Nagy-Károly és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1899-04-27 / 17. szám
XVI. évfolyam. Nagy-Károly, 1899. április 27. 17-ik szám. NAGY-KAROLY és VIDÉKÉ Társadalini, szepirocLalmi és isxxxerettexjeszt© Ixetila/p. NAGY KÁROLY VÁROS HIVATALOS HIRDETÉSEINEK KÖZLÖNYE. Megjeleli minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre 4 frt. Negyedévre 1 frt. Félévre . . 2 frt. j Egyes szám 10 kr. Községi jegyzők és tanítóknak egész évre 3 frt. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Deák-Ferencz-utcza 40. szám. (A római kath. elemi iskolával szemben.) Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 15 kr. Bélyegdij minden beiktatásért 30 kr. Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Kéziratok nem adatnak vissza. Nagy-Károly város egy életérdeke. A vármegye jelenlegi központjának egy régi óhajtása, a mely idáig, hogy függő kérdés ; a jövedelmezőséget biztosítani nem képesített vonalok irányítása miatt volt meddő, — ma már a teljesülés stádiumába léphet, ha a Gs. Lázár Elemér mérnök által tervezett és gyakorlatinak bizonyult vasútvonal kiépítéséhez a megfelelő hozzájárulás kérdésében nem tétovázunk. Midőn részünkről őszintén üdvözöljük az életképes eszmét és azt a siker útjára terelni, tehetségünkhöz képest hozzájárulunk, felhívjuk eme a trace-ra mindazok figyelmét, a kik a közérdekű intézmény keretében, egyéni érdekük támogatását is feltalálhatják. Ilyen ember pedig, a ki valamely számottevő foglalkozással bir, — főleg Nagy-Károlyban alig képzelhető; mert hiszen egy vasútvonal egyéni szükségletet pótol olyan egyénnel szemben is, a ki nem üzlet-ember vagy gazdálkodó ; legvégső szolgálmányában pedig mint közlekedési kényelmi eszköz, már olcsóságával is megtakarítást eredményez. A legnagyobb haszon ebből kétségtelenül az üzletemberre; másodsorban a gazdálkodóra háramlik és e kettő kapcsolatában a város emelkedését biztosítja. De ha a haszontökében a legkisebb részesedési hányadot keressük, akkor is minden lélekre esik 1 frt 85*3 kr. évenkinti értékegység, a melyhez képest ez, — a befektetés egyénenkint 8 frt 98 krt téve — 20'6%-ra van elhelyezve. Most már az a kérdés: képes-e a vasútvonal áruforgalma az egyes számára biztosítani a 20*6°/o-os állandó üzletet? Ezt meghatározza első sorban azon körülmény, hogy a vonal vidéke bir-e elegendő árufelesleggel ? másodsorban a vonal végpontoknak bekapcsolása valamely jelentékenyebb forgalmi vonalba hoz-e és mit? A személyforgalom egy ilyen hosz- szuságu vonalnál csak mint mellékkörülmény van számításban, még jelen esetben is, a midőn pedig a vasút négy vármegye érintkezési vonalán haladva végig, jelentékeny közlekedési tényező számba vehető és igy normális | áruszállítás mellett is üzemfelesleget helyez kilátásba a 85.000 lélek vonal- menti népessége után, a melyhez hozzájárul a megyék között várható átmenő forgalom. Hanem, mert a tervezett vasút főleg „ mezőgazdasági szolgálatot akar teljesíteni, mint közvetítő eszköze a felszabadult Ecsediláp területének, a melyet 34 kim. hosszban közvetlenül érint és igy 26—30 ezer hold termék- feleslegét, a mi megfelel 300—320 ezer métermázsa nyersárunak, közvetitni van hivatva,“ — ez tehát ama árufelesleg, és ezzel az első rangú elhatározó körülmény. Az Ecsediláp, a melyért abnormis ! áldozat hozatott, kétségtelenül abnor-l mis gazdasági jövendővel bir, a minek egy bizonyos hányada már az idei esztendőben jövedéket biztosító helyzetében, pár év leforgása alatt a produktivitásnak visszaadva, már ma is a vasút biztositó intézetének tekinthető. Midőn a létesítendő vasút három kapcsoló pontja: Nagy-Károly, Mátészalka, Csappal a helyi, Szilágy, Bihar, és nyíri árufelesleget a legrövidebb útvonalon, a természetes fogyasztási tér felé északnak irányítja, — ez az i átmenő és helyi áruforgalom tekintélyes volta a második elhatározó körülmény arra nézve, hogy az ezen vas útba elhelyezendő töke