Nagy-Károly és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1899-04-06 / 14. szám

NA GY-KÁROLY és VIDÉKE.

Soszorlsá,n.37-ol2: égetése 1ST ag^-^átrol^Tostiia— Adat a babona történetéhez. —

A mivelődés történelemnek sokszor meglepő ellenmondásai, mondhatni érthetetlen ugrásai vannak. A 18. századot a felvilágosodás századának szeretik nevezni, az is volt, hiszen ez készítette elő a franczia forradalmat, akkor irta Newton korszakos csillagászati munkáját és Smith nemzetgazdaságtanát — s mégis e század első felében tomboltak teljes vadsággal a boszorkány pörök. 1728. Szegeden, 1731. Nagy-Károlyban ítélnek tűzhalálra boszorkányokat.

Boszorkányok nálunk ugyan régen ismeretesek, hiszen mára IX. században Hinkmar érsek ajánlja a vizet judicium frigídumnak vagyis istenitéleti próbának és Kálmán királyunk hevesen kikelt a boszorkányok és kuruzslók (venificus et maleficus) üldöztetése ellen, Kemény János XVII. sz. önéletírásában, Ib- rányi I. Rákóczy Györgyhöz irt levelében (eredetije a gyulafehérvári levéltárban), Fuchs Márkus brassói prédikátornak 1615-iki jelentésében sok boszorkánynak elitéltetéséről emlékeznek, mégis a múlt század első felében dühöngött a vak düh és elfogult babona legjobban a boszorkányok ellen, a miért még Nagy-Károlyban a piaczon is elégettek ilyeneket, habár 1725. óta már gym- nasiuma volt a városnak és a múlt századbeli Károlyi grófok európai műveltséggel rendelkeztek.

De hát „gegen die Dummheit kämpfen selbst Götter umsonst“ elveszett válal- kozás az ostobaságot és elfogultságot kizökkenteni gondolkodás módjából s úgy a múlt században is az okosabb engedett; a korszak szellemén úgy sem változtathatott: hagyta tehát dühöngeni a fanatikusokat.

A nagykárolyi boszorkányok az ördöggel rendes szerződést kötöttek (ligantes mu- lieres, lamiae veneficae) és társulatokat alkottak, hol vezér, káplár, zászlótartó, kifutó stb. eféle szereplő vala. A kit a társulatba bevettek, lágyéka bal oldala fölé bélyeget sütöttek. A boszorkányok pemetén, szénvonón, vagy sütő lapáton lovagoltak, de meg- nyergelték az embereket is, kantárt vetvén nyakukba és ellovagoltak rajtuk messzire az j ecsedi várba, a tokaji hegyre. Ott tánczoltak, ittak, ettek, fajtalankodtak az ördögökkel, i mert a boszorkány ha akarja, férfi tulajdonságokkal bírhat, paripáikat pedig kipányvázták. Ha emberen nyargaltak, azt nádvesszővel pányvázták ki a legközelebbi réten. Az ecsedi várban gyakran látták a kivilágított palotát, hallották tánczuk dobogását és sü- völtésüket a levegőben, midőn pemetéken és sütő lapátokon reggel felé haza lovagoltak. A főboszorka ludvérczen vagy lidérczen I lovagolt. Ez nappal iromba tyuk vala, melyet sótalan kásával etettek és az ágy alatt kuczor- gott, éjjel a boszorkánynyal hált s kibújt vele a kulcslyukon, kürtőn, kéményen keresztül, vagy hordta neki az arany ezüst pénzt.

A boszorkányok rontása szemmel verésből, ráolvasásból és kötésből állott. A kiben kötés volt, az elvolt rontva. Ha p. o. a jászol szalmázata, vagy a tulok szarvára czérnát kötöttek s rámondták az átkot, az a barom megdöglött, húsa, pedig megfeketedett.

A Nagy-Károlyban elégetett 3 boszor-: kány u. m. Tóti Borka, Pila Rekettye és ■ Varga Terka mind efféle kötéssel tettek kárt

A két év azonban eltelt és a megtört léleknek olyan jól esik az a gondolat, hogy van a világon egy lény, ki szeretettel fogja keblére ölelni. Beszélhet a világ akármit, boldogok lesznek: Valami idegen nagy városban megvonulnak s a1 sors még mindent helyre hozhat.

Ez a gondolat táplálta Faludit, ez tette ruganyossá lépteit, midőn végig sietett a fegyház udvarán.

