Nagy-Károly és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1899-09-07 / 36. szám
NAGY-KÁROLY és VIDÉKE. rendőrkapitány nejével fél kilenczkor jelent meg az ekkor már zsúfolásig megtelt üvegteremben, a hol tisztelőik harsány éljennel fogadták őket. Természetes, hogy a sze- szeretet-lakomák kedves fűszerében, a pohárköszöntőkben sem volt hiány. Nem voltak itt előre kijelölt, úgynevezett hivatalos szónokok, hanem mindenki akkor beszélt, a mikor szive sugalta. Elsőnek Medvey Lajos kelt fel és mint a dalárda veterán tagja ékes szavakkal fejtegette Demidornak az egylet felvirágoztatására irányuló érdemeit. Medvey is, meg az utána felszólaló Bródy Lajos is Demidorért ürítették áldomáspoharukat. Demidor talpraesett válasza után a pohárköszöntők szakadatlan sora következett. Poharat ürítettek Janitzky Albert Demidorért, mint az igazság és méltányosság emberéért; Gsóti Márk Demidorért, mint a humor megtestesült képviselőjéért és De- midornéért, mint a humor fő-főinditóokáért; Kerekes Ödön a dalárdáért; Kerekes Bertalan a jelenlevő díszes hölgykoszorúért; Nagy Elek az elfoglaltsága miatt távollevő polgár- mesterért, Néma Gusztáv Hetey Ábrahám főjegyzőért, mint a városi magisztrátus jelenlevő képviselőjéért; Demidor Ignácz a piaristákért, Karaszka Kálmán Poór Jánosért, Poór János a független polgárságért stb. Megjegyezzük, hogy a dalárda — mintegy fűszerül — szebbnél szebb dalokkal gyönyörködtetett bennünket. Teljes elismeréssel adózunk Szalontaynak, az Olvasókör vendéglősének azért a pontos kiszolgálásért, melyet a mintegy 130 tagból álló asztaltársasággal szemben tanúsított. — Beteg tanár. Mint részvéttel értesülünk Jakab Gyula kegyesrendi főgyimn. tanár súlyos betegen műtét czéljából vasárnap este Budapestre utazott. A közkedveltség és szeretetnek örvendő tanárnak őszintén óhajtjuk, hogy friss egészségben lássuk ismét körünkbe. — Főgimnáziumunkban a beiratások még mindig folynak. Eddig 363 tanuló iratkozott be s igy a tavalyi létszám alig szenved változást. — 5660. A zsidók korszámítása szerint múlt kedden, folyó hó 5-én uj naptári év, még pedig az 5660-dik év kezdődött meg. Ekkor volt ugyanis az évet kezdő Tisri hónapjának első napja és újév nagy ünnepe, midőn is izraelita polgártársaink, valamint az erre következő nyolczad napi Jóm Kipur napján, mindnyájan templomba vonulnak s ott az egész napot, sőt az éjét is ájtatosság- gal töltik. Ekkor tehát csönd és nyugalom van az üzletekben és az utczák is csak a templomba járás idején elevenülnek meg. — Lopás. Folyó hó 5-én éjjel ismeretlen tettesek Schuller Jakab kaplony-utczai lakos kárára az utcza felőli szobából összes ágybélit, több férfi és női ruhaneműt elloptak. — Tettesek az udvarfelőli ablakon át hatoltak be a szobába. A rendőrség és a csendőrség a nyomozatot erélyesen folytatja, eddigelé még eredménytelenül. — Tűz. Folyó hó 2-án hajnalban 1 és 2 óra közt a magyar államvasut 53-ik őrháza és a nagygőzmalom közt egy boglya széna a Magyar József vasúti őr kárára ismeretlen okból meggyuladt s elégett. — Rendelet. A nagyméltóságu m. kir. belügyminiszter urnák 