Nagy-Károly és Vidéke, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1900-01-04 / 1. szám

NAGY-KÁROLY és VIDÉKE. magánvállalat és a 15.217,980 frtnyi befek­tetett tőkéből 8.580,000 frt nem is tulaj - donképeni gyáripari vállalatokra, hanem bányaüzemekre esik. Világos tehát, hogy a visszaesés állandó. Ezen az alapon meri kimondani a „Neue Frie Presse11 czimü osztrák lap, hogy „Magyarország még sokáig nem fogja annyira vinni, hogy a saját ipari szükségleteinek kielégítésében számba- vehető tényező lehessen.“ íme tehát, még csak számba se jöhet az, a mit a mi ipa­runk a mi magunk szükségletére termelni képes 1 És ezt egy osztrák lap mondja, pedig tudjuk, hogy az utóbbi időben az osztrák újságok — a felemelt kvótára való te­kintettel agyba-főbe dicsérik a mi gazda­ságunkat és iparunkat. Ugyanaz az újság mondja azt is: Nekünk itt Ausztriában egyáltalában nem kell attól tartanunk, j hogy Magyarország ipara belátható időn belül fölöslegessé fogja tenni a külföld­ről való bevitelt. E szerint tehát az az előkelő osztrák újság nem sokra becsüli a mi ipari fejlődésünket Miután a magyar nagyipar ilyen vi­rágzásnak indult, beköszöntött a „kisipar hajnala“ is. így mondják, igy Írják. Hadd lássuk azt a hajnalt! A kormány kilen ez uj ipari szö­vetkezetei alapitott és az összes ipari szövetkezeteknek egy negyed millió fo­rintnyi kölcsönt bocsátott rendelkezésökre. Hogy a szövetkezet a kisiparosra nézve hasznos, azt elismerjük, de tudunk még valamit, azt, hogy a kilencz szövet­kezet tagjai eddig is dolgoztak, ha volt mit és ezután is csak úgy fognak dol­gozni, ha lesz mit, vagyis fődolog, hogy legyen munka, hogy az iparosoknak biz­tosítva legyen a fogyasztási piacz, hogy aztán az iparosok külön-külön vagy pe­dig szövetkezve akarják a termelést el­látni, az már az ő dolguk ; az állam itt csak mint támogató, segitő hatalom jöhet számba. A negyed millió frtnyi kölcsönből 2500 iparos kaphat 100—100 frtot, vagy 1250 iparos 200—200 frtot, vagy 1000 iparos 250—250 frtot. Mi ez ? Hány kis­iparos van Magyarországon ? Merjük állí­tani, hogy csupán Budapesten negyed millió forintnál többjük van kisiparosok­nak letéve házmesteri, bolti szolgai és másféle kaueziókban ; mert az illetők mint kisiparosok nem tudják tőkéjüket értéke­síteni és kénytelenek voltak — nehezen tanult mesterségüket elhagyva — szolgai foglalkozásra vállalkozni. Volna csak ná­lunk kisipari élet és élénkség, majd elő­kerülnének azok a kis tőkék, a melyek most egészen más czélt szolgálnak. Egy negyed millió forint egy ország kisipará­ban meg sem kottyan és ha a miniszter meg is érdemli elismerésünket, a kisipar hajnaláról beszélni egyáltalában nem lehet. Ff . C. Lapunk január 1-én XVII-ik év­folyamába lépett. Eddigi működését teljes bizalom­mal adjuk át a nagy közönség bírá­latának, mert megvagyunk győződve, hogy feladatának mindig megfelelni törekedett. Nagy-Károlv város és vidékének érdekeit képviselte mindig; híven, ön­zetlenül, igaz meggyőződése szerint, nem tekintve a mellékérdekeket. Ugyanez érdekeket fogja képvi­selni a jövőben is s teljesíteni mind­ama feladatokat, melyeknek betöltése a köz- és társadalmi élet terén reá vár. Szépirodalmi közleményeiben igye­kezni fog megtartani ama színvonalat, a melyen eddig állott. Egyszóval lapunk iránya, béltar­talma változni miben sem fog s meg fog felelni azon követelményeknek, melyek a t. olvasó közönség pártfo­gását részére eddig is biztosították, Bizalommal fordulunk tehát a t. olvasó közönséghez, hogy lapunkat támogatni s pártfogásába venni szíves­kedjék. Lapunk előfizetési ára helyben házhoz hordva, vagy vidékre postai küldéssel: Egész évre . . 