Nagy-Károly és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1899-04-27 / 17. szám

XVI. évfolyam. Nagy-Károly, 1899. április 27. 17-ik szám. NAGY-KAROLY és VIDÉKÉ Társadalini, szepirocLalmi és isxxxerettexjeszt© Ixetila/p. NAGY KÁROLY VÁROS HIVATALOS HIRDETÉSEINEK KÖZLÖNYE. Megjeleli minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre 4 frt. Negyedévre 1 frt. Félévre . . 2 frt. j Egyes szám 10 kr. Községi jegyzők és tanítóknak egész évre 3 frt. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Deák-Ferencz-utcza 40. szám. (A római kath. elemi iskolával szemben.) Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 15 kr. Bélyegdij minden beiktatásért 30 kr. Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Kéziratok nem adatnak vissza. Nagy-Károly város egy életérdeke. A vármegye jelenlegi központjá­nak egy régi óhajtása, a mely idáig, hogy függő kérdés ; a jövedelmezőséget biztosítani nem képesített vonalok irá­nyítása miatt volt meddő, — ma már a teljesülés stádiumába léphet, ha a Gs. Lázár Elemér mérnök által ter­vezett és gyakorlatinak bizonyult vasút­vonal kiépítéséhez a megfelelő hozzá­járulás kérdésében nem tétovázunk. Midőn részünkről őszintén üdvö­zöljük az életképes eszmét és azt a siker útjára terelni, tehetségünkhöz ké­pest hozzájárulunk, felhívjuk eme a trace-ra mindazok figyelmét, a kik a közérdekű intézmény keretében, egyéni érdekük támogatását is feltalálhatják. Ilyen ember pedig, a ki valamely számottevő foglalkozással bir, — főleg Nagy-Károlyban alig képzelhető; mert hiszen egy vasútvonal egyéni szükség­letet pótol olyan egyénnel szemben is, a ki nem üzlet-ember vagy gazdálkodó ; legvégső szolgálmányában pedig mint közlekedési kényelmi eszköz, már ol­csóságával is megtakarítást eredményez. A legnagyobb haszon ebből két­ségtelenül az üzletemberre; másodsor­ban a gazdálkodóra háramlik és e kettő kapcsolatában a város emelkedését biztosítja. De ha a haszontökében a legkisebb részesedési hányadot ke­ressük, akkor is minden lélekre esik 1 frt 85*3 kr. évenkinti értékegység, a melyhez képest ez, — a befektetés egyénenkint 8 frt 98 krt téve — 20'6%-ra van elhelyezve. Most már az a kérdés: képes-e a vasútvonal áruforgalma az egyes szá­mára biztosítani a 20*6°/o-os állandó üzletet? Ezt meghatározza első sorban azon körülmény, hogy a vonal vidéke bir-e elegendő árufelesleggel ? másodsorban a vonal végpontoknak bekapcsolása va­lamely jelentékenyebb forgalmi vonalba hoz-e és mit? A személyforgalom egy ilyen hosz- szuságu vonalnál csak mint mellék­körülmény van számításban, még jelen esetben is, a midőn pedig a vasút négy vármegye érintkezési vonalán ha­ladva végig, jelentékeny közlekedési tényező számba vehető és igy normális | áruszállítás mellett is üzemfelesleget helyez kilátásba a 85.000 lélek vonal- menti népessége után, a melyhez hoz­zájárul a megyék között várható átmenő forgalom. Hanem, mert a tervezett vasút fő­leg „ mezőgazdasági szolgálatot akar teljesíteni, mint közvetítő eszköze a felszabadult Ecsediláp területének, a melyet 34 kim. hosszban közvetlenül érint és igy 26—30 ezer hold termék- feleslegét, a mi megfelel 300—320 ezer métermázsa nyersárunak, közvetitni van hivatva,“ — ez tehát ama áru­felesleg, és ezzel az első rangú elha­tározó körülmény. Az Ecsediláp, a melyért abnormis ! áldozat hozatott, kétségtelenül abnor-l mis gazdasági jövendővel bir, a minek egy bizonyos hányada már az idei esztendőben jövedéket biztosító hely­zetében, pár év leforgása alatt a pro­duktivitásnak visszaadva, már ma is a vasút biztositó intézetének tekinthető. Midőn a létesítendő vasút három kapcsoló pontja: Nagy-Károly, Máté­szalka, Csappal a helyi, Szilágy, Bihar, és nyíri árufelesleget a legrövidebb útvonalon, a természetes fogyasztási tér felé északnak irányítja, — ez az i átmenő és helyi áruforgalom tekintélyes volta a második elhatározó körülmény arra nézve, hogy az ezen vas útba el­helyezendő töke