Nagy-Károly és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1899-09-07 / 36. szám

NAGY-KÁROLY és VIDÉKE. rendőrkapitány nejével fél kilenczkor jelent meg az ekkor már zsúfolásig megtelt üveg­teremben, a hol tisztelőik harsány éljen­nel fogadták őket. Természetes, hogy a sze- szeretet-lakomák kedves fűszerében, a po­hárköszöntőkben sem volt hiány. Nem vol­tak itt előre kijelölt, úgynevezett hivatalos szónokok, hanem mindenki akkor beszélt, a mikor szive sugalta. Elsőnek Medvey La­jos kelt fel és mint a dalárda veterán tagja ékes szavakkal fejtegette Demidornak az egylet felvirágoztatására irányuló érdemeit. Medvey is, meg az utána felszólaló Bródy Lajos is Demidorért ürítették áldomáspoha­rukat. Demidor talpraesett válasza után a pohárköszöntők szakadatlan sora követ­kezett. Poharat ürítettek Janitzky Albert Demidorért, mint az igazság és méltányos­ság emberéért; Gsóti Márk Demidorért, mint a humor megtestesült képviselőjéért és De- midornéért, mint a humor fő-főinditóokáért; Kerekes Ödön a dalárdáért; Kerekes Ber­talan a jelenlevő díszes hölgykoszorúért; Nagy Elek az elfoglaltsága miatt távollevő polgár- mesterért, Néma Gusztáv Hetey Ábrahám fő­jegyzőért, mint a városi magisztrátus jelenlevő képviselőjéért; Demidor Ignácz a piaris­tákért, Karaszka Kálmán Poór Jánosért, Poór János a független polgárságért stb. Megjegyezzük, hogy a dalárda — mintegy fűszerül — szebbnél szebb dalokkal gyö­nyörködtetett bennünket. Teljes elismeréssel adózunk Szalontaynak, az Olvasókör vendég­lősének azért a pontos kiszolgálásért, melyet a mintegy 130 tagból álló asztaltársasággal szemben tanúsított. — Beteg tanár. Mint részvéttel érte­sülünk Jakab Gyula kegyesrendi főgyimn. tanár súlyos betegen műtét czéljából vasár­nap este Budapestre utazott. A közkedvelt­ség és szeretetnek örvendő tanárnak őszin­tén óhajtjuk, hogy friss egészségben lássuk ismét körünkbe. — Főgimnáziumunkban a beiratások még mindig folynak. Eddig 363 tanuló iratkozott be s igy a tavalyi létszám alig szenved vál­tozást. — 5660. A zsidók korszámítása szerint múlt kedden, folyó hó 5-én uj naptári év, még pedig az 5660-dik év kezdődött meg. Ekkor volt ugyanis az évet kezdő Tisri hónapjának első napja és újév nagy ünnepe, midőn is izraelita polgártársaink, valamint az erre következő nyolczad napi Jóm Kipur napján, mindnyájan templomba vonulnak s ott az egész napot, sőt az éjét is ájtatosság- gal töltik. Ekkor tehát csönd és nyugalom van az üzletekben és az utczák is csak a templomba járás idején elevenülnek meg. — Lopás. Folyó hó 5-én éjjel isme­retlen tettesek Schuller Jakab kaplony-utczai lakos kárára az utcza felőli szobából összes ágybélit, több férfi és női ruhaneműt ellop­tak. — Tettesek az udvarfelőli ablakon át hatoltak be a szobába. A rendőrség és a csendőrség a nyomozatot erélyesen folytatja, eddigelé még eredménytelenül. — Tűz. Folyó hó 2-án hajnalban 1 és 2 óra közt a magyar államvasut 53-ik őr­háza és a nagygőzmalom közt egy boglya széna a Magyar József vasúti őr kárára is­meretlen okból meggyuladt s elégett. — Rendelet. A nagyméltóságu m. kir. belügyminiszter urnák 