Nagy-Károly és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1899-04-13 / 15. szám

NAGYKÁROLY és VIDÉKE

elleni kihágás 109, szerencsejáték elleni kihágás 1, közegészség, testi épség elleni kihágás 91, tulajdon elleni kihágás 115, 1894. évi XII. t.-cz. elleni kihágás 37, vadászati törvény elleni kihágás 2, erdőrendőri kihágás 1, 1876. XIII. t -ez. elleni kihágás 29, egyéb kihágások 90, összesen 655 ügy.

Elutasittatott 3, más hatóságokhoz utasittatott 180, visszavonás folytán be- szüntettetett 16, elhalálozás folytán be- szüntettetett 1, felmentő ítélettel elintéz- tetett 205,1—15 napi elzárási Ítélet hozatott 83,1 napon aluli Ítélet hozatott 3, 10 frton aluli pénzbüntetésben elrnarasztaltatott 383, 10—50 írtig terjedő pénzbüntetésben elrnarasztaltatott 66, 50—300 írtig terjedő pénzbüntetésben elrnarasztaltatott 1, ki- utasittatott 27, az eljárás függőben maradt 2 egyén ellen, eljárás tétetett összesen 970 egyén ellen, 768 férfi, 202 nő ellen.

2. b) Marhalevél ügyforgalom.

Uj marhalevélben 6835 drb, marhalevél-átírásban 15,434, lejegyzésben 2260, irányításban 1349, összesen 25,878 darab.

Bevételek:

1879. XL. t.-cz. alapján kiszabott pénzbüntetésekből 472 frt, 1888. VII t.-cz. alapján kiszabott pénzbüntetésekből 85 frt, 1890. I. t.-cz. alapján kiszabott pénzbüntetésekből 24 frt, 1894. XII. t.-cz. alapján kiszabott pénzbüntetésekből és kártérítés 67 frt 25 kr., vegyesnomii pénz- büntetésekből 186 frt, mulatságok és mutatványok engedélyezéséből 626 frt, marhalevél kezelési díjban 854 frt 25 kr., j összesen 2314 frt 50 kr.

Elzárást szenvedett:

Marasztaló ítélet és határozat alapján 252 férfi, 51 nő, összesen 303 egyén. Elszenvedtek összesen 632 napot és 3 órát.

Rendőrség létszám a.

1 rendőrbiztos, 1 tizedes, 7 első és 8 másodosztályú rendőr.

Rendőri szolgál a t.

Rendes szolgálat 780 esetben, segély- szolgálat 315, vasúti szolgálat 3285, toloncz- kiséreti szolgálat 134, vásárrendtartási szolgálat 237, ellenőrzési szolgálat 246, fegyenczkiséreti szolgálat 3, napos ügyeleti szolgálat 365 esetben. Teljesittetott összesen 5368 esetben 3090 nap és 10 óra szolgálat, melyből egy-egy rendőrre esik átlag 181 nap 19 óra egész éven át.

N y i 1 v á n t a r t a t o 11:

Szabadságra bocsátott fegyencz 39 egyén, dajkaságba adott gyermek 37, elme- kóros 6, bamba 1, hülye 1, külföldi 26, összesen 110 egyén.

Nyilvános ellenőrzés alatt álló üzletek.

Vendéglő 26, kávéház 3, korcsma 6, szikvizgyár 4, pék 5, mészárszék 26, ösz- szesen 70.

Állatállomány.

Tenyészmén 2 darab, Kancza 563, heréit 560, növendék 74, összesen 1190 drb.

Bika 19, tehén 1009, ökör 680, növendék 322, összesen 2030 darab.

Juh 5087, kecske 55, sertés 1296, összesen 6438.

Közfogyasztásra levágatott:

Bika 14, ökör 106, tehén 1292, borjú 2113, bivaly 13, juh 1918, bárány 146, kecske 23, gödölye 3, sertés 1556, ösz- szesen 7184 darab.

Közfogyasztás alól 1 drb szarvas- marha, 5 drb sertés. Kényszervágás eszközöltetett 2 esetben.

Nagy-Károly, 1899 ápril 4-én.

Kisfaludy József,

rendőrkapitány.

HÍREK.

