Nagy-Károly és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1899-03-02 / 9. szám

NAGY-KÁROLY és VIDÉKE.

deztetnek. Eta meggondoljuk, miként Pá- risban, egy szerény igényű ember is, ha minden neki tetsző dolgot látni s élvezni akar, legalább 20 irtot elkölt szállás, élelmezés, fuvar s szórakozás cziraén; ha meggondoljuk, hogy ez 8 nap alatt 8X20 160 frtot tesz ki; ha vesszük, hogy aztán 100 frtért teljes képtelenség gyorsvonattal, kényelemmel s teljes ellátással Budapesttől Párisig s onnan visszautazni, s vesszük végül, hogy kimondhatatlan nagy előny az, ha a p á r i si viszonyokkal teljesen ismerős h a z á n k fi a i kalauzolnak minket s 8 nap alatt mindazt átélhetjük, a mit magunkra hagyatva tájékozatlanul, háromszor 8 nap alatt sem élhetnénk át; ha mindezt számba vesszük, úgy erősen ki fog domborodni előttünk a „Budapest—Páris“ czimü mozgalom végtelenül hasznos, üdvös és nemes intencziója, mely abban is nyilvánul, hogy a bizottság rendelkezésére áiló jövedelmi rész kulturális czélokra fordittatik. Megjegyezzük, hogy a 260 frtot nem kell egy összegben lefizetni: lehet azt havi 8 frtos, évnegyedi 24 frtos részletekben is lefizetni, avagy 25 frt fizetve a belépéskor, a hátralékos összeget 1900-ban fizetni a „Belvárosi takarék- pénztárba“ ; s hogy ha valaki a befizetés után sem mehetne ki Párisba elhárithat- lan akadályai miatt, részrétjegyét másra ruházhatja, avagy 260 frtos tőkéjét 10% kezelési költség levonása után visszaveheti! Fel tehát Párisba! Iratkozzunk be a „Budapest—Páris“ Magyarok társas kirándulása utazói sorába!

Mint már közöltük városunk s megyénk intelligentiájában szép mozgalom indult meg a kiránduláson való részlvétel szempontjából.

S annak vezetésére a következő helyi bizottság alakult.

Elnök: Nagy László alispán. Tagok: Dr. Serly Gusztáv vármegyei főorvos, Domahidy Elemér, főszolgabíró. Debre- czeni István, polgármester. Papp Béla és Baudisz Jenő lapszerkesztők.

A bizottság minden tagjánál nem- külömben szerkesztőségünknél lehet jelentkezni e tökéletes utiélvezetet Ígérő kirándulásra. A korábbi jelentkezés az áremelkedésen felül azért is ajánlatos, mert csak korlátolt számú helyek állnak rendelkezésre.

HÍREK.

— Városi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete február hó 24-én rendkívüli közgyűlést tartott, melynek egyedüli tárgy- sorozatát a jégszükségletnek Kolozsvárról leendő beszerzése tekintetében intézkedés képezte, minthogy azonban a jég beszerzése mintegy 1900 frtba került volna s nem biztos, hogy az igy beszerzendett jég elálló képességgel bir-e vagy nem, a közgyűlés a

korszak Szalay irta történetén egy nehány adat helyreigazításán mi változtatást sem tett az átdolgozó : annál többet azonban az első Habsburgok történetén, mig végül a bécsi kongresszusra következett idők történetét, tehát a mai Magyarország megalakulását, egészen önállóan irta meg. Ez a rész tudniillik teljesen hiányzott Sza- laynál, a halál nagy szeretettel végzett munkája közben szólitván el a derék tudóst.

Külön kell szólanunk a Szalay-Baróti féle munka illusztráczióiról. Ebben a közel ezer kétszáz képben, mely a négy kötetet ékesíti, műtörténeti emlékek és régiségek egész múzeuma kerül a közönség kezébe. Nagy tere van az egykorú emlékek : pénzek, érmek, pecsétek, ereklyék másolatának; félezer arczképben látjuk azokat, akik a történelmet csinálták : kiváló uralkodók, hadvezérek, államférfiak, költők és azon idegen fejedelmek és személyiségek arczképét, akik történetünkre befolyással voltak. Azután megszentelt helyek képét látjuk, ahova valamely, a nemzet sorsára döntő befolyású esemény emléke fűződik : csata- és jelenetképek, térképfölvételek, irásmarad- ványok: szóval mindaz, a mivel a történelem él és fönmaradt. Nagy számmal vannak a műben műmellékletek, hírneves történeti festők: Than Mór, Wagner Sándor, Dóré Gusztáv, Székely Bertalan, Lietzen-Mayer Sándor, Piloty Károly, Madarász Viktor, Lotz Károly, Benczúr Gyula műveinek másolatai. Iniciálék és szövetképek oly nagy számmal vannak itt együtt, mint egyetlen magyar illusztrált munkában sem.