42159/897. körrendeletére való hivatkozással értesítem Nagy- Károly város közönségét, hogy a gyalogjárdákon való kerékpározás, a közbiztonság, közrend és szabad közlekedés biztosítása szempontjából megtiltatik. Fenti rendelet ellen vétők vagy cselekvők rendőri kihágást követnek el, s 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, visszaesés esetében pedig 8 napig terjedhető elzárással és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bűntetteinek. Nagy- Károly, 1899. szeptember 6-án. Demidor Ignácz, rendőrkapitány. — Hirdetmény-kivonat. A magy. kir. kassai III. honvéd kerületi parancsnokságnak folyó évi szeptember hó 1-én 5512. szám alatt kelt hirdetménye folytán a helyben állomásozó magyar kir. szatmári 12. honvéd gyalogezred 3. zászlóalja részére 1900. évi január hó 1-től, 1900. évi deczern- ber hó 31-éig szükséges kenyér biztosítása iránt, folyó évi október hó 9-én délelőtti 9 órakor Szatináron az említett ezred kezelőtiszti irodájában írásbeli ajánlatok alapján, — biztosítási tárgyalás fog tartatni. A szállítás iránti feltételek a helyben lévő zászlóalj kezelőtiszti irodájában a rendes hivatalos órák alatt megtudhatók. — Színházi heti miisor. Ma, csütörtökön, 1899. szept. 7-én, Markovits Margit jutalomjátékául: Makranczos hölgy. Vígjáték 3 felvonásban. Irta: Shakespeare. — Pénteken, szept. 8-án népelőadás, felére leszállított helyárakkal: 1848. (Hadak útja.) Látványos történeti színmű 9 képben. Irta: Verő György. — Szombaton, 1899. szept. 9-én, Baghy Gyula jutalomjátékául: Váljunk el. Kitűnő vígjáték 3 felvonásban. írta: Sardou V. Vasárnap, szept. 10-én d. u. fél 4 órai kezdettel, felére leszállított helyárakkal, gyermek és népelőadásul: Csizmadia mint kisértet. Énekes népszínmű 3 felv. Irta: Szigethy J. Este fél 8 órakor rendes helyárakkal: Csókonszerzett vőlegény. Énekes bohózat 3 felvonásban. Irta: Szigethy József. — Hétfőn, szept. 11-én, bérletfolyamban: Lili és a szerelmes tüzér. Énekes vígjáték 3 felvonásban. Irta: Hervée. — Kedden szept. 12-én, Abonyi Aranka jutalomjátékául: A dolovai nábob leánya. Színmű 5 felvonásban. Irta: Herczeg Ferencz. — Szerdán, szeptember 13-án : Három Kázmér. Énekes bohózat 3 felvonásban. Irta: Beöthy L. —■ Uj bohózat. Legközelebb színre kerül társulatunk működésének vége felé: „Krach Móni az óbudai fenegyerek.“ Énekes bohózat 3 felvonásban. Irta: Ferenczy Frigyes.^ Megjegyzendő, hogy a szinügyi-bizottság jogkörébe tartozik a műsoron esetleg változtatni. — Az izr. templomban vasárnap délelőtt 11 órakor gyászistenitisztelet fog tartatni Erzsébet királyné halála emlékére. — Felhivatnak mindazon háztulajdonosok, kik a telkeik vagy járdájok elébe gömb-akáczfákat óhajtanak ültettetni, jelentkezzenek a városgazdái hivatalba, hogy még ez ősz folyamán megrendelhető legyen. Nagy-Károly, 1899. szept. 5. Vaday Menyhért, városgazda. 