A börtönőri szobában levetette a daróczöltönyt és felhúzta saját ruháját. Búcsúpillantást vetett a már megszokott falakra, a durva öltönyre, azután istenhoz- zádott mondott a vén a felügyelőnek. Az őr szalutált neki fegyverével s a fegyház kapuja bezáródott utána.

Az üde levegő megcsapta arczát, tüdeje élvezettel szívta az illatos tavaszi fuvalmat. A vonat sebesen robogott tova vele. A mezőkön virágok illatoztak, az utszéli fákon madarak csiripeltek, a gőzmozdony füstje szertefoszlott a levegőben, mely tele volt illattal, a madarak dalával zajjal, élénkséggel.

A kiszabadult arcza fokonként derült. A kupéban mellette kövér, pirosarczu kereskedők ültek és fecsegtek folytonosan, de ő nem ügyelt rajok, lelke szétrepült a mórtföldeken s gondolatban már ott volt nejénél, ki bizonyára szivszorultan számlálja a perczekot, midőn viszontláthatja oly sok idő után.

Szinte mogrozzent, midőn podgy ász nélkül ugrott le a vonatról s elsietett a

emberben, állatban. Esküdtek Ítéltek a boszorkányok fölött s ha a feladók fejükre tett kézzel megesküdtek a vád igazsága mellett, elégették a szegény beváldoltakat. Sokszor kínvallatásokkal csikarta ki a bíró vallomásaikat, igy tett a nagykárolyi biró mind a hárommal, vagy próba ítéletet, ordaliat tartott velők.

Legközönségesebb volt a megmérés és a viz próbája. Szegeden és Nagy- Károlyban egyaránt alkalmazták. A mérleg abból állott, hogy kinzatások között megmérték, mert a boszorkány a babonás hiedelem szerint alig nyomott néhány unciát. A viz próba meg abból állott, hogy a Tiszába, Kraszna mély vizébe dobták. Ha farral esett a vízbe és belefulladt, boszorka volt. Megtették azt is, hogy a kinek valamelyes máj foltja volt, azt tűvel szur- kálták, vagy kivágták, a miért sokszor elvérzett az áldozat. Elkinoztatása után megégették. A piaczra száraz hasáb fából máglyát raktak egy czölöp mellé. A czölöphöz hársfakötéllel odakötötték a boszorkányt, azután nagy kárörvendezéssel és szidalmazások közepette meggyujtották a fát. Néha két óráig is elkinlódott az áldozat, de rendszerint elájult nagy kínjai közepette, mikor a lángok recsegve csapkodtak feje fölött. Ha az elitéit ordított, a tömeg hasonló orditozás- sal elnyomta a halállal vergődötnek kiáltozását.

Nézzük most már az elitéltek bűneit. 1730. elégették Tóti Borkát, (nem Tötty Dorkát, miként Gvadányi és Gál Írták). Szirmaynak följegyzése szerint bűnei következők: 1. Asztalos János házánál maga bevallotta és hét tanú előtt kivilágosodott, hogy Borka boszorkány. 2. Szűcs Istvánnak felesége lebetegedvén, el nem hitta Tóti Borkát komának. Ezért a keresztelő alatt ütötték, verték, elgyötörték az ágyban Szücs- nét s ő mindig csak Tóti Borka nevét kiáltotta, hogy az van rajta. 3. Szabó András Sári lánya Tótit a falu végén látta, egyszerre a háta mögött termett, pedig egy perez előtt 300 lépésnyire volt tőle. 4. Báthory István cselédjét úgy el kötötte, hogy feje lába közé került s a cseléd azt mondta Tóti Borka repült ki a bundával bedugott ablakon. 5. Szilágyiné nem engedte, hogy Tóti bélesét szent kemenezéjébe süsse, — ezért véres lett a kenyere. 6. Dálnoki tulkát avval dög- lesztette meg, hogy szűz lány hat hajaszálát kötötte szarvára. 7. Egy ház héjjárói tojásokkal hajigáltak. Ezt csak Dorka tehette. (Szirmay : Szat már vármegye polgári eszméretei I. r. 1809. 80 1.)