Szóval az, a ki Szalay-Baróti munkáját megszerzi, oly könyvet nyer vele, melyben Írásban és képben fényesen megismeri ezeréves hazánk történetét.

Móna Méla*

jégszükségletnek ily utón beszerzését nem rendelte el, hanem megbízta a polgármestert tegye tanulmány tárgyává, mimódon lehetne esetleg a szükséges gépezetek beszerzése mellett a jégszükségletet előállítani. — (Azóta az idő is megváltozott, jég is van, s igy a közgyűlés csakugyan tárgytalanná vált. Szerk.)

— Felolvasó-estély. A Kölcsey-egylet február 26-án felolvasó-estélyt tartott a régi kaszinó nagytermében. Első számként R. Kovács Laura szavalta el Rudnyánszky Gyula „Honvágy“ ez. költeményét, azután Baudisz Jenő olvasta fel Domahidy Ujfalussy Amadil „A magány“ czimü hangulatteljes csevegését, majd ismét R. Kovács Laura

! adta elő Porzsolt Kálmánnak „Az irodában“

; czimü monológját, végül Dr. Kovács Dezső tartott humoros felolvasást „Jogi problémák a háztartásban“ czimmel. A kitünően sikerült estély befejeztével a szép számban megjelent közönség egy része a kaszinó éttermébe vonult, ahol ez alkalommal Fátyol Józsi zenekara tartott zeneestélyt.

— A magyar szentkorona országai vöröskereszt-egyletének szatmármegyei választmánya folyó évi február 26-án délelőtt fél 12 órakor a városházában, az egyleti tagok meghívása mellett, záró ülését megtartotta, mely alkalommal id. Zanathy Mihály, a választmány férfi-osztályának elnöke, örömmel emlékezett meg arról, hogy az egyleti tagok, mint az egyesület nagykárolyi fiókja, ez idő szerint 19-ik, mint megyei választmány pedig 18-ik évét töltik be, — és ezen örömét fokozza, hogy miután ez idő folyama alatt országunk a béke áldásait élvezte, az egylet tagjainak tevékenysége alig vétetett igénybe, sőt alkalma nyílott az államfők azon üdvös tanácskozását figyelemmel kisérni, hogy a háború terheit alkalmas evezőkkel fékezzék, vagy pedig véglegesen eltávolítsák ; azonban mig ezen szép költői eszme megvalósulhatna, az egyleti tagok kötelességei határtalanok. Ezek után az elmúlt év eseményeire vissza pillantva rámutatott azon szerencsés helyzetre, hogy a birodalomban ez idő szerint a béke állandóan meghonolt és a gondviselés kegyelme városunkat s vidékét, minden rendkívüli szerencsétlenségtől megoltalmazta; azonban a magyar szentkorona országai vöröskereszt-egyletének legfőbb védnöke Erzsébet királyné asszonyunk ő felségének, az elmúlt év utolsó harmada első napjában, gyilkos kezek által okozott váratlan halála, nemzetünk testén olyan mélyre ható sebet ejtett, melynek beheggedésére, egy nemzedék élete is kevés; s a rokonérzőkkel versenyezve, a megboldogultnak Budapesten felállítandó emlékszobrára 922 frtot gyűjtött, mely összeg a központi igazgatóság által elismeréssel fogadtatott. Előadta továbbá, hogy az egyletre borult ezen sötét folton keresztül fénylett azon többszörös kitüntetés, melyben Gróf Gsekonics Endre ur ő nagyméltósága a vöröskereszt-egylet elnöke, az egylet érdekében tanusitotott buzgóságáért legfelsőbb helyről részesittetett és legutóbb valóságos belső titkos tanácsossá lett kinevezése alkalmából, a választmány üdv kivánatát a Grófné ő Méltósága, a választmány női osztályának elnöke volt kegyes tolmácsolni. Végül bejelentette, hogy az elmúlt évi tagsági dijjak 50 százalékát meghaladó hányadát, a válaszarány múlt évi megbízásához képest, szemérmes szegények között kiosztotta; — és ezen előzmények után, midőn felolvastatott a központi igazgatóság azon körirata, hogy a vöröskereszt-egyletnek váratlanul elhalt, fő védasszonya helyére, a védnökséget ő felsége a király, további intézkedésig Stefánia özv. korona herczegnére átruházni méltóztatott, és ezen rendeletben, az egész nemzetre borult fájdalmas érzések enyhítésének látható jelei mutatkoznak, a közgyűlés által hódoló érzülettel fogadtatott és ennek a központi igazgatóság előtti kifejezése kedves kötelességnek ismertetett; — továbbá a választmányi pénztárnok 1898. évi számadásának megvizsgálása után, a felment- vény megadatott; — és minthogy a választmány, közhasznú cselekményeinek jutalmát, mindég önérzetében találja, ezen okból a jövő évi költségelőirányzat tnellőz- tetett; — a folyó évi tagsági dijjak 50 % százalékának pedig szeméres szegények közötti felosztásával az elnökség bízatott meg ; és végül a megye szolgabirói s járásbirósági székhelyein szervezendő fiókegyletek, valamint ezen emberbaráti czél sikereinek előmozdítására, minél nagyobb számú egyleti tagok gyűjtése iránti indítványok elintéztet- tek, a közgyűlés berekesztetett, melyhez még azon megjegyzés kapcsoltatik, hogy ezen közérdekű és emberbaráti irányban mozgó szövetkezet kiváló figyelmet érdemel, és az évenkint 1 frt tagsági dij fizetésére ajánlkozó egyleti tagok számának terjedelmével, netalán háború, vagy pedig rendkívüli szerencsétlenségek eseteiben, a szüköl- ködők segélyezése, valamint a szemérmes