42159/897. körren­deletére való hivatkozással értesítem Nagy- Károly város közönségét, hogy a gyalogjár­dákon való kerékpározás, a közbiztonság, közrend és szabad közlekedés biztosítása szempontjából megtiltatik. Fenti rendelet ellen vétők vagy cselekvők rendőri kihágást követnek el, s 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, visszaesés esetében pedig 8 napig terjedhető elzárással és 200 koronáig ter­jedhető pénzbüntetéssel bűntetteinek. Nagy- Károly, 1899. szeptember 6-án. Demidor Ignácz, rendőrkapitány. — Hirdetmény-kivonat. A magy. kir. kassai III. honvéd kerületi parancsnokság­nak folyó évi szeptember hó 1-én 5512. szám alatt kelt hirdetménye folytán a hely­ben állomásozó magyar kir. szatmári 12. honvéd gyalogezred 3. zászlóalja részére 1900. évi január hó 1-től, 1900. évi deczern- ber hó 31-éig szükséges kenyér biztosítása iránt, folyó évi október hó 9-én délelőtti 9 órakor Szatináron az említett ezred kezelő­tiszti irodájában írásbeli ajánlatok alapján, — biztosítási tárgyalás fog tartatni. A szál­lítás iránti feltételek a helyben lévő zászló­alj kezelőtiszti irodájában a rendes hivatalos órák alatt megtudhatók. — Színházi heti miisor. Ma, csütörtö­kön, 1899. szept. 7-én, Markovits Margit jutalomjátékául: Makranczos hölgy. Vígjáték 3 felvonásban. Irta: Shakespeare. — Pén­teken, szept. 8-án népelőadás, felére leszál­lított helyárakkal: 1848. (Hadak útja.) Lát­ványos történeti színmű 9 képben. Irta: Verő György. — Szombaton, 1899. szept. 9-én, Baghy Gyula jutalomjátékául: Vál­junk el. Kitűnő vígjáték 3 felvonásban. írta: Sardou V. Vasárnap, szept. 10-én d. u. fél 4 órai kezdettel, felére leszállított helyárak­kal, gyermek és népelőadásul: Csizmadia mint kisértet. Énekes népszínmű 3 felv. Irta: Szigethy J. Este fél 8 órakor rendes helyárakkal: Csókonszerzett vőlegény. Énekes bohózat 3 felvonásban. Irta: Szigethy József. — Hétfőn, szept. 11-én, bérletfolyamban: Lili és a szerelmes tüzér. Énekes vígjáték 3 felvonásban. Irta: Hervée. — Kedden szept. 12-én, Abonyi Aranka jutalomjátékául: A dolovai nábob leánya. Színmű 5 felvo­násban. Irta: Herczeg Ferencz. — Szerdán, szeptember 13-án : Három Kázmér. Énekes bohózat 3 felvonásban. Irta: Beöthy L. —■ Uj bohózat. Legközelebb színre kerül társulatunk működésének vége felé: „Krach Móni az óbudai fenegyerek.“ Énekes bohózat 3 felvonásban. Irta: Ferenczy Frigyes.^ Megjegyzendő, hogy a szinügyi-bizottság jog­körébe tartozik a műsoron esetleg változ­tatni. — Az izr. templomban vasárnap dél­előtt 11 órakor gyászistenitisztelet fog tar­tatni Erzsébet királyné halála emlékére. — Felhivatnak mindazon háztulajdono­sok, kik a telkeik vagy járdájok elébe gömb-akáczfákat óhajtanak ültettetni, je­lentkezzenek a városgazdái hivatalba, hogy még ez ősz folyamán megrendelhe­tő legyen. Nagy-Károly, 1899. szept. 5. Vaday Menyhért, városgazda. 