tökéletes biztonságban van és a 20*6°/o-os egyéni üzlet egészséges alapokon nyugszik. Azon szolgálmányok, a melyeket posta-közvetités, közigazgatási és hadászati tekintetben is hivatva van teljesíteni, — mert egy jövedelmező üzletkötésről van itt szó, — szintén csak mint másodrangu körülmény van felhozva. • A számbeli érdeklődés felkeltésére j és a magával, a várható haszonnal; számot vetni képes ember részére ezek az okok valóban elégségesek lévén, jobb tanácsot tehát, mint azt, hogy; nocsak Nagy-Károly város, a megyei törvényhatóság és községek, de viszo-, nyaik arányában az egyesek és végül a pénzintézetek, utógondolat nélkül járuljanak az ügy felsegéléséhez, mert a mi körünkből kiinduló mozgalom erkölcsi sikere után várható csak a különböző érdekcsoportok és állam támogatása és véle az ügy sikere, a minek bekövetkezését minden egészséges elme csak óhajthatja, annál in-! kább, mert itt ez alkalommal már hangsúlyozzuk, hogy: ennek a vasútnak határozottan a tervező irányításában való megépítése, mint a mely biztosítja a létképességet — Nagy-Károly város életérdekével szorosan összefügg. —óVihar zúgott keresztül az erdő fái között. . Vihar, mely az állandóan felhőtlen égből váratlanul támadt fel. Vihar, melynek bekövetkezéséről ha valaki csak kevéssel a kitörés előtt jósolni mer, dehogy hitelt, leg- fölebb csak bizalmatlan mosolyt nyer. S mégis bekövetkezett. S mire elült, mire az ég haragja lecsendesült, mire a nap ismét körültekintett a földön, hogy számon vegye, mi történt, mig ő pihenni tért: épen az erdő legszebb fája, a gazda büszkesége, tár- ' sainak öröme, melynek mindenki hosszú életet ígért is, kívánt is, derékban kettétörve a földön hevert élettelenül, holtan. Megrendülve állunk mi is egy koporsó előtt, melynek lakóját szint ily vihar döntötte le. Nem kutatjuk az isteni végzet ki- fürkészhetlen utait, nem zúgulódunk, de bánattal, fájdalommal csordultig tele szívvel kérdezzük mégis: Miért kellett ennek igy történnie ? Annak az erőben látszólag duzzadó fiatal életnek miért kellett ily hamar elpusztulnia ? Mert jó társunk, Majoros Endre, kiről itt gyászos szívvel emlékezem, korán, épen akkor dőlt ki, mikor a fa a vadhajtásoktól már teljesen megszabadulva egész erejét a gyümölcs termelésre szentelheti ; mikor terebélyes koronája megerősödve árnyékot, TÁRCZA. Dalok. Egyszer néztem csak szemébe, Szép szemének kék egébe, Melybe' csillog a mennybolt. S az a kis lány, az a hamis Az egyetlen perez alatt is Ny uga 1 m a m tó 1 m egrabol t. Nyugalmamat visszakérném, Vagy szivéért becserélném, De hiába! nem lehet: Eltávozott az a kis lány Mesze-mesze, s engemot tán Régen el is feledett. Száll a szellő könnyű szárnyon, Merre mentél szép virágom ? Merre van a kikelet, Hol az árnyas lombok alatt Rózsa feslik. virág fakad, Hol meglellek tégedet? Vári Olvaszthó Ferencz. Görög vonatkozású magyar szólások. Jó múltkor egy csomó, a magyar társalgási, de még inkább a hírlapi nyelvbe átment, görög szó jelentését, illetőleg származását közöltem e lapok hasábjain. De azt, úgy látszik, nagyon is száraznak találta szerkesztő és olvasó egyaránt. Nem is vonom kétségbe, hogy nagyon igazuk lehetett. Minthogy azonban ennek daczára újból felszólítást kaptam, hogy írjak valami görögséget, próbát teszek most — természetesen megint csak az én hitem szerint — valami kevésbbé elvont közle- ménynyel hozakodni elő. A görög mythologia személyneveiből vagy egyéb görög szókból alakult egypár „schlagvortu-ot (bizony nem jut hamarosan valami jól ide találó magyar kifejezés az eszembe)! állítottam össze, a melyeket a müveit magyar társalgás elég sűrűn alkalmaz anélkül legtöbbször, hogy eszébe is jutna azoknak eredeti! jelentését, ezélzatát kutatni, vagy azon ■ históriai vonatkozásra gondolni, amely! nekik létet adott. S mert föltoszem, hogy a legtöbb i ember nemcsak tudni akar, de szereti meg is érteni amit tud, legyen szabad