Nagy-Károly és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1899-02-16 / 7. szám

NAGY-KÁROLY és VIDÉKE. pitvány, könyöradomány, hivatalos se­gély nem fog a munkás ember baján segíteni, ha önmaga nem segélyezi magát a szövetkezés utján. Mindnyájan egyért s egy mindnyájáért legyen a jelszó. Az ipari s gyári alkalmazottakról a törvény gondoskodik, elrendelvén a be- tegsegélyzö egyesületek megalakítását s s az azokba való kötelező belépést. De megengedte, hogy ott, ahol, mint vá­rosunkban is, kerületi betegsegélyzö pénztár van, beléphessen mindenki, aki magát betegség esetére biztosítani kívánja. Nemcsak a családfő, hanem neje s gyermekei is önkéntes tagjai lehetnek a betegsegélyzö-pénztárnak. 12 krt tizet hetenkint a 18 évesnél idősebb férfi 6 krt a fiatalabb férfi s minden nö, 3 krt pedig a gyermek. Ezért kap betegség esetére ingyenes orvosi se­gélyt is. Igazán, nem tudni, hogy a beteg- segélyzö-pénztárakban való részvétel miért nem oly általános s kiterjedt nálunk, mint a minőnek lennie kellene. Migpl. Budapesten még a legjobb módú család is tagja valamely betegsegélyzö egyesületnek, addig városunkban alig nehány önkéntes tagja van a kerületi be­tegsegélyzö pénztárnak. Talán az a meg­szokott könnyelműség, hogy az egész­séges ember sohasem gondol a meg­betegedés esetére s jobban bízik erejében mint kellene, vagy talán az akarat­erőnek az a gyöngesége, hogy közvet­len nem fenyegető veszély ellen nem tartjuk szükségesnek védekezni. A betegsegélyzö-pénztárakra égető szükség van s azokról első sorban az ér­dekelteknek kötelessége tudomást venni. Városunk egyetlen családos iparossának sem szabadna a kerületi betegsegélyzö- pénztár önkéntes tagjai sorából hiá­nyoznia, mert minél számosabban lép­nek be, annál nagyobb mérvben része­sülhetnek segélyben. A belépéshez szük­séges felvilágosítást szívesen megadják a pénztár tisztviselői s orvosa. A „Nagykárolyi kér. betegsegélyzö- pénztár“ fontos szerepet van hivatva városunkban betölteni, annak minél szélesebb körben való terjesztését fontos állami s társadalmi érdek teszi szük­ségessé. Vajha mindenki, kinek szava van, felemelné a jó ügy érdekében! JPoór 'János. HÍREK. — Személyi hírek. Meszlényi Gyula megyés püspök ur tegnap délután 4 órakor városunkba érkezett, s a piáristák szeretett és szivesen látott vendége. Ő méltósága egy hetet fog nagykárolyi hívei körében tölteni. — Gróf Hugonnai Béla főispánunk, a grófné ő méltóságával együtt, ma reggel Budapestre utazott hosszabb tartózkodásra. — Értekezlet volt folyó hó 10-én, a közigazgatási bizottság ülése után a várme­gyeház kistermében. Galba Lajos, a szatmári kir. törvényszék elnöke jött át, hogy a bi­zottság tagjaival megbeszélje azon körül­ményt, hogy tekintettel az esküdtképes össze­írtak foglalkozására, minő tárgyalási idősza­kokat hozzon javaslatba. Először a főispán üdvözölte az elnököt, azután az elnök adta elő az értekezlet czélját és ismertette a tör­vényt és az esküdtek feladatát. Azután az értekezlet beható eszmecsere után azt hozta javaslatba, hogy az esküdtbiróságok tárgya­lási időszakai négyrészre osztassanak, vagyis 1. február második felében, 2. május má­sodik felében, 3. szeptember hó első felében és 4. november hó második felében tartas­sanak. Végül N. Szabó Antal köszönetét, mondott az elnöknek előzékenységéért s az elnök kijelentette, hogy ily irányú javasla­tot lesz az igazságügy miniszternek. — Felolvasó-estély. A Kölcsey-Egylet e hó 12-én