4 frt. Félévre ... 2 frt. Negyedévre . . I frt. A Nagy-Károly és Vidéke szerkesztősége és kiadóhivatala. Értesítés. A nagy károlyi Kölcsey-Egye sülét legközelebbi felolvasó-estélyét 1900. év január 7-én tartja este 6 órakor a régi kaszinó nagy termében, mint eddig, most is belépődíj nélkül. Minden érdeklődőt szívesen lát az egye­sület. Nagy-Károly, 1900. január 3. Poór •János, az irodalmi bizottság elnöke. HÍREK. — Rendkívüli közgyűlés. Városunk újonnan alakult képviselőtestülete deczember hó 3l-én délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében rendkívüli közgyűlést tartott Nagy László alispán elnöklete alatt, melynek egyedüli tárgyát a képviselőtestületnek az 1886. évi XXV. t.-cz. 53. §. értelmébeni megalakítása képezte. A virilis és választott képviselők névjegyzéke felolvastatván, elnöklő alispán a felolvasott névsorban foglalt ta­gokból a képviselőtestületet megalakitottnak mondta ki. Majd a jelen század végén s az uj század hajnalán boldog újévet kívánt a képviselőtestületnek s a közgyűlést berekesz­tette. Az uj képviselőtestület erre az alispán éltetése közben szétoszlott. — Újévi üdvözlések. Az évforduló al­kalmából a hivatalos körök is sietnek főnö­keiknek szerencsekivánataikat tolmácsolni. Csaknem családias jellegű volt azon üdvöz­lés, melylyel a vármegyei tisztikar járult szeretett főnöke, Nagy László alispán elé. Azon meleg ragaszkodás, melylyel a tisztikar vi­seltetik alispánjával szemben, örömérzetté válik, midőn alkalom nyilik, hogy ennek ki­fejezést adhat, mert az alispán tisztikarával szemben mindenkor humánus főnök, neme­sen érző ember, ki segíti, támogatja aláren­delteit s kiben a tisztikar mindenkor védő­jét, szerető atyját találja fel. Ezen érzelemnek adott kifejezést a megyei tisztikar nevében Ilosvay Ferencz árvaszéki elnök az újév al­kalmából. Az alispán — ki nem barátja a szertartásos gratuláczióknak — a tisztikar üdvözletét mindenkor jóleső érzéssel fogadja, mert ő — mint válaszában mondá — azok­kal, kikkel együtt működik: együtt is érez, és mindenkor támogatója és védője azoknak, kik kötelességeiknek pontosan, becsületesen felelnek meg, s ő büszkén mondhatja, hogy a vezetése alatti tisztikar mindenkor ezen követelményeket szem előtt tartja. A több ízben élénk éljenzéssel fogadott beszéd mind­két részről a legszebb újévi üdvözlet volt. Ugyancsak az alispánt üdvözölte a városi tisztikar, kiknek nevében Debreczeni István polgármester mondotta el jókivánataikat. — A városi tisztikar Debreczeni polgármester­nél is tisztelgett s itt Hetey Ábrahám főjegyző tolmácsolta tiszttársai érzelmeit. — Jótékonyság. Gróf Károlyi Istvánné ő méltósága minden felmerülő alkalommal fé­nyes bizonyítékát adja, hogy társadalmi életünkkel együtt érez. A távolból sem