1—3 — Hirdetmény. Értesittetik a város közönsége, hogy földhordóhely vétele tárgyában kötött szerződés jóváhagyására vonatkozó 105—899. kgy. sz. határozat, valamint a szerződés a városházánál Néma Gusztáv első aljegyző hivatalos helyiségében a mai naptól számítandó 30 napon át közszemlére ki van téve, s az a hivatalos órák alatt bárki által megtekinthető s netaláni felebbezés ellene a közszemlére kitétel ideje alatt beadható. Nagy-Károly, 1899. szeptember hó 6-án. Hetey Ábrahám, h. polgár- mester. — Az iparos tanoncz-iskolába az 1899—1900-ik tanévre a beiratások folyó hó 10-től 15-ig, naponként délután 5—7 óra között eszközöltetnek az ev. ref. fiiskolában és pedig: 11. és 12-én az A) és B) I-ső osztályokba, 13-án a Il-ik osztályba, 14-én a III-ik osztályba lépő tanonczoknak. A tanítás szept. 15-én, d. u. 5 órakor kezdetét veszi. Felkérem azért a tanoncztartó iparos urakat, hogy tanonczaikat ez idő alatt pontosan írassák be. A szept. 15-ig be nem iratkozott tanonczok mesterei haladéktalanul az iparhatósághoz jelentetnek be. Köteles minden tanoncz magát ellenőrző- és olvasókönyvvel, valamint iró- és rajzeszközökkel ellátni. Nagy-Károly, 1899. szept. 6. Lukács Mihály, iparos tanoncz-iskola igazgató. — A népünnnepélyt rendező bizottság részéről fölhivatik a nagyérdemű közönség, hogy a nyereménytárgyakat, — melyek Kerekes Ödön üzletében vannak elhelyezve, — szeptember 10-ikének d. e. 9 órájáig annyival is inkább átvenni szíveskedjék, mert a ki nem váltott nyereménytárgyak ugyanaz nap d. e. 10 és fél órakor a polgári kaszinó helyiségében a népnevelési egylet által nyilvános árverésen elfognak adatni, mely alkalomra a nagyérdemű közönséget ezúttal meghívja a rendező-bizottság. — Sertésvész. Tudomására hozatik a közönségnek, miszerint Kaplony községben a sertésvész szórványosan fellépett. Nagy- Károly, 1899. szept. 2. Csorba Gyula, h. rendőrkapitány. — Értesittetik a város közönsége, hogy a faiskoláról és fásításról alkotott szabály- rendelet módosítása tárgyában a képviselő- testület által folyó évi augusztus hó 27-én tartott közgyűlésen hozott 92—1899. Kgy. számú határozat s a módosított szabály- rendelet f. évi szeptember hó 7-től 22-ig terjedő 15 napon át a városházánál Néma Gusztáv első aljegyző hivatalos helyiségében közszemlére ki lesz téve s az bárki által megtekinthető s a netaláni felebbezés ellene ugyanazon idő alatt beadható. Nagy-Károly, 1899. augusztus hó 31-én. Hetey Ábrahám, h. polgármester. — Sertés-zárlat-feloldás. Nyíregyháza város területén és határában a sertésvész | megszűnt s igy a zár feloldatott, a sertés-1 vásárok megfognak tartatni. — Udvari czim. Gölsdorf Károlynak, a | Krondorfi-savanyuviz kutvállalat tulajdono- j sának a cs. és kir. udvari szállítói czim j legkegyelmesebben adományoztatott. E czim adományozás abban nyeri magyarázatát,! hogy az előzékeny és minden irányban figyelmes szállító buzgalmának sikerült kivívnia azt, hogy e kitűnő üdítő hatású sa- j vanyuvfcz, nyálkaoldó hatásánál fogva, mint J élvezeti ital az udvar által is elfogadtatott, j — Hirdetmény. Alantirott küldöttségi elnök közhírré teszi, hogy Nagy-Károly város i választás alá nem eső képviselői 1900. évi névjegyzékének bizottság által leendő összeállítása folyó év szeptember 13-án délutáni 3 órakor a városházánál Néma Gusztáv első aljegyző hivatalos helyiségében nyilvánosan fog eszközöltetni. Az adóhivatal által e czélra elkészített kimutatás az ideig a városházánál Néma Gusztáv első aljegyző hivatalos helyiségében a hivatalos órák alatt megtekinthető. Nagy-Károly, 1899. szept. 