1745-ben Rekettye P i 1 a került a máglyára. 8 tanú fejére tevén kezét, megesküdött, hogy Pila boszorkány, kit különösebben megkinoztak, de ő tagadta a rábizonyított bűnöket, minők: 1. Egy fiúcskának szája a füléjig húzódott, mert nem adott Pilának almát. 2. Mészárosné gyermekének a szeme vérbe borult s azt egy kötés cérnával meggyógyította. 3. Böszörményi kondást meg- nyergelte, csakúgy nyögött bele, térdeit majd elkoptatta a sok térdepléstől, mikor kipányvázta. Mivel néha bábáskodott: ilyenkor az ördög nevében keresztelte a kisdedeket.

Ugyancsak 1745 ben ítélték halálra a megkínzott és vallani nemakaró Varga Te ez át, kinek boszorkányságáról a sályi prédikátor Almási István és a rozsályi prédikátor Somogyi Mihály meg voltak győződve, mert úgy megrontotta állataikat, hogy a kanezák a csikókkal t.ánozra kerekedtek az

istállóban. Mikor Károlyba fogva volt Pila, Miskolczi János feleségének nyakára ült s megfojtani akarta, a szavát is hallotta: „No kutyák, miért jártatok ellenem Károlyba esküdni ?“ Varga Tecza meg Bartos Mihályné anyját vesztette halálra. Pila azt is elkövette, hogy Szirmay szavai szerint: „tűz világánál I mint fonal gombolyító úgy forgott“, azután ! Kis Annát elül-hátul egyszerre megütötte stb. És ilyen semmiségekért kínozták halálra a szegény asszonyt!..

1746-ban Szegeden előkelő asszonyt égettek el a Boszorkány szigeten, kinek dédunokái 1840-ben még Szegeden laktak. í Később ugyanott égették el Dugonics piaristának édes anyját.

Valóban érdemes lenne e kulturtör- ténelmi kérdést bővebben kiböngészni a megyei levéltárból. Ez bevilágítana népünk a múlt századbeli eszejárására, szokásaira. Azoknak az állítólagos „régi jó idők“-nek nyo- j moruságos állapotaira. Ma a spiritizmuszt szidják babonának, a múlt század emberei j ennél veszedelmesebb és kegyetlenebb babonában hittek ! Nincs mit szemünkre vetni egymásnak. A forma változik, de a babona megmarad babonának minden kultúra és felmagasztalt fölvilágosodás mellett.

MBr. Vx.

HÍREK.

— Meghívás. A képviselőtestület tagjait a folyó év április hó 9-ik napjának délelőtti 10 órakor kezdődő, szükség esetén

I délután 3 órakor folytatva tartandó rendes I képviselőtestületi gyűlésre a városháza ta- i nácstermébe tisztelettel meghívom. NagyI Károly, 1899. április hó 1-én. Debreczeni

II s t v á n, polgármester. Tárgysorozat: 1.

I Polgármesteri jelentés. 2. Az 1898. évi liázi- : pénztári zárszámadás, mely magában foglalja ja szegényintézeti alap, Ágoston alapítványi,

I kórházi és gróf Károlyi György alapítványi

pénztárak számadásait. 3. Az 1898. évi gyámpénztári számadás. 4. Városi árvaszék jelentése a gyámoitak és gondnokoltak tőke pénze után 1899-ik évre megállapított kamatláb iránt. 5. A város kezelése alatt levő pénzek elhelyezése iránti intézkedés. 6. Id. Tóth Antal nagykárolyi 483. sz. tjk. 1553/b, 1553/c. hr. továbbá a nagykárolyi 1909. sz. tjkvben 1552/c. hrsz. a. felvett ingatlanai megvételére kiállított szerződés. 7. Schnébli Károly nagykárolyi 224. házszámu ingatlanához csatolt terület telekkönyvi átírására kiállított szerződés jóváhagyása. 8. A nagy- méltóságu m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter ur leirata, melyben a mezőgazda- sági ismétlőiskolára kért segélyt megtagadja.

9. Marcsa Béni városi kertész kérelme költözési költségei és január havi fizetésének kiutalványozása iránt. 10. Egészségügyi, gazdasági és pénzügyi, jogügyi és építészeti szakbizottságok megalakítása. II. Rendőr- kapitány javaslata Krizbai István rendőr részére 30 frt végkielégítési összeg megállapítása iránt. 12. Herskovits Adolf kérvénye a Kálmándi-utczán az építkezés idejére egy 3 méter széles 3 méter hosszú fabódé felállításának engedélyezése iránt. 13. 24 órával előbb beadható indítványok tárgyalása.