felolvasó-estélyt tartott a régi kaszinó nagytermében — Boross János be­tegsége miatt az egyik felolvasás elmaradt s igy csupán Nagy László egyleti elnök tartott felolvasást a „múló esztendőről“. Az eszme­gazdag felolvasást a szokottnál csekélyebb számban megjelent közönség élénken meg­tapsolta. — A helybeli kereskedelmi és ipar­bank e hó 12-én tartotta évi rendes köz­gyűlését az intézeti helyiségben Kovács j József elnöklete alatt. Elnök a megjelent j részvényeseket üdvözölve bejelenti, hogy j 28 részvényes van jelen, kik részint saját, részint megbízotti minőségben 475 részvényt képviselnek, s miután a részvényesek kellő­leg úgy személyesen, mint hírlapi hirdetés utján meghivattak, a közgyűlés határozata képes; miért is a közgyűlést megnyitja s a jegyzőkönyv vezetésére Dr. Adler Adolf in­tézeti jegyzőt kéri fel. Ezután a közgyűlés a ! napirendre térvén át, a hitelesítő küldött­ség tagjaivá Dr. Kovács Dezső, Weisz Jó­zsef és Ptyánk György részvényeseket meg­választotta. Az igazgatóságnak az 1898. üz­letévről szóló jelentését, a zárszámadást, mérleget s felügyelő-bizottsági jelentéseket tudomásul vette, s az igazgatóság s fel­ügyelőségnek a felmentvényt megadta. A megüresedett igazgatói helyre két évi idő tartamra Domahidy Elemér részvényest egy­hangúlag megválasztotta. Megválasztotta to­vábbá három évi időtartamra a felügyelő­bizottság tagjaivá: Jeney Géza, Kaufmann Jenő és Singer Lipótot, póttaggá: Ivovássy Illést. Végül elfogadta a nyereményfelosztásí tervezetet, melynek adatai a következők: Tiszta nyeremény 22,630 fit 20 kr., mely­ből a tartalékalaphoz 3600 frtot csatolnak, az igazgatóság és felügyelőség jutalé­kára 4757 frt 55 krt, jótékonyczélokra 272 frt 65 krt fordítanak ; a fennmaradó 14,000 írtból pedig 1000 drb részvény után részvé­nyenként 14 frt osztalékot adnak. A szel­vények f. évi márczius elsejétől kezdődőiig váltatnak be. Indítvány be nem adatván, elnök a közgyűlést berekesztette. A közgyű­lés az elnök éltetése közben oszlott szét. — Ebéd. A főispán ur ő méltósága f. hó 10-én, a közigazgatási bizottsági ülés napján ebédet adott. Az ebéden a házigaz­dán és kedves nején kívül részt vettek : Nagy László alispán, Galba Lajos kir. törvény- széki elnök, Nagy Béla, Kende Zsigmond, Kováts Béla, Domahidy Sándor, dr. Fekete Sámuel, N. Szabó Antal, ifj. Böszörményi Sándor, Jékey Zsigmond, Ilosvay Ferencz és Steinkogler János titkár. — Közigazgatási bizottsági ülés. Vár­megyénk közigazgatási bizottsága e hó 10-én, ülést tartott a melyben a városi képviselő- testületnek jelentése alapján elhatározta a bizottság, miszerint felír az igazságügymi­niszterhez, hogy a telekkönyvi ügyek gyorsabb elintézése érdekében a nagykárolyi kir. já­rásbíróságnál személyszaporitást engedélyez­zen. Ezenkívül folyó ügyeket intéztek el. — Dalárhir. A dalegyesület által tar­tott választmányi ülésen az évi rendes tiszt- ujjitó közgyűlés határnapja folyó évi már­czius hó 12-én d. u. 4 órára tűzetett ki, a városházanagytermében. A tárgysorozat annak idején szintén közölve lesz. Ezzel kapcsola­tosan megemlíthetjük, miszerint a dalegylet a „Disznótor“ czimü tréfás dalmű betanu­lásához fogott, melynek előadásával ismét egy élvezetes estélyt fog a nagyközönségnek nyújtani. — Jubileum. A múlt héten két köz- tiszteletben álló házaspár ünnepelte házas­sági egybekelésének 25 éves évfordulóját. Vetzák Ede takarékpénztári vezérigazgató ne­jével Kellerman Teréz úrnővel; Letlinger Béla