslatokkal védve, kellemes, enyhe hegyi égaljjal van megáldva. Magyarországon talán kevésbé ismert fürdőhely, — pedig vastartalmú forrásai igazán kitűnő gyógyhatásuak.

Daruvár és a fürdő története vissza- nyulik egészen a Krisztus születése előtti 228—193. évekbe, mely időben történtek a rómaiak berohanásai az Illyrek birodalmába s mely időben a mai Daruvár mezőváros helyén a Jósoknak virágzó fővárosa Jasoru állott. A római birodalommal romba dőlt Jasoru is és csak a VII. század derekán keletkezett a szerbek és horvátok által alapított Probatica városa. 1260. körül a templomosok kétemeletes rendházat építettek, a Tüköryek mai daruvári kastélyát. A török idők alatt a Probatica név eltűnt és a fürdő llidje nevet kapott, a hogy a nép is nevezi. Később a Mária Terézia által grófi rangra emelt Jankó vies Antal tulajdonába került és daruvári Jankovics Izidor „Daruvár“-ra változtatta a helység nevét, mely nemsokára annyira fel- virágzott, hogy 1836-ban már vásárok tartására is szabadalmat kapott. Végre vétel utján 1879-ben Lechner Magdolna, majd ennek halála után az algyesti Tüköryek birtokába jutott, kiknek ma is tulajdonát képezi.

Maga a fürdő egyike a legkellemesebb helyeknek. Mintegy 16 holdas fürdőpark van, mely hosszú, árnyas bükkfa sétányokkal van környékezve. A fürdőpark déli részén, díszes virágültetvények és pompás facsoportoktól körülvéve emelkednek a kényelmes fürdőépületek és csinos lakóházak. Igen csinos

fürdővendéglő áll a közönség rendelkezésére, mely magában foglalja a gyógycsarnokot, a társalgó-, táncz- és játszó-termeket, valamint a kávéházat és éttermet. A kényelmesen berendezett fürdőkabinokat kizárólag természetes hőfokú forrásvizek táplálják, melyek 42—46 Celsius hőfokkal bírnak, a fürdőhöz a hidegvizet a természetes forróviznek lehűtése után nyerik. Porczellán, márvány és kőfürdőkön kiviil iszap-fürdői is vannak. Mindennap reggel 8—10-ig, délután 5—7-ig parkzene van, melyen rendesen egy Magyarországból szerződtetett czigányzenekar játszik. Egyszóval úgy gyógyhatás, mint szórakozás tekintetében rendkívül kellemes hely.

Ha azt állítottam, hogy egy darab magyar föld, igazat mondottam, mert bárhová menjen az ember, mindenütt talál magyarokra. És ez a fürdötulajdonosnak, Tüköry Alajosnak köszönhető. Tüköry, ki egyike Horvát- Szlavonország leggazdagabb birtokosainak, terjedelmes, mintegy 50,000 holdból álló birtokán, a magyar nemzeti érzésnek meleg ápolója és gondozója. Mint horvát képviselő egyszersmint a magyar országgyűlésnek is tagja, nagymüveltségü bájos nejével együtt, — ki egyébiránt született berlini, — nem engedik, hogy az idegenbe szakadt magvar- ság elveszítse jellegét. Ök maguk teljesen magyar háztartást vezetnek, tisztjei — csekély kivétellel, — cselédsége pedig teljesen magyar, gyermekeit magyar szellemben neveli, egyszóval a magyarság neki köszönheti azt, hogy Daruvárt magyar földnek mondhatjuk.

(Folyt, köv.)

HÍREK.