— Személyi hírek. Főispán ur ő méltósága folyó hó 10-én Szatmárra utazik és hétfőn az esteli vonattal városunkba érkezik. — Szentpály Jenő országgyűlési képviselő rokonai látogatására városunkba érkezett.

gőzmozdony mellett, mely lomhán fújta ki magát a hosszú ut után. Keresztül siklott a zajgó tömegen s pár perez múlva egy bérkocsiban ült szorongó kebellel.

A vágy, a félelem elzsibbasztották egész testét. Kibámult az utczára, hol fel s alá tolongot a közönség épp úgy, mint két év előtt. Mi sem változott. A hordár most is ott áll az utczasarkon, hol a kocsi befordult és egy ház előtt megáll.

Faludi kiugrik s pénzt nyom a kocsis markába. A kocsi elgördül és ő ott áll a kapunál, honnan két év előtt lépett ki utoljára. Nesztelenül felsiet a lépcsőkön a második emeletre.

Dobogó szívvel ráteszi kezét az első szoba kilincsére és az ajtó felnyílik. A szoba üres. Benyit a szalonba, itt sincs senki. De hallja! Vidám kaczaj hangzik át a szomszéd szobából, pajzán női hang, majd egy férfi szavai s azután csókok csattogása.

A halvány férfi még sápadtabb lesz és kezeivel az asztalba fogódzik, hogy a földre ne bukjék. Szemei előtt összefoly a világ, csak a nevetést hallja, mely las- san-lassan csókba fül. Egy zörej magához téríti és macska módjára kisompolyog a szalonból. Már besötétedett: Az előszobában a folyosón égő gázlámpa halvány sugarakat vet és a fekete ruhás férfi támolyogva, botorkálva indul kifelé; ! Mit keresne ő itten? — Már csak egy

lépés az ajtóhoz és kezei e porezben valami hideg tárgyat érintenek. Föl emeli és megcsillan a kezében egy nagy konyhakés. Szemeit vér futja el, teste kiegyenesedik és visszafolytott lélekzettel húzódik meg egy ruha-szekrény mögött.

Egy negyed óra múlva megnyílik a szalon ajtaja és egy kövér ur halad kifelé. Egy nő kiséri az ajtóig s ott csókot nyom ajkára. A fénysugár arczára hull. . . igen ő az. Fekete haja kuszáltan hullt alabástrom nyakára, ajkai még nedvesek a csóktól, egész termete báj és csáb Faludi Géza látja, hallja, amint Olga búcsúcsókot nyom a távozó ajkára és nevetve mondja:

— Holnap ilyenkor elvárlak !

Az ajtó becsukódik. A sötétben megvillan a kés, egy hang rémülten sikoltja; „Géza!“

A sikoly hörgésbe fül, majd minden csendes lesz.

Faludi nesztelenül távozik s a házbeliek másnap az újságból olvassák, hogy a fogy házból kiszabadult Faludi Géza tegnap este meggyilkolta nejét és önként jelentkezett a rendőrségnél.

Szegény ember! Nem lesz tenálad boldogtalanabb lakója annak a nagy épületnek, honnan tegnap kiszabadultál.

MMeyyi *Wenő.

— Változás lapunk beléletében. Lapunk beléletében ismét változás történt. Lapunk volt szerkesztője Simkó Géza ki pár hónap előtt hivatalos elfoglaltsága miatt kilépett lapunk kötelékéből, ismét részt vesz annak szerkesztésében. — Minthogy azonban elfoglaltsága most sem engedi, hogy mint szerkesztő vezesse lapunkat, csak mint főmunkatárs fog lapunknál működni, s ily minőségben a tárcza és a hírrovatot fogja vezetni.

— A húsvéti szent időt igaz keresztényi kegyelettel ünnepelte meg városunk közönsége. Nagypénteken zsúfolásig telve voltak a templomok s a róm. kath. templomban felállított szent sirt kora reggeltől késő estig látogatták a hívek ezrei. E nap délelőttjén Guba Pál segédlelkész, aki az egész böjt péntekéin szónokolt, tartott szent beszédet, délután pedig Tímár Péter segédlelkész beszélt a szenvedés általános és közös voltáról. Husvét napján Palczer Ernő plébános prédikált és mutatta be a szentmisét nagyszámú közönség előtt.