tökéletes biztonságban van és a 20*6°/o-os egyéni üzlet egész­séges alapokon nyugszik. Azon szolgálmányok, a melyeket posta-közvetités, közigazgatási és hadá­szati tekintetben is hivatva van telje­síteni, — mert egy jövedelmező üzlet­kötésről van itt szó, — szintén csak mint másodrangu körülmény van fel­hozva. • A számbeli érdeklődés felkeltésére j és a magával, a várható haszonnal; számot vetni képes ember részére ezek az okok valóban elégségesek lévén, jobb tanácsot tehát, mint azt, hogy; nocsak Nagy-Károly város, a megyei törvényhatóság és községek, de viszo-, nyaik arányában az egyesek és végül a pénzintézetek, utógondolat nélkül járuljanak az ügy felsegéléséhez, mert a mi körünkből kiinduló mozgalom er­kölcsi sikere után várható csak a kü­lönböző érdekcsoportok és állam tá­mogatása és véle az ügy sikere, a minek bekövetkezését minden egész­séges elme csak óhajthatja, annál in-! kább, mert itt ez alkalommal már hangsúlyozzuk, hogy: ennek a vasút­nak határozottan a tervező irányításá­ban való megépítése, mint a mely biz­tosítja a létképességet — Nagy-Károly város életérdekével szorosan összefügg. —ó­Vihar zúgott keresztül az erdő fái kö­zött. . Vihar, mely az állandóan felhőtlen égből váratlanul támadt fel. Vihar, melynek bekövetkezéséről ha valaki csak kevéssel a kitörés előtt jósolni mer, dehogy hitelt, leg- fölebb csak bizalmatlan mosolyt nyer. S mégis bekövetkezett. S mire elült, mire az ég haragja lecsendesült, mire a nap ismét körültekintett a földön, hogy számon vegye, mi történt, mig ő pihenni tért: épen az erdő legszebb fája, a gazda büszkesége, tár- ' sainak öröme, melynek mindenki hosszú életet ígért is, kívánt is, derékban kettétörve a földön hevert élettelenül, holtan. Megrendülve állunk mi is egy koporsó előtt, melynek lakóját szint ily vihar dön­tötte le. Nem kutatjuk az isteni végzet ki- fürkészhetlen utait, nem zúgulódunk, de bánattal, fájdalommal csordultig tele szívvel kérdezzük mégis: Miért kellett ennek igy történnie ? Annak az erőben látszólag duz­zadó fiatal életnek miért kellett ily hamar elpusztulnia ? Mert jó társunk, Majoros Endre, kiről itt gyászos szívvel emlékezem, korán, épen akkor dőlt ki, mikor a fa a vadhajtásoktól már teljesen megszabadulva egész erejét a gyümölcs termelésre szentelheti ; mikor te­rebélyes koronája megerősödve árnyékot, TÁRCZA. Dalok. Egyszer néztem csak szemébe, Szép szemének kék egébe, Melybe' csillog a mennybolt. S az a kis lány, az a hamis Az egyetlen perez alatt is Ny uga 1 m a m tó 1 m egrabol t. Nyugalmamat visszakérném, Vagy szivéért becserélném, De hiába! nem lehet: Eltávozott az a kis lány Mesze-mesze, s engemot tán Régen el is feledett. Száll a szellő könnyű szárnyon, Merre mentél szép virágom ? Merre van a kikelet, Hol az árnyas lombok alatt Rózsa feslik. virág fakad, Hol meglellek tégedet? Vári Olvaszthó Ferencz. Görög vonatkozású magyar szólások. Jó múltkor egy csomó, a magyar társalgási, de még inkább a hírlapi nyelvbe átment, görög szó jelentését, illetőleg szár­mazását közöltem e lapok hasábjain. De azt, úgy látszik, nagyon is száraznak ta­lálta szerkesztő és olvasó egyaránt. Nem is vonom kétségbe, hogy nagyon igazuk lehetett. Minthogy azonban ennek daczára újból felszólítást kaptam, hogy írjak va­lami görögséget, próbát teszek most — természetesen megint csak az én hitem szerint — valami kevésbbé elvont közle- ménynyel hozakodni elő. A görög mythologia személynevei­ből vagy egyéb görög szókból alakult egypár „schlagvortu-ot (bizony nem jut hamarosan valami jól ide találó magyar kifejezés az eszembe)! állítottam össze, a melyeket a müveit magyar társalgás elég sűrűn alkalmaz anélkül legtöbbször, hogy eszébe is jutna azoknak eredeti! jelentését, ezélzatát kutatni, vagy azon ■ históriai vonatkozásra gondolni, amely! nekik létet adott. S mert föltoszem, hogy a legtöbb i ember nemcsak tudni akar, de szereti meg is érteni amit tud, legyen szabad hinnem, hogy nem üres