6-án. Bre- zanóczy Sándor, küldöttségi elnök. — Hirdetmény. Szatmárvármegye alispánjától. 25,094—899. sz. A montevideói cs. és kir. osztrák-magyar ügyvivőség azon körülményre hívja fel a figyelmet, hogy azon osztrák és magyar alatvalók, kik Genuából Montevideón keresztül Chilébe utaznak, Genuába közvetlen jegyet kapnak ugyan égé-1 szén rendeltetési helyükig, azonban nem figyelmeztetnek arra, hogy Montevideóban közvetlen csatlakozás nemiévén, ott 8—10 napon át kell magukat fentartaniok, a mit ezek mint többnyire vagyontalan emberek csak úgy tehetnek meg, ha legszükségesebb ruhaneműjüket is eladják. A fenti körülményről a lakosság figyelmeztetik. Nagy- Károly, 1899. augusztus hó 22. Alispán helyett: Illosvay, s k. vármegyei főjegyző. — Értesittetik a város közönsége, hogy a házipénztári és a községi közmunkára vonatkozó 1900. évi költségvetés megállapítására, — a közmunka erő mérvének, — s a váltság ár megállapítására, valamint a közmunka tartozás egy részének kötelező megváltására vonatkozó 103—1899. kgy. számú határozat a városházánál Néma Gusztáv első aljegyző hivatalos helyiségében a mai naptól számítandó 15 napon át közszemlére ki van téve s az a hivatalos órák alatt bárki által megtekinthető a netaláni felebbezés ellene a közszemlére kitétel ideje alatt beadható. Nagy-Károly, 1899. évi szeptember 6. Hetey Ábrahám, h. polgármester. — Kimutatás. A Palancsa község tüzkárosultjai részére adakoztak: N. N., N. N. 10—10 krt, N. N. 20 krt, N. N., N. N., B. R. P., N. N., N. N., N. N., K., N. N., N. N., R. T. A., N. N., N. N., N. N., N. N., Hancsis Illés, Sz. J. 10—10 krt, Stern Emil 20 krt, Takarékpénztár, Népbank 50—50 krt, B. L. 10 krt, N. N. 20 krt, N. N. 10 krt, Zaják Antal 20 krt, N. N. 10 krt, N. N. 20 krt, N. N., N. N. 10—10 krt, N. N. 30 krt, N. N. 50 krt, N. N., N. N., N. N., N. N. 10—10 krt, Janitzky Albert, Ignácz Jenő 20—20 krt, Brichta Miksa, N. N. 10—10 krt, Kínál József 20 krt, Nagy- Károlyban 40 krt, N. N., N. N. 10—10 krt, Nonn Gyula 50 krt, N. N. 10 krt., N. N. 30 krt, Buchman Györgyné 10 krt, Kun István 20 krt. Össszesen : 8 frt 20 kr. Nagy- Károly, 1899. augusztus 31-én. Csorba Gyula, h. rendőrkapitány. — Hirdetmény. 21856—899. Szatmárvármegye alispánjától. A nagyméltóságu földmivelésügyi m. kir. miniszter urnák f. évi julius hó 11-én 54,999. sz. a. kelt rendeleté folytán múlt évi október hó 20-án 30,617. sz. a. kelt rendeletem hatályon kívül helyezése mellett közlöm, hogy az osztrák cs. és kir. belügyminiszter urnák f. évi jun. hó 22-én 20,074. sz. a. kelt rendelete alapján a styriai cs. kir. helytartóság által folyó évi julius hó 4-én 22,450. sz. a. kiadott hirdetmény szerint a Magyar- és Horvát- Szlavonországok járványmentes és osztrák részről állatforgalmi korlátozás alá nem vett területeiről, valamint ezen országok ragadós száj- és körömfájás, sertésvész vagy sertés- orbáncz miatt osztrák részről lezárt