— Búcsuestély. Megható és igen szépen sikerült búcsuestélyt rendeztek folyó hó 3-án a régi kaszinó nagytermében a távozó Sclmszterics Ignácz tiszteletére jóbarátai és tisztelői. Mintegy 100-an gyűltek össze városunk legintelligensebb polgárai közül, kik a megjelenő ünnepeltet, a szeretet, tisztelet, és barátság minden jelével elhalmozták. Valóban megható jelenet volt hallgatni, hogy egy köztisztelet és becsülésben álló szerény embert mennyire elhalmozzák társadalmunk legkiválóbb egyénei az elismerés és szeretettel. Fél 9-kor vette kezdetét a vacsora és a második fogás után elsőnek Debreczeni István polgármester szólalt fel, ki igen meleg hangon emlékezett meg volt elődéről, ki — úgymond — a város életében jelentékeny szerepet játszott s kinek neve a város fejlődésének történetével elválaszthatatlanul egybe van kapcsolva. Élteti őt, és sok .szerencsét kíván részére. Utána az ünnepelt szólalt fel, köszönetét mondva mindazoknak, kik őt működésében támogatták Élteti vármegyéjét, városát, s azon hatóságokat, melyekkel annyi éveken keresztül összeköttetésben állott. Ilosvay Aladár vármegyei főjegyző emelt ezután poharat, ki a tőle megszokott ékesszólással, mint a vármegye egyik jelenlevő képviselője élteti a távozót. Majd Hám József főgvmnasiumi igazgató, mint a gymnasium megalapításának lelkes bajnokát, a kultúrának nemes zászlóvivőjét élteté, — Schuszterics Ignácz az ügyvédi kar, a bírói testület és a haladás nemes bajnokáért Hám Józsefért ürített poharat. Makai József honvédszázados a városunkban állomásozó honvédség nevében mondott igen meleg hangon „Isten hozzádot.“ Baudisz Jenő szellemes felszóilalása után Dr. Adler Adolf az ünnepelttől mint a kereskedelmi és iparbank volt igazgatósági tagjától vett búcsút. Kacsó Károly mint a régi kaszinó volt választmányi tagját üdvözölte, s a casino nevében búcsúzott el, Kemény Alajos pénzügyigazgató üdvözli mint jövendő bajtársát, ki habár jelenleg búcsúzik is, de azért most jön a pénzügy szolgálatába. Orosz Árpád vállaji körjegyző és Simkó Géza felszóilalása után Bródy Lajos ügyvéd emelt poharat és éltette Schusztericset mint a nagykárolyi kerület volt függetlenségi képviselőjét, Pazuchanits Ignácz a vallásos érzület támaszát a róm. kath. egyháztanácsát, volt világi elnökét éltette. Schuszterics Ignácz Pazuchanitsért emelt poharat. Csilléry Dávid igen szellemes toasztja után Dr. Jászy Viktor jogakadémiai tanár egy nagy derültséget és hatást keltő humoros toasztban éltette a távozót, mint a példányszerü polgári erények birtokosát. Kisfaludy József és Papp Béla nagyon meghatottan búcsúztak el az igazi jóbaráttól, ifj. Sternberg Sándor a központi takarékpénztár vezérigazgatója pedig a jó szomszéd távozását fájlalja. Valamennyi felszólalás nagy hatást keltett és számtalan éljenzés kisérte az elhangzott búcsúszavakat. A társaság — Fátyol Józsi kitűnő zenéje mellett a késő éjjeli órákig maradt együtt. Mi is kifejezzük sajnálatunkat egyik kiváló tollú munkatársunk távozása felett és kívánjuk, hogy sok szerencse és áldás kisérje uj életpályájára és uj otthonába.

— A „Kölcsey-egyesület“ közgyűlése, mely az alapszabályok értelmében lehetőleg a szoborleleplezés hetében tartandó meg, az idén folyó hó 11-én kedden lesz megtartva, még pedig ünnepélyes alakban. Habár a teljes programmot még nem közölhetjük, de az mindenesetre érdekes lesz. A mint tudjuk a díszközgyűlés délután 6 órakor lesz a vármegyeház nagytermében megtartva. Közreműködésre felkérték a dalegyesületet, Nagy László az egylet elnöke elnöki megnyitó beszédet tart, majd Jászy Alice k. a. fogja elszavalni Nagy László elnöknek alkalmi költeményét. Lesz azonkívül még felolvasás is. A terv szerint az ünnepélyes közgyűlést a régi kaszinó nagytermében tartandó társasvacsora fejezi be, melynek részvételi dija személyenként I frt 20 kr. A választmány tagjai mint a múlt évben, úgy az idén is