feled­kezik meg a város szegényeiről; újabban is a helybeli izr. nőegylet aegissze alatt fennálló népkonyha czéljaira — melynek alapításához múlt évben 100 frttal járult — ez idén is­mét 40 koronát volt kegyes adományozni. A szegények áldása kisérje nemes grófnénk könyörületes tettét. — Az állami polgári leányiskola uj épületének ünnepies felavatása folyó év ja­nuár 7-én. vasárnap délelőtt pontban lOés fél órakor, az iskola dísztermében az alább következő programm szerint fog megtörténni: 1. Szózat Vörösmartytól. Éneklik a tanulók. 2. Megnyitó. Dr. Serly Gusztáv gondnok­sági elnöktől. 3. A jó anya. Költemény. Az ünnepre irta Poór János. Szavalja: Frits Jozefa IV. oszt. tan. 4 Az iskoláról. Irta és felolvassa dr. Lúcz Ignácz gondnok. 5. Hym­nus. Vörösmartytól. Szavalja Janitzky Margit mellett volt, csak a bácsi ellenezte azt. Gyönyörű beszédet mondott. Remekül ecsetelte a pestisbacillusok terjedésének az amerikai ezukorvám emelkedésére vo­natkozó félreismerhetlen hatását, majd az angol pénzpiacznak a disagio követ­keztében zátonyra jutott helyzetét tárta föl. Mind hasztalan ; zajos ellenmondá- dásokkal találkozott, de mikor azt vágta ki, hogy ő szavazatával azért nem sanc- tionálhatja a fizetésemelést; mert ez plebiristicus: a javaslat rögtön megbukott. Még most sem tudom : mit. jelent a p 1 e b; r i s t i c u s szó. Én sem. Hát akkor okos ember létedre miért beszélsz bolondokat? Miért, miért? Azt magam sem tudom, az azonban bizonyos, hogy bombaként hat. Látod, nagybátyám, a ki azóta a képviselőházban ül, a múltkor dühösen akart obstruálni; de a mikora kormány rámutatott a plebiristicus si Luatiora : a beszédre jelentkezők névsorából azon­nal töröltette magát. íme ilyen kaliberű emberekből áll az asztaltársaság, a melyről még azt kell elárulnom, hogy betétjeivel hasztalanul ostromolja a pénzintézeket; egyik sem fogadja el azokat. A mikor az emberek jól kibeszélték magukat s miután a kávéház ablakai gondosan befüggönyöztettek és a gyanús gibiczek a kártyapénztől lőtávolba he­lyeztettek el, kezdetét veszi a fi 1 k ó, a mely éjfél után zenés czvikké fajul. Ha Truby nyer, secessios különféle­ségü edényekből iszsza a társaság az „elite-sec“-et s ha veszt, kávét iszik és árával adós marad, de azért jó kedv ho­nol a körben még akkor is. ha Sugár az egész lózungot elkártyázza; mert titkos csatornákon visszafolyik a kincs. így megy a játék két óráig, a mi­kor feltűnnek a szuronyos bácsik, a kikkel ha végezett a kompánia, reggelig együtt marad. Ez az idő a legváltozatosabban telik el. Addig játszik ki-ki, mig csak egy krajezárja van, sőt néha tovább is, tudni illik „hozom“-ra játszik, a mely eljárás nagyon complicált, annyit hozott a múlt­kor is a társaság minden tagja egymás nak s a fizető pinezérnek, hogy reggel re a pinezér maradt adósa mindenkinek. Ez idő óta ez az eljárás szigorúan kiküszöböltetett s nyavalyatörés terhe alatt tilalmaztatik a „hozom“ még azon esetben is, ha valaki fizetési szándékot színlelve tüntetőleg kapkod a tárczája után. Újabban az az elv kezd érvényre jutni, hogy nyílt sisakkal kell játszani, azaz a pénzt feltétlenül be kell szúrni, ha valakinek pénze elfogy, kérjen köl­csön s ha nem kap, menjen oda, a