Nagy-Károly és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1899-04-20 / 16. szám

Melléklet a „Nagy-Károly és Vidéke“ 1899. április 20. — 16. számához.

Szabályrendelet

Nagy-Károly rendezett tanácsú városának húsvágása iránt.

1. §. Szarvasmarha minden esetben, — juh, kecske, bárány és sertés pedig a mennyiben közfogyasztásra van szánva, illetve iparszerüleg vágatik, csakis hatósági állatorvos — ennek hiányában vagy sürgős elfoglaltatása esetén a vága- tási biztos jelenlétében vágható vagy szúrható le.

Szarvasmarha, borjú, juh, kecske és bárány, ha közfogyasztásra vágatik le, a vágatás csakis a vágóhidon eszközölhető.

2. §. Vágatás a közvágóhídon, ünnepek első napja és vasárnap kivételével, mindennap eszközölhető és pedig hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön, november, deczember, január és február hónapokban délután 1 -töl 4 óráig; márczius, április, május, szeptember hónapokban délután 2-töl 5 óráig; június, július és augusztus hónapokban délután 4-töl 7 óráig; pénteki napon minden hónapban délelőtt 11 órától délután 2 óráig; szombati napon, november, deczember, január, február és márczius hónapokban délután 1 -töl 4 óráig; április, május, június, julius, augusztus, szeptember és október hónapokban nem kóserhúst kiméröknek délután 5-töl 7 óráig, kóserhúst kiméröknek pedig este 8-tól 10 óráig.

Amennyiben a hatósági állatorvos egyéb hivatalos teendőkkel is el van foglalva, a vágatók és metszők kötelesek a vágatási időszak első órájában a vágóhidon pontosan megjelenni és a vágást megkezdeni.

3. §. A ki sertést közfogyasztásra levágni akar, amennyiben a sertés- közvágóhid felállításáig sertések a háznál vágatnak — köteles ezen szándékát a városi állatorvosnak legalább íj órával a vágatás előtt bejelenteni. Fogyasztásra levágandó nagy marha a vágatás előtt legalább 2 órával, — közfogyasztásra levágandó borjú, juh, kecske vagy bárány a vágatás előtt legalább 1 órával a vágóhídi karánba, illetve istállóba bevezetendő, hogy az állat a levágás előtt nyugodt, lecsendesedett állapotban legyen megvizsgálható.

A levágatandó állatoknak a vágóhídra vezetési idejéről a vágóhídi felügyelő jegyzéket vezet, melyet az állatvizsgálatra megjelenő állatorvosnak bemutatni köteles.

Szekeren szállított állatok levága- tása a pihenési idő letelte előtt is engedélyezendő.

4. §. A vágatás bejelentésének, illetve a pihenési idő betartásának kötelezettsége a kényszervágások esetére is kiterjed, ha szarvasmarha, vagy közfogyasztásra szánt juh, kecske, bárány vagy sertés vágatik.

De ha a hirtelen fellépett életveszély a vágatás elhalasztását nem engedi, az állat az állatorvos odaérke- zése előtt is levágható, tovább azonban csak akkor dolgozható fel, ha erre az j állatorvos az állat belső szerveit megvizsgálván, engedélyt adott.

Vágó- vagy szúró ipart nem űzök által kényszerből levágott és az állatorvos által megvizsgált állatok egészséges termékei csakis a rendörkapitányi hivatal engedélye alapján kerülhetnek forgalomba.

5. §. Kényszervágás és rendkívüli vágás esetén a városi állatorvos, vagy legalább a húsvizsgálóbiztos is jelenlenni köteles s a rendes illetéken felül az állatorvost vagy helyettesét 2 korona dij illeti; azonban ezen pótdij az esetben is csak egyszer számítható fel, ha kényszer vagy rendkívüli vágást egy- idöben többen eszközölnek, illetve több állat vágatik is le, mely esetben a pótdijat a vágatók közösen kötelesek fizetni.

6. §. A vágatási és szemledij minden levágott nagymarhától 2 korona 28 fillérben, borjútól 64 fillérben, juhtól vagy kecskétől 40 fillérben, báránytól 26 fillérben, s a sertésvágóhíd felállításáig a háznál közfogyasztásra levágandó sertések minden darabja után a háznál eszközlendö állatorvosi szemledija 40 fillérben állapittatik meg.

7. §. A vágatási és szemledij, — a sertés-szemledij kivételével, mely az állatorvos illetékét képezi s annak fizetendő, — a vágatók által a vágóhídi biztosnál a vágatás előtt lefizetendő, mely összegeket a vágóhídi felügyelő minden hó 10, 20 és utolsó napján a vágóhidat létesítő s fenntartó Nagy- Károly város pénztárába beszolgáltatni köteles, a honnan a szemlét teljesítő

1 városi állatorvos minden nagymarha után 28 fillér, borjú után 14 fillér, juh, kecske után 10 fillér, — bárány után 6 fillérben megállapított előző havi szemle-illetéket minden hó 1-én nyugta mellett veszi fel.