— Meghívás. A képviselőtestület tagjait a folyó év április hó 16-ik napján délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. Kelt Nagy-Károlyban, 1899. év április hó 12-ik napján. Debreczeni István, polgármester. Tárgy: A Hungária épületének lerombolása s a polgári leányiskolának a szabályozási vonalba építendő földszintes, esetleg emeletes épületben ellie- jezése iránti intézkedés.

— Névnap. A szatmári róna. kath. egyház szeretett püspöke Meszlényi Gyula f. hó 12-én védőszentjének napját ünnepelte, mely alkalommal a r. k. hívek ezrei kérték Isten áldását az érdemekben gazdag főpásztor életére.

— A Kölcsey-Egyesület közgyűlése. Ha

nem volna oly rövid az idő, hosszabb czikk- ben kellene méltatnunk, azon igazán esemény számba menő mozgalmat, mely a Kölcsey- Egyesület körében történt. Április 11-én d. u. 6 órakor tartotta közgyűlését az alig egy éves kultur egyesület a díszelnök főispán s nem nagyon nagy, de válogatott közönség részvétele mellett. A nap munkájából az oroszlánrészt Nagy László, az egyesület elnöke vette ki, ugyanakkor szellemének legmagasabb szárnyalásában volt szerencsénk gyönyörködni. Nem is értjük, miért kellett volna Pestről vagy bárhonnan ünnepi szónokot hozni, mikor itt van ő közöttünk. A dísz közgyűlés megnyitása előtt a helybeli dalárda Kölcsey Hymnuszát énekelte, majd Nagy László elnök üdvözölte a megjelent közönséget, megköszöni a lefolyt év alatt tanúsított meleg érdeklődést s ajánlja, hogy először a hivatalos előterjesztésekkel végezve az irodalmi rész, a gyűlés második felét foglalja le. Schönpflug Béla titkár felolvassa terjedelmes és nagy gonddal egybeálütött jelentését, fejtegetve a munkásságnak, különösen a köz érdekében kifejtett munkásságnak érdemét, majd az egyesület megalakibarnák, szürkék, zöldes-szürkék, a gyermekeknél többnyire barnák. Jellegzetes a fejalkotásuk, amely arról tanúskodik, hogy az eszkimókkal nincsenek törzsrokonságban, mert az eszkimó feje hosszúkás, a lappé rövid és széles. Fogaik szépek és függélyesek, szájuk habár nem kicsiny, mégis keskeny ajkuk kellemes külsőt kölcsönöz nekik.

Ruházatuk vidék és időszak szerint nagyon különböző. A téli ruházatot prémekből ők maguk készítik. A ruházat áll: bő kabátból, mely az egész testet beborítja és a férfiaknál térdig, a nőknél bokáig ér és egy sajátságos nadrágból. Ezüst és aranydiszitést igen szeretnek a lappok. Az öv amely a kabátot derékban összetartja, gazdagon van gyöngyökkel és ezüsttel kihimezve. Szijjon és lánczocs- kán függnek a kés és más eszközök, továbbá egy táska, amelyben mindig az evőkanalat őrzik. Az asszonyok a késen kívül ollót, tűtartót és gyüszüt hordanak. Télen vastag prémes csizmákat viselnek, melyek rojtosak és szorosan összevannak fűzve. A czipőbe a harisnya helyén úgynevezett czipőfüvet hordanak, melyet a legkülönbözőbb füneinekbői igen eredeti módon horgolnak össze. Fejtakaróul a férfiak sapkát viselnek, melynek széleit az eső és nap ellen le lehet hajtani. Télen prémsapkát viselnek.

Az asszonyok ruházata egészben véve hasonlít a férfiakéhoz, csupán a kabátjuk hosszabb. Sapkájuk pedig sisakalaku és gyakran favázat is tesznek bele, hogy az alakja megmaradjon. A leányok tarka, az asszonyok fekete, a jegyesek pedig előszeretettel kék sapkát és öltözetet viselnek. Télen férfiak és asszonyok zárt bundát is vesznek öltönyük felé, amely bő és meleg.

