Nagy-Károly és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1899-04-13 / 15. szám
Tái©a,a.a,l:ECLl, szép>irod.solx2CLÍ és isxscLeretterjeszt© ^bLetila/p. NAGY-KÁROLY VÁROS HIVATALOS HIRDETÉSEINEK KÖZLÖNYE. Megjeleli minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre 4 írt. Negyedévre I frt. Félévre . . 2 frt. | Egyes szám 10 kr Községi jegyzők és tanítóknak egész évre 3 frt. Városi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete e hó 9-én tartotta rendes tavaszi közgyűlését Debreczeni István polgármester elnöklete alatt. Elnöklő polgármester a közgyűlést megnyitván, mindenek előtt a polgármesteri jelentés vétetett tárgyalás alá. A nagy gonddal szerkesztett — városunk beléletét s ügyforgalmát elö- tüntetö jelentést a közgyűlés nemcsak egyhangúlag elfogadta, hanem az azt beterjesztő polgármestert élénken meg is éljenezte. (A jelentésből a rendőrségre vonatkozó részt lapunk mai számában közöljük. Szerk.) Az 1898. évi házipénztári zárszámadást, mely a szegényintézeti, Ágoston, gróf Károlyi György alapítványi és kórházi számadásokat is magában foglalja, továbbá az ugyanazon évi gyámpénztári számadást, miután azok a számvevő s pénzügyi bizottság által felülvizsgáltatván helyeseknek találtattak — elfogadta, a felmentvényt megadta, egyben polgármestert utasította, hogy azokat jóváhagyás végett a vármegyéhez terjessze fel. Ezen számadásokból kifolyólag a tűzoltó adóból 279 frt 42 kr., a községi adóból 23 frt 50 kr. bevehetetlennek mutatkozó követelést leíratni rendelt. A városi árvaszéknek ama jelentését, melyben tudatja, hogy a gyá- moltak és gondnokoltak tökepénze után 1899. évre 5.4 °/o kamatlábat fog fizetni, tudomásul vette. A vármegyei közgyűlés határozata folytán elrendelte, hogy Hetey Ábrahám főjegyzőért 1879. évi február 1 -töl, Néma Gusztáv aljegyzőért 1897. febr. 1—töl kezdödöleg fizetésük évi 4 %-a a jegyzői nyugdíj alapba befizettessék. Elhatározta, hogy a város kezelése alatt levő pénzek a helybeli négy pénzintézetben egyenlő arányban helyeztessenek el. Az idősb Tóth Antaltól megvásárolni szándékolt ingatlanok vételére vonatkozó szerződés tárgyalását miután kellő számú képviselő nem volt jelen, a május 14-én tartandó közgyűlésre halasztotta el. A Schnébli Károly telkéhez csatolt terület telekkönyvi átírása tárgyában kiállított szerződést elfogadta. A közoktatásügyi miniszter azon leirata folytán, melylyel a mezőgazdasági iskolára kért segélyt megtagadta, elhatározta, miszerint ismételten felír a miniszterhez, hogy a legszükségesebb kiadásokat az állampénztárból fedezze. Marcsa Béni városi kertésznek költözködési költségei fedezésére 38 frtot, valamint január hóra eső fizetését kiutalta. Ezután a különböző bizottságokat következőleg alakította meg: E g é s z s é g ü g y i b i z o 11 s á g. Elnöke : a polgármester, jegyzője: az alkapitány. Hivatalból tagjai: Dr. Áldor Adolf, Asztalos György, Báthory István, Dr. Brán Feliczián, Boross János, Czilli György, Czimbolinecz János, Di- czig Ádám, Fitos Ferencz, Dr. Dobi Zsigmond, Fürth Ferencz, ifj. Hahn János, Kis Döme, Kohn Miksa, Korit- sánszky László, Kruppa Mihály, Liszer Jakab, Lukács Mihály, Nagy Sándor, Palczer Ernő, Pazuchanits Ignácz, Ptyánk György, Riesenbach Mór, Schwarcz F. M., Tötös János. Választott tagjai: Dr. Aáron Sándor, Breza- nóczy Sándor, Kaufmann Jenő. Gazdasági és pénzügyi b i z o 11 s á g. Elnök: a polgármester, jegyző: az aljegyző. Tagok: Dr. Adler Adolf, Berger Ármin, Bródy Lajos, Cservenyák Antal, Csipkés Endre, Csőkör Ferencz, Dr. Dobi Zsigmond, Dr. Jász! Ferencz, Kaufmann Jenő, Lucz György, Nagy László, Palczer Ernő, Roóz Samu, Róth Károly, Dr. Serly Gusztáv, Serly Ferencz, Stróhmájer Ferencz, Schuszterits Ferencz, N. j Szabó Antal, Vida Sándor. Jogügyi bizottság. Elnök: a polgármester, jegyző: a főjegyző. Tagok: Dr. Adler Adolf, Borody György, Bródy Lajos, Gönyey István, Kovács József, Papp Béla, Roóz Samu, N. Szabó Antal, Miklóssy Márton, Nagy László. Építészeti bizottság. Elnök: a polgármester, jegyző: a mérnök. Tagok: Csipkés Endre, Csorba Gyula, Dr. Dobi Zsigmond, Kacsó Károly, Kisfaludy József, Néma Gusztáv, Nonn Gyula, Dr. Serly Gusztáv, SerlyFerencz. Kórházi bizottság. Dr. Áldor Adolf, Báthory István, Brezanóczy Sándor, Demiclor Ignácz, Dr. Dobi Zsigmond, Kirilla Tivadar, Nagy Elek, Dr. Somossy Ignácz, Dr. Sternberg Géza, id. Zanathy Mihály. A d ó k i v e t ö bizottság. Cservenyák Antal, Serly Ferencz. Hadkötelesek pnhatolását eszközlö bizottság: Kindris Gábor, Buday József, Stróhmájer Ferencz, Lespak Ede, Papp János (aljegyző), Grieszháber István, Klein Márton, ifj. Papp József, id. Tóth Antal. Rendőrkapitány jelentése folytán Krizbay István rendőr részére 30 frt végkielégítést megszavazott. Herskovics Adolf kérvénye folytán az általa eszközlendö építkezés idejére a Kálmándi-utczán egy áruló fabódé felállítását engedélyezte. Több tárgy nem lévén, elnöklő polgármester a jegyzőkönyv hitelesítésére Makai József, Brezanóczy Sándor, Cservenyák Antal és Kaufmann Jakab képviselőket felkérte s a közgyűlést berekesztette. Kimutatás Nagy-Károly rendezett tanácsú város rendőr- kapitányi hivatalának 1898. évi ügyforgalmáról, szolgálati tevékenységéről, stb. 1. a) Ügy fo i*ga 1 o m. Rendőri ügy 4212, kihágási 936, állategészségi 749, mezőrendőri 203, igazolási jegy 23, illetőségi cselédkönyv 78, heveny- fertőző kór 666, összesen 6867 ügy. El- intéztetett 6865 ügy, elintézetlenül maradt 2 ügy, összesen 6867 ügy. 1897. évben függőben maradt 31 ügy. 1898. évben felmerült hatóság és közcsend elleni kihágási ügy 50, közbiztonság elleni kihágás 98, pénz és értékpapír elleni kihágás 1, közrend és közszemérem T A RÓZA. Mea culpa! Hogy benéztem szép szemedbe Szivem megdobbant remegve, Eltűnt hitem mint a ködkép. Te voltál az üdv, gyönyör, ég! Hogy a dal, mit neked szántam, Egy szerelmi gyöngygyé váltan Volt a védő amulettem, Hogy egy vád lelt árva lelkem, Zokogom a porba hullva: Mea culpa ! Mea culpa! Hogy előtted megalázva Eetrengek a porba, sárba, Hogy kihűlt szivemnek hamva Lobot vet egy gondolatra . . . Hogy fejemben annyi eszme Mind koszorút köt fejedre, S hogy még szövöm balgán álmom Foszlányától üdvem várom, Szivemnek ez kora múltja: Mea culpa 1 Mea culpa! Hogy kifosztott koldus vagyok, Kincseim a tépett rongyok, Hogy játékszer volt a lelkem S mindenem már sírba tettem. Hogy őrület védangyalom, Szerelmem a kárhozatom, Hogy telkemet eloroztad S kaczagva a sárba dobtad. Zokog egy széttépett élet: A te vétked ! A te vétked! F/iesz Henrik. Az észak-skandináviai mezőkről. — A Lappföld és a lappok. — Az éjféli nap országának, Svédhon- uak és Norvégiának népessége két törzsből áll: a skandinávokból, akik az ősi büszke Wickingek utódai; nagytermetű} férfiak, szőke, kékszemü asszonyok, germán faj és mellettük fönn északon a j lappok, kistermetű igénytelen nép, egy j messze elterjedt néptörzs utódai, akiknek! törzsrokonai a keleti tenger mellékén, az! Ural tartományokban, Szibériában és Európa szivében még ma is laknak: az ! osztjákok, finnek, eszthek és magyarok néven ismeretesek. A lappok egész lé-1 nyökben úgy jelennek meg, mint egy teljesen idegen országbeli elem Skandináviának jól fejlődött kultúrája és a vele való közvetlen érintkezés mellett is. Hogy oly külömböző népelemek oly kü- lömböző életmódon egymás mellett lakhatnak, annak az a magyarázata, hogy j az ország rendkívül kiterjedt, — több I mint tizenhat szélességi fok alatt van I elterjedve. Tekintetbe véve azokat az ellentéteket, melyek a két ország éghajlata, terményei és életmódja között léteznek, nem lehet hasonló külömbségek fölött csudálkozni, amelyek Skandináviában előfordulnak. A legmagasabb északi vidéktől nyúlik ki a Kjölen hegység, párhuzamosan a norvég partvidékkel, 8. szélességi fokon át. Kelet felé meredek esése van, számtalan mélyen bevágódó tjordokat képezve; nyugat felé széles fensikban végződik egész a Bottni ten-1 geröbölig. Északi részében hó és jég, eltörpült nyirbozót, moh és zuzmó között van a lappok hazája. 