takarékpénztári könyvelő nejével Róth Ilona úrnővel. E hó 14-én pedig Friedl Já­j nos köztiszteletben álló polgártársunk ün­nepelte nejével Hénel Teréz úrnővel kötött | házasságának 25 éves jubileumát. Mind há­rom jubiHáló házaspárt számosán üdvözölték barátaik és ismerőseik köréből. Mi is csal la­kozunk az elhangzott jó kivánatokhoz. — A kereskedő ifjak bálja. A keres­kedő ifjak köre e hó 11-én tartotta táncz- vigalmát a Polgári kaszinó nagytermében, ügy látszik közönségünk melegen rokonszen­vez az ifjakkal, amennyiben estélyükön oly szép és intelligens közönség jelent meg, mi­lyenre talán még ők maguk sem számítottak, mert megvallva az igazat, igen rövid idő alatt 4—5 bál volt városunkban, nem is számítva a felolvasó-estélyeket, mely kö­rülmény nagyban csökkentette a bálozók kedvét; na de ki is tettek magukért embe­rül s meglehetnek elégedve ők és a nagy- közönség is. A négyeseket 40 pár tánczolta. Jelen voltak : Asszonyok: Gr. Hugonnai Béláné, Bodoky Gyuláné (Börvely), Fiók Antal né, Jaka- bovits Józ.sefné, Kohn Márkuszné, Ludescher Gáspárné, Luczay Jánosáé, Lendek Pál né, Leichtmann Albertné, Makai Józsefné, Medvey Ernőné, Markovi Is Dánielné, Mat.olcsy Sán- dorné, Matolcsy Karotin, Petz Jánosné, Pénzéi Mihályné, Feifer Györgyné (Gsanálos), Reszler Simonná. Dr. Serly Gusztávné, Sar- kadi N. Zsigmondné, Szabó Kálmánná, Szabó Józsefné, Szabados Pálné, Szeder Dénesné, Szokolovszky Lajosné, Sternberg Jenőné, Schnell Józsefné, Szüts Andrásné. Leányok : Bodoky Szeréna (Börvely), Gzier Regina (Gsa­nálos), Deutsch Giza, Fiók Hona, Feifer Veronka (Gsanálos), Kerekes Erzsiké, Krupa Berta, Kovács Jolán (Börvely), Makai nővé­rek, Szabó Bella, Szabados R.óza, Szoko­akadályon mentem keresztül, de a leg* szörnyűbb valamennyi között az volt, hogy az a bolond fiakor a Weyprecht- utcza helyett elvitt a világ másik végére, a Reinprecht utczába. Tudják merre van? — Tudjuk, tudjuk, mondja Józsi, s fogadd meg tanácsomat. Ha máskor is ilyen missiód lesz, kérj a rendőrségtől egy utcza táblácskát, akaszd a nyakadba, fogadok, akkor elvisz minden valószínű­ség szerint a tett helyre. — Vigye el a manó a tábládat, ne boszszants vele. Nem elég a csúfság, még a mint látom, Katinka is visszapártolt a te vöfélységedre De most vége, engedd át jogomat. — Olyan nincs, Károly pajtás, mért késtél el ? — Már akár késtem, akár nem, most itt vagyok, tehát nem engedek. — De engedned kell, ha Katinka is kér, vagy akkor sem ? — Talán igen, de csak úgy, ha egy puszszerlit kapok. — Azt is kapsz. —■ Nem áhitozok rá, tőled nem is kértem, hanem Katinkától. — Hát persze hogy Katinkától, ugye Katinka nem tagadja meg? — Micsoda jogon s mióta rendel­kezel te a Katinka puszszcrlijával ? — Katinka, ki Józsi karjára támasz­kodva az egész tárgyalást végig hallgatta, erre közbe szól: — Kedves doctor ur, mivel elkésett, nem volt alkalma hallani, hogy Józsi tegnap óta vőlegényem, mert megnyervén hivatalnokká való kinevezését, kezemet ünnepélyesen megkérte szüleimtől. Ha j tehát a puszszerlit megígérte, azt be is 1 fogom váltani, de csak a násziinnepélyün- kön a jövő farsangon, remélem, akkor nem fog elkésni. A vőfélységből tehát kicseppentem, de kárpótlást remélve a puszszerliből. Lépjünk át egy évet, az idő húsz éves korunkban úgyis gyorsan rohan, s keressük fel ismét azt a társaságot, mely Katinka menyegzőjére egybegyült, s ar­ról most Darius minden kincséért el nem késtem volna, hiszen ez az óra, ez a perez képezte