A lappok lakása a lehető legegyszerűbb. Télen-nyáron karót ütnek le köralakban és áthúzzák vászonnal vagy

gyapjúszövettel. Szilárd alapját néhány nyirfatörzs képezi, melyeknek villa-alakú ágait egymásba kapcsolják és körös-körül fenyőtörzseket helyeznek rájuk. A szegénysorsu lapp befedi a törzseket gyepdarabokkal, amelyek egymással összenőnek. Csekély nyílás marad csak üresen az ajtó számára amelyet szövettel vagy bőrrel fednek el. A felső nyílás, ahol a törzsek találkoznak, télen-nyáron, mindenféle időben nyitva marad. Bútoraik nincsennek, csekély holmijukat felakasztják az ágakra. Tejgazdaságuk egyszerű eszközei — vaskatlanaik kivételével — fából és szaruból valók. Az iramszarvastej I rendkívül zsíros, de igen kellemes ésjóizü. Tisztán nem lehet meginni, a lappok vízzel keverik, megőrzés végett a földbe ássák, ahol eltart sokszor egy évig is. Az iramszarvastehén igen kevés tejet ad, mert a kicsinyei nagyon sokáig és s.okat vesznek igénybe. Egy családnak rendesen több tehene van. Tejen és sajton kívül húst is szolgáltat az iramszarvas, melyet főznek és megfüstölnek, Kenyeret csak a legritkább esetben eszik a lapp. Déli ebédül rendesen iramszarvashust esznek mély fatányérból, melybe mindnyájan kézzel nyúlnak bele. Viz és tejes edényük nyírfából valók, kanalaik pedig fából.

Igen érdekes a lappok bölcsője. Egy darab nyirfatönkből van készítve, a fej felé eső oldalon bőrből kis tető van alkalmazva, melyről a lábig három szál gyöngyzsinór van húzva és ezek képezik a gyermek első játékszerét. A gyermek igen puha moh, gyapjúszövet és szőrme- félék között biztosan fekszik, hogy ki nem eshet. A bölcsőt a földre lehet állítani, szíjra függeszteni vagy az iramszarvasra csatolni. Még a szoptatásnál sem veszik ki a gyermeket a bölcsőből. A sátor közepén, puszta földön van a tűzhelyük. A nyírfa kékes füstje festőisen gomolyog ki a sátor felső nyilasán. Este

tása körül különös tevékenységet kifejtettek között Nagy Lászlót, Nagy Sándort és Dr. Jászi Ferenczet emeli ki. Részletesen előadja, hány ülést tartottak az egyes bizottságok, kik és mivel vettek részt az egyesület mozgalmaiban. Kőszegi Gyula pénztárnok olvasta ; fel jelentését, melyből kitűnt., hogy a Köl- csey-Egyesületnek csak 2 hátrálékos tagja van, hogy pénzügyi tekintetben a lehető legjobban áll. Két indítványt fogadott el ezután a közgyűlés, hogy mozgalom indíttassák egy Kölcsey-billikom beszerzésére, továbbá, hogy az igazgató-választmány hátai maztassék fel, hogy a körülmények számba vétele mellett esetleg két drb kaszinói kötvényt jegyezzen. Vártuk a Kölcsey-egyesület pályázatairól a jelentést, de ez elmaradt. Jászi Alice kisasszony Nagy Lászlónak „Jogom van rád“ czímű költeményét szavalta. Általában kitűnő szavaiénak ismerjük a kisasszonyt, ez alkalommal azonban mégis meglepett az a biztos és nyugodt hanghordozás, a változó érzelmek festése, melylyel e szép és szavalásra nehéz költeményt előadta. Valami, a mai poétánál szokatlan hang csendült meg e gyönyörű nyelven irt költeményben, aminő Petőfi hosszabb szerelmi költeményeiben észlelhető, a gondolatok és érzelmek mélysége meglepett és igazán nem mindennapi élvezetet szerzett e szavalat meghallgatása. Végül Nagy László felolvasta elnöki beszédét. Mint máskor, úgy most is nagy problémával foglalkozott. Társadalmi philozophiai kérdésekben ritkán lehet oly találó és meggyőző fejtegetést hallani vagy olvasni, mint a minőt Nagy László tart. Most általában a nemzetek, de különösen ezer éves nemzetünk életével foglalkozott s felvetette a kérdést, mit várhatunk a jövőtől. Korunk legnagyobb szegénysége, hogy nincsenek nagy embereink s mi az oka ennek ? A megromlott közszellem, melynél- fogva az emberek az anyagi jólét után törnek, nem azért, hogy függetlenségöket biztosítsák, hanem hogy az élvezetekben elmerüljenek ; a rósz nevelési rendszer, mely a családokban uralkodik s végül az igazi vallásosság hiánya. Önzetlen becsületesség az igazságos és könyörülő Istenben való hit mellett lehetséges. Ezek a körülmények akadályozzák meg a nagy emberek kiválását s ha nincsenek nagy emberek a nemzetek életében csak sülyedés állhat be. Nem akartuk itt e nagyszabású beszédet kivonatolni, csak rá akartunk mutatni az irányra, melyben az mozgott, hogy lássa a távollevő közönség, mennyit veszített, hogy nem jelent meg a gyűlésen. Akik ott voltak, igaz elismeréssel tüntettek az ideális lelkű férfiú mellett. A dalárda végül egyveleget adott elő. Ebben a teremben úgy látszik jobban érvényesülnek a hangok s bár készületletle- nül soh sem lép fel a dalárda, mégis úgy tűnik fel, mintha a megyeháza termében mindig szebben énekelnének mint máskor. A közgyűlés után hirdetett társas vacsora elmaradt ugyan, de azért mégis szépszámmal jöttek össze a régi kaszinó éttermében

