Nagy-Károly és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1899-04-06 / 14. szám
— Honvédszobor-emlék Selmeczbányán. Mint értesülünk, Selmeczbánya város lelkes közönsége egy monumentális honvédszobor felállítását vette tervbe a szabadságharcz hőseinek emlékére. A gyűjtések ez irányban már nagyban folynak. Az ügyet Ocsovai Ocsovszkv Vilmosné Selmeczbánya volt polgármesterének özvegye vette kezébe több dicső honleány vezetésével. Midőn e hirt közöljük pártolólag foglalunk állást a nemes eszme mellett. Ki lelkesül e hazaszeretetnek e magasztos megnyilatkozásán, járuljon hozzá fillérjeivel. Az adományok Ocsovai Ocsovszky Vilmosné úrnő, vagy a városi pénztár czí- mére Selmeczbányára küldendők. Az adományokat hirlapilag nyugtázzák. * Hány nyelv van a világon ? Egy fran- czia geográfus összeállítása szerint ötezer dialektus szerint beszélnek az emberek és 860 különböző nyelv van a világon. Európában 89 nyelvet beszélnek. Afrikában 114-et. Ázsiában 123-at, Amerikában 417-et, és a többi 117-et; az Oczenián a mely fogalom alatt az indiai alföld és Dél-Amerika közt fekvő számtalan kisebb-nagyobb sziget értendő. Csodálatos, hogy a déli tengeren egymáshoz egészen közel fekvő szigetek mindegyikén más és más nyelven beszélnek, úgy hogy a szigetlakok csak jelekkel értekezhetnek egymással. Melléklet a „Nagy-Károly és Vidéke“ Irodalom. * Egyiptomi élet. A történetírás folyton haladó tudománya immár a legmagasabb pontra jutott, mikor megtudja eleveníteni a népek hétköznapi életét. Nem a csata, az ünnepély, a diadalív, a műalkotás fontos, hanem a mindennapi élet. Egyiptomról sokat is tudhatunk, mert görögök látogatták, s ez az élelmes nép sokat irt róluk. Memphis nekik az volt, ami nekünk ma Kairó; az igazi keleti város utczáin tömérdek népfajt lehetett látni, a fehérszoknyás egyiptomi paptól kezdve, a fagygyus hajú szudáni szere- csenig. Az állatok is köztük rajzottak, mert a szegényebb egyiptomi együtt élt állataival. Sok más is csodálatosnak tetszet a görög szemnek. A pék, ki lábával dagasztotta boltja ajtajában a kenyeret ; a pallér szerszám nélkül mázolta a falra habarcsát, puszta kézzel. S ha eljött a dél, az ebéd ideje, mikor a görögök házaikba tértek, az egyiptomiak kijöttek az utczára. „Az evés nem tisztességtelen, igy nincs mit titkolni rajta11 — mondák. Aztán újra megkezdődött az utczai élet. Jöttek mentek a férfiak, fejükön hordva a terhet, s a nők vállaikra rakva hordozni valójukat, fátyol és kíséret nélkül, a min a görög igen megbotránkozott. Az egyiptomi társas élet hidegebb volt a görögnél. Ha két jó barát találkozott, megcsókolta egymás térdét, aztán 2—3 lépésnyire állnak meg egymástól. A görögtől undorodtak, mert tehénhússal élt. íme mily érdekes, mily bizarr szokások éltek már az ó-korban is, a legrégibb társadalomban. Ez élet egész teljességében, szöveggel és képekkel, pontosan és művésziesen van megrajzolva a Nagy Képes Világtörténet 19-ik füzetében, mely most jelent meg. A vállalat 12 kötetből fog állni. Szerkesztője Marczali Henrik. Egy-egy díszes kötet ára 8 frt, egy füzeté 30 kr. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható minden hazai könyvkereskedésben. Körrendelet a vórtetii kötelező irtása tárgyában valamennyi törvényhatóságnak. (Folytatás.) Hogyan védekezzünk a vértetii ellen? A vértetü ellen való védekezés megkezdésére legalkalmasabb ugyan a téli idő addig, a mig a fa meg nem lombo- sodik, de azért hozzá lehet és kell is fogni a védekezéshez azonnal, a mihelyest bizonyosak vagyunk abban, hogy almafánkat a vértetü bántja, tehát nyáron is. Hogy a vértetü irtására miért legalkalmasabb a téli idő, annak két oka van. Egyik oka az, hogy télen, mikor a fán nincs lomb, könnyebben kereshetjük fel és találhatjuk meg a vértetves foltokat; továbbá ilyenkor rendszerint egyéb munkánk kevesebb s igy több időt szánhatunk a vértetü irtására. A másik ok az, hogy télen nem szaporodik a vértetü ; holott nyáron rohamosan gyarapodik és akkor nemcsak hogy szétmászhatik a maga erejéből is, de széthurczolják azt a madarak, a szél, valamint ruhájokon az azt irtó munkások is ; végül azért is jó a téli irtás, mert akkor egy-egy hetyen, a telelő helyén tehetjük tönkre a vértetüt. Lássuk már most magát az irtást. Ha a fa igen nagy mértékben meg van támadva a vértetütől, akkor első dolgunk legyen az, hogy az ilyen vértetves ágakat, gallyakat és fattyúhajtásokat, melyek a vértetüvel majdnem végig vannak borítva, vágjuk le és távolítsuk el olyan helyre, a hol azokat rögtön el le - hessen égetni. Ha valamennyi vértetves fáról az ilyen tönkretett ágrészeket eltávolitottuk, következik a törzs és a megmaradt ágakon levő sebhelyek kitisztítása. Ez a petróleumnak szappanos vizzel való keverékével, úgynevezett petróleum-emulzióval történik. Ezt a petróleum-emulziót akként készítjük, hogy egy liter vízbe felaprózunk 15 dekagramm közönséges mosószappant és azt fölforraljuk. Akkor hozzá öntünk két liter kissé langyos petróleumot. Az igy összeöntött petróleumot és fölforralt szappanos vizet azon mele- giben közönséges zurbolóval (lyukas fakanállal, habaróval) annyira jól és erősen összekeverjük és kavarjuk, hogy az 8—15 perez múlva tejfölsürüségüvé váljék. A fákon levő vértetves sebek bekenéséhez már most ezt a petrolium-emulziót használjuk, de nem tisztán, hanem úgy, hogy annak egy-egy részéhez 4—5 rész tiszta (kissé langyos) vizet veszünk és e kettőt egymással jól összekeverjük. A bekenés kézi ecsettel (pemzlivel, pamacscsal) történik úgy, hogy ezzel a mennyire csak lehet, egyszerre az egész sebet fogjuk fel és borítsuk be, hogy igy7 a vértetü a sebből a földre ne hullhasson. Használhatunk a petróleum-emulzió helyett a fák vértetves sebeinek takarításához bármely növényi olajat (repeze- és faolajat, terpetin-olajat), halzsirt, disznózsírt, sőt még faggyút is, ha az annyira puha, hogy a sebre még tél idején is fölkenhető. Az ily7en hig zsiradék szintén megöli a rovart és légmentesen elzárja a sebet. Minthogy azonban ezek az anyagok a petróleum-emulziónál drágábbak, azokat csak egy-két fánál lehet alkalmazni. Hogy ha a fák valamennyi vértotves sebének tisztításával készek vagyunk, akkor következik, hogy a már petróleum- emulzióval, vagy egyéb zsiradékkal megtisztított sebeket akár fatapaszszal, akár az arra a czélra külön készített kátránynyal bevonjuk, hogy oda vértetü többé újból le ne telepedhessék. A sebek bevonásához használt anyagnak olyannak kell lennie, hogy azt egyrészt az eső le ne moshassa, másrészt, hogy az a fát ne bántsa. Ilyen fatapasz lehet az úgynevezett oltóviasz is, de jobb, ha azt kátrányból olyan módon készítjük, hogy egy vas- vagy cserépedényt két harmadnyira bármiféle kátránynyal megtöltünk s azt szabadban nyílt tűz fölött addig melegítjük, mig jól meg nem sűrűsödik. E melegítésnek az a czélja, hogy igy elpárologhassanak a kátrányból azok az alkotó, vagy benne rejlő részek, a melyek a fára nézve esetleg romboló hatással bírnának. Az igy előkészített kátránynyal azután bevonjuk a sebet úgy, hogy a kátrány annak felszínét, mint igen vékony réteg, teljesen védje. A seb eme bevonását semmi esetre nem szabad elmulasztani, mert aki azt elmulasztja, az el legyen készülve arra, hogy abban a sebben, a melyből a vértetüt