| szegények gyámolitása annál behatóbban | eszközöltethessék.

— A régi kaszinó választmánya febr. 24-én ülést tartott, melynek tárgyát az építkezésekből hátralévő 8000 frt tartozásnak mikénti fedezése képezte. A választmány ajánlani fogja a közgyűlésnek, hogy a tartozás fedezésére a tagok személyenként 60 frtos kamatnélküli kölcsönt adjanak, a mely kölcsönökről szóló adóslevelekből évenként a felesleghez képpest több darab kisorsolás utján fog kifizettetni. Egyben javasolja, hogy a kártyapénz minden játszótársaságnál a meghatározott dijjon felül 10 krral személyenként emeltessék. Mindenesetre szükséges, hogy az építkezési költséghiány a j tagok áldozatkészségével fedeztessék s ekként városunk első kulturális intézményének fennállása biztosítva legyen, csak az a kérdés, lesz-é elég áldozatkészség a tagokban a czél megvalósítására. Egyben a választmány az uj tagokul jelentkező Singer Lipót, Bakó Bálint, Jakobovits József, Dr. Székely Kornél, Csenged Benjamin és Schifbeck Mátyást a tagok közzé titkos szavazással felvette.

— Szemle. Glair Gyula altábornagy a Ili. honvéd kerület parancsnoka, Schuller Jenő őrnagy kerületi segéd tiszt társaságában február 23-án este városunkba érkezett. Másnap átjött Szatmárról Habrovszky dandárparancsnok és Ludmann ezredes is. Az altábornagy a legénység felett szemlét tartott, és 25-én reggel utazott vissza Kassára.

— Honvéd-zenekar városunkban. Clair Gyula altábornagy városunkban időzése alatt a szatmári honvédzenekar egyrésze is átrándult városunkba. F. hó 24-én a tiszti étkezőben zenélt az altábornagy tiszteletére. Az nap este valamint 25-én este pedig a régi Casinóban tartott zeneestélyt; nem csekély élvezetet szerezve kitűnő játékával a megjelent közönségnek.

— R. Kovács Laura nőszavaló február 125-én este a tornateremben mutatta be

művészetét a gimnasiumi ifjúság előtt. Először Ruha czimü darabot, majd Rudnyányszky Gyulának „Honvágy“ czimü költeményét szavalta el. Közben még dalolt is. Végezetül a Kevlári búcsút szavalta nagy hatás mellett.