szalmát csépelek., A h i 11 e s sár k a. — Valakinek leg- j gyengébb, könnyen sebezhető oldala. — Achilles, a trójai háború legnagyobb1 hőse görög részről, a halandó Peleüsz és a halhatatlan tengeri istennő Thétisz fia. Az anyai szeretet örök halhatatlanságot óhajtott volna neki biztosítani. Hogy tehát az atyjától öröklött halandó részt belőle kiűzze, áldozati tűz fölé tartotta. Peleüsz, véges emberi eszével azt hívén, hogy ez valami veszélyes, fia életét fenyegető mű­tét, szokatlan családi per-patvart csinált, mi miatt Thétis megharagudva ott hagyta őt, visszatért testvéreihez, a Nereidákhoz, a tenger mélyébe s csupán csak annyit tehetett, hogy a kis Achilest fejjel lefelé belemártotta a Styx folyó halhatatlanitó vizébe s ezáltal őt megsebezhetlenné tette, a sarkát kivéve, melyet a kezében fogott. | Ezt a titkát azonban Páris, a trójai ki­rályfi, Apolló istentől megtudván, ezen az egyetlen sebezhető helyén mérgezett nyíllal megölte őt. Castor és Po 11 ux. — Az elvál- hatlan jó barátokról szokták mondani, i hogy ez az X és Y valóságos Kasztor és Polluksz (Ritkábban Dioszkurok = Zeüsz fiai is.) Mindketőnek anyja Léda király­asszony, Tyndareos spártai király felesége volt. De még Kasztort férjétől szülte, ez tehát halandó, addig Polluksz az isteni eredetű, tehát halhatatlan. A görög főisten, Zeüsz ugyanis hattyú alakjában közelíti meg Lédát, melynek eredménye egy tojás, és ebből Polluksz lett. A két testvért a legforróbb szeretet kötötte össze úgy, hogy mikor a halandó Kasztor egy harcz- ban elesik, a vigasztalhatlan Polluksz j addig künyörgöt Zeüsznak, mig ez végre megengedte, hogy halhatatlanságát meg- oszsza Kasztorral úgy, hogy naponkint felváltva kicserélik lakóhelyüket az Olym- post és az alvilágot, az istenek és a ha­landó lelkek tartózkodási helyét. Az elvál- hatlan barátságnak ezt a szép jelképét Zeüsz még avval is megjutalmazta, hogy az ég csillagpárját nekik szentelte. C h i m a i r a. — Ha valaki elérhetlen vágyakat táplál, soha nem valósulható légvárakat épít, mondjuk: biz ez csak Khiméra, agyrém, minta milyen agyréme volt a görögöknek az, hogy létezhetett egy állat, mely elül oroszlány, közepén kecske, hátul pedig sárkány volt, szájá­ból lángokat szórt, roppant erővel és gyorsasággal bírt. Emberi erő nem volt képes őt legyőzni, azért Bellerofón az isteni szárnyas lovon, a Pegazuson ülve és felette lebegve pusztíthatta csak el. D a n a i d á k hordája. — A tel- hetetlenség vagy az eredménytelen munka jelképe. Danaosnak, Argos királyának volt ötven lánya, testvérének, Aigyptosnak meg ötven fia. A birtok felett összevesztek s a viszályt Aigyptos úgy vélte legegysze­rűbben beszüntethetőnek, hogy az ő fiai vegyék el Danaos lányait, a Danaidákat. Az engesztelhetlen Danaos azonban min­den leányának egy-egy tőrt adott nász­ajándékul avval a meghagyással, hogy e tőrrel a nászéjen mindegyikük ölje meg a férjét. Az egy Hypermnéstra kivételé­vel ezt meg is cselekedték. Ezen véres tettet azonban az istenek nem hagyták büntet­lenül. Haláluk után a gyilkos asszonyok mind a sötétség országába, a Tatarosba kerültek, hol soha be nem fejezhető dol­guk az, hogy egy lyukas hordóba folyton vizet hordanak. Eris almája. — A czivakodás oka, a viszály magva. — Peleüsz és Thé­tisz, Achilles szülei lakadalmára, minden isten és istennő kapott meghívót, csak Eris, a viszályoskodás istennője nem. E fölötti bosszújában azt a furfangos dolgot eszelte ki, hogy a inulatozók közzé egy arany- almát dobott be evvel a fölrással: A leg­szebbnek. Három istennő, Héra (Junó), Athéné (Minerva) és Afrodité (Vénusz) tartott igényt a szépségdijra s versengé­Orvosi körökben már rég is­in ért tény, hogy a Ferencz József keseriiviz valamennyi hasonló vizet tartós hashajtó hatása és említésre méltó kellemes ízénél fogva, már kis adagban is tetemesen felülmúlja. Kérjünk hatá­rozottan Ferencz József keserüvizet. MAJOROS ENDRE. 1862-1899.

Next

/
Thumbnails
Contents