1—3 — Hirdetmény. Értesittetik a város közönsége, hogy földhordóhely vétele tár­gyában kötött szerződés jóváhagyására vo­natkozó 105—899. kgy. sz. határozat, vala­mint a szerződés a városházánál Néma Gusztáv első aljegyző hivatalos helyiségében a mai naptól számítandó 30 napon át köz­szemlére ki van téve, s az a hivatalos órák alatt bárki által megtekinthető s netaláni felebbezés ellene a közszemlére kitétel ideje alatt beadható. Nagy-Károly, 1899. szeptem­ber hó 6-án. Hetey Ábrahám, h. polgár- mester. — Az iparos tanoncz-iskolába az 1899—1900-ik tanévre a beiratások folyó hó 10-től 15-ig, naponként délután 5—7 óra között eszközöltetnek az ev. ref. fiiskolában és pedig: 11. és 12-én az A) és B) I-ső osztályokba, 13-án a Il-ik osztályba, 14-én a III-ik osztályba lépő tanonczoknak. A tanítás szept. 15-én, d. u. 5 órakor kezdetét veszi. Felkérem azért a tanoncztartó iparos urakat, hogy tanonczaikat ez idő alatt pon­tosan írassák be. A szept. 15-ig be nem iratkozott tanonczok mesterei haladéktalanul az iparhatósághoz jelentetnek be. Köteles minden tanoncz magát ellenőrző- és olvasó­könyvvel, valamint iró- és rajzeszközökkel ellátni. Nagy-Károly, 1899. szept. 6. Lukács Mihály, iparos tanoncz-iskola igazgató. — A népünnnepélyt rendező bizottság részéről fölhivatik a nagyérdemű közönség, hogy a nyereménytárgyakat, — melyek Kerekes Ödön üzletében vannak elhelyezve, — szeptember 10-ikének d. e. 9 órájáig annyival is inkább átvenni szíveskedjék, mert a ki nem váltott nyereménytárgyak ugyanaz nap d. e. 10 és fél órakor a polgári kaszinó helyiségében a népnevelési egylet által nyil­vános árverésen elfognak adatni, mely al­kalomra a nagyérdemű közönséget ezúttal meghívja a rendező-bizottság. — Sertésvész. Tudomására hozatik a közönségnek, miszerint Kaplony községben a sertésvész szórványosan fellépett. Nagy- Károly, 1899. szept. 2. Csorba Gyula, h. rendőrkapitány. — Értesittetik a város közönsége, hogy a faiskoláról és fásításról alkotott szabály- rendelet módosítása tárgyában a képviselő- testület által folyó évi augusztus hó 27-én tartott közgyűlésen hozott 92—1899. Kgy. számú határozat s a módosított szabály- rendelet f. évi szeptember hó 7-től 22-ig terjedő 15 napon át a városházánál Néma Gusztáv első aljegyző hivatalos helyiségében közszemlére ki lesz téve s az bárki által megtekinthető s a netaláni felebbezés ellene ugyanazon idő alatt beadható. Nagy-Károly, 1899. augusztus hó 31-én. Hetey Ábrahám, h. polgármester. — Sertés-zárlat-feloldás. Nyíregyháza város területén és határában a sertésvész | megszűnt s igy a zár feloldatott, a sertés-1 vásárok megfognak tartatni. — Udvari czim. Gölsdorf Károlynak, a | Krondorfi-savanyuviz kutvállalat tulajdono- j sának a cs. és kir. udvari szállítói czim j legkegyelmesebben adományoztatott. E czim adományozás abban nyeri magyarázatát,! hogy az előzékeny és minden irányban figyelmes szállító buzgalmának sikerült ki­vívnia azt, hogy e kitűnő üdítő hatású sa- j vanyuvfcz, nyálkaoldó hatásánál fogva, mint J élvezeti ital az udvar által is elfogadtatott, j — Hirdetmény. Alantirott küldöttségi elnök közhírré teszi, hogy Nagy-Károly város i választás alá nem eső képviselői 1900. évi névjegyzékének bizottság által leendő össze­állítása folyó év szeptember 13-án délutáni 3 órakor a városházánál Néma Gusztáv első aljegyző hivatalos helyiségében nyilvánosan fog eszközöltetni. Az adóhivatal által e czélra elkészített kimutatás az ideig a városházánál Néma Gusztáv első aljegyző hivatalos helyi­ségében a hivatalos órák alatt megtekint­hető. Nagy-Károly, 1899. szept. 