ő ma kiölte, két év múlva ismét újabb és nagyobb vértétüfoltot fog találni. A vértetü ugyanis — bármilyen,kicsi - mégis szerfelett szapora rovarfaj ! Évenként 12—14 ivadéka van s egy-egy vér- ! tetünek 30—100, sőt 120 utóda lehet és pedig mint nőstény, mely Ilimet nem ismer, hanem párzás nélkül — folytonosan eleveneket szül, még pedig úgy, hogy ma született vértetü 12 nap múlva maga is újra szaporít. Ez az óriási és gyors szaporodása teszi a vértetüt a fák veszélyes ellenségévé és az teszi kötelességünkké azt is, hogy a vértetves fáinkat többször tiszto- : gassuk végig. Nem szabad tehát azt hinnünk, hogy a sebhelyeknek kátránynyal való bekenésével munkánknak már végére értünk. Ez végzetes hiba lenne, mert a munka javarésze, habár az már könnyebb lesz, csak ezután következik. Egy hét múlva az irtás után ugyanis újból végig kell vizsgálnunk a megtisztított fákat s a hol ujabb vértetü folt van, azt most is úgy kell irtani, mint az első esetben. Ezen tisztogatást azután annyiszor ismételjük, mig a vértetü fánkról végleg ki nem pusztul. Az első évi irtás tehát sok munkával jár ugyan, de ne feledjük azt, hogy ez a munkánk alapos volt, akkor egy, vagy legkésőbben két évi munkával teljesen kiirtjuk a tetüt: de ha munkánk csak kapkodás és felületes volt, akkor tiz év múlva is nyakunkon lesz a vértetü. \ igy ázni kell különösen arra, hogy vájjon a vértetü nem mutatkozik-e már a hajtások hegyein, a fattyúhajtásokon (koronában és a tő alján), vagy a hajtások szemein is. Igaz, hogy magasabb fáknál ez utóbbi dolog nehéz, mert az ember szeme olyan messzire nem lát el; de ne feledjük el, hogy ha a törzs és rajta az esetleg előtörő fattyúhajtások tiszták, valamint hogy ha a koronának az a része is 1899. április 6. — 14. számához. tiszta, a melyet alulról megvizsgálhattunk : akkor föltételezhetjük, hogy a fa tiszta és munkánk sikerült! De ez még ne nyugtasson meg bennünket végleg, hanem állandó teendőnk azután is az legyen, hogy a fákat vértetü dolgában mindig a legéberebb figyelemmel kisérjük s a hol a vértetünek csak valami nyoma akad, hogy azt rögtön és már csirájában fojtsuk el. Ilyen vértetves és öreg fát legjobb teljesen kivágni és elégetni, hogy helyére azután uj és egészséges fát ültethessünk. Ha a fa törzse azonban még jó, vagy a fa még általában fiatal, akkor nem kell az egész fát kiirtani, hanem csak a korona ágait kell levágni s a koronát ilyen módon felújítani. Ez a korona felújítás természetesen leginkább a tavaszi fakadás idejéig végezhető. Az igy felújított fák törzse azonban szintén alaposan megtisztítandó a vértet vektől. Uj fák, továbbá oltó- és szemzővesszők beszerzésénél vigyázzunk, hogy azok vértetvesek ne legyenek, vagy vér- tetves helyről ne származzanak. Áz idegenből hozatott fácskát tanácsos az ültetés előtt jól bemeszelni és azt ültetés után folyton szemmel kisérni, hogy nincs-e rajta valami gyanús folt? Ha vértetüt , találunk a hozatott néhány fácskán és vidékünk e rovartól még mentes, szedjük inkább ki o néhány fát és égessük el, nehogy ezekről a tetü vidékünkön elterjedhessen. Vértetves fáról oltóvesszőt vagy szemzőhajtást szaporításhoz használni egyáltalán nem tanácsos. A szemzővesz- szőn^ ugyanis nagyon nehéz a vértetü szerfelett parányi foltjait meglátni. Vértet vés vidéken sohasem szabad a fán — és pedig valamint a gyümölcsösben, úgy a faiskolában — semmiféle sebet sem nyitva hagyni, hanem rögtön be kell azt tapasztani, hogy oda a vértetü le ne telepedhessék. Eszerint úgy a metszés, mint az oltáskor keletkező sebeket, valamint szintúgy azokat is, a melyeket a vihar okozott, rögtön be kell