hova a sarokasztal kincstárában levő vasúti menetjegyek szólanak, ezek pedig meg­lehetősen nagy utazásra jogosítanak, a mit könnyen el lehet gondolni, ha elá­rulom, hogy a „Pokol“ nevű statio a szomszédos forgalomba esik s az első zónáig oly mocsaras talajon át lehet el­jutni, hogy a ki odakerül, azt többé so­hasem látjuk viszont. Érdekes a tagok játék módszere is. Lord Böbröf perhorreseálja a gibi- czeket s oda kívánja őket, a hova az angolok a búrokat; Hrágyel szenvedélyes süiyesztő, e mellett azonban rendesen pénz nélkül megy haza; — Kublerstein bácsinak az első tour után 37 forintjában van a játék, noha akkor volt utoljára 37 forint a zsebében, a mikor a társaság megbízásából a letört tagok segélyezésére szánt alapra az utolsó részletet fizette be egyik előkelő nagykárolyi bankba, — a mindig siető Blime hajnali 4-kor ötöd­ször anzágol 6 körülosztást s Truby reg­gel 7-kor éktelen dühbe borul azért; mert kiseprik az embert. Néha eredeti intermezzók hatnak közre a kedélyek vidámitására. Megesik, hogy a friss pénzre állan­dóan szomjazó társaság örömmel üdvö­zöl egy-egy pénzes bácsinak vélt részt venni szándékozót, aztán az czipeli el a garasokat; máskor angol flastroniképen hat a „raub“-bukóra, ha egy bevetődő részeg dalár a „Parasztbecsület“ nagy áriáját tremolázza az ember fülébe s az sem utolsó, a mikor komoly pofával kell assistálni fiz egyes asztaloknál felmerülő oly jelenetek mellett, a melyek másnap lovagias utón nyernek vér nélküli befe­jezést. Ki vetne követ, ha a kártya mellett s a bor hatása alatt olykor dalban olvad föl az érzelem s cseng a pohár és száll az ének, mig végre üres zsebbel —• tele fejjel ki-ki haza kerül. III. oszt. tan. 6. Elnök az iskolát átadja az igazgatónak. 7. Az igazgató azt átveszi. 8. Hymnus. Kölcsey F.-től. Éneklik a tanulók. 9. Az iskola helyiségeinek megtekintése. Az ünnepre a t. közönséget tisztelettel meghívja a gondnokság és igazgatóság. — A Kölcsey-Egyesület felovasó-esté- lyének programmja. l.Zangwill a zsidó faj uj Írója, felolvasás, tartja Nagy László. 2. Mangu Béláné zongora játéka. 3. Jenser Mihály felolvasása „A secessió“-ról. 4. Hegedű szóló zongora kísérettel előadják Mangu Béla és Mangu Béláné. — A Régi kaszinó közgyűlése. A nagy­károlyi régi kaszinó-egyesület folyó 1900. ! évi január hó 6-án délután 5 órakor az I egyleti helyiség nagytermében fogja megtar­tani alapszabályokban előirt évi rendes tiszt­újító közgyűlését, melyre a tagok ez utón is meghivatnak. A közgyűlés tárgysorozata: 1. Választmányi jelentés a könyvtár állapo­j tárói. 2. Az 1898. évi zárószámadás beter­jesztése, választmányi javaslat a felmentvény megadása iránt. 3. Az 1899. évi pénztári számadás beterjesztése. 4. Az 1900. évi költségvetés tárgyalása. 5. Választmányi ja­vaslat az önkéntes kölcsön tárgyában. 6. Pol­gármester átirata a vizgázvilágitás bevezetése tárgyában s ezzel kapcsolatban az acetylen világítás feletti intézkedés. 7. Könyvtárnok kérvénye jutalom megszavazása iránt. 8. Alapszabályok módosítása. 9. Indítványok. 10. Hírlapok elárverezése. 