5 szélességi fokkal belenyulik az ország az északi sarkvidékbe. Nyáron heteken át nem nyugszik le a nap, télen épp ily hosszú időn át tart az éjszaka. Az éjszaki sarkon május 13-tól julius 20-ig világit az éjféli nap és november L8-án merül le a halvány napkorong, hogy január 24-éu jelenjék meg ismét. A hosszú, hideg téli éj csak az alkony egy bizonyos neme által lesz megvilágítva, déli időben azután a remek északi fény és ragyogó' holdvilág által lesz megvilágítva. A hőmérséklet alacsony, de távolról sem any- nyira, mint a hasonló fekvésű más vidéken. Svéd- és Norvég ország északi részének földrajzi fekvése megegyezik Labrador és Baffin tartományéval, melyek teljesen jéggel boritvák és csak kevés embernek nyújtanak megélhetésre módot. Skandináviában a Golf áramlat visz az egyenlítő vidékéről meleget. A sarkvidéken az évi közép hőmérséklet 0°, Ham- merfestben 1.9°, Tromseeban 1.5°. Az ország belsejében jóval nagyobb a hideg, leszáll a hőmérséklet egészen 30°-ig és sokszor a higany is megfagy. A hőmérsékletnek megfelel a voge- táczió is. Délen megterem még a cser és a tölgy, északra már mind sűrűbbek a tűlevelű erdőségek és végre egész északon csak a nyír az is szórványosan és törpén tenyészik, de azért nagy szerepet játszik a lappok életében. Gabonából a zab és árpa terem meg. Az állatvilág valódi éjszaki, amilyen másutt Európában nem található. Jégróka, hóbagoly, hótyuk és hónyul, mindegyikének fehér a takarója, hogy a hómezőn Játhatlanná tegye ellenségei elől. A melegebb éghajlat állatai közül is számos fordul elő, nevezetesen : farkas, medve, róka és hiuz. A madarak közül a sas, a sólyom, a bagoly és még mások találhatók. Megemlítendő még a szúnyog. Valamint a tropikus vidékeken, úgy itt északon is valóságos csapása az embereknek és állatoknak a moszkitó, melynek csípései elől a vadász és a kutató hálóval kénytelen védeni arczát és éjjel finom háló alatt aludni. Legfontosabb állatja az északi vidéknek az iramszarvas. Szarvasfajta állat, amelynek mindkét neme évente változó agancsot hord. A him valamivel nagyobb, mint a nőstény. Az iramszarvasnak nincs meg az a büszke testtartása, finom feje, mint a mi nemes szarvasunknak, de az összes szarvasok között az emberre nézve a legfontosabb, mert egyedül teszi lehetővé, hogy az északi vidék Jakható legyen. Iramszarvasok vannak Eszakamerikában is, de ott teljesen vad állapotban élnek, csupán a lappok, csuksok és thuguzok használják mint vonó és teherhordó állatot, mig az eszkimó például kutyákat fog be szánjába. A lappok kissebbek, mint Európa többi népei. Testmagasságuk 1.50 m. Kezeik és lábaik kicsinyek, arezvoná- saik az oroszokéitól alig külömböznek, homlokuk lapos, orruk rövid és tövében széles. Szemük kissé ferde, de nem a kínaié vagy a japánié. Hajuk általában barna, de találkoznak különösen a gyermekek között kenderhajuak is. Szemeik Nemcsak Magyarországon legelterjedtebb a Ferencz József keseriiviz hanem a világkereskedelemben is virágzó kiviteli czikk helyét foglalja el. Bevásárlásánál nagyon ajánlatos csakis „Ferencz József keserüviz“ elnevezést használni, nehogy más, csekélyebb értékű vizet kapjunk. Szerkesztősig iroda és kiadóhivatal: Deák-Ferefrf^utcza 40. szám. (A római kath. elemi iskolával szemben.) Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 15 kfT Bélyegdij minden beiktatásért 30 kr. Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Kéziratok nem adatnak vissza.