— Városi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete e hó 8-án rendkívüli közgyűlést1 tartott Debreczeni István polgármester elnöklete alatt. A közgyűlés a kereskedelmi miniszter leirata értelmében a kéményseprési szabályrendeletet akként módosította, hogy a város négy kerületre osztassék fel s minden kerületben egy kéményseprő lesz jogosított és pedig az I. kerületben Bekker Lila, a II-ban Zicher János, a Ill-ban Szigeti Sándor, a IV-ben Molnár Ignácz. — A kövezetvám terhére eszközölt építkezések felülvizsgálatára és átvételére az építészeti bizottságot kiküldte s egyben szakértőkként leendő működésre az államépitészeti hivatalt, továbbá Péchy László és Jeney István főmérnököket felkérte. A Lövölde bérletére, a vásárvám és piacz tisztítási jövedelem bérbeadására vonatkozó árverési feltételeket megállapította. Rosenberg Bernát és társai kérelme folytán a korcsmák, sörházak és pálinkamérésekről alkotott szabályrendeletet akként módosította, hogy a pálinkamérések az évnek ápril 1-től szept. 30-ig terjedő szakában már reggel 4 órakor kinyithatok. — Herman János volt városi írnok kérelme folytán az általa előre felvett fizetési részlet megfizetését elengedte. — Asztay József és társai az iránti kérelmét, hogy a Somosköz-utcza uj névvel jelöltessék, az általános utcza elnevezés eszköléséig függőben tartatni rendelte. A juniu.s havi pénztárvizsgálatról felvett jegyzőkönyvet miután rendkívüli intézkedést igénylő körülmény fel nem merült — tudomásul vette. Az 1899. évi gyám- pénztári számadás megvizsgálása tárgyában hozott vármegyei közgyűlési határozatot, mely a számadást helyesnek elismerte, tudomásul vette. Weisz Samu kérelmére 40 korona mutatványdij tartozását elengedte, végre Deutsch Herman nagykárolyi lakos tulajdonát képező a Kaplony-utcza végén levő földhordóhelynek a város részére átvétele tárgyában a tárgyalásra határnapul folyó évi szeptember 2-ik napját kitűzte. Több tárgy nem lévén, elnöklő polgármester a közgyűlést berekesztette.

— Primiczia. Folyó hó 8-án — vasárnap — reggel 9 órakor lélekemelő szertartásnak voltunk részesei a róni. kath. plébániai templomban. A helybeli főgymnasiumi tanári kar egyik közkedveltségnek örvendő tagja ugyanis, Kummergruber Emil, ekkor mutatta be első szt. miseáldozatát Palczer Ernő kegyesrendi kormánytanácsos és házfőnök manuductorsága és a tanári testület itthon tartózkodó tagjainak segédlete mellett. Mise közben — az evangélium után — Tietz Sándor segédlelkész, az ujmisés egykori tanára, tartott művészi kidolgozású egyházi szónoklatot, a melyben ékes és megható szavakban figyelmeztette őt szerzetes-tanári teendőire. Mise után az uj misés mintegy ezer hívőt részesített a leghatásosabb áldásban. A piá- risták ebédlőjében megtartott szeretet-lako- mánál először Palczer Ernő emelkedett fel szólásra és a nála már annyiszor tapasztalt ékes szólással ecsetelte a nap jelentőségét, s a könyekig megindulva üdvözölte a jelenlevő szerető édes anyát és testvért. Utána Kummergruber Emil ürített áldomás-poharat a pápa ő Szentségéért, a felszentelő és megyés püspökért, a rend főt. főnökéért, az egyházi szónoklatot tartó Tietz Sándorért, a szent misénél segédkező házfőnökért és tanártársakért, nem feledkezve meg König kántorról sem, ki a szentmise alatt szebb- nél-szebb egyházi énekeket zengedezett. Végezetül a tanári-testület nevében Hám József főgymn. igazgazgató üdvözölte az ünnepelt kartársat, erőt és kitartást kívánva neki a nemes, de nagyon nehéz kettős hivatáshoz. Lapunk részéről mi is a legőszintébb örömmel üdvözöljük a nemes törekvésű neo- presbitert. Ad multos annos!

— Előmunkálati-engedély. Kriegler Miksa a Nagykároly—somkuti h. é. vasút r. t. vezérigazgatója Nagy-Somkuttól — Sáros- Berkesz, Kápolnok-Monostor, Csernafalva, (elágazással Brébfalváig), Magyar-Lápos, Oláh- Lápos irányában Farkas-Révig; továbbá Magyarlápostól — Csicsó-Kereszturig; illetve Galgóig és Kápolnok-Monostortól Révkápolnok és Dióshalom irányában Kapnikbányáig vezetendő keskenynyomtávu gőzmozdonyu h. é. vasútvonalakra előmunkálati engedélyt nyert.

— Közgyűlés. A nagykárolyi kath. legényegyesület elöljárósága a rendes közgyűlés megtartásának idejét elérkezettnek látván, folyó hó 6-án tartott értekezletén elhatározta, hogy az előkészítő választmányi gyűlést folyó hó 15-én vasárnap, a rendes közgyűlést pedig az ezt követő vasárnapon, folyó hó 22-én fogja megtartani. Erről az érdekelteket ez utón is értesítjük és a gyűlésekre tisztelettel meghívjuk. Az elöljáróság.

— Népies hangverseny. A Nagykárolyi Dalegyesület 1900. évi julius hó 15-én, vasárnap a Lövölde kerthelyiségben tűzijátékkal és tánczczal egybekötött — jótékonyczélu népies hangversenyt tart, melyre Nagy-Károly város és vidéke m. t. közönségét tisztelettel meghívja a rendezőség. Belépődíj 30 kr. Gyermekjegy 10 kr. Kezdete délután 5 órakor. A hangverseny kedvezőtlen idő esetén jövő vasárnap, julius hó 22-én tartatik meg.