hinnem, hogy nem üres szalmát csépelek., A h i 11 e s sár k a. — Valakinek leg- j gyengébb, könnyen sebezhető oldala. — Achilles, a trójai háború legnagyobb1 hőse görög részről, a halandó Peleüsz és a halhatatlan tengeri istennő Thétisz fia. Az anyai szeretet örök halhatatlanságot óhajtott volna neki biztosítani. Hogy tehát az atyjától öröklött halandó részt belőle kiűzze, áldozati tűz fölé tartotta. Peleüsz, véges emberi eszével azt hívén, hogy ez valami veszélyes, fia életét fenyegető műtét, szokatlan családi per-patvart csinált, mi miatt Thétis megharagudva ott hagyta őt, visszatért testvéreihez, a Nereidákhoz, a tenger mélyébe s csupán csak annyit tehetett, hogy a kis Achilest fejjel lefelé belemártotta a Styx folyó halhatatlanitó vizébe s ezáltal őt megsebezhetlenné tette, a sarkát kivéve, melyet a kezében fogott. | Ezt a titkát azonban Páris, a trójai királyfi, Apolló istentől megtudván, ezen az egyetlen sebezhető helyén mérgezett nyíllal megölte őt. Castor és Po 11 ux. — Az elvál- hatlan jó barátokról szokták mondani, i hogy ez az X és Y valóságos Kasztor és Polluksz (Ritkábban Dioszkurok = Zeüsz fiai is.) Mindketőnek anyja Léda királyasszony, Tyndareos spártai király felesége volt. De még Kasztort férjétől szülte, ez tehát halandó, addig Polluksz az isteni eredetű, tehát halhatatlan. A görög főisten, Zeüsz ugyanis hattyú alakjában közelíti meg Lédát, melynek eredménye egy tojás, és ebből Polluksz lett. A két testvért a legforróbb szeretet kötötte össze úgy, hogy mikor a halandó Kasztor egy harcz- ban elesik, a vigasztalhatlan Polluksz j addig künyörgöt Zeüsznak, mig ez végre megengedte, hogy halhatatlanságát meg- oszsza Kasztorral úgy, hogy naponkint felváltva kicserélik lakóhelyüket az Olym- post és az alvilágot, az istenek és a halandó lelkek tartózkodási helyét. Az elvál- hatlan barátságnak ezt a szép jelképét Zeüsz még avval is megjutalmazta, hogy az ég csillagpárját nekik szentelte. C h i m a i r a. — Ha valaki elérhetlen vágyakat táplál, soha nem valósulható légvárakat épít, mondjuk: biz ez csak Khiméra, agyrém, minta milyen agyréme volt a görögöknek az, hogy létezhetett egy állat, mely elül oroszlány, közepén kecske, hátul pedig sárkány volt, szájából lángokat szórt, roppant erővel és gyorsasággal bírt. Emberi erő nem volt képes őt legyőzni, azért Bellerofón az isteni szárnyas lovon, a Pegazuson ülve és felette lebegve pusztíthatta csak el. D a n a i d á k hordája. — A tel- hetetlenség vagy az eredménytelen munka jelképe. Danaosnak, Argos királyának volt ötven lánya, testvérének, Aigyptosnak meg ötven fia. A birtok felett összevesztek s a viszályt Aigyptos úgy vélte legegyszerűbben beszüntethetőnek, hogy az ő fiai vegyék el Danaos lányait, a Danaidákat. Az engesztelhetlen Danaos azonban minden leányának egy-egy tőrt adott nászajándékul avval a meghagyással, hogy e tőrrel a nászéjen mindegyikük ölje meg a férjét. Az egy Hypermnéstra kivételével ezt meg is cselekedték. Ezen véres tettet azonban az istenek nem hagyták büntetlenül. Haláluk után a gyilkos asszonyok mind a sötétség országába, a Tatarosba kerültek, hol soha be nem fejezhető dolguk az, hogy egy lyukas hordóba folyton vizet hordanak. Eris almája. — A czivakodás oka, a viszály magva. — Peleüsz és Thétisz, Achilles szülei lakadalmára, minden isten és istennő kapott meghívót, csak Eris, a viszályoskodás istennője nem. E fölötti bosszújában azt a furfangos dolgot eszelte ki, hogy a inulatozók közzé egy arany- almát dobott be evvel a fölrással: A legszebbnek. Három istennő, Héra (Junó), Athéné (Minerva) és Afrodité (Vénusz) tartott igényt a szépségdijra s versengéOrvosi körökben már rég isin ért tény, hogy a Ferencz József keseriiviz valamennyi hasonló vizet tartós hashajtó hatása és említésre méltó kellemes ízénél fogva, már kis adagban is tetemesen felülmúlja. Kérjünk határozottan Ferencz József keserüvizet. MAJOROS ENDRE. 1862-1899.