tapasztani. A sebek nagy száma, vagy azoknak kellő be nem tapasztása, oka annak, hogy a sebhelyekkel igen borított alapfák-ról miért nehéz a vértetüt egyszerre és végleg kiirtani. A temérdek sok és rejtett sebhely mindig nehézséget és sok munkát fog okozni a vértotüirtásnál. Vértetüvel fertőzött faiskolában, to- ! vábbá gyümölcsösben, valamint a hol a fák koronáját vértetü miatt felújították, előfordulhat a vértetü az illető fák gyökerén is és pedig úgy az alma-, mint a körtefán is. Itt a vértetüt úgy irtjuk, hogy a fa gyökerét egészen feltakarjuk és azt elébb petróleum-emulziónak vizzel mintegy 5—8-szor hígított keverékével bőven lemossuk s aztán az igy lemosott gyökereket égetett mészporral körülbelül egy7 ujjnyira behintjük. Olyan oltványt, vagy csemetét, melynek gyökere nagyon yértet- ves, szaporításhoz felhasználni nem szabad, hanem azt egyszerűen ki kéll ásni és el kell égetni. Ennyiből áll a vértetü irtása, mely eleinte a kitartó és alapos munkát és későbben pedig a megtisztított fáknak éber és gondos ellenőrzését követeli. A ki mind a kettőt pontosan és lelkiismeretesen megteszi, az a bajtól megszabadul ; a ki pedig csak látszatra dolgozik, az nemcsak nem fogja a vértetüt kiirtani, hanem azt még meg is szaporítja. Ezen útmutatás befejezéséül tudomására hozzuk a faiskola-kezelőknek, gyümölcsfa-kertészeknek és kerttulajdonosoknak, hogy mindazokban az esetekben, valahányszor egyrészt gyanú, vagy másrészt kétség merülne föl arra nézve, hogy vájjon valamely esetben csakugyan vér- tetüről van-e szó, vagy ha továbbá az irtásnál merülne föl valamelyes aggály, akkor mindezekben az esőkben közve- tetlenül az alább megnevezett intézethez (Budapest, V. Nádor-utcza 28.) forduljanak felvilágosításért, mely azt postafordultával és díjmentesen mindenkinek megadja. M. kir. állami Rovartani Állomás. Április hó elsejétől kezdve: Egy hónapra .... 15 frt. Egy hónapra .... 20 frt. Egy hónapra .... 24 frt. Egy hónapra .... 30 frt. És lehet egy hónapra . 50 frt. Jó magyar étkekről elismert jó konyhánk már ismerős az egész vidéken. Erről értekezhetni Kudla Testvérekkel, az úri kaszinó vendéglőseivel. II cn-cö Cfl 03 V) s_-cü I c CD > IM CO-03-S£ {= CÖ £2 03 A legújabb időben alapított Filméi Káíé-Förlölí Bészvéiy-Társasáfi egy nagyszabású telepet rendezett be Fiaméban, hogy ott egy világhírű szabadalmazott új módszert, melynek nevezetesebb előnyeit itt rövidesen felsoroljuk, értékesítsen : rr™ „a kávénak pörkölő rendszerünknél nemcsak minden n emes alkatrésze és tápanyaga egészben csonkít a11 an marad, de bebizonyított tény, hogy e nemesítő módszernél szaporább, erősebb za- matú, kellemesebb izü és jobb kávét n y e r ü n k. “ Kiemelendő még, miszerint az idézett előnyök mellett pörkölt kávénk hónapokon át is változatlanul friss marad. Számtalan elsőrangú vegyész, orvos és tudományos tekintély véleménye és bizonylata megerősíti állításunkat, melynek hitelességéről egy kóstolópróba vételével minden háziasszony meggyőződést szerezhet. Védjegy* Összes hordó és zsákküldeményeinken fenti védjegy alkalmazva lévén, kérjük okvetlenül annak szives figyelembe való vételét. Raktáron — folyton friss pörkölés, — minden jobb fűszer- és csemegeüzletben I frt 60 krtól 2 frt 80 krig kilogrammonként. —Ez TIsztsisáig'ért teljes szavatosság. =— Szabadalmas módszerünk: Belga-, Dán-, Franczia-, Holland-, Német-, Svéd- és Norvégországokban rövid 4 éven át fényesen bevált, felkaroltatott és tért hódított. Kapható Nagy-Károlyban : Kaufmann Ignácz és fia urak nagykereskedésében. 14—24 er| Ctt CD £ co 3 CD cr »3 CD- 03 ISI < CD &3. ~5 03 »3 03 S13. CO CDCT SM I