6-án. Bre- zanóczy Sándor, küldöttségi elnök. — Hirdetmény. Szatmárvármegye alis­pánjától. 25,094—899. sz. A montevideói cs. és kir. osztrák-magyar ügyvivőség azon körülményre hívja fel a figyelmet, hogy azon osztrák és magyar alatvalók, kik Genuából Montevideón keresztül Chilébe utaznak, Genuába közvetlen jegyet kapnak ugyan égé-1 szén rendeltetési helyükig, azonban nem figyelmeztetnek arra, hogy Montevideóban közvetlen csatlakozás nemiévén, ott 8—10 napon át kell magukat fentartaniok, a mit ezek mint többnyire vagyontalan emberek csak úgy tehetnek meg, ha legszükségesebb ruhaneműjüket is eladják. A fenti körül­ményről a lakosság figyelmeztetik. Nagy- Károly, 1899. augusztus hó 22. Alispán helyett: Illosvay, s k. vármegyei főjegyző. — Értesittetik a város közönsége, hogy a házipénztári és a községi közmunkára vonatkozó 1900. évi költségvetés megállapí­tására, — a közmunka erő mérvének, — s a váltság ár megállapítására, valamint a közmunka tartozás egy részének kötelező megváltására vonatkozó 103—1899. kgy. számú határozat a városházánál Néma Gusz­táv első aljegyző hivatalos helyiségében a mai naptól számítandó 15 napon át közszemlére ki van téve s az a hivatalos órák alatt bárki által megtekinthető a netaláni felebbezés ellene a közszemlére kitétel ideje alatt bead­ható. Nagy-Károly, 1899. évi szeptember 6. Hetey Ábrahám, h. polgármester. — Kimutatás. A Palancsa község tüz­károsultjai részére adakoztak: N. N., N. N. 10—10 krt, N. N. 20 krt, N. N., N. N., B. R. P., N. N., N. N., N. N., K., N. N., N. N., R. T. A., N. N., N. N., N. N., N. N., Hancsis Illés, Sz. J. 10—10 krt, Stern Emil 20 krt, Takarékpénztár, Népbank 50—50 krt, B. L. 10 krt, N. N. 20 krt, N. N. 10 krt, Zaják Antal 20 krt, N. N. 10 krt, N. N. 20 krt, N. N., N. N. 10—10 krt, N. N. 30 krt, N. N. 50 krt, N. N., N. N., N. N., N. N. 10—10 krt, Janitzky Albert, Ignácz Jenő 20—20 krt, Brichta Miksa, N. N. 10—10 krt, Kínál József 20 krt, Nagy- Károlyban 40 krt, N. N., N. N. 10—10 krt, Nonn Gyula 50 krt, N. N. 10 krt., N. N. 30 krt, Buchman Györgyné 10 krt, Kun István 20 krt. Össszesen : 8 frt 20 kr. Nagy- Károly, 1899. augusztus 31-én. Csorba Gyula, h. rendőrkapitány. — Hirdetmény. 21856—899. Szatmár­vármegye alispánjától. A nagyméltóságu földmivelésügyi m. kir. miniszter urnák f. évi julius hó 11-én 54,999. sz. a. kelt ren­deleté folytán múlt évi október hó 20-án 30,617. sz. a. kelt rendeletem hatályon kívül helyezése mellett közlöm, hogy az osztrák cs. és kir. belügyminiszter urnák f. évi jun. hó 22-én 20,074. sz. a. kelt rendelete alap­ján a styriai cs. kir. helytartóság által folyó évi julius hó 4-én 22,450. sz. a. kiadott hirdetmény szerint a Magyar- és Horvát- Szlavonországok járványmentes és osztrák részről állatforgalmi korlátozás alá nem vett területeiről, valamint ezen országok ragadós száj- és körömfájás, sertésvész vagy sertés- orbáncz miatt osztrák részről lezárt terüle­teinek járványmentes