— A legényegylet múlt vasárnap tartott 51-ik felolvasása a legfényesebb sikert aratta. A közönség lassan bár, de 7 órára teljesen elfoglalta s betöltötte az egylet nagy termét. Elsőnek Klincsák János egyl. tag lépett fel és a legpedánsabb figyelem által kisérve Arany János „A gyermek és a szivárvány“ ez. szép költeményét szavalta el. Klincsák egészen beletalálta magát a költemény szellemébe, halk hangon jól hangsúlyozva élvezetesen adta elő a szép verset. Az egyleti elnök „Az isteni világkormányzás czélja“ cziinen tartott egy sikerült felolvasást. Az életből és a világtörténetből vett példákkal fűszerezett felolvasás alapja volt, hogy Isten a szeretet, Isten szeretettel kormányoz és azt akarja, hogy őt, felebarátainkat és hazánkat szeressük. Majd Sallay Lajos lépett az emelvényre, aki szép szavalataiért a közönség kedvenezévé lett, a mai szavalatával pedig a szószoros értelmében excellált. Tóth Kálmánnak „A halál“ czimü remek költeményét oly remekül adta elő, hogy annak hatása alatt a közönség tombolva követelte annak újra elmondását. Sallay engedett, elmondta még egyszer s a publikum zugó tapsviharral rovta le hála adóját a szép előadásáért. Még Péter An- nuska a legényegyleti estélyek e vonzó alakja szavalt egy talán inkább férfinek való szavalatot, Szabó László „Az együgyű paraszt ez. költeményét. Mint mondám nem nőnek való szavalati darab ez, de Péter Annuska ezért győzedelmeskedett s az együgyü paraszt esetlen mondásait oly kedvességgel utánozta, hogy nyílt színen kitapsolták és ismételten előhívták. Az elnök mondott végül köszönetét a közönségnek és a szereplőknek, az egyletet jóindulatuk és érdeklődésükbe ajánlotta, ezzel egyetemben kijelentette, hogy a legközelebbi összejövetel márcz. 19-ikén lesz, amikor a szavalatok és felolvasás mellett az egylet a múlt évrőli beszámoló közgyűlését is tartja, melynek programmja e hírlapban közölve lesz.

— Kinevezés. Éltető Albert helybeli telekkönyvi dijnok, a zilahi kir. törvényszék területén levő szilágy-csehi kir. járásbírósághoz telekkönyvi átalakítónak neveztetett ki.

— Táncztanitás. Endrédy Márton jó- hirü táncz- és illemtanár a napokban városunkban megkezdi működését. Ajánljuk, az érdeklődő szülők figyelmébe.

— Zene-estély. Fátyol Józsi zenekara ma és minden csütörtökön és vasárnap este zene-estélyt tart az úri kaszinó éttermében.

— Lovarda. A Báró Kotics Pál és Weisz Zsigmond igazgatása alatti lovartár- sulat múlt vasárnap tartotta utolsó előadását a kaszinói színkörben. Mint halljuk a társulat most már végleg feloszlik.

— Hirdetmény. Értesittetik a közönség, miszerint a Mező-Terem községéhez tartozó felső tagi major, sertésvész miatt zár alá vétetett. Nagy-Károly, 1899. febr. 28. Kisfaludy, rendőrkapitány.

— Hirdetmény. A m. kir. szatmári 12. honvéd gyalogezred 1-ső zászlóaljánál Szat- máron 114 drb hasznavehetetlenné vált kapcsos vaságy eladó. Bővebb felvilágosítást venni szándékozók Szatmáron nevezett ezred kezelő bizottságánál nyerhetnek.

— Iskolalátogatás. Jaczkovics Mihály Munkács egyházmegyei püspöki biztos, szentszéki ülnök, folyó hó 21-én megvizsgálta a mérki gör. kath. iskolát, hol a kiváló eredmények felett elismerését fejezte ki. Onnan a biztos ur Fábiánháza, Gsaholy községek felé folytatta körútját.

— Eltűnt gyermek. Alexandre jockey- nak fogadott gyermeke, Nagy Amália 13 éves lippai illetőségű középtermetű, kerek arczu, szőke hajú, szürke szemű, f. hó 26-án este lakásáról eltűnt, öltözete barna ruha és drapp felöltő. Felkérem a város közönségét, hogy nevezett hajadont az, akinél tartózkodik haladéktalanul adja át e hivatalnak, mert ellenesetben a következő kellemetlenséget önmagának tulajdonítsa. Nagy-Károly, 1899. február 27. Kisfaludy, rendőrkapitány.