egy év óta epedésetnnek egyet­len tárgyát. Most is úgy epedtem, úgy vártam, de nem akartam alattomoskodásra fel­használni Józsi távollétét, ki nagy ké- püsködve magyárázgatott valamit az asz talok körül. Végre oda ült menyasszonyá­hoz s én kirukkoltam kérésemmel a be­váltandó pusszerli iránt. — Szivesen kedves doctor, csak jöjjön, annyit kap, a mennyit kíván, tán még meg is fogja sokalui. — Dehogy fogom, elbírok én sokat abból, s azzal rohantam kitárt karokkal Katinka felé; utánam az egész társaság. — Na itt vagyok, szép kis menyasz- szony, de tegye le kérem azokat a tányé­rokat a kezeiből, hisz úgy át sem ölel­hetem. — Átölelni nem is szabad, az nem volt kikötve, de itt a pusszerli, Ízlelje meg csak, mondhatom nagyon jól sike­rült, magam készítettem, olyan édes mint |. ... mint a valóságos pusszerli, s ezalatt la többiek is, ki jobbról, ki bajról, élűi­ről hátulról tartják felém a pusszerlinek nevezett édes süteményekkel -megrakott j tálakat s tányérokat, tömik vele zsebei­met, tömik szájamat egész özönével a pusszerlinek. — Ugyan hagyjanak el már, hisz ettől a pusszerlitől meg is fúlhatok. Én a másikból kérek, a valódiból. — Olyat nem kap, az már csak a Józsié. — De nem oda Buda, én jogos alapon állok, követelem a megígért pusz­szerlit s apellálok a társasághoz, de csak a hölgyekhez, mert a férfiak irigységből úgyis ellenem szavaznának, s indokolom apellatámat először szándékos nyelvbeli megtévesztéssel, másodszor álló évi abs- tinentiárnmal a csókolózástól. Rá áll a nászpár ? — Rá. Akár hogy üt ki az Ítélet, beleegyezünk én is Józsi is. A hölgyek hosszas tanácskozás után az Ítéletet következőképen hirdették ki: „Tekintettel és figyelembe vételével azon méltányos és méltánylandó érvek­nek, melyeket a doctor felhozott, de kü­lönös tekintettel arra, hogy további epe- déso esetleg betegségbe dönthetné s igy az egészség ellen irányozott delictumot képezhetne: a valódi csók ezennel meg­adandó.“ Meg is kaptam. Hej de jó volt, mintha most is érozném ajkamon. +3^ lovszky Margit, Serly Mariska, Szeder nő­vérek, Szűcs Juliska, Schnell Ilona. — A Nagykárolyi Önsegélyző Népbank 1899. február 11 -én tartott igazgatósági gyűléséből jótékony Czélra 182 frt 6 krt utalványozott ki. Szegény tanuló gyerme­keknek tankönyvekre: a róm. kath., görög keleti román, görög keleti orosz, ág. ev., ág. ev. egyház iskola építésére és izr. iskolá­nak 10—10 frtot. Népnevelési egyletnek 10 frtot. Iparos tanoncz munkakiállitásra 10 frtot. Kereskedelmi iskolának 10 frtot. Gymnasi- umi önképzőkörnek 10 frtot. Nagykárolyi népkonyha részére 20 frtot. Polgári leány­iskola Erzébet alap javára 10 frtot. Nőegy­let tagsági dij 10 frtot, kisebb jótékony czélokra 43 frt 6 krt.-- A polgári olvasókör közgyűlése. A helybeli Polgári Olvasókör f. hó 12-én, va­sárnap d. u. 3 órakor tartotta meg 30-ik évi közgyűlését, melyet Vetzák Ede elnök a tagok szives üdvözlése után megnyitván, olvastatott az igazgató-választmány évi je­lentése, melyből kiemeljük a következőket: A körnek a lefolyt évben 1 disztagja, 1 diszelnöke, 17 alapitó és 372 rendes, tehát összesen 391 tagja volt. Az 1600 drb. müvet számláló s általános használatnak örvendő könyvtár ez érben is 100 frt áru könyvvel gyarapittatott s az olvasó-asztalon 40 hírlap és folyóirat állott az olvasó közönség ren­delkezésére. A jégverem újonnan átalakíttatott és a játékterembe egy díszes tekeasztal sze­reztetett. Az egyesület ingó vagyonáról fölvett leltár