felé még egy hatalmas tönköt vetnek a tűzre, éjjelre azután ki hagyják aludni. Az emberek bőrökkel letakart nyirfavosz- szőkön alszanak; lámpát nem ösmornek, gyufát csak pipáik rágyújtásánál használnak, melyet férfiak és nők buzgón szívnak. A család gazdagsága iramszarva- sokból áll. Sokaknak 2—3000 darabra rúg a szarvasállományuk. Egy család eltartásához 3—400 darab kell. A kinek kevesebb az iramszarvasa, az a gazdagabb- I hoz megy szolgálatba. A lappok az iramszarvas mellett nem vetik meg a halat j sem, melyet igen ügyesen halásznak a I folyókból.

Az iramszarvas főtáplálékát az iram- j szarvas zuzmó képezi. NyáVon vannak fű- j legelők is, télen azonban ki kell a zuzmót a hóból kaparni. Az átköltözés egyik legelőhelyről a másikra igen egyszerűen történik. Fölszedik a sátrakat, a karókat| rendesen ott hagyják és nyáron az egész j házi berendezést az iramszarvasra rakják, télen pedig szánkákba, melyeket az iramszarvasok húznak. Az emberek pedig mellettök futnak hószánakon. Egy-egy szánkába rendesen egy iramszarvas van befogva, mely elhúz 2 -400 fontot. A lapp fegyvere, melylyel nyáját a vadállatok ellen védi, egy egyszerű puska, azonkívül a széles pengéjű medvenyársat is hasz- nálják.

A lappok ugyan mind keresztények, mégis sokan közülök hisznek a pogány j babonákban. A norvég megveti a lappot, azért viszály és békétlenség nem ritka köztük.

Nem kell attól tartani, hogy a 25000 főből álló lapp nép jövőjét egyhamar megsemmisíti a czivilizáczió. Megvédi a lappokat ez ellen, hogy megvannak elégedve azzal, amit szülőföldjük hó és jég között nyújt nekik.

Wi*. fiolán.

vacsorára, hol Fátyol Józsi húzta a válogatott magyar nótákat.

— A régi kaszinó egyesület folyó hó

9-én rendkívüli közgyűlést tartott, melyen eleinte Balogh Kálmán mint legidősebb választmányi tag, később az igazgató, Kacsó Károly elnökölt. Mindenekelőtt a Schuszterics Ignácz eltávozásával megüresedett választmányi tagsági helyre dr. Adler Adolfot választották meg. Majd szóba került az építkezésből folyólag még fedezetlen 7000 frtnyi tartozásnak mikénti beszerzése. A kiküldött bizottság más módot nem tudott ajánlani, mint azt, hogy önkéntes kölcsönök utján szereztessék be a szükséges összeg és pedig a már ismertetett módon, tudniillik, 60 frtos kötvények kibocsátásával. A közgyűlés, minthogy a kibontakozásnak jobb módját nem látta, elfogadta az indítványt és felhatalmazta az igazgatóságot az aláírások beszerzésére. Nyomban megkezdették az aláírást s mintegy 20 kötvény jegyeztetett. Az acety- len világítás került azután tárgyalás alá. Minthogy a világítás nem vált be, a casinó nem akar további szerződésbe bele menni, hanem kiküldött egy bizottságot, mely megkeresi a módot, hogy miként lehetne vagy segíteni a felmerült bajokon, vagy pedig a vállalkozó czéggel a szerződést megszüntetni.