11. A tisztikar és választmány megválasztása. — Kinevezés. Buday Aladár hadapród- tisztheljmttest Ü Felsége f. év január 1-vel hadnagygyá nevezte ki, melynek megünnep­lésére a helybeli honvéd-állomás tisztikara tegnap este a tisztiétkezdében bajtársias összejövetelt rendezett. A kinevezéshez gra­tulálunk ! —- Dalárhir. A nagykárolyi dalegyesü­let folyó hó 13-án a polgári olvasókör he­lyiségében terített asztalok mellett az alábbi műsorral dalestélyt tart: Műsor: „Ossián“, Beschnitt J.-től, férfikar; „Kettős“ Sulamith czimü operából, előadják : Obholczer Margit k. a. és Demidor Ignácz egyleti tag. „Kurucz* dalok, Goll Jánostól, férfikar; „Remény ke­ringő“ Serly Lajostól, előadja Obholczer Margit k. a. „Szavalat“ előadva: Veres Gusztáv egyleti tag által. „Isten hozzád“ Rieger Györgytől, férfikar. Mint a műsorból látjuk, az estély igen élvezetesnek mutatko­zik, s törekvő dalárainkat ajánljuk közön­ségünk pártfogásába. Belépődíj 1 korona. Kezdete lel 8 órakor. Megjegyezzük, misze­rint külön meghívók nem lesznek kibocsátva, s a nagyközönség az estélyre falragaszok és a lapok utján hivatik meg. — Eljegyzés, lvovási Kovássy Illés, a a helybeli kir. pénzügyigazgatóság titkárja, vármegyei bizottsági tag, közéletünk e rokon­szenves tagja múlt hó 30-án váltott jegyet Szombathelyen Krasznay Aranka úrnővel, krasznai Krasznay Pál nyug. m. kir honvéd­ezredes szép és müveit leányával. Boldogság kisérje a szererető szivek frigyét! — Bál. A kath. legényegyesü­let jan. 21-én vasárnap tartja meg bálját a polgári kaszinó dísztermében, melyre a meghívók már a legközelebbi napokban fog­nak szétküldetni. A bál iránt városszerte nagy az érdeklődés. A rendező-bizottság el , is fog követni mindent, hogy a közönségnek egy jó mulatságban legyen része s hogy a bál régi jó híréhez méltóan sikerüljön. — Az 1900. évre kiválasztott esküdtek közzül a városunkban lakók névjegyzéke a kö­vetkező: Dr. Adler Adolf, Berger Ármin, Brichta Miksa, Bunda Miklós, Czukor Már­ton, Farkas Rezső, Hágen Ferencz, Hadnagy Ignácz, Irsik Ferencz, Kuszka Mihály, Kallós Pál, Kinczel János, id. Keresztszeghy Mihály, Dr. Lúcz Ignácz, Lúcz György, Nonn Gyula, Petz János, Papp István, Rubleczky Ignácz, ifj. Sternberg Sándor, Serly Ferencz, Schusz- teritsch Ferencz, Schifbeck Mátyás, Szobonya Antal, Tóth Ferencz, Véber Pál, Vetzák Ede, Vida Sándor. — A kereskedő ifjak köre által ren­dezett Szilveszter-estély minden tekintetben kitünően sikerült. A kör termeit igen szép intelligens közönség töltötte meg. Az esté­lyen először Fógel Károly lépett az emel­vényre s igen szép előadással szavalta el Gsengey Gusztávnak a „Fogoly lengyel“ czimü költeményét. Utána Dr. Lúcz Ignácz tartott igen érdekes és tanulságos felolva- sást a „Pénz“-rői, mely állandóan lekötötte a hallgatóság figyelmét. Ezután Makai Bella k. a. Kalós Ilonkának „A szív tavasza“ ez. vig inagánjelenet.ét adta elő oly kedvesen és szépen, hogy a nyílt színen is többször ki­törő tapssal és végezetül szűnni nemakaró lelkes éljenzéssel fejezte ki a nagy közönség a k. a. iránti rokonszenvét. Végezetül Ga- bányi Árpádnak „Egv kedves ember“ czimü vig monológját adta elő Csipkés Jenő ügye­sen és szép hanghordozással, mely állandó derültségben tartotta a közönséget. A fölol­vasás után táncz következett, mely reggeli 4 órakor végződött.

Next

/
Thumbnails
Contents