területeinek járványmentes községeiből származó vágómarhák és a 120 klgrm. élősúlyon aluli sertések Grácz város közvágóhidjára ezentúl minden külön engedély nélkül is bevihetők. Nagy-Károly, 1899. augusztus 4. Alispán helyett: Ilosvay, vármegyei főjegyző. — Az állami anyaicönyvekböl. A folyó év augusztus hó második felében elhunytak: Papp Margit Rozália Mária r. kath. 10 hónapos, Weisz Mária izraelita 8 hónapos, Oláh Sándor 11 éves, Szabó Györgyné szül. Osán Mária gör. kath. 40 éves, Erdei Juliánná ev. ref. 16 hónapos, Simkó József László róm. kath. 6 napos, özv. Uhár Józsefné szül. Patái Juliánná ev. ref. 43 éves, Fábián Erzsébet gör. kath. 9 hónapos, Papp Sándor gör. kath. 2 hónapos, Kerekes István róm. kath. 6 hónapos, Csörn Sámuel ev. ref. 3 hónapos, Török Gábor róm. kath. 4 hónapos, Juhász Jánosné szül. Molnár Ágnes ev. ref. 63 éves, Mózer Sándor róm. kath. 5 hónapos, Csorba István gör. kath. 8 napos, Balogh Jánosné szül. Gyirászi Juliánná g. kath. 51 éves, Turbucz Margit Mária ev. ref. 13 hónapos, Pilcz Terézia ev. ref. 14 éves, Pakocs Károly róm. kath. 4 hónapos, Asztalos Erzsébet ev. ref. 10 hónapos, Bombár Lajos gör. kath. 9 hónapos, Tomsa Irén gör. kath. 2 hónapos, Meiz Istvánné szül. Lang Mária róm. kath. 63 éves, Kiss József ev. ref. 60 éves, Fülöp Mária gör. kath. 6 napos, Mós Mária róm. kath. 7 éves, Kovács Károly ev. ref. 21 éves, Papp Gyula gör. kath. 18 napos, Farkas Mária róm. kath. 6 hónapos, Feinsilber Rozália izr. 1 hónapos, Bodon György gör. kath. 25 éves. — A teáról. Mint a népdal mondja, a kávé, meg a tea is zenghetné: minden rosszat rám fognak az emberek. Ebben pedig nincs igazuk. A tea hatóanyaga, a tein ugyan majdnem egy és ugyanazon természetű, mint a fekete kávé hatóanyaga, a coffein, de minda- kettőnél az ártalmasság momentuma csak akkor következik be, ha túlzásba visszük az általuk nyújtott élvezetet. Kis mennyiségben élvezve a teát, épp úgy mint a fekete kávé, kellemesen izgatja a szivet, élénkíti a szívműködést, gyorsítja a vérkeringést, javítja az étvágyat és fokozza a munkakedvet. Nagy mennyiségben azonban ártalmas, épp úgy mint a fekete kávé, mert szívdobogást és nyugtalan vérlüktetést idéz elő. Itt is áll tehát az a szabály, hogy az emberek mértéktelen- sége rossz hírbe keverheti még a tejet is. Ha egy gyönge idegzetű ember tiz-tizenkét csésze teát fogyaszt egy ülőhelyen, akkor ne csodálkozzon, ha vére fölizgul, és ne okozza a teint, hanem saját magát. A teázásnál továbbá nem éppen lényegtelen a rum kérdése sem. Nagyon helytelenül cselekszenek azok, akik teás rumot isznak, jobb volna és okosabb, ha rumos teát innának. Nem okvetlenül szükséges, hogy a teához való rum egyenesen Jamaikából jöjjön, de az sem elengedhetetlen kelléke, hogy festékből és dena- turalizált spirituszból álljon elő. Ilyen rummal készített tea még az erős idegzetű embert is felizgatja annyira, hogy álmatlansággal bűnhődik a kétes élvezetért és másnap fejfájással fizeti meg azt, hogy nem volt elég óvatos és nem válogatta mega forrást, amelyből teáját és rumját beszerzi. — Értesítés. Brassó vármegyének 1899. évi