8. §. Az állatorvos köteles minden levágandó szarvasmarháról és közfogyasztásra vágandó juh, kecske, bárány

| és sertésről szóló marhalevelet átvenni, az állat azonosságát megállapítani, az állatot élő állapotban és levágás után pontosan megvizsgálni.

Minden a közvágóhídon levágandó állat a vágóhidon tartandó városi bé- lyeggel (K. V.) a mészáros által megbélyegezendő.

Ha a szemlélt állat húsát az állatorvos egészségesnek találta, köteles a marhalevelet a vágatási lajstromba bevezetni és a tulajdonos részére az alábbi minta szerint a közfogyasztásra való bocsátási engedélyt kiállítani, mely az ellenőrző tiszti orvos és rendőrök kívánatéra elömutatandó.

szám.

SZEMLEJEGY.

A lan ti rótt nagykárolyi mészáros (hentes) a

mai napon jelenlétemben levágott drb nagymarhát

...............drb borjut

drb juhot, bárányt drb sertést

megvizsgálván, húsát és belszerveit a .................................kivételével közfogyasztásra bocsáthatónak találtam.

Kelt Nagy-Károlyban, 189...........

............hó...........n.

vá

gatási biztos.

Egv szemlejegyre a vágató egy napon levágott több állatja irható; egy szemlejegyért 4 fillér fizetendő, mely összeg a várost illeti.

Minden húselárusitó külön szemle- jegygyel látandó el, mely szemlejegy az elárusító által az elárusitás helyén tartandó, s a vizsgálandó közegnek kívánatra elömutatandó.

9. §. Az állatorvos köteles a vágatási lajstromot minden hó utolsó napján a levágott állatokról szóló marhalevelekkel együtt a rendörkapitányi hivatalnál felülvizsgálat végett bemutatni, mely alkalommal a rendőr- kapitányi hivatal a levágási záradékkal ellátott marhaleveleket 3 évig tartó megőrzés végett átveszi, úgy az állatorvos, mint a rendörkapitányi hivatal tartozik a vágatási lajstromot és marhaleveleket az ellenőrzésre hivatott állami állatorvos kívánatéra elömutatni.

10. §. Vágatás alatt kutyát a vágóhídra vinni büntetés terhe alatti

tilos.

11. §. A vágóhíd tisztántartása a a rendörkapitányi hivatal felügyelete alatt a város feladata.

12. §. A vágóhidon vágás alkalmával a dolgozóknak a dohányzás tilos.

13. §. A hús-szemléhez szükségeltető nyomtatványokat, irodai szereket a város hatósága köteles adni elegendő mennyiségben.

14. §. A vágóhíd megrongálásáért az illető az ellene folyamatba tehető kihágási eljáráson kívül teljes kárpótlást tartozik fizetni.

15. §. A levágás után a tehénben talált borjú a vágóhídi emésztögödör- ben megsemmisítendő, nemkülönben azon belszervek is, melyek az állatorvos által kórosoknak találtattak és közfogyasztásból eltiItattak.

16. §. A vágóhidon levágott állatok gyomrai (kivéve az oltógyomor) és j belei előre megállapított árban a vágóhídi béltisztitónak adandók, ellenesetben csakis kitisztítva vihetők a vágóiadról el.

Vágóhidon levágott állat bőre az ottani börszáritóban hagyandó s onnan csak teljesen kiszáradt állapotban szállítható el.

17. §. Az állatorvos köre csakis az állatok levágásának ellenőrzésére, az említett állatok élő és levágott állapotban leendő megvizsgálására s a vágóhídi rend megtartására s a vága- tókkali megtartására terjed ki.

18. §. A vágás mindenkor gyorsan és akként történjék, hogy az állat a legkevésbé se kinoztassék.

Az állatorvos köteles arra ügyelni, hogy a mészárosok és hentesek az állatokkal durván ne bánjanak.

19. §. A vágás után az állat fel- darabolásánál gond fordítandó arra, hogy a hús a gyomorbél és húgyhólyag tartalmával be ne szennyeztessék.

20. §. Ha a levágandó, vagy! j levágott állattulajdonos a vágatási biztos, illetve a hatósági állatorvos véleményében meg nem nyugszik, — kérelmére és költségére a rendörkapitányi hivatal felülvizsgálatot rendelhet el, a felülvizsgáló-bizottságban még egy állatorvos jelenléte szükséges.

21. §. Közfogyasztásból feltétlenül elvonandó:

1. A tisztán látható ellös állapotban lévő (vemhes) tehén.

2. A nagyon lesoványodott állatok húsa, vagyis ha a hús igen száraz, esetleg vizenyős, igen halványszinü, ha az csontvelő kocsonyához hasonló és ha a levágott szarvasmarhában az ösz- szes fagygyu 10 klgnál kevesebb, továbbá minden oly esetben, ha a leso- ványodás — belső megbetegedés következtében fejlődött ki.

3. Három hétnél fiatalabb borjuk és két hétnél fiatalabb bárányok, gö- döjék és malaczok húsa, — fiatal álla- i tok húsa különben sem bocsátható közfogyasztásra, ha a köldökzsinór még le nem esett, ha az izomzat kocsonyához hasonló, sikamlós és vizenyős.