— A főgymnasium ünnepélye. Főgym- nasiumunk ifjúsága újra jelét adta hazafias érzésének és életrevalóságának, midőn f. hó ápril ll-én az 1848. évi törvények szentesítésének évforduló napján tartott ünnepélyével egybekötötte a Kölcsey-szobor leleplezésének emlékét. Az ünnepélyt istentisztelet előzte meg a róni. kath. egyházban, melyen az állami, megyei és városi tisztviselők is részt vettek. Mise végeztével pontban 10 órakor kezdődött az ifjúság ünnepélye a díszesen felékesitett tornacsarnokban, melyre a szokottnál kevesebb de válogatott közönség gyűlt össze. Ott láttuk a Kölcsey-egyesület képviseletében, megyénk fő- és alispánját, valamint a megyei tisztikart. Az ünnepélyt a főgymnasiumi zenekar nyitotta meg „Indulójával, majd Poór János tanár alkalmi költeményét adta elő szép sikerrel Szántai Lajos V. o. t. A szavalat végeztével az énekkar a „Hymnuszt“ énekelte; ezután Szintay Gábor VIII. o. t. olvasta fel értelmes hangsúlyozással és kellemes hangon Soós Zoltán VIII. o. t. sikerült alkalmi felolvasását, mely után a Kölcsey-egyesület megkoszorúzta a főgymnasium Kölcsey képét. Erre a zenekar „Magyar egyvelegbe következett, majd Makoldy Sándor VII. o. t. kitűnő szavalata „Mi a haza“ Ábrányi Emiltől. Az énekkar előadása után a főgymnasium igazgatója tartott alkalmi beszédet, ki megszokott ékesszólásával és logikai következetességével mutatta ki, hogy miért ünnepeljük mi ápril 11 -ét mint a reform- mozgalmak betetőzését és igen szépen fejtette meg, hogy miért kapcsolták össze a Köl- csey-ünnepélyt az 1848-as törvények szentesítésével. Az éljenzés szüntével, mely az igazgató beszédét követte, a zenekar rázendített a Rákóczy indulóra, melynek pezsgő akkordjai mellett oszlott szét a közönség ; az ifjúság pedig tanárai vezetésével a piacz- térre vonult, hol a „Hymnus“ eléneklése után a Kölcsey-szobrot megkoszorúzták. Az ünnepély sikeréért köszönet illeti a zenekar tanítóját és Hollósy Béla tanárt, az énekkar vezetőjét.

— Húsvéti ajándék. Tekintetes Gőnyei István ur neje, róni. kath. vallásu úrnő, Zanathy Luiz őnagysága a helybeli református templomban lévő szószékre egy saját kezével kivarott igen díszes térítőt ajándékozott. E nemes szívből származott szép ajándék méltán meglepte a húsvéti istenitisztelet alkalmából a templomi ajtatosságra egybegyült híveket. Fogadja a mélyen tisztelt úrnő e helyen is a szép ajándokért az egyház leghálásabb köszönetét, mely az egyház jegyzőkönyvében is megörökítve lesz.

— Eljegyzés. Hermán László mészáros folyó hó 10-én jegyet váltott Horváth Pál mérki ev. ref. tanító kedves leányával, Valériával.

— Műkedvelői előadás. A kath legényegyesület vasárnap folyó hó 9-én este a polgári olvasókör nagytermében kitünően sikerült műkedvelői szinielőadást rendezett. Városunk minden közművelődési egyesületének törekvéseit a legnagyobb rokonszenvvel kisérjük és örvendünk, ha azokat haladni látjuk. A legényegyesületnek a tevékenység terén már igen szép múlt áll a háta meget, a vasárnapi estével pedig ismét beigazolta azt, hogy érdemes arra a pártfogásra melyben városunk közönsége részesíti. Valóban becsülésre és elismerésre méltó az az igyekezet, melyet a napi munka fáradalmai után az iparos ifjak és leányok kifejtenek, hogy az önművelődéssel, a közönséget pedig sikerült előadásaikkal gyönyörködtessék. A vasárnap este színre került „Gyimesi vadvirág“ nehéz darab, mely a hivatásos színész tehetségét is kipróbálja és hogy a szereplők ennek daczára miként oldották meg feladatukat, legjobban bizonyítja a fölhangzó