— Nyári tánczmulatság. A nagykárolyi kereskedő-ifjúság folyó hó 7-én tartotta meg nyári tánczmulatságát a Régi kaszinó szin- körhelyiségében, mely daczára annak, hogy nem nagyszámú közönség jelent meg, mégis igen jól sikerült. ltjainkat nem kedvetlenítette el a résztvevők csekély száma, mert oly társaság gyűlt egybe, mely egészen családias jelleget adott a mulatságnak s kedélyesség dolgában egy kedves emlékű mulatsággá vált. Jónás Gyuri jó zenéje mellett reggelig járták vígan a tánezokat. A jelenvolt hölgyek névsora a következő : Asszonyok: Brandsch Mihályné, Bodnár Sándorné (Szatmár), Ja- nitzky Albertné, Kálnay Gyuláné, Klie Lászlóim, Lőrincz Istvánné (Debreczen), Preisz Károlyné, Prépostffy Lajosné, Szűcs And- rásné, Szabados Pálné, Szamossy Aladárné, Tóth Ferenczné. Leányok: Brandsch Hermina, Bamberg Etelka, Bágyi Emma, Baratsy Ilona (Debreczen), Janitzky Margit, Jelen ütti és Mariska, Kálnay Giza és Ilona, Kondos Viola (Szilágy-Balla), Lőrincz Anna, Lovar Katinka (Nábrád), Preisz Etel, Szűcs Juliska, Szabados Róza és Ilona, Tóth Etelka.

— Évzáró közgyűlés. A nagykárolyi egyetemi ifjak köre folyó hó 14-én, szombaton este 8 órakor a régi kaszinó kerthelyi- segében évzáró közgyűlést tart, melyre a kör pártoló, rendes és leendő tagjait ez utón hívja meg az elnökség.

— Tizennyolcz eves találkozó. Az 1882. évben a nngykárolyi róm. kath. nagy gyim- nasium hatodik osztályát végzett tanulók f. hó 5-én 18 éves találkozásra gyűltek össze a régi kaszinó helyiségében. Megjelentek az egyetlen élő tanárjuk főtiszt. Tímár Péter tanár vezetése alatt: Rohay Béla magy. kir. állainvasuti ellenőr, Kasztl Dezső szentgyörgy- ábrányi róm. kath. plébános. Eggenberger Alajos megyei Írnok. Sternberg Jenő Központi Takarékpénztári főkönyvelő. Megjelenésükben akadályozva voltak, sürgönyileg, részben levélileg szerencsekivánataikat fejezték ki: Dr. Fried Albert nagybecskereki ügyvéd, Márkis Romul tományai gör. kath. lelkész. Szlavik Ferencz a mágocsi uradalom kasznárja. Csurgovics György szalóki gör. kath. lelkész. Szabó Sámuel bajai városi aljegyző, Legányi Béla budapesti postai főtiszt. Heinberger Gedeon budapesti állatorvos. Meghaltak : Nonn Dezső kir. telekkönyvi iktató. Mihályka György gör. kath. lelkész. —■ Tímár Péter megható beszédben ecsetelte a nap jelentőségét, gyönyörű imával végezve beszédét. Rohay Béla indítványára 7 év múlva egy 25 éves találkozóban állapodtak meg. A kedélyesen ebédlő társaság Fátyol Józsi zenéje mellett a késő órákig mulatott együtt, ezután Sternberg Jenő vedégszerető házának lettek a legszívesebben látott vendégei.

— A nagykárolyi posta- és távirda- épület munkálatait Bunda Miklósnak, mint legjutányosabb ajánlattevőnek Ítélte oda a kereskedelmi miniszter. Az épület akként van tervezve, hogy azt az utczai homlokzat egész hosszában fogják kiépíteni mint földszintes épületet s folyó év november 1-ig készen kell lenni.

— Betörések. Folyó hó 6-áról 7-ére menő éjjelen ismeretlen tettesek a templom-utczá- ban az ecsediláp lecsapoló társulat utczafe- lőli iroda ablakát betörvén, az irodába behatoltak. Tettesek az iroda helyiségekben lévő asztalfiókokat feszitővassal törték fel. — Egy asztalfiókból 12 korona készpénzt és egy Bazilika-sorsjegyet loptak el. — A fogasokról pedig 6 különböző szinü dolgozó kabátot. Tettesek az iroda ablakát távolról görrel dobták be s csak mikor észrevették, hogy a nagyzajra senki sem mutatkozik — hatoltak be az irodába s lopták el onnan a