községeiből származó vágómarhák és a 120 klgrm. élősúlyon aluli sertések Grácz város közvágóhidjára ezentúl minden külön engedély nélkül is bevihetők. Nagy-Károly, 1899. augusztus 4. Alispán helyett: Ilosvay, vármegyei főjegyző. — Az állami anyaicönyvekböl. A folyó év augusztus hó második felében elhunytak: Papp Margit Rozália Mária r. kath. 10 hó­napos, Weisz Mária izraelita 8 hónapos, Oláh Sándor 11 éves, Szabó Györgyné szül. Osán Mária gör. kath. 40 éves, Erdei Ju­liánná ev. ref. 16 hónapos, Simkó József László róm. kath. 6 napos, özv. Uhár Józsefné szül. Patái Juliánná ev. ref. 43 éves, Fábián Erzsébet gör. kath. 9 hónapos, Papp Sándor gör. kath. 2 hónapos, Kerekes Ist­ván róm. kath. 6 hónapos, Csörn Sámuel ev. ref. 3 hónapos, Török Gábor róm. kath. 4 hónapos, Juhász Jánosné szül. Molnár Ágnes ev. ref. 63 éves, Mózer Sándor róm. kath. 5 hónapos, Csorba István gör. kath. 8 napos, Balogh Jánosné szül. Gyirászi Ju­liánná g. kath. 51 éves, Turbucz Margit Mária ev. ref. 13 hónapos, Pilcz Terézia ev. ref. 14 éves, Pakocs Károly róm. kath. 4 hónapos, Asztalos Erzsébet ev. ref. 10 hó­napos, Bombár Lajos gör. kath. 9 hónapos, Tomsa Irén gör. kath. 2 hónapos, Meiz Istvánné szül. Lang Mária róm. kath. 63 éves, Kiss József ev. ref. 60 éves, Fülöp Mária gör. kath. 6 napos, Mós Mária róm. kath. 7 éves, Kovács Károly ev. ref. 21 éves, Papp Gyula gör. kath. 18 napos, Farkas Mária róm. kath. 6 hónapos, Feinsilber Ro­zália izr. 1 hónapos, Bodon György gör. kath. 25 éves. — A teáról. Mint a népdal mondja, a kávé, meg a tea is zenghetné: minden rosszat rám fognak az emberek. Ebben pedig nincs igazuk. A tea hatóanyaga, a tein ugyan majdnem egy és ugyanazon természetű, mint a fekete kávé hatóanyaga, a coffein, de minda- kettőnél az ártalmasság momentuma csak akkor következik be, ha túlzásba visszük az általuk nyújtott élvezetet. Kis mennyiségben élvezve a teát, épp úgy mint a fekete kávé, kellemesen izgatja a szivet, élénkíti a szív­működést, gyorsítja a vérkeringést, javítja az étvágyat és fokozza a munkakedvet. Nagy mennyiségben azonban ártalmas, épp úgy mint a fekete kávé, mert szívdobogást és nyugtalan vérlüktetést idéz elő. Itt is áll tehát az a szabály, hogy az emberek mértéktelen- sége rossz hírbe keverheti még a tejet is. Ha egy gyönge idegzetű ember tiz-tizenkét csésze teát fogyaszt egy ülőhelyen, akkor ne csodálkozzon, ha vére fölizgul, és ne okozza a teint, hanem saját magát. A teázásnál továbbá nem éppen lényegtelen a rum kér­dése sem. Nagyon helytelenül cselekszenek azok, akik teás rumot isznak, jobb volna és okosabb, ha rumos teát innának. Nem ok­vetlenül szükséges, hogy a teához való rum egyenesen Jamaikából jöjjön, de az sem el­engedhetetlen kelléke, hogy festékből és dena- turalizált spirituszból álljon elő. Ilyen rum­mal készített tea még az erős idegzetű embert is felizgatja annyira, hogy álmatlansággal bűnhődik a kétes élvezetért és másnap fej­fájással fizeti meg azt, hogy nem volt elég óvatos és nem válogatta mega forrást, amely­ből teáját és rumját beszerzi. — Értesítés. Brassó vármegyének 1899. évi január hó 30-án tartott