január hó 30-án tartott közgyűlésében alkotott szabályrendeletét, mely által a házalás a vármegye területén akként korlátoztatott, hogy a házalási szabályok 17. §-ában és eme §-t kiegészítő későbbi rendelet bizonyos vidékek lakóinak biztosított jogok épségben tartása mellett, nagy községekben a láttamozásiéi számított 3, kis községekben pedig 8 napon át engedtetik meg, hogy továbbá a házaló kereskedők egy-egy városban vagy községben, üzletük gyakorlása végett minden három hónapban csak egyszer jelenhetnek meg — a nagyméltóságu m. kir. kereskedelmi miniszter ur, 17.323.—VIII. szám alatt jóváhagyta. Nagy-Károly, 1899. augusztus 28. Csorba Gyula, h. rendőr- kapitány. — Hirdetmény. Értesittetik a közönség, miszerint Felső-Bánya rendezett tanácsú városnak múlt évi február hó 28-án tartott közgyűlésében 3. szám alatt megállapított szabályrendeletet, mely által a házaló kereskedés nevezett város területén a fennálló házalási szabályok 17. §-ában és a c) §-t kiegészítő későbbi rendeletekben bizonyos vidékek lakóinak biztosított jogok épségben tartása mellett — eltiltatott, — a kereskedelemügyi m. kir. miniszter urnák 37028— VIII. szám alatt jóváhagyatott. Nagy-Károly, 1899. augusztus 1. Csorba Gyula, h. rendőr- kapitány. — A „Spiritizmus.“ Irta Volkenberg Alajos dr. papn. intézeti tanulmányi fel- ügyelügyelő Szatmáron. A budapesti kir. magyar tudományegyetem hittudományi karától a Horváth-íele díjjal kitüntetett pályamunka. A 19 nyomatott ivre (nagy nyol- czadrét) terjedő mű teljes világításba, helyezi a spiritizmust, korunknak ezen divatos és talányos kérdését úgy tudományos, mint valláserkölcsi tekintetben ; bemutatja a kérdésnek legújabb fejleményeit is és különös tekintettel van épen a magyarországi viszonyokra. A mű ára 2 frt, egészen vászonba kötve 2 frt 50 kr. Kapható a szerzőnél (Szatmár, papnevelde), ki az összeg beküldése után művét bérmentve küldi. — A czukor nem árt. Nagy lesz az öröm a gyermekszobákban, a hová eljut ez a hir. Eddig még a legjobb mama is megtiltotta a sok czukorevést, sőt válságos pillanatokban a szigorú doktor bácsi segítségét is kikérte, hogy elszoktassa a kis majszoló- kat az édességektől. A doktor bácsi azonban ezentúl nem áll többé a mama pártjára, mert a mint az Ifjúság és Egészség czimü folyóirat Írja, tévedésen alapult az a hir, mintha a czukor ártana a gyermek fogának. Sőt ellenkezőleg, a czukor egyike a legkiválóbb táplálószereknek s a rossz fog meg a czukor között csak látszólagos az összefüggés. És ha mindenáron összefüggést akarunk keresni a kettő között, akkor inkább azt kell mondanunk, hogy a rossz fogú gyermekek, a kik rendszerint egyébként is betegek, mintegy ösztönszerüleg szeretik a czukrot, ezt a jó tápláló anyagot. És hogy a czukor nem is rontja a fogakat, azt éppen az angolok bizonyítják, mert ők esznek legtöbb czukrot s mégis nekik van legjobb foguk. De árt a fognak a mindenféle czuk- rászsütemény, meg bonbon, mert ezekben savak vannak s rontják a fog zománczát és a belsejét is. Felelős szerkesztő: Papp Béla. Főmunkatárs: Simkó Géza. Laptulajdonos és kiadó: Sarkadi N. Zsigmond.