A közfogyasztás érdekében eltil- 1 tandó a hat hónapon belöli és két éven aluli szarvasmarha levágása, ily növendékmarhák levágása csak kényszer- vágás esetén engedhető meg, — s 1 közfogyasztásra „növendék-marhahús* jnév alatt bocsátható.

4. Elhullott, megmérgezett és villámtól sújtott állatok húsa, megmérgezett, de később felépült állatok csakis 8 nap múlva vághatok le, ha a mérgezés növényi anyaggal történt és három Ihét múlva, ha a méreg ásványi anyag volt.

5. Ha az állatorvos a következő! betegségek valamelyikét állapította meg:

a) Keleti marhavész.

b) Lépfene (Anthrax).

c) Serczegö üszők.

d) Veszettség.

e) Juh-himlö.

f) Sertés-orbáncz.

g) Fonalóczkor (Trichina).

h) Geny vagy evvérüség és ennek okai közzül főleg az ellesi és az újszülöttnek köldökgyuladása.

Ily betegségek fennforgása esetében az állatok egyik része sem használható fel.

Ha a betegségek valamelyike az élő állaton megállapítható, akkor levágását nem szabad megengedni.

A hús akkor sem bocsátható fogyasztásra, ha a felsorolt betegségek valamelyikének alapos gyanúja fennforog. E betegségek fertőzése gyanújában álló állatok is csak a beteg állatokkal való érintkezéstől számított bizonyos idő elmúlta után vághatok le, mely lépfenére 6 nap, a veszettségre nézve szarvasmarhánál 4 hónap, juh, kecske és sertésnél három hónap, a sertés-orbánczra nézve 6 nap.

22. §. A többi betegségekre vonatkozólag az állatorvos a következő elvek szerint jár el:

a) Ragadós száj- és körömfájásban szenvedő állatok a rendörkapitányi hivatal engedélye mellett csak akkor vághatók le fogyasztásra, ha a hatósági állatorvos a betegséget enyhe alakúnak véleményezi, vagyis ha az állatok jó húsban vannak és ha genyedés vagy üszkösödés a körmök között vagy erősebb láz nincs jelen.

A száj megbetegedése esetében az egész fej, a végtagok megbetegedésekor ezek melsö térdtől, illetőleg a csánkízülettöl kezdve lefelé elvetendök.

b) Ragadós tüdölobban szenvedő szarvasmarha közfogyasztásra bocsátható, ha az állat jól táplált, magas lázza nem mutatkozott — és ha a beteg tüdőben genyes vagy üszkös gó- czok nincsenek, ellenkező esetben értékesítése megtiltandó, a betegtüdö és a közeli nyirkmirigyek minden esetben megsemmisítendők.

c) Himlös juhok és sertések levágása tilos, ily betegség miatt elzárt nyájból a teljesen egészségeseknek talált állatok azonban fogyasztásra bocsáthatók.

d) Rühös állat levágása megengedhető, ha a bőrön csak kevés pörk található és az állat .jó húsban van,

| lesoványodott, elcsenevészedett állatok- ! nak fogyasztásra levágása tilos.

e) Gümökórban (gyöngykórban) szenvedő állat húsa fogyasztásra bocsátható, ha csak egy vagy egymással

! közvetlenül érintkező szerv-, és a közvetlenül szomszédos nyirk-mirigyek ! vannak megbetegedve s az állat a mellett jól táplált és élő állapotban láznak tüneteit nem mutatta; ha azon- | ban egyidejűleg az egymástól távolesö, egymással csak a nagy vérköz utján összefüggő több szerv van megtámadva és betegedve, vagy egy szervnek megbetegedése esetében tőle távolfekvö testtáj nyirkmirigyei elsajtosodtak, ha általános heveny gümökór van jelen, ha az izmokban is találhatók sajtos gó- czok vagy ha az állat már lesoványodott, akkor az állat egészben elvonandó a fogyasztástól, első esetben is azonban a megbetegedett szerv, valamint általában a gümöscsomók mégse minisitendök és elvetendök.

f) Borsókás sertések húsa minden esetben elvetendő, ha a borsókák száma csekély, akkor a szalonna és zsir rendőri felügyelet alatt történt kiolvasztása után közfogyasztásra bocsátható, a kiolvasztáskor visszamaradt töpörtyű azonban a közfogyasztásból kizárandó. A kiolvasztás és elárusitás nincs megengedve akkor, habár a betegség cse- kélyfoku, a szalonnában csak egyetlenegy borsóka is található, az elkobzott hús és zsir petróleummal vagy rozmarin- olajjal való leöntés után technikai czikkekre a bőr és a serték egészen szabadon felhasználhatók.

g) Mételykórban, szörféregkórban, kergeségben, sugárgomba-betegségben (actinomycosis) szenvedő, de jól táplált állatok húsa fogyasztásra bocsátható; a betegszervek azonban megsemmisítendők. Hasonló elbánás alá esnek a viz- tájogokat (echinococcus) tartalmazó szervek is.

h) Különös erömüvi behatás következtében megsérült állatok levágása megengedhető, ha az állat teljesen láz- talan és ha a jelenlévő seb egészen