— Uj postahivatal. A m. kir. államvasutak püspökladány—mármarosszigeti vonalán fekvő gilvácsi vasútállomáson „Gilvács“ elnevezéssel 1899. évi márczius hó 1-én teljes fel- és leadási szolgálattal működő postahivatal lép életbe. Ezen postahivatal postai összeköttetését a Budapest és Királyháza valamint Gilvács és Nagy-Somkut között mindkét irányban közlekedő 19, 20 és 188. számú kalauzpostákkal kapja és megnyitása napjától kezdve a postatakarékpénztár közvetítő hivatala gyanánt is fog működni. A postahivatal kézbesítési kerületébe Gilvács vasúti állomás és a szomszédos „Lord és társa féle fűrésztelep“ osztattak be. Téves irányításokat elkerülendő, czél- szerü hogy a gilvácsi postahivatal által kézbesítendő küldemények czimiratában a rendeltetési hely mellett vagy alatt a feladó feltűnő betűkkel oda irja „pályaudvar“ vagy rövidítve „p. u.“

— Halálozás. Súlyos csapás érte Stampfl János m. kir. pénzügyi irodatisztet. Neje, szül. Szenkó Amália életének 46-ik évében rövid szenvedés után f. hó 1-én elhunyt. A kiadott gyászjelentés igy szól: Alólirottak fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk a felejthetetlen liü feleség és jó anya Stampfl Já- nosné szül. Szenkó Amáliának folyó évi márcz. hó 1-én, életének 46-ik évében rövid szenvedés után történt gyászos elhunytét. — A megboldogult hült tetemei folyó hó 3-án délután fél 5 órakor fognak a rom. kath. szertartás szerint a Rozália sirkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise-áldozat f. évi márczius hó 4-én reggel 8 órakor fog az egek Urának bemutathatni. Nagy-Károly, 1899. márczius 1. A béke angyala őrködjön drága hamvai felett I Stampfl János mint férj. Stampfl János, Gyula, Mária, Vilma, Lajos, Kálmán gyermekei. Piti Anna menye. Stampfl Vilma sógornő.

— Póttartalékosok kiképzése. Az idén bevonuló póttartalékos ujonezok kiképzése folyó hó 15-én veszi kezdetét.

— Értesítés. A nagykárolyi r. k. egyházközségi tanács határozatából. A nagykárolyi r. k, egyházközségi tanács és iskolaszék 1899. évtől kezdve 1901. év végéig tartó időre újból alakítandó lévén, e czél- ból a választók névjegyzéke f. évi február hó 26-ikától márczius hó 12-ig bezárólag a fiunépiskolai szolgalakásban (földszint, bemenet balra) közszemlére ki van téve azon figyelmeztetéssel, hogy iránta a választói képességet illetőleg netalán keletkezhető föl- szólamlások márcz. hó 13-ig egyháztanácsi elbírálás alá az egyháztanácsi elnökséghez beadandók. Az egyháztanácsi és azzal együttesen az iskolaszéki tagok választása a fiu- népiskola nagytermében f. évi márczius hó 19-én délelőtt 10 órakor kezdetét veendő közgyűlésben fog eszközöltetni; melynek tartama alatt, ha a választás közfelkiáltással nem leszen foganatosítható, titkos szavazással fog történni: s ez utóbbi esetben a szavazatlap a jogosult által választani óhajtott tagok neveivel tetszés szerint — az egyháztanácsba választandóknak azonban az iskolaszéktől külön jegyzésével — betöltve, a választások megnyitásától kezdve ugyanazon nap déli 12 órájáig a választási bizottsághoz személyesen adandó be. Választandó az egyháztanácsba 18, az iskolaszékbe pedig 1.2 rendes tag; azon megjegyzéssel, hogy ugyanazokra, a kik egyháztanácsi tagságra szavazatban részesittetnek, mint iskolaszéki tagokra is lehet szavazni. Póttagokul a megválasztott rendes tagok után legtöbb szavazatban részesültek tekintendők ; felkiáltás- sáli választás esetében ezek is hasonlókép fognak választatni. Az egyháztanácsban és iskolaszékben az egyházi elnök, az egyháztanácsban a segédlelkészek és a népiskolai tanítók nem esnek választás alá ; az iskolaszékbe azonban a segédlelkészek beválaszthatok, de a népiskolai tanítók nem ; jelzettekre nézve szabályzataink külön intézkednek. Világi elnököket, jegyzőket, ügyvédet, pénztárnokokat, gondnokokat a megválasz-