köz­gyűlésében alkotott szabályrendeletét, mely által a házalás a vármegye területén akként korlátoztatott, hogy a házalási szabályok 17. §-ában és eme §-t kiegészítő későbbi rendelet bizonyos vidékek lakói­nak biztosított jogok épségben tartása mellett, nagy községekben a láttamozásiéi számított 3, kis községekben pedig 8 napon át engedtetik meg, hogy továbbá a házaló kereskedők egy-egy városban vagy községben, üzletük gyakorlása végett minden három hónapban csak egyszer jelenhetnek meg — a nagyméltóságu m. kir. kereskedelmi miniszter ur, 17.323.—VIII. szám alatt jóváhagyta. Nagy-Károly, 1899. augusztus 28. Csorba Gyula, h. rendőr- kapitány. — Hirdetmény. Értesittetik a közönség, miszerint Felső-Bánya rendezett tanácsú vá­rosnak múlt évi február hó 28-án tartott közgyűlésében 3. szám alatt megállapított szabályrendeletet, mely által a házaló keres­kedés nevezett város területén a fennálló házalási szabályok 17. §-ában és a c) §-t kiegészítő későbbi rendeletekben bizonyos vidékek lakóinak biztosított jogok épségben tartása mellett — eltiltatott, — a kereske­delemügyi m. kir. miniszter urnák 37028— VIII. szám alatt jóváhagyatott. Nagy-Károly, 1899. augusztus 1. Csorba Gyula, h. rendőr- kapitány. — A „Spiritizmus.“ Irta Volkenberg Alajos dr. papn. intézeti tanulmányi fel- ügyelügyelő Szatmáron. A budapesti kir. magyar tudományegyetem hittudományi ka­rától a Horváth-íele díjjal kitüntetett pálya­munka. A 19 nyomatott ivre (nagy nyol- czadrét) terjedő mű teljes világításba, helyezi a spiritizmust, korunknak ezen divatos és talányos kérdését úgy tudományos, mint valláserkölcsi tekintetben ; bemutatja a kér­désnek legújabb fejleményeit is és különös tekintettel van épen a magyarországi viszo­nyokra. A mű ára 2 frt, egészen vászonba kötve 2 frt 50 kr. Kapható a szerzőnél (Szatmár, papnevelde), ki az összeg bekül­dése után művét bérmentve küldi. — A czukor nem árt. Nagy lesz az öröm a gyermekszobákban, a hová eljut ez a hir. Eddig még a legjobb mama is meg­tiltotta a sok czukorevést, sőt válságos pilla­natokban a szigorú doktor bácsi segítségét is kikérte, hogy elszoktassa a kis majszoló- kat az édességektől. A doktor bácsi azonban ezentúl nem áll többé a mama pártjára, mert a mint az Ifjúság és Egészség czimü folyóirat Írja, tévedésen alapult az a hir, mintha a czukor ártana a gyermek fogának. Sőt ellenkezőleg, a czukor egyike a legki­válóbb táplálószereknek s a rossz fog meg a czukor között csak látszólagos az össze­függés. És ha mindenáron összefüggést aka­runk keresni a kettő között, akkor inkább azt kell mondanunk, hogy a rossz fogú gyermekek, a kik rendszerint egyébként is betegek, mintegy ösztönszerüleg szeretik a czukrot, ezt a jó tápláló anyagot. És hogy a czukor nem is rontja a fogakat, azt éppen az angolok bizonyítják, mert ők esznek leg­több czukrot s mégis nekik van legjobb foguk. De árt a fognak a mindenféle czuk- rászsütemény, meg bonbon, mert ezekben savak vannak s rontják a fog zománczát és a belsejét is. Felelős szerkesztő: Papp Béla. Főmunkatárs: Simkó Géza. Laptulajdonos és kiadó: Sarkadi N. Zsigmond.

Next

/
Thumbnails
Contents