szerint az összes ingóság jelenlegi ér­téke 3008 frt 10 kr. Az évi pénztári bevé­tel 4437 frt 23 kr., a kiadás 4276 frt 36 kr., a pénz maradvány 160 frt 87 kr volt. A számadás helyesnek találtatván, Letlinger Béla pénztárnoknak a fölmentvény megadása javasoltatok, Az egyesület tartozása 18700 frt és pedig: a Magyar Orsz. Közp. Taka­rékpénztártól 1896. év végén 50 évre 12000 frt 5°/0 törlesztéses kölcsön és Nonn Gyula építésznek az építési díjból még fenn levő 6700 frt követelése. A jelentés tudomásvé­tele s pénztárnoknak a fölmentvény megadása után az 1899. évi költségvetés 3950 frt 90 kr előirányzott bevétellel s ugyanannyi kiadás­sal változatlanul elfogadtatott. Az igazgató- választmány 1/s részének újból választása köz- felkiáltással eszközöltetett s választmányi tagok lettek : dr. Áldor Adolf, Janitzky Albert, Ja- nitzky György, dr. Jékel László, Kinczel János, Nádor Béla (uj), Nonn Endre Palczer Ernő, Roóz Salamon, Róth Mihály, Reszler Simon, Szobonya Antal, Somossy Miklós, Tímár Péter, Vaday Menyhért, Wagner Lajos, Póttagok : Wagner István és Liszer Jakab. Az 1899. évi elhasznált hírlapok 119 frt 30-krért elárusit- tatván, a közgyűlés 6 órakor véget ért. — Alapítvány. Vetzák Ede ur és neje Hellermann Teréz úrnő házasságuk 25 éves évfordulója alkalmából 1000 frt alapítványt, tettek, melynek kamatai a helybeli főgymn. egyik szegény sorsú jó előmenetelő tanuló­jának ösztöndijjára fognak szolgálni. Ugyanez alkalomból a főgymnasiumi segélyegyletnek is 100 frtot adományoztak. — Farsangi estély. A katholikus le­gényegyesület a múlt hétfőn, február 13-án igen jól sikerült farsangi estélyt tartott. A Programm lejátszásához 7 órakor fogtak; de már fél hétkor zsúfolva volt az egylet nagy­terme. A műélvező közönség körében a ká­rolyi társadalom minden rétegéből láttunk képviselőket, s a mint a közhangulat mu­tatta, senki ,sem bánta meg, hogy megjelent; mert a szereplők mindenike a legnagyobb jóakarattal igyekezett megfelelni a hozzá fűzött várakozásnak. Pink Annuska, Bordás Demeter, Dienes István, Nyikoda Sándor és Sallay Lajos egy-egy szép költeményt adtak elő; a kiérdemelt taps és éljenzés egyiknél sem maradt el. Ezután következett a műsor legkiválóbb pontja : Demidor Ignácz ur hu­moros felolvasása. A felolvasás sikerült vol­tát legszebben bizonyítja az a tény, hogy a különböző műveltségű hallgatóság minden egyes .tagjának a figyelmét lekötötte. A fel­olvasó szűnni nem akaró tapsot és éljenzést aratott. Majd Matesz Mariska lépett az elő­adó asztalhoz, s teljesen kifogástalanul adta elő Géczy István : Két levél ez. magánjele­netét. Ezután Kosztka Antal, Sallay Lajos és Gáspár József egyl. tagok Plouvier Ede „Felsült szerelmesek“ ez. vigjátékát adták elő úgy, mintha nem is műkedvelők, hanem professzionatus színészek volnának. A mű­sor utolsó száma egy páros jelenet volt, Tóth Lálika és Zih Rezső adták elő Gabányi Árpád „Egy baleset“ ez. dialógját. Tóth Lálika annyira átérezte és annyi ked­vességgel adta szerepét, hogy szinte irigyel­tük partnerét. A műsor végeztével Guba Pál, az egylet tiszteletreméltó és fáradságot nemismerő elnöke mondott köszönetét úgy a szereplőknek, mint a türelmes közönség­nek. Mert a megjelentek csakugyan bámu­latos türelmet tanúsítottak a csaknem tűr­hetetlen hőséggel szemben, mely a szűknek bizonyult nagyteremben uralkodott. Újabb ok ez arra, hogy pártoljuk az egyesületet, a melynek egyik főtörekvése az, hogy nem-

Next

/
Thumbnails
Contents